Bevezetés
A Sellő-szonett minden bizonnyal egyidős az ott olvasható versekkel, tehát Baka István utolsó, életében megjelent verseskötete (November angyala, Jelenkor, 1995) elkészülte után készült. Baka István a Publicisták, beszélgetések című kötetben szinte minden interjújában érinti a hagyomány uralmát, az át- és átírás költői gyakorlatát, a nyelvi felsőbbrendűség élményét.
A táj mint metafora és a szerepjáték tere (Legenda, hát lehullasz; Könyörögj érettem)
Szerep és történelmi tudat (Fegyverletétel)
A táj mint női princípium (Szakadj, Magdolna-zápor)
Szakadj, Magdolna-zapor mint cikluscím idézi - az előző ciklusok már említett motívummegfelelésein túl - a Smeek vir me címet és a vers esdeklő beszédmódját, beszédhelyzetét, amely az én-te alá-fölérendeltségi viszonyt implikálja. . Arcodra zúdul a véred / elpirul nagypéntek hajnalán.” Az első két sorban az „Édes” jelző motiválóan kapcsolódik az első részhez.
Kelet-Európa népeinek nevében (A Jantra hídján)
Ezt egészíti ki és egészíti ki az emberi tevékenység köréből előkerülő képsor."192 A székelyek versében - mióta először a Tűzbe veet evangelium című kötetben jelent meg - István képi világának változásáról szól. Baka költészete. , amelyről Nagy Gábor nézetemnek megfelelően így beszél: „A tűzbe dobott evangéliumban is megjelennek a legközelebbi emberi környezetből, a társadalomból és a civilizációból vett metaforák. 190 A ciklus verseit NAGY Gábor A nemzeti közösség sorsának értelmezése Baka István költészetében című tanulmányában értelmezi, amelynek allegorikus vonatkozásai hasznosak lehetnek, de nem értelmezhetők a XX. század költői szerepének részeként. - játék.
Műfajimitáció és hagyományos szerepvers (Tűzbe vetett evangélium)
Így válik én-konstruktív princípiummá, és így az én is nyelvi termékké, tehát ebben a relációban metafora. Az énre vonatkozó látható képek (metaforák) megszólítottak, magától jön létre, ezért az alkotó, az "Ő" alany névmás utalhat a kérdező énre, amely valójában az Isten szón keresztül kérdőjelezi meg önmagát.
A virrasztás léthelyzete (Háborús téli éjszaka)
S mivel Ady költészetében szerepjáték is szerepel, a kuplék Baka István költészetének fiktív Adyjának fiktív szerepjátékaként is értelmezhetők. Empátiaképességének és poeta doctusának köszönhetően Baka István Baka ars poeticája Baka-Ady költői ideáljával valósul meg, amely ellentétes Baka István költőéval. Baka István pesszimista, körkörös történelemszemlélete vagy a történelem megtorpanása abban mutatkozik meg, hogy az Úzenet Új-Hooligánia című kései versben sem jobb a helyzet.).
271 "Baka István - első gyűjteményére jellemzően - következetesen érvényesíti ezt a kettős megközelítést: az ember ontológiai feltárása történeti témával (..) egészül ki verseiben a magyar sorsban rejlő "gazdagsággal".
Ki találta meg? (Megtalált versek)
Ha abból a feltevésből indulunk ki, hogy Baka István Táj fohással című könyvének egyes ciklusai a különböző (költői) szerepek által megalkotott tökéletes költői nyelvért való küzdelem, vagyis a szerep jellegéből fakadó fiktív költői szerepek életrajzai. -játék és amelyek egyben Baka költészetének esszenciája is, akkor Megtagalt verseinek szövegei Adyja talált verseiként olvashatók a Téli Háború éjszakájából. A versek apokaliptikus hangvétele és démoni jellege, az Isten és a Sátán dualista uralma alatt élő (költői) világ miatt a versek mind a korábbi fiktív Ady-versekhez, mind pedig az összes szerep és az előző szerep világképéhez köthetők. . A játékosok a Háború téli éjszakája című, azt követő, szintén a nyelvért folytatott küzdelmet bemutató ciklus szintézisébe sűrítették az apokaliptikus Isten pengéjéig. Eszerint a Talált versek versként (is) olvashatók, az Ady-biblia lapjain tűzként égő sorok a Téli Éjszaka Háborús IX. költői alkotás - vagy esetleg a Bibliából kiesett oldalakon olvasható szövegekként.
