A vizsgált részterületek közül különösen gyengék lettek a probléma-megoldás, de a feladatmegoldás eredményei is (a szakközépiskolai rész-minta átlagteljesítménye a 7. évfolyamos részmintáéhoz hasonló). De el-marad az elvárhatótól az alapértelmezések (azaz tulajdonképpen a fogal-mak) ismerete is.
Az összefüggés-vizsgálatok eredményei szerint a matematikai megértés erõsen korrelál a matematikai tudásszinttel és a matematikaosztályzattal is.
A vizsgálatba bevont képességek közül pedig az induktív gondolkodással mutatkozott kiemelkedõen szoros kapcsolat, más gondolkodástípusokkal (deduktív gondolkodás, korrelatív gondolkodás) nem. Ezek az eredmények alátámasztják a matematikai megértés jelentõségét, és utalnak az induktív gondolkodásnak a matematikatanulásban betöltött szerepére is.
Freiné(2004) a geometriai feladatmegoldás és a rajzkészség, illetve an-nak két összetevõje, a pszichomotoros készség és a térszemlélet fejlettsége közötti kapcsolatok feltárását végezte el. A vizsgálat pszichomotoros és tér-szemlélettesztjei aCsapóésVarsányi(1985) által végzett rajzkészségvizs-gálat mérõeszközeinek továbbfejlesztésével készültek, így az eredmények egy része a régebbi vizsgálat adataival is összehasonlítható. A vizsgálat eredményeinek általánosíthatóságát ugyan jelentõsen csökkenti a kis elem-számú és nem reprezentatív minta (5., 7. és 8. évfolyamos tanulók, összesen 159 fõ), azonban a legfontosabb eredmények további vizsgálatok szüksé-gességére utalnak. A rajzkészség két komponense közül a pszichomotoros készség átlagteljesítménye a korábbi vizsgálaténál jobb, a térszemlélet átla-ga viszont a korábbi vizsgálatban tapasztaltnál lényegesen rosszabb. A geo-metriai feladatmegoldás, a pszichomotoros készség és a térszemlélet közötti korrelációk erõsen szignifikánsak, a térszemlélet jelentõsége a felsõbb évfo-lyamokon nagyobb.
eredmény-in-terpretálás nehézségeit gyakran éppen az adatbõség okozza. Akkor, ami-kor a PISA technikai kézikönyve 600 oldalas dokumentum, elsõsorban ok-tatáspolitikai szempontú döntéseken múlik, hogy milyen részletességû publikációk készülnek el magyar nyelven. Az óriási adatbázisok több szempontú feldolgozása mellett nem kap kellõ hangsúlyt az adatok hasz-nosulása folyamatának vizsgálata.Báthory(2003) ésCsapó(2006) is rá-mutatnak arra, hogy a nemzetközi rendszerszintû felmérések hozzájárul-hatnak az oktatás modernizáláshoz.
A matematika tantárgyhoz kapcsolódó tudásszintmérés területén egyre gyarapodó számban történnek intézményi és fenntartói körben vizsgála-tok. Az intézményi szintû felmérések gyakran „tankönyvhöz kötöttek”, és a szaktanár által készített tesztek jellegzetességei befolyásolhatják a mérés megbízhatóságát és érvényességét. A fenntartói szintû mérések – a tan-könyvválasztás szabadságából adódóan – inkább tantervi követelmények-re épülnek.
Meggyõzõdésünk, hogy a matematikai mûveltség értékelésének minden fázisában tanulságokkal szolgál az eddigi mérések áttekintése. Afelmérések tervezésének szempontjából a mérendõ terület pontos körülhatárolásának problémáját a nemzetközi mérések kapcsán alaposabban körüljártuk, ám gyakran egy intézményi szintû mérés esetén is tisztázandó, hogy pontosan mit, a matematikai mûveltség melyik komponensét szeretnénk vizsgálni.
