Az óra menete

A feladatsor/óraterv elkészítése után az eszközök és a tanterem előkészítése követ-kezik. A tanulókkal nem fontos előre megbeszélni, hogy KIP-es órát foguk tartani.

A csoportokat a pedagógus előre megtervezi. A csoport kialakításának módja függ az osztály érettségétől, a tanulók ismereteitől, képességeitől és attól, hogy meny-nyire fogadják el egymást. A csoportok szervezésénél tartsuk szem előtt a tudásban és szocializáltságban való heterogén összetétel érvényesülését. Lehetséges, hogy az osztályban tanító kollégák együtt alakítják ki a csoportokat, megvitatva a csoport-ban lévő tanulók képességeit, egymáshoz való viszonyát.

Kezdetben a csoportok kialakítása körültekintést igényel, különösen akkor, ha az osztályban vannak olyan tanulók is, akiket a többiek nehezen fogadnak el, nem szívesen barátkoznak, dolgoznak együtt velük.

Szabályok áttekintése: 1-2 perc

Minden órát a szabályok áttekintésével kezdünk, kezdhetjük. A felsőbb évfolyamokon ez már elhagyható vagy egyetlen szabály átismétlésére korlátozható.

Egy pedagógus gondolata:

Legtöbb esetben kiválasztok egy olyan szabályt, normát, amelynek alkalmazását szeretném megtanítani, illetve amelyre fokozottan ügyelni szeretnék. Ez a szabály a táblára is felkerül.

A normák, szabályok betartása segítséget jelent a gyerekek egymás közötti interak-ciójában. Minél idősebb korosztályról van szó, annál kevesebb időt szükséges a sza-bályok átismétlésére fordítani.

Szerepek felidézése: 1-2 perc

A szerepek iránt támasztott követelmény, hogy minden órán váltakozzanak.

Egy csoport addig együtt marad, amíg a csoportot alkotó tagok mindegyike az egy-mást követő KIP-es órákon minden szerepet be nem töltött.

Egy pedagógus gondolata:

A szerepek ellenőrzése a feladatok kiosztása előtt úgy történik, hogy megkérjük őket, hogy kézfeltartással jelezzék, hogy ki milyen felelős. Az előző órához képest jegyzetünkből ellenőrizzük, hogy a szerepek az egyes tanulók esetében cserélőd-tek-e. Ez azt jelenti, hogy aki az előző csoportmunka során pl. jegyzetelő volt, most nem emelheti fel a kezét, hisz ő most más szerepet (beszámoló, kistanár, időfele-lős, stb.) kell, hogy betöltsön. Amikor a csoportokat alkotó jegyzetelők mindany-nyian felemelték a szerepellenőrzés során a kezüket, megkérem egyiküket, hogy ismertesse, hogy melyek lesznek a legfontosabb feladatai a csoportmunka során.

A nagyobbak az óra előtt egymás között első alkalommal önállóan elosztják, majd óráról órára cserélik a szerepeket, amely 1-2 percnél több időt nem vesz igénybe.

Csoportmunka, egyéni feladatok megoldása: 15-20 perc

A feladatok kiosztása után a tanulók hozzákezdenek a csoportfeladat megoldásához.

A tanár feladata ekkor a tanulók megfi gyelése, az alacsony státuszú tanulók ösz-tönzése, az egyes tanulóknak a feladat megoldáshoz szükséges képességeinek a kiemelése. Az óra „mederben tartása” a szabályokon, szerepeken keresztül tör-ténik.

Csoportbeszámoló: 10-15 perc

A csoportmunka befejezéséhez közeledve a tanulók a beszámoló szerepet betöltő társuk felkészítésére koncentrálnak.

A szerepek váltakoztatásának eredményeként mire a gyerekek 7-8. osztályosok lesznek, beszédkészségük olyan szintre fejlődik, hogy a csoportmunka prezentá-lásakor e tekintetben kevéssé lehet különbséget tenni a gyengébb és az erősebb képességű tanulók között.

A csoportbeszámolók kiváló alkalmat adnak arra, hogy kitérjünk a csoportmunka elemzésére:

Hogyan dolgozatok együtt?

Mi volt a legnehezebb számodra, a csoport számára?

Rákérdezünk az elsajátított ismeretekre, készségekre: Mely képességeidet hasz-náltad a csoportmunka során?