Mivel „nincs Isten, / nincs szeretetem senki iránt”, ez azt jelenti, hogy Isten hiánya a szeretet hiányából fakad, és fordítva.
A közel hozott transzcendencia távolságai (Isten fűszála)
292 NAGY Márta "A tenger üvege és az ég között" című tanulmányában az "Isten füve" ciklus motívumainak alapos elemzését adja. Kísérteties, mint a Téli Háború Éjszakája kórusismétlő szekvenciájának éjszakája, és a természet is Isten hiányának, a romlásnak a kifejezője lesz. Nem a tükör által letakart Szent Pál-i értelemben, mert az írás által Isten nem tisztán isteni, hanem sátáni vonásai válnak láthatóvá.
Az alapmetaforából az Isten-patkány megfeleltetés születik, amelyben Isten „lebomlik az állatra”,313 és amely a bezártság motívumához kapcsolódik.
A „funerális életlátás” iróniája (Ady Endre vonatán)
338 "A poétika, amelyet a költészetalkotás bármely módja meghatároz, nem rögzíthető az út egyetlen szakaszán" (NAGY Gábor: . "...beyke versedben assónánc", 66.), vagyis az intertextualitás által kondicionált olvasás, az ironikus ill. a metaforikus szerkesztés ciklusonként, versenként változó intenzitású. Mintha Baka István költészetének központi problémája, a költői nyelv funkciója, a tökéletes, isteni nyelv megtalálásának kérdése lenne a vers összefoglalása, egy (didaktika nélküli) versben írt elmélet, egy poétikai elméleti világ arról, amit a vers a nyelv és a nyelven kívüli világ kapcsolatáról szól, a nyelviségről, amely a világ átélhetőségéről, a hagyomány és a nyelv meghaladásának élményéről szól. Ezt fejezik ki a vers látomásos képei, amelyek a lírai én látomásaként értelmezhetők ("az alkonyi ég, mint az asszony ölében"; "a zuhany alatt a halottak hajában / szikra repül, vagy egy darab csonttörés" . ") , és a lírai én bizonytalanságában is megmutatkozik: "de lehet, hogy rajtam kívül senki sem utazik a / vonaton".
360 Az Ady Endre vonatán című költemény Baka István költészetének korszakában született, amikor a pályakezdő költészet "komoly drámai tartalom közvetítésére alkalmas formák" széttöredezettek, elszakadtak.
A halálköltészet létértelmező metaforái (Halottak napja)
Az alkony a világ kilátástalan, kiszolgáltatott helyzetét mutatja élő kettős képen368, az Akkor is ott is című versben pedig a szaporodó szürkület pusztulásod ideje: "erdőkben ritkulsz, míg el nem fogysz vagy teljesen elsorvadsz / in az Alkonyat". A versben a szerelmi költészet retorikája369 ("öleled rózsaszín-liláját / kikericés"; "a földön ereszkedik / sörényedben fürdettem arcom") kapcsolódik a jól ismert fogolyhoz - egy-egy motívumokkal. egzisztenciális helyzet. , amely a személyesnek tűnő vallomást a Petőfi-sor ("akkor is") beillesztésének köszönhetően egzisztenciális, személyiségkérdő370 költeménymé változtatja. Így a láger a lét metaforájává válik – Baka korai Sátán és Isten foglya című verseiből, illetve késői Van Gogh börtönudvara című verseiből371 ismert börtönképhez kapcsolódóan – és ebben van az egyetlen fogantyú. számomra a Petőfi-hagyományhoz köthető, a kimondható költői szó: "Ott még kimondom a nevedet".
370 LATOR László szerint az Akkor című versben a természetes "ezt a lázas személyes narratívát a versbe integrált Petőfi félsorral még el is izolálja kicsit magától". In: Baka István égboltképei, 171.
Látomásos metaforika és szólamok polifóniája (Döbling)
A múlt 102 versszakos zord világa ("lengő lánc ráz az esti szélben"), az istenkáromlóan leírt transzcendencia ("angyalok szárnyáról hullott pihe"; "páncélos a mennyország") azonban azt bizonyítja, hogy még a múlt, a jövőben remélt célok nem teljesültek be a jelenben, és a jelen sem rendeződött eszkatologikus végpontba. A hattételes „A költői szimfónia (...) az egymást követő tételek ellentmondásával összetett szerkezetet hoz létre”.390 Az első tételben a tárgyilagos helyzetleírás váltakozik a rémálmokkal és „a Széchenyi önszemléletére jellemző kettősséggel, a harci félelemmel”. és mindenen túl a végtelenül keserű irónia teremt és"391 kontrasztot, az önmonológ önmegszólítással váltakozik ("Éj van, végre egyedül maradtam" - "figyelj, még Széchenyi István is alszik. Így nem csoda, hogy " A pokol, az apokaliptikus léptékű pusztulás metaforája, a Döbling és a Magyarország elnevezést egyesíti, kifejezve, hogy az egyéni és a kollektív sors lerombolását nemcsak horizontális (politikai, társadalmi stb.) kontextusban kell szemlélni, hanem vertikális rendszer, a kapcsolatok apokaliptikája.
A műfaj lehetővé teszi a költő számára, hogy a különböző műfajokat újrateremtő formaimitációk és a történethez fűződő, kevésbé individualizált szerepek utánzatok felépítése után komplex motívumrendszert építsen fel, amely ma már – egy individualizált szerepjátékos szavaival élve – alkalmas epikus, ill. az élmény drámai vonatkozásai, a sors fordulópontjai.
A költői nyelv haláltánca (Halál-boleró)
Ebből a csendből hangzik el a vers utolsó része, amelynek első sora ("És bár a bánat könnyei vannak a szemében") a kiejtést a "bár" szóval változtatja meg "annak ellenére". Az én a bűnbánó szerepében épül fel Caspar Hauserben és Hooke szonettjében, amelyben az egyén - miután az előző versek apokaliptikus víziói semmissé teszik a romantikus közösségi költői szerep érvényét - önmaga felé fordul, felméri a lét határait. , vagyis a nyelv késő újkori értelmében, mert a nyelv az én utam maradni. S bár a versben nincs megváltás Caspar Hauser számára,446 de a száműzetésből ("nem tudom, ki tett engem / semmi jóból elszakított / röpke árnyék az árnyak között") nincs visszatérés az ironikusan megértett állapotba. Az Édenről, a tömlöcről, a „nem tudom” ismétlődése minden részben, ami a beszélő szerepét jelzi a versben, arra utal, hogy ez nem passzivitás.
A költemény palinodikus befejezése azt is előrevetíti, hogy (Baka számára) a költői nyelv sorsa a hazugság léte, amely a tekercsekben való létezése révén továbbra is elhomályosítja pontosan azt, amire vágyik: az isteni nyelvet.
A költői szó erejébe vetett hit (Tájkép fohásszal)
A tükörszonett első része egy rituálé, amely „a teremtés alkímiájának lírai megfogalmazását” adja470,471 amely azt fikcionálja, hogy Baka István nem csinált mást, mint talált egy szonettet, amelyet nem kellett megalkotnia.472 Ehhez képest a második rész visszavonja. a költői alkotás varázsa.. , és irónia tárgyává teszi:473 "Vedd az üveget: magad és tedd bele / napjaid élő kivonatát", "a hamuból nyert szót / gyúrd össze az emlék párlatával, / dugd el a az önámítás bóraxa / a kudarc, amely a piszkosodból kiált". A vers születésének kegyes mozzanatát nem valami metafizikai erő, istenileg a transzcendenshez kötve, hanem öncsalás, bűn hozza létre, ezért a költészet nyelve nem tud túlnyúlni a nyelven, de a vég a hétköznapi költészetté emeli, „része volt Baka István költői gondolkodásának, lényegi lényege: metaforikus megközelítés”,474 utat nyitott további szonettek és szonettkorszakok előtt. Így lehetséges, hogy a költészet metaforikus szemléletének és a tőle való távolságtartásnak475 a kettősségét Baka István költészete tartja fenn.
