A NEMZETEK SZÖVETSÉGE 7 9

7 9

TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNY

24

A N E M Z E T E K S Z Ö V E T S É G E

II. K I A D Á S

I R T A

I R K A L B E R T

EGYETEMI NY. R. TANÁR

p-

A D A N U B I A K I A D Á S A 1 9 2 6

12H024

M A * Y \ K \ D K \ T l A , j

KU.WVTÁilA 1

/Cj V J 10

Előszó ... 1

Bevezetés ... 3

A népszövetségi idea megjelenése a történeti múltban . . 3

I. Fejezet. A Nemzetek Szövetsége egyességokmányának keletkezése 15 II. Fejezet. A Nemzetek Szövetségének célja és jogi jellege . . . . 21

III. Fejezet. A Nemzetek Szövetségének szervezete... 33

I. A Nemzetek Szövetségének ta g ja i... 33

II. A Szövetségből való kilépés és kizárás... 41

III. A Nemzetek Szövetségének szervei... 42

1. A Közgyűlés ... 42

2. A T a n á c s ... 47

3. A T itk á r s á g ... 55

4. Az Állandó Nemzetközi B íróság... 57

IV. A Szövetség székhelye és a tagok kiváltságai . . 60

IV. Fejezet. A Nemzetek Szövetségének felad atai... 63

I. A fegyverkezés korlátozása... 63

1. Magyarország és a leszerelés... 74

II. A területi épség és politikai függetlenség vé­ delme ... 79

III. A háború veszélyének elhárítása... 85

IV. A nemzetközi szankciók alkalm azása... 93

V. A nemzetközi szerződések és megállapodások be­ jelentése és k özzététele... 107

VI. Nemzetközi gyámság bizonyos gyarmatok és - te­ rületek f e l e t t ... .... . 117'

Lap

VII. Nemzetközi szociálpolitikai fe la d a to k ... 121 1. A nemzeti kisebbségek védelm e...123 2. A rabszolga-, leány- és gyermekkereskedelem

elleni k ü z d e le m ... 131 3. Közegészségügy. Az ópium és más ártalmas

szerek elleni küzdelem ...134 4. A szellemi együttm űködés...137 5. A közlekedés és átmenő forgalom szabadsága 139 6. A kereskedelem szabályozása...142

a) A Nemzetek Szövetsége és Magyarország pénzügyi helyzetének helyreállítása . . . . 142 7. A nemzetközi m unkáskérdés...146 VIII. A nemzetközi hivatalok és technikai organizációk

k ö z p o n to sítá sa ... 149 V. Fejezet.

A Nemzetek Szövetsége egyességokmányának megváltoz­

tatása ...152 Z á r ó s z ó ...156 Irodalom ...160 Függelék. A Nemzetek Szövetségének egyességokmánya . 167

A z eszm ék v ilág tö rtén eti fejlődésében új korsza­

kok m egnyílása és régiek letűnésének tö rté n e ti folya­

m atában alig fogadtak még v alam ely eszm ét több meg^

értéssel és nagyobb lelk esed éssel, m int a nem zetek szövetségének legújabb k o ru n k b an ism étfölm erültideáját.

A z em beri és nem zeti trag ik u s m egpróbáltatások siváran szom orú k o rszak áb an m int m egváltó gondola­

to t üdvözölték a h arcb a k e rü lt népek valam ennyien.

E ttő l várva az egyéni és állam i etika közti lehetetlen antagcnizm us m egszüntetését, röviden: egy, az em ber lényéhez m éltó állam közi jogrend és etika k ia la k u lá ­ sát. S valóban alig lehet az em beri és állam i lét cél­

szerűségében és fejlő d éséb en hívő em bernek m ás vigasza, m int a hit abban, hogy a tö rtén elem egyik legvéresebb korszak án ak le z a jlásáv al egy új k o rszak küszöbéhez ju to ttu n k , m ely az eddigi állam o k közti an arch ia állap o táb ó l az állam ok közti jogrend b iro ­ dalm ába vezet. Hogy valóban így lesz-e: hogy v ájjo n az, m it ma a győztes h atalm ak ,,N em zetek S zövetsé­

g ének“ neveztek el, a fejlő d és ú tjá n csak az első állom ás a tökéletesebb állam közi organizáció felé, vagy h o zzáférh etetlen börtön a legyőzött n ép ek ra b ­ bilincsekbe v erésére, a legközelebbi jövő fogja m eg­

m utatni, De ez fogja eldönteni a nagy p ro b lém át is, van-e még nyugati k u ltú rán k b an evolutív erő, vagy v alóban a k iélt szenilízm us téli k o rszak át éli, m elyből nincs m ár ta v a széb red ése.1

B udapest, 1920. ja n u á r hava. 1

1 Spengler: Der Untergang des Abendlandes. München.

1920.

Irk : A N e m z e te k S z ö v e ts é g e 1

A N em zetek Szövetségével é le treh ív o tt állam közi szerv ezet az állam ok életébe m élyen b elen y ú ló m ű­

ködésével egyre fokozódó érd ek lő d és elő teréb en áll.

E n n ek jele m unkánk elfogyott első k iad á sá n a k ú jab b m egjelenése is.

A k k o r an n ak szerv ezetét m ég csak m ikénti fel­

ép ü léséb en ism ertük, s így csupán a lk o tm án y át vizs­

gálhattuk. De m a m ár a N em zetek Szövetsége közel h é t évi m űködésre te k in th et vissza, s így im m ár azt ezen idő a la tt k ife jte tt életm űködésein k eresztü l é rté ­ k elhetjük.

C élunk ezért a N em zetek S zövetsége alk o tm án y á­

n a k jogászi vizsg álata m ellett eddig k ife jte tt legfőbb életm űködéseiről beszám olni, s így ezzel ezen új nem zetközi szerv ezetrő l elfo g u latlan k ritik ai k ép et n y ú jta n i.1

Pécs, 1926. július hava.

1 Éppen ezért munkánk nem kíván kommentár lenni, 1. e téren a kiváló német, Schücking-Wehberg: Die Satzung des Völkerbundes. II. Aufl. Berlin, 1924. és az angol, Kluyver:

Documents on the League of Nations. Leiden, 1920. kommen­

tárokat annyi más helyett.

A népszövetségi idea megjelenése a történeti múltban.

A népszövetségre, m int a háb o rú t követő új nem zetközi jogrend fundam entum ára, először G rey és A sq u ith m u ta tta k rá, m ajd W ilson b ék ep o litik áján ak sarkköveként jelentkezik.

A k irö p ített jelszó m élyen sz á n to tt az egyesek és tö m eg ek leik éb e. M intha egy soha nem lá to tt varázsige villanyozta volna á t a háború borzalm aiban m egderm edt lelkeket. P edig az ige ta rta lm a nem volt új korántsem , csak ú jszerű ség et kölcsönzött an n ak a miliő, ahol és a forma, am elyben m egjelent. A m eg­

figyelő ism ét egy érd ek es töm egjelenségüek volt a szem lélője. Egy k iirth a ta tla n szükséglet elem i erővel való m egjelenését szem lélhettük, m ely a töm egek lelkében m esterségesen elnyom va, vagy az ad o tt k ö r­

nyezetb en term észetszerű en elaluva, hosszú ideig nem a d o tt m agáról élet jelt, m inthogy m áskor is csak az állam i és egyéni lét k atasztro fális m eg p ró b áltatásai közben ju to tt bizonyos tá rsad alm i folyam atokban, vagy ö n tu d ato s emberi érték elések b en kifejezésre.

M a még hiányzik a tö rtén elem folyam án periodi­

kusan visszatérő világuralm i im perialisztikus állam ­ alk o tási törekvések és az autonom közületi, vagy n em zetállam ok k ialak u lási kettős szociológiai folya­

m a tá n a k k ritik ai tan u lm án y o zása; d e nyilvánvaló, hogy itt ö n tu d a tla n szociológiai erők m űködésével v an dolgunk. A nnyi m a m ár bizonyos, hogy az ókori nagy világ b iro d alm ak at h ely te le n világhódító C ézárok

r

tö rté n e ti okok h a to tta k oda, hogy a C ézárok ezen típ u sa k eletk ezh etett. Vagy, am int M ad áchunk meg­

á lla p ítja , itt is áll:

„Kiket nagyoknak mond a krónika Mindaz, ki hat, megérté századát, Nem a kakas szavára kezd virradni, De a kakas kiált, merthogy virrad.”

