A KSH fogyasztói árindex képzésének módszertana 19

A területi inflációs különbségek vizsgálatához – a lehetőségeimből adódóan – a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói árindex számításához gyűjtött adatbázisát használom fel.

„A fogyasztói árindex a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri. [...]Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kísérve az árváltozásokat.”

Az árfelírás alapegysége a fogyasztóiár-reprezentáns, ami a KSH definíciója szerint „a fogyasztói árak reprezentatív mintavételen alapuló statisztikai megfigyeléséhez a fogyasztási javak és szolgáltatások közül a lakosság fogyasztásában mérvadó, a legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt, a mintához kiválasztott termékek és szolgáltatások köre”. (KSH 2000)

Ezek szerint a KSH az egyes termékek és szolgáltatások árait havonta az ország különböző pontjain található kiskereskedelmi egységekben (üzletekben, szolgáltatóhelyeken, piacokon) figyeli meg. Ez alól kivételek egyes szolgáltatások, melyeknek az árát a központi árnyilvántartásból gyűjtik, illetve az ingatlanárak. Az árfelírás az árcédulákról, a kifüggesztett

19 E fejezetrészben a KSH által kiadott „Kitöltési útmutató az »Árösszeírólap a fogyasztói árstatisztikához« című kérdőívhez” elnevezésű dokumentumát, valamint „A fogyasztóiár-statisztika módszere” (KSH 2000) című kiadványát használtam.

árjegyzékről, ezek hiányában rákérdezéssel, illetve hiteles bizonylatból történik. A vendéglátóhelyek esetében az árfelírás az étlap és az itallap birtokában, a helyszínen kívül is történhet. Egy-egy árra vonatkozóan pótlólagos informálódás, telefonon keresztül is elvégezhető. A felmérések évente változóan, körülbelül 900 reprezentánsra terjednek ki, melyeket a KSH 156 fogyasztási csoportba sorol (ezek száma szintén változik). Egy reprezentánson belül az egyes választékelemek (márkák) rendeltetése és legfontosabb tulajdonságai (méret, alapanyag, súly, teljesítmény, gyártási mód stb.) azonosak vagy hasonlóak, ezért egymással helyettesíthetők. A KSH törekszik arra, hogy a megfigyelt reprezentánsok köre hónapról-hónapra változatlan maradjon, és egy adott felíróhelyen a lehetséges választékelemek közül mindig ugyanannak az árát rögzítsék. Ha az eredetileg felírt termék vagy a reprezentánson belül kiválasztott választékelem a felíróhelyen átmenetileg hiányzik, de vélelmezhetően újra kapható lesz, lehetőség van két hónapig a hiányzó árat egy becsült (imputált) árral helyettesíteni. Két esetben kell reprezentánst váltani: az egyik eset az, ha az adott választékelem feltételezhetően az elkövetkezendő időszakokban már nem lesz elérhető a felíróhelyen; míg a másik eset az, ha két hónap után sem található meg a konkrét termék. Ilyenkor a korábban összeírt választékelemhez hasonló minőségű, és a lehetőségekhez képest hasonló árfekvésű választékelem árát kell felírni, annak érdekében, hogy minimális legyen a termékváltásból eredő (minőségi különbségek miatti) torzítás.

Előfordulnak változások a felíróhelyek körében is, ha például a felíróhely megszűnik, vagy a termék illetve választékelem megfigyelése nem biztosított, mert kivonják a bolt profiljából.

A fogyasztói árindexet Laspeyres-típusú indexként képzik a reprezentánsok tárgyhavi és bázishavi árának hányadosaként, tehát

wi az i-edik jószágcsoport aránya a háztartások teljes fogyasztásában;

pi az i-edik jószágcsoport ára.

A fogyasztói árindex számításához felhasznált súlyok a termék- és szolgáltatáscsoportoknak a háztartások fogyasztásában elfoglalt arányát reprezentálják. Ezek az arányok a nemzeti számlák fogyasztási adatain alapulnak, kiegészítve a háztartás-statisztikai felmérések és egyéb források adataival. A háztartások fogyasztási szerkezetét a KSH évről-évre felülvizsgálja az előző évet megelőző év lakossági fogyasztása alapján, tehát például a 2006-os súlyok a 2004-es fogyasztási szerkezetnek felelnek meg az év minden hónapjában.

A reprezentánsok a lakossági „vásárolt fogyasztás” valamennyi termék- és szolgáltatáscsoportját képviselik, és az alkalmazott súlyok a jövedelemnagyság, gazdasági aktivitás, foglalkozás és területi elhelyezkedés szempontjából reprezentatívak a magyar lakosság körében. Számomra fontos kérdés a felíróhelyek kiválasztása. A KSH módszertani tájékoztatójából a következők tudhatók meg erről:

– A térben az ármegfigyelés keretei gyakorlatilag teljes körűek, az ármegfigyelés Budapestre és valamennyi megyére, a megyékben meghatározóan városokra, a felíróhelyek minden típusára – üzletekre, szolgáltatóhelyekre, piacokra, önkormányzatokra (lakbér) – kiterjednek.

– A településeken belül a felíróhelyek kijelölése koncentrált kiválasztással történik.

Elsősorban, de nem kizárólag, nagyobb élelmiszerüzletek, áruházak, szaküzletek kerülnek a mintába, amelyek nagy forgalmúak és széles választékkal rendelkeznek.

– 1992-ben a települések kiválasztása az Egységes lakossági adatfelvételi rendszer (ELAR) véletlen mintájából két lépcsőben történt. Első lépcsőben teljes körűen kerültek kiválasztásra a megyei jogú városok, valamint a főváros, majd második lépcsőben véletlenszerűen további 71 város került a mintába. A kiválasztott helységek száma a községekkel együtt összesen 121 volt. Ez a településszám az évek folyamán, a lakossági felvételek mintájának változása, racionalizálása következtében mintegy 100-ra csökkent.

Az árváltozások okát az árfelírások során a következő kódrendszerrel rögzíti a KSH:

0 - nincs változás 1 - akció, kiárusítás

2 - akció, kiárusítás megszűnése

3 - áremelkedés (nem akció vagy kiárusítás visszaállás) 4 - árcsökkenés (nem akció vagy kiárusítás)

5 - árak számának tényleges csökkenése (nem lehetett felírni, mert a kiválasztott termék, szolgáltatás a kiválasztott árfelíróhelyen a továbbiakban nem kapható, pótlása nem lehetséges)

6 - imputált ár: nincs felírt ár, mert a kiválasztott termék, szolgáltatás a kiválasztott árfelíróhelyen jelenleg nem kapható

7 - reprezentánsváltás boltváltás nélkül: nem lehetett felírni az előírt jellemzőkkel, ezért termék/választékelem váltás történt a kiválasztott árfelíróhelyen belül

8 - bolt és reprezentánsváltás: nem lehetett felírni az előírt jellemzőkkel, a kiválasztott termék/választékelem pótlása nem lehetséges, ezért termék/választékelem váltás történt, árfelíróhely váltással együtt

9 - boltváltás reprezentánsváltás nélkül: az árfelíróhely profilváltása, bezárása stb.

miatt árfelíróhely-váltás történt, az eredetileg kiválasztott termék/választékelem, szolgáltatás árfelírása folytatódhat

10 - szállító változás: a termék/választékelem jellemzői nem változtak, csak más a szállító, árváltozás ezért következett be

11 - kiszerelés változás: a felírt választékelem kiszerelése változott, árváltozás ezért következett be

23 - akció utáni áremelés 62 - imputálás utáni áremelés

99 - elrögzített, hibás ár (előző hónap)