A MAGYAR KUKORICAPIAC

Magyarországon a kukoricatermesztés hagyományosan meghatározó szerepet tölt be, a legnagyobb területen termesztett növény. Szinte minden gazdaságban megtalálható árutermelési vagy takarmányozási céllal. A megtermelt kukorica mennyisége 1996. és 2009. között meglehetősen ingadozó volt: több évben (2000., 2003., 2007.) előfordult, hogy 5 millió tonna, vagy annál kevesebb volt, és két évben (2005-ben és 2008-ban) 9 millió tonna körül mozgott.

Magyarország előkelő helyen van az EU 27 tagállama között kukorica termelésével. Az EU-ban így hazánk Franciaország és Olaszország mögött a harmadik legnagyobb termelő volt Románia csatlakozásáig. Romániában a termőterület kétszer akkora, mint Magyarországon, így az átlagtermés javulásával rövid időn belül nem a harmadik, hanem a második legnagyobb termelői lesznek az Európai Uniónak (8. ábra) (Tömösi, 2010).

A hozamok szintén erősen ingadoztak: 3,73 tonna/hektár (2007-ben) volt a legkisebb és 7,56 tonna/hektár (2008-ban) volt a legnagyobb hozam. Potori (2003) szerint a köztermesztésben leterjedt fajták versenyképesek: megfelelnek a modern termesztéstechnológia követelményeinek és kísérleti körülmények között bőséges termést adnak. Az országos termésátlagok azonban a fajtakísérleti eredményektől 30-50%-kal elmaradnak. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdák többnyire nem fémzárolt vetőmagot vetnek, gyakran elmaradnak a legszükségesebb ráfordítások (pl. a tápanyag-utánpótlás), ráadásul egyre gyakoribb a szárazság.

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

EUR/tonna

Kukorica EU-s piaci ára

hogy a termőterület nagysága nem ingadozott jelentősen, továbbá az sem mondható, hogy az új fajták termesztése miatt nőtt a termésátlag, hiszen a legalacsonyabb és legmagasabb hozamok egymást követő években voltak tapasztalhatók, feltételezhető, hogy Magyarországon a termelt mennyiség nagyban függ az időjárási viszonyoktól (5. táblázat).

5. táblázat: Magyarország kukoricatermelése

Forrás: FAOSTAT adatok alapján, saját szerkesztés

A FAOSTAT adatok szerint Magyarország a 4,4 millió tonna kukoricát használ fel évente, ezzel a világ 18. kukorica felhasználója, illetve 1%-ban részesedik a világ kukorica felhasználásából.

Az EU-27 kukorica felhasználása tekintetében 9%-ával az 5. legjelentősebb kukorica-felhasználó tagállamnak számít.

Potori (2009) szerint Magyarországon a sertéságazat a legnagyobb kukoricafogyasztó: a takarmánykukorica több mint felét a sertésekkel etetik meg. Második a tejtermelés, ezt követi a csirkehízlalás, majd a tojástermelés. Modellszámításaik szerint a hazai abrakfogyasztó állatállomány az elkövetkező években várhatóan stagnál, így a kukorica takarmánycélú felhasználása előreláthatóan nem haladja meg az évi 3,5 millió tonnát, tehát az állatitermék-előállítás nem jelent bővülő felvevőpiacot a növénytermesztésnek.

Akárcsak a világ és az EU, Magyarország kukorica bioetanol célú felhasználása is folyamatosan nő (Nagy, 2006a,b). Több szerző (Popp és Potori szerk. 2006, 2007; Szőcs, 2007; Nagy, 2007;

Jámbor, 2007) egyetért abban, hogy a bioenergia előállítás ajánlott Magyarországon, mert felhasználja az esetleges túltermelésből adódó felesleget, ezáltal csökkentve az eladhatatlan készleteket. Schumacher (2007) és az IGC (2007) tanulmánya szerint a mezőgazdasági termények energetikai célú felhasználásának jelenlegi ütemű növekedésének eredményeként akár több mint 40%-kal is növekedhet 2020-ra a kukorica piaci ára.

Magyarország külkereskedelmében – az alábbiakban részletezett exportálást nehezítő tényezők mellett is – a megfigyelt tizenkét év alatt az export terén hatalmas fejlődés ment végbe. 1996.

után rögtön 1997-ben hatalmas ugrás volt tapasztalható az export mennyiségében: 129 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára nőtt. Ezt követően 2007-ig nagyságrendileg egy és két millió tonna között mozgott a kukorica export mennyisége, 2007-ben rekord mennyiséget (közel 5 millió tonnát) exportáltunk, 2008-ban pedig 3,4 millió tonnát. Az export értéke folyamatosan növekedett, 2007-ben a kiugró exportmennyiségnek megfelelően az export értéke is kimagasló volt (1,1 milliárd dollár). A kukorica import mennyisége elhanyagolható az exportéhoz képest mind értékében mind mennyiségében (11. ábra). A magyar kukoricának Dél-Nyugat-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet kukoricapiacain a dél-amerikai kukoricával kell felvennie a

Magyarország számára exportálást nehezítő tényező, hogy nem rendelkezik tengeri kikötővel.

