11. Az üveggel ellátott veteményes ládikák vagy »hidegágyak«
abban különböznek a tulajdonképpeni melegágyaktól, hogy a mesterséges talajmelegséget nélkülözik. Deszkákból készülnek és vagy állandóan egy helyen maradnak, vagy tetszés szerint bárhová állíthatók, sőt a tenyésztőkertben egész ágyak fölé, hogy bizonyos növényeket védelmezzenek, vagy korábban produkáljanak. Az állandó ládikák gyakran földágyak és akkor többnyire a nyári és az évelő virágok átültetésére (pikírozás, lásd 36. §-t), de azon
kívül még olyan virágok tenyésztésére is szolgálnak, melyeket, míg bizonyos magasságig nem fejlődtek, csak üveg alatt lehet nevelni. Egyébb, különböző magasságú ládikákat igen hasznosan alkalmazhatunk arra, hogy a cserépvirágokat bennök elhelyezzük, a mennyiben tavaszszal minden dudvanemtí cserepes növényt, kivált azokat, melyeket virágágyak alakítására szántunk, ezekbe helyez
zük, honnét aztán ugyancsak zömök és egészséges növényeket kapunk.
Megemlítjük e helyütt a kifalazott hideggödröket is, melyek nagyobb és keményebb természetű növények teleltetésére, nyáron pedig a melegházi növényeknek befogadására szolgálnak. Ezek fala 1 méter, vagy még mélyebb.
A tulajdonképpeni melegágyi ládák is vagy helyhez kötöttek, vagy elmozdíthatok. Az előbbieket, melyek a földbe sülyesztvék.
jobban lehet ajánlani, ámbár a trágya által fejlesztett meleget rövidebb ideig tartják meg, mint a mozdíthatók, mert hacsak túl
ságos nagy s igy kényelmetlen ablakokat nem alkalmazunk rájok, kevés trágya fér beléjök. A mozdítható ládák nem egyebek, mint négy darab egy méter széles, de hosszabb deszkákból össze- szegezett keretek, melyek a míg szélesebb és kellőleg elkészített trágyatelep fölé helyezendők olyképen, hogy a keret körül mintegy 50— 60 % szélességben szintén trágyaszegélyt lehessen alkalmazni. Hogy a trágyatelepet a férgek behatolásától tisztán megőrizhessük, egész fenekéig deszkával béleljük. A gödör pedig nem szükséges, hogy mélyebb legyen, 1/3— Vs méternél.
A tulajdonképeni melegágyi ládák készítésére nem szándékunk ____ 41_
4-2
szabályt felállítani, mert erre mindenütt láthatni elég m intát;
annyit azonban ajánlunk, hogy középvastagságú, száraz, vörös- fényü padlódeszkákból rójuk össze, a meddig a földbe érnek, kátránynyal kenjük be, s időnkint használat előtt a kátrányozást ujítsuk meg. A víz a fás részeken sehol össze ne gyűljön, hanem mindenütt gyorsan lefolyhasson.
Az egyes ládák ne legyenek nagyobbak, mint 3— 4 ablak számára valók és az ablakok ne hosszabbak 150 %»-nél, meg
felelő szélességgel, különben kényelmetlenek. Hogy kiki fa- vagy vaskeretü ablakokat rendeljen-e, vagy fából a külső, vasból a keresztléczeket csináltassa, azt mindenkinek tetszésére bízzuk és csak annyit jegyzünk meg, hogy a vasat a napsugarak gyakran túlságosan felmelegítik s a hősugárzás miatt a kultúra kárát vallja, másrészről azonban lartóssága miatt előnyösebb. Az üvegre nézve pedig az a tanácsunk, hogy válaszszunk erős üveget, lehetőleg ne túlságos nagy szemekkel, a mi az ablak keresztléczei- től függ; azt sem titkoljuk el, hogy finom veteményeknél rosszabb eredményt tapasztaltunk üvegkeretes ablakok alatt, mert a csepp- hullás sokkal erősebb alattok. Tisztán fából készült ablakkereteknél az alsó keresztoldalokat kiválóan erős (p. o. tölgy) fából kell készít
tetni, mert a rothadásnak ezek legjobban ki vannak téve. A meleg- ágyi ablakkereteknek olajos festékkel való ismételt bemázolása, rendkívül fokozza tartósságukat.
