3. A DFHT tanítási-tanulási stratégia
3.3. A DFHT tanítási-tanulási stratégia jellemzője
A DFHT tanítási-tanulási stratégia célja a tudásban és szocializáltságban hetero-gén tanulói csoport hatékony kezelése. A stratégia a diákok tanulását középpontba helyezve épít a pedagógusok meglévő tudására, kreativitására, tanulni vágyására, amely folyamatban a pedagógusi kompetenciák fejlesztése és a tantestületen be-lüli pedagógiai kultúra és attitűdváltás elősegítése, támogatása, fejlesztése hang-súlyosan jelenik meg. Mivel a Komplex Alapprogram intézményei arra törekednek, hogy kielégítsék az iskolahasználók igényeit, ezért abban segítünk, hogy az iskolák az eddigi hatékony módszereiket megtartva munkájukat gazdagítsák, nyissanak az új, illetve kipróbált tanítási-tanulási stratégiák felé, mert ez kreativitást, megúju-lást eredményez mind a pedagógusok, mind a tanulók tekintetében. A stratégia imp-lementálásával segíthető a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttműködésének a javítása, a tanulók közötti státuszproblémák rendezé-se, a gyermekek iskolai sikerességének biztosítása, továbbá az alulteljesítő, valamint a tehetséges tanulók hozzásegítése a közép- és felsőfokú továbbtanuláshoz, amely a munkaerőpiacra történő sikeres belépésüket alapozza meg.
A DFHT tanítási-tanulási stratégia középpontjában a személyre szabott differen-ciálás áll, ami a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésének egyik segítője.
A differenciálás a pedagógus által irányított fejlesztést, illetve a tanulók önvezérelt fejlesztését és az egyéni sajátosságok ismeretében megvalósuló egységesség együt-tes alkalmazását jelenti. A DFHT-ban érvényre jutó adaptivitás egyszerre fejezi ki az elemzésre épülő változás, tanulás, innováció és refl exió értékeit. A DFHT a fel-adatok sokféleségén keresztül egy időben biztosítja a leszakadók felzárkóztatását és a tehetségek gondozását.
A DFHT-stratégiában olyan módszerek és technikák alkalmazására alapozunk, amelyek azon túl, hogy középpontba helyezik a tudásban heterogén csoportban történő tanítást és tanulást, megkívánják a tanulók aktív részvételét a tanulási folyamatban. A DFHT a tanulást olyan aktív tevékenységként értelmezi, amelyben a tanuló a már meglévő tudásrendszerekbe beágyazott ismeretei segítségével egyé-ni módon értelmezi az új ismeretet. A tanulási folyamat lényegi elemének a gyerekek közti interakción alapuló tudásépítést, tanulást és a tudásmegosztást tekinti, ennek alapján tervezi, szervezi és értékeli a tanulástámogatás folyamatait.
A DFHT pedagógiai kultúrájának fő pillérei:
• a tanulók egyéni sajátosságainak, érdeklődésének, előzetes ismereteinek, az ismereteket rendszerbe foglaló fogalmi struktúráinak és társas kapcsolata-inak megismerése,
• az egyéni konstrukciókat fi gyelembe vevő egyéni tanulástámogatás, differenci-álás, az együttműködést és alternatív megoldásokat támogató gazdag és adap-tív módszertani repertoár,
• a tanulás életszerűségét biztosító tanulási helyzetek és tanulási környezet, va-lamint a tanulók ön- és társértékelése,
• tanulói státuszkezelés a többféle képesség felhasználását igénylő feladatokon keresztül,
• a pedagógusok pedagógiai kultúra és attitűdváltás iránti igénye.
A tanítási-tanulási stratégia fókusza az esélyegyenlőtlenség csökkentése, minden tanuló hozzásegítése a sikeres továbbtanuláshoz. Cél, hogy a folyamatban a peda-gógusok erős hatást gyakoroljanak a tudásbővítésre és a személyiségfejlődésre.
A DFHT-ban a méltányosság a tananyaghoz való egyenlő hozzáférést jelenti min-den gyermek számára, amelyet a többféle képesség felhasználásának a lehetősége mellett az osztálytársak között létrejött, azonos vagy viszonylag azonos státuszból történő kommunikáció segít. Cél, hogy minden gyermek számára ne csak esély-egyenlőséget (equity, méltányosság), hanem egyenlő esélyt (equality, egyenrangúság) biztosítsunk képességeinek a kibontakoztatásához. A DFHT-ban a tanulók közös, kis csoportokban végzett munkája kiemelt jelentőséggel bír. A benne végbemenő folyamatnak, a státuszrendeződésnek a hatására javul az eltérő tudással és szo-cializáltsággal rendelkező tanulók ismeretelsajátításának eredményessége, amely végső soron a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének a segítő-je. A csoportmunka lehetőséget nyújt a gyermekek számára az együttműködéshez szükséges képességek és készségek alkalmazására, segíti a tanulók tanulmányi fejlődését, valamint hozzájárul a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.
A csoportmunka-szervezés során a pedagógus célja, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, és tudatosítsa, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásá-ban való sikeres közreműködésre.
A DFHT jelentősége a nevelés-oktatás folyamatában
A DFHT tanítási-tanulási stratégia olyan oktatási módszert, módszeregyüttest kí-ván megvalósítani, amelynek egyik fontos eleme az innovatív gondolkodást, sok-féle képesség felhasználását igénylő feladatok kijelölése. Másodsorban egy olyan oktatástervezési stratégia, amelyen keresztül a pedagógus felkészíti a tanulókat az együttműködési szabályok betartására, valamint azokra a szerepekre, amelyek munkájuk vezetéséhez szükségesek. Harmadsorban fontos elemként jelenik meg az ismeretekhez való egyenlő hozzáférés biztosítása, felkészítés az osztályon belüli státuszproblémák felismerésére és kezelésére. Cél, hogy a pedagógus erős hatást gyakoroljon az iskolában a tanulók szociális helyzete és tanulmányi eredménye által jelentősen befolyásolt nevelés és tanulás folyamatára.
A DFHT tanítási-tanulási stratégia fókuszba állítja:
• az egész életen át tartó tanulás kezdő szakaszának megerősítését;
• a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerme-kek oktatását, nevelését, az inkluzív nevelést;
• az egészséges, egészségtudatos életmódra nevelést;
• az informatikai kompetenciák fejlesztését;
• a művészeti nevelést;
• a tehetséggondozást;
• az egész életen át tartó tanulás támogatását, a tanulás tanulásának támogatá-sát, nem formális és informális oktatási lehetőségek bővítését és támogatását;
• az egyénre szabott, differenciált képességfejlesztést és az alapkészségek fej-lesztését;
• az esélyteremtést, a hátránykompenzálást és a tanulók közötti korai szelekció visszaszorítását;
• a korai iskolaelhagyás csökkentését és a hátránykompenzációt.
A tanulók számára a fejlődés kijelölt területei:
• a kognitív képességek fejlődése
• a kreativitás erősödése
• a kifejezőkészség fejlődése
• az önbizalom és önértékelés erősödése, fejlődése
• az önkritikai és kritikai készség fejlődése
• az önállóság fejlesztése mind az egyén, mind a csoport szintjén
• a problémafelismerés erősödése
• az egymástól való tanulás
• a szociális készségek fejlődése
• tolerancia, egymás elfogadása
• segítőkészség, egymás támogatása
• a stressztűrés erősödése
• a konfl iktusok kezelése és megoldása
• felelősségvállalás a saját és a közös munkáért
• a magatartási és tanulási problémák leküzdése