Ahogy korábban említettem, Dél-Korea 1954–ben lett az Ázsiai Labdarúgó-szövetség tagja. A sikerre nem is kellett sokáig várni, ugyanis egyetlen ázsiai csapatként a déliek kijutottak az 1954-es Svájcban rendezett világbajnokságra.
Debütáló mérkőzésüket épp a magyarok ellen játszották,11 az eredmény pedig a koreaiak számára megsemmisítő volt – a magyarok 9-0-ás győzelmet arattak.
Ezt követően Törökország ellen játszott Dél-Korea, de újabb kudarcot éltek át, ugyanis a törökök 7-0-ra győztek.12 Ezáltal Dél-Korea kiesett a tornáról, a Világbajnokság leggyengébben teljesítő csapataként pedig a 16. lett a rang-sorban. Ezt követően 32 évig egy Világbajnokságra sem jutott ki a válogatott, de 1986-tól nagy változás történt, ugyanis Dél-Korea sorozatban 9 alkalommal is kijutott a legfontosabb nemzetközi futball tornára. E sorok írása közben szűk egy hónap van még hátra a 2018-as oroszországi Világbajnokság kezdetéig, ahol Dél-Korea az F csoportban mérkőzhet meg Németországgal, Mexikóval
9 Asian Football Confederation, „Member associations – Korea Republic”, the–afc.com
10 Asian Football Confederation, „Member assocations – DPR Korea”, the–afc.com
11 Fédération Internationale de Football Association, „1954 FIFA World Cup Switzerland”, fifa.com
12 Fédération Internationale de Football Association, „1954 FIFA World Cup Switzerland”, fifa.com
183 Futball okozta változások a Koreai-félszigeten
és Svédországgal.13 Amennyiben a dél-koreai válogatott legnagyobb sikerét ke-ressük, mindenképp a saját rendezésű – Japánnal közösen – világbajnoksághoz jutunk. Ez volt az első Ázsiában szervezett világbajnokság. Dél-Koreában ösz-szesen 10 városban rendeztek mérkőzéseket, ezek közül külön említésre méltó a szöuli, illetve a tegui stadion – mindkettő 60 ezernél nagyobb befogadó-képességgel rendelkezik.14 A csoportkört tekintve Dél-Korea Lengyelország, az Amerikai Egyesült Államok és Portugália ellen játszott. A távol-keleti or-szág mindkét európai csapatot legyőzte, az Egyesült Államok ellen pedig egy pontott szerzett, így csoportelsőként jutott a következő fordulóba. A mene-telés tovább folytatódott, ugyanis Dél-Korea előbb Olaszországot legyőzve, majd Spanyolország ellen győzedelmeskedve az elődöntőbe jutott. A németek azonban túl nagy falatnak bizonyultak, így egy 1-0-ás vereség eredménye-ként csak a harmadik helyért játszhattak kisdöntőt, ami újra csak vereséggel zárult Törökország ellen – Dél-Korea tehát a negyedik helyet foglalhatta el végül.15 A sikert azonban megbélyegezte a nemzetközi visszhang, ugyanis mind az Olaszország, mind a Spanyolország elleni mérkőzésen vitatható bírói döntések születtek a házigazdák javára. Bár Keith Cooper, a FIFA kommuni-kációért felelős igazgatója azt mondta, hogy a hibák száma alacsony maradt, pontatlanságok mindig megtörténnek, a Dél-Korea-Olaszország mérkőzésen bíráskodó Byron Moreno munkáját pedig nem tudja negatívan értékelni, Sepp Blatter – a FIFA akkori elnöke – sokkal kritikusabb volt, ugyanis a bíráskodást nevezte a 2002–es torna egyetlen nagy problémájának.16 Bár Moreno néhány hónapig folytatta szakmáját, később eltiltották a bíráskodástól sorozatos hibái miatt.17 Így árnyékolódott be a dél-koreai siker a 2002–es tornán.
Az Ázsiai Labdarúgó-szövetség részeként Dél-Korea az Ázsia-kupa labda-rúgó tornán is szerepel. Az első két megszervezett tornát meg is nyerték, mindkét alkalommal Izrael ellen győzve a fináléban.18 Az 1960-as győzelem volt azonban az utolsó dél-koreai siker a tornán. Bár az eddig 16 alkalommal
13 Fédération Internationale de Football Association, „2018 FIFA World Cup Russia – Korea Republic”, fifa.com
14 The Stadium Guide, „FIFA World Cup 2002 Stadiums”, stadiumguide.com
15 Fédération Internationale de Football Association, „2002 FIFA World Cup Japan–South Korea”, fifa.com
16 The Guardian, „Blatter blasts referees and calls for big shake–up”, theguardian.com, 2002.06.21.
17 Goal, „What ever happened to Byron Moreno? The heroin–smuggling worst referee in history”, Goal.com
18 Encyclopaedia Britannica, AFC Asian Cup, britannica.com
184 Fábian Armin Vincentius
megszervezett versenyt csak kétszer hagyták ki – négyszer harmadik helye-zést, négyszer második helyezést elérve –, a következő győzelem továbbra is várat magára.
