A statisztika Ausztráliában

(1)

A STATISZTIKA AUSZTRÁLlÁBAW KOMLÓSY ENIKÖ

Az 1988—ban megalakulásának 200. évfordulóját ünneplő Ausztráliában a sta-

tisztikának. azaz az egész kontinensre kiterjedő Ausztrál Statisztikai Hivatalnak

(Australian Bureau of Statistics'nek) nincsenek olyan nagy hagyományai mint euró—

pai társainak. 1901—ben, amikor az Ausztrál Államszövetség (Commonwealth of Australia) létrejött, minden kolóniának —- addig az államokat így nevezték -- saját statisztikai szervezete volt. Az államszövetség alkotmánya a statisztikát a szövetségi parlament hatáskörébe utalta.

A jelenlegi statisztikai hivatal elődje, a Commonwealth of Census and Sta—

tistics 1906-ban jött létre az 1905-ben kiadott első statisztikai törvényt követően.

(Az akkori törvény néhány —- például az adatszolgáltatási kötelezettségre és az adatok titkosságára vonatkozó — cikkelye még mindig érvényben van.) A statisztikai törvény meghatározta a hivatal elnökének -—- ahogy ott nevezik, az .,Australian Sta—

tistician"—nek — a hatáskörét és felelősségét. Ezek szerint joga van egész Auszt—

ráliára vonatkozóan különböző felméréseket. összeírásokat elrendelni s a kapott eredményeket publikálni, Minden államban egy szövetségi elnökhelyettes felel a hivatalért. s többségükben állami .,kormánystatisztikus" is van.

A következő években az államszövetségi hivatal és az egyes államok statisz—

tikai szervezetei között egyre szorosabb lett a kapcsolat, s az ötvenes évek végén (Tasmaniával már 1924-ben) olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a szövetségi hivatal az egyes államok információs igényeinek kielégítését és az ezzel járó költségeket magára vállalja, ugyanakkor az egyes államok statisztikai szervezeteinél dolgozók többségének szövetségi hivatali pozíciót kínáltak fel. Ez—

után a kormány a különböző államok statisztikáinak egységesítésére bizottságot hozott létre.

A jelenlegi hivatal 1975—ben jött létre. Az akkori statisztikai törvény a hivatalt az ausztrál kormány egy miniszterének (jelenleg a pénzügyminiszternek) rendelte alá.

Ugyanakkor létrehoztak egy független elnökből és 10—22 főből álló -— részben kor- mény-. részben magánérdekeket képviselő -— tanácsadó testületet, az Australian Statistics Advisory Council-t is, amelynek az a feladata. hogy véleményezze a fel- ügyeletet gyakorló miniszter, illetve a statisztikai hivatal elnöke számára az egyes évenkénti és hosszabb távú felméréseket.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal az 1980-as évektől mintegy 3400 főt foglal—

koztat, s ennek csaknem fele a szövetségi statisztikai hivatalban, Canberrában, a

többiek a hat szövetségi állam fővárosában levő hivataloknál tevékenykednek.

' A szerző a cikket az Ausztrál Statisztikai Hivatalban tett látogatása alkalmával szerzett informá—

ciók. valamint az ott kapott kiadványok alapján állította össze.

(2)

378

KOMLÓSY ENiKÓ

Az 1975. évi statisztikai törvény értelmében az Ausztrál Statisztikai Hivatal fő feladatai a következők:

— a szövetségi kormány és az egyes államok kormányai információs igényeinek kielé- gitése,

-— a statisztikai adatok begyűjtése. feldolgozása és publikálása,

—— a szövetségi kormány különböző osztályaival való koordináció a statisztika és egyéb információk begyűjtésénél, feldolgozásánól és publikálásánál.

— statisztikai tanácsadás a szövetségi kormányszervek különböző osztályai részére.

— kapcsolattartás statisztikai ügyekben Ausztráslián belül, valamint más országokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel.

A statisztikai törvény értelmében a hivatal elnöke a kisebb volumenű adatké—

résektól eltekintve minden információ— és adatgyűjtést köteles jóváhagyásra a parlament elé terjeszteni.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal tevékenységét a parlament által elfo gadott költ—

ségvetésből finanszírozzák. Kiadásai 1983—1984-ben 99.4 millió ausztrál dollárt tettek ki (egy ausztrál dollár abban az időszakban mintegy 40 forintnak felelt meg).

Az összeg nagy részét (76—80 millió ausztrál dollárt) a foglalkoztatottak bérére for—

dították. további jelentősebb összeget képviselt a számítógépes szolgálat és a különböző interjúkért fizetett honorárium. A statisztikai hivatal bevétele az 1982—1983. gazdasági évben 1.6 millió ausztrál dollár volt. azóta csökken, i984—1985—re 1 millióra becsülték. Míg a bevétel zöme a nyolcvanas évek elején a számítógépek bérbeadásából származott, ma ennek jelentősége kisebb. bevételre

inkább a különböző kiadványok eladásával tesznek szert. (Természetesen, amikor

egy nagyobb volumenű felmérés, népszámlálás vagy egyéb gazdasági cenzus van, mind a létszám, mind a költségek jóval nagyobbak. Például az 1981. évi nép- és háztartásszámlálásnól az állandó létszám mellett 30000 főt foglalkoztattak.)

AZ AUSZTRÁL STATlSZTlKAl HlVATAL SZERVEZETI FELÉPlTÉSE

Minden állam statisztikai hivatala a szövetségi hivatal szervezete szerint épül fel, ahol a következő osztályok vannak:

—— nemzetgazdasági elszámolások osztálya, -—— gazdasági ösSzeíró és elemző osztály,

— demográfiai, társadalom- és munkaügyi statisztikai osztaly.

A felsoroltakon kívül a hivatalban további három, általános szolgáltatást nyúj- tó osztály működik:

—- statisztikai módszertani és tájékoztatási osztály,

—- koordinációs és igazgatási osztály,

— számítógépes adatfeldolgozó osztály.

?A'MZ

ázik

Az egyes osztályok fő tevékenysége a következő.

A nemzetgazdasági elszámolások osztálya felelős az ausztrál gazdaság irányí—

tásához szükséges fontosabb statisztikai adatok összeállításáért. Legfontosabb fel-

adatai: az ország fizetési mérlegének, a nemzeti jövedelem és a kiadások elszá—

molásának és az input-output tábláknak összeállítása. Ugyancsak ez az osztály számítja ki a fogyasztói árindexet.

