2. A FENNTARTHATÓSÁG PEDAGÓGIAI VONATKOZÁSAI
2.1. A fenntarthatóság pedagógiai feladatait elősegítő központi intézkedések
Ahogyan a pszichológiában nyilvánvaló, úgy környezetünk esetében is azt tapasztaljuk, hogy a felszínen jelentkező tünet gyakran elfedi a mélyebben lakozó problémákat, okokat. „A környezet vagy a bioszféra válságáról beszélünk, s csak kevesen a lényegről: amit Konrad Lorenz embervoltunk hanyatlásának nevez” (Lányi, 2007, 29.), írja Lányi András, míg mások erkölcsi züllésről beszélnek: „a modern civilizációban nincs szilárd értékközvetítés, ennek hiányában pedig a szociális viselkedés hanyatlása tapasztalható”.
(Kovátsné, 2000) A környezeti válság mögött húzódó okok tehát elsősorban erkölcsi eredetűek, így a megoldásuk elsősorban pedagógiai feladat.
2.1.1. A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzései
A környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás jelentőségét a hazai fenntarthatósági elveknek keretet adó Nemzeti Környezetvédelmi Program is megfogalmazta. A program hangsúlyos tematikus akcióprogramja „A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése”. Az akcióprogram fő célkitűzései a környezeti nevelés, szemléletformálás megvalósítása az élethosszig tartó tanulás folyamatában, továbbá fenntartható termelési és fogyasztási szokások kialakításának ösztönzése, és a környezeti információk hatékonyabb terjesztése. A környezeti nevelés célterületeiként a közoktatást, a szakképzést, a felsőoktatást és a lakosság szemléletformálását jelöli meg a Program. Mind a négy megjelölt célterületen
meghatározza a célokat, a szükséges intézkedéseket a kormányzat, az önkormányzatok és a lakosság szintjén. Mindezeken túl meghatározza a hatékonyság mérésre alkalmas mutatókat.
A közoktatásban célként határozza meg a Program az iskolák környezettudatos működtetését, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek erőteljesebb megjelenítését az oktatási segédanyagokban, a környezet iránt felelős magatartást kialakító, tapasztalatokat és ismereteket nyújtó tevékenységek erősítését. Fontos feladatnak tartja továbbá az iskolák és a szülők együttműködésének erősítését, és a meglévő programok fenntartását és kiterjesztését (pl. Ökoiskola, Erdei Iskola program). Sajnálatos tapasztalatunk, hogy a pedagógusok nem ismerik a Programot.
2.1.2. A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia célkitűzései
A környezettudatos magatartás és szemlélet kialakítását hangsúlyozza a Nemzeti Környezetvédelmi Programon túl a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia is. Az első Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 1998-ban született, fő célkitűzése pedig az volt, hogy minden emberben kifejlessze a figyelmet, a megértést, az elkötelezettséget és a cselekvési készséget, hogy tudatosan lépjen a fenntartható élet felé vezető útra. (Vásárhelyi-Victor, 1998)
A stratégia a környezeti nevelés céljaként megjelöli a tudatformálást és a társadalmi környezet olyan javítását, amely a fenntartható élet kialakításához szükséges. Hangsúlyozza a fenntartható gondolkodásmód kialakítását, melynek lényege a környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések rendszerszemléletű kezelése.
A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntarthatósággal, a jövő nemzedékek és a bioszféra iránti felelősséggel kapcsolatosak, ezért hangsúlyos, hogy erkölcsi irányúak és attitűdöket formálók.
A stratégia hangsúlyozza továbbá azt is, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek, a fő feladat a környezettudatos életvitel kialakítása és gyakorlása.
A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003-ban új formában került kiadásra, de fő célkitűzései lényegében nem változtak, csak újrarendszerezve, újrafogalmazva, gazdagítva jelentek meg az 1998-ban kiadotthoz képest. (Kovátsné, 2010)
2.1.3. A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatai
Az oktatás legfőbb szabályozó eszköze a tanterv. A jelenleg érvényben lévő Nemzeti alaptantervet (Nat) 2007-ben vezették be (202/2007. (VII. 31.) számú kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról), és a hivatalosan elfogadott dokumentumok közül ez a harmadik 1995 és 2003 után. A Nat-2007 az EU által javasolt kulcskompetenciák rendszerét megalapozta, meghatározta a közös értékeket és további hangsúlyt kaptak az általános és kiemelt fejlesztési feladatok.
A Nat közös értékeknek tekinti többek között a demokratizmust, a humanizmust, az egyén tiszteletét, a lelkiismereti szabadságot, a személyiség fejlődését és az együttműködés kibontakoztatását, míg kiemelt értékként kezeli a tudást, és azokat a viselkedésmódbeli jellemzőket, melyek elősegítik a magyar gazdaság pozícióit. Hangsúlyozza, hogy a hosszútávú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalom felelősségtudatának fejlesztése érdekében különösen fontos az etikus viselkedésmódok és az emberiség előtt álló közös, globális problémák megismertetése. (Kovátsné-P. Somogyi, 2010)
Ezek az elvek és a műveltség tartalma az EU-hoz hasonlóan a kulcskompetenciákban és a fejlesztési feladatokban öltenek testet. „A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.” (202/2007.Kr.7.o.)
