DR. PRANTNER ZOLTÁN PhD,
egyetemi docens, Nemzetközi Tanulmányok Tanszék, Kodolányi János Egyetem A hidegháború időszakában a szaúdiak nem voltak hajlandóak diplomá-ciai kapcsolatot fenntartani vagy akárcsak megbeszéléseket folytatni az ateista szovjetekkel, akik fegyvereket szállítottak a szomszédos marxista rendszerek-nek Dél-Jemenben és Etiópiában. Ráadásul 1979-től az Egyesült Államok-kal szorosan együttműködve anyagilag támogatták az afgán mudzsáhidok1 fegyveres harcát az Afganisztánt megszálló Vörös Hadsereg ellen.
Harminc évvel a berlini fal leomlását követően azonban az egykori ellenfe-lek több billió dollár értékben kötöttek egymással szerződéseket. A szívélyes kapcsolatok, amelyek már hónapokkal a 2019-es rijádi találkozó előtt elmé-lyültek azt mutatták, hogy megingott a szaúdiak feltétlen bizalma a Nyu-gatban. Az arab monarchia külpolitikai irányvonalának újraértékelésében és megváltozásában egyszerre játszott közre több kül- és belpolitikai esemény/
fejlemény, az azokra adott kedvezőtlen és/vagy semleges nyugati reakció, vala-mint Oroszország támogató kiállása vagy éppen elutasító álláspontja az adott kérdésben, amelyeket az alábbiakban kívánunk szemléltetni.
A SZAÚDI-OROSZ KAPCSOLATOK ELSŐ SZAKASZA Az orosz-szaúdi kapcsolatok még a szovjet éra időszakára nyúlnak vissza, amikor is Moszkva elsőként ismerte el az akkor a brit imperializmus ellensé-gének tekintett Abd al-Aziz al-Szaúdot Hedzsáz és Nedzs királyának 1926 februárjában. A kezdeti szívélyes kapcsolatok azonban előbb stagnálni, majd pedig hanyatlani kezdtek 1932-től. Az 1930-as évek közepétől a szovjetek az expanzív német és olasz külpolitika miatt keresték az együttműködést az an-golokkal, ami radikálisan leértékelte addigi arábiai politikájuk jelentőségét.
Végül a „nagy tisztogatás” időszaka alatt Sztálin visszarendelte Moszkvába a muszlim Karim Kahkimov szovjet nagykövetet 1937 szeptemberében, akit azután koncepciós perben halálra ítéltek, és 1938 januárjában kivégeztek. A szaúdi uralkodó, akit végtelenül felháborított a barátjának tekintett szovjet
1 A mudzsáhid („Iszlám katonája”) szót eredetileg a dzsihádban résztvevő muszlim harcosokra használták. Az utóbbi időkben a kifejezést a muszlim földek fegyveres védelmezőire is alkal-mazzák.
diplomata halálhíre, személyes sértésnek vette a történteket. Moszkvát a mu-szlim világban végzett felbujtó tevékenységgel vádolta meg és megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. A szovjetek a dzsiddai külképviseletet 1938 szep-temberében bezárták alig fél évvel azt követően, hogy amerikai geológusok felfedezték a gazdag dhahrani kőolajmezőt.
