Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um k ö z l e m é n y e

(1)

ÁRA: 1365 FT

TARTALOM

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

I. RÉSZ Személyi rész

Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye szak mai ki tün te - té sek, el is me ré sek ado má nyo zá sá ról ... 4827

II. RÉSZ

Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és -határozatok 257/2008. (X. 21.) Korm. ren de let a mi nõ sé gi és ha té kony

gyógy szer ren de lés ösz tön zé sé rõl szó ló 17/2007. (II. 13.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról ... 4829

III. RÉSZ

Egészségügyi miniszteri rendeletek és utasítások 25/2008. (X. 17.) KvVM–EüM–FVM együt tes ren de let a

lég szennye zett sé gi ha tár ér té kek rõl, a hely hez kö tött lég - szennye zõ pont for rá sok ki bo csá tá si ha tár ér té ke i rõl szó ló 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együt tes ren de let mó do - sí tá sá ról ... 4831 39/2008. (X. 18.) EüM ren de let egyes, a gyógy sze rek kel kap -

cso la tos egész ség ügyi mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról ... 4834 40/2008. (X. 18.) EüM ren de let az or vos tech ni kai esz kö zök rõl

szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról ... 4838 41/2008. (X. 30.) EüM-KvVM együt tes ren de let az egyes

veszél yes anya gok kal, il let ve ve szé lyes ké szít mé nyek kel kap csolatos egyes te vé keny sé gek kor lá to zá sá ról szó ló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együt tes ren de let módo - sításáról ... 4840 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együt tes ren de let a ká bí tó -

szer-füg gõ sé get gyó gyí tó ke ze lés, ká bí tó szer-hasz ná la tot ke ze lõ más el lá tás vagy meg elõ zõ-fel vi lá go sí tó szolgál - tatás sza bá lya i ról ... 4841 5/2008. (HÉ 44.) EüM uta sí tás az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um

Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról ... 4846

IV. RÉSZ Irányelvek, tájékoztatók

V. RÉSZ Közlemények

Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye az Egész ség ügyi Te rü le ten Mû kö dõ Igaz ság ügyi Szak ér tõi Tes tü let ügy - rend jé nek köz zé té te lé rõl ... 4913 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye az Or szá gos

Ideg se bé sze ti Tu do má nyos In té zet Ala pí tó Ok ira tá nak mó - do sí tá sá ról ... 4915 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye az Or szá gos

Szak fel ügye le ti Mód szer ta ni Köz pont Ala pí tó Ok ira tá nak mó do sí tá sá ról ... 4916 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye az Egész ség ügyi

Kész let gaz dál ko dá si In té zet Ala pí tó Ok ira tá nak módosí - tásáról ... 4917 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal

köz le mé nye or vos tech ni kai esz kö zök idõ sza kos fe lül vizs - gá la tát vég zõ szer ve ze tek ki je lö lé sé rõl ... 4918 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal

köz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for gal ma zá sá nak fel - füg gesz té sé rõl ... 4919 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal

köz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for gal ma zá sá nak meg - til tá sá ról ... 4919 Az Egész ség ügyi En ge dé lye zé si és Köz igaz ga tá si Hi va tal

köz le mé nye or vos tech ni kai ter mék for gal ma zá sa fel füg - gesz té sé nek meg szün te té sé rõl ... 4919 Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um és az Or szá gos Egész ség biz -

to sí tá si Pénz tár köz le mé nye az Or szá gos Egészségbizto - sítási Pénz tár ál tal tel je sí tett ki fi ze té sek rõl ... 4920 Az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár köz le mé nye a gyó -

gyá sza ti el lá tá sok nyúj tá sá ra társadalombiz to sí tási tá mo - ga tás sal jo go sult egész ség ügyi szol gál ta tók jegy zék érõl ... 4922

F E L H Í V Á S !

Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét

a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2009. évi elõ fi ze té si ára ink ra!

(2)

Az Or szá gos Tisz ti fõ or vo si Hi va tal köz le mé nye a vi pe ra ma - rás el le ni szé rum tar tá sá ra ki je lölt in té ze ti gyógy szer tá rak jegy zé ké rõl ... 4928 Az Egész ség ügyi Szak kép zõ és To vább kép zõ In té zet köz le -

mé nye az Egész ség ügyi Köz löny 2008. évi 16. szá má ban köz zé tett pá lyá za ti fel hí vás nyer te se i rõl ... 4928 A Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kara

köz le mé nye az „egész ség biz to sí tás” rá épí tett szak or vo si képzé sérõl ... 4930 A Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar köz -

le mé nye a 2009. I. fél évé re meg hir de tett kö te le zõ tan fo lya - mok ról ... 4931 A Sze ge di Tu do mány egye tem Egész ség tu do má nyi és Szo ci á lis

Kép zé si Kar köz le mé nye if jú sá gi vé dõ nõ szak irá nyú tovább - képzésérõl ... 4935 A Sze ge di Tu do mány egye tem Szent-Györ gyi Al bert Kli ni kai

Köz pont Szak- és To vább kép zé si Köz pont köz le mé nye a 2009. I. fél évi akk re di tált tan fo lya ma i ról ... 4937 Az Ala pít vány a Köz egész ség ügyi Szak szer ve ze ti Dolgo -

zókért köz le mé nye a sze mé lyi jö ve de lem adó ból be folyt tá - mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról ... 4966

A Szent Imre Kór ház Fej lesz té si Ala pít vány köz le mé nye a sze mé lyi jö ve de lem adó ból be folyt tá mo ga tá si összeg fel - hasz ná lá sá ról ... 4966 A Ma gyar Csa lád- és Nõ vé del mi Tu do má nyos Tár sa ság köz -

le mé nye a sze mé lyi jö ve de lem adó ból be folyt tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról ... 4966 A Gyer mek ne u ro ló gia Ala pít vány köz le mé nye a sze mé lyi

jö ve de lem adó ból be folyt tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá - sá ról ... 4966 A Ko rai Fej lesz té sért - Nap su gár Ala pít vány köz le mé nye a

sze mé lyi jö ve de lem adó ból 2007. év ben be folyt tá mo ga tá si összeg fel hasz ná lá sá ról ... 4966 A Ma gyar Se bé szek Ala pít vá nyá nak köz le mé nye a sze mé lyi

jö ve de lem adó ból be folyt tá mo ga tá si összeg felhasználá - sáról ... 4966

VI. RÉSZ Vegyes közlemények

Köz le mény iga zol vá nyok, ok le ve lek, bi zo nyít vá nyok ér vény - te le ní té sé rõl ... 4967 Pá lyá za ti hir det mény be tölt he tõ ál lá sok ra ... 4969

(3)

I. RÉSZ Sze mé lyi rész

Az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um k ö z l e m é n y e

szak mai ki tün te té sek, el is me ré sek ado má nyo zá sá ról Dr. Szé kely Ta más egész ség ügyi mi nisz ter

2008. szep tem ber 2-án Ren zo Hi ra y a ma M.D., D.Med.Sci, a Sa i ta ma Me di cal Uni ver sity, Sa i ta ma és Toh jun Hos pi - tal, To kió tan szék ve ze tõ egye te mi ta ná ra, va la mint Ke i i chi Ma ru y a ma M.D., F.A.C.S., a De part ment of Sur gi cal On - co logy, Uni ver sity of He alth and Wel fa re, San no Hos pi tal, To kió egye te mi ta ná ra ré szé re a ma gyar-ja pán or vos tu do - má nyi kap cso la tok ki épí té sé ben vég zett mun kás sá gu kért Pro Sa ni ta te dí jat ado má nyo zott;

2008. szep tem ber 26-án Dr. Bedõ Ti bor, a be rettyó új fa lui Te rü le ti Kór ház szü lé szet-nõ gyó gyá sza ti Osz tály osz tály - ve ze tõ fõ or vo sa ré szé re Pro Sa ni ta te dí jat ado má nyo zott.

2008. ok tó ber 10-én Dr. Mo hay And rás, a Nagy kõ rös Vá ros Ön kor mány zat Re ha bi li tá ci ós Szak kór há za és Ren - de lõ in té ze te or vos igaz ga tó ja, a Bel gyó gyá sza ti Osz tály osz tály ve ze tõ fõ or vo sa ré szé re Batt hy ány-Stratt mann Lász ló dí jat ado má nyo zott;

2008. ok tó ber 12-én az élet men té sé ben ta nú sí tott pél - da mu ta tó ma ga tar tá su kért Pro Vita dí jat ado má nyo zott:

Hor gos Fe renc né, Hoff mann Gab ri el la, He ge dûs György né, Haj nal Ba lázs né, Be sensz ky Dá ni el, Bencs Jó - zsef, Ada mas ky Sán dor né, Bede Zol tán, Kiss Fe renc né, Kar lovsch ki Fran cis ka, Ga ram völ gyi Már ton né, De mény Jó zsef né, Bo rók And rás né, Kon csek Já nos né, Kara Vil - mos né, Go go lák né Ja kab Éva, Gu lyás Já nos né, Dósa Lász ló, Bu rai Ár pád né, Ben kõ Eri ka, La czó Ist ván né, Lu - kács Sán dor, Zaj zon Ár pád, Tóth Krisz ti na, Pál mai Gyu lá - né, Var ga Éva, Uj vá ri Lász ló, Tol di Krisz ti án, Tar nai Pál - né, Szu nai Já nos né, Sze ré nyi Zita, Ra fa el Má ria, Sza bó Ist ván, Ra dics An tal Já nos né, Papp Jó zsef, Pál Lász ló né, Luca János, Lacz kó né Bo tos Hen ri et ta, Kiss End re, Ba ko nyi Ár pád, Hor váth Jó zsef, Tor kos Gyõ zõ né, Mar ton Ká roly, Kiss György né, Lu kács né Pin tér Ani kó, La kics La jos né, Ko vács Ág nes, Kosz tek né Hir ko Zsu zsan na élõ do no rok ré - szé re.

Batt hy ány-Stratt mann Lász ló szü le té sé nek 138. év for - du ló ja al kal má ból 2008. ok tó ber 28-án szak mai el is me rést ado má nyo zott:

Batt hy ány-Stratt mann Lász ló-díj ban ré sze sült több év ti ze den ke resz tül vég zett, ki ma gas ló szak mai mun kás - sá gá nak el is me ré se ként

Dr. Ben de Sán dor, a Bor sod-Aba új-Zemp lén Me gyei Kór ház és Egye te mi Ok ta tó Kór ház Álta lá nos Se bé sze ti Osz tály osz tály ve ze tõ fõ or vo sa,

Dr. Bíró Bol di zsár, az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um nyu - gal ma zott ka bi net fõ nö ke,

Dr. Ham vas An tal, a Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar Uro ló gi ai Klinika egye te mi do cen se, Dr. Já ger Rita, az Or szá gos Vér el lá tó Szol gá lat Szom - bat he lyi Te rü le ti Vér el lá tó Köz pont te rü let ve ze tõ fõ or vo sa,

Dr. Ken de re si Il di kó, a Bu da pest Fõ vá ros XI. Ke rü let Új bu da Ön kor mány za ta házi gyer me korvosa,

Dr. Krasz nai Pé ter, a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Pé ter fy Sán dor ut cai Kór há za- Ren de lõ in té zet és Bal ese ti Köz pont Szü lé szeti-nõ gyó gyá sza ti Osz tály osz tály ve ze tõ fõor vo sa,

Dr. Küt tel Pé ter, a Bu da pest Fõ vá ros Ká ro lyi Sán dor Kór ház és Ren de lõ in té zet fõ igaz gatója,

Dr. Ma ro si Ani kó, a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Heim Pál Gyer mek kór ház II. szá mú Bel gyó gyá sza ti Osz tály fõ or vo sa, Dr. Pus kás Er zsé bet, a váci Já vorsz ky Ödön Vá ro si Kór ház Anesz te zi o ló gi ai Osz tály fõ orvosa,

Prof. Dr. Te mes vá ri Er zsé bet, a Sem mel we is Egye tem Bõr-Ne mi kór ta ni és Bõr on ko ló gi ai Kli ni ka egye te mi ta ná ra, in té ze ti igaz ga tó-he lyet tes,

Prof. Dr. Ud var dy Mik lós, a Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egész ség tu do má nyi Cent rum Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar Bel gyó gyá sza ti In té zet igaz ga tó ja, egye te mi ta ná ra;

ki emel ke dõ szak mai te vé keny sé ge el is me réseként Pro Sa ni ta te díj ban ré sze sült

Dr. Asz mann Anna, az Or szá gos Gyer mek egész ség ügyi In té zet ku ta tá si- és or vos-szak mai ta nács adó ja,

Dr. Dé nes Zol tán, az Or szá gos Or vo si Re ha bi li tá ci ós In té zet Ko po nya- és Agy sé rült Rehabi li tá ci ós Osz tály osz - tály ve ze tõ fõ or vo sa,

Dr. Gi czy Má ria Sa rol ta, a Vas Me gyei Ön kor mány za ti Hi va tal, Szom bat hely egész ség ügyi, szociális és if jú ság - vé del mi tit kár ság ve ze tõ je,

Hor váth Lász ló, az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um Költ - ség ve té si Fõ osz tály fõ osz tály ve ze tõ je,

Dr. Hõ nyi Pé ter, az Or szá gos Men tõ szol gá lat Lé gi - mentõ Kht. or vo sa,

Káp ku né Kre kács Má ria Anna, a Tü dõ gyógy in té zet, Tö rök bál int Kú ra sze rû El lá tás és Ke mo te rá pi ás Részleg ápo lás ve ze tõ je,

Dr. Kel ler Éva, a Ka po si Mór Ok ta tó Kór ház, Ka pos vár Köz pon ti La bo ra tó ri um osz tályve ze tõ fõ or vo sa,

Dr. Lász ló Elõd, az Or szá gos Men tõ szol gá lat Közép-ma - gyaror szá gi Re gi o ná lis Men tõ szer ve zet Bu da pest II. mentõ - állomás ál lo más ve ze tõ fõ or vo sa,

Dr. Len gyel Má ria, a Bács-Kis kun Me gyei Ön kor - mány zat Kór há za, Tü dõ bel gyó gyá sza ti Osz tály fõ or vo sa,

(4)

Prof. Dr. Nagy End re, egye te mi ta nár, a Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egész ség tu do má nyi Cent rum I. szá mú Bel gyó gyá sza ti Kli ni ka En dok ri no ló gi ai Tan szék tanszék - ve ze tõ je,

Nagy Lász ló né, Pusz ta do bos Köz ség Ön kor mány za - tának vé dõ nõ je,

Dr. Pál dy Anna, az Or szá gos Kör nye zet egész ség ügyi In té zet meg bí zott fõ igaz ga tó-he lyet te se,

Dr. Rácz Lász ló, a Bé kés Vá ros Egye sí tett Egész ség - ügyi In téz mény és Ren de lõ in té zet igaz ga tó fõ or vo sa,

Szán tó Im ré né, a ti sza új vá ro si Tí mea Dr. Be té ti tár sa ság.

kör ze ti ápo ló nõ je,

Tass Emõ ke, a Sza bolcs-Szat már-Be reg Me gyei Jósa And rás Ok ta tó Kór ház Humánpo li ti kai Osz tály osz tály ve - ze tõ je,

Dr. Tóth Il di kó, a Bu da pest, XIII. ke rü le ti Egész ség ügyi Szol gá lat Köz hasz nú Non pro fit Kor lá tolt Fe le lõs sé gû Tár - sa ság la bo ra tó ri um ve ze tõ fõ or vo sa,

Tur bucz né Szu jó Tí mea, a vész tõi Re for má tus Sze re tet - ott hon Aga pé Ott hon ápo lá si Szol gá lat szol gá lat ve ze tõ je,

Dr. Var ga Ist ván, Bi ha rug ra Köz ség Ön kor mány za tá nak há zi or vo sa;

több év ti ze den át vég zett ki ma gas ló, pél da ér té kû te vé - keny sé gé ért, élet mû ve el is me ré se ként az Egész ség ügyi Mi nisz ter Dí szok le ve le el is me rés ben ré sze sült

Ba logh Ti bor né, a Ka ni zsai Do rottya Kór ház, Nagy ka - ni zsa tit kár ság ve ze tõ je,

Dr. Ba logh Zsolt, az Or szá gos Re u ma to ló gi ai és Fi zi o - te rá pi ás In té zet osz tály ve ze tõ fõ orvosa,

Dr. Bérc esi Fe renc né, a Pécs Me gyei Jogú Vá ros Egye - sí tett Egész ség ügyi In téz mé nyek Igazgató sá ga meg bí zott ápo lá si igaz ga tó ja,

Bu dai Mi hály né, az Or szá gos Men tõ szol gá lat Kö - zép-du nán tú li Re gi o ná lis Men tõ szer vezet Szé kes fe hér vár men tõ ál lo más ügy in té zõ je,

Gyu lai Lász ló né, a Bács-Kis kun Me gyei Ön kor mány zat Kór há za, Szü lé szet-nõ gyó gyá sza ti Osz tály Új szü lött Rész - legének kli ni kai sza kápolója,

Kiss Ju li an na, a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Heim Pál Gyer mek kór ház Se bé sze ti Osz tályának gyer mek ápo ló ja,

Kó nya Ele mér né, a He ves Me gyei Ön kor mány zat Mark - hot Fe renc Kór ház-Ren de lõ in té ze te Köz pon ti La bo ra tó - rium nyu gal ma zott osz tá lyos fe le lõs asszisz ten se,

Dr. Ko zá ry Ju dit, az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti - or vo si Szol gá lat Nyu gat-du nán tú li Re gi o ná lis In té ze té nek meg bí zott he lyet tes re gi o ná lis tisz ti fõ or vo sa,

Dr. Ma gyar Klá ra, a Bács-Kis kun Me gyei Ön kor mány zat Kór há za Re u ma tológiai Osz tály fõ or vo sa,

Oláh Ber ta lan né, a Mis kolc Me gyei Jogú Vá ros Ön kor - mány zat Mis kol ci Egész ség ügyi Köz pont és Egye te mi

Ok ta tó Kór ház Köz pon ti La bo ra tó ri um sza kassziszten se, rész leg fe le lõ se,

Ré ti né Da rai Il di kó, az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz - ti or vo si Szol gá lat Fü ze sa bo nyi, He ve si Kis tér sé gi Intéze - tének élel me zés-egész ség ügyi, gyer mek- és if jú ság-egész - ségügyi fel ügye lõ je,

Vígh Lász ló, az Or szá gos Men tõ szol gá lat Kö zép-du - nán tú li Re gi o ná lis Men tõ szer vezete Szent gott hárd men tõ - ál lo más men tõ ápo ló ja,

Dr. Vil lá nyi Fe renc PhD., a Bu da pest XIII. ke rü let Egész ség ügyi Szol gá lat Köz hasz nú Non pro fit Kor lá tolt Fe le lõs sé gû Tár sa ság or vos igaz ga tó ja;

ered mé nyes, pél da mu ta tó te vé keny sé ge el is me ré se ként Egész ség ügyi Mi nisz te ri Di csé ret-ben ré sze sült

Adam kó Fe renc né, a Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar Kór élet ta ni In té zet la bor asszisz ten se, Ba ra nyi Má ria, a Hat va ni Kór ház Kft. Al bert Schwe it - ze ir Kór ház Szü lé sze ti Osz tály szü lész no je, fo no vér he - lyet te se,

Do há nyos Já nos né, a Rét hy Pál Kór ház-Ren de lõ in té zet, Bé kés csa ba Se bé sze ti Osz tály osz tály ve ze tõ ápo ló ja,

Dr. Gá bor Gab ri el la, a Bács-Kis kun Me gyei Ön kor - mány zat Kór há za On ko ra di o ló gi ai Osz tály meg bí zott osz - tály ve ze tõ fõ or vo sa,

Ga lam bos Fe renc né, a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Jahn Fe renc Dél-pes ti Kór ház Cse pe li Telephely I. szá mú Kró - ni kus és Re ha bi li tá ci ós Bel gyó gyá sza ti Osz tály diplomás ápo ló ja,

Gu lyás László né, a Gyön gyö si Kór ház Kft. Bu gát Pál Kór há za szám vi te li elõ adó, fõ köny vi köny ve lõ je,

Kál lai Má ria, a Bé kés Me gyei Ön kor mány za ti Hi va tal Szak mai Fel ügye le ti Osz tályának egész ség ügyi, szo ci á lis és gyer mek vé del mi re fe ren se,

Dr. Ke rék gyár tó Csil la, a Deb re ce ni Egye tem Or vos- és Egész ség tu do má nyi Cent rum Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar Ok ta tás szer ve zé si Köz pont ok ta tá si igaz ga tó ja,

Len gyel Kál mán né, a Hé víz gy ógy für dõ és Szent And rás Re u ma kór ház Kht. tit kár ság ve ze tõ je,

Len té nyi Gá bor né, a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Pé ter fy Sán dor ut cai Kór ház-Ren de lõ in té zet és Bal ese ti Köz pont Köz pon ti La bo ra tó ri um ve ze tõ asszisz ten se,

Dr. Mol nár Zsu zsan na, az Or szá gos Epi de mi o ló gi ai Köz pont Jár vány ügyi Osz tály epi de mi o ló gus fõ or vo sa,

Ró zsás Já nos né, az aj kai Ma gyar Imre Kór ház Gaz da - ság irá nyí tás ad mi niszt rá to ra,

Dr. Si mon Ju dit, a Ma gyar or szá gi Re for má tus Egy ház Bet hes da Gyer mek kór há za ad junk tu sa,

Sza ba dos Pé ter né, a Sem mel we is Egye tem Ál ta lá nos Or vos tu do má nyi Kar Kór élet ta ni Intézet asszisz ten se,

(5)

Dr. Vass Csa ba, az Ál la mi Nép egész ség ügyi és Tisz ti - or vo si Szol gá lat Mo no ri, Nagy ká tai Kis tér sé gi In té ze te kis tér sé gi tisz ti fõ or vo sa;

együt te sen vég re haj tott ki emel ke dõ te vé keny sé gü kért az Egész ség ügyi Mi nisz ter El is me rõ Ok le ve le el is me rés ben ré sze sült

a Fõ vá ro si Ön kor mány zat Egye sí tett Szent Ist ván és Szent Lász ló Kór ház Ren delõin té zet Gyermekhematoló - giai és Õs sejt-transz plan tá ci ós Osz tály kollek tí vá ja, va la - mint a

a Vas Me gyei Mar ku sovsz ky La jos Ál ta lá nos, Re ha bi li - tá ci ós és Gyógyfür dõ Kór ház, Egye te mi Ok ta tó kór ház Zárt kö rû en Mû kö dõ Non pro fit Részvény tár sa ság On ko ra - di o ló gi ai Osz tály Su gár te rá pi ás Rész le gé nek kol lektí vá ja.

II. RÉSZ

Tör vé nyek, or szág gyû lé si ha tá ro za tok, kor mány ren de le tek és -ha tá ro za tok

A Kor mány

257/2008. (X. 21.) Korm.

r e n d e l e t e

a mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ösz tön zé sé rõl szó ló

17/2007. (II. 13.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról A biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyógyá - szatisegédeszköz-ellátás, va la mint a gyógy szer for gal ma - zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény 77. § (1) be kez dés a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján – az Al kot mány 35. § (1) be kez dés b) pont já ban fog lalt fel adat kör ben el jár va – a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li:

1. §

A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ösztönzé - sérõl szó ló 17/2007. (II. 13.) Korm. ren de let (a to váb bi ak - ban: R.) 2. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - kezés lép:

„2. § (1) E ren de let al kal ma zá sá ban:

a) DOT: a törzs köny ve zett gyógy sze rek és a kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ táp sze rek tár sa da lom biz to sí - tá si tá mo ga tás ba való be fo ga dá sá nak szem pont ja i ról és a be fo ga dás vagy a tá mo ga tás meg vál toz ta tá sá ról szó ló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM ren de let (a to váb bi ak ban: r.) 2. § t) pont ja sze rin ti fo ga lom;

b) cél ér ték: a mel lék let ben meg ha tá ro zott ATC-cso por - tok ba tar to zó – az egész ség ügyi mi nisz ter (a to váb bi ak ban:

mi nisz ter) ál tal min den nap tá ri ne gyed év ben tá jé koz ta -

tóban köz zé tett ha tó anyag(ok)at tar tal ma zó – közfinan - szírozott gyógy sze rek nek e ren de let ben meg ha tá ro zott szem pon tok sze rin ti, va la mint az adott te rá pi ás te rü let te - kin te té ben irány adó irány el vek ben és fi nan szí ro zá si pro to - kol lok ban le fek te tett el vek szem elõtt tar tá sá val, az adott te rá pi ás te rü le ten a gyógy sze rek tá mo ga tás sal tör té nõ ren - de lé sé re vo nat ko zó – egy napi te rá pi á ra jutó tár sa da lom - biz to sí tá si tá mo ga tás ATC-cso port ra fo rint ban ki fe jez ve – elv árt ér ték;

c) orvos át lag: az or vos ál tal nor ma tív jog cí men fel írt és a be te gek ál tal az adott nap tá ri ne gyed év ben ki vál tott, a mel lék let sze rin ti ATC-cso por tok ba tar to zó – a mi nisz ter ál tal min den nap tá ri ne gyed év ben tá jé koz ta tó ban köz - zétett ha tó a nya go(ka)t tar tal ma zó – köz fi nan szí ro zott gyógy sze rek egy napi te rá pi á ra szá molt tá mo ga tás ér té - kének az át la ga ATC-cso port ra fo rint ban ki fe jez ve;

d) el té rés: az ATC-cso por ton be lül az or vos át lag és a b) pont sze rin ti cél ér ték szá za lé kos el té ré se;

e) or vos ra jel lem zõ el té rés szá za lék mé rõ szá ma (BSúly):

a mel lék let ben meg ha tá ro zott te rá pi ás te rü le te ken az or vos ál tal az adott te rá pi ás te rü le te ken nor ma tív jog cí men fel írt gyógy sze rek re ki fi ze tett tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás - nak a cél ér ték tõl való el té ré se sú lyoz va a be te gek ál tal ki - vál tott mennyi ség gel (DOT-ban).”

2. §

Az R. 4. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„4. § (1) Az or vo sok mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer - ren de lé si te vé keny sé ge az e ren de let mel lék le té ben fog lalt ATC-cso por tok ban sze rep lõ, a mi nisz ter ál tal tájékozta - tóban köz zé tett ha tó a nya go(ka)t tar tal ma zó gyógy sze rek ese tén ki zá ró lag nor ma tív tá mo ga tá si jog cí men tör té nõ gyógy szer ren de lé sük alap ján ke rül ér té ke lés re.

