H a a N em zetek Szövetségének bevezetésében m eg jelö lt c é ljá ra vagyunk tek in tettel, úgy annak ö rö k életű n ek k ellen e lennie: a nem zetközi világbéke m egterem tése és b izto sítása örök em beri cél lévén.
A z 1, cikk 3, bekezdése azonban a kilép ést biz
to s ítja a bennelevő állam ok ré sz é re és pedig a követ
k ezőképpen: ,,A Szövetség bárm ely ta g ja kétévi elő
zetes felm ondás u tá n kiléphet a Szövetségből, fe l
téve, hogy a k ilépés időpontjáig te lje s íte tte v a la m ennyi nem zetközi k ö telezettség ét, ideértve a jelen egyességokm ányból folyó nem zetközi k ö telezettség e
k e t is." A ném et terv ezet ezzel szem ben a k ilép és
hez az engedélyt a Szövetség k o ngresszusa a d ja meg.
L ehet azon vitatkozni, mi helyesebb elvileg, s mi cél
szerűbb gyakorlatilag. R észünkről az egyességokm ány vonatkozó ren d elk ezése ellen kom olyabb kifogást nem em elünk. M ert ha a N em zetek Szövetsége sza
b a d állam o k szabad tá rsu lá sá n alapszik, úgy kerülni kell. m inden olyan k ényszert, m esterséges k o rlá to zást, m ely a közös m unkálkodás ú tjá b a n áll. így helyesen em eli ki M endelssohn— B artholdy, hogy:
„M inél nagyobb a tagoknak a szám a, s m inél gyak
ra b b an k ív á n ja meg a Szövetség alkotm ánya a quali- fik ált többséget, vagy éppen az egyhangúságot, annál könnyebben b é n íth a tja meg a Szövetség m űködését 1
1 L. a nemzetgyűlés külügyi bizottságának 1925 október 29-iki ülésében gr. Teleki Pál kifejezésre juttatott, megalapo
zott aggályait s gr. Bethlen István ezzel kapcsolatos állás- foglalását. A nemzetgyűlés többsége ma még kitart gr. Bethlen azon álláspontja mellett, hogy amíg olyan momentumok nem merülnek fel, hogy a Népszövetség működésétől jogaink biz
tosítását egyáltalában nem lehet várni, továbbra is közre kell működnünk annak munkájában.
egy, a m aga kü lö n kívánságait keresztülvinni nem tudó, s ezért az általán o s kívánságok szem pontjából k edvezőtlenül h angolt ta g tá rs a nélkül, hogy m aga
ta rtá s a a nem zetközi jog m eg sértését jelentené, s ezzel okot sz o lg áltatn a a Szövetség k ö zb elép ésére.“
H a te h á t az ilyen duzzogva k ellem etlenkedő szövet
ségi tag n ak megvan ahhoz a lehetősége, hogy a r á nézve feszélyező szervezetből kiváljék, úgy m aga a szövetség szabadul fel az ilyen titkos sab o tag e-tó l.5 M egszűnik a szövetségtagság továbbá még ki
zárás ú tján . H a valam elyik tag ugyanis bárm ely szö
vetségi k ö telezettség et m egsért, a Szövetségből k iz á r
ható. De ehhez szükséges a T an ácsb an képviselt v a la m ennyi többi szövetségi tag sz a v azata (16. cikk. 4.
bek.). U gyancsak k iz á rá st s ezzel a szövetségi tagság m egszűnését v o n ja m aga után, ha v alam ely tag állam a szövetségi sza b á ly z a tra elh a tá ro z o tt m ódosításhoz nem já ru l hozzá (26. cikk. 2. bekezdés).
Ili. A Nemzetek Szövetségének szervei.
A N em zetek Szövetségének négy főszerve van, ezek: a K ö zg yű lés (A ssem blée, A ssem bly), a Tanács, (Conseil, C ouncil), a m ellettü k m űködő á llan d ó T it
kárság (S ecrétariat, S e c retariat) és az Á lla n d ó N em z e tk ö zi Bíróság (C ourt p erm an en te de ju stice in te r
n atio n ale).
