Köz le mé nyek
3. Ül tet vény szer ke zet:
a) Ül tet vény mé ret:
Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, ame lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.
b) Tér ál lás:
A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.
– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m – A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m
– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3300 tõke/ha c) Mû ve lés mód:
A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:
– Mo ser (ja ví tott Mo ser) – Er nyõs,
– Syl voz,
– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz to -sí tot tak.
d) Tõ ke ter he lés:
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség sze rû ség nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi -lá gos rügy/m2 ér té ket. A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.
e) Sza po rí tó anyag:
A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj -tá kat és kló no kat.
Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag te le pít he tõ.
f) Faj ta lis ta:
A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá ga vé le mé nye zé sé nek.
In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.
A bor vi dé ken te le pí tés re aján lott faj ták:
Fe hér faj ták:
– 1020 Char don nay – 1030 Cser sze gi fû sze res – 1120 Ki rály le ány ka – 1200 Olasz riz ling
– 1240 Tra mi nis=Pi ros tra mi ni – 1260 Raj nai riz ling=Ri es ling
– 1270 Riz ling szil vá ni=Mül ler Thur gau – 1290 Sa u vig non Blanc
– 1310 Szür ke ba rát=Pi not gris – 1380 Pi not Blanc=Fe hér Bur gun di – 1430 Ze fír
– 3350 Ir sai Oli vér 11/14 Kék faj ták:
– 2030 Ca ber net Sa u vig non – 2060 Kék fran kos
– 2090 Mer lot
– 2110 Pi not Noir= Kis bur gun di – 2130 Zwe i gelt=Rot bur ger – 2020 Ca ber net Franc – 3180 Sy rah
A bor vi dé ki rend tar tás nak mel lék le tét ké pe zi a szer ke zet át ala kí tá si és át ál lí tá si terv, me lyet az el nök ség 1/2005.
(IV. 26.) E. szá mú ha tá ro za tá val el fo ga dott.
Pan non hal ma, 2005. áp ri lis 26.
Dr. Va sza ri Lász ló s. k., Ba logh Mi hály s. k.,
HKT el nö ke HKT tit ká ra
Bor vi dé ki szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si terv a 2005–2006. bor pi a ci évre
A Móri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa Bor vi dé ki Rend tar tá sá nak 2. szá mú mel lék le te
A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.
A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Móri Bor vi dék te rü le tén.
A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.
A Móri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a 2005/2006. bor pi a ci év ben a bor vi dé ken in téz ke dé sen ként a kö vet ke zõ te -rü let nagy ság tá mo ga tá sát tart ja kí vá na tos nak:
1. Faj ta vál tás: 12 hek tár
2. Szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té se (ugyan azon faj tá val): 3 hek tár 3. Szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té se, kor sze rû sí té se: – hek tár 1. Szak mai fel ké szült ség
A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló ja vo nat ko zá sá ban.
fel té te lek te rü let
szük sé ges szak mai
fel ké szült ség mû sza ki el lá tott ság kör nye zet vé de lem pi a ci vi szo nyok
3000 m2 – 3 ha gya kor la ti jár tas ság / 3 év õs ter me lõ
leg alább éves
mûv.szerz. szol gál ta tó fel ada ta sa ját fel dol go zás vagy 1 éves ért. szer zõ dés 3 ha – 10 ha szak irá nyú vég zett ség leg alább 5 éves
mûv. szerz.
alap fo kú nö vény vé del mi kép zés, per me
-te zé si nap ló
sa ját fel dol go zás vagy 5 éves ért. szer zõ dés
10 ha-tól
szak irá nyú vég zett ség + 5 éves szak mai gya
-kor lat
sa ját érd. mun ka és erõ gép el lá tott ság
fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zés vagy szak ta nács adói szer
-zõ dés
sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy hosszú távú termékértékesí
-tési szer zõ dés
2. Öko ló gi ai adott sá gok
Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mõ he lyi ka tasz ter ben sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te -rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te -rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot.
A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok észak–déli irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.
Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben, 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.
3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:
Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.
b) Tér ál lás:
A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.
– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,0 m
– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m, ma xi mum: 1,0 m, iker tõ kés te le pí tés nél 1,8+0,2 m – A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3333 db/ha
c) Mû ve lés mód:
A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:
– bak mû ve lés – fej mû ve lés – Gu y ot mû ve lés
– ala csony- és kö zép ma gas kor don – Mo ser vál to za tok
– er nyõ mû ve lés
– egyes füg göny mû ve lés d) Tõ ke ter he lés:
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.
e) Sza po rí tó anyag:
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és kló no kat.
