A magyar rovásírás régiségérõl a mesterjegyek is tanúskodnak. Az évek során sok példát gyûjtöttem erre, többször írtam a témáról. Pl.
Rovásírásunk tovább élése mesterjegyes címereken (2007), Lõcsei céh mesterjegy gyûjteménye (2014), A székely-magyar rovásírás fennmaradása címereken, mesterjegyeken, nemzetségjeleken, tulaj-donjegyeken, billogokon (2013).
2016-ban Karsay Péter, a Salzburgi Magyar Kör vezetõje a kolozs-vári Szent Mihály templom tornyának padlásán készített fényképeit megmutatta Szondi Miklósnak, aki volt szíves nekem továbbítani azokat.
A képeken lévõ ábrákat mesterjegyek öntõmintáinak feltételez-tem, ezért különösen érdekeltek, mert véleményem szerint a mes-terjegyekben régi rovásírásunk elemei vagy egész betûi maradtak fenn.
Mivel nem tudtam eljutni Kolozsvárra, a Szent Mihály templomba írtam a világhálón talált elérhetõségre. (szentmihalykolozsvar@yahoo.com) Erre azonban választ nem kaptam, így kolozsvári születésû kedves levelezõtársamat Ballán Máriát kértem meg, hogy segítsen valakit el-érni a templomban. Így került az ügy Bräutigam Ilonához, aki sok kö-vet megmozgatott, végül felment a toronyba Szõcs Katalinnal együtt és fényképeket is készítettek.
Bräutigam Ilona Guttmann Szabolcstól, a Romániai Építészeti Ka-mara Erdélyi Fiókjának vezetõjétõl a következõket tudta meg: „Az 196o-as években renoválták a templomot és a faragott köveken lé-võ kõfaragó mesterjegyekrõl, lenyomatokat készítettek, azzal a szándékkal,hogy egy kis múzeumot hozzanak létre. Ezek a mester-jegyes kövek természetesen a templommal egyidõsek.”
A templomot a 13. században már létezett régi Szent Mihály temp-lom helyére kezdték építeni a 14. században, de csak a 15. század elejére készült el. Tornya a legmagasabb erdélyi templomtorony, 76 méter.
A Bräutigam Ilona által készített egyik fénykép a hátsó belsõ olda-lon látható.
A fényképek alapján a következõ rajzokat készítettem:
A rajzokon látható mesterjegyek a következõ hangértékû rovásje-lekbõl származnak:
Karsay Péter fényképeirõl: 1: TDS2: CS vagy K, 3: Két S vagy V, 4: V, 5: JÜ, 6: DA, 7: A vagy Á, 8: IN vagy DN, 9: LSZL vagy PD, megfordítva: ZS, 10: Ivagy D, 11: DADA és talán N vagy csak a tal-pa, 12: KD ugyanilyen jel van Czirják Károly deszkáján, Maroshévízen. 13: Ü ?, 14: ASZ vagy ÁSZ és talán N, 15: JBJ vagy IBIvagy nemzetségjel, 16: Ü, 17: JTD, 18: JD vagy ID, 19: V
2. ábra Bräutigam Ilona
fényképeirõl.
Felül a fényképek száma, alul a jelek
sorszáma.
1. ábra Karsay Péter fényképeirõl.
Felül a fényképek száma, alul a jelek
sorszáma.
Bräutigam Ilona fényképeirõl: 20: CM, és talán S, Nap és Hold a címerpajzson-székely jelkép, 21: DS, Koch könyvébõl: Kõfaragó jel a „Miserere mester” sírkövérõl (Halászbástya kõemléktár), 22: S vagy 5-ös számjegy, 23: Többezer éves jel, megtalálták Tordoson, lengyeli õskori telepen, trákok, hettiták, India, Kína, Egyiptom, Égei-tengeri szigetvilág õstörténeti leletei között is. Koch svasztika ke-resztnek nevezi, napjelképnek tartja, szerintem a forgás, mozgás, haladás, változás, pl. évszakok változása, újjászületés jelképe. Nap-jainkban használata, mint diktatúra jelkép betiltott, ugyanakkor a kommunista diktatúrák jelképe, az ötágú vörös csillag nincs betiltva, tömegesen találkozunk vele az üzletekben, különösen Karácsony elõtt és sörmárkán is. 24: SJ vagy SI, 25: A, 26: STJD, 27: JTD, 28:
ZS, 29: TY (pl. egy „névtelen” ábécéje az 1700-as évekbõl – Forrai, 1985/195), 30: ID vagy SZD, 31: B, 32: T, 33: Szintén kõkori jel – BABAösszerovás, 34: T, 35: G vagy NO összerovás.
