5. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.1. A lízingügylet értékének meghatározása
A lízingügyletek értékelésére vonatkozó irodalom ismerete a hazai lízing-piacon is hasznosnak bizonyult. A vezető lízingcégek gyakorlatilag az ilyen kutatásokban is bemutatott cash flow alapú megközelítést alkalmazzák valamennyi lízingügylet kalkulációjának elkészítésére, az ügylet konkrét típusától – operatív lízing, zártvégű pénzügyi lízing, vagy nyíltvégű pénzügyi lízing – függetlenül. Az ügylet árazásáról, elfogadásáról való döntés alapját minden esetben az úgynevezett „belső” kalkuláció adja, amely az ügyletből származó valamennyi tervezett cash flow összeget figyelembe veszi a tervezett időpontra vonatkozóan, s ezt a cash flow sorozatot diszkontálja egy meghatározott diszkontráta segítségével. A cash flow becslésekor valamennyi gazdaságilag releváns elemet figyelembe vesznek, függetlenül az éppen aktuális számviteli előírásoktól. Így CF-elemet jelent a lízingtárgy értéke, az ügyfél által fizetett önerő, a rendszeres lízingdíjak összege, az esetleges áfa-összegek – akár a lízingtárgy eladása után, akár az egyes részletek esedé-kességekor jelennek meg –, valamint az összes adó-, üzletszerzési jutalék, az eszköz-, vagy üzletbiztosítási tétel. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a gyakorlatban nem jelennek meg a cash flow elemek között az egyes elszámolások következtében létrejövő adóelőnyök és -hátrányok. A bérleti szerződések esetén a gyorsított amortizáció a futamidő első részében elméletileg társasági adó-megtakarítást tesz lehetővé (1996. évi LXXXI.
törvény), míg később ez az előny megfordul, s többlet társasági adó-fizetési kötelezettség keletkezik. Az ilyen típusú adóelőnyök figyelembe vétele esetleges volna, jelentősen függene a lízingbeadó éppen aktuális adópozíci-ójától, a felhalmozott elhatárolt negatív adóalapok összegétől, s azok felhasz-nálhatóságának módjától, valamint a társasági adóra vonatkozó előírások stabilitásától. Ennek következtében az általam ismert lízingtársaságok e
98
tételeket általában nem veszik figyelembe a cash flow számításakor.
A jövőbeni cash flow elemek és időzítésük meghatározása után a következő kérdés az alkalmazandó diszkontráta megválasztása. A kutatások szerzői jellemzően az adott országra jellemző kamatlábak alapján határozzák meg a diszkontrátát, a hazai üzleti gyakorlat is alkalmazza ezt a megoldást, de nem a megtervezett cash flow-elemek jelenértékének számításakor, hanem a fizetendő díjtételek – azaz a jövőbeni cash flow-elemek meghatározásakor.
Az adott országra, lízingkonstrukcióra, a lízingügylet tárgyára vonatkozó átlagos kamatlábak ugyanis elérhetők a piacon, ám ezek a kamatlábak jel-lemzően nem az összes CF-elem alapján számolt valós, a döntést alátámasztó kamatlábak50, hanem jellemzően a lízingtárgy finanszírozott értékére vetített értékek, s mint ilyenek felhasználhatók a rendszeres díjak összegének meg-határozására. A következő lépés tehát jellemzően egy olyan belső kamatláb meghatározása, melynek használatával a jövőben esedékes cash flow-elemek jelenértéke éppen megegyezik a lízingszerződés tárgyát képező eszköz finanszírozott értékével.
Az így kapott kamatláb jelenti a lízingbeadó által gazdaságilag elérhető hasznot, s ennek mértéke alapján meghozható a finanszírozásra vonatkozó döntés.
A fenti megfontolást a 9. táblázatban mutatom be számszerűen, a következő (8. táblázat) ügylet alapján:
50 Az összes cash flow-elemet magában foglaló kamatláb jó közelítését adja a THM, ám ez sem alkalmazható mindig. Egyrészt a THM meghatározása csak a lakossági ügyfelek esetében kötelező, másrészt a THM számításakor figyelembe veendő cash flow elemek köre törvényileg szabályozott, s így nem feltétlenül esik egybe a gazdálkodó saját cash flow-jával.