(2) A mi nisz ter az azo nos – e ren de let mel lék le te sze - rinti – ATC-cso por ton ként min den nap tá ri ne gyed év elsõ nap já val meg ál la pít ja a te rá pi ás gyógy szer cso port ra jel - lem zõ, egy napi te rá pi á ra jutó elv árt tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tást (cél ér té ket). Az azo nos te rá pi ás gyógy szer cso - port cél ér té ke a költ ség ha té kony gyógy szer ren de lés mu ta - tó ja. A cél ér ték a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év re ér vé nyes.

(3) A cél ér té ket az adott te rá pi ás te rü let te kin te té ben irány adó irány el vek ben és fi nan szí ro zá si pro to kol lok ban le fek te tett el vek, va la mint az or vo sok ál tal fel írt és a be te - gek ál tal ki vál tott gyógy sze rek alap ján a mi nisz ter az OEP – a te rá pi ás te rü let sze rint il le té kes szak mai kol lé gi u mok - kal való egyez te tést kö ve tõ – ja vas la tá nak fi gye lem be vé - te lé vel ál la pít ja meg.

(4) Az OEP fo lya ma to san fi gye lem mel kí sé ri az or vo - sok gyógy szer ren de lé si szo ká sát és min den nap tá ri ne - gyed év utol só nap ját kö ve tõ má so dik hó nap 15. nap já ig hon lap ján köz zé te szi va la mennyi or vos gyógy szer ren de - lé si gya kor la tá ra jel lem zõ mu ta tó kat és a mi nõ sé gi és ha té - kony gyógy szer ren de lé si rend szer ben szá mí tott ér té ke lé - sü ket ele mez he tõ mó don.

(6)

(5) A te rá pi ás gyógy szer cso por ton ként a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év re ér vé nyes cél ér té ket min dig az elõ zõ nap tá ri ne gyed év 1. nap já ig az Egész ség ügyi Miniszté - rium hon lap ján köz zé kell ten ni.

(6) A mi nisz ter a mel lék let ben köz zé tett ATC-cso por - tok ban az ér té ke lés re ke rü lõ ha tó anya go kat az (5) be - kezdés sze rin ti idõ pont ban tá jé koz ta tó ban te szi köz zé az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um hon lap ján. Az ér té ke lés ben részt ve võ ha tó anya gok köre az OEP – az il le té kes szak mai kol lé gi u mok kal való egyez te tést kö ve tõ – ja vas la tá nak fi - gye lem be vé te lé vel ke rül meg ha tá ro zás ra, mely nek so rán fi gye lem mel kell len ni a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ki áram lás nagy sá gá ra, a be teg szám ra, il let ve olyan szak - mai szem pon tok ra, me lyek alap ján az adott ha tó anyag hatásaira vagy in di ká ci ós te rü le té re fi gye lem mel nem vet - he tõ össze az ATC-cso port töb bi ha tó anya gá val.

(7) Nem le het a (6) be kez dés sze rin ti ér té ke lés tár gya az a ha tó anyag, mely nek DOT for gal mi ré sze se dé se a tel jes ATC-cso port for gal má nak 1%-át nem éri el.”

3. §

„5. § (1) Az OEP a mel lék let sze rin ti te rá pi ás gyógy - szer cso por ton ként vizs gál ja az or vos mi nõ sé gi és ha té - kony gyógy szer ren de lé si mu ta tó ját (or vos át lag), azt, hogy az adott gyógy szer fel írá sa al kal má val az or vos mi lyen mér ték ben al kal maz ta az adott te rá pi ás gyógy szer cso port ba tar to zó ké szít mé nyek kö zül az egy napi te rá pi á ra szá mí tott ala csony tá mo ga tá si ér té kû ké szít mé nye ket.

(2) Amennyi ben az adott ne gyed évi azo nos te rá pi ás gyógy - szer cso port ba tar to zó, a mi nisz ter tá jé koz ta tó já ban köz zétett ha tó anya go kat tar tal ma zó köz fi nan szí ro zott gyógy szer fi - gye lem be vé te lé vel meg ál la pí tott át lag (or vos át lag) a cél ér - ték nél ala cso nyabb, az or vos gyógyszer rendelési gya kor la ta meg ta ka rí tó gyógy szer ren de lés nek mi nõ sül.

(3) Az OEP ne gyed évi rend sze res ség gel vizs gál ja a cél - ér ték tõl való el té ré se ket (el té rés). Az or vos ál tal fel írt és a be teg ál tal ki vál tott mennyi ség gel sú lyo zott át la got ti zed szá za lék pon tos ság gal (BSúly) kell meg ad ni.

(4) A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés értéke - lése so rán nem ke rül fi gye lem be vé tel re az az or vos, aki nek a mel lék let ben meg ha tá ro zott ATC-cso por tok ba tar to zó, a mi nisz ter tá jé koz ta tó já ban köz zé tett ha tó anya got tar - talmazó gyógy sze rek ren de lé sé re ki fi ze tett társadalom - biztosítási tá mo ga tás az adott nap tá ri ne gyed év ben az 50 000 fo rin tot nem ha lad ja meg.

(5) A mi nõ sé gi és ha té kony gyógy szer ren de lés ér té ke lé se so rán nem ke rül fi gye lem be vé tel re

a) az a té tel, ahol

aa) a gyógy szer ren de lés tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás igény be vé te le nél kül tör tént,

ab) a vé nyen ma giszt rá lis ké szít ményt ren del tek, b) az a te rá pi ás gyógy szer cso port, amely be tar to zó gyógy sze rek or vos ál tal tár sa da lom biz to sí tá si támoga -

tással tör té nõ ren de lé se az adott nap tá ri ne gyed év ben az 500 DOT-nyi mennyi sé get nem ha lad ja meg.”

4. §

„6. § (1) Amennyi ben a vizs gált te rá pi ás te rü le ten az or - vos ál tal tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal fel írt és a be - te gek ál tal ki vál tott gyógy sze rek egy nap ra esõ tá mo ga tá - sá nak mennyi ség gel sú lyo zott át la ga az adott nap tá ri ne - gyed év ben na gyobb, mint a cél ér ték, a MEP té te les hely - szí ni el len õr zést tart hat.

(2) A MEP az adott nap tá ri ne gyed év ben po zi tív Bsúllyal ren del ke zõ or vo sok kö zül – az e ren de let alap ján ér té kelt va la mennyi po zi tív Bsúllyal ren del ke zõ or vos 5%-ának meg fe le lõ szám ban – a leg költ sé ge seb ben ren - delõ or vo sok to vább kép zé sét kö te les el ren del ni.

(3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott el mé le ti to vább - kép zé se ket az OEP szer ve zi, az zal, hogy azo kat a kü lön jog sza bály sze rin ti kö te le zõ en vá laszt ha tó to vább kép zés - ként kell be je len te ni és pont szám ja vas lat tal el lát ni. A to - vább kép zés tar tal mát az OEP az Or szá gos Alap el lá tá si Intézet, il let ve az Or szá gos Szak fel ügye le ti Mód szer ta ni Köz pont köz re mû kö dé sé vel ha tá roz za meg.

(4) Az or vos a to vább kép zé sen való rész vé tel re kö te le - zés tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül kö te les a to vább kép - zés re való je lent ke zést és a to vább kép zés meg kez dé sét meg fe le lõ mó don iga zol ni a MEP-nek. A to vább kép zés költ sé gét az or vos vi se li.

(5) Az OEP kö te les a to vább kép zé si prog ra mot az érin - tet tek szá má ra hoz zá fér he tõ for má ban köz zé ten ni. A to - vább kép zé si prog ram köz zé té te lé rõl szó ló fel hí vás nak tar - tal maz nia kell a to vább kép zés cí mét, for má ját, cél cso port - ját, he lyét, ide jét, dí ját, a je lent ke zés ha tár ide jét, a je lent - ke zés he lyét és a meg ál la pí tott pont ér té ket.”

5. §

(1) Az R. 7. § (2) be kez dés d) pont ja he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:

[Amennyi ben az el len õr zés so rán meg ál la pít ja, hogy]

„d) a gyógy szer ren de lé se so rán az or vos

da) a kü lön jog sza bály sze rin ti he lyet te sít he tõ ség le he - tõ sé ge it az or vo si do ku men tá ci ó ban rög zí tett mó don nem egyez tet te a be teg gel, il let ve a be te get nem tá jé koz tat ta iga zol ha tó an az azo nos ha tó anyag-tar tal mú ké szít mé nyek kö zül a be teg szá má ra leg ala cso nyabb té rí té si díj el le - nében hoz zá fér he tõ ké szít mé nyek rõl,

db) a kü lön jog sza bály sze rin ti he lyet te sít he tõ sé get a vé nyen meg til tot ta, ami nek szak mai in do ka nem ke rült rög zí tés re az or vo si do ku men tá ci ó ban,”

[a MEP so ron kí vül tá jé koz tat ja a ta pasz talt hi á nyos sá gok - ról az or vost, il let ve az egész ség ügyi szol gál ta tót, va la mint az Ebtv. 36. §-a sze rint szak fel ügye le ti el len õr zést vé gez.]

