Az állampénzügyek alakulása a háború előtt és után a különböző országokban

2. szám. ———167—— 1.9 29,

Az állampénzügyek alakulása a háború előtt és után a különböző

országokban. -

Formation, avant et apres la guefrre, des finances des díjfe'rents Etats, Résume'. La statistigue internationale

des finances, gui auparavant se fondait prin—

cipalement sur des documents recueillis par des partieuliers, a été de plus en plus déve—

loppée et uniformise'e depuis la guerre par les organisations internationales (Institut International de Statistigue, Société des Nations).

Les chilfres réunis par elles mettent en lumiere les changements les plus caracté—

ristigues survenus depuis la guerre dans les finances:

1" Les dépenses publigues ont considé- rablement augrnenté, méme par rapport au pouvoir djachat diavant—guerre de la mon- naie. Comme la proportion de cette aug—

mentation dépasse notablement celle de liaccroissement de la population et du re—

venu national, les besoins d,Etat chargent la vie économigue bien plus gulavant 19114.

Llaugmentation des dépenses publigues a pour cause en premier lieu la líguidation de la guerre et dans une moindre mesure, Pac—

eroissement de la contribution de FEtat a des besoins économigues et sociaux.

20 Aaa: recettes, les impóts deviennent de plus en plus prépondérants; les contri- butions directes et príncipalement I'impöt sur le revenu sont augmente's particuliére—

ment. Le développement des systémes dlim—

pőts est partout analogue.

3" Les dépenses militaires et résultant de la guerre se sont accrues singuliérement;

la haute proportion en sem longtemps un trait caracte'ristígue des budgets des anciens belligérants.

4" Ainsi, les budgets des différents pays deviennent plus uniformes.

L'examen des données montre gue la vie économigue supporte, non seulement re- Iativement mais en fait, une charge diim- pőts dépassant celle (Pavant 191/1. Cela sfexpligue d'une part par les dépenses cau- sées par la guerre et dlautre part par le fait (]ue les Etats participent plus aux oeuvres économiaues et sociales.

*

Közismert dolog, hogy az állami kiadá-

soknak és bevéleteknek nemcsak a volu—

menjében, hanem azok összetételében is feltűnő változások állottak be a háború után a békebeli évekkel szemben. Ezeket a változásokat részben a természetes fejlő—

dés, részben a nagy háború hozta magával.

Az állampénzügyek kereteinek az idők fo- lyamán való fokozatos tágulását ugyanis a pénzérték csökkenésének, a lakosság növe- kedésének következtében s az állami szük- ségleteknek a gazdasági és kulturális ha- ladással kapcsolatos szaporodása folytán természetes jelenségnek kell tartanunk. A háború utáni budgetek terjedelmének a békeévekkel szemben mutatkozó igen erős növekedésében pedig a felsorolt tényezők mellett még a háborús Örökségként fenn- maradt adósságterhek játszanak jelenté- keny szerepet.

Tudjuk, hogy a háború a legtöbb had- viselő állam, sőt a semleges államok jelen- tékeny részének pénzügyeit is válságos helyzetbe sodorta, aminek legközvetlenebb hatása a nagy valutáris értékingadozások—

ban jelentkezett. A háborús adósságcerhek, valamint a rekonstrukciós munkálatok költségei ugyanis a kiadásoknak olyan többletét idézte elő a bevételekkel szemben, amelynek kiegyensúlyozására a legtöbb államnak időlegesen más eszköz, mint a bankóprés nem állott rendelkezésére. Ez az eljárás természetesen a pénzértékcsök—

kenés 'egyre gyorsuló folyamatát indította meg, melynek visszahatásai az államház- tartásban egyre aggasztóbb helyzetet te—

remiettek. A nemzetközi gazdasági és pénz—

ügyi kapcsolatok mai sűrű kiépítettsége hozta viszont magával, hogy a legtöbb or- szágban mutatkozó állampénzügyi krízis kihatással volt a többi ország pénzügyeire is, amelyeknél a pénzügyi egyensúly meg—

bomlását különben a belső viszonyok nem tették volna indokolttá. llymódon érthető meg az a körülmény, hogy Európában 1920—ban csupán négy olyan ország volt (Nagy-Britannia, Dánia, Svéd— és Norvég—

ország), mely államháztartásának egyen—

súlyát biztosítani tudta, míg a többi ország egyre növekvő deficittel küzködött.

Az állampénzügyek rendezetlensége, kapcsolatban az ingadozó valutával, az egészséges gazdasági életműködést rendkí- vül megnehezítette, amelyre pedig a hábo- rús hagyaték likvidálásánál fokozottabb

2. szám , — 168 —— 1929__

teljesítmény várt. A normális gazdasági vi— keresnie kell az összefüggéseket egy—

szonyok helyreállításának úgy a nemzeti, mint nemzetközi viszonylatban elengedhe—

tetlen előfeltétele volt a valuta stabilizálása.

Az elmélet megállapítása szerint, amit a gyakorlat azóta fényesen igazolt, *a gyógyí—

tási folyamatnak az államháztartás egyen- súlyának helyreállításából kellett kiindul- nia. Az 1920—25. évek folyamán végrehaj- tott különböző valutastabilizációs munká—

latok tehát az egyes országok állampénz—

ügyeinek a legrészletesebb vizsgálatát tet—

ték szükségessé, úgyhogy a háború óta el—

mult pár esztendőt a budgettanulmányok eleddig legtermékenyebb időszakának te-

kinthetjük. Önként értetődőleg különösen

fontos szerep jutott e munkálatoknál az összehasonlító pénzügyi statisztikának, melynek hiányosságai azonban egyre érez- hetőbben jelentkeztek.