(Az Ember Tragédiája VII. szín.) A z örökös harc, öldöklés, p u sztítás k é szteti m á r az asszír és babiloni nagy k irályokat, hogy lehetőleg a m indenség k irály ai legyenek, hogy m inden n ép ek leigázásával, m inden ellenségtől m egszab ad u ljan ak , s így m indenekfelett u ra lk o d ja n a k

Ebből a közös talajb ó l h a jto tta k gyökeret a k ü ­ lönben egym ástól annyira elágazó világuralm i tö re k ­ vések. V égsősorban egy volt az a lap ja, úgy a ókori, perzsa, gcrög-m acedón, vagy róm ai világuralm aknak, m int a középkori róm ai szent birodalom nak, vagy a C hristiana respublicának, avagy a szász, sváb, fran k dom inium m undiknak, a N agy F rig y es-féle F ü rs te n - bundnak, a N apóleoni R ajnaszövetségnek stb. A cél, ism ételjük, valam ennyinél közös: a n ép ek közti bellum , sem per bellum kiküszöbölése. Ügy, hogy azok, kik e n épek szövetségének c sirá já t m ár ezekben a világhatalm i törekvésekben, illetve alkotásokban k e re ­ sik, jó úton járnak.

A népszövetségi idea fejlődése történelm i m ú lt­

ján ak b em u tatása nem lehet feladatunk, csupán ezen fejlő d és néhány fontosabb állo m ásán ak je lz é sé re szo­

rítk o zu n k .2

2 A népszövetség múltjáról szóló irodalomból különösen Ter Meulen: Der Gedanke der intenationalen Organisation, 1917.; Redslob: Das Problem des Völkerrechts, 1917.; Fried:

Handbuch der Friedensbewegungen I—II., 1911—13. munkáit;

a magyar irodalomból Balanyi Gy.: A népszövetség eszméje a múltban, Katholikus Szemle, 34. k. VII—IX. füzeteiben meg­

jelent tanulmányát ajánlhatjuk az érdeklődő figyelmébe.

A S zentföld fe lszab ad ításán ak gondolata, m ely hosszú időn k eresztü l a pápai hegem ónia m egalapo­

zásán ak indokául szerepel, a C hristiana respublica id e á já n a k m egdőltével is jó időn át az általán o s béke m egvalósításának eszközéül jelentkezik.

így lá tju k ezt m in d já rt a népszövetségi te rv e ­ zetek egyik fennm aradt em lékénél, Dubois m u nkájá-

ján ál, a XIV. század elejérő l (De recu p eratio n e te rra e san ctae). A m int a m unka cím e eláru lja, a Szentföld visszaszerzésének pro b lém ájáv al foglalko­

zik: de ez úgyszólván csak lepel, m ely egy nagy k é r­

dést, az általán o s béke m egvalósításának gon d o latát fedi. Dubois szerint ez a különböző, egym ástól függet­

len állam ok fejedelm einek szövetségével érhető el. A szövetség az összes k atholikus fejedelm ekből á llan a a p áp a vezetése m ellett. C élja a köztük felm erülő viszályok lehetőleg békés úton való elintézése. E rre szolgál a zsinat, egyházi és világi bírákkal, m elynek íté le te ellen a Szentszékhez lehet felebbezni.

A m int látható, a Dubois m unkája, ha nem is a mai m odern értelem ben v ett népszövetségi tervezet, de ahhoz hasonló alkotás.

M ás irányú, reális politikai célkitűző, végeredm é­

nyében mégis a népszövetség eszm éjéből fak ad a k ö rülbelül m ásfélszáz évvel későbbi M crini-féle te r­

vezet, m elyet a lk o tó ja P o d jeb rad G yörgy cseh király am bícióinak szo lg álatáb a szegődtetve, nagy v onásai­

ban a következőképpen k o n stru á lt meg (T raité d ’alli- ance et co nfédération en tre le R oy Louis XI, George R oy de Bohémé et la Seigneurie de V eníse pour re s is te r au T űre).

A kiinduló pont itt is a k eresztén y népek v é­

delm e a török veszedelem m el szem ben. A cél e lé ré ­ séhez szükség van e nagy szövetség létesülésére, m elynek az összes k eresztén y fejed elm ek et m agában k e llen e egyesítenie.

A Szövetség szerv ezetén ek k é t főorganum a: a szö­

v etség tan ács és a szövetségi törvényszék. A z előbbi hatásk ö réb e ta rto z n a k m indazok az ügyek, m elyekben eddig felségjoguknál fogva az egyes fejed elm ek ön­

állóan in tézkedtek. N evezetesen: a szövetséget közö­

sen érd ek lő szabályalkotás, ren d elk ezés, döntés a h á ­ ború és béke felett, közös hadviselés, a szövetségi tö r­

vényszék m egalkotása stb. A z utóbbi h a tá sk ö re egy­

ré sz t a szövetség ta g jai közt, m ásrészt szövetségi és nem szövetségi, illetve idegenek közt felm erülő v iszá­

lyok elin tézésére te rje d ki. A szövetségi tag o k n ak m inden egym ásközt lé tre jö tt v iszály t a törvényszék elé k ell terjeszten iü k , A bíróság íté le té n e k m agukat ta rto z n a k alávetni. H a szövetségi tag és idegen állam között keletkezik n ézeteltérés, úgy a T anács k özve­

tít, hogy m indkét fél ügyének elb írá lá sá t a szövetségi törvényszék elé terjessze. H a a döntésben az idegen állam nem nyugszik meg, illetve a törv én y szék ille té ­ kességét nem ism eri el, úgy a szövetség fegyverrel szerez s é rte tt ta g já n a k elég tételt. Idegen állam ok közt felm erülő viszálykodások esetén, am ennyiben ügyük a szövetség elé kerül, a békebontó ellen lép akcióba.

A XVII. század b eli IV . H enrik—S u lly , illetve C ruce-féle, inkább általán o s pacifista irá n y z a tú te r- vezg etések et figyelm en kívül hagyva, arról az A n g liá­

ból kiinduló m ozgalom ról kell m egem lékeznünk, m ely a népszövetség k é rd ésén ek fejlődésében h a tá ro z o tta n új állo m ást je le n t és pedig nem an n y ira új gondola­

tok felvetésével, m int a m eggyőződéses propaganda szuggesztiv erejével.

A z angol puritánizm usból kinőtt q u ák erizm u s h arco t in d íto tt a háború ellen, s ennek nagynevű k é p ­ viselője, P enn Vilm os eme vallásos pietisztikus fe l­

fogást igyekezett jogilag kim élyíteni. M u n k ájáb an : A n E ssay to w ard s the p re se n t and fu tu re P e a c e of

E u ro p a 1693., m ikor élénk színekkel ecseteli a h á ­ ború erkölcsi és gazdasági rette n e te s következm ényeit, k iú ta t keres, hogy az em beri nem eme b o rzalm assá­

goktól m egszabadíttassék. P en n szerin t a háb o rú t csakis az állam ok közötti joguralom sz ü n teth eti meg.

E z pedig úgy érhető el, h a E u ró p a fejedelm ei szövet­

ségbe töm örülnek. A szövetségnek főszerve a n e m ze t­

közi parlam ent, m élybe m inden fejed elem elk ü ld i a m aga képviselőjét. A rra nézve, hogy egy állam hány sz a v azattal bírjon, az illető állam jelentőségétől függne. így pl. a N ém et birodalom 12, F ran ciao rszág 10, A nglia 6, Svájc 2 szav azato t k ap n a stb. A szövet­

ségi p arlam en t O rosz- és T örökország felvételével összesen 90 tagból állna, s három negyed szav azattö b b ­ séggel d ö ntene végérvényesen a szövetséget közösen érd ek lő ügyekben.

Nem é rd e k telen az ugyancsak q u ák er B eller m unkája: Some R easons for an E u ro p ean S ta te 1710., m elyben egy európai nem zetközi állam ot k o n stru ál meg olyanform án, hogy E u ró p a egyenlő nagyságú állam o k ra o sztódnék fel, m elyek m indenike egy-egy képviselőt k ü ldene az azok fe le tt álló közös ügyek

elin tézésére h iv ato tt nem zetközi p arlam en tb e.

A XIV. L ajos háborúitól elgyötört F ran ciao rszág alkalm as ta la ju l szolgált a népszövetségi idea renais- sance-ának. S a kor szükségletei meg is ta lá ljá k a m a­

guk m egszólaltatój át Saint-P ierre abbé szem élyében, ki nagy p ro p ag an d a erővel lesz m egindítója eg y ú ttal a X V III. század folyam án végighúzódó nagy pacifista m ozgalm aknak.

S a in t-P ie rre gazdag p acifista m unkásságából a népszövetségi idea továbbfejlődése szem pontjából m inket e h elyen: P ro je t pour re n d re la paix perpé- tu e lle en E urope 1713-ban m egjelent műve érdekel, m ely éppan n y i visszhangot, m int am ennyi ellentm on­

d á st v á lto tt ki, de a célt m indenesetre elérte, m ert

az európai állam ok k ísértő p ro b lém ája újból az é rd e k ­ lődés és m egvitatás k ö zp o n tjáb a k erült.