Szõcs Katalin fényképeirõl: 36: C, 37: JTDvagy STD, 38: JTS, 39:
STJ, 40: SD, 41: B, 42: B (Koch Szent András keresztnek nevezi), 43: K (A Rohonci Kódex egyik jeléhez hasonló), 44: IK, 45: TS, 46:
lásd 23-as jegy. 47: K vagy R, 48: SZN, 49: JN, 50: ZS, 51: DS(S), 52: CDvagy SD, 53: KDvagy KI, 54: Ü.
A mesterjegyek, családjegyek alkotói, használói talán nem min-den esetben voltak tisztában a jelek hangértékével, így ezek nevük kezdõbetûinek sem felelnek meg szükségszerûen, viszont bizonyára az õ korukban még sok rovásírásos tárgyat, feljegyzést láttak maguk
3. ábra Szõcs Katalin
fényképeirõl.
Felül a fényképek száma, alul a jelek
sorszáma.
körül, ez is befolyásolta a mesterjegy kialakítását, továbbá a csalá-don belül is öröklõdhetett a rovás tudomány.
Bräutigam Ilona meg is mérte a gipsztáblákat, a legnagyobb 32x29 cm-es volt. Volt 28x22 és 17x18 cm-es is. A mesterjegyek többségének nagysága 4x4 és 4x5 cm között váltakozik.
A mesterjegyek néhány párhuzama:
Kassai dóm mesterjegyei, 1390-1460 között, (Sebestyén, 1909/126).
Hasonló: 4, 6, 21, 43-as rajz.
Okolicsnói zárda-templom, 15. sz. (Felvidék, napjainkban Liptószentmiklós része, Sebestyén, 1909/128).
Azonos: 15-ös rajz.
Hasonló: 6, 11, 17, 18-as rajz.
Lõcsei céh mesterjegyei, 17. sz. (Sebestyén, 1909/129).
Hasonló: 4, 12, 15, 28, 46-os rajz.
Fel-csíki fajegyek: (Sebestyén, 1909/140. Sebestyén Gyula gyûj-tése)
Azonos: 4, 42, 36-os rajz.
Gyergyói fajegyek: (Sebestyén, 1909/141. Sebestyén Gyula gyûjtése)
Azonos: 42-es rajz
Hasonló: 7, 21, 33-as rajz.
Kémenes Antaltanár tulajdonjegy gyûjtése a gyergyóalfalvi, gyer-gyószárhegyi, ditrói temetõkbõl (1914)
Azonos: 42-es rajz
Hasonló: 6, 8, 15, 20, 25, 43, 47, 49, 50, 54-es rajz.
A mesterjegyek egy családon belül öröklõdhetnek, kiegészítések-kel.
Rudolf Koch szemléletes példája Németország területérõl:
4. ábra
Az elsõ jel az õsé, a legidõsebb fiúé, a legidõsebb unokáé és en-nek legidõsebb fiáé. A második jel a második fiúé és a második uno-káé és a második unoka legidõsebb fiáé. A harmadik, negyedik jel a második unoka második és harmadik fiáé. A jelzések egyre bonyo-lódnak, de a tulajdonosok átlátják.
A kolozsvári Szent Mihály templom mesterjegyei újabb példákkal támasztják alá egyrészt Kémenes Antal 1914-es megállapítását:
„…Gyergyó egyik legmûveltebb községében, Gyergyóalfaluban a temetõ fejfáinak legalább 80 %-a a mai írás figyelmen kívül hagyásá-val tulajdonjegyekkel van megjelölve.
Jóllehet az írni-olvasni tudás az egyes székely családoknál ma már elég széles körben el van terjedve, általában mégsem a mai írással jelölik a temetõk fejfáit, hanem ennek mellõzésével a tulaj-donjegyekkel, mely jelenségben a tulajdonjegyeknek, mint õsi szé-kely írás jegyei írásos jellegének felcsillanását látjuk visszatükrözni.”
Másrészt alátámasztják saját véleményemet is: Címerek, mester-jegyek, nemzetségjelek, tulajdonmester-jegyek, billogok bizonyítékok arra nézve, hogy a magyarok szkíta-hun-avar elõdeinek rovásírása adta nem csak minden vonalas írásnak, hanem az ebbõl a rovásírásból származó sok európai és ázsiai jelképnek az alapjeleit is.
Köszönet (ábécé sorrendben) Ballán Máriának, Bräutigam Iloná-nak, Guttmann SzabolcsIloná-nak, Karsay Péternek, Szondi Miklósnak és Szõcs Katalinnak.