Mi volt számodra új?

Mit tanultál meg?

Egyéni beszámolás: 6-10 perc

Az egyéni feladat a tehetséggondozás és a felzárkóztatás terepe. Az egyéni feladatok prezentálásakor a lehető legtöbb egyéni beszámoló meghallgatására kerítsünk időt.

A papírcsíkon átnyújtott egyéni feladatokat a tanulók a füzetükbe ragasztják és alá készítik el a megoldásaikat.

Az egyéni feladatok ellenőrzésének a módjai:

• Kisebb osztálylétszám (kb. 16 fő) esetében alkalmunk van minden tanuló egyé-ni feladatának ellenőrzésére. Ebben az esetben a csoportfeladat eredményét felhasználó, differenciált, egyénre szabott kérdések rövidek, egy-két mondattal megválaszolhatók.

• Csak bizonyos, a beszámoló szerepet betöltő tanulótól eltérő felelős, felelősök (pl. eszközfelelősök) számolnak be.

• A tanulók írásban válaszolnak az egyéni kérdésekre, amelyeket a pedagógus összegyűjt és a következő órán visszajelzést ad rájuk.

• A feladatokat szorgalmi feladatként is kaphatják a gyerekek és a megoldásokat a következő órán ellenőrizzük.

Az egyéni beszámolók kiváló alkalmat adnak arra, hogy kitérjünk az egyén munká-jának elemzésére:

• Hogyan érezted magad az órán?

• Mi volt a legnehezebb számodra?

• Mit tanultál meg?

• Adtál segítséget másoknak?

• Rákérdezünk az elsajátított ismeretekre, készségekre:

• Mely képességeidet használtad a mai órán?

Az óra értékelése: 3-5 perc

Az értékelés alkalom a tanulók pozitív teljesítményének megerősítésére. Az értéke-lés első lépéseként érdemes elmondani, hogyan éreztük mi, pedagógusok magunkat az órán. A következő lépésben elmondjuk, hogy a csoportok munkájával miért vol-tunk elégedettek. Kiemeljük azokat a tanulókat, akiknek teljesítményét különösen pozitívan értékeljük, ehhez rövid magyarázatot adunk. Érdemes még egyszer meg-erősíteni azt a szabályt (normát), amely alkalmazását az előtérbe helyeztük az óra során.

Osztályzattal KIP-es órán nem értékelünk. Megtanítjuk a gyerekeket arra, hogy nem a jegyért, hanem az elismerésért dolgozzanak.

Egy pedagógus gondolata:

Tizenhárom évvel ezelőtt történt: Az egyik 5. osztályban nehezen boldogultam.

Sehogyan sem akarták felvenni a felső tagozatban szükséges munkatempót.

Gyakran közbekiabáltak. Az egyébként jó képességű gyerekek felálltak órán, tü-relmetlenek voltak egymással, sokat veszekedtek. Látták, hallották, hogy más osztályokban csoportmunkával, KIP-pel dolgozunk. Kérték, ővelük is tartsak ilyen órákat. Kollégákkal beszélgetve úgy döntöttünk, hogy – mivel túl mozgékonyak, nagyhangúak, több új tanuló érkezése miatt szokjon össze még az osztály – ké-sőbb kezdjük el a módszer bevezetését. Ezt elmondtam a gyerekeknek is, közölve a feltételeimet: „Ha megpróbáltok felsős módon viselkedni, odafi gyeltek egy-másra, felkészülve jöttök órára, beszélhetünk a dologról.” Néhány nap elteltével azt tapasztaltam, hogy egyre kevesebb az olyan gyerek, akinek nincs kész a házi feladata, tehát megpróbálják a feltételeimet teljesíteni. Egyik nap becsöngetés-kor nem hallatszott ki hangoskodás, veszekedés a termükből. Azt hittem rossz terembe megyek, hiszen eddig ricsajozva vártak. A terem ajtaját kinyitva láttam, hogy néma csendben, vigyázzállásban állnak a gyerekek, a táblán a következő fel-irattal: „Tanár néni ígérjük, nagyon jók leszünk! Tessék velünk is csoportmunkával dolgozni!” Ekkor tudtam, hogy jó úton járok. Érdemes volt a tanítási módszereimet megváltoztatni, és újat kipróbálni. Azóta sok kellemes órát töltöttünk együtt a gye-rekekkel.