Amidőn tehát megkíséreljük az állami pénziigyeknek a háború után való alakulá- sát a békebeli évekkel összehasonlítani, il—

letve a legújabb állapotokat a történelmi fejlődés perspektivájába beállítani s így az állampénzügyeknek egy darab történelmét a belőle vonható tanulságokkal meg—

konstruálni, úgy véljük, módszertani és kritikai szempontból egyaránt elengedhe- tetlen a nemzetközi összehasonlító pénz- ügyi statisztika jelentőségével, kifejlődésé- vel és jelen állásával is foglalkoznunk, mint amelynek megbízhatóságától és fej—

lettségi fokától függ végeredményben a se- gítségével végzett vizsgálódások eredmé—

nyének ismeretértéke.

*

A nemzetközi összehasonlító finánc-sta- tisztika különös fontossága nem szorul bő- vebb magyarázatra. Az állami élet egyik területén sem annyira nyilvánvaló egy ki- merítő és pontos statisztika szükségessége, mint a pénzügyeknél. Az állam pénzügyei—

ben belföldi és külföldi politikájának min—

den nagy eseménye visszatükröződik Szá—

mos alkalommal, mint a konjunktúraválto- zásoknál, államkölcsönöknél, belső gazda—

sági vagy kulturális feladatokat célzó na- gyobb állami vállalkozásoknál, külső ha—

talmi célokat szolgáló állami akcióknál, há—

ború esetén stb., stb., az állampénzügyek megbízható statisztikai alapon nyugvó kri- tikai megítélésének szüksége előtérbe nyo—

mul. Egy ország pénzügyeinek statisz—

tikai analízise nem szorítkozhat csupán a kiadásoknak, bevételeknek és adós- ságoknak könyvszerű nyilvántartására,

felől a bevételek és kiadások különböző alkotóelemei, másfelől azok között a jelen- ségek között, melyek az illető ország élet- fejlődését jellemzik. Idetartoznak a bevéte- leknek és kiadásoknak a népességhez, a nemzeti jövedelem nagyságához való viszo—

nyának, a pénzügyi terhek területi és tár—

sadalmi rétegek szerinti megoszlásának, az államháztartás egyes tételeinek és bizo—

nyos gazdasági ágak fejlődése közti össze—

függéseknek kérdései stb. Ezeknek a kér- déseknek a jelentősége annál inkább emel—

kedik, minél inkább tágulnak az állam—

gazdaság keretei. Napjainkban, amidőn az állam a központi és helyiigazgatási organu—

mok alakjában rendkívül fontos gazdasági funkciókat végez. amidőn a pénzügyi ne- hézségek legyőzésére mindenütt új módsze—

rek után kutatnak s amidőn egy országban szerzett tapasztalatok a többi országra nézve is közvetlen praktikus jelentőségűek lehetnek, a nemzetközi összehasonlító pénz—

ügyi statisztika különleges hivatottsága el- vitathatatlan. Fejlesztésének és tökéletesí—

tésének szüksége pedig nemcsak gyakorlati, hanem tudományos szempontból is kézen—

fekvő. Megfigyelések összehasonlítási lehe—

tősége nélkül ugyanis nem lehet haladás azokban a tudományágakban, melyek meg—

tigyeléseken nyugosznak.

Az állampénzügyekre vonatkozólag pe- dig különösen áll az, hogy nem lehet töké- letes az ítélet, ha nem relatív s nem nyug—

szik az összehasonlítható dolgok kölcsönös lemérésén. Egy ország pénzügyeinél észlel- hető igen sok jelenség egész más, sokszor teljesen új jelentőséget nyer, ha a külföld megfelelő viszonyai vele szembe állittatnak.

Az elkülönítve rendellenesnek mutatkozó némely jelenség az összehasonlítás folytán természetessé válhat, a túlkedvezőnek lát—

szók valóságos értékükre redukálódnak, a túlkedvezőtlenek pedig enyhébb megvilá—

gításba kerülnek.

Ha már most egy pillantást vetünk az összehasonlító pénzügyi statisztika jelen állapotára, megállapítható, hogy a tovább- fejlesztésnek még igen tág lehetőségei van—

nak, a fejlesztés elé azonban —— legalább is egyelőre — sok és nehezen áthidalható aka- dály tornyosul. Bizonyos például, hogyha a rendelkezésre álló nemzetközi adatok puszta egymás mellé állítása révén akarnék az egyes államok pénzügyi helyzetét. ál- lamháztartási viszonyait egy nemzetközi keretbe beállítani, egészen hamis következ-

2. szám. —169—

1929_

tetésekhez juthatnánk, ha nem lennénk kellőleg tájékozva az illető országok gyak—

ran lényegesen eltérő budgetrendszereiről.

Az állampénzügyek ugyanis valamely or- szágnak nemcsak gazdasági, hanem alkot—

mányjogi struktúrájával is, melyeknek min- den sajátosságát visszatükrözik, a legszoro- sabb kapcsolatban vannak. Az államház—

tartás felépítésében mutatkozó sajátossá—

goknak megértéséhez igen gyakran csak a hosszú évszázados tradíciók ismerete segít.

Ebben a vonatkozásban nagyjelentőségű az, hogy valamely ország az egységes al—

lam, államszövetség vagy szövetséges állam típusát képviseli—e. Egy szövetséges állami vagy államszövetségi budgetben igen sok olyan alkotórész hiányzik, ami—'az egységes állam háztartásában igen nagy szerepet ját- szik. De ettől eltekintve is a különböző ál- lamokban a központi államigazgatás és az egyes helyhatóságok pénzügyei közötti vi- szony rendkívül sokféle formát ölthet. En—

nek következtében két különböző struktú—

rájú állam háztartásának azonos számai egészen eltérő jelentőségűek lehetnek. Más- felől az államköltségvctés egész karaktere megváltozik aszerint, amint a budget össze- állításnál más és más technikai szabályokat követnek. Különös jelentősége van e szem—

pontból annak, hogy az állami üzemek háztartása miként könyveltetik el. Némely országban külön budgetet állítanak fel ezek számára, más országban a rendes költség- vetésben szerepel, még pedig vagy a bruttó rendszer szerint beállítva, vagy csupán ak—

tív vagy passzív egyenlegezéssel. Mindeze- ken kívül egy egész sereg olyan kérdés van (a rendes és rendkívüli költségvetés beosz—

tása, alkotórészei, az előző évi fölösleg vagy hiány mikénti elszámolása, a központi és helyhatósági kincstári hivatalok közti el- számolás stb.), melyekre nézve úgy a tudo- mányban, mint a praxisban eltérő felfogá- sokkal találkozunk, s melyeket illetőleg mindeddig semmilyen, elmélet sem pedig praktikus séma nemzetközr elismerésre nem talált. Éppen olyan nehéz egy másik elméleti szempontból kétségtelenül helyt—

