Aššur-bān-apli a 9. hadjáratában az arabok ellen vonult, mert azok fellázadtak ellene. Erről a hadjáratról számos felirata megemlékezik, ám ezek a feliratok több téren egymással ellentmondó adatokat tartalmaznak. A leghosszabb, és legrészletesebb leírást a hadjáratról az úgynevezett Rassam-cylinder tartal-mazza, amelyet a külföldi szakirodalom A prizma néven is illet.1
A hadjárat első epizódjában Aššur-bān-apli Arábia királya, Uayteʾ ellen vonul, akiről később a szöveg megemlíti, hogy Ḫazailu arab törzsfő fia. A hadjárat so-rán az asszír sereg összecsap az arabokkal Azarilu, Ḫiratâqasâ, Udume, Iabrudu, Bīt-Ammani, Ḫaʾuri, Muʾaba, Saʾarti, Ḫargē, és Subuti városoknál.2 Az asszír sereg valamennyi csatában vereséget mér Uayteʾ seregére, aki látván a folyamatos vereséget, elmenekült Nabayate országba.3 Végül azonban meggondolja magát, és önként vonul Ninivébe, hogy megadja magát az asszír királynak, és kegyelemért esedezzen. Aššur-bān-apli azonban elfogatja, és ketrecbe záratja.
Uayteʾ legyőzésével azonban nem ért véget a hadjárat, ugyanis Amuladdin, Qedar4 királya is fellázad, és összecsap az asszír sereggel. Amuladdint az asz-szírok legyőzik, és élve elfogják, ahogyan egy AÔiya nevű arab királynőt is, akiről a szöveg azt állítja Uayteʾ felesége.
1 A szöveget legelőször Streck publikálta. Ehhez ld.: Maximilian Streck, Assurbanipal und die letzten assyrischen Könige bis zum Untergange Niniveh’s (Vorderasiatische Bibliothek 7, I–III.), J. C. Hinrichs’sche Buchhandlung, Leipzig, 1916, 2–91. A szöveget később többen is újra lefor-dították, ezekhez ld.: Theo Bauer, Das Inschriftenwerk Assurbanipals: I–II. (Assyriologische Bibliothek 27), J. C. Hinrichs’sche Buchhandlung, Leipzig, 1933, 1–8; illetve Rykle Borger, Beiträge zum Inschrieftenwerk Assurbanipals: Die prismenklassen A, B, C=K, D, E, F, G, H, J und T sowie andere Inschriften, Harrasowitz Verlag, Wiesbaden, 1996, 204–257.
2 A szövegben minden földrajzi nevet a sumer URU (város) determinatívummal illetnek, de ezeknek egy része térséget/országot jelöl, és nem csak egy várost. Például Udume egyenlő Edóm földjével. Ezeknek a térségeknek a pontos elhelyezkedése nem minden esetben tisztázott, de mivel a felsoroltak között szerepel Ammon, Moáb és Edóm, ezért valószínűsíthető, hogy a többi város/térség is a mai Szíria–Jordánia területén helyezkedett el.
3 A bibliai nabateusok földje a mai Dél-Jordániában.
4 Észak-Szaúd-Arábiában, a Jawf régió területén helyezkedett el. A fővárosa Adummatu volt, a modern Dūmat al-Jandal.
24 Csitári Péter
A szöveg szerint Uayteʾ, Amuladdin, és AÔiya is azért lázadt fel az asszír király ellen, mert két másik arab törzsfő, Abi-yate, és Ayamu – akik Teʾeri fiai – hadba hívták őket. Ők ketten a babiloni király Šamaš-šum-ūkin seregé-nek parancsnokai voltak, aki ekkor hadban állt az asszírokkal.
A szöveg ezután áttér a babilóni eseményekre, és arról számol be, hogy miu-tán Teʾeri fiai vereséget szenvednek több fronton is, Abi-yate megadja magát, és hűséget esküszik Aššur-bān-aplinak, aki elfogadja a megadását, és megteszi Arábia királyának Uayteʾ helyére.
