1. A Katolikus kerettanterv 2008 és a NAT 2007 kapcsolata a) A kulcskompetenciák és a kerettanterv
A 2007. évi NAT szerint az iskolai mĦveltség tartalmát a társadalmi mĦveltségrĘl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszĘtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mĦveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
A katolikus nevelĘ a tanulók személyiségfejlesztése folyamán ennél többet kíván megvalósítani. A neveléssel a diákot el kívánja vezetni a teljes személyiség kiteljesedésére, ami a közösségben megélt hit által valósulhat meg. A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában:
ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfĘbb célja. Az önmagával és a világgal egyensúlyban élĘ ember ezáltal lesz képes a jelen kihívásaira is megfelelĘ választ adni. Ezért az általunk készített kerettanterv úgy kíván teljes mértékben megfelelni a NAT kompetenciafejlesztési követelményeinek, hogy eközben nem veszíti el a keresztény nevelés évszázados értékeit, hanem megtalálva a megfelelĘ kapcsolódási pontokat és arányokat, összhangba hozza a jelen kihívásait a katolikus nevelés hagyományos rendszerével. MeggyĘzĘdésünk, hogy ezzel jelentĘs mértékben segítjük a NAT-ban megfogalmazott célok elérését is.
A kerettanterv elsĘsorban a katolikus iskolák számára készült, ezért csak megfelelĘ adaptációval alkalmazható állami, önkormányzati, világnézetileg el nem kötelezett és más felekezethez tartozó egyházi iskolában. A gyakorlati használhatóságot azzal kívántuk biztosítani, hogy készítésére gyakorló pedagógusokat kértünk fel.
A Nemzeti alaptanterv szerint a kompetencia a vonatkozó ismeret, képesség és attitĦd rendszere. A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önállótanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezĘképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-mĦvészeti tudatosság és kifejezĘképesség) azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van személyes boldogulásához és fejlĘdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért kerettantervünkben minden egyes tantárgy minden témakörénél meghatároztuk azokat a
MAGYARKÖZLÖNY2009/
kulcskompetenciákat, amelyek fejlesztésére az adott témakörnél kiemelt hangsúlyt fektetünk. A fejlesztendĘ feladatok, fejlesztendĘ kompetenciák oszlopban ezeket vastag betĦvel jelöltük.
b) A NAT 2007-ben szereplĘ kiemelt fejlesztési feladatok és a kerettanterv
A 2007. évi NAT kiemelt fejlesztési feladatokat is meghatároz. TantervkészítĘink tudatosan törekedtek arra, hogy ezeket a kerettanterv minden olyan fejezeténél hangsúlyosan szerepeltessék, ahol erre lehetĘség adódik. Ezért a kiemelt fejlesztési feladatok valamennyi tantárgyban megjelennek.
A fejlesztendĘ feladatok, fejlesztendĘ kompetenciák oszlopban ezeket dĘlt betĦvel jelöltük.
Sajátossága kerettantervünknek a 12 év során mindvégig az osztályfĘnöki óra. Mivel a keresztény nevelés a legeredményesebb egyéni fejlesztést közösségben valósítja meg, így a nevelésben az osztályfĘnöki órák is kiemelt szerepet kapnak. Ezek az órák kiválóan alkalmasak az aktív állampolgárságra, a demokráciára nevelés megvalósítására. Változatos módszertannal teremtenek lehetĘséget a felnĘtt lét szerepeire való felkészüléshez éppúgy, mint a mai társadalomban annyira domináns igénnyel megjelenĘ gazdasági nevelésre is. Az osztályfĘnöki órákon a többi tantárgyhoz hasonlóan fejleszthetĘ a kezdeményezĘképesség és a vállalkozói kompetencia is. Az osztályfĘnöki órák tantervében jelennek meg a közlekedéssel, társadalmi bĦnmegelĘzéssel, áldozattá válással, az erĘszakmentes konfliktuskezelĘ technikákkal összefüggĘ nevelési feladatok is.
2. A tanulásról
A sokszínĦ tanuláselméletek értékeinek elismerése mellett tantervünk szakmai szabadságot ad a leginkább eredményre vezetĘ tanítási-tanulási módszerek kiválasztásában (szemléltetés, tanári magyarázat, cselekvés pedagógiája, konstruktivista pedagógia módszerei) a tananyag, a tanulócsoport és az egyes diákok sajátosságainak figyelembe vételével.