álló követelmény megvalósítása, hogy t. i.

a különböző országok pénzügyeinek össze—

hasonlításánál a helyi igazgatási organu- mok (tartomány, város stb.) pénzügyei is tekintetbe vétessenek. Végül mindezekhez a nehézségekhez, melyek egy tnemzetközi finánc-statisztika kiépítésének útjában áll—

nak, még újabb, a háború utáni időszak gazdasági ziláltsága által okozott akadá—

lyok csatlakoznak. Ilyenek a valntakurzu—

sok ingadozásai és a provizorikns — G vagy 3 hónapi —- A költségvetési tervezetek gyakori alkalmazása.

Mindezek a nagy vonásokkal vázolt akadályok olyan természetűek, amelyek a kutatóban joggal kelthetik azt a kételyt, hogy ezeknek kiküszöbölése elérhető-e va—

laha is. Ennek folytán érthetővé válik előt—

tünk egyúttal az a körülmény is, hogy a nemzetközi Összehasonlító pénzügyi sta—

tisztika miért mutatott fel eddig "olyan ke—

vés eredményt s hogy e téren csupán mind- eddig szórványos kutatásokkal találko- zunk, melyek egy két országra vonatkozó- lag a különböző rendszer szerint összeállí- tott statisztikai adatoknak többé kevésbbé mechanikus egymás mellé állításában me- rülnek ki.

A nemzetközi összehasonlító pénzügyi statisztika kérdései pedig már rég óta tog—

lalkoztatják a szakembereket s a nemzet—

közi statisztikai kongresszusoknak és ülé- seknek is évtizedeken át csaknem állandó tárgyai voltak. Az 1855—ben tartott párizsi ülésszakon már kifejezésre jutott az a ki- vánság, hogy "a legközelebbi ülés behatóan foglalkozzék a különböző országok pénz—

ügyi berendezéseivel s az állami és hely- hatósági pénzügyek alapos vizsgálat alá véttessenek és az állampénzügyek egyes ága—

zatairól kimerítő nomenklatúra készittes-v sék. A nemzetközi pénzügyi statisztika tom vábbt'ejlesztése szempontjából különös fon- tosságú volt a következö, 1857-ben Bécs—

ben tartott ülésszak, amely behatóan fog—

lalkozott, ,,egy pénzügyi statisztika részle—

tes tervezetével, még pedig úgy az állami, mint az esetleges provinciális budgetekkel, valamint a községek vagyonkezelésével".1) Az előkészítőbizottság részletes és átfogó tervezetet dolgozott ki az összehasonlító internacionális pénzügyi statisztika megte—

remtésére. A bizottság munkája annyira alapos volt, a javasolt felvételi sémák any—

nyira egységes alapra hozták a különböző rendszer szerint készített kimutatásokat, hogy a terv megvalósulása esetén a sta- tísztika ezen ágának ideális kiépítése lett volna elérhető. Azonban éppen azért, mert túl messzemenő követelményeket támasz—

tott és mert teoretikusan, túlfinoman és szisztematikus alapossággal volt átgon—

1) 'L. e kérdésre vonatkozólag: Rechenschafts- bericht über die dritte Versammlung des Interna—

tionalen Kongresses für Statistik, Wien, 1858.

12

2. szám. -—-—170———- 1929 dolva, praktikus keresztiilvitelére nem ke-

rült sor.

A bécsi ülésszak után következő szesz-

sziók (18604 londoni, 18634 berlini, 1867-i firenzei, lSötl—i hágai) a kérdés egész kom- plexumával nem foglalkoztak. hanem csn- pán egyes részletkérdések megvitatására szorítkoztak. Különösen értékes eredmé- nyekre vezettek azok a diszkussziók, me- lyek ;] különbözöadónemek egységes cso—

portosításának megállapítására irányultak.

A kongresszusok által a nemzetközi pénzügyi statisztika kiépítése érdekében végzett munkákról dr. Karl Viktor von Riecke 1876—ban terjedelmes tanulmány- ban számolt be a kongresszus állandó bi- zottságánakf) Munkájában világos okfej—

téssel jelöli meg az összehasonlító pénzügyi statisztika céljait. fejlődési lehetőségeit;

rámutat egyben azokra a ;; akorlati ter—

mészetű akadályokra is, melyek a hozott javaslatok megvalósításának egyelőre út—

ját állják. A statisztikai kongresszusok ál- tal ezirányban végzett munka ezzel le is zá—

rult s a nemzetközi finz'mc-statisztikai prob—

lémák további felkarolása ismét a privát statisztikai tevékenységre hárult, amely kü—

lönben a számszerű eredményeket illető-4 leg már eddig is egyedüli forrás volt. Az ősz—

szehasonlító pénzügyi statisztika már eb- ben az időben is sokat köszönhetett egyes kutatók munkálkodásának, akik közül első

helyen kell említenünk Coernigf), Block3 és Pfeiffer 4) neveit Nyilvánvaló volt azon- ban, hogy ilyen kérdéskomplexumok egyes

fináízánkiitatök tevékenységi körét és telje—

sitöképességét túlhaladják s e kutatási irány tökéletesítését és fejlesztését csak kellő akcióképességgel és nemzetközi presz- tizszsel rendelkező internacionális szerv tudja biztosítani.