Az első kisérleti input—output táblát a hivatalban az 1958—1959. évről állítot—

tók össze, ezt követően 1962—1963-ról, 1968—1969-ről, l974—1975—ről. 1977—1978- ról azóta átdolgozott módszer szerint évente készítettek ÁKM—táblákat.

(3)

STATISZTIKA AUSZTRÁLIÁBAN 370;

A fogyasztói árak kiszámítása az ún. ,.fogyasztói kosár" alapján történik. Ebbe negyedévenként mintegy 85 000 termék árát gyűjtik be. Az adatok többféle forrásból származnak: a szupermarketekből, az áruházakból, a cipőboltokból, az éttermek- ből, (: klubokból, az iskolákból és a fodrászoktól, A megfigyelés tartalmazza a vas—

úti közlekedési tarifákat, a villamosenergia-, a gáz- és a telefondíjakat stb. is. A

negyedéven belül bizonyos termékek árait gyakrabban kérik be, például a friss gyü—

mölcsöket, zöldségekét hetente, a friss halét kéthetente, a friss húsét, a kenyérét, a cigarettáét és a dohányáruét, valamint a szeszes italokét és (: benzinét havonta.

A negyedév végén figyelik meg a tej, a villamos energia, a gáz árát, a biztosí- tási díjat. az autóadót, a kórházi és az orvosi ellátás, az újságok és folyóiratok ára—

it.

A gazdasági összeíró és elemző osztály feladata a termelő és szolgáltató ága—

zatok tevékenységének felmérése és e területekről jelentések készítése. Tájékozta—

tóikkal mind a kormány és a magánvállalatok, mind a nagy nyilvánosság infor—

mációs igényeit igyekeznek kielégíteni, Az általuk begyűjtött s összeállított adatokat használják fel a nemzeti elszámolások becslésénél és az input—output táblák összeállításánál. Adataik egyrésze különféle felmérésekből származik: vannak igen részletes, átfogó adatgyűjtések, ún. cenzusok, ágazatonként eltérő gyakorisággal.

A bányászatról. a feldolgozóiparról, valaminta villamosenergia— termelésről és gáz—

gyártásról évente készítenek ilyen felméréseket. A nagy— és kiskereskedelemről és egyes szolgáltatásokról (például botelbálózat, szórakoztatás, gyógykezelés és egyéb személyi szolgáltatások) a cenzusok 5—6 évenkéntiek, s tartalmuk egyre bővülő.

Az építőiparról ugyancsak ritkábban készítenek átfogó felméréseket.

Az osztályon folyamatos kutatásokat végeznek a nemzeti elszámolások becs—

léséhez szükséges információk bővítése és pontosabbá tétele érdekében. 5 jelenleg kutatásokat folytatnak az egyes államok bruttó termelésének megfelelő becs- lésére.

A demográfiai, társadalom— és munkaügyi statisztikai osztály Ausztrália népes—- ségének és munkaerőhelyzetének alakulásával foglalkozik. A demográfiai részleg a népesség, a születések, a halálozások, a válások, a ki- és bevándorlások alaku—

lását vizsgálja. Legnagyobb volumenű munkája a népesség- és báztartásössze—

írás. amelyet 1961 óta 5 évenként hajtanak végre. A legutolsó összeírás 1986—ban volt. A kérdőívek kialakításánál igen nagy gondosággal járnak el, a kérdések ösz—

szeállításába a felhasználói körön kívül bevonják a közvéleményt is. Az 1986. évi népesség- és háztartásszámlálásba szakértői bizottságot is bevontak, hogy Auszt- rália etnikai képéről átfogóbb tájékoztatást kapjanak.

A társadalomstatisztika keretében többek között például az oktatás, a képzett—

ség, az egészségügy, a szociális ellátás, a bűnözés helyzetével foglalkoznak, E té—

mákban igen szoros együttműködésben dolgoznak egyéb kormányszervekkel.

A munkaügyi részleg rendszeresen részletes tanulmányokat készít a foglalkoz- tatottságról, a munkanélküliségről, a keresetekről. a teljesített munkaárákról. a munkafeltételekről stb. A munkaügyi adatok fő forrása a magán- és az állami szer- vektől származó negyedéves adatszolgáltatás (államonkénti és ágazatonkénti lét-

szám- és béradatok), valamint a reprezentatív háztartási statisztika.

A statisztikai módszertani és tájékoztatási osztály tevékenysége, mint a nevé-

ből is kitűnik. kettős: részben a statisztikai módszerek fejlesztése érdekében végez különböző kutatásokat, kísérleti felméréseket, modelleket készit, előrejelzésekkel, szezonális kiigazításokkal foglalkozik, részben gondozója az Ausztrál Statisztikai Hivatal publikációinak. amelyek az egyoldalas tájékoztatóktól kezdve a 800 oldalas évkönyvig a legkülönbözőbb kiodványokból állnak.

(4)

380 KOMLÓSY ENIKÖ

A koordinációs és igazgatási osztály a hivatal adatgyüjtéseinek —— feldolgozá—

sainak. az adatok tárolásának. nyilvántartásainak — a külső és a belső adatigé—

nyeknek mind teljesebb kielégítése érdekében történő fejlesztésével foglalkozik.

Az osztályon belül van egy kis tervezőcsoport, amely a Statisztikai Hivatal terveit, célkitűzéseit állítja össze. Egy másik egység a miniszteri levelezést és a parlamenti kérdéseket készíti elő, de egyéb feladatokat is ellát, például részt vesz az Ausztrál Statisztikai Hivatal által a szövetségi kormány részére készített éves jelentés össze—

állításában, és információkat ad a hivatal mellett működő tanácsadó testület szó- mára. A koordinációs és igazgatási osztály feladatkörébe tartozik a hivatal munka—

társainak toborzása, kiképzése és szakmai továbbképzése. valamint a hivatal pénzügyeinek irányítása is.