A táj elemeinek („szürke téli égbolt”, „hótáj”, varjú stb.) és az írással, költészettel kapcsolatos szavak (írógépszalag, ritmus, képzelet, akcentus stb.) kapcsolata olyan erős szemantikát hoz magával. kölcsönhatás. a versben létrejött, hogy nem lehet véglegesen meghatározni az azonosító és az azonosított kapcsolatát.492 Ez a poétikai eljárás arra hívja fel a figyelmet, hogy az önreflexiósságában megragadható vers önálló világ, amelynek A metaforikus karakter úgy épül fel, hogy rámutat: a költészet egy táj, egy kép, és a táj költészete, amely láthatósága és járhatósága, vagyis az önreflexiósságában megragadott költői nyelv miatt jön létre, tájképként metaforizálva válik láthatóvá a mű hatására.493 A versben önreflexív eljárásokkal regisztráló mű a költői nyelv láthatósága, a teremtett táj a mű vizualizációja. .
Átiratok átírása – maszk palimpszeszttel (Liszt Ferenc éjszakái)
Liszt Ferenc maszkja maga – mint minden maszk – fikció; de az álarcnak kiválasztott személy nem kitalált, hanem egykor élt ember.” In: NAGY Gábor: „...egyesülj versedben”, 154. A ciklus első verse, Liszt Ferenc Éjszaka a Hal téri házban A háborús téli éjszakát, a Trauermarsch-ot, Andrej Ady vonatát, a Halál bolerót és a Mefisztó groteszket idézi meg látnoka. A Balcsillagzat címben megjelenő romantikus kép Mefisztó körének végzetességét hordozza, ami groteszk vízió, itt válik ironikussá-tragikussá.536 A versben Liszt Ferencet (beszélőtársát és beszédének tárgyát) azzal szólítják meg. a bal csillag, amely a teljes nyitóképre egyedi, egyes szám második személyű szituációt hoz létre a beszédben, és ennek a résznek az ismétlése átszövi a verset úgy, hogy az mindvégig allegóriává és metaforává válik.
Úgy tűnik, Baka a Liszt Ferenc-álarcban olyan közeget talált, amelyben a nemzet és a személyiség maszkja egyszerre formálható, és a Baka-Vörösmartyt idéző, éber Liszt alkalmas arra, hogy megfogalmazza azt, ami annyira egyetemes, közösségi és egyéni.
A teremtett alak fikcionáltsága – a maszkképződés (Yorick monológjai)
140 kérdés, amelyek elválaszthatatlanok egymástól.541 Az éberség, a figyelem, az utolsó Széchenyi maszkban edzett tanú szerepe, Vörösmarty, Ady az egyetlen érték Lisztnél, aki - akárcsak Yorick - még akkor is, ha a démoni-apokaliptikus végső pusztulás ellen a haladó világ sorsa érdekében nem tud mit kezdeni, de érdeme és fájdalmas választása, hogy reflektálhat a folyamatra, amely elválaszthatatlan a költészettől mint (érték)teremtő aktustól. , melynek során Baka István Liszt Ferenc 20. 566 ÁRPÁS Károly What`s Hecuba neki, vagy ő Hecuba... Baka István Helsingőr című versének elemzése során adatbázist készít a vers hangkombinációiról (vö. 35.) de nem jut messzire a hangszimbolika értelmezésében. Eszerint Hamlet - Yorick komolyan vehető és az udvari (szó)bemutatónak tekinthető szavai alapján egy olyan álarc, amely Yorick retorikája szerint (komolyan véve) alacsonyabb rendű Yoricknál, mert azt akarta, csinál valamit, amit nem értett.
S bár úgy tűnik, hogy Yorick világbírói szerepének fájdalmas elvesztése és a művészi tudat megjelenésének megaláztatása után Baka István poétikája végleg lemond a Yorick-álarc által metaforizált és ironizált anakronisztikus közösségi költői szerepről, Yorick néhány ciklus után visszatér, mert. bár elferdítve, misszionárius, aki „már nem Fortinbrasszal vagy Hamlettel perel, hanem Istennel, akit földi pokolnak nevez, a politika bűnei”.599.
