Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

In document Köz le mé nyek (Pldal 53-57)

Köz le mé nyek

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán, a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik lehetõvé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m – A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,8 m

–A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3400 db/ha c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– Mo ser (ja ví tott Mo ser) – Er nyõ

– Syl voz – Gu y ot

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -to sí -tot tak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban, bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj- és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa.

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és kló no kat.

Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács Köz gyû lé se vé -le mé nye zé sé nek.

A bor vi dé ken a kö vet ke zõ szõ lõ faj ták és azok klón jai te le pít he tõk:

Fe hér faj ták:

– Char don nay – Olasz riz ling – Szür ke ba rát – Ezer jó

– Sa u vig non Blanc – Cser sze gi Fû sze res – Ir sai Oli vér – Fû sze res Tra mi ni – Ot to nel mus ko tály – Raj nai riz ling – Ki rály le ány ka – Le ány ka – Riz ling szil vá ni – Hárs le ve lû Kék faj ták:

– Kék fran kos – Mer lot – Pi not Noir

– Ca ber net Sa u vig non 2005. áp ri lis 26.

Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa az Ász ár-Nesz mé lyi Bor vi dék Szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter vét a 2005–2006. bor pi a ci évre az Á-N HT köz gyû lé se a 9/2005. ha tá ro za tá val el fo gad ta.

2005. áp ri lis 26.

Em mer György Szöl lõ si Mi hály

hi te le sí tõ hi te le sí tõ

Vá ra di György Ka mo csay Ákos

jegy zõ könyv ve ze tõ Á-N HT el nö ke

Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 7052 Kö lesd, Kos suth tér 12.

A Tol nai Bor vi dék

szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve a 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Tol nai bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.

1. Szak mai fel ké szült ség

A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, a te le pí tõ szak mai fel ké szült sé ge, mely nek alap ja, hogy hegy köz sé gi tag ság gal ren del kez zen, is mer je és be tart sa a hegy köz sé gi rend tar tás elõ -irány za ta it, ezen kí vül részt ve gyen a hegy köz ség ál tal szer ve zett szak mai prog ra mo kon és to vább kép zé se ken.

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel -lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk, il let ve szõ lõ ka tasz ter ben ta lál ha tó I. osz tá lyú te rü le tek át te le pí tés és újra te le pí tés ese tén.

A fagy zu gos te rü le te ken való te le pí tés ke rü len dõ.

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé sét a te rü let adott sá ga i nak meg fe le lõ en kell meg ha tá roz ni. Sor tá vol ság 100–300 cm, tõ -tá vol ság 80–120 cm. Tõ ke szám nem le het ke ve sebb 3300 db/ha. Tö re ked ni kell a tõ ke ter he lés csök ken té sé re, elõny ben kell ré sze sí te ni a 4000 db/ha tõ ke szám fe let ti te le pí té se ket.

c) Mû ve lés mód:

A mû ve lés mód egy komp lex fo ga lom, mely ma gá ba fog lal ja a tõ ke for mát, a sorés tõ tá vol sá got, a tám be ren de zés tí -pu sát és anya ga (fa-fém) és a ter me lé si szint ma gas sá gát.

Te hát mû ve lé si mód-vál to zás nak mi nõ sül a fen ti ek kö zül, bár mely meg vál toz ta tá sa.

A bor vi dék te rü le tén ja va solt tõ ke for mák:

– Er nyõ – Gu y ot

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos tõ ke for ma, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz to sí -tot tak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att, szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, a ter mesz tés ben lévõ szõ lõ faj ták kló no zá sa, új ne mes faj ták ki pró bá lá sa, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá sa. A Tol nai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa fi -gye lem be ve szi az FVM pé csi Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té zet ál tal el ért ku ta tá si ered mé nye it és al kal maz za azt.

A faj ta vá lasz tás nak tük röz nie kell a ter me lé si célt. (pl. bio ter mesz tés-re zisz tens faj ták)

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és kló no kat.

A te le pí tés hez, il let ve pót lás hoz csak cer ti fi kált el já rás ban ál la mi lag mi nõ sí tett sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:

A bor vi dék vál to za tos ar cu la tá nak meg õr zé se és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa.

Faj ta vál tás nak mi nõ sül, hogy ha az alap faj ta he lyett an nak ví rus men tes klón ját, il let ve klón ke ve ré két te le pít jük.

A Hegy köz sé gi Ta nács rend tar tá sá ban sze rep lõ faj ták.

Ki e mel ke dõ en kell tá mo gat ni a HUN GA RI KU MOK, il let ve régi ma gyar faj ták új ra te le pí té sét.

A Tol nai Bor vi dék faj ta lis tá ját fo lya ma to san kar ban kell tar ta ni.

A meg je le nõ új faj ták ki pró bá lá sá nak le he tõ sé gét biz to sí ta ni kell, mely nek le he tõ sé ge a bor tör vény ben elõ ír tak nak meg fe le lõ en. A kí sér le ti ül tet vé nyek tu laj do no sá nak le he tõ sé get kell te rem te nie az ér dek lõ dõ hegy köz sé gi ta gok szak -mai ér dek lõ dé sé nek ki elé gí té sé re.

A 2006. bor pi a ci évre ter ve zett szer ke zet át ala kí tás és át ál lí tás : 30 ha a Tol nai Bor vi dé ken.

Ezen be lül ter ve zett in téz ke dé se ink:

– faj ta vál tás ra 2 ha

– szõ lõ ül tet vé nyek át te le pí té sé re 10 ha

– szõ lõ ül tet vé nyek tám rend sze ré nek lé te sí té sé re 8 ha – tám be ren de zés kor sze rû sí té sé re 10 ha

Kö lesd, 2005. jú ni us 1.

Schmidt Gyõ zõ s. k.,

el nök

1. szá mú mel lék let

A To ka ji Bor vi dék

szer ke zetát ala kí tá si és át ál lí tá si ter ve Szõ lõ ter mesz tés

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A Bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a To ka ji Bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket, a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi, és be tar tat ja.

1. Szak mai fel ké szült ség

In document Köz le mé nyek (Pldal 53-57)