Habár Jan Nattier úgy gondolja, hogy a kontextuális bizonyítékok önma-gukban elégségesek, hogy a Szív-szútra kínai eredetét alátámasszák, rámutat, hogy érdemes megvizsgálni a különböző történelmi adatokat, amelyek további támpontként szolgálhatnak a hipotézis megerősítésében. A szútrákhoz készült különböző kommentárok és azok keletkezési ideje még többet elárulhat a szö-veg létrejöttének körülményeiről.
Ahogy Donald S. Lopez is említette, a legkorábbi indiai eredetű kommentá-rok a VIII. századból származnak, ennél régebbi időkből nincs bizonyíték arról, hogy Indiában létezett volna a szútra. Kínában azonban találunk a VIII. száza-dot megelőző szöveges hivatkozást a Szív-szútrára – többek között Xuanzang tanítványainak munkáját –, amely a VII. század második felére datálható,40 ellentétben Edward Conze elméletével, amely a Mahāprajñāpāramitā-szútrához írt kommentárok sokkal korábbi keletkezési dátumának fényében állítja, hogy a Szív-szútra a hosszabb szanszkrit nyelvű szöveg közvetlen fordítása. Ha csupán a Szív-szútrához írt kommentárok megjelenésének idejét vizsgáljuk, azt a kö-vetkeztetést vonhatjuk le, hogy a kínai nyelvű szöveg mintegy fél évszázaddal megelőzi szanszkrit megfelelőjét.
Emellett a Szív-szútráról írt valamennyi kínai nyelvű kommentár a Xuanzang-féle szöveghez íródott, míg a tibeti nyelven fennmaradt szanszkrit magyará-zatok a Szív-szútra hosszabb változatáról készültek, amely szöveg későbbi keletkezésű Xuanzang alkotásánál.41
40 Nattier, i.m., 173.
41 Nattier, i.m., 179., 182.
78 Rudlof Dániel
Az eddigiek alapján Jan Nattier azt feltételezi, hogy a szútra Kínában ke-letkezett, és a legkorábbi kommentárok mind Xuanzang nevéhez kötik azt.
Továbbra is tisztázandó azonban, hogy Xuanzang pontosan milyen kapcso-latban állt a szöveggel. Hiszen annak ellenére, hogy az ő alkotásának tekintik a kutatók a legismertebb Szív-szútra változatot, a források nem tesznek arról említést, hogy a szerzetes mely forrásnyelvről mely célnyelvre végezte a for-dítást. Ahogy korábban említettem, még a Xuanzang életéről szóló mű sem tesz említést arról, hogy milyen nyelvű szöveggel került kapcsolatba a mester Kínában, és hogy készített-e belőle fordítást.
Nattier leszögezi, hogy ha le is fordította Xuanzang a Szív-szútrát szanszkrit nyelvre, arról akkor sem számolnának be a kínai források, ugyanis a Kínában lévő buddhista szútrák hitelességét az a tény szolgáltatta, hogy Indiából szár-maznak, és szanszkrit nyelvűek. Ennek tudatában pedig Xuanzang úgy gon-dolhatta, hogy az eredeti Szív-szútra szöveg elveszett, így ő maga készíthetett belőle egy hiánypótló kéziratot. Nem ez lenne az első eset ugyanis, hogy egy buddhista szútra Indián kívül keletkezett – hivatkozik itt Nattier a koreai ere-detű Vajrasamādhi-szútra esetére. Az sem zárható ki azonban, hogy Xuanzang utazása során Indiában hagyta a kínai nyelvű Szív-szútrát, amelyet később lefordítottak szanszkrit nyelvre, minthogy a legkorábbi indiai kommentár mintegy másfél évszázaddal Xuanzang látogatása után íródott.42
Annak ellenére, hogy a legkorábbi kommentárok a Xuanzang-féle szútrához kötődnek, nem szabad szem elől téveszteni, hogy életrajzi műve alapján a szö-veget egy beteg szerzetes hagyományozta rá Kínában, tehát nem Xuanzang lehetett, aki ténylegesen megalkotta a Szív-szútra kínai szövegét.