A számítógépes adatfeldolgozó osztályon az Ausztrál Statisztikai Hivatalban a bekért adatokat 1964 óta dolgozzák fel számítógépen. Ekkor még csak egy Control Data 3600—es gépük volt. A gépi kapacitás a következő években jelentő—

sen bővült, s ma már minden adatot korszerű géppel dolgoznak fel. Nagy előre-

lépést jelentett a gépi adatteldogozásban a nyolcvanas években a japán FACOM

számitógéprendszer és kommunikációs hálózatának üzembe helyezése. Ez az ame—

rikai Control Data gépeket fokozatosan kiszorította. A szövetségi hivatalban levő FACOM M 382 berendezés összeköttetésben áll minden állam statisztikai hivata—

lának számítóközpontjával.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal háromféle elektronikus adatszolgáltató rend—

szerbe is be van kapcsolva. A VlATEL-en keresztül különböző gazdasági, társa—

dalmi és demográfiai statisztikák érhetők el. A TELESTATS—rendszerból a felhasz- nálók szükségleteinek megfelelően kialakított külkereskedelmi adatokat lehet meg—

kapni. az AUSSTATS-rendszerben pedig — az ún. CSlRONET—hálózaton keresztül

-— naprakész idősorok állnak rendelkezésre. (Ez utóbbi működtetője Ausztrália legnagyobb tudományos kutatóintézete. a CSIRO, azaz Commonwealth Scientific and Industrial Research Organization.)

A HIVATAL lNFORMÁClÓS TEVÉKENYSÉGE

A hivatal információs tevékenységéről átfogó képet ad az 1967 óta évente

megjelenő ,,Publikációk katalógusa" (Catalogue of Publications) című kiadvány.

Ez a több mint 200 oldalas kötet néhány évre visszamenően tartalmazza az Ausz—

trál Statisztikai Hivatal valamennyi publikációjának cimét. rövid tartalmát. a ki—

adás gyakoriságát, megjelölve mikor volt az első és az utolsó publikálás. hány oldalas a legutóbbi kiadvány és mennyibe kerül. Mindezeket az első részben 9—

féle témára. azon belül altémákra bontva sorolja fel a katalógus. A következő rész a mágnesszalagon és mikrofilmen tárolt, valamint az elektronikus adatszol- gáltató rendszereken keresztül elérhető adatokról ad tájékoztatást. A kutatómunka megkönnyítésére a különböző publikációk címei, illetve az információk alfabetikus sorrendben és cimszavanként is megtalálhatók.

Az 1987. évi katalógus az 1980. július 1-től a központi és az egyes államok statisztikai hivatalában megjelent és az év végéig várhatóan publikálásra kerülő kiadványokat ismerteti. Jelenleg az Ausztrál Statisztikai Hivatal évenként mintegy 530 statisztikai jelentést ad ki. 1988. január 1—ig ezeknek nagyobb része ingyen volt kapható. Jelenleg a hivatal — tetemesen megemelkedett kiadásait ellen—

súlyozandó - publikációit (az ismertető katalógusok és az országot, illetve az egyes államokat bemutató brosúrák kivételével) pénzért, méghozzá a korábbiak—

nál lényegesen drágábban árusítja.

(5)

STATlSZTIKA AUSZTRÁLIÁBAN 381

Az évente megjelenő ,.Publikóciók katalógusa" mellett 1961 óta minden hó- napban kiad a hivatal egy rövid füzetet (.,Publication lssued in. . .") az új és a

rövidesen publikálásra kerülő jelentésekről. Aki még ennél is ,.naprakészebb"

akar lenni, az az 1969 óta heti két alkalommal — kedden és pénteken —- rendel—

kezésre álló .,Publications Advice"-ból tájékozódhat a következő néhány napon belül megjelenő kiadványokról. E brosúra utoisó száma minden hónapban be- számol a következő hónapban várható jelentésekről is.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal 1908 óta ad ki évkönyveket (,,Yearbook Aus- tralia"). A csaknem 800 oldalas látványos kiállítású 1986. évi évkönyv (külső borítóján egy, a canberrai Botanikus Kertben látható lila virág. belsőn az épülő új

—— azóta már felavatott — ausztrál parlament látható) nemcsak adatokat tartalmaz.

hanem leíró részeket is, sőt azok vannak túlsúlyban. s az általában szokásos témák mellett számos egyéb információ található benne, közülük néhány:

- az 1. fejezet ismerteti Ausztrália történelmét és az 1990. július 9-én elfogadott alkotmányt;

- a 2. fejezet az ország földrajzi és éghajlati viszonyait mutatja be térképekkel bősé- gesen illusztrálva;

— a 3. fejezet (teljesen szokatlan témájú egy statisztikai évkönyvben) az ausztrál parla—

mentáris és választási rendszerről szól, s megadja 1901—től a szövetségi kormány miniszter- elnökeinek nevét, valamint az 1985. évi kormány összetételét;

— a 4. fejezet részletesen foglalkozik Ausztrália védelmi politikájával. haderejével;

— az 5, fejezet Ausztrália nemzetközi kapcsolatait, külpolitikáját ismerteti, felsorolja, mely országokban vannak ausztrál külképviseleti szervek.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal az évkönyv összeállításához csaknem 100 kor- mány- és magánszervezet (a Hadügyminisztérium, a Külügyminisztérium. az Adó- hivatal. az Ausztrál Kriminológiai Intézet, (: Meteorológiai Hivatal, az Ausztrál Posta stb.) segítségét vette igénybe.

Az évkönyv kiadása mellett minden évben zsebkönyvet is publikálnak.

Különböző időpontoktól kezdve az egyes államok statisztikai szervezetei is ki—

adnak évkönyveket. Victoria állam az államszövetség létrejöttét megelőzően. még 1873-ban kezdte meg publikálásukat. Új—Dél-Wales állam 1904—1905—ről jelen- tette meg első átfogó kiadványát. A később benépesülő és a mai napig is gyéren lakott államok csak jóval ezután kezdtek rendszeresen évkönyveket kiadni: Oueens—

land állam 1937—től, Dél-Ausztrália i9óó-tól (zsebkönyvet már 1917-től). Nyugat- Ausztrália 1957—től (zsebkönyvet 1919—től), Tasmania 1967—től (zsebkönyvet 1913-tól),

az Északi Terület 1960—tól.