Ezután egy újabb szereplő jelenik meg, Natnu aki annak a Nabayate ország-nak a királya, ahová Uayteʾ menekült, mielőtt megadta volna magát. Natnu felismeri az asszírok erejét, és önként hódol be Aššur-bān-aplinak, és elküldi követeit Ninivébe.
Később Natnu azonban hallgat Abi-yate gonosz szavára, és közösen fellá-zadnak Aššur-bān-apli ellen. A két lázadó király mellett feltűnik egy harmadik szereplő is, Uayteʾ, akit ezúttal nem Ḫazailu fiaként, hanem Bir-Dadda fiaként neveznek meg.5
A három felkelőt a hadjárat során egyesével legyőzi az asszír sereg. A szöveg szerint Ḫadattā és Azalla között Natnu, Azalla és Damaszkusz között Uayteʾ, majd Damaszkusz és Ḫulḫulliti között Abi-yate is vereséget szenved az asszíroktól.6
Natnu további sorsa nem ismert, ugyanis a szöveg nem ír róla ezután. Abi-yatét és a testvérét Ayamut az asszírok a harctéren élve elfogják és a király foglyai lesznek. Uayteʾ a szöveg szerint elmenekül, de miután kitör egy járvány a seregében, a katonái fellázadnak ellene, és ő is az asszírok kezébe kerül.
A lázadók legyőzése után Aššur-bān-apli gondoskodik róla, hogy a területen többet ne legyen lázadás. A vízgyűjtőkhöz állandó őrséget rendel el, hogy az ara-bok ne juthassanak könnyen vízhez. Ez után az asszírok még elfoglalják Ušū és Akkō városát,7 ahol vélhetőleg a maradék lázadókat győzik le. Érdekesség, hogy a két város ostroma után ismét feltűnik Abi-yate, és Ayamu, mint ellenséges ve-zérek. A szöveg nem ad magyarázatot arra, hogyan szabadultak ki az asszírok fogságából, azonban újból vereséget szenvednek, és újból fogságba kerülnek.
A beszámoló végül azzal ér véget, hogy Uayteʾ három legyőzött elámi8 ki-rállyal közösen húzza az ünnepi szekeret az Emašmaš templomig.
5 A szöveg leírja, hogy két Uayteʾ létezett. Egyikük Ḫaza-ilu fia volt, a másikuk Bir-Dadda fia.
Ők ketten egymással rokoni kapcsolatban álltak, mivel az apáik testvérek voltak.
6 Az ókori Damaszkusz megegyezik a mai Szíria fővárosával. A többi megnevezett település is ebben a térségben található.
7 Mindkét település Levante térségében található a Földközi tenger partján.
8 Ebben a korban a Zagrosz-hegység lábánál fekvő terület, melynek Szúza volt a központja.
25 Aššur-bān-apli arabok elleni hadjárata
A prizma Kr.e. 643
I. Uayteʾ lázadása
1.
-2.
-3. Uayteʾ Ḫazailu fi a fellázad az asszírok ellen
4. Uayteʾ Šamaš-šum-ūkin megsegítésére
támad az asszírokra
5. Uayteʾ vereséget szenved az asszíroktól
6. Uayteʾ Nabayate országba menekül
7.
