ÉS TOLMÁCSOLÁSI SZOLGÁLATAINAK ISMERTETÉSE
6.4. A két intézmény közös felvételi procedúrája
Az európai uniós intézmények két formában foglalkoztatnak tolmácsokat:
ezek lehetnek tolmácstisztviselők és szabadúszó tolmácsok.
Ahhoz, hogy valaki határozatlan idejű szerződéssel tolmácstisztviselőként dolgozhasson az EU-nál, sikeres tolmácsversenyvizsgát kell tennie. Az egyes ver-senyvizsgák pályázati követelményei egymástól különbözőek, különösen ami a nyelvi profilt illeti. A sikeres pályázók adott esetben határozatlan idejű (AD, azaz tanácsosi) szerződést írhatnak alá.
Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Bíróság mind külön tolmácsolási szolgálattal rendelkezik, azonban a szabadúszó tolmácsok kiválasz-tását közösen végzik. Szabadúszó tolmácsok rendszeresen dolgoznak az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Bíróság tolmácsszolgálatainál alkalmazott főállású tolmácsok mellett. A tolmácsok munkanyelve elsősorban az EU 24 hivata-los nyelve, de egyéb nyelvek ismeretére is szükség lehet. A szabadúszó tolmácsok esetében nincs állampolgársági követelmény.
Akkreditációs vizsga
A vizsga a következő részekből áll: konszekutív, szinkron- és adott esetben retúrtolmácsolás. Ahhoz, hogy egy tolmács jelentkezhessen az akkreditációs vizs-gára, az alábbi jelentkezési feltételeknek kell megfelelnie:
– A jelentkezőknek alapszakos oklevéllel (BA) kell rendelkezniük a konferencia-tolmácsolás területén (4 éves képzési forma) vagy mesterszakos oklevéllel (MA) ugyancsak a konferenciatolmácsolás területén, vagy pedig alapszakos oklevél (BA) bármely területen és posztgraduális oklevél a konferenciatolmácsolás területén, melynek megszerzéséhez legalább egyéves nappali tagozatos (teljes idejű) tanulmányokat kell folytatni, vagy legalább egyéves szakmai tapasz-talattal kell rendelkezni konferenciatolmácsként a nemzetközi találkozókon szükséges szinten (a bírósági tolmácsként, kísérő tolmácsként, közigazgatási tolmácsként vagy vállalati tolmácsként szerzett tapasztalat nem számít).
A keresett nyelvi profilok a mindenkori munkaerő-felvételi igények függ-vényében változhatnak. A vizsgákat szükség szerint, az intézmények felvételi igényeinek megfelelően szervezik meg.
Az előválogató vizsga során a jelölteknek egy kb. 10-12 perces beszédet kell szinkrontolmácsolniuk az A nyelvére. A passzív nyelvet az alábbiak közül
vá-lasztják ki: angol, francia, német, olasz és spanyol. Az előválogató vizsgára online kerül sor, a jelölt bárhonnan bejelentkezhet, feltéve, hogy az általa e célra használt készülék megfelel az összes műszaki követelménynek. Az eredményről az Euró-pai Parlament illetékes szervezeti egysége értesíti a jelölteket, miután véget ért az értékelési időszak. Amennyiben egy jelölt sikeresen szerepelt az előválogató vizsgán, a vizsgaszervezési kapacitásnak és a tolmácsszolgálatok igényeinek a függvényében meghívást kaphat az akkreditációs vizsgára.
Az akkreditációs vizsga mindegyik vizsganyelv esetében a következőkből áll:
– egy kb. hatperces beszéd konszekutív tolmácsolása;
– egy kb. 10-12 perces beszéd szinkrontolmácsolása.
A szűrőbizottság nyelvválasztásának és a tolmácsszolgálatok igényeinek függ-vényében a vizsga során a jelöltnek a passzív nyelveiről kell az aktív nyelvére és/vagy az ellenkező nyelvi irányba tolmácsolnia. A beszédek közül legalább az egyiknek a témája uniós vonatkozású; a szinkrontolmácsolási vizsgákhoz videóra rögzített beszédek is használhatók. A jelölt öt perc felkészülési időt kap a szink-rontolmácsolás előtt: a fülkébe való behívás után meghallgathatja a beszéd címét és rövid bemutatását. A tényleges vizsga kezdete előtt öt perce lesz arra, hogy felkészüljön a tolmácsolásra. A fülkében van egy QWERTY billentyűzetű számí-tógép, melyet igénybe vehet a felkészüléshez. Az akkreditációs vizsga helyszíne Brüsszel. A vizsgabizottság a minősítési kritériumok alapján értékeli az egyes jelöltek teljesítményét, és a vizsga után tájékoztatni fogja őket az eredményről, melyet írásban később megerősít.
