A versenyképességi számítások eszközei

A versenyképesség elemzése során először faktoranalízis segítségével megvizsgáltam és csoportokba rendeztem a változókat. Kovács [2004] szerint ha statisztikai modell húzódik meg az elemzés hátterében, akkor az egyes változókból képzett faktorok magyarázzák a változók varianciáját. A főkomponens elemzéssel ellentétben a faktorelemzésnek mindig van megoldása, bár a kapott eredmény már nem minden esetben elfogadható.⁶³ Jelen esetben azonban statisztikailag (magas sajátérték; a variancia jelentős részére magyarázatot adott) és közgazdaságilag (a változók köréből adódóan) is elfogadható megoldás született.

A versenyképesség számításához további három mutatócsoportot is felhasználtam az alábbi sorrendben (mindhárom esetben a korrigált adatokból is számítva):

1. jövedelmezőségi mutatók 2. uc (egységköltség) mutató 3. PCR mutató.

A jövedelmezőségi mutatók az előző fejezetpontban már bemutatásra kerültek. Az egységköltség uc mutatójának elméleti hátterét Cockburn adta (Cockburn et al. [1998]).

Nála a versenyképesség kritériuma: uc < uc*, ahol uc az egységköltség⁶⁴ (uc = puc/p = TC/pQ, ahol puc a fizikai egységköltség, p a termék kiskereskedelmi ára), uc* pedig a referencia (versenytárs) egységköltség. Ha uc < 1 (vagy puc/p < 1), akkor versenyképesnek számít az adott vállalat.

62 A teljesség kedvéért meg kell említeni azt is, hogy a társas vállalkozások pedig a nyereségadó miatt hajlamosak a kisebb eredmény kimutatására. Ennek számszerűsítése viszont szinte lehetetlen.

63 A hasonló elemzések esetében szintén népszerű regresszió-számítást nem alkalmaztam, mivel az a magyarázó változók körének és súlyának feltárására alkalmas leginkább. Ennek érdekében mind a jövedelmezőségi, mint a versenyképességi vizsgálatoknál egyetlen komplex mutatót kellett volna megalkotni.

A mutató számítása során a nevezőben szereplő pQ szorzat (ami számvitelileg az értékesítés nettó árbevételének felel meg) mellett a bruttó termeléssel is kalkuláltam, mivel az értékesítés nettó árbevétele sok olyan speciális dolgot nem tartalmaz, ami egy mezőgazdasági üzemnél fontos lehet. A (teszt)üzemeknél általában magasabb a bruttó termelés, mint a nettó árbevétel⁶⁵, így a módosított egységköltség mutató értékei alacsonyabbak lesznek, tehát nem az 1-hez való viszonyuk, hanem a nagyság szerinti sorrendjük utal a versenyképességre. Ebben az esetben lehetőség nyílt a támogatások hatásának figyelembe vételére is, mivel a bruttó termelési érték tartalmazza a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat⁶⁶ is. A számlálóban szereplő összes költség emellett lehetőséget nyújtott a személyi jellegű ráfordítások és a földbérleti díjak haszonáldozati költségének figyelembe vételére is. Azoknál a tesztüzemeknél, ahol a korrekció költségnövekedéssel járt együtt, ott annak a nagyságával megnöveltem az összes költséget. A számláló növekedése természetesen a mutató értékeinek emelkedését eredményezi.

A PCR a korábban már bemutatott DRC-hez hasonló mutató. Alakja a következő:

VAb

PCR= RC , ahol

RC: belföldi erőforrások költsége;

VA^b: belföldi áron számított hozzáadott érték.

A szokásos sorrendet megfordítva előbb nézzük a nevező (mivel annak kalkulációja sokkal egyszerűbb) kiszámítását. Ez matematikailag a bruttó termelési érték és a kompetitív ráfordítások különbsége, amely utóbbi a következő költségeket foglalja magába: vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, takarmány, valamint a termeléshez közvetlenül kapcsolható energiaköltségek.

65 Számviteli szempontból a bruttó termelési érték az értékesítés nettó árbevételének, az egyéb bevételeknek és az aktivált saját teljesítmények értékének az összege. A három összetevő közül az első kettő kizárólag pozitív lehet, így az értékesítés nettó árbevétele csak abban az esetben lehet nagyobb a bruttó termelési értéknél, ha az aktivált saját teljesítmények értéke (azon belül is a saját termelésű készletek állományváltozása) negatív és abszolút értékben felülmúlja az egyéb bevételek nagyságát.

66 A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások elemei:

• bevételt növelő, illetve termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatás;

• éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása;

• éven túli lejáratú hitel kamattámogatása.

A mutató számlálójában szereplő belföldi erőforrásköltség három eleme a tőke-, munkaerőköltség és az egyéb nem kompetitív költségek. A tőkeköltség tartalmazza az állóeszköz-, forgóeszköz- és a föld alternatív költségét. A számítás menetét⁶⁷ az 1.

melléklet mutatja be, ahol az is látható, hogy kétféle PCR mutatót is kalkuláltam. Mivel a korrigált személyi jellegű ráfordítások aggregált nagysága meghaladja az eredménykimutatásban szereplő értéket, valamint a korrigált földbérleti díj is magasabb, mint a földnek a modellben szereplő alternatív költsége, így a korrigált PCR értékei magasabbak lesznek és az 1-hez való viszonyuk nem utal közvetlenül a versenyképességre. Mindazonáltal a versenyképesség sorrendjének meghatározásához ugyanúgy fel lehet használni. Emellett a módosított mutató nevezőjében szereplő bruttó termelési érték módot adott mind a PCR, mind a korrigált PCR esetében a korábban említett visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások hatásának számszerűsítésére.

Amennyiben mindhárom mutatócsoport alapján hasonló lenne a tesztüzemek egy adott csoportjának a helyzete, akkor az lehetővé tenné a versenyképesség szempontjából történő egyértelmű besorolást.⁶⁸ Ez csak részben következett be, így az elemzéshez használt mutatók egyfajta kombinációjával állítottam fel a klaszterek versenyképességi sorrendjét.

A jövedelmezőségi vizsgálatokhoz hasonlóan a versenyképesség esetében is elvégeztem a személyi jellegű ráfordításokkal és a földbérleti díjjal az eredmények korrekcióját. Ugyanakkor azzal ellentétben nem lett volna indokolt a korrigált adatokkal a klaszterelemzés megismétlése, hiszen az új értékek módosítják az egyes változók súlyát a faktoranalízisben és ennek következtében a korábbitól teljesen eltérő faktorok jöhetnének létre. Emiatt a korrekciót kizárólag a klaszterek belül végeztem el és – a korrigált uc és PCR mellett – a módosuló jövedelmezőségi mutatókat használtam fel a versenyképességi sorrend újbóli felállításához.

67 A számítás logikája a korrigált értékek kivételével a Potorinál [2004] megtalálhatóval azonos.

68 Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a módosított egységköltség és belföldi