Köz le mé nyek

(1)

T A R T A L O M

S z á m T á r g y O l d a l

Kormányrendeletek

113/2006. (V. 12.) Korm. r. A jo go sult ál lat or vos ha tás kö ré rõl és a mû kö dé sé vel kap cso la tos rész le tes szabályokról - - - - 1706 116/2006. (V. 12.) Korm. r. A me zõ gaz da ság ban fel hasz nált gáz olaj utá ni jö ve dé ki adó-vissza té rí tés fel té te le i rõl és sza bá lya i ról

szó ló 216/1997. (XII. 1.) Korm. ren de let módosításáról - - - - 1709

Mi nisz te ri ren de le tek

34/2006. (V. 12.) FVM r. A Ma gyar Mé hé sze ti Nem ze ti Prog ram alap ján nyújt ha tó mé hé sze ti tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek

rész le tes sza bá lya i ról szó ló 108/2005. (XI. 24.) FVM ren de let módosításáról - - - - 1711 35/2006. (V. 15.) FVM r. A ga bo na in ter ven ci ós fel vá sár lá sá ról szó ló 101/2005. (X. 28.) FVM ren de let módosításáról - - - - 1711 36/2006. (V. 18.) FVM r. A ter més nö ve lõ anya gok en ge dé lye zé sé rõl, tá ro lá sá ról, for gal ma zá sá ról és felhasználásáról - - - - 1712 37/2006. (V. 18.) FVM r. Az „EK-mûtrágya”-ként meg je lölt mû trá gyák for ga lom ba ho za ta lá ról és ellenõrzésérõl- - - - 1737 38/2006. (V. 18.) FVM r. A la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szó ló

1993. évi LXXVIII. tör vény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ 106/1999. (XII. 28.) FVM ren de let mó do sí -

tá sá ról - - - - 1738 39/2006. (V. 19.)

FVM–PM e. r.

A me zei õr szol gá lat meg ala kí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz nyúj tan dó ál la mi hoz zá já ru lás igény be vé te lé nek

rend jé rõl és feltételeirõl - - - - 1740

Köz le mé nyek

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 32/2006. (IV. 28.) MVH köz le mé nye az EU kör nye zet vé - del mi, ál lat jó lé ti és -hi gi é ni ai elõ írá sa i nak va ló meg fe le lés hez nyúj tott tá mo ga tás ke re té ben vál lalt

be ru há zá sok be fe je zé sé re ren del ke zés re ál ló ha tár idõ megállapításáról - - - - 1744 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 34/2006. (V. 3.) MVH köz le mé nye az in ter ven ci ós fel vá -

sár lás ra és ma gán tá ro lá si tá mo ga tás ra szánt tej ter mé kek gyár tó i nak jóváhagyásáról - - - - 1745 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 35/2006. (V. 9.) MVH köz le mé nye a szõ lõ fel dol go zás és

bor ké szí tés so rán ke let ke zõ mel lék ter mé kek kö te le zõ le pár lá sá ban, a krí zis le pár lás ban, va la mint a

sze szes ital pi ac el lá tá sát szol gá ló le pár lás ban részt ve võ jó vá ha gyott lepárlóüzemekrõl - - - - - 1751 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 36/2006. (V. 16.) MVH köz le mé nye a ga bo na fé lék

2005/2006. gaz da sá gi év ben tör té nõ in ter ven ci ós fel vá sár lá sá ról szó ló 113/2005. (X. 28.) MVH

köz le mény mó do sí tá sá ról és kiegészítésérõl - - - - 1753 A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 37/2006. (V. 15.) MVH köz le mé nye a 2005/2006. bor -

piaci év re vo nat ko zó szõ lõ te rü le tek szer ke zet át ala kí tá si és át ál lí tá si tá mo ga tá sá nak fel té te le i rõl

szóló 3/2006. (I. 6.) MVH köz le mény módosításáról - - - - 1756 Az FVM Gyõr-Mo son-Sop ron Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal Va dá sza ti és Ha lá sza ti Fel ügye lõ sé -

gé nek pá lyá za ti fel hí vá sa a Ma gyar Ál la mot meg il le tõ ha lá sza ti jog hasznosítására - - - - 1806 Az FVM Ba ra nya Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak tá jé koz ta tó ja a tá mo ga tás ban ré sze sí tett elõ -

ze te sen el is mert ter me lõi csoportokról- - - - 1806 Az FVM Bor sod-Aba új-Zemp lén Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak tá jé koz ta tó ja a tá mo ga tás ban

ré sze sí tett elõ ze te sen el is mert ter me lõi csoportokról - - - - 1807 Köz le mény a 2006. év ben a Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um ága za ti szak mai szer ve -

ze tek és ága za ti ér dek kép vi se le tek szá má ra ki írt pá lyá za tán tá mo ga tás ban ré sze sü lõ szer ve ze tek

köz zé té te lé rõl - - - - 1807

(2)

Kormányrendeletek

A Kormány 113/2006. (V. 12.) Korm.

rendelete

a jogosult állatorvos hatáskörérõl és a mûködésével kapcsolatos részletes szabályokról

A Kormány az állategészségügyrõl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. §-ának (1) bekezdésében kapott fel- hatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. §

(1) A jogosult állatorvos – az állategészségügyrõl szóló törvényben meghatározott, állatszállítással kapcsolatos hatáskörén túl – a (2)–(4) bekezdés szerinti hatásköröket láthatja el.

(2) A jogosult állatorvos az állatok, állatállományok be- tegségtõl való mentesítése, illetve mentesség megõrzése céljából külön jogszabály szerint

a) elvégzi azok állategészségügyi vizsgálatát, beleért- ve a diagnosztikai próbákat és eljárásokat is, amiknek az elvégzésérõl jegyzõkönyvet állít ki;

b) diagnosztikai eljáráshoz és egyéb ellenõrzéshez mintát vesz, és a mintavétel elvégzésérõl jegyzõkönyvet állít ki.

(3) A jogosult állatorvos külön jogszabály szerint a) ellátja az állatvásár, állatbemutató, állatkiállítás, ál- latverseny állategészségügyi felügyeletét, amelynek kere- tében a külön jogszabály szerinti feltételek fennállása ese- tén megtiltja az állat beszállítását vagy részvételét, elren- deli a fertõzõ betegségre gyanús állat elkülönítését;

b) elvégzi az embert mart kutya hatósági megfigyelé- sét;

c) a költségvetési támogatások igénybevételéhez, illetve hitelprogramokban való részvételhez szükséges igazo- lások kiállításához szemlét végez, és a szemle eredményét jegyzõkönyvben rögzíti.