A két vezető 1953-ban bekövetkezett halála után a szovjetek több alkalom-mal is megpróbálták felújítani a megszakadt kapcsolatokat, az erőfeszítések azonban az 1990-es évekig mindannyiszor kudarcot vallottak.2
A DIPLOMÁCIAI VISZONY HELYREÁLLÍTÁSA
A két állam között a diplomáciai viszony a Szovjetunió széthullását kö-vetően, 1991-ben állt helyre, ami inkább volt szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű. Noha Rijád egyszeri alkalommal 2,5 milliárd dollárt bocsátott Oroszország rendelkezésére a kapcsolatok hivatalos felvételét követően, az év-tized további részében a két állam nem kötött egymással megállapodást beru-házás kivitelezésére.3
A kezdeti tartózkodó kapcsolatok oka orosz részről döntően abból a sokak által vallott meggyőződésből fakadt, hogy az afgán mudzsáhidok támogatá-sával, illetve a szovjet kőolajexport ellehetetlenítésével és a kőolajpiaci árak hosszú időn át tartó alacsony szinten tartásával Szaúd-Arábia jelentősen hoz-zájárult a Szovjetunió széthullásához.4 A helyzetet tovább rontotta, hogy számos orosz tisztviselő még a 2000-es évek elején is nyíltan megvádolta Ri-jádot a csecsen lázadók támogatásával és a fundamentalista vahhabizmus5
2 Barmin, Yury (2017) How Moscow lost Riyadh in 1938. Reuters, https://www.aljazeera.com/
indepth/opinion/moscow-lost-riyadh-1938-171014113525997.html (Letöltve: 2020. 04. 09.)
3 Szigetvári, Tamás (2015) Oroszország és a Közel-Kelet kapcsolatrendszere, különös tekintettel a tőkeáramlásokra. Eurázsia a 21. században. Kelet-Európa Tanulmányok, (11). MTA KRTK Világgazdasági Intézet, Budapest. 127–128.
4 Az afganisztáni szovjet beavatkozás alapvetően újra rendezte az addigi geopolitikai viszonyo-kat. A szaúdiak a beavatkozásra úgy tekintettek, mint az első lépésre a közel-keleti kőolajme-zők feletti teljes ellenőrzés megszerzéséhez. Washington védelmének elnyerésére emiatt felfüg-gesztették az USA ellen még 1974-ben bevezetett kőolajembargót, 1985 szeptemberétől pedig jelentősen növelte kőolajkitermelését. A kínálat radikális emelkedésével a nemzetközi piacon az árak zuhanásnak indultak és a szovjeteknek egy év alatt mintegy 20 billió dolláros bevé-telkiesést kellett elkönyvelniük. A csődhelyzetet és/vagy a radikális megszorító intézkedések bevezetését akkor csak újabb és újabb külföldi kölcsönök felvételével tudták elkerülni 1989-ig, amikor a szovjet gazdaság végül teljesen összeomlott.
Gaidar, Yegor (2007) The Soviet Collapse: Grain and Oil. American Enterprise Institute for Public Policy Research, Washington D.C. https://tamilnation.org/intframe/070419collapse_
of_soviet_union.pdf (Letöltve: 2020. 04. 09.)
5 Az iszlám vallás egyik legkonzervatívabb ágaként számontartott vahhabizmus létrejötte a XVI-II. században tanító vallástudós, Muhammad ibn `Abd al-Vahháb nevéhez köthető. Az iszlám megújítására indított reformmozgalom az 1932-ben megalakult Szaúd-Arábiában államvallás
Prantner Zoltán: A szaúdi-orosz kapcsolatok rövid áttekintése napjaikig
terjesztésével az észak-kaukázusi és közép-ázsiai területeken, valamint a ki-rályságot tették felelőssé a tálibok afganisztáni térnyeréséért. A szaúdi vezetés ugyanekkor növekvő aggodalommal figyelte, ahogy Oroszország harceszkö-zöket szállít Teheránnak, valamint technológiailag támogatja az iráni raké-tafejlesztéseket és a bushehri nukleáris programot. A feszültséget növelték a szomszédos Jemennel lebonyolított fegyverüzletek, valamint a kapcsolatok fej-lődése Oroszország és Izrael között.6
