A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
54.
H. B O R O S Vilma
S Z É C H E N Y I I S T V Á N
H Á T R A H A G Y O T T I R A T A I N A K T Ö R T É N E T E (Az Akadémiai Könyvtár gyűjteményének ismertetésével)
B U D A P E S T , 1967
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
54.
H. B O R O S V i l m a
S Z É C H E N Y I I S T V Á N
H Á T R A H A G Y O T T I R A T A I N A K T Ö R T É N E T E (Az Akadémiai Könyvtár gyűjteményének ismertetésével)
B U D A P E S T , 1967
M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R A Igazgató:
dr. Rózsa G y ö r g y
Lektorálta:
BARTA István
a t ö r t é n e t t u d o m á n y o k d o k t o r a
S P I R A György
a t ö r t é n e t t u d o m á n y o k kandidátusa
LiOROS V i l m a , H [ a r a n g i n é ]
S z é c h e n y i István hátrahagyott iratainak története.
B p . 1967. 59 p. 1 0 t. 24 cm.
|A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Könyvtárának K ö z l e m é n y e i . — P u b l i c a t i o n e s B i b l i o t h e c a e A e a d e i n i a e Scientiaruin H u n g a r i c a c . 54.|
Angol kiv.
E T O 091.5 S z é c h e n y i I.: 0 2 7 . 2 ( 4 3 9 . 1 5 1 ) M T A
Széchenyi István iratainak n a g y része a M a g y a r Tudományos Akadé- mia K ö n y v t á r a Kézirattárában v a n , éspedig legértékesebb és legfontosabb része: csaknem m i n d e n művének kézirata többféle változatban, naplói és jegyzetkönyvei m a j d n e m mind, r e n g e t e g jegyzete és egyéb iratai, sokféle levelezése. Széchenyi — mint T a s n e r Antal í r j a : ,,»a kézirataim^ szó alatt nemcsak saját kéziratait értette, h a n e m széles értelemben a birtokában volt m i n d e n irományokat, íráscsomókat".1
Maga Széchenyi, mikor írásait Döblingben összegyűjti és újrarendezi, azt kéri Tasner Antaltól, hogy m i n d e n t küldjön fel hozzá Pestről, ,,minek f o r m á j a könyv, betű, papiros, kép".2 Mikor t e h á t Széchenyi iratainak tör- ténetéről szólunk, ezt a kifejezést ebben a tágabb értelemben használjuk.
Az iratok legnagyobb része Széchenyi közéleti munkássága folyamán gyűlt össze, éspedig elsősorban a z o k r a az intézményekre vonatkozóan, m e - lyek létrehozásában v a g y fellendítésében tevékenyen részt vett.
Széchenyi, mielőtt valamihez fogott volna, előbb széleskörű tájékozó- dást végzett, és lehetőleg egybegyűjtött minden fontos adatot, tudnivalót a már megvalósult hasonló intézményekről, alkotásokról.
I s m e r t dolog, h o g y mielőtt a Lánchíd építésének előkészítését meg- kezdte, Andrássy Györggyel Angliába utazott — az akkor iparilag legfej- lettebb országba —, hogy a helyszínen vizsgálja a már felépült hidakat, beszéljen az építő mérnökökkel s mindazokkal a legkiválóbb szakemberek- kel, a k i k n e k véleményét, tanácsát feltétlenül szükségesnek t a r t o t t a ily óriási vállalkozás elindítására. S a j n o s , éppen a h í d r a vonatkozó sok, általa g y ű j t ö t t d o k u m e n t u m elpusztult — mint majd később látni f o g j u k3 —, de még így is elég sok megmaradt.
Ugyanígy látjuk, hogy az első pesti gőzmalom megvalósítása előtt be- szerzi a bécsi, m ü n c h e n i , bozeni, zürichi, f r a u e n f e l d i stb. m a l m o k ada- tait, prospektusait és zárszámadásait. A Jelenkor-ban m e g j e l e n t fel- szólítására jelentkezett — az a k k o r még Ausztriához tartozó Milanóban állomásozó — Mészáros Lázár (a későbbi 48-as hadügyminiszter), és Szé- chenyihez intézett levelében f e l h í v j a figyelmét a közelében: Melegnanóban működő malomra, és oly értékes adatokat közöl vele, hogy Széchenyi vá-
1 T a s n e r Antal végrendelete. K i a d t a T A S N E R G É Z A : Széchenyi szellemi h a g y a t é k a és Tasner A n t a l végrendelete. Emlékirat. 1876. 85—95. 1.