Csak ví rus tesz telt ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.
f) Faj ta lis ta:
A bor vi dé ken el õál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar -tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a termõhelyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bizottságai vé le mé nye zé sé nek.
In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.
Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel hetõ faj ták:
Fe hér faj ták:
Char don nay Ezer jó Ir sai Oli vér Ki rály le ány ka Le ány ka
Ot to nel mus ko tály Raj nai riz ling Tra mi ni Kék faj ták:
–
1. szá mú mel lék let
3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret
Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü let meg kö ze lí té sét te gye le he tõ vé.
b) Tér ál lás
A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.
– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3,5 m a mû ve lé si mód függ vé nyé ben.
– A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,9 m
– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb 3000 db-nál hek tá ron ként.
A te ra szos mû ve lé si ágak nál ezek a mér té ke ke a sa já tos sá gok függ vé nyé ben ala kul hat nak.
c) Mû ve lés mód
A bor vi dék te rü le tén szer ke zet át ala kí tás hoz ja va solt mû ve lés mó dok:
– Mo ser – er nyõ – Syl voz – egyes füg göny
– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -to sí -tot tak.
d) Tõ ke ter he lés (rügy ter he lés)
A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint, és a mû ve lés mód ból ere dõ szük -ség sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 12 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.
A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát, a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal le het meg va ló sí ta ni.
e) Sza po rí tó anyag
A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben a Mát rai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa a Ká roly Ró bert Fõ is ko la Köz pon ti La bor – Tass-pusz ta, il let ve Me zõ gaz da sá gi Szak ta nács adó és Ter mék vizs gá ló Szol gá lat Kft. SZAK SZOL GÁ LATtal együtt mû köd ve ki dol -goz és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alany-ne mes-ter mõ hely” táb lá zat ra, szak mai szabályként.
A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és kló no kat.
Csak OMMI ál tal el len õr zött sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.
f) Faj ta lis ta
A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek. In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.
Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban, a Bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel he tõ faj ták:
Fe hér faj ták:
Aján lott:
Tra mi ni, Char don nay, Le ány ka,
Ot to nel Mus ko tály, Szür ke ba rát, Hárs le ve lû, Olasz riz ling,
En ge dé lye zett:
Ir sai Oli vér, Sa u vig non Blanc, Cser sze gi Fû sze res,
Riz ling szil vá ni, Ze nit, Sár ga mus ko tály,
Zöld vel te li ni,
Vö rös faj ták:
Aján lott:
Ca ber net Sa u vig non, Ca ber net Franc, Kék fran kos En ge dé lye zett:
Bla u bur ger, Zwe i gelt, Pi not Noir, Tu rán
A te le pí té si ké rel met a hegy bí ró csak ab ban az eset ben ja va sol hatja po zi tí van az MVH Hi va ta la felé, ha a te le pí tõ ren -del ke zik szõ lõ fel vá sár ló cég tõl nyi lat ko zat tal, hogy a ter mé sé nek biz to sí tott a fel vá sár lá sa; vagy nyi lat koz za, hogy sa ját cél ra dol goz za fel.
Gyön gyös, 2004. jú ni us 3.
Dr. Nyi las Já nos s. k., Elõ há zi né Szõ ke Do mi ni ka s. k.,
el nök jegy zõ könyv ve ze tõ
Cser ta Ist ván s. k., Ná da si Kál mán s. k.,
jegy zõ könyv hi te le sí tõ jegy zõ könyv hi te le sí tõ
El len je gyez te:
Dr. Abo nyi Ka ta lin s. k.,
ügy véd
1/a szá mú mel lék let A Mát rai Bor vi dék
szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve Szõ lõ ter mesz tés
A 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let ér tel mé ben min den év ben meg kell kül de ni a Hegy köz sé gek Nem ze ti Ta ná csa felé a szer ke zet át ala kí tás ra szánt te rü let nagy sá gát.
Az éven ként meg ál la pí tott te rü let nagy ság (ha) a szer ke zetát ala kí tá si ren de let ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sek alap ján a %-os meg bon tá sa a kö vet ke zõ mó don hasz nál ha tó fel:
Az éven ként meg ál la pí tott te rü let nagy ság (ha) a szer ke zetát ala kí tá si ren de let ben meg ha tá ro zott in téz ke dé sek alap ján a %-os meg bon tá sa a kö vet ke zõ mó don hasz nál ha tó fel: