Faj ta szer ke zet

In document Köz le mé nyek (Pldal 81-97)

Köz le mé nyek

6. Faj ta szer ke zet

Az el múlt évek ta pasz ta la tai alap ján a na gyobb biz ton ság gal ter mel he tõ és ma ga sabb be éré si cu kor fok kal szü re tel he tõ faj tá kat, régi ma gyar faj tá kat ajánl juk te le pí te ni.

Faj ta vál tás nak mi nõ sül, ha az alap faj ta he lyett an nak ví rus men tes klón ját te le pít jük.

Aján lott faj ták:

A Ha jós-Ba jai Hegy köz sé gi Ta nács Rend tar tá sá ban sze rep lõ aján lott és en ge dé lye zett faj ták.

Cse me ge szõ lõ ese té ben a me gyei faj ta lis tán sze rep lõ faj ták.

Fe hér faj ták:

– Char don nay – Cser sze gi fû sze res – Ki rály le ány ka – Raj nai riz ling – Zöld vel te li ni – Olasz riz ling

– Ezer jó (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel)

– Arany sár fe hér (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel) – Ezer für tû

– Hárs le ve lû – Kun le ány

– Ot to nel mus ko tály – Pi not blanc – Sa u vig non – Za la gyön gye – Riz ling szil vá ni – Kö vi din ka – Tra mi ni Kék faj ták:

– Kék fran kos – Zwe i gelt – Ca ber net franc – Ca ber net sa u vig non – Mer lot

– Pi not noir

– Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán biz to sí tó szál vesszõ vel) – Ké ko por tó

A Ha jós-Ba jai bor vi dé ken a 2005–2006. bor pi a ci év ben a fel mé ré sek sze rint 40 ha szõ lõ ül tet vényt érin tõ át ál lí tá si és át ala kí tá si be ru há zást kí ván nak vég re haj ta ni az aláb bi meg osz tás sze rint:

– ül tet vény te le pí tés 9 ha

– tám be ren de zés, mû ve lés mód kor sze rû sí tés 31 ha

Baja, 2005. má jus 17.

Dr. Sü me gi Jó zsef

HBHT el nö ke

Etyek-Bu dai Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 2091 Etyek, Kál vá ria tér 1.

Az Etyek-Bu dai Bor vi dék szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve

a 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. éci CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk az Etyek-Bu dai bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tart ja.

1. Szak mai fel ké szült ség

A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõ lõ te rü let hasz ná ló ja vo nat ko zá sá ban.

Te rü let Szük ség sze rû szak mai

fel ké szült ség Mû sza ki el lá tott ság Kör nye zet vé de lem Pi a ci vi szo nyok

3000 m2 – 3 ha

Gya kor la ti jár tas ság / 3 év

õstermelõ

Sa ját mû velõ esz köz meg lé te vagy mûve -lési szer zõ dés kö tés

Tu laj do nos fel ada ta Szol gál ta tó fel ada ta

Sa ját fel dol go zás vagy ért. szerz õdés

év. 04. 15.

3 ha–10 ha Szak irá nyú vég zett -ség

Sa ját mû ve lõ esz köz meg lé te vagy mûve -lési szer zõ dés kö tés

Alap fo kú nö vény vé del mi kép zés, per me

-te zé si nap ló

Sa ját fel dol go zás vagy 5 éves ért. szer

-zõ dés 10 ha-tól

Szak irá nyú vég zett -ség + 5 év szak mai

gya kor lat

Sa ját érd. mun ka és erõ gép el lá tott ság

Fel sõ fo kú nö vény vé -del mi kép zés vagy szak ta nács adói szer

-zõ dés

Sa ját vagy bér fel dol -go zás vagy hosszú távú ter mék ér té ke sí té

-si szer zõ dés

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy a szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok északdé li irá nyult sá gá nak meg -va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ te rü le tek tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.