(4) A jogosult állatorvos külön jogszabály szerint – az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:

854/2004/EK rendelet) I. melléklet III. szakasz II. fejezet 3. bekezdésében meghatározott eseteket kivéve –

a) elvégzi a húsvizsgálatot az olyan vágóhidaknál, ahol nem vágnak többet

aa) hetente 40 egyed felnõtt szarvasmarhánál, lónál vagy 80 egyed egyéb szarvasmarhánál,

ab) hetente 200 egyed 100 kg élõsúly feletti sertésnél vagy 400 egyed 15 kg élõsúly alatti malacnál vagy 250 egyed egyéb sertésnél,

ac) hetente 200 egyed juhnál, kecskénél vagy 400 egyed 15 kg élõsúly alatti báránynál, gödölyénél,

ad) évente 150 000 egyed baromfinál;

b) elvégzi a húsvizsgálatot és kiállítja a hússzállítási igazolást a kistermelõknél.

(5) Ha a jogosult állatorvos a (4) bekezdésben meghatá- rozott hatáskörében eljárva úgy ítéli meg, hogy a megvizs- gált hús emberi fogyasztásra

a) alkalmas, elvégzi a 854/2004/EK rendelet 5. cikké- nek 2. pontja szerinti jelölést a hatósági állatorvos felügye- lete és felelõssége alatt;

b) nem alkalmas, javaslatot tesz a hatósági állatorvos- nak emberi fogyasztásra való alkalmatlanságot megállapí- tó határozat meghozatalára.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott hatáskörében nem járhat el az a jogosult állatorvos, aki az adott állatállo- mány, illetõleg ügyfél vonatkozásában magánállatorvosi szolgáltató tevékenységet végez, illetve aki az adott álla- tok vonatkozásában a vágóhídra történõ szállításhoz szük- séges okiratot kiállította.

(7) Ha a hatósági állatorvos illetékességi területén vagy annak egy részén nincs engedély alapján eljáró jogosult állat- orvos, vagy a jogosult állatorvos a hatáskörét nem látja el, akkor azon a területen, illetve idõszakban a hatósági állator- vos jár el. E rendelkezés alapján eljáró hatósági állatorvos ál- tal ellátott ügyben jogosult állatorvos nem járhat el.

2. §

(1) Az az állatorvos, aki jogosult állatorvosi tevékeny- séget kíván folytatni, az illetékes megyei (fõvárosi) állat- egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásnál (a továb- biakban: állomás) kezdeményezi a jogosult állatorvosi te- vékenység végzésére szóló engedély kiadását.

(2) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt az adott állatorvos által ellátandó valamennyi jogosult állat- orvosi feladatra vonatkozóan adja ki. Az engedély meg- adása esetén a jogosult állatorvos a tevékenységét csak a 4. § (1) bekezdés szerinti szerzõdés megkötését követõen kezdheti meg.

(3) Az engedély megadásának feltétele, hogy az állator- vos az állomáshoz benyújtsa a közigazgatási alapvizsga bizonyítványának másolatát, vagy írásos kötelezettségvál- lalását arra vonatkozóan, hogy az engedély megadásától számított 1 éven belül saját költségére közigazgatási alap- vizsgát tesz, és az ezt igazoló bizonyítvány másolatát az állomásnak megküldi.

(4) Az engedély a (3) bekezdés szerinti írásos kötele- zettségvállalás esetében 1 évre, egyéb esetben határozat- lan idõre szól. Ha az állatorvos az engedély megadását kö- vetõ 1 éven belül igazolja a közigazgatási alapvizsga leté- telét, az engedély idõtartamát határozatlan idõre kell mó- dosítani.

(3)

(5) Az 1 évre szóló engedélyt meghosszabbítani, illetve annak lejárta után az állatorvosnak új engedélyt adni nem lehet, ha az állatorvos a (3) bekezdés szerinti írásos kötele- zettségvállalásában foglaltaknak nem tesz eleget.

3. §

(1) Az állomás igazgató fõállatorvosa nem adja meg az engedélyt, ha

a) az állatorvos közszolgálati jogviszonya hivatalvesz- téssel járó fegyelmi büntetés következtében szûnt meg, a megszûnést követõ 3 éven belül;

b) az állatorvosnak az állategészségügyi és élelmi- szer-ellenõrzõ szolgálat felé lejárt pénzügyi tartozása van;

c) az állatorvosnak a Magyar Állatorvosi Kamarában (a továbbiakban: kamara) betöltött tagsága megszûnt vagy azt felfüggesztették.

(2) Amennyiben több állatorvos kezdeményezi ugyan- arra az ellátandó feladatra és területre vonatkozóan az en- gedély kiadását, az állomás igazgató fõállatorvosa az en- gedélyt a (3) bekezdésc)–d)pontjainak, valamint a követ- kezõ pontok figyelembevételével annak az állatorvosnak adja ki:

a) aki hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkezik;

b) aki nem követett el állatorvosi etikai vétséget;

c) akinek a lakóhelye a jogosult állatorvosi tevékeny- ség végzésének helyéhez közelebb található.

(3) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt a kö- vetkezõ feltételek teljesülése mellett adja ki:

a) az engedély a megye (fõváros) területén elvégzendõ jogosult állatorvosi tevékenységre terjedhet ki;

b) az 1. § szerinti feladatok ellátása az illetékes megye (fõváros) területén minden helyen és idõben – illetékességi összeütközések nélkül – biztosított legyen;

c) olyan állattartó telep esetében, amelynek az állator- vosi ellátása írásbeli szerzõdéssel biztosított, ott – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskör ellátását kivé- ve – ezen szerzõdés szerinti állatorvos lehet jogosult állat- orvos, továbbá az 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feladatok esetében csak az lehet jogosult állatorvos, aki az ügyfél ré- szére magánállatorvosként állatorvosi szolgáltató tevé- kenységet nyújt;

d) az 1. § (4) bekezdésében foglalt feladatok esetében az az állatorvos lehet jogosult állatorvos, aki legalább 3 hónapos szakmai gyakorlattal rendelkezik az adott szak- területen.

4. §

(1) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedély meg- adásával egyidejûleg szerzõdést köt az adott jogosult állat-

orvossal. A szerzõdésben a jogosult állatorvos díjának ki- fizetéséhez szükséges elszámolás rendjét is rögzíteni kell.

(2) A szerzõdés megkötésével egyidejûleg az állomás saját nevére szóló szigorú számadású nyugtatömböt, valamint jogosult állatorvosi bélyegzõt ad a jogosult állatorvos számára. A bélyegzõn szerepelnie kell az azt kiadó állo- más nevének, a Magyar Köztársaság címerének, továbbá a jogosult állatorvos nyilvántartási számának.

(3) A jogosult állatorvos az engedélyben meghatározott feladatok ellátásáért köteles beszedni a szolgáltatást igénybe vevõtõl a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat a (2) bekezdés szerinti nyugtatömb hasz- nálatával kiállított nyugta ellenében.

(4) A jogosult állatorvos a beszedett igazgatási szolgál- tatási díjat az engedélyben meghatározottak szerint az ál- lomás számlájára befizeti, valamint az engedélyben meg- határozottak szerint a beszedett díjakról szóló nyugták egy példányát az állomásnak eljuttatja. A jogosult állatorvos a betelt nyugtatömböt köteles az állomásnak átadni.