Ennek felismerésében vette kezébe a Nemzetközi Statisztikai Intézet dr. Fried-

rich Zahnnak, a bajor statisztikai hivatal igazgatójának kezdeményezésére a további munkálatok irányítását. Az 1909. évben tartott párizsi ülésen a nemzetközi pénz—

ügyi statisztikai kérdések tanulmányozá- Sára az Intézet kebelében bizottság ala- kult. mely részletes felvételi mintaterve- zetet dolgozott ki az állampénzügyi adatok

*) Die internationale Finanzstatistik, ihre Ziele, und ihre Grenzen. Stuttgart, 1876.

2) Das oesterreichische Budget für 1862. Wien, 1862.

3) LlEurope politigue et soeiale. Paris, 1869.

'*l Die Staatseinnahmen. Stuttgart, 1866.

begyűjtésére. megjelölve egyúttal azokat a nehézségeket is, melyekkel e felvételi min—

tának a különböző pénzügyi berendezések- kel biró országokra való általános alkalma—

záSa jár. Az 1913. évi ülés újból részletesen foglalkozott az internacionális pénzügyi statisztika kérdéseivel s a Commission spé- ciale által előterjesztett memorandum kér- dőívtervezeteket is tartalmazott, amelyek jóval egyszerűbbek voltak a bécsi kon—

gresszus által ajánlott felvételi mintáknál s így alaposabb volt a remény arra nézve, hogy ezek egységes alkalmazása nem fog nagyobb nehézségekbe ütközni.

A kérdőívek szétküldését a Nemzetközi

Statisztikai "Intézet Állandó hivatala mint

jött háború folytán azonban a kérdőívet;- nek egyes országok statisztikai hivatalaihoz való megküldése csak 1920 elején történhe- tett meg. A kérdőívek az egyes országok 1.913. évi zárszámadási adatait tudakolták.

A begyűjtött adatok, amelyek az Annuaire International de Statistigue VIII. számá—

ban tétettek közzé, összehasonlítás szem—

pontjából jóval tökéletesebb alapot nyujta—

nak mindazon összeállításnálg amelyeket eleddig a magántevékenység produkált.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet fent vázolt tevékenysége mellett kiváló jelentö—

sége van annak a niunkásságnak, melyet a Nemzetek Szövetségének gazdasági és pénz—

ügyi osztálya indított meg újabban a külön—

böző országok állam pénzügyi adatainak ösz- szegyüjtésére. Ezen hivatalos jellegű adat—

gyüjtés eredményei 1921 évig visszamenő—

leg terjedelmes kiadványokban (Memo—

randum sur les finances publigues) tétettek közzé, melyek egyúttal részletesen ismerte- tik az egyes országok budget—rendszereit, állampénzügyi intézményeit. a történelmi fejlődés rövid vázolásával. Ily módon a közölt adatoknak nemcsak helyes értelme—

zése, hanem a különböző országok azonos

adatainak bizonyos fokú egybevetése is le—

hetővé vált. Jóllehet a fentemlített szervek hivatalos jellegű munkássága mellett a ma- gántevékenység is már hosszú idő óta eredményesen működik közre az adatok összegyüjtésében 1), az egyöntetüsítési tö—

rekvések megvalósítása elé gördülő akadá—

lyok azon—ban még a mai napig sem voltak elháríthatók s így a nemzetközi pénzügyi statisztikát mindeddig nem sikerült azokra

1) Gothaisches Hofkalender, Statesman's Jear- book stb.

2. szám. __ 171 —— 1929 az alapokra fektetni, amelyeket az elmélet

évtizedes vizsgálódások eredménye gya—

nánt lerakott. Az egységes nemzetköz1 pénzügyi statisztika megteremtése tehát to—

vábbra is megoldásra váró feladat marad, melynek megfejtése bizonyára a két fent- említett szerv együttműködése útján lesz elérhető. Mindezen nehézségek ellenére a nemzetközi ősszehasonlításokról való le—

mondás éppoly kevéssé felelne meg az élet és a tudomány követelményeinek, mint a rendelkezésre álló adatok kritikátlan egy- más mellé állítása. Különben is a Nemzet- közi Statisztikai Intézet és a Népszövetség által összegyűjtött adatok összeállításánál már az egyöntetüsítési törekvések olyan eredményei láthatók, amelyek lehetővé te- szik az adatoknak oly módon való csopor- tosítását, hogy azok alapján az összehason- lítás kellő óvatosság mellett megejthető.

*

A nemzetközi pénzügyi statisztikai vizs- gálódásoknál két irány képződött ki a ku- tatások során: az egyik irány a különböző országok budgetjeinek struktúráját (vagyis az egyes bevételi és kiadási tételeknek re- latív jelentőségét) vizsgálta, a másik az ál- lamháztartás terhét igyekezett összehasonlí—

tani. Az előbbi iránynál a nehézség abban rejlik, hogy az egyes országokban a bevéte—

lek es kiadások beállításánál alkalmazott szabályok sajátossága által gyakorolt befo—

lyást az összehasonlítz'is helyessége érdeké- ben eliminálni kell. A budgetadatok tehát előbb megtisztítandók a kettős elkönyvelé- sektől. az átmeneti tételektől stb. Az állami üzemek eredményei egységes szisztéma sze—

rint (csak a nettó nyereség vagy veszteség) állítandók be. A kiadási és bevételi tételek egységes alapelvek szerint tagozandók ren—

des és rendkívüli részre. De még ha ezek a követelmények kielégítettek is. még min—

dig nem nyerünk feltétlenül összehason- lítható adatokat. mert megmarad az egyen—

lötlen politikai struktúráji'i (centralizált, ill.

decentralizált közigazgatású) államok köz—

ponti budgetjeinek jelentőségében fennálló különbség.

Az újabb időkben a nemzetközi össze- hasonlításoknál az államháztartás struktú—

rájának kérdése jelentőségben mögötte ma—

rad az államháztartási terhek kérdésének.