1. A K özg yű lés.
A K ö zg yű lés a Szövetség tag jain ak képviselőiből áll (3. cikk.). D e az egyességokm ány arról hallg at, hogy a képviselőket ki k ü ld i a K özgyűlésbe, m iért is azok n y ilvánvalóan az illető állam ok korm ányainak szigorú u tasításh o z k ö tö tt m egbízottai. H ogy ez, az en ten te vezérférfiai, de különösen W ilson részérő l
ä Mendelssohn—Bartholdy: Der neue Völkerbundentwurf der Entente. Flugschrift. 1919. 4. 1.
h angoztatott, az állam ok nem zetközi érintkezésében m egvalósítandó d em okratikus alapelvekkel sehogy sincs összhangzásban, nem szorul bizonyításra. Nem enyhít ezen az sem, hogy a Szövetség ta g jai három tagot is k ü ld h etn ek a K özgyűlésbe, m ert ezek is u ta sításhoz lévén kötve, a nem zeti ak aratn y ilv án ításn ak küliigyeket illetően nem leh etn ek független szabad szervei.
A K özgyűlés hatáskörét igen h a tá ro z a tla n u l á lla p ítja meg a 3. cikk 3. b ekezdése a következő
képpen- ,,A K özgyűlés a m aga ülésein m inden ü g y gyei foglalkozik, m ely a Szövetség m űködésének körébe esik, vagy a világbékét érin ti.“ A h a tásk ö r tü zetes m egjelölésére annál is inkább szükség le tt volna, m ert am int látni fogjuk, a T an ácsét a K öz
gyűlésével azonos szövegezésben v o n ja meg, amiből a Szövetség életén ek m in d já rt kezdő szak áb an igen sok k ontroverzia tám ad t. így m ikor a K özgyűlés első ülését ta rto tta , m ár felm erü lt a közgyűlési és tan ácsi h a tá sk ö r tisztázásán ak a kérdése, ami b izo tt
ságilag részletes m eg tárg y alást n y ert. A bizottsági je len tés a la p já n 1920. decem ber 7-én ta rto tt te lje s ülés a következő h a tá ro z a to t hozta: ,,Le ccnseil et l'A ssem blée ont chacun des pouvoirs speciaux. A ucun de ces organs n 'a le droit de tran ch er aucune des questions que les T raités et le P acte réserv en t á l'a u tre , mais le Conseil et l'A ssem blée ont le droit de discuter et d 'ex am in er toutes questions re n tra n t dans le com pétence générále de la Société.“
E nnek m egfelelően m indott, ahol a K özgyűlés
nek és T an ácsn ak kizárólagos h atásk ö re nincs m eg
állap ítv a, illetőleg közös e ljá rá s a nincs előírva, úgy a K özgyűlés, m int a T anács h a tá sk ö rre l bír, s ily e n kor m indkét szerv egyenlően jogosított. K érd ésü n k ú jab b érd ek es m egvilágításba kerül, a len g y el-litv án
viszályból kifolyóan. A tá rg y a lá s elé k e rü lt eset a következő volt: ,,Un debat engagé précédem m ent devant le Conseil et clos p ar des conclusions d'un ra p p o rt form ellem ent adoptées p a r le Conseil p eu t-il é tre re p ris devant l ’A ssem b lée?“ A kik ü ld ö tt b izo tt
ság alb izo ttság a 1923. szeptem ber 18-án a következő rezoluciót te rje s z te tte elő:
„La Commission est d'avis avis, que quoique l'A ssem blée ne p o u rrait pás se saisir d 'u n e question, d ö n t la solution sóit p e n d an te devant le Conseil, si la question de com petence surgit, á prcpos du contenu d u ra p p o rt réd ig é par le Conseil et que l'A ssem blée p e u t é tre com pétente pour en ré fé re r á la Cour, si eile le juge u tile.“
Ism ételt bizottsági tá rg y a lá s u tá n 21 sz a v a z a ttal 6 ellenében ezen rezolució a következő p ó tlá ssa l n y e rt elfogadást, s m int ilyen csak a já n lá s jellegű:
„M ais en form ulant cet avis la Commission n 'e n te n d pás se prononcer les a u tre s objections juri- diques qui p o u rraien t étre p résen tées au su jet des dem an d es d'avis co n su ltatiís form ulées d an s le req u éte lituanienne, ni sur les avantages ou les inconvénients que ccm p o rterait, dans le cas p artic u lie r l'e x e rc e du d ro it ainsi reconnu en principe á l'A ssem blée. ‘
A N em zetek Szövetségének egyességokm ánya azon kérd ésb en , hogy minő viszony van a Szövetség szerv eit alkotó állam o k képviselői, iL etőleg d e le g á tu sa i és állam u k korm ányai között, közelebbi re n
d elk ezést nem ta rtalm az.
