A N e m z e te k S z ö v e t s é g e a n e m z e tk ö z i k ö t e le z e t t s é g e k k ik é n y s z e r ít é s é r ő l is r e n d e lk e z ik .
A régi nem zetközi jogi felfogás szerint, am int tudvalevő, a nem zetközi jogközösségen b elül m inden á lla m m egőrzi a m aga szuverénitását, így te h á t e l
h á rít m agától m inden o ly an organizációt, m ely a m aga a k a ra tá t k é n y szerrel tu d n á m egvalósítani.
V agyis a nem zetközi k ö telezettség ek te ljesítésén ek
* Ezen cikkelyekhez fűzött módosítások életbeléptek 1924 szeptember 26-án.
p u sztán in tern acio n ális-etik ai a la p ja volt. De a világháború a la tti legsúlyosabb m eg p ró b áltatáso k következtében, m inthogy a nem zetközi bizalom eti
kai a la p z a ta elég szilárd n ak nem m u tatk o zo tt, új nem zetközi jogi felfogás a la k u lt ki. Úgyhogy a nem zetközi szankciók m eghonosításának a köv etelése a h áború a la tt á lta lá n o ssá lett, s így an n ak tám ogatói k ö zö tt sok o ly an névvel találk o zu n k , akik a z e lő tt an n ak m eghonosítása ellen a legerélyesebben t ilta koztak. így a francia irodalom m ondhatni egyhan
gúan a szankciók m eghonosítását sü rg eti a háború u tá n ra . M ilhaud szerint, ha a nem zetközi jog továbbra is m egm arad am a tökéletlenségében, m elyben a h áború e lő tt szenvedett, úgy hiába h u llo tt el a sok m illió ifjú é let a h arcterek en . ,,A nem zetközi jog eddig tö k é le tle n jog volt, m ert h ián y zo tt belőle a szankció joga, de az óra elérk ezett, s ezt a szükség
le te t a szankciók m eg terem tésére nem lehet tá rg y a lásokkal elintézni, ugyanekkor e ljö tt a nem zetközi h atalo m m eg terem tésének id ő p o n tja is, am ely a szakciók a lk a lm a z á s á ra h iv a to tt“ ; o lyan szerv ezett h a ta lo m ra van szükség, m ely a nem zetközi jog u r a l
m át kis- és n ag y h atalm ak k al szem ben egyform án érv én y re tu d ja ju tta tn i, hogy: ,,a nem zetközi m eg
álla p o d á so k ne lehessenek többé eg y etlen nem zet részérő l sem, ha az még olyan h a talm as is, p a p ír ro n g y .“ 16 W eiss, párisi nem zetközi jogprofesszor sze
rint, m ikor a világháború beb izo n y íto tta a nem zetközi jog jelenlegi tö k életlen ség ét, m eg n y ito tta an n a k új h o rizo n tjait is. Id e ta rto zik a nem zetközi szankciók m eghonosítása is. ,,A holn ap nem zetközi joga, a béke 18
18 Milhaud: Du droit de la force á la force du droit. 1915.
109. 1.
joga nem lehet el szankciók n é lk ü l." 17 18 A z angol írók közül D ickinson já r t elől a szankciók követelése terén. S zerinte a nem zetközi jogrend b izo n y talan ság át a szankciók hiánya okozván, szükséges végre a szankciókat a nem zetközi jogban m egvalósítani. A szankciók közül első helyen á lla n a k a nem zetközi b ojkott, de szükségképeni tám o g ató ja volna a nem zetközi haderő, m ely, ha a gazdasági kényszer- eszközök e re je nem volna elegendő, a szerződés- szegő állam o t a fegyverek erejév el fogja a nem zet
közi k ö telezettség ek te lje síté sé re k én y szeríten i.18 A z am erikai irodalom ból H ouston és H olt neveit e m líth etjü k meg, kik közül az előbbi a gazdasági em bargo ma, m ikor m inden egyes állam gazdasági élete annyi sz á lla l kapcsolódik bele a többinek g az
dasági életébe, egym agában is elegendő; az utóbbi szerin t ha a gazdasági kényszereszközök nem v o ln á
n ak elegendők, illetv e ha azok a lk alm azásán ak állam okközti m egosztása e lh á ríth a ta tla n n ehézségek
kel já rn a a negativ szankciók m ellett a pozitívnek is, vagyis a nem zetközi fegyveres erőnek is h ely et kell ad n i.19 A svájci írók közül N ippold korábbi felfogásá
val elle n té tb e n szintén a szankciók nem zetközi jogi m eghonosítását sürgetik, és pedig úgy a n e
gativ, m int a pozitív irányút. ,,B evallom őszintén, hogy nem egykönnyen esett, ennek szükségességéről m agam at m eggyőznöm, hisz a nem zetközi jogról való egész eddigi felfogásom nak ellentm ond. M a is ré szem ről szívesebben látom , hogy a nem zetközi jog
életb en ilyen k én y sz e rre n d sza b á ly ra tényleg nem lenne szükség. De ez a háború egy nagyon is kem ény
