A mélyebb megértést kereső, kiegészítésre'váró kérdések

Ezek a kérdések a tankönyvi anyagon túlterjedőek. Magukban hordozzák a más forrásból szerzett ismeretek tisztázatlanságát, az életből merített ismere-teket. Ezért jobbára a magasabb osztályok anyagával kapcsolatosak és inkább a-felnőttek körében gyakoribbak. Ide sorolnám például a következő kérdéseket:

Miért nem állítják elő az anyarozsot (claviceps purpurea) szintetikusan?, Mi a különbség az epilepszia és az eklampszia között, mikor mindkettő nagyon hasonlatos módon zajlik le? 'Hogy lehet az, hogy felléphet valakinél felnőtt korában is epilepszia, pedig soha nem volt azelőtt semmi baja? S ugyan-akkor az eklampsziát a gyermekek idővel kinövik ? Ez már egy kicsit szakkérdés.

Annyit nyugodtan elmondhatunk, hogy ütés, gyulladás stb. milyen elváltozá-sokat idézhet elő pl. az agyhártyán, ez mit eredményez. Viszont az eklampsziás lázas gyermeknél hogyan fejlődik ki az agyödéma.

Ugyanilyen természetű az az érdeklődés, mely a gyógyszerérzékenységet, a szilikózis okát, az asztma okát kutatja. (Ajánlott cikk: Élet és Tudomány X I V . évf. 30. szám. „A portüdő" 939. oldal. Bogdán István írása.) J ó és sokirányú megtárgyalásra alkalmas kérdést kaptam a szakközépiskolában egy kislánytól:

Miért ártalmas a sok hashajtó? Egy másik gyerek mindjárt utalt a reny-hülő bélmozgásra, egy másik a bélbolyhok károsodására és ezzel a felszívó felület pusztulására.

A kalóriaszámítások minden évben és minden korosztályban nagy érdek-lődésre tarthatnak számot. Sok a hízásra hajlamos ember. Miben mennyi kalória van? Mit hogyan szabad "Fogyasztani? Ügyes megjegyzése volt egy nappali III-os fiúnak: Szerencse, hogy a végzett munka értéke nem áll egyenes arányban a kalória igényével.

Hogyan tárolják a konzervvért, mennyi ideig lehet eltartani, s a konzerváló anyagok nem ártalmasak-e később arra, aki megkapja a vért? Szintén a vérátöm-lesztésre vonatkozó kérdése volt egy nappali III-osnak: „hogy lehetséges az, ha 4 és 1/2 —5 liter vérünk van, hogy valakinek 5—6 liter vért adnak egyszerre pl. egy nagy műtét után?"

Hogyan lehetséges, s mi teszi szükségessé, hogy az újszülöttnek néha az egész vérmennyiségét lecserélik? (Felnőtt kérdése.) 1

Azt tudják még a nappali középiskolások is, hogyha balesetnél valaki sok vért veszít (kb. 1/3-át a vérének), hiába kap vérátömlesztést. így ellentétet látnak a dolgok között. Valóban nagy, súlyos műtéteknél több liter vért kap a beteg, mint amennyivel eredetileg rendelkezett. De éppen úgy, mint a csecsemő, vérének lecserélésénél ez folyamatosan történik, tehát sem a vérnyomás nem csökken, sem az oxigénellátásban nincs időlegesen sem hiány. így oxigénhiány-ból eredő károsodás, irreverzibilis folyamát nem lép fel.

Ho.vá tartozik rendszertanilag a Trychomonás ? Hová tartozik a hangyász?

(Felnőtt.) — (Már említett példa, ebbe a kérdéscsoportba sorolandó.)

3. A legértékesebbek az összefüggést kereső, a problémafelvétő .és aktív' gondolkodást igazoló kérdések

Pár bizonyító példa:

Állattan: arról volt szó, hogy a béka hogyan tölti el a telet táplálék nélkül, miért nem fagy meg az iszapba fúródva? Azt hittem magam is, hogy ez a fő kérdés,

;391

de az egyik hallgatóm izgatottan felugrott (esti) — hogyan lehetséges ez, hiszen a béka tüdővel lélegzik? A béka bőrlégzéséről tanultunk, még a téli álmot alvó állat lecsökkentett anyagcseréjéről is, cikket is ajánlottam az Elet és Tudomány-ból: „Az állatok téli álma." . _

A legtöbb ilyen irányú kérdés az embertan és az általános biológia kap-csán merül fel.