Melegítő anyagul fris lótrágya szolgál, vagy a ládákat fű
tésre kell berendezni, de akkor a gödröt ki kell falazni. Utóbbiakat nagyobb kertészetekben lehet látni és mi kivált azoknak ajánljuk különösen, a kiknek gőzre vagy meleg vízre berendezett nagy fűtő
készülékeik vannak, melyekkel nagyobb költekezés nélkül kapcso
latba hozhatják. Lótrágyán kivül egyéb erjedő anyagokat is föl lehet használni, főkép a száraz falevelet és a pamutfonó gyárak megolajozott gyapot hulladékait, melyekhez azonban ritka helyen jutunk. A száraz falevéllel kevert lótrágya sokkal enyhébb és tartósabb meleget fejleszt, mint a tiszta; de későbbi főzelékek és nyári növények számára kizárólag száraz falevélből is készít
hetünk melegágyakat. A díszkertekben azokat az ágyakat, melyeknek talajmeleget kell kapniok, szintén száraz falevélből készíthetjük.
43
A ki melegágyat készít az a következőkre ügyeljen: Amenv- nyire csak lehet, a trágya fris vagyis olyan legyen, hogy — akkor, vagy nem régen került ki az istállóból, s ha előzetesen kissé átmelegedett is, de legalább égett ne legyen. Inkább valamivel szárazabb, mint túlságosan nedves legyen, mert igy nem hevülhet át már előzetesen. Ha mégis igen száraz volna, akkor használat alkalmával nedvesítsük meg, vagy keverjük nyirkos falombbal.
Ha pedig túlságosan nedves és kevéssé szalmás, a mi kivált ned
ves időjáráskor és akkor fordul elő, midőn a szalma igen drága, akkor valami szárító anyaggal keverjük; legjobb a törekszalma, de ha ez nincs, akkor puha fából való fürészporral, árpapolyvával vagy más hasonló száraz anyaggal is keverhetjük. Nedves trágya csak az enyhébb napok beköszöntésével melegedik át, a mi sokszor hetekig késik, mialatt a vetemények nem fejlődhetnek, minélfogva gyakran a siker is kétessé válik. A melegágy alapjának készíté
sekor az apró trágyát keverjük a szalmással. Ha száraz falevelet is akarunk használni, ezt is a melegágy készítésekor keverjük a trágya közé, vagy előzetesen rázzuk jól össze a trágyát a falevéllel.
A melegágyat jó vasvillával — legjobbak a négyágú amerikai villák
— készítjük. Villával rázva, egészen egyenletesre lehet a trágyát mindenüvé teríteni, aztán pedig ugyanazzal jól végig verjük az egész réteget, miközben megérezzük, ha netán itt-ott csomósán vagy hézagosan feküdnék s szépen elegyengetjük.
A mint körülbelül 30 % vastag trágyarétegünk van, az egész gödör területén, egyenletesen megtapossuk és ha szükséges, az öntöző rózsáján át langyos vízzel megnedvesítjük. így rakunk réteget rétegre, mig a kellő magasságot el nem érjük. Erre aztán ráhelyezzük a négyszögletű ládát, s befedjük üveggel; ha ez is meg van, akkor a peremet vagy szegélyt rakjuk ugyancsak trágyából a láda köré, hogy a belső meleget állandósítsa. Kemény hidegben a trágyát, ha jó része megfagyott, nem szabad azonnal a melegágyba hordani, mert talán sohasem melegednék fel benne, hanem előbb halomba hányva, a fagyos darabokat meleg vízzel jól megöntözzük, szalmával betakarjuk, s úgy hagyjuk mindaddig, mig az egész halom gőzölögni nem kezd. Ha valamely melegágy akár azért, mert a trágya rósz minőségű, akár fagyos volta miatt 3— 5 nap alatt nem melegedik föl, akkor mesterségesen kell fölmelegíteni.