A századvég apokaliptikus poétikája (Farkasok órája; Az Apokalipszis szakácskönyvéből)
Míg az esős tavaszban („Az eső szívja a fákat”) az ősz az űrben („édes velő fala: dióbél”), míg az őszi esőben („Gondolkodó esőperec: levegős spagetti, - / sütni is a tér, köd a húsleves, / fala csatornanyílás.") a motívum "nem egzisztenciális élményt hordozó figura", míg a századvégi szonettekben "már megjelenik az emésztő szubjektum, ill. vele az emésztés, sőt az elnyelés egzisztenciális élménye (...):603 „A világ terített asztal volt. Ha viszont az emberiség teremtette meg a sorsát, ha az emberiség mint parazita, "mi" vagyunk az apokaliptikus léptékű pusztulás okozója, akkor a vers tragikus befejezése (ön)iróniával,616 sőt. 166 megyünk, gigantikus szájban / finoman pörgő - gourmand falatok" a sorok képe.653 Ettől kezdve azonban a vers végén, amelyben a „Semmi ünnepe a fő" az intenzitás csökken. ,654 válik explicitté, utalva József Attila Semmi élményére.
A megjelölt II. részben azonban megnyílni látszik a perspektíva az I. részhez képest („Fény recseg, fémlemez az égen. / Az edzett lépcsőfok / bonbon - Globe - angyalok”), és bár a vers. egészében a gyermeki látásmódhoz köthető a szóhasználat (bonbon, potyan, móka stb.) a Globe-bonbon metaforát bontja ki, „a fő hang továbbra is a memorizáló lírai én”655 („éji csokoládénk az mint megtévesztő, / mint a pír a csupasz oldalán”).
A nyelv angyali természetével az „egzisztenciális rettenet” ellen (Trisztán sebe)
SZIGETI Sándor Lajos: „Te is triplázz előttem”, 13.; még: Vendégszöveg és bankett, 146.; Az erotikus hármasok, 58. 681 SZIGETI Lajos Sándor: "Te is triplázz előttem", 6.; még: Vendégszöveg és bankett, 135.; Az erotikus hármasikrek, 48. Idézi SZIGETI Sándor Lajost is: „Te is triplázz előttem”, 6.; még itt: Vendégszöveg és bankett Az erotikus háromszögek, 48.
685 SZIGETI Lajos Sándor: „Te is triplázz előttem”, 6.; még: Vendégszöveg és bankett, 136.; Erotikus hármasikrek, 49.
A dialógusként felfogott, érdekmentes hagyomány elmozdulásai (Szaturnusz gyermekei)
Baka István költői hagyományának „magához asszimilálása után, amely leginkább József Attilához köthető (...) a posztmodern nyelvi törekvései, az írás abban a reményben folyik tovább, hogy Írássá, dallamképző esszenciává váljon” 725. 734 SZIGETI Lajos Sándor: „Te is triplázz előttem”, 15.; még: Vendégszöveg és bankett, 149.; Az erotikus hármasok, 60. A lírai én „a mézcseppbe sűrített lényegi állapotot, a végső értelmezést, egyetlen megértést kívánja elérni.
Az alkotói kudarc nemcsak az alkotóé, hanem Istené is. Ezért az isteni nyelv – a megszólítás és az Istenhez való szólás lehetősége nélkül – művészet marad, a költői nyelv.
Alteregó: a költő- és a műfordítószerep teremtése és felcserélhetősége (Sztyepan Pehotnij
A kései versek számvetés-maszkjai
Önértelmezés és számvetés a halálközelség tudatában (Háry János búcsúpohara)
A kulturális emlékezet halálpoétikája (Vadszőlő)
A Krisztus-arcú lírikus monológjai – maszk és alteregó (Gecsemáné)
Szerepillúzió és szereptelenítés (Yorick visszatér)
A vers: eleve elrendeltség és áldozatvállalás a halhatatlan spiritualitásért (Philoktétész)
Groteszk-ironikus költői testamentum: tiltakozás a halál ellen (Új versek)
Baka István költészetének főbb irányvonalai (Összegzés)