A tartó s béke, szerző szerint, az állam ok között lé te síte tt szövetség, egy „U nion p erm an en te et perpé- tu e lle “ ú tjá n v aló síth ató meg. M ert szerinte az időről- időre m egkötött békeszerző d ések v alóban nem mások, m int a győző és legyőzött állam ok között létrejövő fegyverszünetek, m elyek ak k o r b o ru ln ak fel, m ikor a legyőzött fegyveresen elég tételt vehet. S zükséges ez­

ért, hogy E u ró p a fejedelm ei bizonyos alapvető (fun­

dam entalis) pontokban m egegyezve, s azokat m agukra nézve kötelezőknek elism erve, egym ással szövetkez­

zenek. A szövetség b izto sítja a résztvevő állam okat k ü l- és belháború ellen, védelm ezi te rü le ti in teg ritá­

sukat, k atonai terh ek csökkentésével növeli az á lla ­ m ok vagyonát, a v ála sz to tt bíróság ú tjá n lehetővé teszi m inden nem zetközi súrló d ás gyors és igazságos m egszüntetését. A z unióba egyesülő állam ok, szám ­ szerű it 24, m indenike egy-egy sz a v azattal bír, s a közösen érd ek lő ügyeket tárg y aló kongresszus sza­

vazattöbbséggel dönt. A felm erülő k o n tro v erziák e l­

d ö n tésére hiv ato tt bizottság íté le té n e k m indenik állam kö teles m agát alávetni. M ert az azzal való szem be- h ely ezk ed és a szövetségből való k izárással, illetve fegyveres m eg to rlással jár.

Ezen, U trech tb en székelő békekongresszus m ellé csatlakozik még a politika, közjog, pénzügyek és k ato n aü g y ek részére szerv ezett négy álla n d ó hivatal.

A z állam ok közti k eresk ed elem nyu g o d t m enetének b iz to sítására te rv e z e tt keresk ed elm i k a m a rá k bírói szerv ezettel is ren d elk ezn én ek az in tern acio n alis k e ­ reskedelm i p erek elintézésére.

A népszövetségi m ozgalom tovább fejlő d ésén ek eme nagyon is szűk k e re te k között tö rtén ő b e m u ta tá ­ sában az angol u tilita rista filozófus B entham m un­

k á ja : P rin cip les of in te rn a tio n a l law 1789. csak

an n y ib an em elendő ki, hogy am íg a korábbi írók a fejedelm i szuverénitás elm életi és g y ak o rlati politikai a la p já n a ta rtó s béke b izto sítását a fejed elm ek szö­

vetségében k eresték , addig ő m ár a népszu v erén itás elvi a la p já n a szuverén n ép ek nem zetközi u n ió jáért száll síkra. E gyébként az ő terv ezetén ek is két a la p ­ pillére: a szövetségi kongresszus és a v á laszto tt b író ­ ság.

A francia, angol, olasz nagy m ú ltra visszatekintő pacifista tö rekvésekkel szem ben a germ án szellem hosszú időn k eresztü l közönbösen, sőt b izalm atlan ­

sággal viseltetik, úgyhogy K ant fellépéséig N ém et­

országban, eltekintve egy Leibnitz, W olf, Lessing vagy W ielan d kisebb-nagyobb érd eklődésétől, a n épszövet­

ségi m ozgalm aknak nem ta lá lju k egyetlenegy szám ot­

tevő re p rezen tán sát.

A königsbergi nagy filozófust a filozófia legelvon- tab b és legm élyebb problém ái sem z á rh a ttá k el a való világ állan d ó an k ísértő nagy kérdéseitől, s nem k ü lö ­

nösen, m ikor a porosz— francia háb o rú t követő baseli b ék ek ö tés szom orúan friss élm ényeit, m int kortárs, m aga é lte át. Zum ewigen F rie d e n 1796-ban meg­

jelen t m u n k ájáb an fo g lalja össze tárg y u n k ra v o n at­

kozó felfogását.

A háború p u sztításai m ellett K an t szerint mégis o tt dolgozik az em berben a jó principium a, m ely az ö rö k b ékét a k a rja biztosítani. A p rak tik u s ész, a d o l­

gok term észetében re jlő ész erősebb, m int m aguk az em berek, s a k a ra tu k ellen ére a jó irán y áb a készteti őket. A z örök béke K ant felfogása szerint csak úgy biz­

to síth ató , ha az állam ok egym ást nem tárg y k én t, hanem m orális szem élyként tekintik, h a a h atalom g o n d o lat­

k ö rét a jog gondolatköre v á ltja fel. M ert a győzelm ek ered m én y ezh etn ek ugyan békekötéseket, de jogot nem terem th etn ek . Innen azu tán , hogy m inden bék e­

k ö tést ú jab b háború követ. E nnek m egakadályozása

végett szükség van ezért a népek szövetségére, m elyet ,,b ékeszövetségnek“ (foedus pacificum ) lehetne n e­

vezni, m ely a békeszerző d éstő l (pactum pacis) abban különböznék, hogy ez pusztán egy h áb o rú n ak v etne véget, am az azonban m inden h áborúnak m inden időkre. A szövetségre lépő állam oknak legelőbb is bi- bizcnycs feltételekben, előzetes pontokban („P rälim in ­ ar tik e l“ ) kell m egállapcdniok, s csak azu tán k erü lh et a ser a végleges pontok („D efin itiv -artik el“ ) elfo g ad á­

sára. Ily en előzetes pontok a következők: nem te k in t­

hető k ékekötésnek az olyan, m ely „egy jövőbeli hábo­

rú ra szolgáló anyag titkos fe n n ta rtá sá v a l“ jö tt létre.

M inthogy az állam ok nem birtokok, hanem m oralis szem élyek, ne legyenek m egszerezhetők öröklés, csere, vétel vagy ajá n d é k o z ás ú tján . M ivel az em bereknek gépekként való alk alm azása „az em beriség jogával s a já t szem élyünkben“ össze nem egyeztethető, az állan d ó h ad sereg ek et idővel meg kell szüntetni. M in t­

hogy a m odern nagy állam ok k ö lcsönrendszere, s ezzel összefüggő pénzhatalom a h áb o rú n ak v iselését előm oz­

d ítja, tilos ezeket felhasználni, illetve növelni. N em szabad továbbá egyik állam n ak sem a m ásik alkotm á­

nyos vagy korm án y zati ügyeibe erőszakkal b e a v a t­

kozni. S végül nem szab ad egyik állam nak sem a m ásik ellen tisztesség telen eszközöket használni, így orgyil­

kosok, m éregkeverők felb u jtását, szerződések m egsze­

gését, á ru lá sra felhivást stb.

A végleges pontok K an t szerin t a következők volnának. A z első az állam ok alkotm ányos b ere n d e z ­ k ed ésére vonatkozik, m elynek K an t szerin t k ö z tá rsa ­ ságinak kellen e lennie. K ö ztársaság i pedig az állam alkotm ánya, h a az nem d eszpetikus, hanem k épviseleti ala p é n nyugvó, a törvényhozó és v ég reh ajtó h atalo m elválasztásáv al. A háború és béke feletti döntés az állam polgárok kezébe teen d ő le. A m ásik pont sz e rin t az új nem zetközi jognak a föderalizm usban egy esü lt

szab ad állam ck egym ásköztí viszonyait kell szabá­

lyozni. M ert, írja K ant, m int az egyesek a term észeti állap o tb an egym ást kölcsönösen b án tják , úgy van ez az állam ok között is, s am int ennek kiküszöbölésére az egyesek állam polgári alk o tm án y t h o ztak létre, úgy kell az állam o k n ak is egy ehhez hasonló szervezetbe egyesülniük, m elyben m indegyiknek joga biztosítva volna. Ez lenne a népek szövetsége. E nnek a bék e­

szövetségnek nem az lenne a hivatása, hogy valam elyik állam nak h atalm át növelje, hanem az, hogy v a la ­ m ennyi szövetséges állam szab ad ság át m eg tartsa és védelm ezze. így a m aga vonzóerejével lassan k in t újabb, meg újabb asszociációkat létesítene, miből foko­

zatosan k ialak u lh atn a a vílág k ö ztársaság h atalm as alkotm ánya.

S ezzel a népszövetségi idea m essze m ú ltra visszanyúló fejlődésének hézagos é rin tését be is fejez­

z ü k .’’ De célunknak eme szűk k e re te k közt mozgó b e­

m u tatása is elegendő. A z ism e rte te tt terv ezetek ta n u l­

m ányozása ugyanis a következő m eg állap ításo k ra jo­

gosít:

1. a népszövetségi idea m élyen á té rz e tt reális szükségletekben b írja gyökerét. A cél: az állam ok közti anarchisztikus á llap o t súlyos következm ényei­

kén t jelentkező háborúk lehető kiküszöbölése. E z t in ­ do k o lja az a folyton visszatérő körülm ény, hogy a m ozgalom ú ju lt erővel való m egindulása vészes h á ­ borúk id ejével esik egybe. H ogy azu tán eme szükség­

lethez más: vallási, etikai, általán o s em berbaráti, sa­

játo s politikai stb. m otivum ok is társu ln ak , az csak term észetes.

