hogy a Szövetség valam ennyi ta g já n a k te rü le ti é p ségét és jelenlegi p olitikai függetlenségét tisz te le t
ben ta rtjá k , s m inden külső tám a d á ssa l szem ben m egóvják (10, cikk.).
H a a p árisi békeszerződések és azok szerves része, a N em zetek Szövetsége a jog- és igazság szi
lá rd a la p z a tá n é p ü ltek volna fel, úgy a fenti re n d e l
kezés ellen nem volna kifogás em elhető. H iszen a ta rtó s békét a leghath ató sab b an az á lla m te rü le tek in te g ritá sá n a k nem zetközi védelm e b izto síth a tja s így a nem zetközi jog fe la d a ta i közé k ell ta rto z n ia épügy az á lla m te rü le te k nem zetközi védelm ének, a k á r az állam i jog fe la d a ta i közé ta rto zik az egyéni szabadság és tu la jd o n jo g oltalm azása. De m ert a békeszerződések a győztes n ag y h atalm ak egyoldalú diktátum ai, éppen e zért a vonatkozó ren d elk ezés az egyességokm ány egyik legom inozusabbika. N em céloz kevesebbet, m int a szövetséges és tá rs u lt h atalm ak győzelm i ered m én y eit id ő tlen időkre biztosítani, m int m ag y ar szem pontból: az egykori integer M a g y a r- o rszág 325.000 km .2-ből m eghagyott 91.000 km .2-í m agában foglaló kis M agyarország m egcsonkított v o ltát örök időkre szankcionálni.
A 10, cikkben foglalt elvnek a jövő nem zetközi joga élő jog tételét k ell képeznie; de ennek elenged- h etlen elő fe lté te le a trianoni b ék ed ik tatu m n ak a jog és igazság elvi a la p ja in való te lje s revíziója.
lenörzö bizottságok munkálatainak befejezésére vár. Nálunk ez még mindig késlekedik, állítólag a mi hibánkból; remélhető azonban, hogy rövidesen sikerülni fog a Nagykövetek Tanácsát meggyőzni arról, hogy egy tökéletesen lefegyverzett állam va
gyunk." Magyarország és a Népszövetség. 1925. 95. 1.
A vonatkozó cikk tö rlé sé re irán y u ló k ezd em é
n yezéssel K a n a d a részérő l m ár az 1920 decem ber hó 4-én ta rto tt I. közgyűlésen találk o zu n k . A z in d ít
v ány in d o k ak én t egyfelől A m erik án ak a N é p szö v et
ségtől való tá v o lm a ra d á sá ra ta lá lu n k hivatkozást, m ásfelől a rra , hogy az egyes állam o k n ak m ég te lje sen meg nem sz ilá rd u lt h a tá ra i ak ad á ly o z zá k m eg a N épszövetségbe való felvételét. A z 1921 október 4-én ta rto tt II. közgyűlés ezen in d ítv án y t, bizottsági tá rg y a lá s után, a következő K özgyűlésre tű zte ki.
M inthogy K a n a d a a 10. cikk te lje s tö rlése h e ly e tt an n a k p u sztán revíziója m e lle tt nyilatk o zo tt, 1922 szeptem ber 23-án ta rto tt III. K özgyűlés a k é rd é st ré sz le te s m egtárgyalás végett a T anácshoz u ta lta . A IV. K özgyűlés azon rezolucióit hozta, hogy a T anács, am ennyiben k ato n ai re n d szab ály o k a lk a l
m a zásán ak szüksége m erülne fel: a 10. cikkben k ö rü lírt tám adás, fenyegetés, vagy tá m a d á s veszé
lyének esetén m inden á llam n ak fö ld rajzi h ely zetére és különleges k ö rü lm én y eire legyen te k in te tte l. M in
den tag állam k ötelessége a N épszövetség tag ja in a k te rü le ti épségét és jelenlegi p o litik ai függetlenségét tisz te le tb e n ta rta n i és e té re n a T anács a já n la ta it a legnagyobb figyelem ben részesíteni. M inthogy a K öz
gyűlésen a rezolució ellen egy ta g állam szavazott, az elfo g ad ást nem n y ert.
A külső tám ad ás, am int egyik bizottsági tá r gyaláson k ifejezésre ju to tt, á lta lá b a n v alam ely állam te rü le ti épségének erőszakos m e g v á lto ztatására irán y u ló háborús m ag atartás.