– a szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3–3,2 m – a szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 1–1,2 m c) Mû ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– egyes füg göny

– Mo ser (ja ví tott Mo ser) – er nyõ

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér ték biz -to sí -tot tak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter me lõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból ere dõ szük ség -sze rû ség nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni.

e) Sza po rí tó anyag:

Csak el len õr zött szár ma zá si iga zol vánnyal el lá tott olt vány te le pít he tõ. Elõny ben kell ré sze sí te ni a mész tû rõ alany faj -ták hasz ná la tát.

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj -tá kat és kló no kat.

f) Faj ta lis ta:

Aján lott faj ták:

Fe hér faj ták:

Char don nay Szür ke ba rát Ki rály le ány ka Ze nit

Olaszriz ling Zöld vel te li ni Ne mes Olasz riz ling Pi not blanc

Raj nai riz ling Sár ga mus ko tály Riz ling szil vá ni Chas se las

Ot to nel mus ko tály Ir sai Oli vér Sa u vig non Cser sze gi fû sze res Vö rös faj ták:

Ca ber net franc Ca ber net sa u vig non Kék fran kos

Ké ko por tó Mer lot Zwe i gelt Pi not noir

En ge dé lye zett faj ták:

Zala gyön gye, Juh fark, Tra mi ni, Ka rát, Vik tó ria gyön gye, Zen gõ, Ze fír, Tu rán

A 2005/2006-os bor pi a ci évre a fel mé ré sek sze rint ter ve zett szer ke zet át ala kí tás: 80 ha szõ lõ ül tet vényt érint, en nek intézkedésenkénti meg osz lá sa:

– faj ta vál tás: 27 ha – át te le pí tés: 26 ha

– tá masz rend szer, kor sze rû sí té se, fel újí tá sa: 27 ha.

Etyek, 2005. jú ni us 14.

Zó lyo mi Sán dor

tit kár

Eg ri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa 3301 Eger, Kõ lyuk te tõ, Pf. 83.

Az Egri Bor vi dék

szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve a 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gek rõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõ lõ alap anya gá nak ki egyen sú lyo zott mi nõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk az Egri bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján, az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.

1. Szak mai fel ké szült ség

A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból a ha tá lyos jog sza bá lyok ban elõ írt fel té te lek nek kell meg fe lel ni.

2. Öko ló gi ai adott sá gok

Ál ta lá nos sza bály, hogy szõ lõ te le pí té si en ge dély csak a szõ lõ ter mesz té si nyil ván tar tás ban sze rep lõ I. és II. be so ro lá sú te rü le tek re ad ha tó ki, va la mint az I. ka tasz te ri be so ro lá sú te rü le tek nek leg alább 300 pon tos ter mõ he lyi ér ték szá mot, a vé -dett ere de tû bor alap anya gá ul szol gá ló ül tet vé nyek ese té ben 320 pon tot el kell érnie.

A szõ lõ ter mesz tés sel ko ráb ban is hasz no sí tott te rü le tek elõnyt él vez nek, amennyi ben a ter mesz té si ta pasz ta la tok fel lel he tõk és ked ve zõ en ér té kel he tõk. A te le pí ten dõ te rü let nek al kal mas nak kell len nie a szõ lõ so rok északdé li irá nyult sá -gá nak meg va ló sí tá sá hoz. Ki vé te lek a lej tõs te rü le tek (7% lej tõ fe lett), ahol a ré teg vo na las te le pí tés az el fo gad ha tó.

Az el múlt 15 év va la me lyi ké ben 30%-nál na gyobb mér té kû tõ ke pusz tu lást oko zó, téli fagy kárt szen ve dett te rü le tek re te le pí té si ké re lem nem tá mo gat ha tó.