Az adatfelvétel kapcsán alapkövetelmény a megfelelõ minõségû tesztek használata: a matematika szerencsés helyzetben van, hiszen a tesztek szer-kesztésének és pontozásának problémái egyszerûbben kezelhetõk más tu-dásterületekhez képest. Azeredmények értelmezésének kérdésköre fölveti azt a problémát is, hogy milyen célból és kik használják föl a mérésekbõl ka-pott eredményeket. Álláspontunk szerint a fejezetben megjelenített csopor-tosítás a lehetséges felhasználók és döntéshozók körét is elkülöníti. A rend-szerszintû felmérések hasznosítói elsõsorban oktatáspolitikusok, a tantárgy-hoz kötõdõ felmérések hasznosítói pedig elsõsorban az intézményvezetõk és a szaktanárok lehetnek. Az alapkészségek és a problémamegoldás kutatá-sa nagyobb mértékben érvényesítheti a tudományos kutatás alapelveit. Bi-zonyos mértékig természetes is, hogy a tudományos párbeszédközösségek-ben váltják ki a legnagyobb érdeklõdést az itt felbukkanó eredmények.
Azonban nyilvánvaló, hogy e két utóbbi terület nagyrészt azzal tudja igazol-ni jelentõségét, hogy a rendszerszintû mérések és a tantárgyhoz kapcsolódó mérések tudáskoncepciójában megjelennek eredményeik.
A szövegesfeladat- és problémamegoldás vizsgálata nemzetközi téren ma is rendkívül preferált. Az eddig tanulmányozott feladatrendszerek ma már alkalmasak arra, hogy fejlesztõ kísérletek háttértesztjeiként is fölhasz-náljuk azokat. A matematikai problémamegoldás kutatásában egyre kifino-multabb és sokszínûbb kutatás-módszertani repertoár válik alkalmazhatóvá.
A matematikai alapkészségek vizsgálatának területén izgalmas további eredményeket ígér a Szegedi Tudományegyetemen mûködõ Oktatáselméle-ti Kutatócsoport által koordinált longitudinális felméréssorozat.
Irodalom
Balázsi Ildikó, Ostorics László és Szalay Balázs (2007): PISA 2006 összefoglaló jelentés.
A ma oktatása és a jövõ társadalma. Oktatási Hivatal, Budapest.
Balázsi Ildikó, Rábainé Szabó Annamária, Szabó Vilmos és Szepesi Ildikó (2005):
A 2004-es Országos kompetenciamérés eredményei.Új Pedagógiai Szemle,55. 12. sz.
3–21.
Balázsi Ildikó, Schumann Róbert, Szalay Balázs és Szepesi Ildikó (2008):TIMSS 2007.
Összefoglaló jelentés a 4. és 8. évfolyamos tanulók képességeirõl matematikából és ter-mészettudományból. Oktatási Hivatal, Budapest.
Balázsi Ildikó, Szabó Vilmos és Szalay Balázs (2005): A matematikaoktatás minõsége, haté-konyság és az esélyegyenlõség.Új Pedagógiai Szemle,55.11. sz. 3–21.
Báthory Zoltán (1970): Vizsgálatok a tanítás-tanulás eredményeinek körében.Pedagógiai Szemle,30.11. sz. 1969–1983.
Báthory Zoltán (1979): Matematikatanításunk nemzetközi mérlegen. Köznevelés,35.43. sz.
23–24.
Báthory Zoltán (1988): A tanulási teljesítmények nemzetközi összehasonlítása. Magyaror-szági tapasztalatok.Köznevelés,44.29. sz. 15–16.
Báthory Zoltán (1999): Természettudományos nevelésünk – változó magyarázatok. Iskola-kultúra,9.10. sz. 46–54.
Báthory Zoltán (1992/2000):Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmé-let vázlata. 3. kiadás. OKKER Oktatási Stúdió, Budapest.
Báthory Zoltán (2003): Rendszerszintû pedagógiai felmérések. Iskolakultúra, 13. 8. sz.
3–19.
Báthory Zoltán (2004): Kiss Árpád idézése.Új Pedagógiai Szemle,54.10. sz. 76–78.
Beaton, A. E., Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Gonzales, E. J., Kelly, D. L. és Smith, T. A.