(5) A jogosult állatorvosi tevékenység díjazását – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezdemé- nyezésére – a kamara minden év február 15-ig, illetve új jogosult állatorvosi feladat felmerülése esetén véleménye- zi.

(6) A jogosult állatorvos díjazását a felek szerzõdésben állapítják meg a beszedett igazgatási szolgáltatási díjak arányában és az elvégzett egyéb feladatokra tekintettel, valamint annak figyelembevételével, hogy a jogosult állat- orvos számára egy hónapban kifizetett díj nem haladhatja meg a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 12. fizetési fokozatába besorolt köz- tisztviselõ egy havi illetményének 50%-át. Az állomás az (1) bekezdésben foglalt elszámolás szerinti tárgyhónapot követõ hónap 25. napjáig a jogosult állatorvos számára ki- fizeti az általa elvégzett feladatért a szerzõdés szerint járó díját.

5. §

(1) Az állattartó, az élelmiszeripari vállalkozó, a kister- melõ köteles a jogosult állatorvossal az engedélyben meg- határozott feladatai végrehajtása érdekében együttmû- ködni.

(2) A jogosult állatorvos köteles:

a) az engedélyben meghatározott feladatait elvégezni;

b) tevékenységének szakszerû végzése érdekében fo- lyamatosan tájékozódni a mûködési területével kapcsolatos állategészségügyi állapotról, valamint részt venni az állomás, illetve kerületi hivatal által számára szervezett képzésen;

c) részt venni az állomás, illetve kerületi hivatal által a hatósági állatorvosok számára szervezett képzéseken;

(4)

d) a külön jogszabályban foglaltak szerinti nyilvántar- tást vezetni, jelentést tenni és adatot szolgáltatni;

e) az illetékes kerületi hivatalnak kérésre, valamint a feladatainak elvégzésével kapcsolatos elszámoláskor je- lentést tenni, valamint adatot szolgáltatni tevékenységével kapcsolatosan.

6. §

(1) A jogosult állatorvos az általa elkészített okiratot aláírásával és jogosult állatorvosi bélyegzõjének lenyoma- tával hitelesíti. A jogosult állatorvos által kiállított okira- ton fel kell tüntetni a vele egyidejûleg – a 4. § (3) bekezdé- se szerint – kiállított nyugta számát.

(2) A jogosult állatorvos az általa kiállított okirat egy példányát köteles a külön jogszabályban meghatározott ideig megõrizni, valamint az állomás iratkezelési szabály- zatában foglaltaknak eleget tenni.

7. §

(1) Ha a jogosult állatorvos az engedélyben rögzített feladatok ellátásában akadályoztatva van, azt haladéktalanul jeleznie kell a kerületi fõállatorvosnak, aki errõl az illeté- kes hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti.

(2) Ha a jogosult állatorvos tudomására jut, hogy valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- ség nélküli gazdasági társaság megsérti az állategészség- ügyi elõírásokat, akkor arról haladéktalanul köteles tájé- koztatni az illetékes kerületi fõállatorvost.

8. §

(1) Az állomás nyilvántartást vezet az illetékességi terü- letén mûködõ jogosult állatorvosokról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosult állatorvos

a) családi és utónevét;

b) lakcímét, telefonszámát;

c) jogosult állatorvosi bélyegzõjének lenyomatát;

d) aláírásmintáját;

e) az engedélyben meghatározott mûködési területét és feladatait.

(2) Az állomásnak gondoskodnia kell az (1) bekezdés szerinti adatoknak az Országos Állategészségügyi Infor- matikai Rendszerbe való bevitelérõl.

(3) Az állomás köteles a hirdetõtábláján közzétenni az illetékességi területén mûködõ jogosult állatorvosok név- sorát az (1) bekezdés b) és e) pontjaiban foglaltakkal együtt, és azt köteles naprakészen vezetni.

(4) Az állomás az engedély megadásáról, a szerzõdés megkötésérõl, továbbá az engedély visszavonásáról írás- ban tájékoztatja az illetékes kerületi fõállatorvost.

(5) A kerületi hivatal illetékességi területén a kerületi fõállatorvos szervezi, irányítja és felügyeli a jogosult állat- orvos mûködését az engedélyben meghatározott feladatok figyelembevételével.

9. §

(1) Az állomás igazgató fõállatorvosa az engedélyt visszavonja, ha a jogosult állatorvos

a) az engedély kiadását követõen beállott körülmény folytán nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek;

b) az engedélyben meghatározott feladatait neki felró- ható okból nem, illetve nem személyesen, vagy jogsza- bálysértõ módon, vagy nem szakszerûen, vagy neki felró- ható módon nem határidõre látja el;

c) a jogosultság elnyerése során fontos tényt, adatot, körülményt elhallgat, adatot hamisít, vagy az állomás igazgató fõállatorvosát, illetve a kerületi fõállatorvost az engedély szerinti feladatainak ellátásával összefüggésben megtéveszti;

d) az engedély szerinti mûködési területét és hatáskörét túllépi, kivéve, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szol- gáltatás általános szabályairól szóló törvény a túllépést le- hetõvé teszi;

e) az engedély szerinti feladatainak ellátásával össze- függõ jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségének neki felróható módon ismétlõdõen nem, vagy nem határidõre tesz eleget;

f) az engedély szerinti feladatainak ellátásával össze- függésben a számlázás alaki és tartalmi követelményeit, egyéb pénzügyi, számviteli szabályokat súlyosan vagy is- mételten megszegi;

g) az engedély szerinti feladatainak ellátásával össze- függésben az igazgatási szolgáltatási díjat ismételten kése- delmesen vagy nem fizeti be;

h) ha a szerzõdés megszûnik.

(2) Az (1) bekezdés b)–g) pontjában foglaltak miatt visszavont engedély esetében az állatorvos az engedély visszavonásától számított 3 évig nem szerezhet jogosultsá- got az 1. § szerinti feladat elvégzésére.

(3) A szerzõdés megszûnik, ha a jogosult állatorvosi te- vékenység végzésére vonatkozó engedélyt visszavonják.

(5)

10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 45. napon lép ha- tályba.

(2) A hatósági élelmiszer-ellenõrzés rendjérõl szóló 302/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének b)pontja a következõképpen módosul:

(E rendelet alkalmazásában)

„b) állat-egészségügyi hatóság:a megyei (fõvárosi) ál- lat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás, és a jogosult állatorvos;”

(3) E rendelet – szabályozási tárgykörében – a követke- zõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges ren- delkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt álla- ti eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezé- sére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vo- natkozó szabályok követelményeinek történõ megfelelés ellenõrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenõrzésekrõl.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

A Kormány 116/2006. (V. 12.) Korm.

rendelete

a mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól

szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. §-a (1) bekezdéséneka)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el:

1. §

A mezõgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki- adó-visszatérítés feltételeirõl és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. számú melléklete he- lyébe e rendeletmellékletelép.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 10. napon lép hatály- ba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévõ adó-visszaigénylési ügyekben is alkalmazni kell.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

(6)

Melléklet a 116/2006. (V. 12.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet a 216/1997. (XII. 1.) Korm. rendelethez]

Nyilatkozat és igazolás gázolaj jövedékiadó-visszatérítéshez

Mezõgazdasági termelõ neve: ...