17 Weiss: La paix par le droit. 1916. 65. 1.
18 Dickinson: After the war. 1915. 26. 1.
19 Houston: Recueil de rapports. 2. 27. 1. Holt: u. o. 14. 1.
lecke volt és annyi n é zetet te lje se n felborított. M iért k ellen e ennek éppen a nem zetközi jognál m áskép le n n ie ? “20 A ném et író k n ál is ta lá lk o zu n k itt-o tt visszhanggal, különösen L am m asch21 és Schücking22 h a n g o z ta tjá k a nem zetközi szankciók b evezetésének szükségességét. Sőt Liszt, ki T ankönyve korábbi k i
a d á sá b a n elegendőnek ta r to tta a nem zetközi n o r
m áknak a nem zetközi jogközösségből ered ő kötő k én y sz e re rejé t, m ár könyve legutolsó k ia d á sá b a n a z t írja , hogy ezen szerv ezetlen erő kom oly esetek b en felm o n d ja a szolgálatot. ,,Ez a kem ény ta n ítá s, m ely et n ek ü n k a világháború tisz ta tu d a tu n k ra hozott. E zzel a jövő nagy p ro b lém ája meg is van jelölve: a k én y szern ek a nem zetközi jog ren d sz e ré b e való bev itelév el.“23 U gyancsak a szankció m ellett, m int a h áb o rú u tán i új, ta rtó s béke b iz to sítá sá ra hiv ato tt nem zetközi jog legfőbb vívm ánya m elle tt tör lán d zsát az olasz R ignano.24 A kínai T schéou-W ei a n em zetek lig áján ak fo rrad alm i ta g já t a ,,1’é ta t re b e lle “ gazdasági és p o litik ai szankcióknak v e t
tetn é alá, m ely utóbbiak addig érnének, hogy az illető á llam állam i függetlenségének te lje s m eg
szű n ését vonnák m aguk u tá n .25
A nem zetközi szankciókra vonatkozó irodalom ból k iem elt eme p á r szem elvény is eléggé ig azo lja a nem zetközi jog egy tö k életeseb b kiépítése irá n t k ia la k u lt 20 Nippold- Die Gestaltung des Völkerrechts nach dem Weltkriege. 1917. 34. 1.
21 L. különösen Friedensverband der Staaten. 1918. c. mun
káját.
22 Schücking: Die Organisation der Welt. 1909.
23 Liszt: Das Völkerrecht. 1921. 8. 1.
24 Rignano: Die Kriegsursachen und die Friedensfrage.
1916.
25 Tschéou-Wei: Essai sur l'organisation juridique de la société internationale. 1917. 74 s köv. 1.
új jogi felfogás m egérlelődését. Ügy hogy a vita v o lta k ép p en nem is a szankciók m eghonosításának szü k ségessége felett, hanem a szankciók m ilyensége körül m ozgott. A z állam i szuverenitás védelm ezői ugyanis a pozitív szankcióktól a szuverenitás m egszűnését féltették , s így inkább a negatív szankciók m ellett foglaltak á llást. így m aga Lansing is több ízben tilta kozott W ilsonnál a fegyveres nem zetközi kényszer- eszközök m eghonosítása ellen, ami szerinte az am e
rik ai nem zeti szu v eren itással sem m iképpen össze nem egyeztethető. „V élem ényem szerin t — írja W ilsonhoz in té z e tt egyik levelében — nem szabad olyan hely
zetbe jutnunk, m elyben azon a lte rn a tív a elé k e rü lh e t
nénk, hogy h ad erő in k et vagy E urópába, vagy Á zsiába k ü ld jü k , vagy szerződéses kötelezettségeinkhez hűtlen n é v á lju n k .26 E zért a já n lja a népszövetségi alkotm ányba, mi az am erikai szu v eren itással inkább összeegyeztethető, a negatív szankciók felvételét.