"Széchenyi levele T a s n e r Antalhoz, Döbling, 1 8 5 7 . nov. 1 . — K i a d t a M A J L Á T H
BÉLA: Széchenyi Levelei. I I I . köt. G51. 1. (A t o v á b b i a k b a n : Lev.)
3V I S Z O T A G Y U L A : A Széchenyi-híd t ö r t é n e t e az 1836: X X V I . tc. megalkotásáig.
Bp., 1935. — Az iratok pusztulásáról lásd a jelen t a n u l m á n y 34 1.
laszleveleinek egyikében azt írja, hogy nélküle ez az első gőzmalom, mely- lyel nálunk az ipari átalakulás elkezdődött, n e m jöhetett volna létre/'
Az egyes intézményeknek később m e g v a n n a k a maguk iratai, jegyző- könyvei, levelezésük. Ez a levelezés azonban nagyon bonyolult. Mert Szé- chenyi, egészen addig, míg a Közlekedési Bizottságot nem szervezték meg számára, n e m volt több, mint magánember, s m i n d e n művét, alkotását így kezdeményezi, így viszi véghez, anélkül hogy b á r h o l is vezetővé lenne.
Mint m a g á n e m b e r kezdett levelezni és tárgyalni a m a l o m ügyében Fehér Vilmossal, a f e n t említett melegnanói m a l o m műszaki vezetőjével.
Sikerült is őt megnyernie a Pesti József hengermalom vezetőjéül, igaz- gatójául. A továbbiakban ezután F e h r Vilmos ír leveleket a malom nevé- ben Széchenyihez. Széchenyi m a r a d t azonban továbbra is a m a l o m gond- jainak hordozója, ahogy ez naplójából és a f e n n m a r a d t iratokból kitűnik, így pl. m e g m a r a d t a Malomrészvény társaság első, nagyon f o n t o s közgyű- lésére írt beszéde és a F e h r Vilmos számára is sajátkezűleg fogalmazott beszéd, mellette F e h r másolata, ,,Malombeszéd" címen összetűzve együtt mind a három irat.5
Még érdekesebb és szövevényesebb a Lánchíd építésére vonatkozó gazdag irattár.
A híd körül Széchenyi éveken át csak magánlevelezést folytatott.
A híd ügye akkor öltött határozottabb f o r m á t , mikor 1832. december 10-én, Széchenyi szállásán a Híd-Egyesület megalakult. (Kitűnő elnöke, Stainlein Ede,0 Széchenyi híve és b a r á t j a lett.) Ez ünnepélyes pillanatról jegyzőkönyvet v e t t e k fel: ,,A' Buda 's Pest közti hídnak építését hazafias érzéssel megpendítették" szöveggel, s minden jelenlevő aláírta. E lapot kék tafota selyemre felragasztva, kis fahengerre göngyölítve, fényezett f a - dobozba helyeztette Széchenyi, s így őrizte. Ma is megvan az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában.7
A Híd-Egyesület — melynek Széchenyi csak titkári tisztjét, vagyis munkáját vállalta — a híd ügyét az Országgyűlésen és Pest városánál in- dította el. Széchenyi m i n t főrend, az Országgyűlésnek, mint pesti válasz- tott polgár, a pesti polgárság képviselői testületének is tagja volt. Az em- lített testületek országos küldöttséget, illetve hídbizottságot küldenek ki
— Széchenyi mindegyiknek tagja. Ezenkívül m i n t magánember is tárgyal és levelez egyesekkel, Pesten és Pozsonyban, főképpen József nádorral, a híd ügyének h a t a l m a s pártfogójával. A hídról szóló törvénycikk (1836.