Lakcím: ...

Telephely (mûködési terület): ...

Adószám: ...

Adóazonosító jel: ...

Regisztrációs szám [a 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerint]: ...

A megmûvelt földterület(ek) a következõ település(ek)hez tartoznak: ...

A megmûvelt földterület(ek) helyrajzi száma(i): ...

A megmûvelt földterület(ek) használati jogcíme(i): ...

a) saját tulajdon*

b) haszonbérlet, egyéb*

Bérbeadó neve, adószáma, címe: ...

Bérbevétel idõtartama: ...

Alulírott mezõgazdasági termelõ kijelentem, hogy a ... mûvelési ágban, ... évben a következõ mun- kamûveleteket végeztem el:

Munkamûvelet megnevezése Munkamûvelet elvégzésének hónapja Megmunkált terület nagysága (hektár, két tizedessel)

Talajelõkészítés:...

Vetés, ültetés, palántázás: ...

Növényápolás, növényvédelem: ...

Talajerõpótlás, tápanyagellátás: ...

Betakarítás: ...

Betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállítás: ...

Összesen:

Az igényelt összeg: ...

Az igényléshez mellékelt számlák száma, sorszáma, kibocsátásának kelte: ...

Dátum: ...

...

mezõgazdasági termelõ

A munkamûveletek elvégzését, valamint – a földhasználati lap alapján – a megmunkált földterület nagyságát igazo- lom.

Dátum: ...

...

Földmûvelésügyi Hivatal

* A megfelelõ rész aláhúzandó!

(7)

Miniszteri rendeletek

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 34/2006. (V. 12.) FVM

rendelete

a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújtható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet módosításáról

A mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé- seirõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. § (2) bekezdésénekc)pont- jában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján nyújt- ható méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet 11. § (1) bekezdés utolsó mondata helyébe a következõ rendel- kezés lép:

„A támogatási keret a 2005/2006. évi végrehajtási idõ- szakra legfeljebb 2 180 000 euró.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.

Gráf Józsefs. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

rendelete

a gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005. (X. 28.) FVM rendelet módosításáról

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. tör- vény 32. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdései- rõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló

2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

A gabona intervenciós felvásárlásáról szóló 101/2005.

(X. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 19. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2005/2006-os gazdasági évben a Bizottság 824/2000/EK rendeletének 4. Cikk 3. bekezdés 3. albekez- désében meghatározott négy hónapos határidõ lejártát kö- vetõen, de legkésõbb 2006. július 31-ig beszállított gabona esetében az MVH a négy hónapos határidõ lejárta és a be- szállítás tényleges idõpontja közötti idõszakra a Bizottság 515/2006/EK rendeletének 2. Cikkében meghatározott átalányösszeggel azonos mértékû kompenzációt fizet az érintett felajánlók részére.”

2. §

A rendelet 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a követke- zõ rendelkezés lép:

„(3) Az MVH az intervenciós raktárak részére a velük megkötött szerzõdés alapján lekötött tárolókapacitásra a szerzõdés megkötésétõl rendelkezésre állási díjat, valamint a ténylegesen tárolt készlet figyelembevételével, az áru helyszíni ellenõrzési jegyzõkönyvvel történõ átvételé- tõl raktározási díjat fizet. A raktározási díj magában foglalja a be- és kitárolás egyszeri díját, valamint a raktárban bennálló készletek utáni tárolási díjat. A raktározási díj magában foglalja a tárolás folyamán szükséges kezelések és mûveletek költségét is.”

3. §

A rendelet 23. §-ának (2) bekezdése a következõo)és p)pontokkal egészül ki:

[E rendelet szabályozási tárgykörében a következõ kö- zösségi rendeletek végrehajtásához szükséges tagállami rendelkezéseket állapítja meg:]

„o)az egyes tagállamokban a 2005/2006-os gazdasági év folyamán az intervenciós gabona szállítási határidejét illetõen a 824/2000/EK rendelettõl való eltérésrõl szóló 2006. március 30-i 514/2006/EK bizottsági rendelet;

p) a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az in- tervencióra felajánlott gabonafélék raktározásának finan- szírozását illetõen a 2005/2006-os gazdasági évre vonat- kozó átmeneti intézkedés létrehozásáról szóló 2006. már- cius 30-i 515/2006/EK bizottsági rendelet.”

(8)

4. §

A rendelet 2. számú melléklete az alábbi ponttal egé- szül ki:

„11. FOOD-MONITOR Élelmiszeripari és Mezõgaz- dasági Minõségvizsgáló Kereskedelmi és Szolgáltató Kor- látolt Felelõsségû Társaság, 7361, Kaposszekcsõ, Liget ltp. 10.”

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.

rendelete

a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról

A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésénekb)pontjá- ban foglalt felhatalmazás alapján – az egészségügyi mi- niszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi minisz- terrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

Általános rendelkezések 1. §

(1) E rendeletet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivé- tellel – a termésnövelõ anyagok engedélyezésére, tárolásá- ra, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.

(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos elõírásait nem lehet alkalmazni a Tv. 3. §-ának 35. pontja szerinti „EK mûtrágya”-ként megjelölt mûtrá- gyákra.

(3) Ezt a rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trá- gyától eltérõ szerves trágyák és talajjavító szerek tekinte- tében történõ végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet által szabályozott kérdésekben nem lehet alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Mûtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton elõállított termésnövelõ anyag.

2. Engedélyköteles szerves trágya: a növények táp- anyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szol- gáló, növényi vagy állati eredetû szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelõ anyag.

3. Ásványi trágya:a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi erede- tû, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.

4. Komposzt:a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgá- ló, szerves, szervetlen és ásványi eredetû anyagokból kü- lön jogszabály elõírásainak megfelelõ komposztálás útján elõállított termésnövelõ anyag.

5. Gilisztahumusz:a növények tápanyagellátását javí- tó, illetve a talaj termõképességének növelését befolyáso- ló, rostált gilisztaürülék.

6. Talajjavító anyag:a talaj kedvezõtlen tulajdonságai- nak megváltoztatására, illetve a kedvezõ tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.

7. Talajkondicionáló készítmény:a talaj fizikai, kémi- ai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezõen ható, iparilag elõállított termésnövelõ anyag.

8. Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, al- gákat) tartalmazó termésnövelõ anyag, amely mentes az emberre fertõzõképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezõtlenül befolyásoló szervezetektõl.

9. Termékcsalád: termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és növénykondicionáló szerek azonos gyártó ál- tal, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott kombinációi.