Ennek a különböző országok közt való ösz—

szehasonlításánál mindenekelőtt meghatá—

rozandók azok a szempontok, melyek sze—

rint az összehasonlítás eszközöltetík. Mivel

az adóapparátus tevékenysége oda irá—

nyul, hogy az egyes személyek adóztatása által bizonyos értékek a magángazdaság- tól. elvonássanak s az államkincstár rendel-

kezésére állíttassanak, a kérdésnek hármas

szempontból, még pedig 1, az államkincs- tár, 2. a közgazdaság, 3. az adófizető szem- pontjából való megvilágítása válik lehe- töve.

Az úliumkimrstár szempontjából az ál—

lami bevételek az adók, vámok és egyéb bevételek összege gyanánt jelentkeznek, melyeket az állam szükségleteinek fedezé—

sére szed vagy egyéb módon kap. A szűk- séglet faja, valamint az 'adóterheknek az adófizetők szerinti megoszlása e szempont- ból közömbös. A bevételeknek az egyes ál—

lamok között e szempontból való összeha- sonlításánál tehát a szóbanforgó adatok egyneműségére kell csak tekintettel len—

nünk. Az államháztartás nagyságát gyak—

ran a költségvetések végösszegének a lakos- ság számával való osztásával nyert adatok alapján szokták feltüntetni. A számok azonban a budget relatív nagyságát kincs- tári szempontból, de nem a gazdasági élet vagy az adófizető szempontjz'lból mu- tatják.

Közgazdasági szempontból az állam—

terhek nagyságát azoknak a materiális ér- tékeknek összege határozza meg, mely a gazdasági élettől az állami 'szükségletek fedezésére tényleg elvonatik. Ez az ősz—

szeg nem feltétlenül fedi a budget végösz—

szegekét. egyfelől, mert az állam a szüksé- ges eszközöket máshonnan is előteremtheti

(külföldi kölcsönök), mint az ország né—

pességétől, másfelől, mert nem minden, a népesség által nyujtott eszköz vonatik el tényleg a magángazdaságtól, amennyiben azok egy része ———— ellenszolgáltatás nélkül ismét visszafolyhat a gazdasági életbe (belföldi adósságtörlesztés," *agy kamat—

szolgálat) .

' Az államterhek nagyságának az ado—

fizetó' szempontjából való megállapítása egy külön módszert igényel, mert a bevéte—

leknek a lakosság számával való osztása folytán nyert fejenkinti átlag nem tájé- koztat. Itt az adóterheknek a népesség különböző rétegei közt való mikénti elosz- tása nyujthat csak helyes támpontot a kér-' dés megítéléséhez. A népesség adóterhét két!

országban csak akkor lehet összehasonlí—

tani, ha olyan adókat állítunk egymással.

szembe, amelyek az illető országokban köl-E rülbelül ugyanolyan gazdasági és szociális helyzetű személyek által fizettetnek. Ennek

12*

' 2. szám. —172——

1929

a megállapítása pedig igen nehéz feladat.

A kérdés megoldásához jobb híján még az adóterhek és a nemzeti jövedelem szembe-

állítása útjan juthatunk közelebb.

Látható, hogy az a kutatási irány, mely az államterheknek a különböző szempon- tokból való megállapítására és összehason—

lítására törekszik, ma még igen nagy ne—

hézségekkel kénytelen megküzdeni s meg—

felelő adatok híján inkább csak kísérletező

*munkát végezhet. Éppen ezért jelen vizs—

gálódasunk is elsősorban a különböző bud—

getek struktúrájának összehasonlításánál mutatkozó sajátosságok megállapítására fog 7irányulni s az utóbb említett kérdésekkel csak annyiban fogunk foglalkozni, ameny—

nyiben azok megvilágítására a rendelke—

zésre álló adatokat eléggé megbízhatóak—

nak tartjuk. ;

hogy így a jelen állapotoknak a

előttivel való egybevetése s a változásek Vizsgálódásunk körét célszerűnek lát—

szik nemcsak a legújabb időkre, hanem az 1913-as évre is kiterjeszteni egyrészt azértr háború konstatálása lehetővé váljék, másrészt, mert amint már fentebb is említettük w— az ez évre vonatkozó adatokat a Nemzetközi Statisztikai Intézet, amennyire lehetséges volt, egyöntetű csoportosításban állította egybe s így azok a nemzetközi Összehamn- litásra az eleddig publikált ilynemű adatok, közül a legmegbízhatóbbak.

Ha egy pillantást vetünk az állampénz- ügyek fejlődésére, megállapítható, hogy a hatalmas milliárdokra rúgó állambud- getek aránylag rövid időszak produktumai.

Az állami költségvetések első nagyobb meg—

duzzadása a Napoleoni háborúk idején kö—

vetkezett be. A háború be—

Bevétel .

5555

Franciaország . , Dance

AZÁllAMl BEVÉTELEK Es KIADÁSOK ALAKULÁSA Mllllú PENGÖBEN

Formanun des recettes et dépenses de l' Elet, en millions de pengös.

Kiadás:

Béga/7595 1826

T!13 MEI/es 1926 '— __: 1913

Amerika! [gyesÁll . ) _, 4. . .

[ta/s lla/s 5500 2 2 194. 5.777

Beam ... , O .

Hely/bye 102 es e 6 2 L,

BU'SÖT'5,_.,,..__,,,,.. . ., e

lit/(gerle ene 2 a 0 261

[láma ... , . ... . a

Han emark 1aa m 2 'a 7 O

5.588

Nagyhntanme és írország . (ffBrefag/YE er/f/ ' ago

Németalföld . .

% 1955 ...

blémemrs Lág Illemagne

, Nowégla

Mwége

15914 503

Pnrtugá ! va Ftv—fuga! ' ' Spanyolország Espsgne Svájc

m

. Ö"

79?

Olaszország !

have """ _

!