44
Ha a trágya száraz volt, akkor csak a forró vízzel való bőséges öntözés segít az öntözőkanna csövével, ha pedig a trágya nagyon nedves, vagy részben fagyos volt, akkor hevített téglákat, forróvízzel telt öntözőkannákat és fazekakat illesztünk egyenletesen elosztva közéje úgy, hogy a trágya eltakarja. Az oltatlan mész is igen kitűnő melegítőszer, melyet megnedvesítve nagy darabokban ásunk le a trágyaréteg közepéig. Többnyire 2— 5 nap múlva, néha később, a levegő hőmérséke és a trágya minősége szerint többnyire mégis a harmadik napon, annyira felmelegedik a meleg
ágy, hogy gőzölögni kezd. Csakis ekkor érkezett el annak ideje, hogy földet vagy egyéb tölteléket, minők a már használt csercsáva vagy fürészpor, hordjunk a melegágyba, miután a trágyát előze
tesen még egyszer jól megtapostuk, s a hol a szükség kivánta, még trágyával (ha régivel is) pótoltuk és a girbe-görbe felületet elegyengettük. A dilettánsok többnyire azt a hibát követik el, hogy a földet azonnal rárakják a trágyára, mikor az alapot készítik, minek következtében a tömeg csak nagyon lassan meleged
hetik át.
A töltelék-anya gréteg vastagsága, valamint az üvegtől való távolsága mindig az illető kulturák vagy a beállítandó növények szerint igazodik. Ama vetemények számára, melyeknek magját azonnal a melegágyba vagy cserepekbe vetjük, nem kell igen vastag föld- vagy töltelékréteget csinálni, de az üveghez oly közel hozzuk, a mennyire csak lehet. Ha magasabb növényeket akarunk a melegágyban növeszteni, a ládákat a szerint kell berendezni.
A vetemények és növényeknek hőviszonyai igen különbözők s az erjedő anyag minőségétől és mennyiségétől függ. A bab és dinnye nagyobb hőmérséket kiván, mint a murok, retek, borsó és nyári
virágok vagy olyan főzeléknövények veteményezése, melyeket ki kell majd ültetni. Legnagyobb befolyása mindazonáltal az évszak
nak van. A télen készített melegágyaknak melegebbeknek kell len
niük, tehát ezek vastagabb alapréteget kapnak a későbbieknél.
Hogy a meleget állandósítsuk és fokozzuk, a melegágyakat, a mint elkészültek, szalmatakarókkal és deszkákkal az időjárás kívánalma szerint többé vagy kevésbbé befödjük, sőt vetemé- nyezés előtt, ha a nap nem süt, még nappalra is. Ha kénytelenek vagyunk részben fagyos földet használni, akkor a már meleg
trágya közepén rakjuk ki halmokba s ne terítsük szét, mig szét nem omlik.
Soha se veteményezzünk és ültessünk azonnal a földhordás után, hanem legalább egy nappal később, miután a földet felületesen előbb még egyszer megforgattuk. Ha a föld túlságosan meleg volna az ültetéshez, egész a trágyarétegig itt-ott meg kell Ivuggatni, hogy a nagy forróság egy része elszálljon. Ez esetben az ültetés után is alkalmazhatunk a földbe vékony alagcsöveket, a miket bizonyos ideig ott hagyunk. A gőz elszállását bőséges szellőztetéssel kell előmozdítani.
XI. A m agkezelés és a veteményezés általános