Az ellentétek a kőolajpiacon is jelentkeztek, mivel amíg Moszkva a kiterme-lés ütemének és exporttevékenységének növekiterme-lésében volt érdekelt, addig Rijád limitálni akarta az áruforgalmat a kőolajpiacon. Mindezeknek köszönhetően a 2001. szeptember 1-i ikertoronyok elleni támadás idején a szaúdi-orosz kapcso-latok rendkívül hűvösek voltak. Az al-Kaida merénylők szaúdi hátterének7 hangsúlyozásával Putyin elnök egyszerre akarta elmélyíteni az orosz-ameri-kai kapcsolatokat, országát pedig az USA szövetségesének beállítani a nem-zetközi közvélemény előtt a terrorizmus elleni harcban.8
Rövidesen azonban újabb fordulat következett be az orosz külpolitikai ori-entációban, amikor Bush-adminisztráció előbb felmondta az 1972-es szov-jet-amerikai rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződést 2002-ben, majd pedig a következő évben kezdetét vette Irak katonai megszállása. Putyin az új kihívásokra a szaúdi kapcsolatok javításával próbált reagálni. Kezdeményezése kedvező fogadtatásra talált szaúdi vezető körökben, amelyek szintén elítélték Irak lerohanását. Ráadásul a Szaúd-Arábiában 2003-ban elkövetett al-Kaida támadások után a felek egyre inkább szövetségesként tekintettek egymásra a közös ellenség elleni harcban. A kőolajárak folyamatos emelkedése a 2000-es években szintén tompította a kitermelés üteme miatt kialakult korábbi fe-szültséget a két állam között. A kapcsolatok normalizálására Szaúd-Arábia az addigi nyílt kritizálás helyett támogatásáról biztosította Moszkva csecsenföldi
lett. A királyság 1979-től nyíltan támogatta olajbevételeiből az iszlám szunnita irányzatának elterjesztését és a muszlim közösségek védelmezését külföldön. Ennek ellenére a vahhabizmus nem tudott széles körben elterjedni a válságövezeteken és az Arab-félszigeten kívül. Szélsősé-ges értelmezései – a neo-vahhabizmus – megmutatkoztak és terrorcselekményekkel kapcsolód-tak össze világszerte, amiért számos elemző és politikus Szaúd-Arábiát tette felelőssé.
Kovács, Márk Károly (2018) A vahhabizmus és Szaúd-Arábia. Hadtudományi Szemle, 11(1):
85–98.
6 Katz, Mark N. (2001) Saudi–Russian Relations in the Putin Era. The Middle East Journal, 55 (4): 612–620.
7 A 19 gépeltérítőből 15-en rendelkeztek szaúdi állampolgársággal, akik közül többen kapcsolat-ban álltak szaúdi hivatalnokokkal a támadást megelőzően. A támadás emiatt a szaúdi-amerikai kapcsolatok legsúlyosabb krízisét eredményezte.
Johnson, Keith – Gramer, Robbie (2020) How the Bottom Fell Out of the U.S.-Saudi Alli-ance. Foreign Policy, https://foreignpolicy.com/2020/04/23/saudi-arabia-trump-congress-bre-aking-point-relationship-oil-geopolitics/ (Letöltve: 2020. 04. 29.)
8 Katz, Mark N. (2009) Saudi–Russian Relations: 1979–2009. Middle East Institute, https://
www.mei.edu/publications/saudi-russian-relations-1979-2009 (Letöltve: 2020. 04. 09.)
politikáját is. A közeledést Abdullah trónörökös moszkvai látogatása tetőzte be 2003 szeptemberében, amit Putyin elnök 2007-ben viszonzott Rijádban egy népes, orosz üzletemberekből álló delegáció élén.
A nagy nyilvánosság előtt lebonyolított találkozók ellenére ekkor a szaú-di-amerikai szövetségesi viszony biztosnak tűnt, ami Oroszország érdekeit is szolgálta. Moszkva ugyanis nem volt abban a helyzetben, hogy meg tudja óvni a királyságot bármilyen felmerülő veszélytől. Nem akarták kockáztatni azt sem, hogy az uralkodói család megbuktatásával esetleg egy velük ellen-séges, szélsőséges iszlamista kormány vegye át a hatalmat. Emellett a hát-térbe szorított különbségek, ha visszafogottan is, de éreztették hatásaikat.