(7)

(2) Az R. 7. § (2) be kez dés e) pont ja he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:

„e) a gyógy szer ren de lé sé vel egy ide jû leg nem ke rült rög zí tés re a be teg do ku men tá ci ó ban – ide ért ve a be teg for - gal mi ada tok elekt ro ni kus for má ban való rög zí té sét is – a biz to sí tott ra vo nat ko zó ada to kon túl a ren de lés kel te, jog - cí me és a ren delt gyógy szer mennyi sé ge, va la mint a 30, il - let ve 90 na pon túli mennyi ség ren de lé se ese tén an nak in - do ka,”

(3) Az R. 7. § (2) be kez dés g) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„g) az or vos a ki emelt és az emelt, in di ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás sal tör té nõ ren de lés re vo nat ko zó, az r. 2–3. szá mú mel lék le té ben fog lalt fel té te lek meg sér té sé vel

ga) ki emelt vagy emelt, in di ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás - sal tör té nõ ren de lés re jo go sí tó be teg ség, kór ál la pot hi á - nyá ban ren delt gyógy szert vagy ál lí tott ki ja vas la tot,

gb) ki emelt vagy emelt, in di ká ci ó hoz kö tött tá mo ga tás - sal tör té nõ ren de lés re jo go sí tó ké pe sí tés hi á nyá ban ren delt gyógy szert vagy ál lí tott ki ja vas la tot,

gc) ki emelt vagy emelt, in di ká ci ó hoz kö tött támoga - tással tör té nõ ren de lés re jo go sí tó jog vi szony hi á nyá ban ren delt gyógy szert vagy ál lí tott ki ja vas la tot,

gd) nem a ki emelt vagy emelt, in di ká ci ó hoz kö tött tá - mo ga tás sal tör té nõ ren de lés re jo go sí tó BNO-kód rög zí té se mel lett ren delt gyógy szert vagy ál lí tott ki ja vas la tot,”

(4) Az R. 7. § (2) be kez dé se a kö vet ke zõ i)–j) pon tok kal egé szül ki:

„i) az or vos nem az r.-ben fog lalt ren del ke zé sek nek meg fe le lõ en ál lí tot ta ki a szak or vo si ja vas la tot,

j) az or vos szak or vo si ja vas lat hi á nyá ban, vagy le járt szak or vo si ja vas lat alap ján ren delt gyógy szert,”

6. §

Az R. mel lék le te he lyé be e ren de let mel lék le te lép.

7. §

(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – 2008. no vem ber 15-én lép ha tály ba az zal, hogy az R. e ren - de let 4. §-ával meg ál la pí tott 6. §-ában fog lalt, a to vább - kép zés re vo nat ko zó ren del ke zé se ket a 2009. már ci us 31-ét kö ve tõ en ki vál tott vé nyek te kin te té ben kell al kal maz ni.

(2) E ren de let 5. §-a 2009. jú li us 1-jén lép ha tály ba.

(3) A mi nisz ter elsõ íz ben 2008. de cem ber 1-jé ig hir de ti ki a cél ér té ke ket és az R. mel lék le te sze rin ti ATC-cso por - tok ba tar to zó, ér té ke lés re ke rü lõ ha tó anya gok kö rét.

(4) Az R. 7. § (2) be kez dés c) pont ja és 8/A. §-a ha tá lyát vesz ti.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

Mel lék let

a 257/2008. (X. 21.) Korm. ren de let hez

„Mel lék let

a 17/2007. (II. 13.) Korm. ren de let hez A cél ér ték és az or vos át lag szá mí tá sa so rán

fi gye lem be ve en dõ te rá pi ás te rü le tek

Te rá pi ás te rü let meg ne ve zé se ATC kód

Gyo mor bán tal mak, GERD A02

Ma gas vér nyo más C02+C03+C07+C08+C09

Vér zsír el té ré sek (ma gas ko lesz te rin, tri gli ce rid)

C10

Cu kor be teg ség A10

”

III. RÉSZ

Egész ség ügyi mi nisz te ri ren de le tek és uta sí tá sok

A kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter, az egész ség ügyi mi nisz ter, valamint a föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si

mi nisz ter

25/2008. (X. 17.) KvVM–EüM–FVM e g y ü t t e s r e n d e l e t e

a lég szennye zett sé gi ha tár ér té kek rõl, a hely hez kö tött lég szennye zõ pont for rá sok ki bo csá tá si

ha tár ér té ke i rõl szó ló

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együt tes rendelet módosításáról

A kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 1995. évi LIII. tör vény 89. § (3) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi - niszter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 165/2006. (VII. 28.)

(8)

Korm. ren de let 1. § a) pont já ban, az egész ség ügyi mi nisz - ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban, a föld mû ve lés ügyi és vidékfejlesztési mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 162/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban meg - ha tá ro zott fel adat kö rünk ben el jár va a kö vet ke zõ ket ren - del jük el:

1. §

A lég szennye zett sé gi ha tár ér té kek rõl, a hely hez kö tött lég szennye zõ pont for rá sok ki bo csá tá si ha tár ér té ke i rõl szó ló 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együt tes ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 3. szá mú mel lék le te he lyé be a mel - léklet lép.

2. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha - tály ba, és ha tá lyát vesz ti a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon.

(2) Az R. 8. § má so dik mon da ta ha tá lyát vesz ti.

(3) Az R. 9. § c) pont já ban a „6. cik ke” szö veg rész he - lyé be a „6. cik ke, 8. cik ké nek (3) be kez dé se, I–III. mel lék - le te” szö veg, az R. 9. § e) pont já ban a „va la mint 14. cik ke”

szö veg rész he lyé be a „14. cik ke, va la mint II. mel lék le te”

szö veg lép.

(4) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tus nak való meg fe le lést szol gál ja:

a) a Ta nács 1999/30/EK irány el ve (1999. áp ri lis 22.) a kör nye ze ti le ve gõ ben lévõ kén-di oxid ra, nitrogén- dioxidra és nit ro gén-oxi dok ra, va la mint por ra és ólom ra vo nat ko zó ha tár ér té kek rõl 3. cikk (2) be kez dés, 4. cikk (2) be kez dés, 8. cikk (3) be kez dés, I–III. mel lék let;

b) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2002/3/EK irány - elve (2002. feb ru ár 12.) a kör nye ze ti le ve gõ ózontartal - máról 6. cikk (1) be kez dés a) pont, II. mel lék let.

Sza bó Imre s. k., Dr. Szé kely Ta más s. k.,

kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter egész ség ügyi mi nisz ter

Gráf Jó zsef s. k.,

föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

Mel lék let a 25/2008. (X. 17.) KvVM–EüM–FVM együttes ren de let hez

[3. szá mú mel lék let a 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együt tes ren de let hez]

„Tá jé koz ta tá si és ri asz tá si kü szöb ér té kek A le ve gõ tér fo ga tot 293 K hõ mér sék let re és 101,3 kPa nyo más ra át kell szá mí ta ni.

[CAS szám: Che mi cal Abst racts Ser vi ce azo no sí tó szá ma]

Lég szennye zõ anyag [CAS szám]

Tá jé koz ta tá si kü szöb ér ték [µg/m³]

Ri asz tá si kü szöb ér ték [µg/m³]

Kén-di oxid [7446-09-5] 400 µg/m³ há rom

egy mást kö ve tõ órá ban

500 µg/m³ há rom egy mást

kö ve tõ órá ban vagy 72 órán túl meg ha la dott 400 µg/m³

Nit ro gén-di oxid [10102-44-0] 350 µg/m³ há rom

400 µg/m³ há rom egy mást

kö ve tõ órá ban vagy 72 órán túl meg ha la dott 350 µg/m³

(9)

Lég szennye zõ anyag [CAS szám]

Tá jé koz ta tá si kü szöb ér ték [µg/m³]

Ri asz tá si kü szöb ér ték [µg/m³]

Szén-mon oxid [630-08-0] 20 000 µg/m³ há rom

30 000 µg/m³ há rom egy mást

kö ve tõ órá ban vagy

72 órán túl meg ha la dott 20 000 µg/m³

Szál ló por (PM10) 75 µg/m³ két egy mást

kö ve tõ na pon

100 µg/m³ két egy mást kö ve tõ na pon és a me te o ro ló gi ai

elõ re jel zé sek sze rint a kö vet ke zõ na pon ja vu lás nem vár ha tó

Ózon [10028-15-6] 180 µg/m³ há rom

240 µg/m³ há rom egy mást kö ve tõ

órá ban vagy

72 órán túl meg ha la dott 180 µg/m³

A la kos sá gi tá jé koz ta tás nak a kö vet ke zõk sze rint leg alább az aláb bi ak ra kell ki ter jed nie:

a) Tá jé koz ta tás az ész lelt túl lé pés rõl:

– a túl lé pés he lye, az érin tett te rü let,

– a túl lé pés mér té ke (a tá jé koz ta tá si vagy a ri asz tá si küszöbértékekhez vi szo nyít va), – a túl lé pés kez de te és vár ha tó idõ tar ta ma,