H ely esen hangsúlyozzák Schücking és W ehberg, hogy míg a T anács és a K özgyűlés, m int követek k ongresszusa s nem p arlam en ti te s tü le t szükség
k ép en v o n ja m aga u tá n azt, hogy az egyes állam ok képviselői m inden u ta sítá stó l m enten, lelk iism eretü k
szerint já rn a k el, ad d ig az állam o k k ik ü ld ö tteit az a d o tt u ta sítá s kötelezi.
A kérdés különben bizottsági tá rg y a lá s alá is k e rü lt és a te lje s ülés R ow ell és Viviani eg y esített fel
fogásában re jlő következő alap elv ek et fogadta el:
,,Les re p ré se n ta n ts faisan t p artié du Conseil ou de l'A ssem blée sont responsables á l’égard de leur G ouvernem ent seul. C ertes, l'A ssem blée ne p eu t pás nous im m iscer dans le choix q u ’un m em bre fait de ses représen ten ts, in te rd ire á ceux-ci de p arier, comme il leur piait, m ais il ía u t qu il reste bien en ten d u q u 'a u m om ent ou il vote, le re p ré se n ta n t engage le m em bre qui l ’a délégué. E t cela est vrai pour le Conseil et pour l'A ssem b lée.‘‘
A K özgyűlés h atásk ö réb e tarto zik a nem ere d e ti tagok felvétele (1. cikk 2. bek.); a népszövetségi budget jóváhagyása (R églem ent 4. cikk.); az összes fontos és állan d ó jellegű bizottságok m eg alak ítása (R églem ent 14. cikk.); valam int a T anács nem á lla n d ó ta g ja in a k m eg választása (4. cikk. 1. bek.).
A K özgyűlés ü gyrendje (R eglém ent In té rie u r de I A ssem blée) 28, A rt.-b a n részletes szab ály o zást nyert, m elynek főbb rend elk ezései a következők.
A K özgyűlés évenként egyszer, szeptem ber első hétfő jén ül össze. A ren d es üléseken kívül re n d kívüli ülések is ta rth a tó k , ha a K özgyűlés ilyennek ta rtá s á t korábbi ülésén, vagy a T anács szótöbbség
gel e lh a tá ro z ta, illetve, ha a Szövetség egy vagy több ta g já n a k a főtitkárhoz érk e z e tt és a tag állam o k k al közölt ezirán y ú in d ítv án y át egy hónapon belül e z e k nek többsége elfogadta. A z ülések a Szövetség s z é k helyén ta rta tn a k , kivételes körülm ények között azonban ezek a K özgyűlés vagy a T anács szótöbb
séges h a tá ro z a táv a l, illetőleg a tagok többségétől 6 6 Schücking-Wehbcrg: Kommentar. 1924. 271. s köv. 1.
m eg jelö lt m ás hely en is ta rth a tó k . A K özgyűlést a fő titk ár közvetítésével a T anács elnöke h ív ja össze.
A meghívó levelek a tagokkal a m egnyitás id ő p o n t
já t'm e g e lő z ő le g négy h ó n ap p al közlendők, m ely idő csak ren d k ív ü li kö rü lm én y ek re te k in te tte l a T anács szótöbbséges h a tá ro z a táv a l rövidíthető meg.
A z ülés n a p ire n d jé t a fő titk ár a T anács eln ö k é
nek jóváhagyásával á lla p ítja m eg és azt a tagokkal lehetőleg az első ülés id ő p o n tja e lő tt négy hónap p al közli. A n ap iren d n ek m agában kell foglalnia: a) a K özgyűlés u to lsó ülése ó ta a T anács m űködéséről, a T itk á rsá g m u n k ájáró l és a K özgyűlés h a tá ro z a ta i
n ak v é g re h a jtá sá ra fo g an ato síto tt in tézk ed ések rő l szóló jelen tést; b) m indazon k érd ések et, am elyek egy korábbi közgyűlési h a tá ro z a t k övetkeztében n a p i
re n d re v o ltak tű zendők; c) a T anács á lta l in d ítv á n y o zo tt k é rd ések et; d) a Szövetség v alam ely ta g ja á lta l in d ítv án y o zo tt k é rd é st; a jövő költségvetési év
ről szóló b u d g et-terv ezetet és a folyó évi k ia d áso k ról szóló jelen tést. De ezen kívül m inden tag egy h ó n ap p al a m egnyitás id ő p o n tja e lő tt k ív á n h a tja új k é rd ések n ek n ap ire n d re való kitűzését.