Mielőtt azonban továbblépünk Észak-Koreához, tekintsük meg a dél-koreai bajnokságok felépítését, illetve a koreai futball népszerűségét. Akárcsak az eu-rópai országokban, a koreai ligák felépítése is professzionális, félprofesszionális és amatőr bajnokságokra oszlik. A K League 1 és K League 2 bajnokság-hoz tartoznak a profi futballcsapatok, összesen 22. Az évente megszervezett bajnokságok pontosan felépített szerkezettel és menetrenddel rendelkeznek.
Emellett minden szezon során kupát és liga kupát is szerveznek, a bajnokság-ban és kupákbajnokság-ban legsikeresebb csapatok pedig az európai mintára kialakított AFC Bajnokok Ligájában is szerepelnek – megmérkőzve más ázsiai országok legerősebb futballcsapataival. Jelenleg a legsikeresebb dél-koreai futballcsa-pat a Pohang Steelers 䙂䟃㓺䕎⩂㓺, mely eddig 8 bajnoki első helyezést és 3 AFC Bajnokok Ligája győzelmet szerzett.19 Ami pedig a sport országon belüli népszerűségét illeti, egy néhány évvel korábbi kutatás alapján a sportkövetők 41%-a a futballért rajong, míg a szintén népszerű baseballt csak 25%-ban választották.20
Az észak-koreai futball ezzel szemben más, nehézkesebb úton haladt és halad.
Az észak-koreai válogatott 1966-ig nem vett részt a Világbajnokság selejtezőin, de 1966-ban az Angliában rendezett tornára kijutottak, a tornán pedig szintén nem kis meglepetést okoztak. Bár az első mérkőzésen 3-0-ás vereséget szenved-tek a szovjeszenved-tek ellen, a második meccsen pontot szerezszenved-tek Chilével szemben, majd legyőzték Olaszországot a csoportkör utolsó mérkőzésén. A következő forduló szoros mérkőzést hozott Észak-Korea és Portugália között, 25 perc után a koreaiak 3-0-ra is vezettek, de aztán Eusébio négyszer is betalált, José Augusto pedig egy ötödik portugál találattal eldöntötte a mérkőzést.21 Az ezt követő időszak kudarc volt Észak-Korea számára a nemzetközi futball szem-pontjából. 1970 és 1994 között egyetlen tornára sem jutottak ki, majd 8 évig a gazdasági válság miatt a selejtezőkön sem vettek részt. Így történt ez a 2002-es Dél-Koreában és Japánban szervezett tornával kapcsolatban is, ahol bár egy ideig még azt is fontolgatták, hogy néhány meccset a Koreai-félsziget északi részén játszanak, később odáig fajult a helyzet, hogy maga Sepp Blatter utazott
19 Pohang Steelers Official Website, „Club – History”, steelers.co.kr
20 Gallup Korea, „HangukGaelleopjo Sayeongu So” Gallup.co.kr. 2009.05.20.
21 Fédération Internationale de Football Association, „1966 FIFA World Cup England”, fifa.com
185 Futball okozta változások a Koreai-félszigeten
Észak-Koreába. Erre azért volt szükség, hogy az 1988. évi nyári olimpiához hasonlóan a KNDK ne próbálja veszélybe sodorni az esemény megszervezé-sét. James Montague független újságíró beszámolójában leírja, hogy Jérôme Champagne francia diplomata – Sepp Blatter politikai tanácsadója szervezte az utazást –, aki később elmondta, olyan érzés támadt benne, mintha 50 évet utazott volna vissza az időben. Champagne szavai alapján egy olyan egyez-ség született a FIFA és Észak-Korea között, mely alapján a torna zavartalan lezajlásáért cserébe a FIFA észak-koreai futballpályák megépítését támogatja, illetve svájci edzőtáborokat tesz lehetővé a válogatottnak.22 A torna zavartala-nul folyt le, Észak-Korea pedig visszatért a nemzetközi futballporondra. Nyolc évvel később játszhattak a Dél-Afrikában szervezett 2010-es Világbajnokságon, ahol azonban utolsó helyezést értek el. Talán sokan emlékeznek arra a pilla-natra, amikor a csoportkör első mérkőzését megelőzően a himnusz alatt Jong Tae-se (㩫╖㎎), az északiak talán leghíresebb játékosa, hevesen sírni kezdett.