M inthogy a p árisi b ék eszerző d ések n ek te rü le ti ren d elk ezései a tö rtén eti, fö ld ra jz i és gazdasági szem pontok te lje s figyelm en kívü lh ag y ásáv al a győ
zőknek a legyőzőitekre k é n y sz e ríte tt ö n h atalm ú ténykedései, ^a_ NemzetpJc Szövpisé-gp egyességokm
á-M A 0 Y .A Í \A Í ) K.á-M IÄ I
K O t f Y V T A ' K A J
n y á n a k külön re n d elk ezést kellene ta rta lm a z n ia a:
„nem zetközi b ékét és biztonságot" fenyegető h a tá r
m egállapítások m egfelelő m eg v álto ztatására.7 E h e
ly e tt az éppen M agyarországot sú jtó égbekiáltó igaz
ságtalanságok ném i ta k a rg a tá s á ra a trian o n i b ék e
d ik tátu m o t kísérő M illeran d -féle levél csupán en n y it ta rta lm a z : „ha a h atárb izo ttság o k m egkezdték m un
k á ju k a t, s úgy vélik, hogy a szerződés intézkedései valahol igazságtalanok, s hogy ennek az ig azság talan ságnak orvoslása közérdek, m ó djukban lesz errő l je len tést tenni a N em zetek Szövetsége T anácsának.
Ebben az esetben a szövetséges és tá rs u lt h atalm ak h o zzájáru ln ak , hogyha az egyik é rd e k e lt fél kéri, a Szövetség T an ácsa fela já n lh a ssa jó szo lg álatait abból a célból, hogy az e red eti h a tá rt ugyanazon feltételek m ellett békés ú ton m egváltoztassa ott, ahol annak m e g v álto ztatását v alam elyik határb izo ttság k ív án a
to sn ak m o n d ja".
De még ennek a la p já n is a m agyar részrő l k é rt és részben m éltán y o lt határk iig azításo k igen csekély jelentőségűek.
1. A trianoni békeszerződés 29. cikke M agyar- ország h a tá ra in a k m e g á lla p ítá sá t a h a tárm eg állap ító bizo ttság o k ra bízta.
E nnek a la p já n a m agyar és cseh-szlovák h a tá r kiigazítása tá rg y á b a n a N agykövetek T an ácsa 1923 ja n u á rb a n a népszövetség T an ácsa elé a h a tá rm e g álla p ító b izottság je len tését te rje s z te tte elő. A k é r
déses te rü le t a 20.5 km .2 te rü le t nagyságú S algó
ta rjá n v áro sátó l ész a k ra fekvő terü lettö m b volt. A bizottság egyik része a trian o n i békeszerződésben m egszabott h a tá r fe n n ta rtá sá t, a m ásik a T anács jó
szo lg álatain ak igénybevételével a h a tá rn a k b a rá t
7 L. az első Wilson-féle népszövetségi tervezet 3, cikkét.
Ir k : A N e m z e te k S z ö v e ts é g e 6
ságos úton való kiig azítását hozta jav aslatb a. A m a g y ar korm ány 1922 decem ber 16-án a N épszövetség T anácsához fo rd u lt e kérdésben. A T anács m eg h all
g a tta úgy M agyarország (Táncos G ábor) , m int a C seh
sz lo v á k k ö ztársaság (O susky) képviselőjét, s m iután a felek k ije le n te tté k , hogy a N épszövetség T a n á c sá n ak jó szo lg álatait elfo g ad ják s k ö telező döntésének m ag u k at alávetik, a T anács felk érte B razília kép v ise
lő jé t (da G am a), hogy m a ra d jo n összek ö ttetésb en m in d k ét fél szak értő jév el, s te rje ssz e n be jele n té st a T anácshoz, m ely a döntés a la p já u l szolgálhatna.
E nnek a la p já n a T anács áp rilis 23-án v ette t á r gyalás alá az ügyet, am ikor M ag y aro rszág n ak ítélte Som osúj falú községet és a bányákat, míg Cseh- Szlovákiának h ag y o tt néh án y m agaslatot. E g y ú ttal C seh-S zlovákia részére b izto síto tta a jogot, hogy Som osúj falú v asú ti állo m ását h a tá r- és v ám állo m ás
k é n t haszn álh assa. A z íté le te t m indkét fél elfo g ad ta.8 2. M agyarország, s a S zerb -H o rv át-S zlo v én k i
rá ly sá g közti h a tá r m e g á lla p ítá sá ra k ik ü ld ö tt h a tá r m eg állap ító b izottság azt a ja v a sla to t te tte , hogy a M u rátó l észak ra fekvő 213 km 2 nagyságú terü let, m elynek lakossága n ag y részt m agyar, M agyar- országhoz c sa to ltassék vissza. A m agyar korm ány 1922 július 2-án a N épszövetség T anácsához fo rd u lt, hogy ezen bizottsági jelen tés a la p já n a je lz e tt te rü le t M ag y aro rszág n ak ítéltessék oda. A T anács július 19-én m eg h allg atta m ind a m agyar (S z ap áry gróf), m ind a szerb -h o rv át-szlo v én k orm ány (Jovanovitch) d e le g á ltjá t. A felek egyike sem b o csáto tta a k é rd é st k ö telező döntés alá, m iért a T anács m egbízta
Bel-8 L. Procés-verbaux de la XXIV.-eme session du Conseil tenue á Génévé du 17 au 23 Avril 1923 és Société des Nations.