M inden tag á lla m n a k kötelessége lehetőleg az ülés m egnyitása elő tt m ielőbb képviselőinek neveit közölni, akiknek szám a nem lehet több három nál.
M inden tag állam n ak joga van kisegítő képviselőket is m egnevezni, akik azonban a ren d es képviselők jelen létéb en csupán azok tám o g a tá sá ra sz o lg á lh a t
nak. De az előbbiek táv o llétéb en azo k at h e ly e tte s ít
hetik.
A K özgyűlés h iv atala áll egy elnökből, h at tá r s elnökből és a bizottságok elnökeiből.
A K özgyűlés te lje s ülései n yilvánosak; de a nyilvánosság közgyűlési h a tá ro z a tta l bizonyos ü lé sek re k izárható.
A n ap ire n d re k itű zö tt k érd ések tan u lm án y o zá
s á r a a K özgyűlés bizo ttság o k at szervezhet, ezek meg albizottságokat.
A tá rg y alási nyelv francia és angol. M inden fra n cia nyelvű beszéd hites tolm ács á lta l angolra fo rd í
ta n d ó és viszont.
M inden indítvány, jav aslat, a já n la t legkésőbb az ülés n a p já n írá sb a foglalva az elnökkel közlendő, akik azo k at a tagok közt széto sztja,
A szavazás, ha a tagok úgy h atáro zn ak , „fel
á llá ssa l („d eb o u t“) vagy ülve m arad ással („assis“ ) tö rtén h etik . A K özgyűlés h a tá ro z a tá ra a névszerinti szavazás vagy úgy történik, hogy m inden delegáció neve felhívatik ,am ikor an n ak egyik tag ja: „oui“,
„ n o n “ vagy „je m 'ab stien s“-el felel, vagy pedig úgy, hogy a delegációnak m inden, az ülésen k épviselt ta g ja — állam u k neveinek m egjelölésével — két szavazó céd u lát kap, am elyek közül a vörös színű
„ o u i“-t, a kék pedig ,,non“-t jelent. S zav azateg y en lőség esetén, ha szavazattöbbségre van szükség, az ú jab b szavazás a következő ü lésre n y er e lh alasztást.
M inden, szem élyekre vonatkozó h atá ro z a th o za ta l tit
kos szavazás ú tjá n tö rtén ik . A z ügyviteli szab ály z a tra vonatkozó v á lto z ta tá s fe le tt bizottsági jelen tés a la p já n a K özgyűlés szavazattöbbséggel határoz.
2. A Tanács.
A Tanács a N em zetek Szövetségének m ásik, s am int látn i fogjuk, eg y ú ttal legfontosabb szerve.
A z egyességokm ány szerint: m egalakul a szö
vetséges és tá rs u lt főhatalm ak képviselőiből, továbbá a Szövetség m ás négy ta g já n a k képviselőiből. Ez u tó b b iak at a K özgyűlés időről-időre jelöl ki. A ddig pedig, míg ez m egtörténhetik: Belgium, B razília,
S panyolország és G örögország képviselői lesznek a Tanács ta g jai (4. cikk, 1. b e k .).7
A z első párisi terv ezet szerin t a T anács az öt nagyhatalom : A m erika, A nglia, F ran ciao rszág , Itá lia és J a p á n képviselőiből, illetőleg a Szövetség ta g ja i közül a K özgyűlés á lta l v á la sz to tt négy kép v iselő ből á llo tt volna. A valóság azonban még így is n y il
vánvaló, hogy a T anács m eg alak ítása k im o n d o ttan en ten te célokat szolgál, hogy a szervezet ezen sz e r
vének k iép ítése e g y á lta lá n nem az összes n em zetek et egyesítő népszövetségi id eán ak a la p já n nyugszik. A z egyedül m egnyugtató in tézk ed és term észetesen csak az le h e te tt volna, hogy a T anácsot a K özgyűlés v á lasztja,
N em -állandó tanács-tag ság o k felem elésére irá nyuló szükséglet részbeni k ielég ítését szo lg álja azon v álto ztatás, m ely a nem á lla n d ó tagok szám át h a tra em eli íe i.7a E g y ú ttal pedig az 1922. szeptem ber 29-én
7 Az ötödik Közgyűlés 1924. okt. 2-án a Tanács nem- állandó tagjaiul 1925. január 1-től számított egy évi időtartamra:
Belgiumot, Braziliát, Cseh-Szlovákországot, Spanyolországot, Svédországot és Uruguayi jelölte ki.