Moszkva számára különösen sérelmes volt, hogy Rijád óvakodott nagy volu-menű szerződéseket kötni orosz érdekeltségekkel. Szaúd-Arábia elégedetlen-ségét ugyanakkor a regionális rivális, Irán orosz támogatása növelte. Ráadásul a kőolajárak hirtelen zuhanása 2008 közepén ismét felerősítette a feszültsé-geket az orosz kitermelés volumene miatt. Mindezek okán a 2010-es évek vé-gére a két állam viszonya az alapvető különbségek és érdekellentétek ellenére baráti volt, viszont nem tekintették egymást szövetségesnek.9
AZ ARAB TAVASZ
A 2011. évi Arab Tavasz a Közel-Kelet több országában átrendezte a po-litikai viszonyokat, amikor a tüntetések nemegyszer több évtizede regnáló diktátorokat buktattak meg vagy akár fegyveres felkelés kirobbanásába torkol-lottak. A demonstrációk komoly aggodalmakat váltottak ki a jelentős vallási kisebbséggel rendelkező Öböl-államok monarchiáiban is, ahol számítottak volna a Nyugat támogatására az elégedetlenségi hullám megfékezésében. Ehe-lyett csalódva kellett tudomásul venniük, hogy korábbi szövetségeseiktől nem remélhetnek támogatást. Felháborodásukat növelte, ahogy az Egyesült Álla-mok magára hagyta olyan több évtizedes szövetségesét a térségben, mint ami-lyen például Hoszni Mubarak egyiptomi elnök is volt.10
A Nyugat politikai hozzáállása mellett a szíriai konfliktus próbára tette a kapcsolatokat Oroszországgal is különösen 2015 szeptemberét követően, ami-kor Moszkva – ami-korábbi ígéreteire rácáfolva – fegyveresen is bekapcsolódott a harcokba a szíriai Aszad-rendszernek a megmentésére, miközben Rijád a szunnita ellenzéki erőket pártfogolta. A feszültséget növelte, hogy Moszkva mellett Szaúd-Arábia regionális riválisa, Irán is felsorakozott a szíriai rezsim mellett, amikor magas rangú katonatiszteket, fegyvereket és – a perzsa
9 Katz, Mark N. (2009)
10 Katz, Mark N. (2019) When the Friend of My Friends Is Not My Friend. Atlantic Council, Scowcroft Center For Strategy and Security. 4.
Prantner Zoltán: A szaúdi-orosz kapcsolatok rövid áttekintése napjaikig
hoz szorosan kötődő – libanoni Hezbollah szervezet több ezer milicistáját irá-nyította a polgárháborús térségbe. Emiatt Rijád komolyan tartott attól, hogy az orosz beavatkozással vereséget szenvednek az általa támogatott csoporto-sulások, fennmarad a vele ellenséges Aszad-rezsim, az ország pedig Teherán korlátlan befolyása alá kerül.11
Rijád biztonságpolitikai dilemmáját súlyosbította, hogy Teherán Szíria mellett Irakban is növelni tudta befolyását a 2010-es évek elején végrehajtott amerikai csapatkivonásoknak, valamint azt követően kialakult hatalmi űrnek köszönhetően. A kialakult helyzetben Szaúd-Arábia amerikai szövetségesétől az iráni fenyegetés csökkentését remélte. Ehelyett Barack Obama elnök köz-bejárásával tető alá hozták az Átfogó Közös Cselekvési Tervet – közismertebb nevén az iráni nukleáris megállapodást – 2015 júliusában, amivel Teherán vál-lalta atomprogramjának felfüggesztését a nemzetközi szankciók enyhítéséért cserébe. A királyság minderre az orosz és a kínai kapcsolatok megszilárdítá-sával reagált.12 Az orosz és a szaúdi felek az elkövetkező hónapokban elköte-lezetten támogatták egymást a különböző diplomáciai krízishelyzetekben.13
A SZÍRIAI KATONAI SIKEREK HATÁSAI A SZAÚDI-OROSZ KAPCSOLATOKRA
Az Iszlám Állam vereségét követően a szaúdi–orosz viszony még szívélye-sebbé vált. Szerepe volt ebben, hogy habár Trump elnök továbbra is kiegyen-súlyozott kapcsolatokra törekedett a szaúdi vezetéssel, ennek ellenére Rijádban komoly aggodalmakat váltottak ki az amerikai államfő gyakran
kiszámítha-11 Katz, Mark N. (2018) Better Than Before: Comparing Moscow’s Cold War and Putin Era Policies Toward Arabia and the Gulf. Durham Middle East Papers No. 96/Sir William Luce Fellowship Paper No. 19, Institute for Middle Eastern and Islamic Studies, Durham University. 15.