1923. VII.
£ium k ép v iselő jét (H ym anst) barátság o s k ö zv etítés
sel, s ennek a la p já n jelen tés elkészítésével a T anács legközelebbi ü lésszak ára. Ügy a közvetítés, m int a T anács e ljá rá s a eredm ény nélkül végződött, s így az ügy a N agykövetek T an ácsa elé k erü lt. A N agy
k ö vetek T anácsa 1922 novem ber 15-én é rte síte tte a N épszövetség T anácsát, hogy a h a tá rt a trianoni bék eszerző d ésn ek m egfelelően á lla p ítja m eg.9
3. A trian o n i b ékeszerződés 27. §-a N yugat- M agyarország egy ré sz é t A u sz triá n a k íté lte oda, m ely ig azság talan d öntés fegyveres felkelésben ro b
ban t ki. A z o sztrák korm ány 1921 szeptem ber 7-én ezen felkelés m iatt M agyarország ellen a N ép- szövetség T an ácsán ál p an a sz t em elt, s az egyesség- okm ány 10., 11. és 17. cikkei a la p já n a T an ács e l
já rá s á t kérte. A T anács közbenlépését e lh á ríto tta az olasz k ülügym iniszternek (D ella T o rre tta m arquis) közvetítése, am ely szerin t m indkét állam képviselői egy V elencében ta rta n d ó tá rg y a lá sra n y e rte k m eg
hívást. A tá rg y a lá so k 1921 október 11. és 12-én foly
ta k le, m elyeknek ered m én y ek ép p en jö tt létre a velencei egyezm ény. E zen egyezm ény értelm éb en míg egyfelől a m agyar korm ány a n y u g atm ag y ar
országi felkelés leszerelésére te tt kötelező ígéretet, addig m ásfelől az o sztrák korm ány elfogadta, hogy Sopron város és környéke h o v átartozóságáról n é p szavazás döntsön. U gyancsak m egegyeztek abban, hogy a h a tárm eg állap ító b izottság a n épszavazás u tá n á lla p ítsa meg a két ország közti végleges h a tá rt. A n ép szav azás u tán , am ely Sopron és k ö rn y ék ét M agyaro rszág n ak íté lte vissza, a h a tárm eg állap ító b izottság a következő három terü lettö m b vissza
c sa to lá sá t hozta ja v a sla tb a : 1. a F ertő -tó tó l d é lk e le tre Journal oíficiel. Janvier, 1923. II. p.
6*
fekvő Pom ogy községet és k ö rn y ék ét; 2. a lékai k ö r
n y ék et; 3. a P in k a völgyét.
A z o sztrák korm ány ezen ja v a sla tta l szem ben azon kifogást em elte, hogy az érvényes tan ácsi h a tá ro zath o z az egyességokm ány 5. cikke értelm éb en egyhangú szav azat szükséges. A m agyar korm ány a N épszövetség fő titk á rá t é rte síte tte , hogy m ag ára nézve k ötelezőnek ism eri el a tan ácsi döntést. A T an ács a k é rd é st 1922 június 19-én v e tte tá rg y a lás alá.
A u sz tria képviselője (Villani báró] a trian o n i bék eszerző d ésb en m egvont h a tá r fe n n ta rtá sá t k é rte a z zal az indokolással, hogy A u sz tria gazdasági v esz
teségeinek e lle n é rté k éü l o d a íté lt B u rg en lan d S o p ron és környéke elim in álásáv al nagy fokban veszít jelentőségéből. M agyarország képviselője (S z a p á ry L. gróf) ezzel szem ben u ta lt a h a tá rm e g á llap ító b iz o tt
ság m ajd n em egyhangú h a tá ro z a tá ra és a vitás te r ü le tn e k B u rg en lan d szem pontjából csekély fontos
ságára. A felek a T an ács h a tá ro z a ta a la p já n B e l
gium képviselője (H ym ans) eln ö k lete a la tt G enf ben közös tá rg y a lá sra jö ttek össze, am elynek a la p ja n a T an ács szept. 19-iki ülésén a h a tá rm e g á llap ító b izo tt
ság ja v a sla tá n a k részbeni m ódosításával a k ö v et
kező íté le te t hozta. M agyaro rszág n ak íté lte vissza:
Liebing községet, R a tte rsd c rfo t, P o rn ó ap átit, P in k a völgyének a községtől észak ra húzódó részét, illetv e a K őszeg városához tarto zó erdőket. A u sz triá n a k pedig: a P o rn ó a p á titó l d élre a P in k a völgyében fekvő Pom ogy, H an n m er-P eu ch t, L éka községeket*
a z u tá n Csem, A lsó- és F első -B eled és S z e n tp é te rfa falv ak at. E m e lle tt a T anács felhívta a felek n ek figyelm ét, hogy a h atá rm e g á llap ító bizo ttság g al e g y etértésb en á lla n d ó vagy átm en eti in tézk ed ések rő l g o n d o sk o d jan ak az új h a tá rm e g á llap ítá s k ö v etk ezté
b en esetleg előálló gazdasági és forgalm i neh éz
ség ek kiküszöbölésére.10 *