2. A népszövetségi idea fokozatos fejlő d ésén ek visszanycm czásából látható, hogy az igazi népszövet- 3

3 A XIX. és XX. század népszövetségi mozgalmainak be­

mutatása külön tanulmányt igényelne, mely e munka kereteit túlhaladja.

ség szabád állam ok szövetsége, m ely m indazon á lla ­ m okat m agában egyesíti, m elyek eme szervezetbe b e ­ lépni ó h ajtan ak .

3. A népszövetség egyik legfőbb szerve a vitás ügyek elin tézésére h iv ato tt nem zetközi bíróság.

ad 1. A z állam i lét im m ár elő ttü n k elég tisztán álló k ialak u lási folyam atából látható, hogy a fejlődés egyre a rra ten d ál, hogy nagyobb és nagyobb tá rsa s k ö zü letek n ek ad jo n létet. A z egyén, illetve család gazdasági iz o láltság át szükségképpen követi az abból való kilépés és több csa lá d n a k egy törzsbe tö m ö rü ­ lése. A lé té rti harcból kinövő törzsközi h áb o rú sk o d á­

sok ism ét a nem zetségek, m ajd nem zetek k ialak u lását idézik elő, s ezen in teg ráló d ási fo ly am at során e lju ­ to ttu n k az állam i lét fokáig. De az a fejlődés tö rv é­

n y é t ism eri félre, s az állam ok között az utolsó félév­

század a la tt kibon tak o zásn ak in d u lt állam közi o rg a­

nizáció term észetére nincs te k in tettel, aki azt hiszi, hogy a fejlő d és itt lezárul. A z in teg ráló d ási folyam at az á ltalán o s tendencia, mit az időközi szétesési fo ly a­

m atok h á trá lta th a tn a k , de fel nem ta rtó z ta th a tn a k . V égsősorban az im perialisztikus tö rekvések is e cél szo lg álatáb a szegődnek, de am int a világhatalm i tö ­ rekvésekből láth a tju k , m ás állam ok vagy á llam testek bekebelezésével ingoványra jutnak, hogy h ely t a d ja ­ n ak ú jab b törekvéseknek. H ogy m eddig fognak még ta rta n i eme m illiók vérébe és m illiárd o k p u sz tu lásáb a k erü lő m eddő próbálkozások, ki tu d n á m egjósolni?

A n n y i azonban valóság, hogy az állam ok m ár sehogy- sem tu d n a k k itérn i az intenzivebb állam közi organi­

záció elől. N em tu d n ak , még ha a k a rn a k sem, még ha az állam közti K an ti jogtisztelet, a m orál p ara n c sa nem is erősbödik a közeljövőben em berhez m éltó fokban meg. M ert az állam ok egyre fokozódó e g y m á sra u ta lt­

sága egyre intenzivebb állam közi organizációt von m ag a után. S itt az em beri nem fejlő d éséb en még min-

dig hinni merő, m ert e hit nélkül az é le te t c é lta la n n ak ta lá ló „naiv u tó p istá k “ tén y ek re hivatkozhatnak, m i­

kor a XIX. század m ásodik fele óta lé tesü lt nem zet­

közi uniók állam közi szervezetére, s ezen szervezeten belül végzett gazdag m u n k ásság ára m u tatn ak reá.

E zek az uniók nem utópisztikus tervezgetésekkel fog­

lalkoztak, hanem egy intenziv nem zetközi gazdasági és k u ltu rá lis együttm űködés szolgálatában állo ttak , m inek ered m én y ét csak az kicsinyelheti le, aki azokat eg y általán nem ism eri. E zekben az uniókban m ár a népek szövetsége jelen tk ezik bizonyos tö k életlen for­

m ában: közös állam közi összem űködés m egvalósítá­

sára m eghatározott k u ltu rális és gazdasági te rü leten . ad 2. A népszövetségi idea tö rté n e ti m ú ltján ak visszanyom ozásából azt látju k , hogy eleinte m int az összes, abban résztvenni kívánó k eresztén y fe je d e l­

mek, illetve állam ok szervezete k o n stru á lta to tt meg.

K ésőbb (Penn agitációja óta 1693-tól) m indinkább, m int az összes abban egyesülni ó h ajtó független á lla ­ m ok szövetsége; nyilvánvalóvá válván, hogy csak ak k o r beszélhetni állam ok ligájáról, népek szövetsé­

géről, ha az abban való töm örülésre valam ennyi állam elő tt nyitva áll az út. E llenkező esetben csak bizo­

nyos állam ok szövetsége létesülhet, mi, am int azt m ár B entham kifejezte, ú jab b h áb o rú k at szül, de m eg nem g átol.4

ad 3. A népszövetségi pacifista m ozgalm akban az a gondolat, hogy a népszövetség célja a ta rtó s béke a nem zefközi állan d ó bíróság nélkül nem v alósítható meg, b ár lassan tör m agának útat, mégis an n ak fel­

c silla n á sá t m ár igen ham ar m egtaláljuk. így pb a k e ­ resztén y fejedelm ek között felm erült viszályok elin té­

zésére m ár a Dubois terv ezetéb en m eg találh ató a nem - 4 Bentham: Principles of International Law. 1789. Lásd az európai egyensúly perfid dogmáját hirdető európai államok világháborút előidéző vészes koalícióit.

zetközi bíróság id eája, persze, még csak a bírói h a ta ­ lom g y ak o rlá sá ra hivatott, világiakból és egyháziakból álló zsin at alak jáb an . V agy a M arini— P o d je b ra d - félében a szövetségi tö rv én y szék van hivatva a szö­

vetségi tagok, illetve idegen állam ok k özötti viszályok békés elintézésére, még pedig az előbbiek között kö­

telező form ában. U gyancsak ott k ísért S a in t-P ie rre tervezetében, m ikor a viszályban álló h a ta lm a k ügyü­

k e t a szövetséges h atalm ak d öntése alá ta rto z n a k bo­

csátani. De a XIX. század sajáto s jogi és szellem i té ­ nyezőinek k e lle tt adva lenniök az eszm e te lje s k ia la ­ kulásához, vagyis azon b elátáshoz, hogy a n ép szö v et­

ség id eálja, a ta rtó s béke, az állan d ó nem zetközi b író ­ ság nélkül meg nem való síth ató .5

5 Túlmennénk feladatunk körén ezen kérdés részletezőbb érintésével, miért is Magyary Géza e téren a nemzetközi iroda­

lomban is elsőhelyen álló munkájának: A nemzetközi bírásko­

dás. 1918. 35. és köv. lapjait (németül: Die internationale Schiedsgerichtsbarkeit im Völkerbunde, 1922) ajánlom az érdek­

lődők figyelmébe.

A NEMZETEK SZÖVETSÉGE EGYESSÉG- OKMÁNYÁNAK KELETKEZÉSE.

A zt, hogy a népszövetség id e á ja a p árisi béke- szerződésekben, bárm ilyen k o rcsalak b an is, te s te t ö l­

tött: a volt am erikai elnöknek, W oodrow W ilsonnak az érdem e, senki el nem v ita th a tja , m ikor a v ilág ­ h áború v érziv ataráb an egy sok száz év óta k ísértő eszm ének lelkes apostolává szegődött.

E helyen nem lehet fe la d a tu n k an n ak k u tatása, hogy minő tén y ező k já tsz o tta k közre a népszövetségi alk o tm án y korcs létesüléséhez, m iként v á lt itt is la b ­ dává az am erikai E gy esü lt-Á llam o k elnöke a győ­

zelem m ám orában úszó állam férfiak és k ato n ák k ezé­

b en .1 E h e ly e tt inkább a rra m u tatu n k reá, m iképpen a la k u lt ki az előbb még csak ö tletszerű en felv etett népszövetségi idea az elnök közism ert b é k eak ció já­

b an kész program m ponttá. M ert csak így n y erh etü n k tisz ta k ép et arró l, hogy mi leh etett volna a N em ze­

te k Szövetsége, s mivé faju lt el?!

W ilso n n ak az am erikai kongresszushoz in tézett 14 p o n tja ta rta lm a z z a a nem zetek szövetsége m eg­

alk o tá sa szükségességének a k ijelen tését, m ely így szól: ,,Kis és nagy állam ok p olitikai függetlenségé­

n ek és te rü le ti sérth etlen ség én ek kölcsönös garanciák 1 1 Kynes: A béke gazdasági következményei. Ford. Biró és Sárkány. Lansing: Die Versailler Friedens-Verhandlungen.

Berlin. 1921.