Hazánk EU-hoz való csatlakozásával a tengeri kikötővel nem rendelkező EU tagországok (landlocked countries) száma négyre nőtt. Ezen országok közül (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország) hazánk rendelkezik a legnagyobb gabonatermelési potenciállal, így egy kedvezőbb időjárású évben a legnagyobb export-alapanyag is nálunk halmozódhat fel, ezért még kiélezettebben érezzük a körülzártság hátrányait.

Exportálást nehezítő tényező továbbá országunkban a gabona logisztikai adottságok elmaradott helyzete. Vasúthálózatunk elavult, telephelyeink jelentős része nem rendelkeznek vagonrakási technikával, illetve iparvágánnyal. A közúti gerinchálózat fejletlen és nincs felkészülve nagyobb mennyiségű gabona mozgatására. A vízi szállítás a legolcsóbb, viszont az EU-s csatlakozáskor gabonaraktárak nem a kikötők közelében voltak találhatók, szükségessé téve így a közúti rászállítást, ami pedig nagyon megemeli a szállítási költségeket. Ez mára azért kicsit megváltozott: Adony, Dunaföldvár, Gönyű, Csepel, Baja raktárkapacitásai nagy bővítéseken estek át, és a vasúti forgalom is jelentősen megnövekedett, köszönhetően a multinacionális cégek által kiépített és üzemeltetett irányvonat programoknak. 2010-ben volt olyan hónap, amikor 300, illetve 650 ezer tonna gabona hagyta el az országot vasúton. Azt lehet mondani, hogy a logisztikai kapacitásaink megfelelőek, persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség még iparvágánnyal rendelkező telepekre, de már így is van számos (Kaposvár, Zalaegerszeg, Adony, Hajdúböszörmény, Orosháza, Békéscsaba, Nagyatád, Debrecen), de több vasútállomáson is nagy kapacitással lehet rakodni (Győr, Szerencs, Nyíregyháza, Mátészalka stb.).

Az előző évtizedekben a magyar export nagy hányada a Szovjetunió és a Közel Kelet irányába ment. Mára azonban jelentős része az EU-ba, a belső piacra kerül (Tömösi, 2010). Bár Spanyolországban 2006-ban és 2007-ben olyan mértékű aszály volt tapasztalható, ami jelentős kukorica terméskiesést eredményezett, mégis amiatt, hogy a WTO tárgyalások uruguay-i fordulójának keretében 1994-ben az EU vállalta, hogy évente kedvezményes vámtételű pályázatokat nyit ahhoz, hogy a harmadik országokból Spanyolországba importált kukorica mennyisége elérje az évi 2 millió tonnát, visszaesett kivitelünk. Ezzel szemben Görögország kukorica importjában a hazai gabona átvette a francia áru szerepét, elsősorban az alacsonyabb hazai ár és a kisebb szállítási költségek miatt. Innen az ukrán termény sem tudta kiszorítani a magyar kukoricát. A csatlakozás után tehát erősödött az országhoz közeli uniós tagállamokba az exportunk (Görögország, Olaszország). Nőtt a kukoricaexport Németországba és Hollandiába is, szintén az uniós csatlakozás hatására (Potori, 2010).

11. ábra: Magyarország kukorica külkereskedelme

Forrás: FAOSTAT adatok alapján, saját szerkesztés.

Magyarországon a kukorica éves piaci átlagárának jelentős ingadozása figyelhető meg (12. ábra).

A magyar kukorica árak 1990-2010. között a világpiaci és az EU-s árak alatt mozogtak.

Akárcsak az EU-s árakban, a magyar árakban is 2007-ben figyelhető meg kiugró ár.

12. ábra: A kukorica éves piaci átlagárának alakulása Magyarországon (EUR/tonna)

Forrás: FAOSTAT, AKI adatok alapján, saját szerkesztés.

A kereskedelmi adatok alapján elmondható, hogy az Egyesült Államoknak meghatározó, domináns szerepe van a világban. Ebből kifolyólag szinte egyértelmű, hogy a kereskedelmi árak legnagyobb mértékben tőle függnek és a különböző kontinentális, regionális árak is az amerikai árakból alakulnak ki. Az USA belső piaci árai irányítják a világpiaci árakat. Ez főleg a jelen helyzetben igaz, mikor kínálat alapú árazásról beszélünk. Így történhet meg, hogy bármi időjárásbeli változás történik az amerikai termőterületeken a világ árai is lereagálják a pozitív, vagy negatív híreket (Tömösi, 2010).

0,0 200,0 400,0 600,0 800,0 1 000,0 1 200,0

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Import értéke (millió $) Export értéke (millió $)

0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Kukorica világpiaci ára Kukorica EU-s piaci ára Kukorica magyar piaci ára