A kínai buddhista kánonban összesen nyolc variánsa jelenik meg a Szív-szútrának, amelyek közül öt hosszabb és három rövidebb változat. A hosszabb szútrák időrendben Xuanzang szútrája után keletkeztek, a három rövidebb vál-tozat pedig a Kumáradzsíva-féle szútra, Xuanzang szútrája, és egy kínai nyelvű fonetikus átirat, amelyet szintén Xuanzang-nak tulajdonítanak. Kumáradzsíva Szív-szútráját több mint kétszáz évvel korábbi alkotásnak gondolják a társainál, így ez lehet az a szöveg, amely Xuanzang idejében keringett Kínában.43
Nattier elmondása szerint japán és nyugati kutatók a Kumáradzsíva-féle szöveg vizsgálata során arra az eredményre jutottak, hogy a szerzetes tanítványai kom-mentárokat készítettek az általa fordított T.223-as jelzésű Mahāprajñāpāramitā-szútra egyes részleteiről, és gyakran idéztek is a szövegből. Nincs azonban
42 Nattier, i.m., 180.
43 Nattier, i.m., 182–184.
79 A Szív-szútra eredetének kérdései
bizonyíték sem arra, hogy tanítványai ismerték a szöveget a Szív-szútra for-májában, sem arra, hogy Kumáradzsíva maga valamilyen módon részt vett a későbbi szöveg létrehozásában.44
Ha összehasonlítjuk a két szerzeteshez fűződő Szív-szútrát, szemmel látható eltérésekre bukkanunk, amelyekre Nattier maga is rámutat. Például a szútra bevezetésében és tárgyalásában is vannak olyan mondatok, amelyek nem sze-repelnek Xuanzang szútrájában:
Kumáradzsíva szútrája (T.250) Xuanzang szútrája (T.251) やୡ㡢⸃ࠋ⾜῝⯡ⱝἼ⨶⻤ࠋ 3. ábra. A Kumáradzsíva és Xuanzang-féle Szív-szútrák összehasonlítása
Emellett bizonyos buddhista terminusok és a személynevek eltérő átírással vagy különböző írásjegy-használattal szerepelnek a két műben:
Kumáradzsíva szútrája (T.250) Xuanzang szútrája (T.251)
Avalókitésvara やୡ㡢 や⮬ᅾ
prajñāpāramitā ⯡ⱝἼ⨶⻤ ⯡ⱝἼ⨶⻤ከ
az öt skandha 㝜 ⸾
Sáriputra ⯊ᘮ ⯊Ꮚ
bódhiszattva ⸃ ᥦ⸃ᇱ
4. ábra. Buddhista terminusok és személynevek a Szív-szútra változataiban
A Kumáradzsíva-féle Szív-szútra azon elemei, amelyek nem szerepelnek Xuanzang szövegében – és a rövid szútra további változataiban sem –, meg-találhatók azonban a szintén Kumáradzsíva alkotta
Mahāprajñāpāramitā-44 Nattier, i.m., 184.
45 T.250 (08.0847c10–08.0847c17).
46 T.251 (08.0848c06–08.0848c10).
80 Rudlof Dániel
szútrában is, ami a két szöveg kapcsolatát bizonyítja. Nattier azonban továbbra is valószínűtlennek tartja, hogy a szanszkrit nyelvű, egymás között lényeges különbségeket mutató szövegeket Kumáradzsíva olyan módon fordította volna, hogy a végeredményként kapott kínai szövegek megegyező részei egymással rendkívül nagy hasonlóságot mutassanak.47
További érdekesség, hogy az üresség és a forma kapcsolatát jellemző hí-res mondat másféle fogalmazásban szerepel a Szív-szútra két változatában (vö. Kumáradzsíva: fei se yi kong fei kong yi se 㠀Ⰽ␗✵㠀✵␗Ⰽ, Xuanzang:
se bu yi kong kong bu yi se Ⰽ␗✵✵␗Ⰽ), viszont a Kumáradzsíva által fordított Mahāprajñāpāramitā-szútra ezen a ponton Xuanzang szövegével mutat egyezést.48
Ezen példák, és a japán, illetve nyugati kutatók munkája alapján Nattier arra a következtetésre jutott, hogy a Szív-szútrát nem közvetlenül Kumáradzsíva nagy szútrája, hanem a mester tanítványaink kommentárjai alapján készíthet-te egy olyan illető, aki jobban ismerkészíthet-te a szútrához készíkészíthet-tett magyarázatokat, mint magát a szöveget.49
Nattier észrevételei alapján tehát a Szív-szútra létrejöttének folyamatát a kö-vetkezőképpen képzelhetjük el. Először Kumáradzsíva az V. század elején elkészíthette a nyolcezer soros Mahāprajñāpāramitā-szútra kínai nyelvű for-dítását az eredeti szanszkrit szöveg alapján. Ezekben az időkben Kumáradzsíva tanítványai magyarázatokat írtak a hosszú szöveghez, amelyek felhasználásával a Szív-szútra ismeretlen alkotója elkészíthette a később Kumáradzsívának tu-lajdonított változatot. Xuanzang a Shu tartományban való tartózkodása során ezzel a kínai nyelvű szútrával kerülhetett kapcsolatba, és végül ezt a változatot vihette magával Indiába.