– a leg ma ga sabb 1 órás, 8 órás és 24 órás át lag kon cent rá ció meg adá sá val.

b) Elõ re jel zés a kö vet ke zõ idõ szak ra (nap szak ra/nap ra):

– a vár ha tó túl lé pés sel érin tett te rü let,

– a vár ha tó (tá jé koz ta tá si vagy ri asz tá si) fo ko zat,

– a vár ha tó vál to zá sok a szennye zett sé gi szint ben (ja vu lás, sta bi li zá ló dás vagy rom lás) tör té nõ meg adá sá val.

c) Tá jé koz ta tás az érin tett la kos ság ré szé re a le het sé ges egész ség ügyi ha tá sok ról és a ja va solt te en dõk rõl:

– a ve szé lyez te tett né pes ség cso por tok (pl. óvo dás ko rú ak, is ko lai ta nu lók, idõ sek, be te gek), – a vár ha tó tü ne tek,

– az érin tett né pes ség cso por tok szá má ra ja va solt elõ vigyázatossági in téz ke dé sek, – a to váb bi in for má ci ók el éré si mód já nak

meg adá sá val.

d) Tá jé koz ta tás a szennye zett ség, il let ve az ex po zí ció csök ken té se ér de ké ben te en dõ meg elõ zõ be avat ko zás ról a szennye zett ség le het sé ges oka i nak be mu ta tá sá val és a ki bo csá tá sok csök ken té sé re vo nat ko zó aján lá sok kal.”

(10)

Az egész ség ügyi mi nisz ter 39/2008. (X. 18.) EüM

r e n d e l e t e

egyes, a gyógy sze rek kel kap cso la tos egész ség ügyi mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról

Az em be ri al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek rõl és egyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör vé nyek mó do sí tá - sá ról szó ló 2005. évi XCV. tör vény 32. § (5) be kez dés g) pont já ban, 32. § (6) be kez dés a) pont já ban – a pénz ügy - mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 169/2006.

(VII. 28.) Korm. ren de let 1. § b) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kör ében el já ró pénz ügy mi nisz ter rel egyetértés - ben –, a biz ton sá gos és gaz da sá gos gyógy szer- és gyó gyá - sza ti se géd esz köz-el lá tás, va la mint a gyógy szer for gal ma - zás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 2006. évi XCVIII. tör vény 77. § (2) be kez dés b) pont já ban, va la mint a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII.

tör vény 83. § (4) be kez dés n) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján – az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás - kö ré rõl szó ló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a)–b) pont já ban fog lalt fel adat kö röm ben el jár va – a kö vet - ke zõ ket ren de lem el:

1. §

Az em be ri fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek ren de lé - sé rõl és ki adá sá ról szó ló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM ren - de let (a to váb bi ak ban: R.) 2. § (1) be kez dé se he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Gyógy szer ren de lé sé re jo go sult min den or vos és fog or vos (a to váb bi ak ban együtt: or vos) az em be ri al kal - ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek rõl és egyéb, a gyógyszer - piacot sza bá lyo zó tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló 2005.

évi XCV. tör vény (a to váb bi ak ban: GyT.) 25. § (1) és (6) be kez dé sé ben fog lal tak alap ján.”

2. §

Az R. a kö vet ke zõ 2/A. §-sal egé szül ki:

„2/A. § (1) Gyógy szert ren del ni a for ga lom ba ho za ta li en ge dély ben jó vá ha gyott al kal ma zá si elõ írás ban nem sze - rep lõ ja val lat ban (a to váb bi ak ban: in di ká ci ón túli gyógy - szer ren de lés) a GyT. 25. § (6)–(7) be kez dé sé ben fog lalt ese tek ben le het.

(2) Ma gyar or szá gon for ga lom ba ho za ta li en ge déllyel nem ren del ke zõ gyógy szer ese té ben a GyT.-ben és az e §-ban fog lalt ren del ke zé se ket a 3. § (5)–(8) be kez dé se, il let ve a 4. § sze rin ti ren del ke zé sek kel együt te sen kell al - kal maz ni.

(3) Az in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés en ge dé lye zé se irán ti ké rel met e ren de let 6. szá mú mel lék le te sze rin ti nyom tat vá nyon, az adott be teg ség re irány adó szak ké pe sí - tés sel ren del ke zõ or vos (a to váb bi ak ban: ke ze lõ or vos) nyújt ja be az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet hez (a to - váb bi ak ban: OGYI). A ké re lem

a) rossz in du la tú da ga na tos be teg ség – a ha e ma to ló gi ai kór ké pek ki vé te lé vel – ke ze lé sé re szol gá ló gyógy szer ese - tén az adott be teg adott rossz in du la tú be teg sé gé nek te - rápiájában érin tett szak or vo sok (on ko te am) do ku men tált kö zös dön té se sze rin ti ja vas lat tal,

b) an ti in fek tív te rá pia gyógy sze re ese tén, amennyi ben a ren de lés re a (8) be kez dés sze rint ke rül sor, az in té zet in fek - ció kont rol lért fe le lõs in fek to ló gu sá nak, vagy az in fek to ló - gi ai szak kon zí li u mot el lá tó in fek to ló gus szak or vo sá nak jó - vá ha gyá sá val,

c) re zisz tens tu ber ku ló zis ke ze lé sé re szol gá ló gyógy - szer ese té ben az or szá gos tü dõ gyó gyász szak fõ or vos ja - vas la tá val,

d) sür gõs szük ség ese tén, amennyi ben a be teg ke ze lé se nem in ten zív osz tá lyon tör té nik, a te rü le ti leg il le té kes in ten - zív osz tály – 18 év alat ti be teg ese tén a gyer mek-in ten zív osz tály – ve ze tõ jé nek jó vá ha gyá sá val

ki egé szít ve ke rül het be nyúj tás ra.

(4) A ké re lem nek tar tal maz nia kell:

a) a gyógy szer ne vét, ha tó anya gát, ha tás erõs sé gét, gyógy - szerformáját, ki sze re lé sét,

b) an nak rész le tes in do kát, hogy mi ért nem le het sé ges, vagy ered mény te len a be teg ke ze lé se a for ga lom ba ho za - tal ra en ge dé lye zett gyógy sze rek kel, amennyi ben azo kat jó vá ha gyott in di ká ci ó juk ban al kal maz zák,

c) an nak a ja val lat nak a pon tos meg ne ve zé sét, amely - ben a ke ze lõ or vos a gyógy szert ren del ni kí ván ja, va la mint a gyógy szer ter ve zett ada go lá sát, és a ke ze lés vár ha tó idõ - tar ta mát,

d) a c) pont sze rin ti ja val lat ban való al kal ma zás indo - kait, va la mint in do kolt sá gá nak bi zo nyí té ka it, így külö - nösen:

da) a kli ni kai vizs gá la tok ról szó ló köz le mé nye ket, és db) a gyógy szer rel tör tént ke ze lés sel kap cso la tos szak mai fo lyó irat ban köz zé tett köz le mé nye ket, és

dc) a ha zai, il let ve nem zet kö zi aján lá so kat,

e) a be teg ne vét, szü le té si ide jét, TAJ szá mát, kis ko rú be teg, il let ve cse lek võ kép te len be teg ese tén az egész ség - ügy rõl szó ló 1997. évi CLIV. tör vény 16. § (2) be kez dé se sze rin ti nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély (a to váb bi ak ban:

nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély) ne vét.

(5) A ké re lem hez csa tol ni kell:

a) elsõ al ka lom mal a ke ze lõ or vos nyi lat ko za tát ar ról, hogy vál lal ja, hogy a ke ze lés le zá rul ta kor, va la mint fo lya - ma tos ke ze lés ese tén az OGYI ál tal meg ho zott ha tá ro zat - ban meg ha tá ro zott idõ kö zön ként az OGYI-nak rész le tes, ki ér té kel he tõ je len tést küld az adott be teg ál la po tá ról, a ke - ze lés rõl, an nak ered mé nyé rõl, il let ve az eset le ges mel lék - ha tá sok ról,

b) a be teg, il let ve a nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély nyi lat ko za tát, hogy hoz zá já rul a gyógy szer in di ká ci ón túli al kal ma zá sá hoz,

c) an ti in fek tív te rá pia irán ti ké re lem ese tén – sür gõs szük ség ese té nek ki vé te lé vel – a ke ze lést alá tá masz tó tenyész té si és – amennyi ben az ren del ke zés re áll – an ti bi o - ti kum ér zé keny sé gi le le te ket,

(11)

d) re zisz tens tu ber ku ló zis ke ze lé sé re szol gá ló gyógy - szer ese tén a te nyész té si és an ti bi o ti kum ér zé keny sé gi le - le te ket.

(6) Az OGYI a ké re lem el bí rá lá sa so rán vizs gál ja to váb - bá, hogy a ké szít mény ké rel me zett in di ká ci ó já val kap cso - la to san kli ni kai vizs gá lat, il let ve for ga lom ba ho za ta li en - ge dély mó do sí tá sa irán ti ké re lem van-e fo lya mat ban va la - me lyik EGT tag ál lam ban.