-8. Uayteʾ önként vonul Ninivébe, ahol fogságba vetik
II. Abi-yate behódol
1. Abi-yate vereséget szenved Babilonnál
Šamaš-šum-ūkin tábornokaként 2. Abi-yate a csatatéren hűséget esküszik a
királynak
3. Abi-yate megkapja Uayteʾ korábbi
királyságát
III. Amuladdin elleni hadjárat
1. Amuladdint legyőzi az asszír sereg
2. AÔiya Uayteʾ felesége is Amuladdin mellett harcol, akit az asszírok elfognak
IV. Natnu behódol
1. Natnu félve az asszírok erejétől hűséget esküszik a királynak
V. A második hadjárat
1. Abi-yate gonoszat szól Natnunak, és közösen fellázadnak az asszírok ellen 2. Ḫadattā és Azalla között Natnu vereséget
szenved, további sorsa nem ismert
3. Azalla és Damaszkusz között Uayteʾ
Bir-Dadda fi a vereséget szenved, elmenekül a csatatérről
26 Csitári Péter
4 Damaszkusz és Ḫulḫulliti között Abi-yate
vereséget szenved, élve elfogják, és Ninivébe hurcolják
5 Arab területek pacifi kálása
VI. A hadjárat után
1. Uayteʾ katonái lázadása miatt az asszírok kezébe kerül
2. Ušū és Akkō ostroma
3. Újabb csata Abi-yate és Ayamu ellen,
mindkettőt élve elfogják
4. Uayteʾ három legyőzött elámi királlyal
közösen az ünnepi kocsit húzzák büntetésül 1. táblázat: Az arab hadjárat eseményei az A prizma szerint.
Az A prizma a legrészletesebb beszámolóval rendelkezik a ránk maradt szöve-gek közül, viszont az összes többi a hadjáratról szóló szöveg közül az A prizma íródott a legkésőbb. A szöveg Kr.e. 643-ban keletkezett,9 évekkel az események után.10 Szerencsére fennmaradt öt további szöveg az eseményekről, amelyek korábban keletkezhettek.
A legkorábbi szöveg a B prizma, amelyet a legrészletesebben Arthur Carl Piepkorn elemzett.11 Piepkorn szerint a B prizma szövege Kr.e. 649-ben író-dott, a korábban gondolt 645 helyett. A B prizma hasonlóan kezdődik mint az A prizma, azonban már az első sorában eltérés mutatkozik a későbbi verzi-óval szemben. A B prizma szövegében ugyanis nem Uayteʾ Ḫazailu fia lázad fel az asszírok ellen, hanem Yautaʾ Ḫazailu fia. A két személy biztosan azonos, ám a név különbözik. A legvalószínűbb magyarázat a két névváltozatra, hogy az asszírok számára az arab nevek idegennek hangzottak, és az A prizma írno-ka félrehallotta a nevet. Aššur-aḫ-iddina12 felirataiban is szerepel Ḫazailu fia,
9 Datáláshoz ld.: Hayim Tadmor, „The Aramaization of Assyria: Aspects of Western Impact”.
Hans J. Nissen, – Johannes Renger (eds.): Mesopotamien und seine Nachbarn. XXV Rencontre Assyriologique Internationale, Berlin 3. bis 7. juli 1978, Dietrich Reimer Verlag, Berlin, 1982, 449–469.
10 A hadjárat pontos dátuma kérdéses, ám a babilóni epizód alapján azt lehet feltételezni, hogy az események 652–648 között zajlottak.
11 Arthur C. Piepkorn, Historical Prism Inscriptions of Ashurbanipal: Editions E, B1-5, D and K (Assyriological Studies 5), The University of Chicago Press, Chicago, Illinois, 1933, 19–94.
Újabb fordításért ld.: Borger, Beiträge..., i.m., 204–257.
12 Aššur-bān-apli apja, az előző asszír király.
27 Aššur-bān-apli arabok elleni hadjárata
és ott a Yataʾ nevet használják.13 Emiatt valószínűbb, hogy a Yautaʾ a helyes változata a névnek.
Mielőtt azonban Yautaʾ fellázadna, visszakapja az istenét, Atar-samayint,14 akinek a kultusszobrát korábban az asszírok elragadták. Yautaʾ lázadása vere-séggel ér véget, azonban ő maga épségben elmenekül a csatatérről.