99
8. táblázat: Lízingügylet alapadatai
Lízingtárgy értéke 1 000 000 Ft
Üzletszerzési jutalék 80 000 Ft
Egyösszegű biztosítás 4 évre 20 000 Ft
Lízingszerződés futamideje 4 év
Lízingbevevő önereje 100 000 Ft
Jellemző piaci kamatláb 12 %
Periódusban fizetendő részlet 296 311 Ft Forrás: saját számítás kamatot is. Amikor a lízingcég ugyanezen díjtételt (296.311 Ft) szedi minden évben, de figyelembe veszi az ügyindításkor megfizetendő jutalék és bizto-sítási díj összegét is, akkor az általa finanszírozott összeg 1 millió forintra nő, melynek következtében a gazdaságilag értelmezett kamat mértéke 7,16%-ra, összege pedig a teljes futamidő alatt 185.244 Ft-ra csökkent. A kétféle kalkuláció futamidő alatti kamata közötti különbség összege éppen 100 ezer forint, ami nem más, mint a futamidő elején megfinanszírozott többlet-tőke, hiszen ez az ügyfélkalkuláció alapján a beszedett kamatban térül meg.
A lízingbeadó ezek után eldöntheti, hogy a 7,16%-os belső megtérülési ráta alapján az ügylet számára megfelelően jövedelmező-e, azaz az így
meg-Tőketartozás kamat tőke CF Tőketartozás kamat tőke CF
0 900 000 - 900 000 1 000 000 - 1 000 000
100
keresett kamat elegendő-e a közvetlen (ideértve a refinanszírozási kamatot is) és közvetett költségek, a hitelezési kockázatok és a nyereség fedezetére.
A fent leírtakat egy tényleges kalkuláción is bemutatom, ahol az alapadatokat a következő tábla tartalmazza.
10. táblázat: Tényleges lízingkalkuláció alapadatai
Megnevezés cash flow
Eszközérték - 2 800 000 Jutalék - 100 000 Egyéb költség - 4 500 Törlesztések 3 113 232 Összesen 208 732
Belső kamatláb 19,35%
Futamidő 25 hónap
Forrás: minta, 120603. szerződés
A fenti adatokból látszik, hogy a finanszírozott eszköz értéke 2.800 ezer forint, de a finanszírozó ezen felül kifizetett még 100 ezer forint szerzési jutalékot, és egyszeri egyéb költsége is felmerült, 4.500 Ft összegben. A törlesztések összegéből 1.800 ezer forint az ügyletkötéskor megfizetett önerő összeget, amely azonnal csökkentette a finanszírozandó összeget. Így a magyar szabályok szerint a finanszírozott összeg értéke 1 millió forint volt, míg az IFRS kalkuláció szerint 1.104.500 Ft. Mivel a befolyó pénzáramok összege mindkét esetben azonos, ezért a HAS számítások szerint magasabb kamatösszeget realizál a lízingbeadó, amelyet a finanszírozás kezdeti költ-ségei csökkentenek, így a futamidő alatti teljes HAS eredmény megegyezik az IFRS kalkuláció kamatbevételével. A fentiek számszerű alátámasztását az alábbi táblázatban foglaltam össze.
101
11. táblázat: Tényleges lízingkalkuláció HAS eredményének levezetése
Megnevezés Összeg cash flow 3 113 232 Finanszírozott összeg 2 800 000 HAS kamatbevétel 313 232 Jutalék 100 000 Egyéb költség 4 500 HAS eredmény 208 732 Forrás: minta, 120603. szerződés
A magyar tőkekintlévőséget és az ügyfél előírt befizetéseit figyelembe véve a kalkulált belső kamatláb 31,41%, amely egybevág azon korábbi megállapítá-sommal, hogy a magasabb finanszírozott összegből történő kiindulás miatt az IFRS effektív kamatláb alacsonyabb, mint a HAS kamatláb.
A fenti két táblázat azt is tükrözi, hogy az ügyféltől befolyó összegek mind-két kalkulációban megegyeznek, az IFRS kalkulációban a futamidő alatti összes pénztöbblet megegyezik az IFRS kamattal, valamint a HAS kalkuláció alapján számított eredmény megegyezik az IFRS kamat összegével. A konk-rét kalkuláció adatait fogom felhasználni a következő fejezetek illusztrálására is.
A fenti kalkuláció bemutatása nem csak az elméleti kutatások gyakorlati hasznosításának példája, de egyben bevezetője és alátámasztója majd a következő fejezetben bemutatott problémának: a magyar szabályok és a nemzetközi standardok közötti kapcsolat elemzésének.
102