ú tjá n való biztosítási c é ljá ra különös m egegyezések létesülésével a nem zetek á lta lá n o s szövetsége a la k í­

ta n d ó .“ E körbe vág még az öt első pont, m elyek közül az első a titkos szerző d ések k ötésének és a titkos diplom áciának a m egszü n tetését; a m ásodik: a tengeri h ajó zás szab ad ság át; a h arm ad ik : a g a z d a ­ sági k o rláto k m egszü n tetését; a negyedik: a fegyver­

kezés k o rlá to z á sá t; az ötödik pedig: a p á r ta tla n és em beries g y arm atp o litik a k ö v etelését tarta lm a z za .

M ajd 1918. július 4-én ta rto tt u. n. M ount-V er- ncn beszédében a h áború egyik c é ljá t olyan b ék e­

organizáció létesítéséb en lá tja , m ely a szab ad n e m ­ zetek m inden jogsérelem től való m egóvására van h i­

vatva. ,,A nagy célok — m ondja — egy m ondatban foglalhatók össze. A m it mi keresünk, a jog u ra lm a a k o rm án y zo ttak b eleegyezésére a la p ítv a és az em beri nem szerv ezett vélem ényével tám ogatva."

A szeptem ber 27-én N ew -Y orkban ta rto tt b eszé­

dében tü z e te se n m egjelöli azokat a fe ltételek et, m e­

lyek m elle tt a szabad n em zetek szövetsége lé tre ­ jöhet.

E zek a következők:

1. ,,P á rta tla n igazságosság, m elyet szo lg áltatn i kell, nem tű r meg sem m iféle különbséget azok k ö ­ zött, akikkel szem ben igazságosnak lenni k ív án u n k és azok között, akikkel szem ben nem k ívánunk ig a z ­ ságosnak lenni. O lyan igazságosságnak k ell lennie, m ely nem ism er k edvezm ényeket és fokozatokat, h a ­ nem csak a résztvevő népek n ek egyenlő jogait.

2. V alam ely nem zetnek, vagy a nem zetek v a la ­ m ely c so p o rtjá n a k különös, k ü lö n álló érd ek e nem lehet az egyezm ény v alam ely részének ala p ja , h a v a la ­ m ennyinek közös érdekével össze nem fér.

3. A népszövetség közös c sa lá d já b a n nem á llh a t

fenn sem m iféle kötelék, szövetség vagy különös szer­

ződés és egyezm ény.

4. T üzetesebben kifejtve, a szövetségen belül nem lehet sem m iféle önző, gazdasági kom bináció és a gazdasági b o jk o tt vagy k izárás bárm inő form ában való alk alm azása, kivéve, am ennyiben a világpiacok­

ról való k izárás fegyelm i és ellenőrző eszközként, m int b ü n tető h atalo m a népszövetség részére nem biztosíttatik.

5. V alam ennyi nem zetközi egyezm ényt és sz e r­

ződést, b árm ilyen term észetű legyen is, te lje s szö­

vegében közölni kell a világ többi részével. A külön szövetségek, valam int gazdasági riv alitáso k és e lle n ­ ségeskedések a m odem világban bőséges fo rrásai v o l­

ta k olyan terv ek n ek és szenvedélyeknek, m elyek h áb o rú t okoztak. A z olyan béke, m ely ezeket h a tá ­ ro zo tt és kötelező kifejezésekkel ki nem zárná, é p p ­ an n y ira nem volna őszinte, m int am enyire b izo n y talan béke len n e.“

A m int látható, W ilson felfogása szerin t a nép- szövetség létesítése a békeszerződések lényeges a lk a t­

elem e, vagyis am int ő kifejezi: ,,a népszövetség lé te ­ sítésének — a b ékeszerződés egy részét, sőt bizonyos

értelem b en főrészét kell képeznie.“

W ilsonnak a népszövetség m ellett fo ly ta to tt k i­

ta rtó p ro p a g a n d á ja k övetkeztében nem té rh e tte k n a p ire n d re im m ár az en ten te állam férfiai sem. így A ngliában különösen G rey volt az, ki az eszm ét f e l­

k aro lta. Előbb 1916. október 16-án ta rto tt b eszéd é­

ben üdvözli W ilsonnak a nem zetek szövetségére irányuló akcióját, m ajd : The League of N ations, L on­

don 1918. cím ű rö p ira tá b a n az idea lelkes a p o sto ­ lává szegődik.

G rey szerin t bárm ennyire is igaz, hogy a nem ­ zetek szövetsége a tö rtén elem folyam án, m int elér-

Irk: A Nemzetek Szövetsége 2

h e te tle n ideál szerep elt; de ebből nem következik az, hogy ugyanez lesz a sorsa a háború u tá n is, m ert:

„ebben a hábo rú b an több forog kockán, m int egyes állam ok, vagy egyes b iro d alm ak ex iszten ciája, vagy egy fö ld részn ek a sorsa; az egész m odern civilizáció forog k o ck án .“ S zerinte ezt a k a ta sz tró fá t a nem ze te k szövetsége h á ríth a tja el.

G rey szerint a népszövetség lé tre jö tté n e k fe l­

té te le i a következők:

1. „A z id eát kom olyan és m eggyőződéssel m agu­

kévá k ell tenniök az állam főknek. G y a k o rla ti p o liti­

k á ju k n a k egyik lényeges a lk a tré sz ét kell képeznie."

A népszövetségnek v alam ennyi benne résztvenni k í­

vánó nem zetet m agában kell egyesítenie. „N ém et­

ország is — ta g ja kell legyen, m inthogy nem lehet egyetlen nem zet sem, m ely nincs telje se n m eggyő­

ződve egy olyan szövetség előnyéről és szükségessé­

géről és így nem h a jla n d ó a te rh e k e t v állalni, s ha szükséges azon áld o zato k at viselni, am elyekkel fe n n ­ ta r tá s a já r.“ 2. A m ásik lényeges feltétel, hogy a nép- szövetség létesítéséb en m egegyező állam ok tisztán lássák, m iszerint az m inden egyes nem zet tev ék en y ­ ségét bizonyos m értékben k o rláto zn i fogja és esetleg egy vagy m ás k ellem etlen k ö telezettség et is fog m aga u tá n vonni. íg y nevezetesen az állam ok felm erü lt koalíció esetén csak ak k o r n y ú lh a tn a k fegyver után, h a a békés elintézés összes eszközei, m int am ilyenek a tárg y a lá s, közvetítés, vagy v á la sz to tt bíróság, kim erít- tettek . Ez a k orlátozás. A m i a k ö telezettség ek et illeti, az abban áll, hogy a békebontó állam m al szem ben a többiek e ljá rn i kötelesek. E z á llh a t gazdasági esz­

közök alk alm azásáb an ; de azon túlm enően katonai erők közös m ozgósításában is. „Egy népszövetség lé te ­ sítése és fe n n ta rtá sa — ír ja G rey — a ta rtó s béke szem pontjából fontosabb és lényegesebb, m int a tén y -

leges békeszerződések bárm elyike, m elyek a h áb o rú ­ n ak véget vetnének,"

A h ivatalos F ran ciao rszág a W ilson-féle nép- szövetségi p ro p ag an d áv al szem ben m eglehetősen bi­

zalm atlan u l viselkedett. Ú gyhogy a b ék eb arát B o u r­

geois m űködését is nagyfokban a lte rá lta az őt k ö rü l­

vevő légkör. E nnek tu lajd o n íth ató , hogy a népszövet­

ség k érd ésén ek tan u lm á n y o z á sá ra k ik ü ld ö tt bizottság elé 1918, ja n u á r 17-én te rje s z te tt ex p o zéja csak az en te n te h atalm ak népszövetségéről szól, fen n tartv a an n ak kibővítését azon időre, m ikor az ellenséges ál­

lam ok m egfelelő dem okratikus á ta la k ítá sa végbemegy, W ilsonnak a népszövetség é le treh ív ására irá ­ nyuló p ro p ag an d ája visszhangra ta lá lt a szövetséges h atalm ak m indegyikénél. így O laszországban, J a p á n ­ ban, a cári O roszországban bizottságok szerv eztettek a k érd é s tanulm án y o zására. De a volt központi h a ta l­

m ak állam aiban is a k érd és élénk érd ek lő d és elő­

terébe k erü lt.

Úgyhogy, m ikor a központi h atalm ak a W ilson- féle pontok ala p já n a b ék etárg y aláso k felvételére készségüket n y ilv án íto tták ki, P árisb an bizottságot szerv eztek a népszövetségi terv ezet elkészítésére, A népszövetségi bizottság a következő tagokból a la ­ k ult meg: W ilson és H ouse (A m erikai E g y e sü lt-á lla ­ mok), L ord R obert Cecil és S m uts (N agybritannia), Bourgeois és L arn au d e (F ran ciao rszág ), O rlan d o és S cialo ja (O laszország), M akino és C hínda (Jap án ), H ym ans (Belgium ), E, P essoa (B razília), W . Koo (K ina), B atalha-R eis (P ortugália) és V esnitch (S zer­

bia), M ajd még b ev o n attak : V enizelos (G örögország), D m ow szky (Lengyelország), D iam andy (Rom ánia) és K ram ar (C seh-Szlovákország).