3. Ül tet vény szer ke zet a) Ül tet vény mé ret:

Az áru ter me lõ szõ lõ ül tet vé nyek te le pí té se so rán a te rü let ki tû zé sét az al kal ma zott tér ál lás nak meg fe le lõ en oly mó don kell meg ol da ni, hogy a te rü let gépi mû ve lé se a szom szé dos te rü le tek igény be vé te le nél kül meg old ha tó le gyen. Ki vé te lek a kö zös hasz ná la tú utak, me lyek a te rü let meg kö ze lí té sét te szik le he tõ vé.

b) Tér ál lás:

A szõ lõ tõ kék tér be li el he lye zé se a te le pí ten dõ te rü let adott sá ga i nak fi gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra.

– A szõ lõ so rok tá vol sá ga ma xi mum: 3 m – A szõ lõ tõ kék tá vol sá ga mi ni mum: 0,9 m

– A tõ ke he lyek szá ma nem le het ke ve sebb, mint 3700 db/ha c) Mõ ve lés mód:

A bor vi dék te rü le tén ja va solt mû ve lés mó dok:

– Mo ser (ja ví tott Mo ser) – er nyõ

– Syl voz

– va la mint az összes ala csony és ha gyo má nyos mû ve lés mód, ha a tech no ló gi ai fel té te lek és a szak mai hoz zá ér tés biz -to sí -tot tak.

d) Tõ ke ter he lés:

A tõ kén kén ti meg ha gyott vi lá gos rü gyek szá mát a ter melõ pi a ci szán dé kai sze rint és a mû ve lés mód ból eredõ szük ség -sze rû sé gek nek meg fe le lõ en kell éven te meg ha tá roz ni. Ez azon ban bár mely mû ve lés mód ese tén sem ha lad hat ja meg a 8 vi lá gos rügy/m2 ér té ket.

A ter me lé si cé lok el éré sé hez szük sé ges ter més mennyi ség be ál lí tá sát a ve ge tá ci ós sza kasz ban éven te leg alább 2 idõ -pont ban el vég zett fürt sza bá lyo zás sal kell meg va ló sí ta ni.

e) Sza po rí tó anyag:

A ter me lé si cé lok meg vál to zá sa és a bor vi dék ta laj és dom bor za ti vi szo nya i nak, va la mint mik ro kli ma ti kus té nye zõ i nek vál to za tos sá ga mi att szük sé ges a hasz nált alany faj ták szá má nak bõ ví té se, adott ter me lé si po ten ci ál hoz való iga zí tá -sa. En nek ér de ké ben az Egri Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa, az FVM egri Szõ lé sze ti és Bo rá sza ti Ku ta tó In té ze té vel együtt mû köd ve ki dol goz és ja vas la tot tesz a bor vi dék ta laj tí pu sa i nak fi gye lem be vé te lé vel ké szí tett „alanyne mester -mõ hely” táb lá zat ra, szak mai sza bály ként.

A faj ta vá lasz tás so rán elõny ben kell ré sze sí te ni a ha gyo má nyos és a nem mennyi sé gi ter me lés ér de ké ben sze lek tált faj tá kat és kló no kat.

Csak ví rus men tes ka te gó ri á jú sza po rí tó anyag hasz nál ha tó.

f) Faj ta lis ta:

A bor vi dé ken elõ ál lí tott ter mé kek egy sé ge sí té sé nek és pi a ci le he tõ sé ge i nek fo ko zá sa ér de ké ben a ter mesz tés ben tar tott faj ta szám szû kí té se vá lik szük sé ges sé. Új faj ta aján lott ka te gó ri á ba ke rü lé sét min den eset ben meg kell elõz nie a ter mõ he lyi faj ta kí sér let nek, 10 éves do ku men tált ter me lé si ta pasz ta lat nak, va la mint a Hegy köz sé gi Ta nács il le té kes bi zott -sá gai vé le mé nye zé sé nek.

In ter spe ci fi kus faj ták te rü le té nek nö ve lé se nem kí vá na tos.