12 Washingtonnak címzett jelzésértékű üzenetként például 10 billió dollár befektetésről kötött megállapodást Moszkvával.
Ostroukh, Andrey (2015) Saudi Arabia to invest up to $10B in Russia. The Wall Street Journal, https://www.wsj.com/articles/saudi-arabia-to-invest-up-to-10-billion-in-russia-1436198674 (Letöltve: 2020. 04. 22.)
13 Szaúd-Arábia például 2017 decemberétől tartózkodó álláspontra helyezkedett az ukrajnai kér-désben folytatott ENSZ vitában, valamint az Egyesült Arab Emirátusokkal és Izraellel össz-hangban sürgette a Krím-félsziget bekebelezése miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók felfüggesztését. Moszkva ezalatt semleges maradt a szaúdi–katari diplomáciai krízis során, ami-nek megoldásához felajánlotta közvetítését.
Enous, Adam (2018) Israeli, Saudi, And Emirati Officials Privately Pushed For Trump to Stri-ke A „Grand Bargain” With Putin. The New YorStri-ker, https://www.newyorStri-ker.com/news/news- https://www.newyorker.com/news/news- desk/israeli-saudi-and-emirati-officials-privately-pushed-for-trump-to-strike-a-grand-bar-gain-with-putin (Letöltve: 2020. 04. 22.); Winning, Alexander (2017) Russia ready to help mediate in Qatar row if asked: Lavrov. Reuters, https://www.reuters.com/article/us-gulf-qatar-russia-idUSKBN1A9249 (Letöltve: 2020. 04. 22.)
tatlan és hektikus megnyilvánulásai. Kétségeiket növelte a regionális nagyha-talmi ambíciókat tápláló Törökország katonai beavatkozása az észak szíriai térségben az amerikai csapatok kivonását követően.
Fentiekkel szemben Oroszországnak a 2017-ben kivívott katonai sikerek-kel sikerült megmentenie az Aszad-rezsimet a túlélését folytatott küzdelem-ben. Az eredmény mellett a szaúdiakra imponálóan hatottak az új fegyverek is, amelyek hatékonyságát éles harci körülmények között, a szemük láttára tesz-telték az oroszok. Moszkvának ezáltal nemcsak stratégiai helyzetét sikerült megszilárdítania a térségben, hanem bizonyította világhatalmi státuszát, egy-úttal pedig növelni tudta elismertségét az arab monarchia szemében. Ezt iga-zolta, amikor a szaúdi uralkodók közül elsőként látogatott el Oroszországba Szalmán bin Abdulaziz al-Szaúd király 2017 októberében, ahol több billió dolláros kőolaj-, fegyver-, telekommunikációs-, kulturális- és űrkutatási üzle-teket kötött, valamint egy 1 billió dolláros közös befektetési alap létrehozásá-ról határozott Putyin elnökkel.14
DZSAMÁL HASOGDZSI MEGGYILKOLÁSA
Úgy tűnt, hogy helyreáll a korábbi dinamikus viszony Washingtonnal, ami-kor 2017-ben Trump elnök sokak csodálkozására első tengerentúli látogatása célállomásának Rijádot választotta.15 Ezt sejtette az is, hogy Trump elnöki mandátumának első évében rendre megvétózta a szaúdiak jemeni beavatko-zása miatt felháborodott kongresszus minden kísérletét az amerikai-szaúdi ka-tonai együttműködés csökkentésére. Az újra felívelő kapcsolatokat az Egyesült Államokkal azonban rövidesen kerékbe törte, amikor a szaúdi abszolút mo-narchia közismert kritikusát, Dzsamál Hasogdzsi újságírót kormányügynö-kök megölték Szaúd-Arábia isztambuli külképviseletén 2018. október elején.
