A CSATLAKOZÁS UTÁNI INTERVENCIÓS RENDSZER BEMUTATÁSA

Az EU-s csatlakozást követő intervenciós rendszert három alfejezetben mutatom be, érzékeltetve a csatlakozás óta végbement változásokat.

Az EU-s csatlakozásra való többéves felkészülés ellenére a magyarországi piaci szereplőknek igen szokatlan volt az EU gabonaintervenciós rendszere. A közösségi szabályok a gabona vetése előtt már ismertek voltak, s azok a betakarítás után sem változtak meg, ami a piaci szereplők számára mindenképpen szokatlan volt (Rieger et al., 2005).

Az EU intervenciós rendszerének bevezetése a megtermelt gabona feleslegek levezetésében jelentett eltérést a korábbi hazai rendszerhez képest. Magyarországon korábban főleg alacsony árfekvésű európai országokba irányuló exporttal történt a gabona feleslegek értékesítése, a csatlakozást követően pedig elsősorban intervencióra és csekély mértékben exportra.

Magyarország EU-hoz történő csatlakozásával a magyar mezőgazdaságban új korszak kezdődött, részesei lettünk a közösség ún. Közös Agrárpolitikájának (továbbiakban: KAP). A KAP EU-s szinten állít fel általános szabályozást, amelyeket minden tagállam alkalmaz.

A KAP keretében mintegy húsz termék, vagy termékcsoport esetében működik az ún.

termékpálya-szabályozás, amely az adott termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása tekintetében alkalmaz egységes szabályokat. A magyar szempontból talán a gabonafélék, olaj-, fehérje- és rostnövények (GOFR) termékpálya-szabályozása tekinthető a legfontosabbnak. A szabályozás hatálya alá tartozó növények közé tartozik a búza, kukorica, árpa, stb. is.

A szabályokat döntően közösségi rendeletek írják elő, amelyeket a tagországoknak kötelezően végre kell hajtani. Különbségek a végrehajtásért felelős intézményrendszerben lehetnek, a tagország államigazgatási rendszerétől függően (Pete, 2006).

A termékpálya-szabályozás árstabilizációs eszközei közé tartozik az intervenció (Halmai, 2002).

A gabonaintervenció célja a gabonapiac stabilizálása és a gabonaszektor mezőgazdasági termelőinek megfelelő életszínvonal, védőháló biztosítása, nem célja azonban az árbevétel maximalizálása.

Amennyiben a gabonapiacon zavar alakul ki és emiatt az árak egy meghatározott szint alá csökkennek, a termelő felajánlhatja gabonáját az KÜ-nek. A KÜ köteles biztosítani a felvásárláshoz szükséges megfelelő raktárkapacitást. A felvásárlás a gabonafélékre érvényes intervenciós áron (101,31 EUR/t) történik. Az árunak meg kell felelni a meghatározott minőségi követelményeknek. A tárolás során a KÜ-vel kötött szerződés alapján a raktározók biztosítják az intervenciós készletek megfelelő minőségben és mennyiségben történő raktározását. Az intervenciós készlet értékesítése néhány kivételtől eltekintve csak harmadik piacra történhet, a

tárolási költségeket, a felvásárlási és az értékesítési ár különbözetét a felvásárlás finanszírozásának költségeit (az e célra felvett hitel kamatának egy részét).

Az intervenciós intézkedések finanszírozása 2007-et megelőzően a KAP EMOGA GARANCIA részlegéből történt, 2007-től kezdődően pedig a KAP EMGA részlegéből.

2.5.1.EREDETI NYITOTT INTÉZKEDÉS:KORLÁTLAN FELVÁSÁRLÁS

Az EU-s csatlakozást követően Magyarországon bevezetett intervenciós intézkedés legfőbb jellemzője fentieken túl az volt, hogy normatív rendszerben, a piaci szereplők által felajánlott valamennyi gabona, amely megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, felvásárlásra került 101,31 EUR/tonna értékben, mennyiségi korlátozás nélkül.