A szövetségi statisztikai hivatalban a rendszeres, több témát felölelő havi tájékoztatás 1912-ben indult meg. A mai, mintegy 50 oldalas ,,Monthly Summary of Statistics, Australia" havi, negyedéves és éves adatokat közöl a következő főbb témákról: népesség és népmozgalom; foglalkoztatottság és munkanélküliség:

bérek és árak; termelés; építés; nemzeti elszámolások és pénzügyek; belkeres—

kedelem: külkereskedelem; fizetési mérleg és közlekedés. Az egyes államokban ilyen jellegű havi tájékoztatókat csak jóval később i931—től, illetve i9ói-től kezdtek publikálni.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal az egyes témakörökkel eltérő gyakorisággal és mélységben foglalkozik.

1979—től negyedévenként jelenik meg az ,,Australian Demographic Statistics"

című jelentés, amely a születések, halálozások, házasságok, válások. államok közötti és tengerentúli költözések adatait. valamint Ausztrália és az egyes államok népességére vonatkozó becsléseket tartalmazza. Az egyes államokban e témákról általában csak évente adnak ki jelentéseket.

(6)

382 KOMLÓSY ENlKÖ

Évente külön—külön kiadványban publikálják a népesedési és népmozgalmi témákra vonatkozó adatokat.

1965—től havi és negyedéves tájékoztatás jelenik meg a külföldi utazásokrói.

a magyar statisztikai laphoz hasonló kérdőív alapján.

Az oktatás, egészségügy, szociális ellátás, igazságszolgáitatás témaköröket átfogó áltaiános jellegű kiadványt rendszeresen (évkönyvszerűen) nem készítenek.

A legutóbbi 1984-ben jelent meg, amely csaknem 360 oldalon igen sokrétűen mutatta be az ausztrál társadalmat. Többek között foglalkozott a kiadvány a lakos- ság földrajzi elhelyezkedésévei, a családok méretével és összetételével, a lakos—

ság várható éiettartamávai, az egészségüggyel, az oktatás helyzetével, a munka- erővel, a foglalkoztatottakkai, a munkanélküliekkei, a jövedelmekkel, a bűnözés—

sel, az igazságszoigáitatássai, (: iakáshelyzettei, a szociális ellátottsággal stb.

Érdekességként említhető meg, hogy több_aikaiommal (1983-ban és 1986—ban) jelent meg kiadvány a teiefonheiyzetrői (.,Household Telephone Connections.

Australia"), amelyekben nemcsak a telefonnal ellátott lakásokról számoltak be, hanem annak okairól is, hogy miért nincs valakinek telefonja.

1986-ban további két érdekes társadalomstatísztikai kiadvány látott napvilá- got. Az egyik (,,Austraiia's Overseasborn Popuiation") mintegy 140 oldalon az Ausztrálián kivül született népesség életkörülményeivei, képzettségi színvonalával, jövedelmével stb. foglalkozik. A másik (,,Austraiia's Low income Popuiation") pedig az alacsony jövedelmű lakosság helyzetét vizsgálja mintegy 100 oldalon keresztül.

Az Ausztrál Statisztikai Hivatal iskolatípusonként, évente vizsgálja az oktatás helyzetét, mig az egészségügyről főleg időszaki kiadványokat jelentetnek meg. Az elmúlt években a következő témákkal foglalkoztak: betegségek, kórházi ápolás, az orvosi rendeléseken megjelentek száma, gyógyszerfogyasztás, balesetek. a betegség miatt ágyban, illetve munkától, iskolától távol töltött napok száma, a fogyatékosok ellátása, az egészségügyben dolgozókra vonatkozó főbb információk, a betegbiztosítás, a gyermek fogorvosi ellátás, a Owó éves gyermekek immunitá- sának helyzete stb.

1946—1947-tői évente jelentés készül az élelmiszer4 és a tápanyagfogyasztás alakulásáról (,,Apparent Consumption of Foodstuffs and Nutrients, Australia").

amelyben mintegy 130 alapéleimiszer (például liszt, hús, friss gyümölcs, tej, zöld- ség stb.) 5 ezek alapján a különböző tápanyagok (fehérjék, szénhidrogének, vita—

minok stb.) fogyasztásáról adnak számot.

A nemzeti jövedelem és a kiadások alakulásáról az Ausztrál Statisztikai Hiva- tal 19óO—tói negyedévenként készít jelentést folyó áron és a legutóbbi években 1979—1980. évi átiagáron, mindkettőt szezonálisan korrigálva is, a ,,Ouarterly Estimates of National income and Expenditure" című kiadványban téve közzé.

_A fizetési mérlegre vonatkozóan 1976 óta a Hivatal havonta készít előzetes becsléseket, s ugyanerről negyedévenként részletesebb jelentést. Ugyancsak negyedévenkénti és éves kiadványt publikálnak a külföldi beruházásokról, mind az ausztrál befektetésekről külföldön, mind az idegen beruházásokról Ausztráliá—

ban. időszakonként a gazdaság egyes területein küiön—küiön is vizsgálják a kül- földi tulajdonú és ellenőrzés alatt álló gazdálkodókat, alkalmazottaik számát, bérüket, forgalmukat, a hozzáadott értéket, beruházásaikat stb. ilyen összeállítá—

sok készüitek az elmúlt években például a feldolgozóiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a bankoknál, a biztosítóknál stb.

A ki)/kereskedelemről, az exportról és az importrói szóló adatokat az Ausztrái Statisztikai Hivatal havonta publikálja, de elérhetők az információk elektronikus úton (AUSSTATS) és mikrofilmen is. 1966 és 1985 között havonta készítettek jelen—

(7)

STATISZTIKA AUSZTRALIABAN

383

tést a személygépkocsi-ímportról országonkénti bontásban. Ugyancsak havonta teszik közzé a vámokról és a fogyasztási adóról szóló információkat. Vannak rész-

letesebb éves kiadványaik is a külkereskedelmi forgalomról,

Az egyes államok és az Államszövetség pénzügyeiről, a költségvetési kiadá- sokról és bevételekről az Ausztrál Statisztikai Hivatal évente több kiadványt jelentet meg. Például az 1974—1975. gazdasági év óta megjelenő ,,Government Finan- cial Estimates" mintegy 40 oldalon az egyes államok költségvetésének alakulására vonatkozó becsléseket tartalmazza. Államonként külön táblák sorolják fel a kiadá- sokat és a bevételeket. A tárgyév adatai mellett a megelőző hat év adatait is is—

mertetik. 1961—1962 óta évente jelenik meg (: ,,Commonwealth Government Finan—

ce", amely részletes tájékoztatást ad a szövetségi állami szintű pénzügyi tranz—

akciókról. a kiadásokról és a bevételekről, a beszedett adókról fajtánként stb.