Trump elnök ismét megpróbált beavatkozni Rijád védelmében a két ország gazdasági kapcsolataira és a rivális államok növekvő közel-keleti befolyására hivatkozva. Törekvése azonban ezúttal sikertelennek bizonyult. A
Washing-14 Nechepurenko, Ivan – Hubbard, Ben (2017) Saudi King, in Russia, Seeks Warmer Ties With a Longtime Foe. The New York Times, https://www.nytimes.com/2017/10/05/world/middleeast/
saudi-russia-middle-east.html (Letöltve: 2020. 04. 22.)
15 A szaúdiakat meglepte, hogy az a Trump kíván látogatást tenni országukban, aki az elnök-választás alatt iszlámellenes megnyilatkozásaival kampányolt, Szaúd-Arábiát pedig nyíltan a 2001. szeptember 11-ei támadások végrehajtásával vádolta meg, aminek megtorlására gazdasá-gi bojkott bevezetésével fenyegetett. Utóbbi helyett azonban a felek a találkozó alkalmával 450 billió dollár összértékű befektetési megállapodást kötöttek egymással, amiből a szaúdiak 110 billió dollárt fegyverek beszerzésére kívántak fordítani.
Woodward, Calvin – Burns, Robert (2018) AP Fact Check: Trump inflates value of Saudi arms deal. APNews, https://apnews.com/2b4799b3d3ca4f6781efe1e70f207392 (Letöltve: 2020. 04.
22.)
Prantner Zoltán: A szaúdi-orosz kapcsolatok rövid áttekintése napjaikig
ton Post munkatársának halálát, illetve az emberi jogok sorozatos megsértését Szaúd-Arábiában és Jemenben az amerikai közvélemény határozottan elítélte.
A Fehér Ház szankciókat vezetett be az összeesküvés 17 résztvevője ellen, a Kongresszus pedig ismét javaslatot terjesztett be a szaúdi erőknek nyújtott ka-tonai támogatás beszüntetésére a jemeni háborúban.16
A nyugati döntéshozók is kollektívan távolságtartóvá váltak a nyilvános-ság előtt Mohamed ibn Szalmán szaúdi koronaherceggel, akit az amerikai szenátus egyhangúlag felelősnek nevezett meg a gyilkosság elkövetésében.17 Megaláztatását növelte, amikor a Buenos Airesben megrendezett G20-csúcs-találkozón a megjelent politikusok többségében demonstratívan elkerülte.
Ezzel szemben Putyin elnök visszautasította a királyság kritizálását. A világ számos meghatározó üzleti és politikai vezetőjével ellentétben országa magas szintű delegációval képviseltette magát a „Davos a sivatagban” elnevezésű kon-ferencián alig pár héttel Hasogdzsi halála után, az orosz elnök pedig az em-lített G-20 csúcson tanúsított demonstratív kiállásával megóvta a trónörökös tekintélyét és megkímélte őt a látványos kitaszítottságtól.18
PUTYIN ELNÖK 2019-ES HIVATALOS LÁTOGATÁSA SZAÚD-ARÁBIÁBAN
Az amerikaiak megbecsültségén a szaúdiak szemében tovább rontott, hogy a tőlük vásárolt légelhárító rendszer nem tudta elhárítani az Aramco kőolajtár-saság kulcsfontosságú telephelyei ellen intézett dróntámadásokat 2019. szep-tember 14-én.19 Amíg a támadásra, ami percek alatt 5%-kal vetette vissza a globális kőolajkitermelés ütemét, amerikai részről Trump elnök mindössze
16 Gould, Joe (2019) Lawmakers renew challenge to Trump over Yemen, Saudi Arabia. Mili-tary Times, https://www.miliMili-tarytimes.com/congress/2019/01/30/lawmakers-renew-challen- https://www.militarytimes.com/congress/2019/01/30/lawmakers-renew-challen-ge-to-trump-over-yemen-saudi-arabia/ (Letöltve: 2020. 04. 22.)
