A turizmusban alkalmazható írott vagy nyomtatott sajtótermékek fajtái

3.4. A turizmusban alkalmazható írott vagy nyomtatott sajtótermékek fajtái

Az írott sajtó eltérő aszerint, hogy milyen a megjelenési gyakorisága, tartalma, terjesztési köre és módja. Gyakoriságuk szerint megkülönböztetünk napilapokat, hetilapokat és folyóiratokat, míg tartalom szerint általános témájú, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és bulvár, hirdetési, stb. újságokat. Terjesztési kör szerint vannak helyi, regionális és országos, illetve nemzetközi lapok. Terjesztési mód szerint pedig utcai árusításos, előfizetéses, vegyes terjesztésű valamint ingyenes lapok.

Az írott sajtótermékek egyik legfontosabb mutatója a példányszám, amely hatást gyakorol a hirdetési árakra, a turisztikai hirdetéseket megrendelők is ezt veszik figyelembe a kampánytervezéskor.

A sajtótermékek esetében fontos az impresszum, amely a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó adatokat tartalmazza (pl. kiadó és kiadásért felelős személy, a sokszorosító szerv megnevezése, sokszorosítás helye, ideje, szerkesztésért felelős személy neve.

Megkülönböztetünk napilapokat, magazinokat és szaklapokat.

A napilapok presztízse általában nagy – a bulvársajtó kivételével – hitele magas, a befogadói szituáció azonban kedvezőtlen, mert az emberek tömegközlekedési eszközökön, megállókban vagy étkezés közben olvassák, gyakran csak kedvenc rovataikat olvassák, a napilap átnézése 5-15 percnél nem szokott több lenni. Gyors a hírek elévülése, másnap már jellemzően nem veszik elő, újra nem olvassák. Napilapokban szinte mindig találhatók turisztikai témájú hirdetések. Méretük változó, de egész oldalas változat viszonylag ritka. Az ellentéte is igaz, hiszen ha a felület túl kicsi az olvasó szeme gyorsan átsiklik rajta. Gyakori, hogy több, egymástól független hirdetés egy blokkban jelenik meg, így egyfajta tematikus rész alakul ki, amely segíti az összehasonlíthatóságot és a lényeg kiemelését. A napilapokban megjelentetett hirdetések esetén különösen fontos az ismétlődés, mert az elmélyítés, az érdeklődés fenntartása csak így biztosítható. A turisztikai hirdetésre utalhat a címlapon megjelenő rövid figyelemkeltő sáv, amely az újságban megjelöli a hirdetés pontos helyét, oldalszámát. A napilapok időszakonként tematikus melléklettel vagy számmal is megjelennek.

A magazinok presztízse témakörtől függően változó. Élettartama minimum egy hét, de lehet több hónap is. Pozitívuma a magasabb másodlagos olvasótábor (összevetve a napilapokkal) az emberek általában kényelmes, nyugodt környezetben, nagyobb odafigyeléssel olvassák, tanulmányozzák. A hirdetések megjelenése szempontjából előnyös a hosszabb lapzárta, amely az elhelyezést és a megjelenést segíti. A magazinok – elsősorban szakmai lapok – esetében a presztízsérték nagyobb, az olvasó megbízhatóbbnak érzi, a turisztikai termék, szolgáltatás esetében az ígéret hitelesebb, így a piaci értéke is nagyobb. Hátránya viszont a ritkább megjelenés és a specifikáltabb olvasótábor.

Fizetett cikkek, reklámriportok esetén a megrendelő valamilyen napilapban vagy folyóiratban egy vagy több hasábot foglal le, nagyobb felületen jelentet meg tematikusan összeszerkesztett, irányított összefüggő információt. Ezek az írások – ellentétben a hirdetésekkel – összefüggő mondatokból állnak, gyakran interjú formában előzetesen egyeztetett tematika alapján. Jelentőségük abban rejlik, hogy adott témában, adott helyszínről vagy eseményről, továbbá lehetőségről hírt adnak, részletes információt közvetítenek.

Irányított témaválasztásuk biztosíték arra, hogy a megbízó által elvárt tartalom megjelenik és

az írásmű alkalmas lesz arra, hogy széles olvasói körben tartson számot érdeklődésre. A cikk végén (X) jellel jelölik, hogy fizetett kategóriáról van szó.