Engedélyezési eljárás 3. §

(1) A termésnövelõ anyagok, termesztõ közegek és nö- vénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termés- növelõ anyag) forgalomba hozatalát és felhasználását a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a további- akban: engedélyezõ hatóság) engedélyezi.

(2) A termésnövelõ anyagok termékcsaládként is enge- délyezhetõek.

(3) A növényvédõ szert tartalmazó termésnövelõ anya- gokra a növényvédõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.

4. §

(1) A termésnövelõ anyag forgalomba hozatali és fel- használási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti ké- relmet az1. számú mellékletszerint, 6 példányban kell az engedélyezõ hatósághoz benyújtani.

(9)

(2) A kérelmezõnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.

(3) A 2. számú mellékletben elõírt vizsgálatokat (a bio- lógiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akk- reditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térség- rõl szóló Megállapodásban részes tagállambeli (a további- akban: EGT tagállam) laboratórium végezhet. A mikroele- mek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a be- jelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.

(4) A 2. számú mellékletben elõírt biológiai vizsgálato- kat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálá- sára) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a to- vábbiakban: EPPO) elõírásai és a vonatkozó vizsgálati módszertan betartásával magyarországi vagy EGT tagálla- mi hatóság, vagy e szakterületre akkreditált szervezet vé- gezhet. Az EGT tagállami vizsgálatok közül azok fogad- hatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény al- kalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthetõ agroökológiai (éghajlati, mezõgazdasági, kör- nyezeti és talaj) és növényegészségügyi viszonyok mellett végeztek.

(5) A külön jogszabály szerint veszélyes hulladéknak minõsülõ összetevõt tartalmazó termésnövelõ anyagok esetén az engedélyezõ hatóság a hulladék minõségétõl függõ további vizsgálatokat is elõírhat.

(6) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mel- lékletben elõírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minõsítõ vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell vé- geztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgá- latokat a termékek típusától függõen, közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentõ összetevõket a legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.

(7) Azokból a változó összetételû mûtrágya termékcsa- ládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartal- maznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartal- maznak, legalább öt, az engedélyezõ hatóság által kijelölt jellemzõ összetételû termék – 2. számú melléklet szerinti – fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégez- tetni.

(8) Az engedélyezõ hatóság által már engedélyezett ter- mésnövelõ anyagokból keveréssel elõállított termesztõkö- zegek és mûtrágyák esetében elegendõ egy termék – 2. számú melléklet szerinti – vizsgálata.

(9) Az engedélyezési eljárás során az engedélyezõ ható- ság kiegészítõ adatszolgáltatást és további vizsgálatok el- végzését rendelheti el.

(10) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

Az áruk kölcsönös elismerésének különös szabályai 5. §

(1) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegû elõírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termésnövelõ anyagoknak, amelyeket az Európai Unió valamely tagálla- mában vagy Törökországban állítottak elõ, illetve hoztak forgalomba, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elõ, az ott irányadó elõírá- soknak megfelelõen, feltéve, hogy az irányadó elõírások az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, a fogyasztók védelme, valamint a környezet vé- delme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékû védelmet nyújtanak.

(2) A védelem egyenértékûségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyezõ ható- sághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közössé- get létrehozó szerzõdésnek az áruk szabad áramlását bizto- sító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés al- kalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény (a továbbiak- ban: 2004. évi XIV. törvény) 3. §-a szerinti egyenértékû- ség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.

(3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Tö- rökországban elõállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-állam- ban elõállított termésnövelõ anyagok tekintetében a véde- lem egyenértékûségét az engedélyezõ hatóság a 2004. évi XIV. törvényben foglaltaknak megfelelõen vizsgálja.

(4) A termék az egyenértékûséget megállapító határozat alapján, annak jogerõre emelkedésétõl számított 10 éven keresztül hozható forgalomba.

(5) A biológiai vizsgálatok megfelelõségét a növényvé- dõ szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály, valamint az EPPO útmutatók figyelembevételével kell el- bírálni.

(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján a védelem egyenértékûség nem állapítható meg, az engedé- lyezõ hatóság elõírhatja a 2. számú melléklet szerinti hiányzó vizsgálatok elvégeztetését és bekérheti a hiányzó adatokat. Nem szükséges a hiányzó vizsgálatok elvégzése, ha a kérelemhez csatolt vagy az eljárás során benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a forgalmazni kívánt termék megfelel a3. számú mellékletelõírásainak.

Ebben az esetben az engedélyezõ hatóság a 7. § szerinti forgalombahozatali és felhasználási engedélyt adja ki.

(7) A védelem egyenértékûségének vizsgálatáért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

6. §

(1) Az engedélyezõ hatóság az engedélyezési eljárás so- rán – beleértve a védelem egyenértékûségét megállapító

(10)

eljárást is – beszerzi az Országos Környezetvédelmi, Ter- mészetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség (a továbbiak- ban: OKTVF), a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) és az Országos Élelmi- szerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (a továb- biakban: OÉTI) szakhatósági állásfoglalását.

(2) A szakhatósági állásfoglalást a következõk szerint kell elkészíteni:

a) az OKTVF szakhatósági állásfoglalása kiterjed a ter- mésnövelõ anyag felhasználásának, tárolásának, csoma- golásának környezet- és természetvédelmi (a továbbiak- ban együtt: környezetvédelem) szempontból biztonságos megvalósítására, továbbá a hulladékká vált, illetve lejárt szavatosságú készítmény, a maradékanyag, valamint a ter- mésnövelõ anyaggal szennyezett csomagolóeszköz keze- lésére vonatkozó környezetvédelmi feltételekre, termék- családok esetében a legnagyobb környezeti kockázatot je- lentõ összetevõ megnevezésére,

b) az OKK szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának környe- zet-egészségügyi feltételrendszerét, valamint a kémiai biz- tonságról szóló törvényben foglaltak szerint a készítmény veszélyességi besorolását, a veszélyjeleket, a kockázatra, valamint a biztonságra utaló mondatokat, a készítmény környezet-egészségügyi megítélését, az elõkészítéshez és a felhasználáshoz elõírt védõeszközöket és az elsõse- gély-nyújtási eljárást, termékcsaládok esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot jelentõ összetevõ megnevezését,

c) az OÉTI szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a készítmény tárolásának, felhasználásának élelme- zés-egészségügyi megítélését.

Az engedély formája és tartalma 7. §

(1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelõ anyag megfelel

a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak, b) a Tv. 37. §-a (1) bekezdéséneka)pontjában foglaltaknak,

c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként megha- tározott minõségi elõírásoknak.

(2) Termésnövelõ anyagként nem engedélyezhetõ a me- zõgazdasági mûvelés alól kivont terület talaja, illetve az ezt tartalmazó termésnövelõ anyag.

(3) Az engedélyrõl az engedélyezõ hatóság engedélyok- iratot állít ki.

(4) Az engedélyokirat eredeti példányát az engedélyes- nek, egy-egy másolati példányát a Földmûvelésügyi és Vi- dékfejlesztési Minisztériumnak, az engedélyezésben részt vevõ szakhatóságoknak, a megyei (fõvárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatoknak (a továbbiakban: Szolgálat)

kell megküldeni. Az engedélyezõ hatóság az engedélye- zett import mûtrágyák adatait elektronikus úton a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságának továbbítja.

(5) Az engedélynek a következõ adatokat kell tartalmaznia:

a) a termésnövelõ anyag kereskedelmi nevét, b) a termésnövelõ anyag típusát,

c) a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét, d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét, e) a készítmény teljes összetételét, a 3. számú mellék- letben elõírt minõségi és mennyiségi jellemzõket,

f) a felhasználási elõírást,

g) a munka-egészségügyi elõírásokat, a veszélyességi besorolást, a veszélyjeleket, a kockázatra (R) és biztonság- ra (S) utaló mondatokat, a környezet-egészségügyi elõírá- sokat, az alkalmazás során elõírt védõeszközöket, az elsõ- segély-nyújtási eljárást,

h) a környezetvédelmi elõírásokat,

i) a termésnövelõ anyag tûzveszélyességi osztályba so- rolását,

j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését, k) az engedély érvényességi idejét (év, hónap, nap), l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérõokmányon a 4. számú mellékletszerint kötelezõen feltüntetendõ adatokat,

m) a termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott – vámtarifaszámát hat számjegyig,

n) a lejárt szavatossági idejû termésnövelõ anyag keze- lésére vonatkozó elõírásokat,

o) az engedélyezõ hatóság által elõírt egyéb elõíráso- kat.

(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülé- se esetén az engedélyezõ hatóságtól kérheti az engedély másodlatának – külön jogszabályban megállapított díj el- lenében történõ – kiadását.

Az engedély ismételt megadása 8. §

A termésnövelõ anyag forgalomba hozatalára és fel- használására vonatkozó engedély ismételt megadására a 4., 6. és 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

Az engedély módosítása, szüneteltetése 9. §

(1) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket, amelyek megalapozzák az enge- dély módosítását. A kérelmet az engedélyezõ hatóság a 6. § (1) bekezdésében szereplõ szakhatóságok bevonásá- val bírálja el.

(11)

(2) A módosítást az engedélyezõ hatóság a szakhatósági állásfoglalások beszerzése nélkül kiadja,

a) ha a módosítás iránti kérelem a 7. § (5) bekezdésé- neka),c)ésd)pontjára vonatkozik,

b) termékcsalád bõvítése esetén, ha az új összetételû termék legnagyobb közegészségügyi és környezeti kocká- zatot jelentõ összetevõjének koncentrációja kisebb a ter- mékcsaládban engedélyezett legmagasabb értéknél, és nem tartalmaz új alapanyagot.

(3) Az engedélyezõ hatóság és az engedélyezési eljárás- ban közremûködõ szakhatóságok hivatalból kezdemé- nyezhetik az engedély módosítását a tudományos eredmé- nyek vagy az igazolt gyakorlati tapasztalatok alapján.

Amennyiben a módosítás az engedélyes számára a koráb- biakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, a módosítást úgy kell meghatározni, hogy az új követelmé- nyek alkalmazására kellõ felkészülési idõ álljon rendelke- zésére. Ezen eljárás díjmentes.

(4) Az engedélyt az engedélyes kérelmére vagy hivatal- ból lehet szüneteltetni. Az engedélyezõ hatóság hivatalból elrendelheti az engedély szüneteltetését

a) az engedélyesnek a termésnövelõ anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerõs befejezéséig, illetve megszûnéséig,

b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenõrzésekor megállapított hiányosságok, minõségi ki- fogások esetén azok megszüntetéséig.

(5) Az engedély módosítása, illetve szüneteltetése az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.

A termésnövelõ anyagok tárolása 10. §

(1) A tárolás során meg kell akadályozni a termésnövelõ anyag hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és ké- miai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a kör- nyezet és vízvédelmi elõírásokat.

(2) Termésnövelõ anyag raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthetõ, ahol a legmagasabb ta- lajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség leg- alább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthetõ tároló különösen külön jogszabály szerinti hul- lámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védõterüle- tén, árvízi tároló területén, parti védõsáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtõl számított 50 méteren belül, bá- nyatavak 300 méteres parti sávjában.

(3) Szilárd mûtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd alj- zatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétõl, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a fel- szín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok össze- gyûjtése megoldható.

(4) Különbözõ hatóanyag-tartalmú ömlesztett mûtrá- gyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, be- azonosítható módon, jelzõtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett mûtrágya ne- vét, az engedélyokiratban szereplõ hatóanyag megnevezé- sét és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát.

(5) Folyékony mûtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tar- tály anyaga és a mûtrágya között nincs kémiai kölcsönha- tás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító mûszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hõtágulás le- hetõsége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt fo- lyékony mûtrágya nevét, engedélyokiratban szereplõ ható- anyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát.

(6) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló jogszabály- ban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termés- növelõ anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban elõírt környezetvédelmi követelményeket.

(7) A termésnövelõ anyagok tárolására szolgáló létesít- mények kialakítására és engedélyezésére a külön jogsza- bályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A termésnövelõ anyagok csomagolása és forgalmazása 11. §

(1) A termésnövelõ anyag csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemek- nek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelõ anyag- mozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történõ rendeltetésszerû igénybevétel követelményeinek.

(2) A termésnövelõ anyag csomagolóeszköze külsõ megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termés- növelõ anyagot ne lehessen összetéveszteni.

(3) A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomago- lás során az eredeti csomagolásra vonatkozó elõírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt termésnövelõ anyag felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem tér- het el a termék eredeti felhasználhatósági idejétõl.

(4) Az engedélyezett termésnövelõ anyag csomagoló- eszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérõokmányán a 4. számú melléklet- ben felsorolt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni. A kötelezõen feltüntetendõ valamennyi adatot egyértelmûen el kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kí- sérõ okmányon feltüntetett minden egyéb információtól.

(12)

12. §

(1) A termésnövelõ anyagot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni. Az engedély- ben foglalt kereskedelmi nevet védjegy vagy fantázianév nem helyettesítheti.

(2) A magas – 28 tömeg %-nál nagyobb – nitrogéntartal- mú ammónium-nitrát mûtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.

A termésnövelõ anyaggal folytatott tevékenység ellenõrzése

13. §

(1) Az illetékes Szolgálat a termésnövelõ anyaggal folytatott tevékenységek során vizsgálja különösen

a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét, b) a 4. számú mellékletben elõírtak feltüntetését a cím- kén, illetve a kísérõokmányokon,

c) a helyszínen megállapítható minõségi kifogásokat (küllem, csomagolástechnika, a csomagolóeszköz szennyezettsége, tárolási körülmények),

d) a gyártási és eltarthatósági idõt.