Az el múlt 10 év ter mé sé nek át la gá ban a bor vi dé ki át lag nál ked ve zõbb mi nõ ség gel szü re tel hetõ faj ták:

Fe hér faj ták:

Char don nay Mus cat Ot to nel Sa u vig non blanc Le ány ka

Pi not blanc Ze nit Tra mi ni

Olasz riz ling (ki vé ve a nagy ter mõ ké pes sé gû kló nok, pl. P-2, B-20) Szür ke ba rát

Hárs le ve lû (Deb rõi kör zet) Kék faj ták:

Kék fran kos Bla u bur ger Ca ber net franc Ca ber net sa u vig non

Mer lot

Pi not noir (ki vé ve M-2 klón)

Ka dar ka (csak ala csony tõ ke for mán, ha gyo má nyos mû ve lés mód dal) Sy rah

Ezen szer ke zet át ala kí tá si és át ál lá si ter vet az EBHT 4/2005. (04. 11.) szá mú ha tá ro za tá val fo gad ta el.

Az el fo ga dott sza bály zat a Rend tar tás 6. szá mú mel lék le te.

Eger, 2005. áp ri lis 11.

Var sá nyi La jos Var ga Fe renc

el nök EBHT tit kár

Az Egri Bor vi dék

szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve a 2005–2006. bor pi a ci évre

Mel lék let Ter ve zet

A tá mo ga tás ban ré sze sí te ni kí vánt te rü let nagy sá ga in téz ke dé sen ként:

1. Faj ta vál tás: 30 ha

2. Ül tet vé nyek tám rend sze ré nek kor sze rû sí té se: 100 ha

A fen ti ada tok a hegy bí rók elõ ze tes in for má ci ói alap ján a ke rül tek össze sí tés re. A ter ve zet vég le ges jó vá ha gyá sa a kö -vet ke zõ Ta nács ülé sen tör té nik.

Csong rá di Bor vi dék Hegy köz sé gi Ta ná csa Mó ra ha lom, Rösz kei út 47.

Tel./fax.: (62) 280-524

A Csong rá di Bor vi dék szer ke zetát ala kí tá si és át ál lá si ter ve

a 2005–2006. bor pi a ci évre

A hegy köz sé gekrõl szó ló 1994. évi CII. tv. és a 100/2004. (VI. 3.) FVM ren de let alap ján.

A bor vi dék hosszú távú cél ja i nak meg va ló sí tá sa ér de ké ben, va la mint az itt elõ ál lí tott bo rá sza ti ter mé kek szõlõalap anyagának ki egyen sú lyo zott minõ sé ge és egy sé ges jel le ge ga ran tá lá sa mi att, a kö vet ke zõ szak mai szem pon tok be tar tá -sát ja va sol juk a Csong rá di bor vi dék te rü le tén.

A szer ke zet vál tá si irány el ve ket a te le pí tést vagy ki vá gást kez de mé nye zõ ké rel me alap ján az il le té kes hegy bí ró az MVH te rü le ti szer ve felé tett vé le mé nye zé se so rán fi gye lem be ve szi és be tar tat ja.

1. Szak mai fel ké szült ség

A bor vi dék áru ter mõ szõ lõ ül tet vé nye i nek szak sze rû mû ve lé se és kar ban tar tá sa ér de ké ben, va la mint a gaz da sá gos te -vé keny ség meg va ló sít ha tó sá ga cél já ból az aláb bi táb lá zat sze rin ti össze füg gé sek vizs gál ha tók a szõlõ te rü let hasz ná ló ja vo nat ko zá sá ban.

fel té te lek te rü let

szük sé ges szak mai

fel ké szült ség mû sza ki el lá tott ság kör nye zet vé de lem pi a ci vi szo nyok

3000 m2–5 ha 3 év szak irá nyú gya -kor lat

sa ját érd. mun ka- és erõ gép-el lá tott ság

leg alább alap fo kú nö vény vé del mi tan fo

-lya mi vég zett ség

sa ját fel dol go zás vagy ért. szer zõ dés

5 ha fe lett

5 ha fe lett

In document Köz le mé nyek (Pldal 81-97)