U.S. Department of the Treasury (2018) Treasury Sanctions 17 Individuals for Their Roles in the Killing of Jamal Khashoggi. https://home.treasury.gov/news/press-releases/sm547 (Letöltve:
2020. 04. 22.)
17 MEE Staff (2018) MBS responsible for Khashoggi murder, US Senate unanimously finds. Middle East Eye, https://www.middleeasteye.net/news/mbs-responsible-khashoggi- murder-us-senate-unanimously-finds(Letöltve: 2020. 04. 22.)
18 Al Jazeera and News Agency (2018) Cheers, claps as MBS shows up at ‚Davos in the de-sert’ event. https://www.aljazeera.com/news/2018/10/saudi-crown-prince-appearance-invest-ment-forum-181023142413177.html (Letöltve: 2020. 04. 22.)
Cafiero, Giorgo (2018) Khashoggi Case Is No Moral Issue For China Or Russia. Lobe Log, https://lobelog.com/khashoggi-case-is-no-moral-issue-for-china-or-russia/ (Letöltve: 2020.
04. 22.)
19 Dorsey, James M. (2020) Playing for higher stakes: Saudi takes on Russia. Asia Times, https://
asiatimes.com/2020/03/playing-for-higher-stakes-saudi-takes-on-russia/ (Letöltve: 2020. 04.
23.)
egy tweet bejegyzéssel reagált, addig Putyin elnök azonnal kihasználta a ke-csegtető lehetőséget és felajánlotta a legmodernebb Sz-400 légelhárító rakéta-rendszer eladását Szaúd-Arábiának. Az üzlet létrejötte végre lezárhatta volna a témában folytatott több éve zajló tárgyalássorozatot, ami mindaddig amerikai nyomásra meghiúsult. Ráadásul általa Moszkva meg tudta volna győzni Rijá-dot arról, hogy képes az amerikaihoz hasonló, vagy akár még annál is hatéko-nyabb védelmet biztosítani számára. Legvégül presztízsének növelése mellett az orosz lépés áttételesen a közel-keleti stabilitás fenntartását – és a lehetsé-ges amerikai megtorló akciók elkerülését – is szolgálta. Az ugyanis innentől fogva egyfajta visszatartó erőt jelentett a támadások hátterében valószínűsí-tett Iránnak, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló akcióktól. Szaúd-Arábia szempontjából ugyanakkor az üzlet létrejötte azt jelentette, hogy az a közvet-len biztonsági fenyegetettség mérséklése mellett visszafogja az
egy tweet bejegyzéssel reagált, addig Putyin elnök azonnal kihasználta a ke-csegtető lehetőséget és felajánlotta a legmodernebb Sz-400 légelhárító rakéta-rendszer eladását Szaúd-Arábiának. Az üzlet létrejötte végre lezárhatta volna a témában folytatott több éve zajló tárgyalássorozatot, ami mindaddig amerikai nyomásra meghiúsult. Ráadásul általa Moszkva meg tudta volna győzni Rijá-dot arról, hogy képes az amerikaihoz hasonló, vagy akár még annál is hatéko-nyabb védelmet biztosítani számára. Legvégül presztízsének növelése mellett az orosz lépés áttételesen a közel-keleti stabilitás fenntartását – és a lehetsé-ges amerikai megtorló akciók elkerülését – is szolgálta. Az ugyanis innentől fogva egyfajta visszatartó erőt jelentett a támadások hátterében valószínűsí-tett Iránnak, hogy a jövőben tartózkodjon hasonló akcióktól. Szaúd-Arábia szempontjából ugyanakkor az üzlet létrejötte azt jelentette, hogy az a közvet-len biztonsági fenyegetettség mérséklése mellett visszafogja az