(1996):Mathematics Achievement in the Middle School Years: IEA’s TIMSS. MA, Bos-ton College, Chestnut Hill.
C. Neményi Eszter és Semjén András (1981): Az új matematika-tanterv bevezetésének nyo-mon követése.Pedagógiai Szemle,31.10. sz. 923–939.
Csapó Benõ (szerk., 2002):Az iskolai tudás. (2. kiad.) Osiris Kiadó, Budapest.
Csapó Benõ (2002): Az iskolai tudás felszíni rétegei: mit tükröznek az osztályzatok? In: Csa-pó Benõ (szerk.):Az iskolai tudás. (2. kiad.) Osiris Kiadó, Budapest. 45–90.
Csapó Benõ (2006): A közoktatás modernizációjának tudásbázisa: a neveléstudományi kuta-tás és a tanárképzés. In: Vizi E. Szilveszter, Teplán István és Szentpéteri József (szerk.):
Elõmunkálatok a társadalmi párbeszédhez. Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest.
31–48.
Csapó Benõ és Varsányi Zoltán (1985):A rajzkészség fejlettségének vizsgálata középiskolai tanulóknál. Acta Paedagogica Series Specifica, Szeged.
Csíkos Csaba (2003): Matematikai szöveges feladatok megértésének problémái 10-11 éves tanulók körében.Magyar Pedagógia,103.1. sz. 35–55.
Csíkos Csaba (2005): A matematikai tudáskoncepció a 2003-as PISA vizsgálatban. In: Kósa Barbara és Simon Mária (szerk.): Új vizsga – új tudás? Az új érettségi hatása az iskola-kezdéstõl a záróvizsgáig. Országos Közoktatási Intézet. http://www.oki.hu/ol-dal.php?tipus=cikk&kod=uj_vizsga_uj_tudas-1szakmai-csikos
Csíkos Csaba (2006): Nemzetközi rendszerszintû felmérések tanulságai az olvasástanítás számára. In: Józsa Krisztián (szerk.):Az olvasási képesség fejlõdése és fejlesztése. Di-nasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 175–186.
Csíkos Csaba (2007):Metakogníció. A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. Mûszaki Ki-adó, Budapest.
Csíkos Csaba és B. Németh Mária (2002): A tesztekkel mérhetõ tudás. In: Csapó Benõ (szerk.):Az iskolai tudás. (2. kad.) Osiris Kiadó, Budapest. 91–122.
Csíkos, C., Kelemen, R. és Verschaffel, L. (2011): Fifth-grade students’ approaches to and beliefs of mathematics word problem solving: a large sample Hungarian study.ZDM – The International Journal on Mathematics Education,43.561–571.
Dobi János (2002): Megtanult és megértett matematikatudás. In: Csapó Benõ (szerk.):Az is-kolai tudás. (2. kiad.) Osiris Kiadó, Budapest. 177–199.
Felvégi Emese (2005): Gyorsjelentés a PISA 2003 összehasonlító tanulói teljesítménymérés nemzetközi eredményeirõl.Új Pedagógiai Szemle,55.1. sz. 63–85.
Frei Lászlóné (2004): Az általános iskolai geometriatudás és a rajzkészség fejlõdése. Iskola-kultúra,14.11. sz. 17–27.
Freudenthal, H. (1975): Pupils’ achievements internationally compared.Educational Studies in Mathematics,6, 127–186.
Gerebenné Várbíró Katalin és Vidákovich Tibor (szerk., 1989):A differenciált beiskolázás néhány mérõeszköze. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Gonzales, P., Guzman, J. C., Partelow, L., Pahlke, E., Jocelyn, L., Kastberg, D. és Williams, T. (2004):Highlights from the Trends in International Mathematics and Science Study 2003. U.S. Department of Education, National Center for Education Statistics. Wa-shington, DC: U.S. Government Printing Office.
Hajdu Sándor (1989): A középfokú oktatásba lépõ fiatalok matematikai mûveltségének sajá-tosságai.Pedagógiai Szemle,39.12. sz. 1142–1152.