A gabonapiac keresleti oldalán a legnagyobb változást az áruk, így a gabona, Unión belüli szabad áramlása és a gabona intervenció bevezetése jelentette. Magyarországon az intervenciós rendszer az egyik legfontosabb piacszabályozó eszközzé lépett elő, megváltoztatva a keresleti-kínálati viszonyokat, az árak alakulását, illetve a piaci szereplők viselkedését (Keményné, 2007b).

Ugyanakkor az EU a bővítéssel olyan mértékű gabona intervenciós készletek – elsősorban kukorica – kezelésével szembesült, melynek finanszírozása jelentős terhet rótt a közösségre. Az EU szakértők szerint a hatalmas kukorica készletek negatívan befolyásolják a kukorica piac stabilitását.

Pete 2006-ban a hatalmas készletek kialakulásának okait és kezelésével kapcsolatban felmerült problémák megoldási lehetőségeit taglalta: miszerint a magas, a világpiaci árat meghaladó intervenciós ár és az intervenciós felvásárlás korlátlan lehetősége a termelőket a termelésre ösztönzi függetlenül attól, hogy a piac igényli-e az árut. Az EU-15 gabonapiaca sokáig egyensúlyban volt, viszont a német egyesítés kapcsán hatalmas méretűre duzzadtak a rozskészletek. A megoldás a rozs felvásárlási lehetőségének megszüntetése volt. Hasonló probléma jelentkezett a bővítés kapcsán a kukoricánál. Az EU-15 bővítése előtt az EU termelése nem fedezte az igényeket, az intervenció elvi lehetőség maradt. Magyarország és néhány azóta csatlakozott tagország azonban saját igényénél lényegesen több kukoricát képes termelni. A kukorica világpiaci ára lényegesen alacsonyabb volt 2006-ban, mint az intervenciós árral fenntartott belső szint. Ezek következtében a magyar kukorica felesleg nagy része közösségi felvásárlásra került. Értékesítése jelentős költségvetési teherrel járt.

Az exporttámogatásokat alapvetően a nagy kikötők közelében termelt búzához vették igénybe. A kukorica harmadik piaci értékesítése szóba sem jöhetett, mivel a világpiaci ár lényegesen alacsonyabb volt, mint a belső ár. A belső piaci értékesítés azért nem volt lehetséges, mivel az áruhiányos térségekben érvényesíthető piaci ár és az intervenciós ár különbözete nem fedezte a szállítási költségeket (Fehér, 2005).

Mindezek következtében a tengeri kikötőktől távol levő országokban, de különösen Magyarországon hatalmas intervenciós készletek halmozódtak fel. A magyar búza feleslegek jelentős része, illetve a teljes kukorica felesleg az intervenciós rendszerre zúdult.

Fentieken túlmenően az EU a WTO 2001. óta folyó Doha Forduló tárgyalássorozatán – mely a szegényebb országok elől kívánja elhárítani a világpiacra jutás akadályait – vállalta az

vállalt kötelezettségét csak úgy tudja biztonságosan teljesíteni, ha az intervenciós felvásárlásokat minimális szintre csökkenti.

A fent részletezett célok elérése érdekében a korábban sokáig változatlan intervenciós felvásárlási rendszerébe az EU alábbi változásokat vezette be, melyek a jelenlegi rendszer kialakulásához vezettek.

2006. november 1-től szigorodtak a minőségi követelmények (pl. az EU előírta, hogy kockázat elemzéssel ellenőrizni kell a gabona félék toxin vizsgálatát. A tagállam (FVM) döntött a végrehajtásról: előírták a közönséges búza DON toxin vizsgálatát; kukorica esetén a minimum fajsúly vizsgálat bevezetésre került, de a következő évben eltörölték).

2007. november 1-től a kukoricát mennyiségi korlátozással (EU szinten: 1,5 millió tonna, 15 euro/t biztosítékkal) pályázatos rendszerben lehetett csak felajánlani.

2008. november 1-től kukoricát mennyiségi korlátozással (EU szinten: 700 ezer tonna, 15 euro/t biztosítékkal) pályázatos rendszerben lehetett csak felajánlani

2009. november 1-től kizárólag közönséges búza és árpa felajánlására volt lehetőség. Kukoricát pályázatos rendszerben lehetett volna csak felajánlani, ha megnyitották volna rendelettel a felvásárlást.