A szöveg ezután arról számol be, hogy Abi-yate Teʾeri fia elmegy Ninivébe, és esküt tesz Aššur-bān-aplinak, aki cserébe neki adja Yautaʾ korábbi királysá-gát. Abi-yate ebben a szövegben mint ismeretlen jelenik meg, és semmi egyéb információt nem közölnek róla. Míg az A prizma megnevezte a testvérét, illetve tudatta, hogy Abi-yate Šamaš-šum-ūkin egyik tábornoka, addig a B prizma ezekről az információkról hallgatt.
Ezek után a szöveg beszámol arról, hogy egy másik qedari király, Amuladdin is hadban áll Aššur-bān-aplival. Az ő seregét azonban nem az asszírok, hanem Kamaš-Ḫaltâ moábi király győzi le, aki szövetségben állt az asszír uralkodóval.
Az A prizma úgy számol be erről az epizódról, mintha az asszír sereg győzte volna le Amuladdint, a B prizma azonban már másnak tulajdonította ezt a si-kert. Kamaš-Ḫaltâ ráadásul el is fogja a lázadó qedari királyt, és láncra verve elküldi Ninivébe.
Újabb különbség a két szöveg között, hogy míg az A prizma szerint Amuladdint segítette AÔiya, Uaiteʾ (Yautaʾ) felesége, addig B prizma nem nevez meg ilyen szereplőt. Ebben a szövegben egyedül Amuladdin van meg-nevezve mint az ellenséges haderő parancsnoka.
A következő epizód azonban már mindkét szövegben megegyezik. Mind az A prizma, mind a B prizma beszámol arról, hogy Natnu, Nabayate királya elküldi a követeit Ninivébe, és behódol az asszír királynak.
Ezen a ponton a B prizma beszámolója véget ér. A többi epizódról nem szá-mol be, ahogyan arról sem tesz említést, mi történt Yautaʾ-val. Az A prizma szövege szerint a lázadó király önszántából megy Ninivébe, és adja meg magát az asszír királynak. A B prizma azonban ilyenről nem ír.
13 Aššur-aḫ-iddina felirataiban több helyen is megjelenik ez a név, például Esharhaddon 1 IV/17;
2 III/1; 3 III/6’. Ezekhez ld.: Erle Leichty, The Royal Inscriptions of Esarhaddon, King of Assyria (680–669 BC) (The Royal Inscriptions of the Neo-Assyrian Period 4), Eisenbrauns, Winona Lake, Indiana, 2011.
14 Az arabok egyik legfontosabb istensége.
28 Csitári Péter
-2. Yautaʾ Ḫazailu fi a visszakapja az istenét Aššur-bān-aplitól
-3. Yautaʾ felkel az asszírok ellen Uayteʾ Ḫazailu fi a fellázad az asszírok ellen
4. - Uayteʾ Šamaš-šum-ūkin
megsegítésére támad az asszírokra 5. Az asszír sereg legyőzi
Yautaʾ-t
Uayteʾ vereséget szenved az asszíroktól 6. Yautaʾ elmenekül a csatatérről Uayteʾ Nabayate országba
menekül
7. -
-8. - Uayteʾ önként vonul Ninivébe,
ahol fogságba vetik
II. Abi-yate behódolása
1. - Abi-yate vereséget szenved
Babilonnál Šamaš-šum-ūkin tábornokaként 2. Abi-yate önként megy el Ninivébe
és hűséget esküszik a királynak
Abi-yate a csatatéren hűséget esküszik a királynak 3. Abi-yate megkapja Yautaʾ korábbi
királyságát
Abi-yate megkapja Uayteʾ korábbi királyságát
III. Amuladdi elleni hadjárat
1. Amuladdint legyőzi
Kamaš-Ḫaltâ Moáb királya
Amuladdint legyőzi az asszír sereg
2. - AÔiya Uayteʾ felesége is
Amuladdin mellett harcol, akit az asszírok elfognak
IV. Natnu behódolása
1. Natnu, félve az asszírok erejétől, hűséget esküszik a királynak
Natnu, félve az asszírok erejétől, hűséget esküszik a királynak