XXVI. tc.) megalkotásáig négy év telik el, s e n n e k az időnek t ö b b irány- ban folyó küzdelmeit a Széchenyi h a g y a t é k á b a n megmaradt változatos és
4V I S Z O T A G Y U L A : Széchenyi,és a pesti hengermalom. Bp., 1 9 1 0 . — Széchenyi hozta ide a malomhoz Svájcból Ganz Á b r a h á m o t , az egykori „ G a n z - g y á r " a l a p í t ó j á t .
5MTAK K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y . Á pesti József hengermalom iratai közt.
— Széchenyi I s t v á n h a g y a t é k a h a t a l m a s és szerteágazó. A rendezés során eddig csak a fontosabb csoportok kialakítása t ö r t é n t meg, a végleges jelzettel való jelölés a feldolgozó m u n k a későbbi szakaszában válik m a j d lehetségessé. E z é r t a t a n u l m á n y b a n az MTAK K é z i r a t t á r Széchenyi G y ű j t e m é n y é b e n ő r z ö t t d o k u m e n t u m o k idézésénél csak magára a G y ű j t e m é n y r e u t a l h a t u n k .
6Stainlein Saalmenstein E d u á r d b á r ó Széchenyihez ez időben írt hosszú levelének m á s o l a t á t elküldte B a r t a l Györgynek, s az 6 h a g y a t é k á b a n megmaradt (MTAK Kézirat- t á r , Ms 5066/120). E b b ő l kitűnik, hogy Bajorországban jelentős politikai szerepet ját- szott, m i e l ő t t h a z á n k b a n letelepedett és i t t indigenátust szerzett.
"Másodpéldánya üveg a l a t t , bekeretezve volt a Széchenyi Múzeumban. Jegyzőkönyv f o r m á b a n is megvan, a H í d iratai közt, a Széchenyi Múzeum 1300. sz. kötegében.
sokféle irat nélkül n e m ismerhettük volna meg. És csupán ezekből látható az a csüggedést n e m ismerő, f á r a d h a t a t l a n és leleményes küzdelem, ame- lyet Széchenyi a hid megvalósításáért folytatott.8
A hídra vonatkozó iratok ma 6 fólió méretű hatalmas dobozt töltenek meg az Akadémiai K ö n y v t á r Kézirattárában.! ) A híd tervrajzai azonban, minthogy azokat a Helytartótanácshoz kellett beadni, az Országos Levél-
tárban vannak. A híd ügyében k ü l d ö t t levelek egy részét másolati könyv- be összegyűjtve is megtaláljuk. Sokszor azonban Széchenyi levélfogal- mazványai maradtak m e g az irattár számára. Í g y látjuk, hogy Széchenyi leveleit maga fogalmazta, éspedig minden n y e l v e n : magyarul, németül, franciául és angolul egyaránt. Csak jelentéktelen, hivatalos levelek egy részét írták alkalmazottai.
Levelezőkönyv többféle tárgyról maradt f e n t , részint az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában, részint az Országos Levéltárban.
Az ilyen módon összegyűjtött iratok, levelek, jegyzetek m e l l e t t talá- lunk természetszerűleg — a többszöri szétszóródás ellenére is — t e r v r a j - zokat, térképeket, menetrendeket, h i r d e t m é n y e k e t , egykorú újságokat és más n y o m t a t v á n y o k a t is.
E most elmondott p á r adat m u t a t j a , m i k é p p e n jött létre ez az irattár, és milyen fontos d o k u m e n t u m o k a t tartalmaz, nemcsak Széchenyi életére és működésére, h a n e m az egész r e f o r m k o r s z a k történetére, társadalmi, állami életére, intézményeire vonatkozóan is.
8V I S Z O T A G Y U L A : A Széchenyi-híd t ö r t é n e t e az 1 8 3 0 : X X V I . tc. megalkotásáig.
Bp., 1 9 3 5 .
9MTAK Kézirattár Széchenyi G y ű j t e m é n y , a Híd i r a t a i .