1971—1972 óta egy ezeknél sokkal részletesebb kiadványt is publikálnak évente az egyes államok és a helyi állami szervek pénzügyeiről.

Ugyancsak évente részletes kiadvány jelenik meg az adózásról (,,Taxation Revenue, Australia"), amely az adózás módja szerint (közvetlen és közvetett) adó- fajtánként mutatja be a bevételeket.

A magán pénzügyekre vonatkozóan főleg az évközi tájékoztatás a jellemző.

1987-ben 11-féle havi, 8—féle negyedéves jelentés látott napvilágot e témában.

Hét éves kiadványt adtak ki.

A havi publikációk közül a legrégebbi, az 1949 óta megjelenő tájékoztató a kereskedelmi bankok tevékenységéről (,,Mojor Trading Banks"). 1961 februárjától a takarékpénztárak (,.Saving Banks") pénzügyi helyzetéről is havonta beszámol az Ausztrál Statisztikai Hivatal. A többi havi publikáció bevezetésére a nyolcvanas évek első felében került sor: jelentést adnak ki többek között az építőtársaságok.

(: pénzügyi társaságok, a hitelszövetkezetek stb. pénzügyi tevékenységéről.

A negyedéves kiadványok közül az 1977 óta publikált .,Banking" a legátfo—

góbb. Tartalmazza a kereskedelmi bankok, a takarékpénztárak, a Reserve Bank of Australia—Central Banking Business, a Commonwealth Development Bank of Aus—

tralia és egyéb pénzintézetek bankügyleteit, az ausztrál bankjegykibocsátásra vo- natkozó információkat stb. A többi negyedéves kiadvány főleg a magán befekte—

tésekkel és a készletekkel foglalkozik.

A munkaerő összetételéről az Ausztrál Statisztikai Hivatal havonta kétféle jelentést ad ki. Az 1972—től publikált előzetes kiadvány (,,The Labour Force") (] 15 éves és idősebb népességre vonatkozó adatokat nemenként, beosztás szerint, tel—

jes és részmunkaidős bontásban adja meg, s foglalkozik a munkanélküliekkel (az első ízben állást keresőkkel) is. Van egy ennél részletesebb, hasonló című havi

kiadvány, amely államonként is megadja a munkaerő összetételét, s további ada—

tokat is tartalmaz, például a munkaerő iskolai végzettségéről, születési helyéről.

a munkába lépés időpontjáról, a ledogozott munkaórákrál stb. A munkaerő hely—

zetével foglalkozó éves publikáció ennél is több témát ölel fel, foglalkozik például a sztrájkokkal, a szakszervezetekkel, 5 nemzetközi összehasonlítást nyújt a foglal—

koztatottságról és a munkanélküliségrői. Negyedévenként kiadványok jelennek meg a betöltetlen álláshelyekről (,,Job Vacancies"), az alkalmazottak béréről. ke—

resetéről (.,Employed Wage and Salary Earners"), a heti átlagkeresetekről (,,Avera- ge Weekly Earnings"), a túlórákról (..Overtime") stb. Az egyéb, évente vizsgált

témakörök a következők: a munkaerő—mobilitás, a több állással rendelkezők hely—

zete, a/munkanélküliek jellemzői, az ipari sztrájkok, a szakszervezetek száma stb.

Az árak alakulásáról az Ausztrál Statisztikai Hivatal évközben rendszeresen beszámol. Külön kiadvány jelenik meg havonta az expartárak, a ház— és egyéb

(8)

384 KOMLÓSY ENiKÓ

építéseknél, valamint a feldolgozóiparban felhasznált egyes anyagok és előállított termékek árai, negyedévenként a fogyasztói és az importárak s, 1988—tól új publi- kációként a ház- és a földárak alakulásáról. A fogyasztói árindexek az elektronikus adatközlő rendszereken (VIATEL, AUSSTATS és TELESTATS) keresztül is elérhetők.

E témáról 1987-ben egy részletes, a számítási módszereket is tartalmazó kiadvány

jelent meg (..The Australian Consumer Price lndex: Concepts, Sources and Met—

hods") címmel.

A háztartások jövedelméről és kiadásairól 1985—1986-ról adta ki a hivatal az

utolsó átfogó kiadványt.

A mező és erdőgazdaság, halászat ágazatról a szövetségi statisztikai hivatal havi gyakoriságú kiadványokat nem jelentet meg, ilyeneket csak egyes államok statisztikai szervezetei publikálnak, például Oueensland állam az állatállomány- ról (1964 óta), Nyugat-Ausztrália a baromfivágásokról (1985 óta) s ugyancsak 1985- től két állam (Victoria és Nyugat—Ausztrália) a hűtőházakban tárolt alma— és sár- gabarack—készletekről.

A szövetségi statisztikai hivatal éves kiadványai közül említésre méltó az 1975 óta megjelenő tanulmány a mezőgazdaság főbb jellemzőiről (,,Agricultural lndust- ries, Structure of Operating Units"). Ugyancsak éves tájékoztatást ad a hivatal az állatállományról és az állati eredetű termékek gyártásáról és fogyasztásáról. a sző—

lészetről, a növénytermesztésről és a legelőkről, a gyümölcstermesztésről és az egyéb mezőgazdasági termékek termeléséről. 1975 óta háromévenkénti gyakorisággal jelenik meg kiadvány a mezőgazdasági vállalatok forgalmáról, kiadásairól. beruhá- zásairól stb.

A kutatás és fejlesztés témában általában 2—3 évenként jelentet meg a hivatal kiadványokat. A kutatási—fejlesztési ráfordításokat külön vizsgálják az üzleti vál—

lalkozásoknál, a kormány- és egyéb nem protittermelő szervezeteknél. a felsőfokú oktatási intézményeknél. A kutatási—fejlesztési kiadásokat a folyó árak mellett ál- talában változatlan áron is közlik.

A feldolgozóipar, az energiaszektor és a bányászat alakulásáról az Ausztrál Statisztikai Hivatal 1961. márciusa óta havonta közreadja a termelésről számított becsléseit, az eredeti és a szezonálisan korrigált indexeket. Ugyancsak havonta je—

lennek meg a különböző termékek (villamos készülékek, ruházat, lábbelik, élelmi- szerek, italáruk, dohány, textilnemük. szőnyegek, építőanyagok, vegyipari termékek

stb.) termelésére vonatkozó adatok. A gépjárművekre és az egyéb közlekedési esz—

közökre vonatkozó termelési adatokat csak negyedévenként publikálják.