A bizottság az eléje te rje s z te tt három tervezet közül tárg y alási a lap u l S m uts táb o rn o k ét fogadta el, A nyilvánosság k izárásáv al le fo ly tato tt bizottsági tá r ­ as

gyalások a la p já n elk észü lt népszövetségi statú tu m o t W ilson 1919. feb ru ár 14-én a békekonferencia teljes ülésén m u ta tta be, m elyet azu tán a nyilvánosságnak közreadva, m egküldték a sem leges állam oknak is.2 *

A sem leges részről te tt m ódosító jav aslato k cse­

kély értékelésével, a központi h a talm ak ellen ja v a s­

la ta in a k telje se n figyelm en kívül hagyásával W ilson április 28-án a végleges szöveget te rje s z te tte elő, m e­

lyet a párisi békekonferencia egyhangúlag elfogadott.

Am i a N em zetek Szövetsége ala p ítá si id ő p o n tját illeti, az 1919. június 28-a, vagyis azon nap, am elyen a népszövetség alap ító i a versaillesi b ékeszerződést, s ezzel a népszövetségi egyességokm ányt először a lá ­ írták. A népszövetségi egyességokm ány a versaillesi b ékeszerződés szerint u. i. akkor lép életbe, m ihelyt a szerző d ést N ém etország és három szövetséges és tá rsu lt főhatalom ratifik álta. Ez pedig 1920. ja n u á r 10-én tö rté n t meg. E z teh át a népszövetségi egyesség­

okm ány életbelépésének id ő p o n tja és nem tév e sz te n d ő ezzel össze az előbb em lített a la p ítá si id ő p o n t.4

w iison eredeti népszövetségi tervezetére, s annak mó­

dosulására nézve lásd Lansing: Die Versailler Friedens-Ver­

handlungen, 1921. c. munkájának részletező fejtegetéseit. To­

vábbá Memoiren und Dokumente über den Vertrag zu Versail­

les anno 1919. Herausg. R. St. Bakker. 1923.

4 Helyesen Schücking-Wehberg, Kommentar, 1924. 26. L;

helytelenül Hatschek: Völkerrecht, 1923. 142. 1.

A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉNEK ELNEVEZ ESE, CÉLJA ÉS JOGI JELLEGE.

Ma, m ikor a N em zetek Szövetségének a trianoni békeszerző d és első részében foglalt egyességokm ánya a g y akorlatban is m egnyilvánuló fogyatkozásaival elő ttü n k fekszik, nyilvánvalóan m egállapítható, hogy a népszövetség id e á já n a k a háború a la tt az entente állam férfiai részérő l tö rté n t feltám asztása elsősorban is p ro p ag an d a cél szo lgálatába volt szegődtetve.

így term észetesen an n ak előkészítési tárg y alásai so rán fel sem is m e rü lh etett a m eggondolás, hogy igazi nevén n eveztessék el a születendő gyerm ek.

„N em zetek Szövetsége“, „League of N atio n s“ ,

„S cciété des n a tio n s“, „V ölkerbund“ stb. — eme ősi p acifista m ozgalm akból szárm azó dem okratikus csen­

gésű m árkából annyi büverő á ra d t ki, hogy ki m erte volna azt a ta rta lo m n a k m egfelelő ú jja l h ely e tte sí­

teni?

A z egyességckm ány részletes tag lalásáb ó l k i­

derül, hogy abban a központi hatalm ak ellen fo ly ta­

to tt enten te-szellem i küzdelem d em okratikus irá n y á ­ n ak nyom a sincs. Röviden: nem a népek szövetsége, hanem bizonyos állam ok közös céljá n a k b izto sítására irányuló szervezet. S m inthogy abban, am int látni fog­

juk, a győztes n ag y h atalm ak feltétlen a k a ra té rv é n y e ­ sü lése van biztosítva, szigorú értelem ben alig nevez­

hető m ásnak, m int az öt nagyhatalom o lig arch iájá­

n ak .1

A z angol elnevezés „L eague“ , am int L a p rad elle kiem eli, nem felel meg a francia ,,Ligué“-nek, ezért v á la sz to ttá k inkább a „S ociété“ elnevezést, jelezni k í­

vánván ezzel, hogy új tagok is felvehetők am a szövet­

ségbe, m elynek célkitűzése közös m unkával közös cé­

lok m egvalósítása. De különben sem új a fran cia te r­

minológia, am ennyiben m ár előfordul V atteln él (Droit des G ens 1758.), am int hogy a „V ölkerbund K an t m unkájában (Idee zu einer allgem einen G eschichte in w eltb ü rg erlich er A bsicht, 1784.).2 A z organizáció­

nak m agyar elnevezése a nem zetközi jognak a fra n ­ ciánál és ném etnél, e jogan y ag ra vonatkozó, h ely e­

sebb m egjelölése k övetkeztében inkább nem zetközi szövetség leh etett volna.

A n em zetek szövetségének céljá t az egyességok- m ány bevezetésében ta lá lju k m egjelölve. E z pedig a n e m ze te k eg yü ttm ű k ö d é sé n ek előm ozdítása és a n em ze tk ö zi béke és biztonság m egvalósítása. E g y ú ttal felem líti az an n ak elérésére vezető u ta k a t is, m int a szövetség közelebbi céljait.

Ilyenek:

a háború elk erü lésére k ö telezettség v á lla lá s;

acceptance of obligations not to resort to war;

nyílt, igazságos és becsületes nem zetközi össze­

k ö ttetések fen n ta rtá sa ;

prescription of open, ju st and honourable rela­

tions betw een nations;

1 Lansing: I. m. 104. 1.

Valentin: Geschichte des Völkerbundgedankens in Deutschland, 1919.

a nem zetközi jog szab ály ain ak zsinórm értékül való elism erése;

firm establishem ent of the understandings of in­

ternational law;

egym ásközti érintkezésben az igazság u ralm a és a szerződéses k ö telezettség ek lelkiism eretes tiszteletb en ta rtá sa ;

m aintenance of justice and a scrupulous respect for all tre a ty obligations in the dealings — w ith another.

A m int látható, az egyességokm ány célkitűző be­

vezető jéb en az egész szervezetnek m integy program m - já t ó h a jtja n yújtani.

B árm ennyire is bőbeszédű az egyességokm ány bevezetője, mégis, m int a k ritik a általáb an m egállapí­

to tta, kevéssé m ondható sikerültnek. így pl. a svájci terv ezet k u ltú rd o k u m en tu m szerű p relúdium a m ellett m ennyire színtelen, s a ném et terv ezet alig p ár sor bevezetésével szem ben m ennyire fogyatékos. A m int látni fogjuk, a N em zetek Szövetségének m űködése a m egjelölt program m pontokon részben túlm egy, ré sz ­ ben azokat ki sem is m eríti. M ennyivel világosabb és precízen kim erítő a ném et terv ezet 1. §-a, m ely sze­

rin t: ,,A N em zetek Szövetségének a nem zetközi viszá­

lyok kötelező elintézésével a fegyveres erőszakról való lem ondással, tag jai között a tartó s békét a jog erkölcsi h atalm ára kell alapoznia és az em beriség anyagi e lő re h a la d ásá t szolgálnia.“ Továbbá, am int m éltán v árh ató volt, ünnepies d e k la rá lá sá t k e lle tt volna ta rta lm a z n ia a nem zetközi alap jo g o k n ak .3 De hézagos a zért is, m it V ollenhoven joggal em el ki, hogy a nem zetközi kö telezettség ek n ek közös erővel való

Schücking-Wehberg: Kommentar. 1924. 161. 1.

k ik én y szerítésérő l nem ta lá lu n k m egem lékezést, d a ­ c á ra az egyességokm ány 16. cikkének.4

W right a bevezetés négy különböző a la p té te lé ­ nek analízisével azon eredm ényre jut, hogy ezek k ö ­ zül az első és a m ásodik (1. acceptance of obligations, 2. p rescrip tio n of re la tio n s ): erkölcsi és a m ásik k ettő

(3. estab lish em en t of u n d erstan d in g s, 4. m aintenance of j u s t i c e . . . . tre a ty obligations): inkább jogi term é­

szetű, am iben ő az erkölcsi k ö telezettség ek n ek jogi k ö telezettség ek k é való em elését tekinti. És u tal arra, hogy az: „u n d erstan d in g s of in tern atio n al law " a N em ­ zetek Szövetségének m űködésével részb en a béke fe n n ta rtá s á ra (3., 4., 11. cikkek), részben a nem jogi term észetű nem zetközi viszályok elin tézésére (15.

cikk.) és a M cn rce-elm életre (21. cikk.) vonatkoznak.

A N em zetek Szövetségének bevezetője eg y ú ttal a z t is k ifejezésre k ív án ja ju ttatn i, hogy ezen új állam közi organizáció nem kizáróan az állam ok k ö ­ zötti béke b izto sítását célozza, hanem eg y ú ttal az á l­

lam oknak közös célok m eg v aló sítására lé te síte tt m unkaközössége.

