A harmadik szakasz: a definiált rászorultság – 2007-2015

A laza jogosultságszabályozásnak is köszönhető, hogy a házi segítségnyújtást igénybe vevők száma a 2000-es évek közepén 2-3 év alatt több mint 10%-kal növekedett.²³³ Ezért merült fel, hogy végre egyértelművé kellene tenni a szabályozásban a rászorultság fogalmát. A rászorultság is ugyanis sokféle lehet: jövedelmi, vagyoni, önellátási, gondozási, ápolási, szociális (pl. izolált élethelyzet). A szabályozás egészen 2007-ig nem tartalmazott olyan konkrét utalást, amely a rászorultság tartalmára, mérésére és egy bizonyos mértékéhez kötötte volna a jogosultság és a szolgáltatás mértékét, szintjeit.

231 Ld. 2004. évi CXXXVI. tv. 72.§ (1)

232 Ld. Szt. 63.§ (1) d)

233 Ld KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsi002a.html?down=511. Letöltés: 2018. 10.

30.

113

2006 végén kerül a jogszabály szövegébe, hogy a házi segítségnyújtás igénybe vételét megelőzően a rászorultságot vizsgálni kell.²³⁴ A jogosultság vizsgálatát a jogszabály nem külső igazgatási szervhez telepíti, hanem az intézményvezetőhöz, akinek a szociális rászorultság fennállását két évente kell ellenőriznie. Miközben a rászorultság vizsgálatának rendszeres ellenőrzése új eljárásként több alapszolgáltatásra is bevezetésre került,²³⁵ ezzel egyidőben a házi segítségnyújtás korábbi célcsoportjai közül csak egy maradt: azok, akiknek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Ez összefüggésben volt azzal, hogy a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek számára közben új alapszolgáltatás jelent meg:

a közösségi ellátás, ugyanígy a fogyatékos személyek esetében a házi segítségnyújtás funkcióit a támogató szolgáltatás vette át.

Természetesen a szociális szolgáltatások igénybevételi szabályait összefoglaló végrehajtási rendelet is kiegészült 2007-től a szociális rászorultság vizsgálatára vonatkozó szabályokkal,²³⁶ amelyek szerint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság esetében a külön jogszabály szerinti, két évnél nem régebbi igazolásra van szükség. Ez a külön jogszabály is 2006. december 27-én jelent meg,²³⁷ és az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályait alkotta meg. Ez a jogszabály azért fontos a jogosultság szabályozásának történetében, mert egyrészt az önellátási képességre építette a rászorultság mértékét, másrészt ehhez egy ötfokozatú skálát is alkotott:

I. önellátásra képes

II. önellátásra részben képes: egyes tevékenységekhez segítséget igényel.

III. önellátásra részben képes: rendszeres, időszakos ellátást igényel.

IV. önellátásra nem képes: folyamatos ellátást igényel, időszakosan fekvő.

V. önellátásra nem képes: 24 órás ellátást igényel, ágyban fekvő.

A jogszabály az önellátási képesség-skála 2., 3., 4. és 5. fokozatába tartozókra terjesztette ki a házi segítségnyújtás jogosultsági körét.

234 Ld. Szt. új 59/A.§-a

235 A házi segítségnyújtás mellett a támogató szolgáltatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételét is megelőzi a rászorultság vizsgálata.

236 Ld. 10/2006. (XII. 27) SZMM-rendelet 10.§

237 Ld. 11/2006. (XII. 27.) SZMM-rendelet

114

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy év alatt két, nagy horderejű koncepcionális változás történik egy szociális szolgáltatás jogosultsági struktúrájában. 2008 januárjától jelentősen módosult a házi segítségnyújtás igénybevételéhez kapcsolódó szabályozás, nem utolsósorban azoknak a kutatásoknak és elemzéseknek köszönhetően, amelyek a házi segítségnyújtásban részesülő, illetve idősek otthonában élő kliensek akadályozottságát vizsgálták, és javaslatot tettek egy korábbinál részletesebb önellátási szükségletvizsgálatra.²³⁸ Az új megközelítés alapja az volt, hogy az önellátási képesség számos képesség együttes hatásaként definiálható, amelyek alapvetően két csoportra oszthatók: az instrumentális és az ún. alapképességekre. Ez a felosztás és az ez alapján készített önellátási skála S. Katz nevéhez kötődik.²³⁹ Az alapképességek alapvető önellátási feladatok elvégzésének képességét jelenti. Ide tartozik a tisztálkodás, az öltözködés, WC-használat, helyváltoztatás, helyzetváltoztatás, étel elfogyasztása, stb. Az instrumentális képességek közé tartoznak az eszközhasználattal járó önellátási tevékenységek: takarítás, főzés, bevásárlás, kommunikáció (telefonon), pénzhasználat, stb.

2008. január 1-jétől vezeti be a jogszabály a gondozási szükséglet fogalmát. A szociális törvény előírja, hogy házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálatának szempontjait és menetét egy új jogszabály szabályozta.²⁴⁰ E rendelet 3. sz. melléklete tartalmazta az önellátási szempontokat és az értékeléskor adható pontok számát. Az új vizsgálati rendszer 8 önellátási funkciót, és ezen belül 16 önellátási tevékenységet határozott meg az alábbiak szerint:

Funkció Tevékenység

Önkiszolgálás Táplálkozás

Testápolás, tisztálkodás

238 Ezeket az elemzéseket nagyrészt a Szociális Klaszter Egyesület végezte az illetékes minisztérium megbízásából. A kutatási projekt neve „Homogén Gondozási Csoportok” volt.

239 Ld. KATZ S. – FORD A. B. – MOSKOWITZ R. W. – JACKSON B. A. – JAFFE M. W. : Studies of illness int he aged. The index of adl: A standardized measure of biological and psychosocial function.

Journal of American Medical Association. 1963. p. 914-919.

240 Ld. 36/2007. (XII. 22.) SZMM-rendelet

115

Öltözködés

WC-használat, kontinencia

Önellátás Eszközök/anyagok használata

Terápiakövetés

Mozgásfunkciók Hely- és helyzetváltoztatás Mentális funkciók Térbeli és időbeli tájékozódás

Kommunikáció, beszédértés Érzékszervi funkciók Látás

Hallás Egészségügyi ellátási igény

Felügyeleti igény Szociális körülmények

Valamennyi önellátási tevékenységgel kapcsolatos akadályoztatásra 0-5 pont volt adható. Így a kiértékelés végén minimum 0, maximum 70 volt kapható. A rendelet meghatározta a jogosultság megszerzéséhez szükséges ponthatárokat: eszerint 6 pont alatt még, 40 pont felett már nem volt jogosult házi segítségnyújtásra a kérelmező. 40 pont felett bentlakásos idősotthoni ellátásra nyílt meg a jogosultság.²⁴¹ A jogosultság megállapításához szükséges pontokat a jogszabály közvetlenül alakította át napi gondozási órákká.