A N em zetek Szövetségéről szóló egyességokm ány, am int m ár em lítettü k , szám olt a szankciók m eghono
s ítá s á ra irányuló kívánalm akkal, am ikor a negatív és pozitív szankciókat kom binálva alk alm azza.
Az egyességokm ány szerint a nem zetközi szan k ciók alk a lm a z ásán a k esetei a következők:
1. H a a Szövetség ta g ja megszegi am a szövetségi k ötelezettségét, hogy a v á la sz to tt bíróság íté le té t híven v ég reh ajtsa (13. cikk, 2. bek.);
2. ha a Szövetség ta g ja an n ak a szövetségi k ö te
lességnek nem tesz eleget, hogy a felm erü lt szak a d á sra v ezelhető vitás ügyet (12., 13. és 14. cikkek szerint) v á la sz to tt bírósági döntés, vagy a T anács v izsg álata a lá bocsássa, illetve egyhangúlag elfo g ad o tt ta n á c s
jelen tés dacára, háborút kezd azon tag ellen, m ely a 28 Lansing: Die Versailler Friedensverhandlungen. 1921.
Irk : A N e m z e te k S z ö v e ts é g e 7
tan ácsj elentésben a já n lo tt m ódot elfogadja, ezt a tagot „ipso facto “ o ly an n ak k ell tekinteni, m intha h áborús cselekm ényt k ö v etett volna el a Szövetség valam ennyi ta g ja ellen (16. cikk 2. bek.);
3. a 17. cikk a v á la sz to tt e ljá rá s t vagy tanácsi vizsgálat alá b o csátást k ite rje sz ti azon állam o k ra is,
m elyek nem ta g jai vagy csak egyikük ta g ja a S zövet
ségnek, am ennyiben a rra felszó lítást kap n ak . H a az ille tő állam o k ezen felszó lításn ak eleget tesznek, akkor a 12— 16. cikkek ren d elk ezései irán y ad ó k az o k kal a váltt ztatáso k k al, m elyeket a T anács szükséges
n e k ta rt. H a m ost a felszólított á lla m a szövetség ta g ja ira ró tt k ö telezettség ek e lv á lla lá sá t v issz a u ta sítja és a Szövetség v alam ely ta g ja ellen h áb o rú t in dít, az ilyen állam m al szem ben a 16. cikk re n d e lk e zései n y ern ek alk alm azást. H a pedig m in d k ét fél v o n a k td ik a k ö telezettség ek et elfogadni, a T anács m inden olyan in tézk ed ést és in d ítv án y t m egtehet, am ely az ellenségeskedések m egelőzésére és a vita m eg o ld ására alkalm as.
E z e k b e n a z e s e te k b e n a S z ö v e t s é g r é s z é r ő l ig é n v b e v e h e tő r e n d s z a b á ly o k a k ö v e tk e z ő k :
1. A Szövetség ta g ja i a szerződésszegő állam m al m inden k eresk ed elm i és pénzügyi ö ssz e k ö ttte té st h a la d é k ta la n u l m egszakítanak; 2. s a já t állam p o lg áraik és az illető állam p olgárai között m inden é rin tk ezést b etilta n a k ; 3. m inden pénzügyi és k ereskedelm i, vagy szem élyes ö sszek ö ttetést m eg szüntetnek a szerződés- szegő és m inden m ás állam po lg árai között, te k in te t n élk ü l a rra, hogy a m ásik állam a szövetség tag ja-e, vagy sem ; 4. a T anács a já n la to t tesz azirán t, hogy a Szövetség ta g ja i minő, szárazföldi, tengeri, vagy légi h ad erő v el já ru lja n a k a szövetségi m e g á lla p o d á sok b e ta rtá sá n a k b iz to sítá sá ra h iv a to tt fegyveres erőkhez; 5. egym ást pénzügyi és gazdasági in
tézkedő-sek k en tám o g atják , hogy az ezzel járó veszteségek és h á trá n y o k a legkisebb m érték re csökkenjenek, és kölcsönösen v édekeznek a szerződésszegő állam v a la m elyikükkel szem ben alk alm azo tt intézkedéseivel szem ben; és végül 6. m egfelelő in tézk ed ések et te sz nek a szövetségi m egállapodások b e ta rtá sá n a k b izto
sításáb an közrem űködő h ad erő n ek terü letü k ö n való átv o n u lá sá ra (16. cikk).