A kulcskompetenciákat és a Nemzeti alaptantervben a kiemelt, alapvetően elsajátítandó ismereteket, képességeket és a kialakítandó attitűdöket a következő táblázatban összegeztük:
Kulcskompetenciák Ismeret Képesség Attitűd Anyanyelvi
kompetencia
szókincs, nyelv és
kommunikáció gyűjtési, rendszerező,
feldolgozó, előadó kritikus, esztétikus, minőség tisztelete,
megértés, beszélgetés a kulturális sokféleség tisztelete, érdeklődés,
A természeti világ alapelvei, az emberi tevékenység
IST ismeretek információ keresése, gyűjtése, feldolgozása,
~ fizikai és mentális egészség, az egészséges életvitel alapjai;
~normatudat, viselkedési és általánosan elfogadott magatartási szabályok;
~ a nemzeti kulturális identitás; és az európai identitás kapcsolata
~ a demokrácia és az EU értékeinek a sokfélesége és kulturális identitás értése
2. táblázat: A Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciái Forrás: Kovátsné-P. Somogyi, 2010.173-174. o.
A táblázatból láthatjuk, hogy a kulcskompetenciák között nem szerepel a környezettudatosság. A kulcskompetenciák mellett azonban a Nemzeti alaptanterv kiemelt
fejlesztési feladatokat is megfogalmaz azzal a szándékkal, hogy a kulcskompetenciák megvalósítását elősegítsék. A kiemelt fejlesztési feladatok határozzák meg a személyiségfejlesztés érdekében megvalósítandó célokat, melyet a következő táblázat szemléltet:
Kiemelt fejlesztési
feladatok Célok
Énkép, önismeret
önmegismerés és önkontroll
felelősség önmagáért
önállóság
önfejlesztés
személyes méltóság
Hon- és népismeret
nemzeti kultúránk értékeinek;
kiemelkedő történelmi személyiségek, tudósok, feltalálok, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének megismerése;
a haza földrajza, irodalma, történelme, mindennapi életéenek megismerése, megbecsülése;
harmonikus kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel;
nemzettudat megalapozása;
nemzeti önismeret, hazaszeretet Európai azonosságtudat
– egyetemes kultúra
Európai Unió szerepének megismerése
Magyarságtudat és európaiság
az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek ismerete Aktív állampolgárságra,
demokráciára nevelés
részvétel a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében
felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, konfliktuskezelés, együttműködés, segítségnyújtás
Gazdasági nevelés
tudatos fogyasztóvá válás
a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdek kapcsolatának felismerése
„az okos gazdálkodás” képességének kialakítása
Környezettudatos nevelés
környezetmegóvó, az élő természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlődését elősegítő magatartás, életvitel kialakítása;
egész életen át tartó tanulás fontosságának felismertetése;
kreatív gondolkodás;
eligazodás a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén;
felelősségvállalás az egyéni és közös tettekért;
a természettudományos gondolkodás fejlesztése;
a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése;
a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlása
környezetkímélő magatartás;
a fenntartható fogyasztás elvének megértése;
a környezeti értékek megőrzésében, gyarapításában való részvétel
A tanulás tanítása
az értelmi képességek fejlesztése
a személyiség fejlesztése;
az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása
a könyvtár és informatikai bázis ismerete, használata.
Testi és lelki egészség
egészséges életmódra nevelés
testi, lelki, szociális fejlődés
szokások kialakítása
beállítódás formálása
egészséges életvitel, magatartás kialakítása
konfliktus megoldás
családi életre való felkészítés Felkészülés a felnőttlét
szerepeire
a tevékenység, a munka örömeinek megismertetése
3. táblázat: A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai Forrás: Kovátsné-P. Somogyi, 2010. 175-176. o.
Láthatjuk a táblázatból, hogy a környezettudatos nevelést kiemelt fejlesztési területként
alapvető feladatokat, amelyeket a kulcskompetenciák érintenek, nevezetesen magába foglalja a természettudományos gondolkodás fejlesztését; a felelősségvállalást az egyéni és a közös tettekért; a természeti és kulturális értékek óvását és megőrzését; a tudatos fenntartható fejlődést elősegítő magatartás, életvitel normáit; a fenntartható fogyasztás elvének megértését;
az eligazodást a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, az egész életen át tartó tanulás fontosságát. Célszerű lett volna ezt a fejlesztési feladatot átfogó jellegének megfelelően kiemelten kezelni. (Kovátsné-P. Somogyi, 2010)