H a a népszövetségi m ozgalm ak tö rté n e ti m ú ltjá t tanulm ányozzuk, a népszövetségi alkotm ányok felép í­

tésén ek k ét koncepciójával találkozunk.

A z egyik a világ-állam k o nstrukciója, vagyis eszerin t a népszövetség su p ra-n atio n alis jellegű. A b ­ b an m egszűnnek a tag -állam o k külön szuverénitásai.

A tag-állam okból szerveződő civitas m axim a, a ré sz ­ állam ok külön szuverenitásából előálló sup er-su v ere- n itá sá t: a nem zetközi törvényhozói, bírói és v ég re­

h a jtó i szervekkel gyakorolja. A m ásik koncepció sze­

rin t pedig a Szövetségben résztvevő állam ok szu v ere­

n itása é rin tetlen m arad . Nem ism er el sem m i olyan bensőbb állam közi organizációt, m ely a tag -állam o k

4 Kluyver: Documents, 1920. IV. 1.

sz u v eren itásán ak felad ását, vagy k o rlá to z á sá t á ld o za­

tul kívánná, nem o lyan nem zetközi szerveket, m elyek a szuverén állam hatalom funkcióit m egkötnék.

K érdés, m elyik irán y t követi a N em zetek S zövet­

ségének alk o tm án y a? E ddigelé ezen elm életileg is fontos k érd és inkább csak politikai vonatkozásaiban okozott eiösebb n éz e te ltéré se k e t és p arlam en ti össze­

csapásokat. így különösen a svájci szö vetségtanács­

ban és az am erikai szenátusban. Svájcban a p árto k k ö zö tti n é z e te ltéré st még fokozta az, hogy am int tu d ­ juk, a népszövetséghez c sa tlak o zást referen d u m dön­

tö tte el,

így Isler képviselő szerint: „T isztáb an kell vele lennünk, hogy a népszövetséghez egy alkotm ánycik­

kely ú tjá n való csatlak o zással m egszűnünk szuverén állam lenni, m e rt az új nem zetközi jog m inden további n élkül alkotm ányjog is.“ M ások a rra hivatkoztak, hogy a N em zetek Szövetségével egy olyan állam ­ a la k u lá si folyam at m egy végbe, m ilyen az ős-kantonok és a többi k antonok tá rsu lásáb ó l a mai svájci köz­

tá rsa sá g o t létrehozta. V agy legjobb esetben a szuve­

re n itá s m egosztása m ent végbe, am int az egyes k a n ­ tonok és a Szövetség között m egoszlik a szuverénitás.

U steri szerin t a N em zetek Szövetségébe való b elép és­

n él: „nem állam szerző d ésrő l van szó, nem Svájc és egy m ás állam közötti egyezm ényről, hanem a k a ra t­

m egegyezésről egyfelől Svájc, m ásfelől a N em zetek S zövetsége között, am ely N em zetek Szövetsége Svájc belép ésév el egy szem élyt alkot, am ennyiben annak egyik része. M ás szavakkal S v ájcn ak a N em zetek Szövetségébe való belépésével egy állam közi közület- bcn tagsága létesült, és ez nem szerződési viszony, hanem tagsági viszony a la k u lá sa “ . — V iszont m ások é s főleg a korm ány tag ad ó b a vették, m intha az állam i szu v erén itás felad ásáró l, vagy m egoszlásáról, vagy eg y á lta lá n k o rláto zásáró l lenne szó. így Bolli szerint:

,,A N em zetek Szövetsége egész szerződési an y ag án ak v izsgálatával azon ered m én y re jutottam , hogy a d o l­

got bárhogy is nézzük, végsősorban mégis állam - szerződési anyagról van szó, de nem feloldódásról egy új állam alak u latb an . E nnek az állam szerző d ésn ek vegyes k a ra k te re v a n .“ M o tta pedig o danyilatkozik, hc,1y a N em zetek Szövetségében m inden állam te l­

jesen m egőrzi a m aga szuverénitását. ,,Tous les E ta ts qui fent p artié de la Société des N ations gar d en t absolum ent leu r souveraineté. Ce principe a été p ro - clam é p lusieurs fois ä G eneve, au sein du conseil, ainsi q u 'a u sein de l'A ssem blée. C hacun sait que la Société des N ations n ’est une form ations to u t á fait ncuvelle. II est c e p en d an t indispensable que chaque E tat conserve absolum ent sa souveraineté. La Société des nations ne constitue pas un s u p e ré ta t.“5 A z am e­

rikai szenátus többsége a N em zetek Szövetségébe egy ,,su p er-p o w ers“ m eg terem tését lá tja az állam i szuveré- nitás á tru h á z á sá t a benne in k o rp o rált ,,w orld-gover­

ning“- ^ . E rre különben m ár a b é k e tá rg y a láso k a t m egelőzően több ízben figyelm ezteti W ilsont az E gyesült Á llam ok külügyi á lla m titk á ra L ansing és óva inti, hogy a N em zetek Szövetségében foglalt k ö te ­ lezettség ek közül nem egy olyan term észetű, m elynek h o v atarto zása felett csak a kongresszus d ö n th et, m inthogy az állam szuverén jogkörét érinti. így k ü lö ­ nösen a népszövetségi te rv e z e t szankciói közül a fegy­

veres kényszereszköz a lk alm azását ta r tja az E g y esü lt Á llam ok szu v erén itásáb a ütközőnek. ,,Nem tarto m okosnak — írja W ilsonhoz in té z e tt egyik levelében, — hogy a mi szuverén jogunk tő lünk független esem é­

n y e k é rt m ás h a talm ak által, m ás fö ld részek en valam i­

k ép p en k o rláto zó d jék , ez sem a mi szu v erén itásu n k - kal, sem a mi érd ek ein k k el össze nem egyeztethető.

Idézetek La Société des Nations. 1921. No. 1—2.-bői.

így szilárd m eggyőződésem szerin t a közvélem ény és a szen átu s egy ezen alap o n fe lép ített szerződést el fog u ta síta n i.“ A m it L ansing előre láto tt, az be is k ö v etkezett, s azó ta bárm int igyekeztek az en ten te vezető állam férfiai az am erikai állásp o n to t leszerelni, nem sikerült.

P edig ism ételten tö rté n te k kísérletek , bizonyít- gatások, hogy a N em zetek Szövetsége A m erika szu- v e ré n ítá sá t nem sérti.

így Bourgeois szerint é rth e te tle n A m erik a táv o l- m arad ása, hiszen a N em zetek Szövetsége nem más, m int az összes szabad nem zetek szabad társu lá sa , ,,a hazafiúi és nem zeti id eán ak és az em beri szo lid a­

ritá s eszm éjének leghatalm asabb b iz to síték a“. A N em zetek Szövetsége nem állam feletti állam . A nem ­ zeti korm ányszervek helyébe nem lé tesít egy felsőbb k o rm án y h atalm at, m ely a m aga a k a ra tá t rá a k a rja o k tro jáln i am azckéra. A N em zetek Szövetségének a k a ra ta különböző szuverén h atalm ak közös a k a ra ta .6 U gyancsak A m erika m egnyerése érdekében ír R ó b ert Cecil ,,The A lleged S u p e rsta te “ cím a la tt.

,,K étségtelenül igaz, — írja — hogy m inden szerző­

dés bizonyos fokig k o rlá to lja azoknak a cselekvési szabadságát, kik azt m egkötik. T ény az is, hogy ez az igazi tárg y a m inden szerződésnek. H a a szerződés- kötők ugyanolyan szabadságot élveznének tetszésü k szerin t még azokban a k érd ések b en is, m elyekkel a szerződés foglalkozik, nyilvánvaló, hogy a szerző d és­

nek semmi értelm e sem lenne. Ebben az értelem ben k o rlá to lja a N em zetek Szövetsége a tagok szab ad ­ ságát. De a m egfontolás a la tt álló b írálg atás ennél sok­

kal m esszebbre megy. A zt tartalm azza, hogy a Szö­

vetség belenyúl a függetlenség lényeges tételeib e és ta g ja it s a já t a k a ra tu k ellenére idegen bonyodalm akba

9 La Société de Nations. 1921. No. 1—2.-ből.

és hamis helyzetekbe fogja beleállítani. A valóság az, hogy a Szövetség nem csak állam feletti lény, hanem még nem is Szövetség. A C ovenant csak azt a köz­

v etlen k ö telezettség et ró ja a tag jaira, ami valóban k o rlá to lja szabadságukat, hogy ne in d ítsa n a k háborút azonnal, vagy tito k b an .7

E zekkel a csáb ítg atáso k k al szem ben azonban ott á ll az am erikai E gyesült Á llam ok elh u n y t elnökének, H ard in g n ak á llá sp o n tja : ,,In the existing L eague of N ations w orld-governing w ith its super-pow ers, this R epublic w ill have no p a r t“ , am elyet u tó d a is m a­

gáévá te tt.