Ha az olajok könnyebben emészthetők, mint a zsírok, akkor miért szüksé-gesek a margaringyárak? Meg lehetne az olajkeményítés munkáját takarítani?

(Estiek.)

Utaltunk itt az olajok könnyen bomló voltára, s a .tartósítás gazdasági jelentőségére is.

Miért vastagabb az a lába az embernek, amelyik trombózisos volt (nappali középiskolai lány kérdése). Ezt könnyű volt beigazolni. Csak kréta kell hozzá.

Felrajzoltam az ér keresztmetszetét, három ér-szakasz különböző nagyságú szervült vérrögét, s a vérellátásban beálló módosulás közérthetővé vált. Azt is igazolta a rajz, hogy miért nem tapasztalni ezt az utókövetkezményt min-denkinél.

Az OPARiN-elmclet tárgyalásakor egyik esti férfi véleménye szerint hiba csúszott a számításba. Az élet jóval később alakult ki, mint ahogyan a Föld kihűlt. Hogyan lehetséges mégis? Minden pedagógus előtt nyilvánvaló, hogy milyen hasznos az, ha az ilyen kételkedésre indító aggodalmat azonnal és egye-nesen meg meri kérdezni a tanuló, amennyiben nincs meggyőződve. Ha mer vitat-kozni is felette, az eredményes. Valószínű, hogy csupán véletlen folytán tudtam egyes esetekben megnyugtató magyarázásig eljutni, de ha elakadok, akkor: nem fogom szégyellni azt mondani: ennek majd utána olvasunk. Mint ahogy már orvosi szakterületre csúszó kérdéseknél is így adom meg a választ: én így gon-dolom, . . . ezt tartom legválószínűbbnek, . . . de majd a jövő órára meg-beszélem a szakértőkkel. Meg is szoktam beszélni, s rosszul járnék, ha elfelejte-ném, mert szigorúan behajtják rajtam. Az érdeklődésük igen éber.

Ismét más kérdések:

Mennyi agysejt pusztulásának hiányát képes az agy plaszticitása kiegyen-súlyozni?

Mitől függ, hogy ki milyen okos? Miért hangsúlyozzuk ki tanulmányaink során többször, hogy az ember agya mennyivel nagyobb, mint a legfejlettebb majmoké, mikor „a technika egy gyűszűnagyságú elektromos agybq képes beépí-teni egy közepes műveltségű ember egész ismeretanyagát?" (Technikai érdeklő-désű 40 éves férfi hallgató kérdése.) Így hasznosabban elidőztünk az agy nagy-sága, sejtszáma, tek érvényéi és működése közötti összefüggéseknél. „Az emlékezet molekulái" címmel az Élet és Tudomány is kimutatta a tanulás anyagi alapjaira vonatkozó elméleteket és kísérleteket, ezt ők hozták a következő órára. — A Term.

Tud. Közlöny pedig a „Memória tároló anyagokról" írt. így került ismertetésre a vegyi anyagokkal előidézett mesterséges elmezavar is, amelyről az Élet és Tudományban olvastunk „A mexikói indiánus mágikus gombái" címen.

Engem is meglepett a nyelés érintésre kiváltódó reflexének tárgyalásánál egy nappali III-os fiú hirtelen támadt gondolata: . . . „ezt értem, de azt tessék megmondani, hogy lehetséges az, hogy ha a garatomat- ujjammal érintem meg, akkor nem nyelek, hanem hányok". Nem elégedett meg az idegen érintés magyarázatával sem, hanem így érvelt: „a gyógyszer is idegen test, és azt víz

nélkül is lenyelem egészben, s nincs hányingerem." A kérdés összetettebbnek bizonyult, hát hosszasabban elidőztünk a fiziológiás hatások, a megszokás, a csukott száj és izmok helyzete és egyéb tényezők mellett. Arra is kitértek, hogy a kisgyereket is meg kell tanítani darabos ételt enni, mert a legtöbb gyerek kiköpi eleinte a főzeléket, s 4 éves korában sem eszi meg a húst. Végül úgy láttam, hogy hittek nekem.