Habár nincs bizonyíték arra, hogy Xuanzang készített volna fordítást a szö-vegből, vagy saját változatot alkotott volna belőle, a szöveg popularizálásában minden bizonnyal aktívan részt vett. Nattier kizárja annak a lehetőségét, hogy a Szív-szútra keretét Xuanzang alkotta volna meg, de lehetségesnek tartja, hogy kisebb módosításokat hajtott végre az alapszövegen, hiszen az az írásjegy-hasz-nálat, amelyet a szövegben találunk, a kínai buddhista kánonban legelőször Xuanzang szövegeiben jelenik meg – vélekedik Nattier. A legésszerűbb fel-tételezés tehát, hogy Xuanzang a Kumáradzsíva-féle szövegen végzett apróbb módosításokat – amely szöveg már korábbi módosításokon is túleshetett –,
47 Nattier, i.m., 185–186.
48 A szövegrészlethez ld. T.223 (08.0223a13).
49 Nattier, i.m., 187.
81 A Szív-szútra eredetének kérdései
miután Indiában behatóbban tanulmányozta a szanszkrit nyelvet és a budd-hista terminológiát.50
A különböző kutatói álláspontok, valamint az életrajzi és egyéb történelmi adatok felvázolásával tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár Edward Conze elmélete a logikának megfelel, ha a buddhizmus és a buddhista iratok kialakulásának tendenciáit vesszük górcső alá. Jan Nattier az első hallásra ellentmondásosnak tűnő hipotézisét azonban olyan nyelvészeti alapokra he-lyezi, amelyek meggyőző bizonyítékokként szolgálhatnak a szútra eredetének kérdéseivel kapcsolatban.
50 Nattier, i.m., 190–191.
82 Rudlof Dániel
Felhasznált irodalom
Conze, Edward: „Text, Sources, and Bibliography of the Prajñāpāramitā-hṛdaya”, Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, 1948/1, 33–51.
Conze, Edward: The Large Sutra on Perfect Wisdom. With the divisions of the Abhisamayālañkāra, University of California Press, Berkeley, 1975.
Conze, Edward: „The Prajñāpāramitā Literature”, Bibliographia Philologica Buddhica, The Reiyukai, Tōkyō, 1978.
Edgerton, Franklin: Buddhist Hybrid Sanskrit Grammar and Dictionary.
Volume II: Dictionary, Motilal Banarsidass Publishers Private Limited, New Haven, 1953.
Lopez, Donald S.: „Inscribing the Bodhisattva’s Speech: On the ‘Heart Sūtra’s’
Mantra”, History of Religions, 29, 1990/4, 351–372.
Lopez, Donald S.: „Authority and orality in the Mahāyāna”, Numen, 42, 1995/1, 21–47.
Nattier, Jan: „The Heart Sūtra: A Chinese Apocryphal Text?”, The Journal of the International Association of Buddhist Studies, 1992/2, 153–223.
Pine, Red: The Heart Sutra. The Womb of Buddhas, Shoemaker & Hoard, Washington, 2004.
Tanahashi Kazuaki: The Heart Sutra. A Comprehensive Guide to the Classic of Mahayana Buddhism, Shambhala Publications Inc., Boston, 2014.