Az 1926. márciusi rendkívüli Közgyűlésen Németországnak a locarnoi paktummal kapcsolatos nem-állandó tanácstagsága Brazília vétója következtében nem nyert elismerést s így ennek eldöntése a legközelebbi szeptemberi Közgyűlésre halasztódott.
L. a márc. 16-iki hivatalos jelentést, amely mikor megállapítja az ülésszak sikertelenségét, egyúttal kifejezésre juttatja az ér
dekelt államok ama meggyőződését, hogy a legközelebbi népszö
vetségi teljes ülésen az ezidöszerinti nehézségek kiküszöböltet- nek s hogy az egyezmény, amely Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvétele tárgyában létrejött, megvalósul. — Munkánk lezárása óta e nagyjelentőségű esemény megtörtént, vagyis Németország a Nemzetek Szövetségének 1926 szeptember 9-én tartott teljes ülésén tagállamul vétetett fel és egyben ál
landó tanácstagul választatott meg.
7a A VII. Közgyűlés 1926 szeptember 9-én a nem állandó tanácstagságok számát kilencre emelte fel. Az új választási
ta r to tt te lje s ülés azon kívánalom nak ad k ifejezést, hogy a K özgyűlés a T anács nem á lla n d ó tag jain ak k iv á la sz tá sá n ál te k in te tte l legyen a világ fő fö ld rajzi tag o zó d ására, a nagy n ép család o k ra, különböző v a l
lási trad ició k ra, a civilizáció különböző form áira, s a vagyonosodás legfontosabb centrum aira. A nem á l
landó tag o k at titkos szavazás ú tjá n v á la sz tjá k . A m ennyiben több tagsági h ely volna szabad, úgy a v ála sz tá s jeg y zék ren d szer szerin t történik.
A T anács, v alah án y szo r a körülm ények m eg
k ívánják, de évenkint legalább egyszer ül össze.
A z egyességokm ány, am int m ár em lítettü k , a T anács h a tá sk ö ré t a K özgyűlésével szószerinti fogal
m azásban h a táro zza meg, am ikor kim ondja, hogy:
,,a m aga ülésein m inden üggyel foglalkozhatik, m ely a Szövetség m űködésének k ö rére esik, vagy a v ilág
b ékét é rin ti.“ És ezzel e lé rk eztü n k a N em zetek Szö
vetsége szervezetének egyik legm egsebezhetöbb p o n t
jához.
H a a N em zetek Szövetségéről készü lt hivatalos te rv ezetek et áttanulm ányozzuk, azt látju k , hogy v a la m ennyi m egegyezik abban, m iszerint a K özgyűlés, vagy szövetségi kongresszus m ellett még egy h a rm a dik szerv re is szükség van, m ely éppen azon funkciók elvégzésére hivatott, m elyeket az előbbiek el nem végezhetnek. V agyis az állam hatalom M ontesquieui eljárás szerint, — amelynek lényege abban áll, hogy először a kilenc nem állandó tanácstagot választják meg; a második menetben a megválasztottak közül választanak három tanács
tagot háromesztendős mandátumra; a harmadik menetben ismét hármat két évi mandátumra; a három visszamaradó tag
ság pedig egy évi időtartamra szól, — a megválasztott nem állandó tanácstagok a következők: Chile, Lengyelország, Ro
mánia, három évi időtartamra; Hollandia, Kína, Kolumbia, két évi időtartamra; Belgium, Cseh-Szlovákország és Szalvador egy évi időtartamra.
Irk : A N e m z e te k S z ö v e ts é g e 4
hárm as m egoszlására gondolva, a v é g reh ajtás szervére.