A m int látható, a N em zetek Szövetségének egyes- ségokm ánya a nem zetközi szankciók közül elsősorban a gazd aság iak ra gondol, s csak végső esetben a fegy
veres b eav atk o zásra. Vagyis, am int W ilson 1919. feb
ru á r 14-én ta rto tt beszédében m ondotta: ,,a fegyveres h atalo m ebben a program m ban a h á tté rb e n van, de o tt van, s ha a világ m orális e reje nem volna elegendő, úgy a fizikai jönne alkalm azásba, de csak m int utolsó eszköz, m ert bék eszerv ezetet a k aru n k m egterem teni, s nem háborús szövetséget."
És sajnos, a szövetségi alkotm ány elfo g u latlan b írá la ta a la p já n azt k ell m ondanunk, hogy mégis az lön. Éppen a z é rt a nem zetközi szankciók m eghonosí
tá s a elvi h o rd e re jé n ek te lje s elism erése m ellett a 16.
cikkel szem ben b izalm atlansággal kell viseltetnünk, m ert a Szövetség jelenlegi szervezeti kiépítése annak benső e re jé t te lje se n deform álja. Vagyis a népek m eg
egyezésén alap u ló új szövetségi alkotm ányon belül szo lg álh atja igazán a nem zetközi béke id e á ljá t, de anélkül egy jogszabályok ru h á já b a öltözködő világ- im periálizm us szo lg álatáb a szegődik.
A 16. cikkely ren d elk ezésein ek m ikénti v ég re h a j
tá sa tárg y áb an a T anács 1920. augusztus 3-án T ittoni k ezdem ényezésére e lh a tá ro z ta, hogy a gazdasági b o j
k ott k érd ését az első K özgyűlés n a p ire n d jé re tűzi ki, s ebből a szem pontból egy nem zetközi b lokád-bizott
ság lé te síté sé t h ozta jav aslatb a. A z első K özgyűlés e V
fe la d a t -elvégzését a T an ácsra ru h á z ta át. Az első K özgyűlés továbbá a 16. cikk v é g re h a jtá sá ra v o n a t
kozólag ideiglenes jellegű elveket állíto tt fel, am elye
ket- a b lokád-bizottság tan u lm án y o zása a la p já n a m á
sodik K özgyűlés (1921) 19 p ontban összefoglaltan á l
lap íto tt m eg.27
A 16. cikkelyben szab ály o zo tt b ü ntetőszankciók a lk alm azásán ak elő feltételei a következők:
H a valam ely szövetségszegő állam h áb o rú t k ezd azelőtt,
1. hogy a v á la sz to tt bíróságot, vagy k ö zv etítést (12. cikk, 1. bek.) igénybevette volna;
2. a T anács jelen tése u tán a három hónap e lte lté t b ev árta volna (12. cikk, 1. bek.);
3. ha háb o rú t kezd olyan állam ellen, am ely v á
lasz to tt bírósági ítéletn ek m agát a lá v e te tte (13. cikk, 4. bek.);
4. ha egy állam ellen háb o rú t kezd, a T anács, illetőleg a K özgyűlés szavazattöbséggel hozott h a tá ro zata ellenére (15. cikk, 6. bek.);
5. h a h áb o rú t kezd egy o lyan állam ellen, am ely nem zetközi viszályok elin tézésére nézve a T anács, illetve a K özgyűlés illeték esség ét elism erte (15. cikk,
8. és 10. bek.).
A m int látható, a N em zetek Szövetsége ezekben v o n ja meg a tám adó háború k ereteit, an élk ü l azonban, hogy m agának a tám ad ó hábo rú n ak fogalm i m eg h atá
ro zását n y ú jta n á .28
27 Actes de la II. Assemblée. 1921.
28 A nemzetközi jog ezen hiányát igyekezett pótolni a genfi protokollum 10. cikkelye, amely a támadó állam fogalmát a következőképpen jelöli meg: „Est agresseur tout État qui recourt á la guerre en violation des engagements prevus au Pacte ou au présent Protocolle. Est assimilée au recours á la guerre la violation du Statut d'une zone demilitarisée."