2.5.2.JELENLEG: A RÖGZÍTETT ÁRAS FELVÁSÁRLÁS MENNYISÉGI KORLÁTTAL ÉS A PÁZATOS RENDSZER

2010. november 1-től egységes szerkezetbe foglalták az összes intervenciós termék szabályozását. Tovább szigorodtak a minőségi követelmények.

Rögzített áras intervenciós felvásárlás

Étkezési búzát mennyiségi korlátozással (EU szinten: 3 millió tonna, 20 euro/t biztosítékkal) rögzített áras rendszerben lehet csak felajánlani.

A hazai piaci szereplők számára nem volt ismeretlen a rögzített áras és kvótához kötött búzafelvásárlási rendszer, mert a korábbi kukoricaintervenció során már megismert mechanizmus szerint működik. Ennek lényege, hogy amennyiben a felkínált búza mennyiség meghaladná az EU szinten rendelkezésre álló három millió tonnás keretet, a Bizottság uniós rendeletben elosztási együtthatót hirdetne meg. A rögzített áras felvásárlási rendszer szigorúbb a felajánlások visszavonásával kapcsolatban a korábbi normatív felvásárlási rendszernél, ugyanis a keret lezárása előtt a felajánlás nem vonható vissza és nem módosítható.

Véleményem szerint a három millió tonnás rögzített áras búzaintervenció elsősorban a közép-európai országok búzapiacán kerül majd kihasználásra, és az eddigi kukorica intervenciós felvásárlási tapasztalatok alapján minden bizonnyal az EU szinten meghatározott három millió tonnás mennyiség elég lesz ahhoz, hogy régiónk búzapiacán kielégítő piacvédelmet biztosítson.

Amennyiben mégis nagyobb mértékű beavatkozásra lenne szükség az EU búza piacán, a pályázatos intervenciós rendszerrel további lehetőségek adódnak a búza feleslegek piacról történő kivonására.

Pályázatos intervenciós felvásárlás

Az árpát, durumbúzát, kukoricát, cirkot, továbbá szükség szerint a rögzített áron történő felvásárlás során meghatározott EU szintű három millió tonnás keret kimerítését követően közönséges búzát pályázatos rendszerben lehet felajánlani, amennyiben a Bizottság a piaci árak védelme érdekében rendkívüli, mozgó áras pályázati kiírást tesz közzé.

A pályázat benyújtásának feltétele a rögzített áras intervencióhoz hasonlóan szintén 20 euró/tonna biztosíték letétele. A pályázatos rendszerben a felajánló határozza meg az árat, amely nem lehet magasabb 101,31 EUR/tonnánál. A felajánlók által tett ajánlatok alapján a Bizottság kétféle döntést hozhat: az egyik esetben meghatározza a maximális felvásárlási árat, ekkor az az ajánlat fogadható el, amely megegyezik a maximális felvásárlási árral, vagy az alá esik; a másik esetben nem rögzíti a maximális felvásárlási árat, ekkor valamennyi pályázat elutasításra kerül.

Amennyiben a felajánlás Bizottsági döntés következtében kerül elutasításra, a letéti díj a felajánlónak visszajár.

Véleményem szerint a pályázatos intervenciós felvásárlás akkor tudja megfelelő piacvédelmi szerepét betölteni, ha a felajánlók, ajánlatuk megtétele előtt a korábbinál alaposabb piaci ismeretekkel rendelkeznek, és pontosan ismerik az intervenciós és piaci értékesítési költségeiket, majd ezeknek az információknak a birtokában felajánlásukban a számukra optimális ajánlati árat meg tudják határozni. A hazai piaci szereplők számára a pályázatos intervenció révén csak így tudnak értékesítési pozíciójukon javítani.

Az intervenciós rendszer módosításai közül talán a legfontosabb a Health Check kapcsán az volt, hogy a jövőben a rögzített áras felvásárlás háttérbe szorul, helyette pályázatos felvásárlási rendszer kerül bevezetésre.