H atásk ö réb e tarto zn ék : „először közvetítés, az ösz- szes nem zetközi viszályok esetén, m elyek nem ta r to z n ak a bíróság elé és m ásodszor az összes nem zetközi h a tá ro z a to k és íté le te k v é g re h a jtá sa feletti gondos
k o d á s.“8
A z egy ességokm ány T an ácsa nem ily e n fa jta v ég reh ajtó szerv, hanem h atáro zó és intézkedő
szerv is.
A m int láttu k , a K özgyűlés és T anács h atásk ö re á lta lá b a n összeesik, kivéve azo k at az esetek et, m elyek k ifejezetten a T anács h atásk ö réb e v an n ak u talv a. Ilyenek: jövőben a fő titk á r kinevezése (6. cikk, 2. bek.); a Szövetség székhelyének á th e ly e zése (7. cikk, 2. b e k .); a lefegyverzési terv ek elő készítése, felügyelet arra , hogy azok csak az ő b e le egyezésével legyenek á tlé p h ető k és a hadi anyagok m ag án v állalato k részéről tö rtén ő g y á rtá sá n a k e lle n őrzése (8. cikk, 2., 4., 5. bek.); a Szövetség ta g ja i
n ak te rü le ti épsége, vagy politikai függetlensége e llen irán y u ló tám ad ás, vagy fenyegetés esetén a k o n z u l
táció (10. cikk); v á la sz to tt bírósági íté le t végre nem h a jtá s a esetén in tézk ed és an n ak érvén y esítése irá n t (13. cikk, 4. bek.); az á lla n d ó nem zetközi bíróság fe lá llítá s á ra vonatkozó terv ezet elkészítése (14. cikk);
a szerződésszegő állam ellen fo g anatosítandó e g y ü t
tes fegyveres e ljá rá s irán ti jav a sla t m egtétele; Szö
vetségből való k izárás (16. cikk, 2., 4. b ek .); in d ít
v án y tétel, illetőleg intézk ed és a fo g an ato sításra o ly an állam o k közt felm erü lt vitás k érd é se k békés e lin té zésére, m elyek közül csak az egyik ta g ja a S zö v et
ségnek, vagy egyik sem (17. cik k ); a nem zetközi gyám ság a lá re n d e lt te rü le te k rő l szóló évi jele n té st
8 Zorn: Der Völkerbund. 1919. 26. 1.
á lla p o d á s a jogkör terje d e lm e fe lett nem tö rtén t, abban h atáro z (22. cikk, 7., 8. bek.); elre n d e lh e ti a Szövetség a la tt m űködő bárm ely hivatal, vagy b izo tt
ság k öltségeinek a T itk árság részéről tö rtén en d ő viselését (24. cikk, 3. bek.).
E zen egyességokm ányból folyó jogok és k ö teles
ségek m ellett a különböző p árisi békeszerződések egyes rendelkezéseiből, illetőleg ezen ren d elk ezé
seket kiegészítő nem zetközi egyezm ényekből eredően még különféle h atásk ö r illeti meg a T anácsot. E zek közül a m inket közelebbről érd ek lő k cso p o rtjáb ó l a következőket em líth etjü k meg.
A m agyar á lla m h á z ta rtá s egyensúlyának hely re- á llítá sá ró l szóló II. szám ú jegyzőkönyv (1924. évi IV. t.-c.) szerin t a T anács h atásk ö re a következő főbb esetek re n y e rt m eg állap ítást'/ M agyarország h o z z á já ru l ahhoz, hogy a N em zetek Szövetségének T anácsa főbiztost nevezzen ki, aki a T anácsnak fele
lős, s akit a T anács visszahívhat, a főbiztosnak és ü g y vitelének költségeit a T anács h a g y ja jóvá (6. cikk, 1., 2. bek,); ha a m agyar korm ány úgy ta lá lja , hogy a főbiztos á tlé p te fe lh atalm azásán ak körét, felebbe- zéssel é lh e t a Tanácshoz, a főbiztos m űködése a T anács döntése a la p já n akkor ér véget, m ikor ez m eg állap ítja, hogy M agyarország pénzügyi stab ili
tá s a biztosítva van; ha M agyarország pénzügyi h e ly zete úgy alak u l, hogy a költségvetésnek m eg h atáro zo tt egyensúlya, vagy a kölcsön szo lg álatára lekö
tá s a biztosítva van; ha M agyarország pénzügyi h e ly zete úgy alak u l, hogy a költségvetésnek m eg h atáro zo tt egyensúlya, vagy a kölcsön szo lg álatára lekö