A legátfogóbb éves kiadvány e területen az 1969 óta megjelenő ,.Enterprise Statistics, Details by Industry Class". Ez részletesen mutatja be a feldolgozóipar- ba, a bányászatba és az energiaszektorba tartozó vállalkozások számát, a foglal—

koztatottak létszámát, a béreket, az üzleti forgalmat, a bevételeket és a kiadása—

kat, a nyitó és a záró készleteket, a hozzáadott értéket, a beruházási és más ki- adások bontását ágazatonként. Ugyancsak ezen időszaktól jelennek meg a feldol—

gozóiparra és a bányászatra vonatkozó cenzusok eredményei, valamint a villamosenergia- és a gáztermelő létesítmények főbb adatai. A bányászatról egyébként 1948 óta negyedévenként is kiadnak egy jelentést, amely tartalmazza a fontosabb ásványok és ásványi anyagok termelésére, importjára és exportjára vonatkozá ada—

tokat.

A belkereskedelemről két havi kiadványt ad ki az Ausztrál Statisztikai Hivatal.

Az egyik (az 1961 óta megjelenő ..Retail Sales of Goods") a különböző termékek kiskereskedelmi értékesítésének értékét becsli meg az Északi Terület kivételével

államonként és Ausztráliára összesen boltfajtánként. A másik havi kiadvány a ba-

(9)

STATISZTIKA AUSZTRALIÁBAN 385

rok és az égetett szeszes italok termelését és a készleteket mutatja be fajtánként.

Negyedévenkénti kiadványok foglalkoznak a mezőgazdasági gépek, az építőipari gépek eladási forgalmával és a turistaellátással. Ez utóbbi kiadvány tartalmazza a hotelok, motelok, lakókocsi táborok számát, befogadóképességét, kihasználtsá-

gát. A kiskereskedelem helyzetéről hatévenként (legutoljára 1985—1986—ról) készült

átfogó felmérés, amely tartalmazza többek között a létesítmények számát, a fog-

lalkoztatottak számát, bérét. a forgalmukat. a készleteket.

Új publikációként 1988-ban több kiadvány jelent meg az idegenforgalmi szol- gáltatások 1986—1987. évi eredményeiről és annak egyes részeiről. például a gép—

kocsik bérbeadásáról. az utazási ügynökségek szolgáltatásairól. a filmszínházakról.

a kávéházakról és az éttermekről, a hotelokról, a klubokról, a mosodákról és a vegytisztítókról, a fodrász- és szépségszalonokról, a fényképészeti szolgáltatásokról.

Az építőipari statisztika eredményei közül a szövetségi statisztikai hivatal 1960 óta havonta publikálja az átadott lakóegységek számát és ezek, valamint az egyéb nem lakáscélú építmények (például hotelok. hivatalok) értékét (,,Building Appro—

vals"). Ennél jával részletesebb adatokat tartalmaz e témáról a negyedévenként

megjelenő másik kiadvány (,.Building Activity"). Mint arról már említés történt, az

építőiparban ritkábban, 5 évenként tartanak cenzust, ezek eredményeit a ,,Con- struction Industry Survey: Private Sector Construction Establishments" című kiad—

ványokban publikálják. A felmérés kiterjed a létesítmények számára. a foglalkoz-

tatottak létszámára, a bérekre, a bevételekre és kiadásokra, a készletekre stb. Ha- sonló tartalmú kiadvány készül az állami vállalkozások építőipari tevékenységéről is: ,.Public Sector Construction Activity Survey".

A közlekedés területén az évközi kiadványok a következő témákkal foglalkoz—

nak: havonta az új gépjárművek regisztrálásával és a közúti balesetekkel; negyed- évenként a hajó- és a légi fuvarozással és az államok közötti közúti fuvarozással.

A gépjárművek regisztrálásával 1984 óta évente egy részletesebb kiadvány is foglalkozik, emellett a gépjármű-állományról 3 évenként egy igen terjedelmes kiad- vány is készül. Ez utóbbi összeírás adatai mikrofiimen is elérhetők. Ugyancsak évente jelennek meg kiadványok az Ausztrálián belüli tehertuvarozásról (közúti.

vasúti. vízi és légi úton) 1981-től.

AUSZTRÁLlA AZ ADATOK TUKRÉBEN

Ausztrália, melynek területe 7.682 millió négyzetkilométer, csaknem 85—ször ak- kora, mint Magyarországé, s majdnem olyan nagy, mint az Amerikai Egyesült Ál—

lamoké Alaszka nélkül, — noha lakosainak száma évről évre növekszik — igen gyé—

ren lakott ország. Jelenlegi népessége 16 millió fő körüli, tehát az átlagos nép- sűrűség mintegy 2 fő négyzetkilométerenként. A lakosságnak mintegy 80 százaléka ausztráliai születésű. A bevándorlók döntő része európai, főleg az Egyesült Király- ságból és lrországból származó, kisebb. de egyre növekvő hányada ázsiai. Például 1984-ben az állandó letelepedést kérő 73100 főnek csaknem tele Ázsiából, 28,8

százaléka Európából. 115 százaléka Óceániából (tőleg Új-Zélandból) jött. Az auszt—

rál őslakosok száma az első európaiak letelepedésekor, 200 éve mintegy 300000 volt, majd 1933—ra mintegy 67 OOO—re csökkent, azóta növekszik. Az 1981. évi nép-

számlálás adatai szerint az őslakók 160000 leszármazottja élt az országban.

Ausztráliában a lakosság meglehetősen egyenlőtlenül oszlik meg. Nagy részük a fővárosba és néhány nagyvárosba koncentrálódik: mintegy 11 millió ember 13 nagyvárosban él, például Sydneyben 3.4 millió, Melbourne-ben 2,9 millió. Brisbane- ben 12 millió, Adelaidewben és Perth—ben mintegy 1 millió ember lakik.

4 Statisztikai Szemle

(10)

386 KOMLÓSY ENIKÖ

A születések aránya hosszú évek óta mintegy kétszerese a halálozásokénak:

a legutóbbi években az ezer lakosra jutó születések szóma 15—16, mig a halálozá- soké 7—8 körüli, s ezzel az ezer lakosra jutó természetes szaporodás mintegy 8.