Hajdu Sándor (1991): A matematikai mûveltség változásai. In: Horánszky Nándor (szerk.):
Jelzések az elsajátított mûveltségrõl.Akadémiai Kiadó, Budapest. 36–52.
Halpern, D. F. (2000):Sex differences in cognitive abilities. 3rd Edition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Mahwah, New Jersey, London.
Harmon, M., Smith, T. A., Martin, M. O., Kelly, D. L., Beaton, A. E., Mullis, I. V. S., Gonzales, E. J. és Orpwood, G. (1997): Performance assessment in IEA’s Third International Mathematics and Science Study.MA, Boston College, Chestnut Hill.
Horn Dániel és Sinka Edit (2006): A közoktatás minõsége és eredményessége. In: Halász Gá-bor és Lannert Judit (szerk.):Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közokta-tási Intézet, Budapest. 341–375.
Iszáj Ferenc, Kiss Sándor és Molnár Zoltánné (1981): Felmérések tanulságokkal.Pedagógiai Mûhely,4.3. sz. 31–37.
Józsa Krisztián (2004): Az elsõ osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége. Egy longitudinális kutatás elsõ mérési pontja.Iskolakultúra,14.11. sz. 3–16.
Kelemen Rita (2004): Egyes háttérváltozók szerepe „szokatlan” matematikai szöveges fel-adatok megoldásában.Iskolakultúra,14. 11. sz. 28–38.
Kiss Árpád (1960a): Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata – Elsõ közlemény. Pedagó-giai Szemle,10.3. sz.194–205.
Kiss Árpád (1960b): Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata – Második közlemény. Pe-dagógiai Szemle,10.7–8. sz. 585–593.
Kiss Árpád (1960c): Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata – Harmadik közlemény.
Pedagógiai Szemle,10.9. sz. 775–784.
Kiss Árpád (1961): Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata – Negyedik, befejezõ közle-mény.Pedagógiai Szemle,11.7–8. sz. 600–613.
Kocsis Mihály (2000): Egy Baranya megyei iskolai tudásmérés néhány vizsgálati területérõl.
Iskolakultúra,10.8. sz. 3–13.
Kontra József (1999): A gondolkodás flexibilitása és a matematikai teljesítmény.Magyar Pedagógia,99.2. sz. 141–155.
Kontra József (2001): A nyelvi és strukturális tényezõk befolyása a szöveges feladatok meg-oldására.Magyar Pedagógia,101.1. sz. 5–45.
Lapointe, A. E., Askew, J. M. és Mead, N. A. (1992):Learning science. Report. Prepared for National Center Educational Statistics, U.S. Department of Education and the National Science Foundation.
Martin, M. O. és Kelly, D. L. (szerk., 1996):TIMSS technical report: Volume I Design and development. MA, Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O. és Kelly, D. L. (szerk., 1997): TIMSS technical report. Volume II.
Implementation and analysis, Primary and middle school years. MA, Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O. és Kelly, D. L. (szerk., 1998): TIMSS technical report: Volume III.
Implementation and Analysis, Final Year of Secondary School.MA, Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O. és Mullis, I. V. S. (szerk., 1996): TIMSS: Quality Assurance in Data Collection. Boston College,Chestnut Hill.
Martin, M. O., Mullis, I. V. S. és Chrostowski, S. J. (2004):TIMSS 2003 technical report.
Findings from IEA’s trends in international mathematics and science study at the fourth and eight grades. TIMSS & PIRLS International Study Center, Lynch School of Education, Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O., Mullis, I. V. S., Gonzales, E. J., Gregory, K. D., Smith, T. A., Chrostowski, S.
J., Garden, R. A. és O’Connor, K. M. (2000):TIMSS 1999 International Science Report:
Findings from IEA’s Repeat of the Third International Mathematics and Science Study at the eighth grade.Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O., Mullis, I. V. S., Gonzales, E. J., Smith, T. A. és Kelly, D. L. (1999):School Context for Learning and Instruction in IEA’s Third International Mathematics and Science Study.Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O., Mullis, I. V. S., Gonzalez, E. J. és Chrostowsky, S. J. (2004):TIMSS 2003 international mathematics report. Findings from IEA’s trends in international mathematics and science study at the fourth and eighth grades. TIMSS & PIRLS International Study Center, Lynch School of Education, Boston College, Chestnut Hill.