E zek a különben érdekes, de politikai c é lk itű ­ zésű n y ilatk o zato k és p arlam en ti diszkussziók a N em ­ zetek Szövetsége igaz jogi jellegének a tisz tá z á sá t nem v itték dűlőre. S ajnos, a n n ak m e g á llap ítását a h iv a ta ­ los szaktu d o m án y is m eglehetősen elhanyagolta.

K elsen az am erikai szen átu s többségének a N em ­ zetek Szövetségéről alk o to tt felfogását jog-logikailag tá m a sz tja alá. Szerinte az ideális állam közi o rg an i­

záció a fejlő d és szem pontjából nem is lehet más, m int á lla m fe le tti iény. ,,A szu v erén itás k ép zetén ek — írja

— term észetesen ra d ik á lisa n el kell fojtódnia. A k u l­

tu rá lis ö n tu d a t ezen fo rra d a lm a sítása m indenekfelett szükséges. Nem valam i p u szta jogászi konstrukció k ed v éért, b ár az elm életi jog szerinti helyes b e látás a jogfejlődés ném ely ak a d á ly á n ál e lh á rítá sra is a lk a l­

m as. M ert a s a já t állam i szu v erén itásró l alk o to tt k é p z e t eddigelé — joggal, vagy nem jogosan — m ind­

an n ak az ú tjá b a n állo tt, ami a nem zetközi jogrend k ia la k u lá sá v a l egy m unka m egosztó organizációra, am i bizonyos orgánum ok b eállításáv al a tov áb b k ép ­ zésre, a nem zetközi jog a lk a lm a z ás ára és k e re sz tü l­

v itelére, am ely a nem zeti jogközösségnek a m aga 7 The Times. July 4. 1921,

prim itiv állap o táb ó l egy civitas m axim a továbbfejlő­

d ésere irá n y u lt.“ s

Schücking— W ehberg a N em zetek Szövetségében állam szövetséget látnak. Á llá sp o n tju k a t Je llin e k n e k az állam szövetségről szóló azon felfogására vezetik vissza, m ely szerint: „az állam szövetség független állam oknak a szövetséges terü le te k védelm ére lé tesü lt tartós kapcsolata. A szövetséges állam ok között lé tre ­ jö tt állan d ó organizáció a szövetséges érd ek ek m eg­

v a ló sítá sá ra .“ É ppen e zért szerin tü k a N em zetek Szövetségével egy új nem zetközi jogalany jelenik meg, m elyet m indazon jogok és kötelezettség ek m eg­

illetnek, m elyekkel eddig csak állam ok b írta k .8 9 H atschek felfogása szerin t a N em zetek Szövet­

sége sem állam , sem állam szövetség, hanem bizonyos állam o k n ak a béke b iz to sítására és bizonyos k u ltu rá ­ lis terü le te n közös m unkára létesü lt egyesülése.10 11

F leischm ann szerint: „olyan nem zetközi célegye­

sü let (Z w eckverband), am ely az állam szövetség jogi képződm ényéhez közel á ll“ .11

M agyary a N em zetek Szövetségében egy te ljesen új állam közi k ap cso lat m egjelenését tek in ti: „A N ép- szövetség lényeges ism ertető jeleit — írja — a követ­

kező két tételb en fo g lalh atju k össze. Á N épszövet­

ség egy felette benső világorganizáció. És ez m int uralm i organizáció a lak u lt ki, am ely hozzá im pe- riálisztik u sb a csúcsosodik k i.“ M a jd : „A N épszövet­

ség a m aga uralm i k ialak u lása következtében egy állam feletti világorganizáció, am ely a világ állam ai fölé és nem m ellé van rendelve. De a zért még k o rá n t­

sem állam feletti lény. A N épszövetség leginkább, m int 8 Kelsen: Das Problem der Souverenität und die Theorie des Völkerrechts. 1920. 320. 1.

9 Schücking—Wehberg: Kommentar, 1924. 103. s köv. 1.

10 Hatschek: Völkerrecht, 1923. 141. 1.

11 Liszt-Fleischmann: Völkerrecht, 1925. 392. 1.

teljesen - új fa jtá jú k ap cso lat fogható fel, m elynek h aso n ló ját a m últban nem ta lá lh a tju k .“ 12

A N em zetek S zövetségének jellegére vonatkozó á llá sp o n tu n k a t részü n k rő l a következőkben összegez­

h etjü k .

A m int látni fogjuk, a N em zetek Szövetsége nem a népek szövetsége, hanem bizonyos állam ok k o o p erá­

ciójának b iz to sítá sá ra irányuló szervezet, m eg h atáro ­ zo tt állam ok közös célkitűzésű szövetsége.

K érd éses teh át, hogy a N em zetek Szövetségében valóban állam szövetség, vagy valam ely m ás ism ert állam -k ap cso lat n y e rt-e létet?

Á llam szövetség a la tt az u ralk o d ó politikai d o k trí­

n á t ta rtv a szem előtt, tudvalévőén az állam o k olyan k a p c so la tá t értjü k , m elyben m inden állam m egőrzi a m aga szuverénitását. A rész á lla m h ata lm a k nem olvadnak egybe egy állam i főhatalom ba. A szövetség te h á t nem állam , kifelé nem az állam szövetség jog­

alanya, hanem an n ak tag jai, s m indenik szuverén h a ­ talom m al já rh a t el, h atalm u k g y ak o rlásáb an kizáró an a Szövetség közös c é lja k o rláto lja. É ppen ezért az állam szövetségnek nincs törvényhozói, bírói és v égre­

h a jtó i hatalm a. M ivel az állam szövetségnek nincsen im périum a ta g ja i felett, ezért nincsen is szerv ezett e reje a k a ra tá n a k kik én y szerítésére. A szem beszegülő szövetséges taggal a többi tagok csak a nem zetközi jog b iz to síto tta eszközöket vehetik igénybe. A szövetségi h a tá ro z a to k v é g re h ajtásán ak nincs semmi biztos g aran ciája. ,,A szövetségi v é g re h a jtá s — ír ja — J e l ­ ű n ek — m int m inden nem zetközi jogi k én y szer- eszköz állan d ó an a szövetséges tagok kölcsönös e rő ­ viszonyától függ. így a ném et szövetségben a szövet­

ségi v ég re h a jtá s a nagy állam okkal szem ben ü res szó.

12 Magyary: Die internationale Schiedsgerichtsbarkeit im Völkerbunde. 1922. 9. s 16. 1.

É s a szövetségi h a tá ro z a to k v ég re h a jtá sa valóságban s a já t ak a ra tu k tó l függött.13

A m ásik koncepció, am ely tek in tetb e jöhet, a nem zetközi állam , a civitas m axim a (a super state, a S ta a te n sta a t) típusa. E zen állam k ap cso latb an a k a p ­ cso lat m egszűnik, am ennyiben a különböző állam ok külön állam léte egy új szem élylétben feloldódik.

A z egyes állam ok szuverénitásából egy új szuper- szu v erén itás áll elő. K ülönböző állam hatalm akból tevődik össze a szerv ezett nem zetközi hatalom . A civitas-m axim a a k a ra ta a legfőbb a k arat, m elynek v é g re h a jtá sá ra meg van az e reje a szerv ezett végre­

h a jtó i hatalom ban.

M ely kategóriába osztható te h á t a N em zetek Szövetsége?

A z állam szövetség, am int láttu k , lényegében nem más, m int a háború elő tti állam közi szervezetlen közösség. A politikai írók az állam szövetségben levő állam ok k a p cso lata jelzésére ren d sz e rin t a „nem zet­

közi viszony“ kifejezést is h aszn álják .

E zzel szem ben a N em zetek Szövetsége m ár olyan szerv ek et ismer, m elyek a nem zetközi v ég reh ajtás, ügyintézés c é ljá t szolgálják, m elyek továbbá, ha ma m ég — a h atásk ö rü k te lje s el nem különítése, és ezen funkciók te lje s szervi ki nem ép ítése folytán — a nem ­ zetközi a k a ra te lh atá ro z á s ren d szeres k iképzésére nem is alkalm asak, de an n ak elő m o zd ítására h iv ato ttak (Tanács, K özgyűlés). T ovábbá a nem zetközi k ö tele­

zettség ek k ik én y szerítésén ek v é g reh ajtásáró l is gon­

doskodik és végül a nem zetközi v itás ügyek e lb írá lá ­ s á ra á llan d ó nem zetközi bíróságot tartalm az.

T eh át olyan szervek, részben pedig olyan szervi lehetőségek, m elyek az abban résztvevő állam okat szorosabb, egym ástól függőbb kap cso latb a hozzák, m int az állam szövetség form ája.

13 Jellinek: Allgemeine Staatslehre. 1905. 745. 1.