Az akkreditációs vizsgát sikeresen teljesítő jelentkezők az akkreditált szer-ződéses konferenciatolmácsok (ACI) közös adatbázisába kerülnek, amelyből az Európai Unió három tolmácsszolgálata toborozhat munkaerőt. Azonban az a tény önmagában, hogy egy jelölt neve bekerült az adatbázisba, nem jelent semmiféle foglalkoztatási kötelezettséget a tolmácsszolgálatok részéről.
Szakirodalom
GAZZOLA, M.
2006 Managing Multilingualism in the European Union: Language Policy Evaluation for the European Parliament. Language Policy 5/4.
SCHERMERS, G. H.–WAELBROECK F. D.
2002 Judicial Protection in the European Union. The Hague, Kluwer Law Publishing
SERESI M.
2016 Távtolmácsolás és távoktatás a tolmácsképzésben. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
SERESI M.–LÁNCOS P.
2017 Tolmácsolás az Európai Unió bíróságán – a gyakorló tolmácsok szemével.
https://joginyelv.hu/tolmacsolas-az-europai-unio-birosagan-a-gyakorlo-tol-macsok-szemevel/
SERESI M.–LÁNCOS P.
2018 Az Európai Unió intézményeiben dolgozó szabadúszó tolmácsok akkreditációs vizsgája. Magyar Jogi Nyelv. https://joginyelv.hu/az-europai- unio-intezmenyeinek-es-szerveinek-dolgozo-szabaduszo-tolmacsok-akkreditacios-vizsgaja%C2%B9/
SERESI M.
é. n. A tolmácsolás szakmai standardjainak kialakulása és érvényesülése a gyakorlatban. https://150.offi.hu/sites/default/files/media/pdf/12-%20Sere-si%20M%c3%a1rta.pdf
Internetes hivatkozások
https://europa.eu/european-union/about-eu/figures/administration_hu [2020.
augusztus 17.)
https://europa.eu/european-union/about-eu/figures/administration_hu#nyelvek [2020. augusztus 17.]
https://europa.eu/european-union/abouteuropa/language-policy_hu [2020.
augusztus 17.]
https://europa.eu/european-union/about-eu/agencies/cdt_hu [2020. augusztus 13.)
https://ec.europa.eu/info/departments/interpretation/conference-interpreting-types-and-terminology_hu [2020. augusztus 13.]
https://www.europarl.europa.eu/interpretation/hu/interpreting-in-the-parliament.
html
https://europa.eu/interpretation/index_hu.html ([2020. augusztus 19.]
https://ec.europa.eu/info/jobs-european-commission/working-eu/interpreters-recruitment-european-commission_hu [2020. augusztus 19.]
Hivatkozott EU-s jogszabályok
Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1/58. tanácsi rendelet.
Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (EUSz).
Az EU Alapjogi Chartája.
A távtolmácsolás a tolmácsolás egyre inkább terjedő, legújabb változata.
A modern, gyorsuló világban a korszerű technológiák fejlesztői arra törekednek, hogy minden eszközt megteremtsenek az emberi munka felgyorsítására és a hatékonyság növelésére, így születhetett meg a távtolmácsolás is, és így váltak egyre elterjedtebbé a web- és videokonferenciák. Gyakran előfordul, hogy egy-mástól akár több ezer kilométerre lévő ügyfeleknek kell azonnal konzultálniuk egy ügyben, ráadásul nem beszélik (elég jól) egymás nyelvét. Ilyenkor akár a telefon kihangosítója is jól használható a konferenciabeszélgetés funkció ré-vén. Nagy népszerűségre tettek szert a Skype, Viber, WhatsApp és az ezekhez hasonló alkalmazások. A távtolmácsolás vitathatatlan előnye, hogy nem kell esetenként kontinenseket átutazni, szállásról, ellátásról gondoskodni egy kisebb megbeszélés összes résztvevőjének, a tolmács(ok)nak, és a megfelelő technikai és szoftverháttér biztosítása mellett a kommunikációs költségek is sokkal ala-csonyabbak maradnak. Hamar megszervezhető, nincs minden esetben helyhez kötve, sok tekintetben rugalmas. Természetesen ennek a módszernek is vannak hátrányai, mint például az adatbiztonság, a technikai háttérigény, szerkezeti és adatátviteli meghibásodási lehetőségek, telefon-, internet- és egyéb szolgáltatói díjak stb. Mindezek a lehetőségek természetesen hatással vannak a tolmácsolásra és a tolmácsokra is.
A tolmácsolási szakirodalomba bekerül néhány új fogalom is, így többek között a távkonferencia, amely röviden úgy határozható meg, mint egy olyan kon-ferencia, amelynek nem minden résztvevője tartózkodik egy helyszínen. Termé-szetesen annak érdekében, hogy egy ilyen esemény zökkenőmentes legyen, több technikai feltételnek is meg kell valósulnia, hiszen a felek közötti fizikai távolság gépi áthidalása, amely átalakítja a kommunikációs helyzetet, szükségessé teszi ezt. Ha a tolmácsolásra távkonferencia-szituációban van szükség, akkor ez eddig ismeretlen nehézségeket és előnyöket vet fel.