Martin, M. O., Mullis, I. V. S., Gregory, K. D., Hoyle, C. és Shen, C. (2001):Effective schools in science and mathematics.Boston College, Chestnut Hill.
Medrich, E. A. és Griffith, J. E. (1992):International mathematics and science assessment:
What have we learned? Research and development report. National Center for Educational Statistics, Washington.
Molnár Gyöngyvér (2006): A Rasch-modell alkalmazása a társadalomtudományi kutatások-ban.Iskolakultúra,16.12. sz. 99–125.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Fierros, E. G., Goldberg, A. L. és Stemler, S. E. (2000):
Gender differences in achievement: IEA’s Third International Mathematics and Science Study.Boston College, Chestnut Hill.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Gonzales, E. J., Gregory, K. D., Garden, R. A., O’Connor, K.
M., Chrostowski, S. J. és Smith, T. A. (2000):TIMSS 1999 International Mathematics Report: Findings from IEA’s Repeat of the Third International Mathematics and Science Study at the eighth grade.Boston College, Chestnut Hill.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Beaton, A. E., Gonzales, E. J., Kelly, D. L., Smith, T. A.
(1998):Mathematics Achievement in the primary school years: IEA TIMSS.Boston College, Chestnut Hill.
Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Ruddock, G. J., O’Sullivan, C. Y., Arora, A. és Erberber, E.
(2005):TIMMS 2007 Assessment Frameworks.IEA és TIMSS/PIRLS International Study Center, Chestnut Hill, MA.
Nagy József (1971):Az elemi számolási készségek mérése és fejlettségének országos színvo-nala.Tankönyvkiadó, Budapest.
Nagy József (1973):Alapmûveleti számolási készségek. Standardizált készségmérõ tesztek 1.
Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Sectio Paedagogica, Series Specifica, Szeged.
Nagy József (1980):5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége.Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy József (1986): PREFER.Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyermekek számára.Akadémiai Kiadó, Budapest.
Nagy József (2007):Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia.Mozaik Kiadó, Szeged.
Nagy József és Csáki Imre (1976):Alsó tagozatos szöveges feladatbank. Standardizált kész-ségmérõ tesztek 2. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Sectio Paedagogica, Series Specifica, Szeged.
Nagy József, Józsa Krisztán, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004):Az ele-mi alapkészségek fejlõdése 4–8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.
OECD (2000):Measuring student knowledge and skills. The PISA 2000 assessment of reading, mathematical and scientific literacy. OECD, Paris.
OECD (2001):Knowledge and skills for life. First results from the OECD Programme for International Student Assessment (PISA) 2000. OECD, Paris.
OECD (2003):The PISA 2003 assessment framework – Mathematics, reading, science and problem solving knowledge and skills. OECD, Paris.
OECD (2004):Learning for tomorrow’s world. First results from PISA 2003.OECD, Paris.
OECD (2006):Assessing scientific, reading and mathematical literacy: A framework for PISA 2006. OECD, Paris.
OECD (2007):The Programme for International Student Assessment (PISA). OECD, Paris.
OECD (2010):PISA 2009 Results: Executive Summary. OECD, Paris.
Olson, J. F., Martin, M. O. és Mullis, I. V. S. (szerk., 2008):TIMSS 2007 Technical Report.
TIMSS & PIRLS International Study Center, Lynch School of Education, Boston College.
Orosz Sándor (1998): Az általános iskolából kilépõ tanulók tudásának változása 1990–1996 között. In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk.):Közoktatás-kutatás 1996–1997. Mûve-lõdési és Közoktatási Misztérium és MTA Pedagógiai Bizottság, Budapest. 201–217.
Orosz Sándor (2001): Az általános iskolából kilépõ tanulók tudásának alakulása a rendszer-változás után. In: Csapó Benõ és Vidákovich Tibor (szerk.):Neveléstudomány az ezred-fordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 328–338.