MAGVAK TU 60M ÁIJV 05 A U t ó t f c N
KONWlAU
A II. K özgyűlés h arm adik rezclu ció ja érte lm é ben a szövetségszegő állam egyoldalú m ag a ta rtá sa m ég nem von m aga u tá n háborús á llap o to t sem az egyes tagokkal, sem pedig a Szövetséggel szem ben.
M in d am ellett a Szövetség tag jai jogosítottak a szö
vetségszegő állam m al szem ben szankciókat igénybe
venni. Ily m ódon ezen felfogás értelm ében m inden tag állam n ak joga van szerződésszegő állam n ak hábo
rú t izenni. De ezen szankciók csak ak k o r lép teth ető k életbe, ha a T anács ez irányú tervébe beilleszthetők.
A z igénybevehető szankciók közül te rm észet
szerűen elsősorban is a diplom áciai és a konzuli összeköttetés m egszakítása kínálkozik, m indam ellett a m ásodik K özgyűlés 12. rezoluciója értelm ében a konzuli ö sszek ö ttetések továbbra is fen n tarth ato k . U gyanezen K özgyűlés 16. rezo lu ció ja értelm ében a hum anitárius ö sszeköttetések is. A m i a gazdasági szankciók éle tb e lé p te tésé t illeti, am ennyiben tám adó háború esete forogna fenn, az illető állam nem k ö te les a T anács vélem ényét bevárni.
A II. K özgyűlés hetedik rezo lu ció ja értelm ében a 16. cikkely v ég reh ajtása tárg y áb an egy e c é lra fel
á llíto tt technikai bizottság m űködését veheti igénybe.
A n yolcadik rezolució értelm ében pedig b ár m inden tag állam a gazdasági szankciók a lk a lm a z ását abban a p illa n a tb a n m egkezdheti, m ikor a tám adó háb o rú t fennforgónak lá tja , m in d am ellett a T anács fe la d a ta an n ak m egállapítása, hogy a gazdasági szankciók m ely időpontba lép jen ek életbe.
M inthogy egyes állam okra, sa já to s geográfiái h e ly zetü k következtében, a szövetségi szankciók v é g re h a jtá sa tek in tély es sérelm et okozhat, e rre v o n at
kozóan a II. K özgyűlés 9. rezoluciója a következő irá n y e lv e t á llíto tta fel: ha szükségesnek látszanék, hogy a gazdasági szankciók életb elép tetése bizonyos
állam o k ra nézve te lje se n vagy részb en e lh a la sz ta ssé k , úgy ez csak annyiban engedhető meg, am ennyiben a közösen fe lá llíto tt v ég reh ajtási terv ered m én y ére k í
ván ato s lehet, vagy azo k at a v eszély ek et és káros következm ényeket, am elyek a szankciók a lk a lm a z ás a k övetkeztében bizonyos tag á lla m o k ra bekövetkezné
nek, a legkisebb m érték re kép esek korlátozni.
A T an ácsn ak fe la d a ta a közös v é g re h a jtá si te rv nek a kidolgozása, s am ennyiben ilyen lé tre nem jö
hetne, az é rd e k e lt állam o k külön egyezm énye szab á
ly o z h a tja e k érd ést.
V itath ató volt, hogy a nem zetközi b o jk o tta l k a p csolatos k eresk ed elm i h áború v á jjo n a nem zetiségi, vagy a te rü le ti principium a la p já n n y e rt-e az egyes- ségokm ányban szab ály o zást? A z I. és a II. K özgyűlés többsége a te rü le ti principium elvi a la p já ra h ely ez
k ed ett.
A b lo k ád -b izo ttság n ak az v olt az állá sp o n tja , hogy a F ran ciao rszág részérő l a já n lo tt ré sz le te s te rv n y e rje n kidolgozást azon eszközökről, am ely ek et az állam o k a 16. cikk ren d elk ezésein ek v ég re h a jtá sáb a n felh aszn álh atn án ak . E zzel szem ben a II. K özgyűlés h arm ad ik bizo ttság a szerin t ilyen á ltalán o s érv én y ű lista fe lá llítá sa h e ly e tt helyesebb an n ak m e g á lla p ítá sát egyes esetek sa já to s term észetétő l függővé tenni.