(Hazánkban ezek az arányok: az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12, a ha—

lálozásoké 13—14, 5 a népesség 1982 óta fogy.) A születéskor várható átlagos élet—

tartam Ausztráliában 782 év. (Magyarországon ennél alacsonyabb. 73,7 év.)

1986—1987—ben a bruttó hazai termék értéke 265 milliárd ausztrál dollár volt,

az egy lakosra jutó érték mintegy 16351 ausztrál (körülbelül 12000 USA) dollár.

Ausztrália energiaforrásokban és ásványkincsekben igen gazdag ország. Egyi—

ke az 5 nettó energia exportőr OECD-országnak. Jelenleg kőolajigényének mintegy kétharmadát hazai forrásokból fedezi, s ezt a kedvező helyzetet még jó néhány

évig fenn tudja tartani.

Ausztrália kimutatott és gazdaságosan feltárható energiaforrásai a becslések szerint a következők:

a "XL:A -

barnaszén . . . . . . . . 42 milliárd tonna, feketeszén . . . . . . . . 34 milliárd tonna, uránium . . . . . . . . . 463 kilotonna, földgáz . . . 689 teraliter, nyersolaj . . . 1107 milliárd liter.

Emellett még mintegy tízszer annyi feketeszénről tudnak, amelynek kitermelése

nem gazdaságos, 5 jelentős további forrásaik vannak olajpalóból is.

Ausztráliában 1983—1984-ben 111.7 milliárd kWó villamos energiát állítottak elő a hő— és vízi erőművekben. A legnagyobb vízierőmű—rendszer (5 felszíni és 2 föld alatti erőmű) a Snowy Mountainsben épült 1947-től 1974—ig. Jelentősek Ausztrália vasérc-, ólom-. ón—, cink—, réz-, arany-. ezüst-, mangán— stb. készletei is. Különleges ásványkincse az opál. A bányászatból származik a GDP mintegy 6 százaléka. A bányászati kivitel jelentős része Japánba, az Amerikai Egyesült Államokba. a Kö—

zös Piac országaiba és az Egyesült Királyságba irányul.

1.tóbla

Ausztrália főbb ásványi termékeinek

mennyisége és érte,/te,,1983w1984r _ , _,,,.

i Érték.

Termék l Mértékegység Mennyiség észül?!

' dollár)

§

Feketeszén . . . millió tonna 106,7 3320.8 Kőolaj. . . millió liter 26826

Földgáz . . . . . . . . milliárd liter 12093 l 3024'0

Uránium koncentrátum' . . tonna 5086 3562

Vasérc' . . . millió tonna 86.8 11312

Cink koncentrátum . . . . ezer tonna 1 147 278.0

Réz koncentrátum . . . . ezer tonna 905* 275,4

Ólom koncentrátum* . . . . ezer tonna 704 252.4 On koncentrátum" . . . . ezer tonna 20.11 133.4 Rúdarany . . . kilOgramm 21008 ' 200.4

Ezüst'. . . . . . . . . kilogramm 887569 .

Opál . . . . . . . . . . . 46.13

Zafir . . . . . . . . . . . 13.6

* 1981—1982. évi adat.

" 19824983. évi adat.

Forrás: Yearbook Australia, 1985,

(11)

STATISZTIKA AUSZTRALIABAN 387

Ausztrália feldolgozóipora a második világháború óta rohamos fejlődésnek in—

dult. Ma jelentős kohászattal, gépiparral és vegyiparral rendelkezik, fejlett papír- ipara, élelmiszeripara van, a feldolgozóipari termékek behozatala azonban még mindig jelentős. A kitermelő iparágakra való nagymérvű támaszkodás Ausztrália gazdaságát erősen kiteszi a nyersanyagok és az energiahordozók ciklikus áringa- dozásának.

2. tábla

Az ausztrál fedolgozóipar főbb adatai,

, _ ,. ,.. ,, , ,_, _ _ '__1983—1984 ______

Uzemelő Foglalkoz— , " l Hozzáadott Beruházá—

le'tesítmé— tatottak _ Berek ; érték sok

696320! nyek létszóm9* "_ _,f WWW—*

szama X (ezer fo) millió ausztral dollár

Élelmiszer—, ital— és dohánygyártás . . 3434 169,5 2904 6512 524

Textilipar . . . 630 32.2 534 898 53

Ruha- és cipőipar . . . 1941 71.5 916 1549 41

Fafeldolgozó ipar . . . 3 974 70.13 1 005 1 957 78 Papír- és nyomdaipar . . . 2 911 99.33 1 771 /3 381 182

Vegyipar . . . . . . . . . 910 55,8 1 199 3106 266

Nem fémes ásványi termékek gyártása 17_13 382 741 1731 154 Fémalapanyag-ipar . . . 533 77,1 1 646 ' 3 357 775 Gépipar. . . . . . . . . . . . 11424 ,, 395,8 6745 __ 11738 702_

Feldolgozóípar összesen 27 470 : 1 009,4 ; 17 461 l 34 229 l 2 775

_ l !

* A dolgozó tulajdonosokkal együtt.

" Nem tartalmazza a dolgozó tulajdonosok jutalékait.

Forrás: Yearbook Australia. 1986.

A külföldi tőke részvétele az ausztrál gazdaságban igen nagy mértékű:

— (: bányászatnak mintegy fele, -— a feldolgozóipamak egyharmada,

— az életbiztosítási intézményeknek 40 százaléka,

— az egyéb biztosítóknak 34 százaléka,

—- a pénzügyi szervezeteknek 36 százaléka

külföldi, nagyrészt amerikai és angol tulajdonban van. A mezőgazdasági tevékeny- ség szinte teljes egészében ausztrál érdekeltségű.

