A kereskedelem modellezésének összefoglalása

A 5. fejezetben primer kutatásom módszertani hátterét alapoztam meg. Ennek során bemutattam, hogy hogyan vált a gravitációs modell a kereskedelem modellezésének egyik legfontosabb eszközévé, amihez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi kereskedelem elméleteivel való összekapcsolása. Ezt követően áttekintettem legfontosabb módszertani kérdéseit, kitérve az alapegyenletére, az alapváltozóira és a becslési módszereire. A gravitációs modell körüli tudományos viták jelenlegi állása szerint a kezdetben aranyszabályként használt, hagyományos, legkisebb négyzetek elvére (OLS) épülő becslés torzított becslést eredményez, ehelyett a randomhatás modell (REM) és a fixhatás modell (FEM) alkalmazását javasolták, mert ezek figyelembe veszik az adatok panel jellegét és utóbbi az országspecifikus hatásokat is. Ugyanakkor ezek kizárják a kereskedelem szempontjából fontos nulla értékű forgalmat, ennek kiküszöbölésére az utóbbi években a Poisson Pszeudomaximum likelihood (PPML) modell vált a gravitációs modell általánosan elfogadott becslési eljárásává torzításmentes és konzisztens eredményei miatt (Silva – Tenreyro 2006, Cheng – Wall 2005).

Ezt követően bemutattam a gravitációs modell alkalmazásának tapasztalatait elsőként általánosságban kitérve a leggyakrabban alkalmazott magyarázó változók körére. Az országok gazdasági mérete, népessége és a partnerországok közötti távolság minden gravitációs modell részét képezik. A változóknak egy gyakran alkalmazott csoportja a közös határ, közös nyelv, közös történelmi múlt és a kereskedelem költségeinek (vámok, nem vámjellegű akadályok, szállítási költségek) számszerűsítése. Ezt követően pedig kifejezetten az élelmiszer-gazdaság vizsgálatára létrehozott gravitációs modelleket tekintettem át.

A fejezet alapján részben a II., a IV., részben az V. és a VI. hipotézist fogalmaztam meg:

• A II. hipotézis szerint „Magyarország élelmiszer-gazdasági kivitelét szignifikánsan növeli a partnerország gazdasági mérete és népessége, míg szignifikánsan csökkenti a partnerországgal vett távolsága”. A hipotézis a gravitációs modell három alapváltozójára, az országok gazdasági méretére, népességére és az országok közötti távolságra vonatkozóan fogalmaz meg állítást. A szakirodalmi eredményekkel összhangban azt feltételezem, hogy minél gazdagabb egy ország és minél népesebb, annál nagyobb lesz Magyarország kivitele és minél messzebb helyezkedik el a partnerország, annál kisebb lesz a vele folytatott kereskedelem.

• A IV. hipotézisem szerint „Magyarország élelmiszer-gazdasági kivitelét a részlegesen beszélt közös nyelv, a közös határ és a közös történelmi múlt szignifikánsan

100 befolyásolja”. A hipotézis a gravitációs modellek egy következő, gyakran alkalmazott csoportjának változóira vonatkozóan fogalmazza meg azt, hogy közös határ, a populáció egy része által beszélt közös nyelv és a közös múlt szignifikánsan befolyásolja Magyarország mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó kivitelét.

Az V. hipotézis megfogalmazása szerint „A partnerország kereskedelmi szabadságának foka szignifikánsan befolyásolja Magyarország élelmiszer-gazdasági kivitelét”. A hipotézis a kereskedelem költségeinek kereskedelemre gyakorolt hatásaira vonatkozóan fogalmaz meg állítást. Az 5. fejezetből kitűnik, hogy a vámok és nem vámjellegű akadályok számszerűsítése számos gravitációs modell tárgyát képezi annak ellenére, hogy modellbe történő beépítésük több nehézségbe is ütközik. Ezen akadályok modellezésére egy korábban még nem alkalmazott, vámokat és nem vámjellegű akadályokat tömörítő indexet építek be a gravitációs modellbe. Erre vonatkozóan azzal a feltételezéssel élek, hogy minél liberalizáltabb egy ország kereskedeleme, annál nagyobb lesz Magyarország élelmiszer-gazdasági kivitele.

• A VI. hipotézisem, mely szerint „A PPML modell az alkalmazott becslési eljárások közül minden specifikációban a leginkább megbízható becslést eredményezi”, a gravitációs modell körüli módszertani vitákkal kapcsolatban fogalmaz meg állítást.

Feltételezésem szerint a szakirodalommal egybevágóan a PPML modell a legmegbízhatóbb becslési eljárás a gravitációs modell alkalmazása során.