(7) Amennyi ben ko ráb ban már ugyan azon gyógy szer vo nat ko zá sá ban ugyan ar ra a ja val lat ra az OGYI en ge dé - lyez te az al kal ma zást, nem kell tar tal maz nia a ké re lem nek a (4) be kez dés d) pont ja sze rin ti bi zo nyí té ko kat.

(8) Az in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés sür gõs szük - ség gé tör té nõ mi nõ sí té se ab ban az eset ben in do kolt, ha a ké rel me zett gyógy szer a be teg élet ve szé lyes ál la po tá nak ke ze lé sé re, vagy köz vet len élet ve szély el há rí tá sá ra szol - gál. A sür gõs szük ség fenn ál lá sát a ke ze lõ or vos nak a ké re - lem ben rész le te sen in do kol nia kell.

(9) A be teg tá jé koz ta tá sá ra és a hoz zá já ru ló nyi lat ko zat - ra az em be ri fel hasz ná lás ra ke rü lõ vizs gá la ti ké szít mé nyek kli ni kai vizs gá la tá ról és a he lyes kli ni kai gya kor lat al - kalma zá sá ról szó ló 35/2005. (VIII. 26.) EüM ren de let 6. §-ában fog lalt ren del ke zé se ket ér te lem sze rû en kell al - kal maz ni.

(10) Az OGYI az e § sze rint ho zott ha tá ro za tai alap ján hon lap ján köz le ményt tesz köz zé, mely tar tal maz za a gyógy szert azo no sí tó ada to kat, az en ge dé lye zett/el uta sí - tott in di ká ci ót, a ja vas la tot vé le mé nye zõ szak mai kollé - gium meg ne ve zé sét és ja vas la tát, va la mint a ké re lem elutasítása ese tén az el uta sí tás in do kát.

(11) E § al kal ma zá sá ban ja val la ton a gyógy szer al kal - ma zá si elõ írá sá ban sze rep lõ ren del ke zé se ket kell ér te ni.”

3. §

Az R. 3. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) Az or vos – a 2/A. §-ban, je len § (5)–(8) be kez dé sé - ben, va la mint a 4. §-ban fog lal tak ki vé te lé vel – Ma gyar or - szá gon, il let ve az Eu ró pai Unió Bi zott sá ga ál tal forga - lomba ho za tal ra en ge dé lye zett gyógy szert, va la mint ma - giszt rá lis gyógy szert ren del het. Az or vos ma giszt rá lis gyógy szer al ko tó ré sze ként az OGYI köz le mé nyé ben köz - zé tett gyógy szer anya go kat ren del he ti, en nek hi á nyá ban ke rül het sor for ga lom ba ho za tal ra en ge dé lye zett gyógy szer ma giszt rá lis al ko tó rész ként tör té nõ ren de lé sé re.”

4. §

(1) Az R. 7. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zés lép:

„(2) A nyil ván tar tás ban az or vos nak fel kell tün tet nie a be teg di ag nó zi sát, a ren delt gyógy szert vagy ha tó anya got, an nak mennyi sé gét és gyógy szer for má ját, va la mint a

ren de lés kel tét, to váb bá a be teg tár sa da lom biz to sí tá si azo - no sí tá si je lét, il le tõ leg be teg biz to sí tá si iga zol vá nyá nak szá mát (a to váb bi ak ban együtt: TAJ szám), köz gyógy el lá - tott be teg ese tén pe dig a köz gyógy el lá tá si iga zol vány szá - mát is. A 2/A. §-ban fog lalt in di ká ci ón túli gyógy szer ren - de lés ese tén fel kell tün tet ni to váb bá az in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés re vo nat ko zó OGYI en ge dély szá mát és csa tol ni kell a be teg nyi lat ko za tát a ke ze lés be való be le - egye zés rõl. A 2. § (3) be kez dé se sze rin ti or vos a nyil ván - tar tás cél já ra bár mely hi telt ér dem lõ do ku men tá ci ót fel - hasz nál hat, amely ben az em lí tett ada to kat fel tün tet te.”

(2) Az R. 7. § (3) be kez dé se a kö vet ke zõ g) pont tal egé szül ki:

[A vé nyen az or vos nak fel kell tün tet ni:]

„g) a 2/A. § sze rin ti gyógy szer ren de lés ese tén az in di - ká ci ón túli gyógy szer ren de lés té nyét „off la bel” meg je lö - lés sel.”

5. §

„(4) Gyógy szert az or vos – a 2/A. §-ban fog lal tak ki vé - te lé vel – vagy la go san, „seu” is ren del het.”

„(6) Az or vos az OGYI ál tal egyen ér té kû ek nek és egy - más sal he lyet te sít he tõ nek mi nõ sí tett és hon lap ján is köz - zé tett gyógy sze rek ren de lé se ese tén a ké szít mény helyet - tesíthetõségének gyógy sze rész felé tör té nõ le til tá sát – a (7) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – a be teg gel egyez - tet ni kö te les.”

(3) Az R. 9. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki:

„(7) In di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés ese tén az or vos a ren delt gyógy szer he lyet te sí té sét le tilt ja a gyógy sze rész felé.”

6. §

Az R. e ren de let mel lék le te sze rin ti 6. szá mú mel lék let tel egé szül ki.

7. §

A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy - szerekrõl és a tá mo ga tás össze gé rõl szó ló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM ren de let (a to váb bi ak ban: r.) a kö vet ke zõ 2/A. §-sal egé szül ki:

„2/A. § A kü lön jog sza bály ban fog lal tak sze rin ti, a gyógy sze rek for ga lom ba ho za ta li en ge dé lyé ben fog lalt al - kal ma zá si elõ írás ban sze rep lõ ja val la to kon túli gyógy szer - ren de lés ese tén a vé nyen a „tel jes ár” jog cí met kell meg je - löl ni.”

(12)

8. §

Az em be ri fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek kel kap - cso la tos egyes en ge dé lye zé si el já rá sok so rán fi ze ten dõ igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jak ról szó ló 32/2005. (VIII. 11.) EüM ren de let 1. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:

„(4) Az em be ri al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek rõl és egyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör vé nyek mó do sí tá - sá ról szó ló 2005. évi XCV. tör vény 25. § (6)–(12) be kez - dé se, il let ve az em be ri fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek ren de lé sé rõl és ki adá sá ról szó ló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM ren de let 2/A. §-a sze rin ti, az in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés en ge dé lye zé se irán ti el já rá so kért nem kell igaz ga tá si-szol gál ta tá si dí jat fi zet ni.”

9. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha - tály ba.

(2) Az r. 7. § (2) be kez dé se, va la mint 7/A. § (2) be kez - dé se ha tá lyát vesz ti.

(3) E ren de let a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 30. na pon ha tá lyát vesz ti.

Dr. Szé kely Ta más s. k.,

egész ség ügyi mi nisz ter

Mel lék let a 39/2008. (X. 18.) EüM ren de let hez

„6. szá mú mel lék let a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM ren de let hez

Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet Kelt:………..……., 20...

1372 Bu da pest 5, Pf. 45 Fax:

KÉRELEM

INDIKÁCIÓN TÚLI GYÓGYSZERRENDELÉS ENGEDÉLYEZÉSÉRE

Az em be ri fel hasz ná lás ra ke rü lõ gyógy sze rek ren de lé sé rõl és ki adá sá ról szó ló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM ren de let 2/A. §-ában fog lal tak nak meg fe le lõ en ké rem az Or szá gos Gyógy sze ré sze ti In té zet tõl in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés en ge dé lye zé sét az aláb bi ak sze rint

ƒ sür gõs ség gel (amit kü lön mel lék let ben in do ko lok¹) ƒ a szo ká sos el já rá si rend ben

A ké rel me zõ or vos ada tai

A ké rel met elõ ter jesz tõ ke ze lõ or vos neve: ...

Mun ka he lye: ...

Szak or vo si ké pe sí té se: ...

A be teg ada tai

A be teg neve: ...

Szü le té si ide je: ...

TAJ szá ma: ...

Be teg sé ge: ...

Cse lek võ kép te len vagy kor lá to zot tan cse lek võ ké pes (kis ko rú) ese tén a nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély

neve: ...

1 Ki zá ró lag a hi vat ko zott ren de let 2/A. § (8) be kez dé se sze rint.

(13)

A gyógy szer ada tai

A gyógy szer neve: ...

Ha tó anya ga(i): ...

Ha tás erõs sé ge: ...

Gyógy szer for má ja: ...

Ki sze re lé se: ...

A for ga lom ba ho za ta li en ge dély jo go sult ja: ...

A gyógy szer for ga lom ban van (meg je lö len dõ):

ƒ Ma gyar or szá gon (ha nem, ak kor)

ƒ az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál la má ban, pél dá ul: ...

(ha nem, ak kor)

ƒ más or szág ban, és pe dig: ...

Az in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés ada tai

Az en ge dé lyez ni kért ja val lat: ...