! St.—1556 w.. 1.2 115

,Svédországü

42; '

Suéde ^{'!Cl'PG 507}

t'ejeztóvel azonban az al—

lamháztartás keretei ismét összébb zsugorodtak. A mult század ötvenes évei—

ben kezd csak újra az ál- lami kiadások es bevéte- lek összege emelkedni a gazdasági erők kifejlődé—

20.701

% sével s az állami felada—

'057 tokra vonatkozó nézetek

30 tisztulásaval. A növekedés

ütemét gyorsították egy- részt az 1870/71—es hábo- rút megelőző lazas fegy-

verkezések, másrészt új ál-

lamgazdasági ágak kifejv lődese (vasút., posta stb.l.

Az állampénziigyek leg—

újabb történelmének kiin—

dulópontja gyanánt az 1.870 —————— 1871—es éveket te—

kinthetjük. Ez időponttól kezdve az állami kiadások minden országban szaka- datlanul növekednek. E je—

lenségnek okait a népesség szaporodásában, a szűk—

8 333

21Lm?

ségletek színvonalának _SOH emelkedésében, az állami

§ funkciók tágnlásában s az 35? államadóság növekedése—

ben kell keresnünk. Külö- nösen hatalmas mértékben És növekedtek a hadügyi ki- Msm adások a XX. század elején,

1064 "És

2. szám. ———173———

_ 1929

s'égvetések ekkor valóságos vetések képét mutatták.

A világháború nemcsak a kiadáso- kat emelte hihetetlen magasságra, hanem pénzügyi téren nehéz örökséget is hagyott hátra: támogatásra szoruló rokkantak nagy tömegeit, hatalmas adósságterheket 5 re- konstruálásrn váró elpusztított területeket.

Ezekhez járult még az általános áremelke—

dés. Mindezeket a körülményeket szem előtt kell tartanunk, ha a háború utáni költségvetések horribilis összegeit vizsgál—

juk, avagy egybevetjük azokat a háború előtti évekkel. Előző grafikonunk szemlél—

tetően mutatja, mily mértékű növekedés ál—

lott be az államháztartás terjedelmében a háború után l913—mal szemben

Az állampénzügyek terjedelmének növe—

kedésére nézve ha nem is teljesen korrekt, de hozzávetőleges képet nyerünk akkor, ha az állami kiadások fejeukinti nagyságának alakulását vizsgáljuk. Az alábbi összeállítás adatai jellemzően mutatják az ezirányban beállott eltolódásokat. (1. tábla.) Ha a táb—

lázat eredményeit a szükséges fenntartá—

sokkal mérlegeljük is, akkor is feltűnő erős- nek kell mondanunk a közkiadások növe- kedését az utolsó békeév óta.

Vizsgálódásunk első részét a háború előtti és utáni állampénzügyek mikénti alakulása 5 rövid egybevetése képezvén, nézzük mindenekelőtt, milyen sajátossá—

got mutatnak az egyes országok 1913.

évi költségvetései. Az adatokat az egyes hadiköltség-

]. Az állami kiadások egy lélekre eső arányának alakulása.

Formafinn des (lépenses d'Etat par habitaní, 3 Állami kiadások ?!;Okklzdálli

; fejenkinti nagysága ; tozása

Orszag —— Pays hazáig—gátlása a 513755;

, hebííanáenefeáő lzzc'pmm

_ ,,__,,______ ,1913 ) , 1925 (rom,—1109 Németország———Allemagne ' 697 i 179 9 ; 258 Belgium — Belgigue 84'1 3, 138'8 , 165 Bulgária —— Bulgarie 60'2 ; 41'9 70 Dánia —— Danemark .. 61'7 ; 2424 § 393

— Spanyolország—Espagne 73'8 ; 1068 2 144

t Am. Egyesült Államok ;

Etats-Unis .. .. .. .. 62'8 : 195'8 312 Franciaország -— Erance 1451 j 2045 ; 141 . Nagy-Britannia — Gw j, 1 ,

Bretagne .. .. _. * 130-2 ? 4861 373 Olaszország __ Italie .. 97'0 § 111'1 ; 115 Norvégia —— Norvége .. 75'1 ; 239'2 % 319 Németalföld w—v Pays-Bus 85'8 * 241 8 § 282

Portugália ,," Portugal., 72-5 ; 64'2 § 89

Svédország f—j Suede 73'7 ; 180 8 3 245 Svájc — Suisse .. .. .. 306 2; 1018 _ 333 Magyarország m— Hon- i §

grle .. .. .. .. .. 76'0j 91-5t120

::m *

főbb országokra vonatkozólag a 2. és a 3.

táblázatban adjuk. Az adatokra vonat- kozólag általánosságban a következőket, kell megjegyezni. Az állami birtokok és áll lami üzemek a kimutatásban a legtöbb or—T szágnál nettó összegekkel vannak beállítva s így ezeknél az országoknál az állami üze- mek kiadásai a kiadási tételek közt nem szerepelnek. Ily módon e kimutatások vég- összegei általában alacsonyabbak, mint az illető országok hivatalos kiadványaiban.

A különböző államháztartások bevételi részének analízisét megnehezíti az a kö- rülmény, hogy a bevételek osztályozása ke—

vésbbé részletessigen sok gyüjtötétel szere' pel (,,egyéb üzemek", ,,egyéb adók", ,,egyéb bevételek"). De még az azonos név alatt szereplő tételeknek sincs szükségképen ugyanaz a jelentőségük a különböző orszá- gokban s ily módon az államháztartásra vonatkozó adatok összehasonlitásának ered—

ményeit mindig az illető országok budget- rendszerének és közviszonyainak ismeretére támaszkodva lehet csak helyesen megítélni.

A kimutatások általában az 1913. évi zát—

számadások adatait foglalják magukban.

Ugy az e tekintetben fennálló kivételekre,

mint az egyéb részleteltérésekre vonatko- zólag utalunk a táblázatokhoz csatolt jegy- zetekre.

Áttérve most már az adatok vizsgála- tára, mindenekelőtt azokat a figyelemre- méltó jelenségeket fogjuk megállapítani, melyeket a bevételi oldal egyes tételeinek jelentősége közötti összehasonlítás elénk tár. A bevételi és kiadási tételeket nem egyenkint, hanem egyes fontosabb csopore tokba Összefoglaltan fogjuk vizsgálni. A bevételeknél e csoportosításhoz a bevételi forrás, a kiadásoknál a cél egyneműsége.

illetve hasonlósága adja a logikai alapot.