U g y an erre az á llá sp o n tra h e ly e z k e d ett a II. K öz
gyűlés 14. rezo lu ció jáb an is, am ely kiem elte, hogy a szövetségszegő állam p o lg ári n épességének élelm e
zése ellen i b lo k ád csak abban az esetben n y e rh e t a l
k alm azást, am ennyiben a többi eszközök c élt nem érnek.
A m int m ár láttu k , az egyességokm ány a k ato n ai szankciók a lk a lm a z ás át az esetre ta r tja fenn, ha a gazdasági term é sz e tű ek n e k a k ív án t h a tá s a nem volna meg (II, K özgyűlés, h arm ad ik rezolució).
A 16. cikkely 2. bekezdése értelm ében a T anács kö teles az é rd e k e lt korm ányoknak a já n la to t tenni azirán t, hogy a szövetség tagjai, m ilyen szárazföldi,- tengeri és légi haderővel já ru lja n a k hozzá a szövet
séges fegyveres erőkhöz.
E zen a já n la tta l szem ben egyetlen tag állam sem v o n h a tja ki m agát.
M inthogy eme nagy általán o sság b an mozgó re n delkezés több irán y ú k é te ly t hagy m aga után, nem volt felesleges a locarnoi egyezm ény m egkötésekor a ném et delegáció az irán ti érd ek lő d ése, hogy mi a n nak hiteles m a g y a rá z ata ? A m ikor a felek k ijelentik, hogy b á r nem illeték esek a N. Sz, nevében beszélni, a p aktum A nn ex éb en (F.) a következő értelm ezést a d já k : ,, — les obligationes ré s u lta n t d u d it arcticle pour les M em bres de la Société, doivent étre en ten d u es en ce sens chacun des E ta ts M em bres de la Société est ten u de collab o rer lo y a le m e n t. et efficacem ent pour faire re sp e c te r le P acte et pour opposer á tout acte d e g re ssio n dans une m esure qui sóit com patible avec sa situation, et qui tienne com pte de sa position geographique ,
A szövetségszegő állam m indazon terh ek viselé
sére van kötelezve, am elyek a Szövetség közös k a to nai e ljá rá sá b ó l erednek.
A z egyességokm ány 18. cikke értelm ében, am ely Svájc sem legességét továbbra is biztosítja, a 16, cikk a lk alm azása szem pontjából ezen á lla m ra nézve kivé
te lt tesz, vagyis Svájc sem legességét úgy a N épszövet
ségnek, m int a szövetségszegő állam n ak tiszteletb en k ell ta rta n ia . De ez a kivétel kizáró an a pozitív szankciók alk a lm a z ására vonatkozóan áll fenn, vagyis a negatív jellegű szankciók alk a lm a z ására a 16. cikk értelm ében m agától értető d ő en Svájc is kötelezve van.
A N em zetek Szövetségének V. K özgyűlése a 16.
cikkre vonatkozóan a következő m ódo sításo k at fo
g a d ta el. E ddigelé azonban eme m ódosításoknak egyike sem lé p e tt életbe.
A z első bekezdés m ásodik főm ondata a követke
zőképpen szól:
,,Ez utóbbiak kötelezik m agukat, hogy az ilyen állam m al szem ben m inden keresk ed elm i és pénzügyi ö sszek ö ttetést h a la d é k ta lan u l m egszakítanak, m inden érin tk e z é st b e tilta n a k legalább a te rü letü k ö n lakó szem élyek között és azonkívül, tetszésük szerint, á l
lam p o lg áraik és az E gyességokm ányt megszegő állam polgárai között. H asonlóképpen kötelezik m agukat a rra , hogy m inden pénzügyi, keresk ed elm i vagy sze
m élyes ö sszek ö ttetést m egszüntetnek legalább ezen állam te rü le té n lakó szem élyek és nűnden m ás állam te rü le té n lakó szem élyek között, tek in tet nélk ü l arra,
m élyes ö sszek ö ttetést m egszüntetnek legalább ezen állam te rü le té n lakó szem élyek és nűnden m ás állam te rü le té n lakó szem élyek között, tek in tet nélk ü l arra,