...

Az ed dig al kal ma zott ke ze lés és an nak in dok lá sa, hogy az mi ért nem volt ered mé nyes:²

A gyógy szer ter ve zett ada go lá sa: ...

A ke ze lés vár ha tó idõ tar ta ma:

ƒ fo lya ma tos

ƒ meg ha tá roz ha tó, és pe dig: ...

E ké re lem hez csa to lom:

ƒ nyi lat ko za to mat, ami sze rint vál la lom, hogy a ke ze lés le zá rul ta kor, va la mint fo lya ma tos ke ze lés ese tén az OGYI ál - tal meg ha tá ro zott idõ kö zön ként az OGYI-nak rész le tes, ki ér té kel he tõ je len tést kül dök a be teg ál la po tá ról, a ke ze lés rõl, an nak ered mé nyé rõl, va la mint az eset le ges mel lék ha tá sok ról

ƒ a be teg (il let ve a nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély) nyi lat ko za tát, hogy hoz zá já rul a gyógy szer in di ká ci ón túli al - kal ma zá sá hoz

ƒ (rossz in du la tú da ga na tos be teg ség ese tén) a be teg te rá pi á já ban érin tett szak or vo sok (on ko te am) – alá írá suk kal meg erõ sí tett – egyet ér té sét az in di ká ci ón túli gyógy szer ren de lés sel

ƒ (an ti in fek tív te rá pia gyógy sze re ese tén, ha a sür gõs ség gel való ügy in té zést ké rik) a gyó gyí tó in té zet in fek ció-kont - rol lért fe le lõs in fek to ló gus szak or vo sá nak vagy az in fek to ló gi ai szak kon zí li u mot el lá tó in fek to ló gus – alá írá sá val meg - erõ sí tett – jó vá ha gyá sát

ƒ (re zisz tens tu ber ku ló zis ke ze lé sé re szol gá ló gyógy szer ese tén) az or szá gos tü dõ gyó gyász szak fõ or vos ja vas la tát ƒ (amennyi ben a be teg ke ze lé se nem in ten zív osz tá lyon tör té nik, s ha a sür gõs ség gel való ügy in té zést ké rik) a te rü le - tileg il le té kes in ten zív osz tály – 18 év alat ti be teg ese tén a gyer mek-in ten zív osz tály – ve ze tõ jé nek jó vá ha gyá sát.

...

ké rel me zõ ke ze lõ or vos P. H. ”

2 Rész le tes mel lék let ben.

(14)

Az egész ség ügyi mi nisz ter 40/2008. (X. 18.) EüM

r e n d e l e t e

az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról Az egész ség ügy rõl szó ló 1997. évi CLIV. tör vény 247. § (2) be kez dés f) és k) pont ja i ban fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján, az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö - ré rõl szó ló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban fog lalt fel adat kö röm ben el jár va a kö vet ke - zõket ren de lem:

1. §

Az or vos tech ni kai esz kö zök rõl szó ló 16/2006. (III. 27.) EüM ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 2. § (1) be kez dés o) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[E ren de let al kal ma zá sá ban]

„o) új ra fel hasz nál ha tó vá té tel: a le járt sza va tos sá gú, vagy a ki cso ma golt, de fel nem hasz nált egy szer hasz ná la - tos or vos tech ni kai esz köz – ide nem ért ve a biz to sí tot tak ré szé re fel írt gyó gyá sza ti se géd esz kö zö ket, va la mint az egy szer hasz ná la tos in jek ci ós tût és ka nült, fecs ken dõt – tisz tí tá sa, fer tõt le ní té se, öb lí té se és szá rí tá sa, tisz ta sá gá - nak és ép sé gé nek el len õr zé se, ápo lá sa, cso ma go lá sa és ste - ri li zá lá sa, va la mint – amennyi ben szük sé ges – a tech ni kai és funk ci o ná lis biz ton sá gá nak vissza ál lí tá sa a 15. szá mú mel lék let ben fog lal tak sze rint.”

2. §

Az R. 3. §-a a kö vet ke zõ új (9) be kez dés sel egé szül ki:

„(9) Az új ra fel hasz nál ha tó vá tett egy szer hasz ná la tos esz köz fel hasz ná lá sá nak té nyét az or vos rög zí ti a be teg egész ség ügyi do ku men tá ci ó já ban.”

3. §

Az R. 15. szá mú mel lék le te e ren de let mel lék le te sze rint mó do sul.

4. §

(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let 2. §-a 2009. ja nu ár 1. nap ján lép ha tály ba.

(3) Ez a ren de let 2009. ja nu ár 2. nap ján ha tá lyát vesz ti.

Dr. Szé kely Ta más s. k.,

egész ség ügyi mi nisz ter

Mel lék let

a 40/2008. (X. 18.) EüM ren de let hez 1. Az R. 15. szá mú mel lék le te

a) 1. pont já nak má so dik mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„Az al kal ma zás elõt ti új ra fel hasz nál ha tó vá té tel re ak kor van szük ség, ha az egy szer hasz ná la tos or vos tech ni kai esz - köz sza va tos sá ga le járt, il let ve azt ki cso ma gol ták, de nem hasz nál ták fel.”

b) 1. pont já nak az 1.1. al pon tot meg elõ zõ be kez dé se i ben az „új ra fel hasz ná lan dó” szö veg ré szek he lyé be az „újra - felhasználhatóvá tett” szö veg lép,

c) 1. pont já ban az „esz köz elsõ fel hasz ná lá sa kor” szö veg - rész he lyé be az „esz köz nor mál fel hasz ná lá sa kor” szö veg lép,

d) 1.1. al pont já ban az „új ra fel hasz ná lá sa elõtt” szö veg - rész he lyé be az „új ra fel hasz nál ha tó vá té te le elõtt” szö veg, az „új ra fel hasz ná lan dó” szö veg rész he lyé be az „új ra fel - hasz nál ha tó vá te en dõ” szö veg lép,

e) 1.2. al pont já ban, va la mint az al pont cí mé ben az „új - ra fel hasz ná lás ra vo nat ko zó” szö veg ré szek he lyé be az „új - ra fel hasz nál ha tó vá té tel re vo nat ko zó” szö veg, az „új ra fel - hasz ná lás elõ fel té te le” szö veg rész he lyé be az „új ra fel - hasz nál ha tó vá té tel elõ fel té te le” szö veg lép,

f) 1.2.1. al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„1.2.1. Or vos tech ni kai esz kö zök új ra fel hasz nál ha tó vá té tel elõt ti koc ká zat ér té ke lé se és be so ro lá sa.

Az új ra fel hasz nál ha tó vá té tel fe le lõ sé nek min den or - vos tech ni kai esz köz ese té ben írás ban rög zí te nie kell, hogy az új ra fel hasz nál ha tó vá té tel meg tör té nik-e, és ha igen mi lyen gyak ran és mi lyen el já rá sok kal tör té nik meg.

Az or vos tech ni kai esz kö zök he lyes be so ro lá sá ért, az új - ra fel hasz nál ha tó vá té tel mód já nak meg ha tá ro zá sá ért és vég re haj tá sá ért az új ra fel hasz nál ha tó vá té telt vég zõ szerv vagy sze mély a fe le lõs.

A be so ro lás két sé ges vol ta ese tén az or vos tech ni kai esz - közt a ma ga sabb (kri ti ku sabb) koc ká za ti szint re kell be so - rol ni. A vá lasz tott új ra fel hasz nál ha tó vá té te li el já rás al - kalmas sá gát (az or vos tech ni kai esz köz funk ci o ná lis és biz - ton sá gi jel lem zõ i nek be tar tá sát) és ha té kony sá gát az or vos - tech ni kai esz köz höz és koc ká zat ér té ke lé sé hez illõ vizs gá - latok út ján kell iga zol ni.

Az új ra fel hasz nál ha tó vá té te li el já rá sok nak a be so ro lás szük sé ges sé ge alap ján min den or vos tech ni kai esz köz ese - té ben vég re haj tan dó ér té ke lé se és ki vá lasz tá sa so rán fi - gye lem be kell ven ni az or vos tech ni kai esz köz konstruk - ciós, anyag tech no ló gi ai és funk ci o ná lis tu laj don sá ga it, va - la mint az or vos tech ni kai esz köz al kal ma zá sá nak jel le gét, mi vel ezek be fo lyá sol hat ják az el já rá sok ha té kony sá gát és al kal mas sá gát.

Az or vos tech ni kai esz kö zön vár ha tó kór oko zók mennyi sé gé hez és tí pu sá hoz, va la mint azok nak az al kal - ma zan dó új ra fel hasz ná lá si el já rá sok kal szem be ni re zisz - ten ci á já hoz kap cso ló dó meg fon to lá sok dön tõ fontossá - gúak az al kal ma zás ra szánt el já rá sok ha té kony sá gá nak ha - tá rai fi gye lem be vé te le kor. Az új ra fel hasz nál ha tó vá te en dõ or vos tech ni kai esz kö zök kel járó koc ká za tok meg ha tá ro -