A 4. sz. tábla ilyen főbb csoportok szerint közli a bevételek alakulását.

Régebben, amikor az adókötelezettség elve általános elismerésre még nem talált, az államok bevételeinek túlnyomórészt az állami birtokok és regálék voltak a főfor- rásai. Azonban míg a középkorban a mező—

és erdőgazdaságból, továbbá a bányászat- ból eredő jövedelmek voltak a legfontosab—

bak, az újabbi időkben aZ'ipari, kereske- delmi és közlekedési állami üzemek jelen—

tősége nyomult előtérbe. Az adatok nagyon érdekesen mutatják, hogy az ezekből eredő bevételek jelentősége az összes állami bevé—

telekhez képest az egyes országokban mennyire különböző. Ez a bevételi csoport

2; szám. -— 174 ——

2. Állami bevételek a különbözö-

Recettes d'Etat m diff

: : a: : M

N' ! ' N —

332223? Brizlgnynia Fran- Olasz— Amzt- Ma— Spa— RÓ- Omsz— és If" cia- á, ria 8781" "701- mánia §

ország $$$, % Au "s": "7 Rm

. v _ " " . A ' " - . _

B 9 V 9 t e 11 t é t ele k Russze Enwm , Etats 315234; France Italte trache gfi'é mán; §mama

",, !; id l l iwn'ő b .a !! .,. e ", m i l l i 0 n 8 d e

rubel . fontst. frank lira korona korona peseta len

roubles marka ""!ka lívr. st. fr. líres cour. § cam'. § peseias § lms

A) Rendes bevételek. § _

' 1. Mezőgazdasági birt 40'6 —— '337 , 27-9 _ . —-— 5-1 —— § 7— "

2 Erdők . . 92-4 —— 170 6 § " 5 34-5 § 15 0 § 4 6 2-8 —— § 24-49

3. Bányák. 0'7 —— 43' 6 —— —- —— 30'0 4'8 —— § 10'4

4. Vasutaku 253"?k 30'5 647 5 —— 17'0 28'3 216'3 740 —— : 107'3'

5. Hajózás. — § — —— 2) 1'6 — —- 19'85

6. Posta távirda 119'8 1051 263 30'8 64' 4 170' 4 10'7 15 6 __ 19'1

7. Pénzügg..y . 51 198 0-8 16 1'5 7'6 -—-— 1 7 —— _.

8. Keresk. vallalatok. 445 310 02 — a) 107 1 135 47 1'6

9. Egyéb önálló ipan — 56'5

vállalatok,. 26") 5'5 —— 0'3 —— 2'0 1'8 — 1'3

10. Egyéb üzemek. —— ' —— _— — —— § 11'2 (H —— 697

11. 1—10 összesen . . 582'9 191'9 978'2 33'9 145'7 322'3 295'9 97'1 —— 2617

12. Földadó. 87'3 — 62'2 3'4 2115 1945 179'7 110'8 192'1 18'5

. 13.1paradó. . 150'1 —— 17'1 -— 172'9 17'7 -— 213 45'7 ——

; 14. Jövedelmi adó —— —— 697'3 __ 346'2 2939 1041 1480 ——

15. Földjáradékadó.. 35'1 -—— 14'5 % 47'2 — —— 13'5 25'8 —— —

16. '_I_'őkeadó.. . . . — " 87'2 — _ — —— M

17. Örökösödési adó — 46'4 237 274 3487 56'5 —— 5 v—f— 46

18. Élelmiszeradó . . . . 1.102'2 642'0 111'5 38 9 745 '8 286'6 3928 3001) 1101 642

19. Egyéb adók 231'5 95'4 18'2 O' 6 1.136'1 5008 254 8 2961) 237'4 854

20. Várunk .. .. 352'9 89—75 —— 35 5 753'7 342'7 199'9 6) 224'6 50'0

21.11letékek..111'8, 283'5 108'4 100 748' 2 176'4 105'1 156'2 102'8 29'4 *

22. Közigazgat illetékek 40'2 22'4 307'4 — 18'9 30'3 215'6 3'5 212'1 ——

23. Egyéb bevételek. 136'9 7885 9548 13 2766 249'8 103'5 78'8 229'5 § 22'5

; 24. Rendes bevételek össz. 28309 9.960 6' 3.380'5 198'2 4.558'1 ? .525' SEL.994 7 11943 1.509'3; 533'3

"B) Rendkivülibevételekg § ; * '

25. Kölcsönök .. .. — 109-3 1.639—1 —— —— % 5661§z 58 2 6783 _ —

26- Egyéb bevételek 13'8 82'4 21'4 —— 185'2 ' § 74' 8 291 m —-

27. Rendkívüli bevételek § § §

összesen .. .. .. § 13'8§§ 191—7 1.660'4 — 185'2 566-1§ 3330 7074 m _—

28. Öss'zes bevétel ,. .. 28447 31523 5.041'0 —— 4.748'3 3.089'912327'791301'7 --- 536'3 1) Szövetségi háztartás — 2) Szuezrészvények és egyéb befektetések hozadéka — 3) A lottó tiszta—

jövedéke. —— *) Azonkívül 93 millió korona Bosznia-Hercegovinától.

— 5) Az örökösödési adó bevételei a 22. tétel alatt szerepelnek —— 6) A 42 millió koronát kitevő nettóeredmény a közös kiadások fizetésére fora

dittatott s a kiadásoknál levonatott. —— 7) A Nemzeti Bank nyeresége.

ugyanis 1913—ban az összes állami bevéte—

lekben a különböző országokban a követ—

kező arányt foglalta el:

Rmm'mia,

, Németország

Belgium (országok)

Nagy—Britannia, Svédország, Bulgária . Oroszország

Ausztria, Japán . .