Ha a rekeszizom- harántcsíkolt izom is, somatikus beidegzésű, miért nem tudom elhatározással megállítani a csuklást, aminek fő oka a rekeszizom rán-gatózása? A csuklás tisztázásához egy nagy kanyarral jutottunk el. Megkeres-tük az okait, majd utaltunk feltétlen reflex jellegére. Lényeges tényező az is, hogy nincs aptagonista (ellentétes) izma. Hogy a' tudatos ráhatással mennyi eredményt érhetünk el, arról már beszéltünk az idegrendszer tárgyalásánál, a vegetatív idegrendszer és a tudat kapcsolatánál. Ennek a kérdésnek a kifej-tésénél még odáig is eljutottunk, hogy ők maguk vették észre a dadogás leküz-désének lehetőségét abban az esetben, ha annak oka a rekeszizom zavara.

I I I . oszt. dolgozók kérdése: ha a megtermékenyítés a méhben történik, hogy lehetséges méhen kívüli terhesség? A megtermékenyülés lehetőségének ideje több hét. így a lefelé vándorló pete helyzete többféle lehet a megtermékenyülés pillanatában. A könyv fogalmazása hiányos.

Miért áll el a lélegzetünk, ha megijedünk? (ált. isk.) Miért gyökerezik földbe a lábunk?

Miért pirulok el, ha meglátok valakit? (ált. isk.) Mindezekre jó' feleletet ad ,,Az indulatok élettana" című cikk az Élet és Tudomány 1964/52. szám 2485. oldala.

Hogyan képesek a fakírok olyan produkciókra, mint amit csinálnak? Itt le kellett hántani először is a legendák kérgét, de azon túlmenően el kell ismerni a rendkívüli képességek létezését, de annak természetes és elfogadható magya-rázatot kell adni. Ez a fakír-probléma .még minden csoportban felvetődött, főleg a felnőtteknél. Szeretnek szenzációról olvasni. Viszont elég részletesen tanuljuk a vegetatív idegrendszer és a somatikus idegrendszer kapcsolatát, a kéreg alatti szürke magvak szerepét, a csökkent anyagcsere eredményeit, az állatok téli alvásának okait, így azután lassan kibontakozik a legenda magvát képező lehető valóság reális és indokolható magyarázata. Még azt is maguk a hallgatók állapították meg, hogy az ottani nézőközönség tudatlansága, babonássága is nagy szerepet játszik az elhitetésben. Csodák nincsenek, még abban az esetben sem, ha nem tudunk most már mindent pontosan megmagyarázni. A valóság ebben az esetben az, hogy kivételes egyének óriási gyakorlással és akaraterővel bizonyos mértékű befolyás alá tudják juttatni a vegetatív idegrendszerüket. Lecsökken az anyagcseréjük, lassul az életműködésük egy időre.

Nem fogadta el az ismereteket mechanikusan az a tanulóm sem, aki ellentétet látott az öröklődés két fejezetében. A problémája az volt, hogyha a minőségi tulajdonságok a M E N D E L szabályai szerint öröklődnek és idővel szét-válnak, akkor hogyan lehetséges az, hogy a mutáció révén kitenyésztett ankon rövidlábú juh utódai mind rövidlábúak lettek. Miért nemmendeleződik ki a „rö-vidlábúság?" (Esti I I I . o. könyv 185. old.) A tanárok számára tesz jó szolgálatot, ha elolvassák a Biológia, tanítása 1 9 6 4 / 4 . sz. 4 8 . oldalán SZENTGÁTI K Á R O L Y

szakfelügyelőnek az öröklési fejezetre vonatkozó cikkét. Az osztályban elővet-. tük a könyvet, s a kérdező olvasta el újra a mondatot hangosan, melyben nincs

benne, hogy mind. Tehát . . .? Az osztály közös munkájával jutottunk el a helyes eredményig. A könyv a tömörsége miatt valóban megtévesztő.

;393