A tanulás célja a tartós, elmélyült tudás kialakítása, ami az ismeretanyag mellett a hangsúlyt a tudás minĘségi jellemzĘire teszi: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni az ismeretek, összefüggések és a képességfejlesztés egyensúlyát, egyik sem válhat egyoldalúvá és öncélúvá. Így a tudás rugalmas továbbépítése biztosított, a tanulási cél és az alkalmazhatóság egységet alkot.
A kerettanterv fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosságot, amely az alacsonyabb évfolyamokon különösen nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon. A játékosság motiválja a diákokat és elĘsegíti a tanulás sikerességét. Emellett fontos mindenkor a differenciálásra, az egyéni képességek, egyéni tudás- és képesség fejlesztésére törekedni.
MAGYARKÖZLÖNY A tanulást segítĘ pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák
A kerettanterv sokszínĦ pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerĦ és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához. Hangsúlyosan fontosnak tartjuk a diákok aktivitásának növelését.
Tanulói tevékenységek: tankönyvi szövegek, ábrák, képek (egyéni vagy közös) elemzése, feldolgozása, értelmezése; ismeretterjesztĘ irodalmi és dokumentum szövegek (egyéni vagy közös) feldolgozása, elemzése; (irányított) információk gyĦjtése és elemzése vizuális, akusztikus forrásokból;
adatsorok, grafikonok, térképek, források, szemelvények irányított elemzése; információgyĦjtés írott szövegekbĘl (forrásfeldolgozás); vizuális anyagok (pl. diaképek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; információk (szövegek, képek stb.) összehasonlítása; adatsorok alapján grafikon, tematikus térkép rajzolása; adatok, tények alapján modellek készítése, rajzolása; illusztráció, ábra készítése; tanulói kísérlet, mérés; tanulói kiselĘadás; tanulói prezentáció; önálló (számításos, írásos, gyĦjtéses stb.) feladatmegoldás; dokumentáció elemzése, értelmezése; játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; vita, disputa; verseny, vetélkedĘ; projekt; portfolió; könyvtári gyĦjtĘmunka.
Tanári tevékenységek: közös osztályszintĦ feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtĘ módszer stb.), tanári magyarázat, elĘadás, prezentáció (ppt, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés pl. képek, irodalmi szövegek videofilm segítségével, tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás.
Szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, projekt.
Tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, erdei iskola/i foglalkozás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, tanulói séta.
3. A sajátos nevelési igényĦ tanulók fejlesztése
A katolikus iskolákban jelentĘs arányban tanulnak sajátos nevelési igényĦ tanulók is. Fejlesztésükhöz a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékĦ differenciálásra, speciális eljárások alkalmazására és pedagógiai szolgáltatások igénybe vételére van szükség. A Nemzeti Alaptanterv külön pontban rögzíti is a sajátos nevelési igényĦ tanulók iskolai fejlesztésének kötelezettségét, a differenciált tanulás fontosságát.
A katolikus iskola – az SNI tanulók számának sajnálatos növekedését felismerve – vállalja integrált oktatásukat-nevelésüket abban a reményben, hogy ezzel elĘsegítheti eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat.
MAGYARKÖZLÖNY2009/
Ezek a gyermekek több figyelmet és törĘdést igényelnek, mint az átlag. ElsĘsorban Ęszinte, feltétel nélküli, hangsúlyosabban továbbított szeretetre éhesek. Ha ezt megkapják, eredményesebben tudnak fejlĘdni.
A közös tantestületi döntés alapján befogadó intézménnyé váló, így az együttnevelést megvalósító katolikus iskola az SNI tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníti a Pedagógiai Programban, a Helyi Tantervben a
mĦveltségi területek, tantárgyak programjában, az egyéni fejlesztési tervekben és az óratervében.
Alapító Okiratában megjelöli az erre vonatkozó feladatokat. Ez a biztosítéka annak, hogy az intézmény rendelkezzék a sajátos nevelési igény szükségleteit kielégítĘ feltételekkel. Az iskola a dokumentációi elkészítésénél figyelembe veszi a Közoktatási törvényt, a Nemzeti alaptantervet, az OM Irányelv ide vonatkozó elĘírásait, mely tartalmazza az SNI tanulók iskolai oktatásának célját, habilitációs, rehabilitációs célú ellátásának közös elveit, feladatait, a tevékenységet meghatározó tényezĘket, a szükséges feltételeket.
Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál. Ennek érdekében:
x Szoros kapcsolatot tart az érintett szülĘkkel
x Az iskolai fejlesztés alkalmazkodik a SNI gyermekek lehetséges fejlĘdési üteméhez, az eltérĘ képességekhez és viselkedéshez.
x Speciális módszereket, terápiát és eszközöket ismer és alkalmaz, amelyek a pedagógiai program tartalmi elemei.
x A SNI gyermekek integrált tanítását és nevelését magas szintĦ pedagógiai és pszichológia ismeretekkel rendelkezĘ pedagógusok végzik, akiknek jellemzĘje az elfogadás, a tolerancia, az empátia, a hitelesség, az elhivatottság, tehát az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.
x Egyéni fejlesztési terv készül, mely lehetĘvé teszi az egyéni fejlĘdési ütemet.
x EgyüttmĦködik a segítĘ szakemberekkel (gyógypedagógus, terapeuta, konduktor, pszichológus, egyházi személyek), azaz létrehozza és mĦködteti az integrációs protokollt.
x Ha teheti, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmaz.
MAGYARKÖZLÖNY A SNI tanulók befogadása közös nevelĘtestületi döntés alapjára épülĘ, tudatosan választott út. A befogadó intézmény pedagógusai egyéni differenciálás alapján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik, vállalják minden hozzájuk érkezĘ, rászoruló gyermek nevelését és oktatását a helyi célkitĦzéseknek és lehetĘségeknek figyelembe vételével.
4. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás
A kerettanterv az iskolai nevelés egészében és minden egyes tantárgyban szerepelteti az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem sajátos társadalmi feladatait. Kiemelten szerepelnek ezek a fejlesztési területek az osztályfĘnöki órák programjában is.
Az egészségnevelés átfogó célja a tanulók egészségfejlesztĘ életvitelének kialakítása. Fontos, hogy minden tanuló képes legyen nyomon követni saját egészségi állapotát, érzékelje az egészségi állapotot érintĘ hatásokat, képessé váljon a testi és lelki egészség megĘrzésére, illetve a veszélyeztetĘ hatások csökkentésére. Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlĘdését. Ehhez személyi és tárgyi környezetével is segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A helyi egészségnevelési program elkészítésekor az iskola átgondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. A kerettantervben az egyes tantárgyakban és hangsúlyosan az osztályfĘnöki órákon térnek ki az egészségfejlesztés lehetséges területeire, formáira.
Az iskolának a tanórákon kívül is számos lehetĘsége van az egészségfejlesztésre, így például önismereti csoportfoglalkozások szervezése, lelki programok, szakmai segítĘk igénybe vétele, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, a szabadidĘ hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elĘsegítése.
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elĘsegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvĘ nemzedék tisztelje a teremtett világot, képes legyen a környezet megóvására, elĘsegítve ezzel az élĘ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlĘdését. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minĘségi változásainak megismerésére és elemi szintĦ értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megĘrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelĘsségen alapuló környezetkímélĘ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti
MAGYARKÖZLÖNY2009/
következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erĘforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megĘrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelĘsség, a környezeti károk megelĘzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek bolygónk környezeti válságjelenségeihez vezettek. A környezeti nevelés akkor lesz hatékony. ha a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megĘrzésébe, gyarapításába.
A környezettudatosságra nevelés természetes színtere az iskolában az összes tantárgy tanórái, az osztályfĘnöki óra, a hittan és a nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások), továbbá a tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek), esetleg hazai és nemzetközi együttmĦködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, az iskola környezetében lévĘ vállalkozásokkal). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a környezettudatosságra nevelés lehetséges területeire, formáira.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmĦködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erĘsítésérĘl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elĘnyöket egyaránt hordoznak magukban. Ezek között kap helyet a fogyasztóvédelmi oktatás, amelynek célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (fogyasztói önvédelmi ismeretek, jogorvoslati módok). Szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás, mint egyfajta középút az öncélú, bolygónk erĘforrásait gyorsulva felélĘ fogyasztás és fogyasztásmentesség között; a kritikus fogyasztói magatartás (a fogyasztói jogok érvényesítése);
élelmiszerbiztonság, vásárlási szokások. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere lehet a tantárgyi tanórai foglalkozás, az osztályfĘnöki óra, a tanórán kívüli tevékenységek, hazai és nemzetközi együttmĦködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai utalnak a fogyasztóvédelmi nevelés lehetséges területeire, formáira.