Olaszország, Dánia, Portugália

" u 50 20 § 16 14 13 11

Németalföld

Magyarország, Norvégia . Franciaország, Svájc .

G ,uvaj.

A bevételi össZegek nagyságát tekintw az állami üzemek legfontosabbika avaSútíP jelentőségben utána következik a pesta;

távíró és távbeszélő üzem, majd pedig a mezőgazdasági üzemek. Mint már emlífe'té

,2.

szám.

_175—

országokban 1913-ban.

férents pays, 1913.

) § § § , l !

Bel— §Német- POitu- § . l Bul— § Dánia, 3, Nor- , Amerikai gium ' alföld §gália § Svetl- § gária §Svájc § végia Japan ESY-Al-

Bl § IP f § 0rszag§ B 1 § Dane- ! N latnak!)

e - § l); s- * ora-§ u — ; M' J -,

fil-(Ne § Izgi; § aal § Suide§ gaz-ie §SWSSB mark vége apon Fiai,?!) Postes (lc recettes

m i 1 l i () b a n —- e n m i l l i 0 % s (l 8

76351; ; fotint ; esendő kerem. ' irunk frank korona " koróna § vén" V ' dollar

fr. § fia?/ím msoudag eom'on. § .§I couronn. conform. yens dollars

,, , , ! ; ) _,

_ l ' A) Ref ettes ordinaires.

4'3 ( 1.0 l)'6§ 94 104 2'1 0'6 11) —— 2'9 1 Proprie'tés rurales

0'6 ( ' ! a 04 —— 06 10'8 —— 2. Foréts.

——— 0-3 _ § _ 34 — — — 0—2 — — 3. Mines.

32343: 4'2 921 8'5 18 7* 01 86 l 8 M —- § 4. Chemins de fer.

5 83 —— § — § 1'1 0 B* —-—— —— 0'5 —— ( _ 5. Navigation

47'6 2'";) § 7'1 7'8§ 11) 20 O'9§ 59'0 1'3§ 6. Pustes, téle'gr. et téle'ph.

() 3 -— l —— —— ,,_ 0'4 (164 — 451 7. Finances,

128 4 6 — — § 7) 6'2 5 8§ —— 1'7 1'2 —— —— ! 8. Entrcprises commerc.

; _ !). Aufres entreprises in—

— (H M ' — 1'1§ —— § 0'4 — —— —— '; dustrielles indépend.

— ——— — § — — § — —— — 6 4 —— §; 10. Autres rmploitalitms

394'4 l3'0 9'8 42'3 39'0l 3'2 14'3 62 76'2 8'7 II. Total.

39—7 15'4 — . o—s SJ'4§ _- 45—1 _ 75-3 M i 12. lmpót foncíer.

19'6 —— l * — § _ 27'2 4— § 3. Impót industriel.

—— 13'7 A " 34—7 49! — ll ( 535'5 — —' 14. Impót sur le revemz.

-,, _. _— * ! § -—— 18'1 17'1 — ,. 15. l'nmótsurlarentedelatewc.

——- 11'0 —— — m s s — 16. [mpót sur le capital.

§ 27'3 16'8 —— 60 ()'2 —— 43 Hi 3'0 — 17. Impót sur la succession.

* 87'7 66'7 — 48'0 26'9 —— 19*) ll 3 1190 231'6 18. [mp.s—urlzsabjatuüww

3213 134 47'5 54 94 28 1 9 04, 84") 1166 19. Autres impóts.

71'1 17 O —— 62'0 50'7 85'2 35 3 55'7§ 56'5 218'9 20. Douanes.

58 9 15' 5 () () 11'0 4'7 10 7 3? 29'1 ——— 21. Droits.

6 () 4 9 —— — 2'9 12 64 0.1 — * 48'6 ; 22. Tamas administratives.

28'0§ ' 145 "('S 6'8 20'6 8'1 8'3 15'4 27'2 §§23. 420'7'88 recettfs.

:

755'5 201'9 74'1 2171); 1(i8'7§ 1001) 1246 111'3 3331 7244 244 Recettes ordinai'res.

; i B) Recettes ewtrcmrrl,

19-5 __ 2—9 44 s 79-4; — — 9-0 15 4 ,23 4' 25. Empru-nts.

2'3 23'9 14'6 1'2 _, 3 42 8 8 45 8 —— 26. Autres recettes.

É 27. Total des recettes

21'8 x': _ 17—51 mm 79-4§ * 4-2 m; oil—2 334 ea-traordínmres, 777'3 205'8 § 91'6 2631) 248'1§ 100'0 128'8 1293 5944 7478 28. Total des Ninetta).

l) Budget fédéral. ) Produits des actions la loterie % *) En outre, 93 millwns de couronnes de la succession sont comprises au paste 22.

dépmses _,commzmes", a été déduit des dépenses. —— 7)

; tük, a kimutatásban az üzemek nettó ered- ménye van beállítva. Néhány országra vo—

natkozólag azonban a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet részletes kimutatást állított Össze az állami üzemekről, amelyek ér- dekesen mutatják a tiszta bevételnek az egész bevételhez való arányát. Ezen ada—

tok szerint Németnrszághan, Ausztriában és Magyarországon a vasutak tiszta be- vétele a bruttó bevétel 20-——25%—át te-

Suez et (1 autres place-ments. *) Proci/wit net de la Bosnie-Herzégovine ————— 5) Les recettes de l'impót sur

— 6) Le produit net de 42 mzllions de couronnes, a/fecté (ma Béne'fices de la Bangue Nationale.

szik. A pnsta— és lávirdu nettó bevétele Né—

metországban 20, Franciam'szágban és Magyarországon 15, Ausztriában ?) és Né—

metalföldön lOfá -át teszi tl bruttó hevé—

telnek. A többi országban ez az arány 1096 körül ingadozik. Meg kell itt jegyezni, hogy az egyes országokban az üzemek rentabilitása közt mutatkozó különbségek nem annyira az organizáció hiányuitól, vagy töke'életessógc'xtől, mint inkább attól á