Országos Pedagógiai Intézet Tantervelméleti Fõosztály (1982): Valóságközelben az iskolai nevelés.Köznevelés,38.32. sz. 3–5.
Pálmay Lóránt (1994): A matematika diagnosztikus mérésének eredményei és tapasztalatai.
Budapesti Nevelõ,30.1. sz. 69–73.
Pavlik Oszkárné (1997): A 10 és a 12 éves korosztály alapvetõ készségei és ismeretei.Új Pe-dagógiai Szemle,47.7–8. sz. 232–245.
Radnainé Szendrei Julianna (1983): A matematikavizsgálat.Pedagógiai Szemle,33.2. sz.
151–157.
Radnainé Szendrei Julianna és Habermann M. Gusztáv (1984): A tantervi eltérések hatása a IV. osztályos középiskolások matematikai teljesítményében.Pedagógiai Szemle,34.2.
sz. 130–143.
Robitaille, D. F. és Garden, R. A. (1989):The IEA Study of Mathemtics II: Contexts and outcomes of school mathematics. Pergamon Press, Oxford.
Schoenfeld, A. H. (1987): What’s all the fuss about metacognition? In Schoenfeld, A. H.
(szerk.):Cognitive science and mathematics.Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ–London.
Selényi Miklós (szerk., 1989):Reprezentatív tudásszintmérés matematikából az általános is-kolák 8. osztályaiban.Baranya Megyei Pedagógiai Intézet, Pécs.
Skemp, R. (1975):A matematikatanítás pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest.
Sternberg, R. J. és Ben-Zeev, T. (szerk., 1998):A matematikai gondolkodás természete. Vin-ce Kiadó, Budapest.
Tóth Tiborné (1986): A középfokú iskolákban továbbtanulók matematikai mûveltségérõl.
Pedagógiai Szemle,36.3. sz. 203–218.
Tyler, R. W. (1949):Basic principles of curriculum and instruction. University of Chicago Press, Chicago.
Vári Péter (szerk., 2003):PISA vizsgálat 2000. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest.
Vári Péter és Krolopp Judit (1997): Egy nemzetközi felmérés fõbb eredményei (TIMSS).Új Pedagógiai Szemle,47.4. sz. 56–76.
Vári Péter, Andor Csaba, Bánfi Ilona, Bérces Judit, Krolopp Judit és Rózsa Csaba (1998): Je-lentés a Monitor ’97 felmérésrõl.Új Pedagógiai Szemle,48.1. sz. 75–105.
Vári Péter, Auxné Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (2002): Gyors-jelentés a PISA 2000 vizsgálatról.Új Pedagógiai Szemle,52.1. sz. 38–65.
Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (2000):
A tanulók tudásának változása I. – A Monitor ’99 felmérés elõzetes eredményei.Új Pe-dagógiai Szemle,50.6. sz. 25–35.
Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba és Szalay Balázs (2001):
A PISA 2000 vizsgálatról.Új Pedagógiai Szemle,51.12. sz. 31–43.
Verschaffel, L., Greer, B. és De Corte, E. (2000):Making sense of word problems. Swets &
Zeitlinger, Lisse.
Vidákovich Tibor (1989): A 4-5 éves gyermekek fejlettségének vizsgálatára használt eszkö-zök rendszerének elemzése. In: Gerebenné Várbíró Katalin és Vidákovich Tibor (szerk.):A differenciált beiskolázás néhány mérõeszköze. Akadémiai Kiadó, Budapest, 117–127.
Vidákovich Tibor (1990):Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vidákovich Tibor és Csapó Benõ (1998): A szövegesfeladat-megoldó készségek fejlõdése.
In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk.):Közoktatás-kutatás 1996–1997. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium és MTA Pedagógiai Bizottság, Budapest. 247–273.
Vidákovich Tibor, Hegymeginé Nyíry Enikõ és Csíkos Csaba (2001):Az alapképességek fej-lõdése. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet, Miskolc.
Vincze Szilvia (2003): A matematikai képesség összetevõinek vizsgálata és kapcsolata az in-telligenciával. Magyar Pedagógia,103.2. sz. 229–261.