(2) Az ellenõrzés során a Szolgálat a készítmény adott tételére forgalomba hozatali, felhasználási korlátozást, illetve tilalmat rendelhet el, ha a termésnövelõ anyag

a) nem rendelkezik engedéllyel,

b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó elõírásoknak nem felel meg,

c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból minõségi kifogás alá esik,

d) lejárt szavatossági idejû.

(3) A termékállandóság vizsgálatához a Szolgálat a gyártónál, a kiszerelõnél, a kereskedõnél és a felhasználó- nál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel helyén el- lenmintát kell hagyni.

(4) A Szolgálat végzi a minták vizsgálatát, amely az en- gedélyben elõírt értékekre terjed ki. Az engedélyezõ ható- ság egyéb adatok ellenõrzõ vizsgálatát is elrendelheti.

(5) A Szolgálat a vizsgált tételt zárolja, ha a toxikus elem és a szerves szennyezõanyag-tartalom akár egy para- méter vonatkozásában is meghaladja a 3. számú melléklet- ben meghatározott határértéket. A zárolt tétel tulajdonosa, illetve forgalmazója – a zárlati határozatban elõírt határ- idõre – köteles visszaszállítani a tételt a forgalmazói lánc- ban elõtte álló forgalmazóhoz, illetve a gyártóhoz, aki kö- teles azt átvenni.

(6) Az engedélyben elõírt hatóanyag-tartalom csökke- nése esetén a Szolgálat a forgalomba hozott termésnövelõ anyag használati érték csökkenésének jelölésére kötelezi a forgalmazót.

14. §

(1) Az ellenõrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatha- tó, amelyért a külön jogszabályban meghatározott vizsgá- lati díjat kell fizetni.

(2) A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára és nem az egész tételre vonatkozik, ha a mintát nem az el- lenõrzésre kijelölt személy vette. Kereskedelmi forgalom- ban lévõ termék esetében a Szolgálat hivatalból további el- járást folytat le, ha a termék eltér az engedélyben megadott jellemzõktõl.

15. §

(1) Lejárt szavatosságú készítmény a minõség ellenõr- zése nélkül nem hozható forgalomba és nem használható fel. A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a felhasználó- nak kell elvégeztetnie. Amennyiben a minõség-ellenõrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény eredeti ren- deltetésének megfelelõen nem használható fel, a készít- ményt hulladéknak kell tekinteni.

(2) Az azonosíthatatlanná vált termék kezelésére a ve- szélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A termésnövelõ anyagok felhasználása 16. §

(1) Termésnövelõ anyag kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel.

(2) Termésnövelõ anyag ivóvízbázis védõterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védel- mérõl szóló külön jogszabályban elõírt korlátozásokat is figyelembe kell venni.

(3) A termésnövelõ anyagok légi úton történõ kijuttatá- sára a mezõ- és erdõgazdasági légi munkavégzésrõl szóló 44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet elõírásait kell alkalmazni.

(4) Nitrogéntartalmú termésnövelõ anyag felhasználása során be kell tartani a külön jogszabályban elõírt követel- ményeket.

(5) A termésnövelõ anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a felszín alatti víz és a földtani közeg minõségi védelméhez szükséges határérté- kekrõl szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a ter- mésnövelõ anyagok felhasználása következtében ne ro- moljon.

(13)

(6) Zárt termesztõ berendezésekbõl a termesztési cik- lus(ok) befejezése után kikerülõ termésnövelõ anyagok (gombakomposzt, termesztõközeg) mezõgazdasági terüle- ten történõ elhelyezése kizárólag vizsgálatokra alapozott talajvédelmi hatósági engedéllyel lehet.

Kísérleti felhasználás 17. §

(1) Termésnövelõ anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az5. számú mellékletszerint az engedélyezõ ha- tósághoz kell benyújtani.

(2) Engedélyezési célból termésnövelõ anyaggal kísér- letet kizárólag szakirányú felsõfokú végzettséggel rendel- kezõ személy végezhet.

(3) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyezõ hatóság határozza meg.

(4) A kísérletet a Szolgálat ellenõrzi.

Záró rendelkezések 18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetéstõl számított 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a termés- növelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalma- zásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 50/2003.

(V. 9.) FVM rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépése elõtt benyújtott engedély- kérelmek vonatkozásában a termésnövelõ anyagok enge- délyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználá- sáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet elõírásait kell alkalmazni.

(4) A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgálta- tásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10.

cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.

Budapest, 2006. május 16.

1. számú melléklet

a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Forgalombahozatali és felhasználási engedély iránti kérelem

A 2000. évi XXXV. törvény 38. §-a, valamint a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. §-a alapján kérelmet nyújtok be a ... kereskedelmi nevû termék forgalombahozatali és felhasználási engedélyének meg- adásához.

1. A termésnövelõ anyag kereskedelmi neve.

2. A termésnövelõ anyag típusa, az 1. számú melléklet függeléke szerint.

3. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele.

4. A kérelmezõ neve, címe és statisztikai számjele.

5. A készítmény teljes összetétele, hatóanyagok, alap- anyagok, szennyezõ anyagok megnevezése és koncentrá- ciója.

6. A gyártó által szavatolt minõségi jellemzõk.

7. A gyártó által megadott felhasználási lehetõségek és alkalmazási dózisok.

8. Tûzveszélyességi osztályba sorolás.

9. A gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági fel- tételek.

10. A gyártó által forgalmazni kívánt kiszerelési egy- ség, a csomagolóeszköz anyaga, címketerv.

11. A termésnövelõ anyag – kérelmezõ által megadott – vámtarifaszáma hat számjegyig.

12. Ha a termésnövelõ anyag a veszélyes áruk szállítá- sáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya.

13. Bányászott termékek esetén a bányanyitási enge- dély.

14. A termésnövelõ anyag gyártástechnológiájának le- írása.

15. A kérelemhez mellékelt dokumentumok:

15.1. A készítmény vizsgálati eredményei.

15.2. A készítmény biztonsági adatlapja, a kémiai biz- tonságról szóló törvény elõírásai szerint.

15.3. Az engedélyezési eljárási díj befizetésének igazo- lása.

15.4. A veszélyes hulladéknak minõsülõ összetevõt tar- talmazó termésnövelõ anyagnál a veszélytelenség megál- lapításáról szóló határozat.

15.5. A külön jogszabály szerint kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelõ anyagok esetén annak bemutatá- sa, hogyan viselkednek a kockázatos anyagok a talajban, milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre.