Észak-Korea azon a mérkőzésen a világhírű brazilok ellen játszott, de meglepő módon csak 2-1-es vereséget szenvedtek, igazán jó futballt produkálva. A kö-vetkező két mérkőzés azonban súlyos vereségeket hozott: előbb 7-0-ra kaptak ki Portugália ellen, majd 3-0-ra Elefántcsontparttal szemben.23 A torna után több olyan hír is felbukkant, hogy a játékosokra a gyenge teljesítmény követ-kezményeként komoly büntetés – akár munkatábor – is várhatott. Ezt azonban az észak-koreai vezetés tagadta, de Cristopher Green – a Leideni Egyetem akadémikusa, akinek fő munkássága az észak-koreai politikai szociológiá-hoz kapcsolódik – sem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy bármilyen megtorlás várt volna a játékosokra. Ugyanez a kérdés azonban 1966 után is felmerült. Az észak-koreaiak akkor sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, de az Olaszország elleni győzelem után a játékosok elvileg alkoholt fogyasztottak, illetve női társasággal töltötték az időt. 35 év elteltével a játékosok továbbra is tagadták ezt a pletykát.24
Az Ázsia-kupákat illetően Észak-Korea négy alkalommal jutott ki a torná-ra, a legjobb teljesítményt 1980-ban nyújtották – negyedik helyezést elérve.
A selejtezőn nyújtott teljesítmény eredményeként a csapat 2019-ben is ját-szani fog az Egyesült Arab Emirátusokban szervezett kupán – Dél-Koreával
22 James Montague, „Inside the Secret World of Football in North Korea”, bleacherreport.com, 2017.12.17.
23 Fédération Internationale de Football Association, „2010 FIFA World Cup South Africa”, fifa.com
24 James Montague, „Inside the Secret World of Football in North Korea”, bleacherreport.com, 2017.12.17.
186 Fábian Armin Vincentius
egyetemben –, azonban a selejtező mérkőzések során a nemzetközi médiu-mokat sokkal inkább a Malajzia és Észak-Korea közötti diplomáciai viszony foglalkoztatta. A megromlott kapcsolatok oda vezettek ugyanis, hogy az egymás elleni mérkőzéseket halasztani kellett, illetve a mérkőzéseket semleges terüle-ten – Thaiföldön – lejátszani.25
A fő probléma az észak-koreai futballt illetően a bizonytalanság és a rendszer hiánya. Champagne megjegyzései alapján az Észak-koreai labdarúgó-szövetséggel mindig is nagyon nehéz volt felvenni a kapcsolatot. Egyetlen fax elérhetőségük volt, az erre küldött üzenetekre pedig vagy válaszoltak, vagy nem. James Montague személyesen is járt Észak-Koreában azzal a céllal, hogy megvizsgálja a futball helyzetét. Számára a leginkább az volt furcsa, hogy átláthatatlan a ligák rendszere.
Maga a FIFA sem tudja, hogy mikor játszák le a mérkőzéseket, és milyen csapatok mérkőznek meg egymással. Gyakran az egy naptári évre elosztandó mérkőzé-seket is néhány hét alatt rendezik meg. Mindez megakadályozza az észak-koreai futball fejlődését, még úgy is, hogy Kim Jong-un ₖ㩫㦖 a kosárlabda mellett a labdarúgásért is rajong. Mindez megmutatkozik a futballt célozó fejlesztések-ben is, például a Phenjani Nemzetközi Futball Akadémia működtetéséfejlesztések-ben, mely vidékről is toboroz fiatal tehetségeket, szigorú edzéseknek alávetve őket egy jobb észak-koreai futball érdekében. Az észak-koreai futball legnagyobb problémája azonban a nemzetköziség hiánya. A futball ugyanis nemzeteket egyesítő sport – ez mind a mentalitást, mind a professzionalizmust, mint pedig a gazdaságot javítja, erősíti –, a rezsim politikája miatt ez kevésbé megvalósítható. Az elmúlt évek során több észak-koreai fiatal tehetség is olasz csapathoz került, de ez jogi problémákat vetett fel. Antonio Razzi – az olasz politika egyik leginkább kriti-zált szereplője – többször is védelmébe vette az észak-koreai vezetőt, mondván az észak-koreai játékosok olaszországi lehetőségei pozitív történetként értel-mezhetőek. Továbbra is él azonban az a kétely, hogy a rezsim a fiatal játékosok fizetését saját céljaira használja fel, ezen jogi és erkölcsi dilemmák miatt pedig a klubcsapatok ódzkodnak az észak-koreai játékosok leszerződtetésétől.26