A fogyasztóvédelmi oktatás sajátos módszerei: pl. tanulmányi séta, interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól; vásárlási számlák tanulmányozása, egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése; szituációs játékok;
fogyasztói kosár készítése; érdekérvényesítĘ kommunikációs gyakorlatok; a fogyasztásra ösztönzĘ reklámok hatásának elemzése.
MAGYARKÖZLÖNY 5. A nem szakrendszerĦ oktatásról
A nem szakrendszerĦ oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik, így hangsúlyozottabb szerepe van az alapvetĘ készségek és képességek fejlesztésének, és nincs szükség az átadásra kerülĘ ismeretek tantárgyi tagolására.
E kerettanterv a nem szakrendszerĦ oktatás számára szánt idĘkeret helyi felhasználását nem rögzíti, azt az egyes intézmények a helyi adottságaiknak (megfelelĘ képesítésĦ pedagógusok) figyelembevételével tehetik meg annak függvényében, hogy mely pedagógusok rendelkeznek a nem szakrendszerĦ oktatáshoz szükséges végzettséggel.
6. A tanulók értékelése
Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, mĦveltségterületi, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. Ugyanakkor a központi mérések országos szinten, teljes körĦen, azonos követelményekre épülĘ feladatsorokkal vizsgálják a tanulók képes-ségeit. Ezért meghatározó a tanulók fejlesztésében, hogy az iskola és az egyes tanár is figyelemmel kísérje az évente egy alkalommal történĘ központi mérések eredményeit: így a fejlesztĘ tevékenységében alkalmazza a kezdĘ szakaszban történĘ diagnosztikus mérés, majd a 6. és 8.
évfolyamon az Országos Kompetenciamérés (szövegértés és matematika) az iskolára, a tanulócsoportokra, az egyes tanulókra érvényes eredményeinek tanulságait.
A tantervek készítĘi a tanulói teljesítmények értékeléséhez minden második év végén ajánlásokat fogalmaznak meg. Általános elv, hogy a kompetenciafejlesztĘ tantervben az értékelés funkciói közül domináns szerepet kap a formáló, a motiváló, az irányt adó, a továbblépést segítĘ értékelés. Fontos, hogy ez lehetĘleg személyre szóló, fejlesztĘ, ösztönzĘ jellegĦ legyen. A tanulói teljesítmények értékelésében alkalmazott szempontok legyenek összhangban a NAT-ban megfogalmazott fejlesztési követelményekkel, valamint az iskolai pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottakkal. Az értékelés pozitív hatásához hozzájárul, ha az folyamatos és tárgyszerĦ, azaz megnevezi a teljesítmény erĘsségeit és gyengéit, valamint az utóbbiak javításához szükséges teendĘket is.
Értékelési módok:
Szóbeli értékelés: A nevelés és oktatás egyik fĘ jellemzĘje a személyesség. A tanár, a tanórai munka és a nevelés egész folyamata során intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandósul a formatív, szóbeli értékelés. Nem minĘsítés, hanem az egyéni elĘmenetelt segítĘ biztatás, illetve
MAGYARKÖZLÖNY2009/
a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti önismeretét. Nagyon elĘnyös az óra végi közös, a tanulók bevonásával történĘ szóbeli értékelés is.
Írásbeli értékelés: Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.
Osztályozás: Azokon az évfolyamokon, ahol lehetĘség van osztályozásra, fontos, hogy az osztályzattal történĘ értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását számon kérĘ értékelés legyen. A szummatív típusú felmérĘ, összegzĘ, záró minĘsítések pontosan meghatározott kritériumok alapján történnek.
7. A taneszközök kiválasztásának elvei
A kompetenciafejlesztés, a tudásszerzés eredményességét biztosító tankönyv és taneszköz fĘbb szakmai jellemzĘi: a szakmai hitelesség, szakmai megbízhatóság. Emellett alapvetĘ minĘségi összetevĘ a tanulási folyamat támogatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály motiválása, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztönzése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizuális formája, megszerkesztettsége, illusztrációs anyaga. Az eredményes és motiváló ismeretközvetítés feltétele az életszerĦség, az önértékelés elĘsegítése például a kérdések, feladatok rendszere által.
MAGYARKÖZLÖNY