(14)

1. számú melléklet függeléke A termésnövelõ anyagok típusai 1. MÛTRÁGYÁK

A. EGYSZERÛ MÛTRÁGYÁK A/1. Nitrogén mûtrágyák A/2. Foszfor mûtrágyák A/3. Kálium mûtrágyák

B. ÖSSZETETT MÛTRÁGYÁK B/1. Szilárd komplex mûtrágyák B/2. Szilárd kevert mûtrágyák B/3. Szuszpenziós mûtrágyák B/4. Oldat mûtrágyák

C. MEZOELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK – Kalcium

– Magnézium – Kén – Nátrium

D. MIKROELEM TARTALMÚ MÛTRÁGYÁK D/1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó mûtrágyák – Bór

– Kobalt – Réz – Vas – Mangán – Molibdén – Cink

D/2. Összetett mikroelem-tartalmú mûtrágyák 2. SZERVES TRÁGYÁK

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK 4. KOMPOSZTOK

5. GILISZTAHUMUSZOK 6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK 6.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok – Puhamészkõ õrlemény

– Keménymészkõ õrlemény – Lápi mész

– Tavi mész – Meszes lápföld – Cukorgyári mésziszap – Alginit

– Dolomit

– Önporló dolomit

6.2. Savas hatású talajjavító anyagok – Gipszanhidrid (õrölt)

– Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor) – Lignitpor

6.3. Szerves talajjavító anyagok – Tõzeg

– Lápföld – Lignitpor – Alginit

7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK 8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK 9. TERMESZTÕKÖZEGEK

10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK 11. EGYÉB KÉSZÍTMÉNYEK

Az egyes terméktípusok egymással kombinálhatók, je- lölésük ebben az esetben a következõ:

a) a készítmény megnevezésében elõre kerül a legnagyobb arányban szereplõ alkotórész (alaptípus),

b) utána a részarány csökkenõ sorrendjében a további típusok, a „hozzáadásával” kitétel feltüntetésével (például mûtrágya szerves és ásványi trágya hozzáadásával).

2. számú melléklet

a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok

1. MÛTRÁGYÁK

1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat, adatok

1.1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter min- tából:

– küllem: szín, szag, halmazállapot,

– pH (szilárd mûtrágyáknál 10%-os vizes szuszpenzió- ban, folyékony mûtrágyáknál eredeti oldatban),

– sûrûség/térfogattömeg,

– nedvesség-tartalom/szárazanyag-tartalom, – szemcseméret eloszlás,

– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),

– nitrogéntartalmú mûtrágyák esetén a nitrát, ammóni- um és amid nitrogén formák,

– káliumtartalmú mûtrágyák esetén klorid, illetve szul- fáttartalom,

– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok.

1.1.2. Fizikai, kémiai jellemzõkre vonatkozó adatok:

– tapadási hajlam (szilárd mûtrágyák), – higroszkóposság (szilárd mûtrágyák),

– dinamikai viszkozitás (oldat mûtrágyák, szuszpen- ziós mûtrágyák),

(15)

– kristályosodási pont (oldat mûtrágyák),

– szuszpenzió stabilitás (szuszpenziós mûtrágyák), – relatív kifolyási sebesség (szuszpenziós mûtrágyák), – hidegtûrés (szuszpenziós mûtrágyák),

– korrozív hatás, – kelátképzõ anyag.

1.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter min- tából:*

– P, K, NPK mûtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, – mikroelem – és mikroelemet is tartalmazó mûtrá- gyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, Se, Co.

1.3. Biztonságtechnikai okból elvégzendõ vizsgálatok 3 × 1 kg mintából a mûtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK, európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében található módszer szerint.

Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammónium- nitrátot tartalmazó mûtrágyáknál:

– porozitás (olaj visszatartás), – éghetõanyag-tartalom, – pH,

– szemcseméret eloszlás, – klorid tartalom,

– nehézfém (Cu) tartalom vizsgálata, – robbanóképesség vizsgálata.

1.4. Szerves szennyezõk vizsgálata

Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhetõ:

– összes PAH tartalom (19 vegyület), – benz(a)pirén tartalom,

– ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

– összes jelzõ PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

– összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

1.5. Biológiai hatás vizsgálata

1.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növé- nyenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.

1.5.2. Táprudak esetében külön jogszabályban megha- tározott kultúracsoportonként legalább 2–4 eltérõ növény- ben fitotoxikus hatás vizsgálata.

1.6. Munka- és környezet-egészségügyi adatok: a ké- szítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, a kocká- zatokra (R) és biztonságra (S) utaló mondatok, tapasztalatok a gyártónál és a felhasználónál, helyi irritációs hatások (bõr, szem, légutak), szenzibilizáció, egyéb tünetek.

* Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további toxikus elemek vizsgálata is elren- delhetõ.

1.7. Amennyiben a mûtrágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen továb- bi ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.

2. SZERVES TRÁGYÁK

2.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

– küllem: szín, szag, halmazállapot, – pH (10%-os vizes szuszpenzióban), – térfogattömeg,

– szárazanyag-tartalom, – szervesanyag-tartalom,

– vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret eloszlás,

– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).

2.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:

– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*

Amennyiben a szerves trágya elõállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szükséges, illetve elrendel- hetõ:

2.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint nö- vénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából.

2.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növé- nyenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.

2.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt ter- mesztõ berendezésben végzett biológiai vizsgálata.

2.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg min- tából:

– Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása,

* A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.

(16)

– Salmonella sp. kimutatása,

– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

2.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából.

2.7. Amennyiben a szerves trágya elõállításához hulla- dékot (is) használtak fel, a hulladék minõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetõek.

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

– küllem: szín, szag, halmazállapot,

– pH (szilárd terméknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony terméknél eredeti oldatban),

– sûrûség/térfogattömeg, – nedvességtartalom, – szervesanyag-tartalom, – szemcseméret eloszlás,

– gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),

– gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldha- tóság stb.).

3.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter min- tából:

– As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*

3.3. Biológiai hatás vizsgálata: 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.

4. KOMPOSZTOK

– vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret eloszlás,

4.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:

– As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.

* A hulladékot is tartalmazó készítményeknél.

A komposzt elõállításához felhasznált hulladék minõsé- gétõl függõen az alábbi összetevõk vizsgálata is szüksé- ges, illetve elrendelhetõ:

4.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint nö- vénypatogén kórokozóktól és kártevõktõl való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából.

4.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt termesztõ berendezésben vég- zett vizsgálat.

4.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelõnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2–4 szabadföldön vagy zárt ter- mesztõ berendezésben végzett biológiai vizsgálata.

4.5.3. Gomba komposztoknál és gomba takaróföldeknél 1-2 gomba tesztnövénnyel végzett vizsgálat.

4.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg min- tából:

– Fekál coliform szám meghatározása, – Fekál streptococcus szám meghatározása, – Salmonella sp. kimutatása,

– Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

4.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából.

(Csak az importból származó tõzeg esetében.)

4.7. A komposzt elõállításhoz felhasznált hulladék mi- nõségétõl függõen további ökotoxikológiai (Daphnia- teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendel- hetõek.

5. GILISZTAHUMUSZOK

– vízben oldható összes sótartalom, – szemcseméret-eloszlás,