2.5.3.JÖVŐ:A GABONAINTERVENCIÓ KÉRDŐJELEI

Ebben az évtizedben a gabonapiacokon új, jelentős piacbefolyásoló tényezők jelentek meg. Ezek, a spekulációs pénztőke; a növekvő devizaárfolyam-hatás (Nógrádi et al., 2007); az energiafelhasználás közvetlen piaci belépése és versenyzése a hagyományos agrárcélú felhasználással (AKI, 2006; Jámbor, 2007); illetve a világ gabonatartalék-rendszerének változása (Keményné, 2007a). Elsősorban ezek a tényezők váltották ki a 2007/2008. évi világpiaci árrobbanást, és minden jel szerint az árrobbanás lecsengésével sem tűntek el, továbbra is jelen vannak a piacon, és továbbra is befolyásolják az árak alakulását. Azzal kell számolni, hogy a gabonapiacokon tovább csökken a piaci stabilitás, nő a jövőbeni áringadozások és ezzel együtt a piaci kockázat mértéke.

Az EU-KAP piacszabályozás történelmi léptékű áttekintése azt mutatja, hogy az elmúlt évek gabonapiaci fejleményei a KAP-ban nem törték meg a piacszabályozás, és ezen belül a gabonapiaci szabályozás már több mint két évtizede folytatódó csökkenő trendjét. Mindez azért történik így, mert a döntéshozók vélelmezhetően abból indulnak ki, hogy a KAP a mezőgazdasági termelők számára világviszonylatban továbbra is olyan kiemelkedő mértékű közvetlen támogatást garantál, ami a szabályozást felmenti, hogy ezen kívül bármi további lényeges garanciavállalást tegyen (Nógrádi et al, 2010).

fényében, hogy EU szinten a maradék intervenciós készletek élelmiszer segély céljára felhasználásra kerültek. Báder és Tóth (2006) álláspontja az Agra Europe londoni hetilap cikke alapján, hogy a korábbi reformok csupán részlegesek voltak, érintetlenül hagyták a piaci intervenciót és a támogatásokat. A magas vámok, a termelési kvóták, a földpihentetés, az intervenciós felvásárlás, az exporttámogatások továbbra is torzítják a piacot. A tagországok a támogatások egy részét a jövőben is termeléshez kötötten fizethetik.

Az Európai Bizottság (2007) ehhez képest más véleményen van, a korábbi évek KAP reformjával kapcsolatban. Véleményük szerint ahhoz, hogy a KAP továbbra is a jelen és a jövő politikája maradhasson, képesnek kell lennie arra, hogy értékelje saját eszközeit, megítélje, hogy azok megfelelően működnek-e, meghatározza a célkitűzések eléréséhez szükséges módosításokat és alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.

Egyértelmű, hogy további lépésekre van szükség, hiszen az olyan politika, amely nem fejlődik együtt a gyorsan változó környezettel, elavulásra van ítélve. A KAP bebizonyította, hogy az uniós mezőgazdaság sikeresen meg tudja tenni ezeket a lépéseket és képes a változásra, de a gazdálkodók számára olyan kiszámítható politikai környezetet kell biztosítania, amelyet fogódzóként használhatnak.

Az uniós intervenciós mechanizmusok reformját korábban a világpiacon végbemenő fejlemények tették szükségessé, és minden készletet, legalábbis részben, exporton keresztül kellett piacra vinni. A globalizáció és az EU 27-tagúra történő bővítése következtében végig kell gondolni, hogy fenntarthatóak-e a még meglévő „régi KAP” eszközök (pl. kvóták, közösségi intervenció, ártámogatás és visszatérítések), különös tekintettel a jelenlegi középtávú piaci kilátásokra, amelyek – elsősorban a gabona- és a tejágazatban – igen kedvezőek.

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan lehet egy megfelelő intervenciós rendszert létrehozni:

olyat, amely képes védőhálóként működni, de nem függ a támogatott értékesítéstől (legyen az külső vagy belső). Kutatásom során erre a kérdésre is választ keresek.

A Bizottság álláspontja szerint kisebb felelősségvállalással, de megtartja az intervenciós rendszert. Az intervenciós rendszer jövőbeni formájának részletes kidolgozása még folyamtban van, ezért disszertációmban javaslatokat dolgozok ki az intervenció jövőbeni lehetséges kialakításához.