Az 1950—es évek végéig Ausztrália összes exportjának több mint 80 százalékát mezőgazdasági termékek tették ki, azóta hányaduk jelentősen csökkent. Ez azon—

ban nem a mezőgazdasági tevékenység visszaesését jelenti, hanem egyes ágaza- tok. főleg a bányászat és a feldolgozóipar nagyarányú fejlődését. A mezőgazdaság termelése —- az ott dolgozók létszámának csökkenése mellett —-— folyamatosan növe- kedett. 1984—85-ben a termelt mezőgazdasági termékek bruttó értéke 15,4 milliárd ausztrál dollárt tett ki; több mint fele a növénytermesztésből származott. Ebben az évben a búzatermelés 18.635 millió tonnát, a cukornádtermelés 25.448 millió ton- nát, az árpáé 5.559 millió tonnát tett ki. Jelentős a szőlő és egyéb gyümölcs terme- lése is. 1984—85-ben 837000 tonna szőlő, 439 000 tonna narancs, 200000 tonna alma. 151000 tonna banán. 135000 tonna ananász, 59000 tonna őszibarack.

24000 tonna sárgabarack termett.

Ausztrália állatállományának 1861 óta tartó folyamatos növekedésében időn- ként jelentős visszaesések következtek be. főleg az aszályos években. 1985-ben az ország 227 milliós szarvasmarha—, 1492 milliós juh— és 2,5 milliós sertésállomány-

4-

(12)

388 KOMLÓSY emma

nyal rendelkezett. A baromfiállomány 54,8 millió darab volt. A gyapjútermelés a nyolcvanas évek elején 700 000, 1984—1985-ben 800 000 tonna volt. Fontosabb állati termékei a gyapjún kívül a hús (1.2 millió tonna marhahús. 38000 tonna borjú—

hús, 202000 tonna birkahús. 273 000 tonna bárányhús, 258000 tonna disznóhús, 340000 tonna baromfihús), a tej (6039 millió liter), a vaj (114000 tonna), a sajt (159 600 tonna). Jelentős Ausztrália halászata és gyöngykagyló-tenyésztése is.

Ausztráliában a lakosságnak csaknem fele (1985 júniusában 7.2 millió fő) ak- tív kereső. Ennek mintegy harmada nő. A foglalkoztatottak szóma 66 millió fő. ennek mintegy 20 százaléka az iparban, 6 százaléka a mezőgazdaságban. 7.3 szá—

zaléka az építőiparban. 20 százaléka a kereskedelemben volt alkalmazásban. Az át- lagos heti munkaidő 36 óra, ez azonban úgy jön ki, hogy a férfiak 40. a nők 29 órát dolgoznak hetente. Ez utóbbiaknak ugyanis mintegy 40 százaléka részmunka- idős. A foglalkoztatottak heti átlagkeresete 1985 augusztusában a következő volt:

a férfiak 403, a nők 265 ausztrál dollárt kerestek, ami egy főre átlagosan 348 dollárt tesz ki.

Az alkalmazásban levők a fizetésen kívül többféle, nem bér jellegű juttatás—

ban részesülnek, például nyaralási költségtérítés, alacsony kamatozású hitelek, lakás—, villany-, telefon—, közlekedési stb. díjtérités, részvények, gyermekek tanít—

tatási költségei stb.

A munkanélküliek aránya a nyolcvanas évek közepén mintegy 7—8 százalék volt.

Munkanélkülinek szélesebb értelemben az számít, aki 3 követelménynek megfelel:

nincs alkalmazásban, munkaképes és ugyanakkor aktív lépéseket tesz annak ér- dekében, hogy munkát találjon. A munkanélküliek aránya a legmagasabb a 15—19 év közöttiek körében. A munkanélküli segély intézményét 1945 júliusában vezették

be. A társadalombiztosítás emellett egyéb juttatásokat is nyújt, például:

-— öregségi nyugdíjat (1909. július 1-től) minden 60. évet betöltő nőnek és 65. évet betöltő férfinak, aki 10 éve Ausztráliában él (1985. június 30—án l,3 millió fő kapott öreg—

ségi nyugdíjat);

-— rokkantsági nyugdíjat (1910. október ill—től);

— családi segélyt (1941. július 1-től):

— betegségi segélyt (1945. július 1-től) stb.

Ausztráliában az életszínvonal meglehetősen magas. A lakásellátottság jó. A lakáshoz jutást különféle eszközökkel támogatják, 1983—tól az első lakásukat vá—

sárlók vagy építők 5 évig bizonyos összeget kapnak a szövetségi kormánytól tá- mogatásként. s vannak kedvezményes kamatozású lakásépítési hitelek is. 1984——

1985—ben több mint 100000 új házat építettek. s emellett több mint 30000 volt az új lakások száma. A száz lakosra jutó telefonállomások száma 1985. június 30-án 55.8 volt. Az országban 1984—ben 8,4 millió gépjármű üzemelt, azaz ezer lakosra

5426 darab jutott.

.

Összefoglalva megállapítható, hogy az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatgyűj—

tési és információs tevékenységében sokkal kisebb a gazdaságstatisztika szerepe, mint hazánkban. Jóval nagyobb hangsúlyt kap ugyanakkor a társadalomstatisz—

tika és a pénzügyi statisztika. Úgy gondolom, hogy ez a tájékoztató jellegű össze—

állítás segítséget nyújthat a magyar statisztika és tájékoztatás korszerűsítési mun—

káiban.

TARGYSZÓ: Statisztikai tevékenység.

(13)

STATISZTlKA AUSZTRALIABAN 389

PEBPOME

Aarop cranm npouasonm 063op HCTOPHH Asupanwücxoro cmmcmuecnoro ynpas—

nel—ms, ero HblHeLUHeFO opraHuaauwonHoro cvpoenm, a aaTeM mnaraev ocnosnme saAauH ero ornenos. l'lonpoőno ocranaennaaercg Ha MHcpopMaLwox—moi Aemenbnocm ynpaanel—mn a rpynnnpoane no TemaM. l'lepeuucnaer oőnacm, (pi—irypwpyiouine e mecnuubix 14 Kaapranb- Hblx o-ruemx anaaneHM, a Tamxe TeMbl, nyőnmxyeMbie emeroAHo mm pas s Hecxonwo neT.

B aanmoueime anBOAHT HeMmopbie gaHHme u "Hmopmaunn 06 aram amaneHHoM KOHTuHeHTe.

SUMMARY

The article reviews the ,.history" of the Australian Statistlcal Office, its present organ—

izational set-up, and discusses the main tasks of the individual sections, The publications, by subject matters of the office are presented in detail. The authoress shows lhe fields which are dealt with monthly or auarterly by the Australian Statistical Office as well as those discussed less lreauently, once a year or in every two, three etc. years.

Finally some data and information are given on this remote continent.