A bemutatott szakirodalmi és módszertani fejezetek alapján megfogalmaztam hipotéziseimet, ezt követően rátérek primer kutatásom ismertetésére.

101

6. Magyarország élelmiszer-gazdaságának gravitációs modellje

Kovács (2010) megfogalmazása alapján az élelmiszer-gazdaságnak egy tágabb és egy szűkebb definíciója különíthető el. Szűkebb értelemben a mezőgazdaságot és az ahhoz kapcsolódó élelmiszerfeldolgozó ipart tekintjük élelmiszer-gazdaságnak, míg tágabban agrobizniszként is emlegetik. Ez utóbbi azonban az említetteken kívül magában foglalja az ellátó rendszereket, azaz az alapanyagok (például vetőmagok, nővényvédőszerek, műtrágya), gépek és berendezések gyártását is, továbbá az élelmiszerek forgalmazását, azaz a kis- és nagykereskedelmet, illetve az étkeztetést, vendéglátást is (Kovács 2010). Emellett vannak, akik az élelmiszer-gazdaság fogalmi körébe sorolják a mezőgazdaság és élelmiszeripar mellett a forgalmazást is, az agrobiznisz definícióját pedig az ellátó rendszerekkel kibővült élelmiszer-gazdaságnak tekintik. Elkülönítendő az agrárszektor fogalma is, ami alatt általánosságban a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat, más néven a gazdaságokat értjük (Villányi – Vasa 2007). Szabó (2001) kiemeli, hogy az élelmiszer-gazdaságot és az agrárgazdaságot szinonim fogalmakként kezelik. Mivel disszertációmban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmével foglalkozom, ezért az élelmiszer-gazdaságot és annak termékeit szűkebben értelmezem, azaz a mezőgazdasági termelés során keletkező feldolgozatlan termékeket és az ezekből élelmiszeripari feldolgozás során létrehozott végtermékeket tekintem a külkereskedelem alapjának. E megfogalmazás választását a külkereskedelmi statisztika módszertana is alátámasztja. Az áruk nemzetközi mozgását áruazonosító kódrendszerekkel lehet nyomon követni a statisztikában. Ennek a világ országai által egységesen használt rendszere a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HS), ami tartalmazza az áruk vámtarifaszámát, a vámtétel mértékét és az áru megnevezését. A kódrendszer a világ minden országára vonatkozóan 6-os szintig érhető el, emellett a kizárólag az EU által alkalmazott Kombinált Nómenklatúra (KN) részletesebb, 8-as és 10-es szintű bontást is lehetővé tesz az EU országok közötti kereskedelem vizsgálatában. A kódrendszer legbővebb szintje az áruosztályokat tartalmazza, amelyek római számmal jelöltek (például I. élő állatok, állati termékek) és 21 darab van belőlük. A 2 számjegyű kódok az áruosztályokon belül a termékszerkezetet mutatják (7. táblázat), mezőgazdasági és élelmiszeripar esetén 24 alcsoportot tartalmaz (például a HS-01 az élő állatokat jelöli), a 4 számjegyű kódok az áruosztályokon belül a 196 árucsoportot (például HS-0103 az élő sertést jelöli), a 6 számjegyű kódok 721 termékkört (például HS-010391 az 50 kg-nál kisebb súlyú sertést takarja) jelölnek. Ezen felül ahogy

102 említettem az EU országok egy részletesebb, 8 (például HS-01039100 az 50 kg-nál kisebb súlyú sertést jelöli), esetenként 10 számjegyű kód (például a HS-0103910000 az 50 kg-nál kisebb súlyú háziasított sertést jelöli) alatt is nyilván tartják a termékeket.

7. táblázat A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 2 számjegyű kódrendszere a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan

I. Áruosztály - Élő állatok, állati termékek 1 Élő állatok

2 Húsfélék 3 Halfélék

4 Tejtermékek; madártojás; természetes méz 5 Egyéb állati termékek

13 Növényi nedvek és kivonatok 14 Egyéb növényi termékek

III. Áruosztály - Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei 15 Növényi olajok

IV. Áruosztály - Élelmiszer-készítmények, Italok, Dohány és elkészített dohánypótlók

16 Húskészítmények 17 Cukor és cukoráruk

18 Kakaó és kakaó alapú készítmények

19 Gabonaalapú készítmények és cukrászati termékek 20 Zöldség- és gyümölcskészítmények

21 Egyéb élelmiszerkészítmények 22 Italok, szesz és ecet

23 Takarmány

24 Dohány és feldolgozott dohánypótló Forrás: saját szerkesztés KSH alapján