Nyomtatott szakmai promóciós és információs anyagok színes nyomtatványokat jelentenek, melyek specifikus vagy komplex turisztikai termékek reklámjai, de van közöttük olyan is (pl. térképek, menetrendek, programfüzetek, étlapok, stb.), amelyekben más, nem turisztikai célú reklámokat is elhelyeznek. Gondoljunk az italgyártók reklámjaira, amelyek az étlapokon jelennek meg úgy, hogy elhelyezik rajtuk a gyártó cégek logóit, de térképeken gyakran hirdetik magukat kereskedelmi szálláshelyek, étkezést és szórakozást nyújtó helyek is más – vonzó – létesítményekkel (pl. bevásárlóközpontok, idegenforgalmi látványosságok, állomások, repülőterek, stb.) együtt. Ezzel a megoldással a hatékonyság növelhető és a reklámköltségek csökkenthetők.

Fajtái nagyon sokfélék lehetnek: (Kovács 2004)

 tour-operátor katalógusok

 szállodai és egyéb szálláshelyi brosúrák

 konferenciaközpont brosúrák

 termékkatalógusok (pl. kalandtúrák, síutak, koncertutak, stb.)

 attrakció szóróanyagok (pl. tematikus parkok, múzeumok, vidámparkok, stb.)

 autókölcsönző kiadványok

 eladásösztönző anyagok

 plakátok, kirakati képek, feliratok

 turistairodák brosúrái (országos, regionális, helyi, termékorientált)

 direct mail levelek, küldemények

 térképek (ingyenes térképek)

 „házon belüli” tájékoztatók, újságok (pl. szállodák, légi- és hajótársaságok)

 étlapok

 konferencia dossziék

 menetrendek

 programfüzetek.

Ezek a kiadványok – jellegükből adódóan – néhánytól több tízezres példányszámig is kerülhetnek kiadásra. Terjesztésük a megrendelő elképzelése szerint történik saját hálózaton belül vagy külső közreműködő segítségével.

A brosúrák olyan tematikus kiadványok, a turisztikai vállalkozások színes anyagai, amelyekben kellő terjedelem biztosítja az információ megfelelő szintű átadását. A brosúrák kötelező kellékeiként megjelennek olyan információk is, amelyek elmulasztásának jogkövetkezményei is lehetnek.

Tartalmi követelmények az alábbiak:

 a valóságnak megfelelő termékleírás (törvényi előírások)

 felelősségbiztosítás ismertetése

 megbízható, hiteles és naprakész egészségügyi információk (a szükséges védőoltások, figyelmeztetés a rossz ivóvízre, veszélyes ételekre, stb.)

 a desztináció útlevéllel, vízummal, valutával, vámmal kapcsolatos előírásai

 ismertetni kell az utassal a hazájáétól eltérő hatósági, vallási előírásait, különleges szokásait

 fel kell hívni az utas figyelmét a megfelelő biztosítási lehetőségekre, azok esetleges szükségességére

 az utazásszervező, illetve az utazási ügynökség csődjének esetére vonatkozó kártalanítási módok ismertetése.

42. ábra: Brosúrák

Forrás: a szerző felvétele 2010

A brosúrák (42. ábra) standard szerkezete a turisztikai szakmában az elmúlt évtizedekben az alábbiak szerint alakult:

Bevezető oldalak:

Itt kerül bemutatásra a cég, üzletpolitikája, stílusa, stb. gyakori megoldás, hogy a vállalkozás vezetője személyesen köszönti a jövőbeli utast. Az exkluzív ajánlatok is itt kapnak helyet, továbbá az újdonságokra is itt hívják fel a figyelmet. A nagyobb terjedelmű kiadványok tartalomjegyzéke is itt található.

Tartalmi oldalak:

Ez a brosúra legnagyobb terjedelmű része, itt találhatók meg a konkrét leírások. Ezek csoportosítása történhet desztinációk szerint (pl. országonként) abc sorrendben, illetve terméktípusok szerint (pl. tengerparti üdülések, városlátogatások, körutak, stb.). A leggyakoribb megoldás e kettő kombinációja, amikor a fő fejezeteket termékcsoportok szerint képzik, ezen belül pedig desztinációk szerint sorolják fel az egyes utakat.

Záró oldalak:

Itt kapnak helyet a foglalási feltételek, az utazási szerződés minta, a biztosítási lehetőségek, esetleges fakultatív programok és a foglalási nyomtatvány. Az elérhetőségeket itt is közölhetik megerősítő céllal.

Az árközlés módjai:

Kétfajta megoldás terjedt el. Az egyik, amikor az árakat magában a brosúrában tüntetik fel, az egyes termékleírások végén. Ennek előnye, hogy az olvasónak nem kell keresgélnie, hátránya viszont, hogy az esetleges árváltozások a kinyomtatás után már nem korrigálhatók. A másik lehetőség, hogy a brosúra mellé egyszerű kivitelű árjegyzék készül, amelyben az utak pozíciószámára hivatkozva tüntetik fel az árakat.