I. AZ IRATOK TÖRTÉNETE SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETÉBEN
A m u n k a közben ilyen módon összegyűlt összes iratot 1833-tól halá- láig Széchenyi titkára, legbensőbb munkatársa és meghittje: Tasner An- tal10 tartotta számon. De Széchenyi maga is, nemcsak Döblingben, hanem korábban is, többször rendezte s bámulatosan f e j b e n tartotta az iratokat, s ha Pozsonyban, az országgyűlésen időzött, v a g y Bécsben j á r t , levélben kérte titkárától hol ezt, hol azt az írást vagy levelezőkönyvet, amelyre ép- pen szüksége volt.11
Tasner Antal lesz az egymás u t á n megvalósuló intézmények titkára, vagyis ügyeik intézője: a Nemzeti Casino, Lóverseny Egyesület, s az ebből kinövő Gazdasági Egyesület, Lánchíd, Alagút, Tisza-szabályozás ügyei az ő kezébe f u t o t t a k össze. Öt m i n d e n ü t t Széchenyi alteregójának tekin-
tették.1 2
Mint a későbbiekből kitűnik, Széchenyi és Tasner Antal halála után soha többé n e m t u d t a senki áttekinteni a h a g y a t é k b a n m a r a d t rengeteg iratot. Így érthető, hogy mikor Széchenyi fontos irományai megőrzéséről gondoskodni akart, Tasner A n t a l r a bízta, s végrendeletében őrá hagyta iratait. Ebbe beletartoztak művei és naplói a kiadási joggal együtt. Ez- zel Széchenyi n e m t e r h e t akart t i t k á r á r a róni, h a n e m éppen ellenkezőleg:
sok évtizedes áldozatos és odaadó m u n k á j á t k í v á n t a jutalmazni. Azt r e - mélte, hogy művei és egyéb iratai kiadásából Tasner Antal szép jövede- lemhez jut, és családja megélhetésén is könnyít.
Széchenyi érvényes végrendelete 1833-bain kelt.13 Ehhez 1841-ben hozzáfűzött Codicillus a döntő fontosságú az iratokra nézve:
„Az érintett pontokhoz még ezeket csatolom:
1-ször. Hogy Tasner Antal titkáromnak jussanak minden könyveim, naplóim, kézirataim, jegyzékeim, és ő azokkal belátása és szabad akaratja
I 0Tasner A n t a l (1808—1861). H a s o n nevű a t y j a a várpalotai Ziehy-uradalom gaz- daságának intézője volt, nemesember.
" í g y pl. 1843. dec. 15-i levelében. (Lev. I I I . k. 207. 1.) — I r a t a i t m a g a rendezi:
Napló, 1843. dee. 15. bejegyzés.
" K O V Á C S L A J O S : Gróf Széchenyi I s t v á n közéletének h á r o m utolsó éve 1 8 4 6 — 1 8 4 8 .
Bp., 1889. I . k. 17—22. 1.
"Széchenyi végrendelete az OL-ban, a Széchenyi családi levéltárban v a n : Törzs- levéltár. I . köt. 3. sz.: Testamentariae dispositiones k ö z t : 12. I . 1—2. — M á s o l a t a Tasner A n t a l írásával: M T A K Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y . •— Teljes szövegét k i a d t a :
B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k gróf Széchenyi I s t v á n ós kora történetéhez. Bp., 1 9 4 3 . 1 6 7 — 1 7 0 . 1. — Részben és először T Ö R Ö K J Á N O S a d t a k i : Gr. Széchenyi I s t v á n végren- deletének fő p o n t j a i (a I I . kiadásban „ n é m e l y p o n t j a i " címmel). Először a Magyar Sajtó
1 8 6 0 . 1 1 0 . számában, m a j d külön f ü z e t b e n . — A végrendelet Codicillusát k i a d t a T A S N E R G É Z A : I . m . 5 1 . 1.
szerint tegyen, meglévén nemes érzéséről és tiszta lelkéről annyira győ- ződve, mikép semmi hatalom által nem fogja m a g á t kényszeríttetni hagyni, hogy irományaim olly részét is köztudomásra adja, melly valakit compro- mittálhatna, de azt lángoknak a d a n d j a át."
Széchenyiben ez az elhatározás lassan érlelődött meg. A folyamatot nyomon kísérhetjük, ha Széchenyinek Tasner Antalhoz írt leveleit1 4 ol- vassuk és egybevetjük Széchenyi naplóinak megfelelő részeivel.1 5
Széchenyi, m i n t tudjuk, 1814-től kezdve í r t naplót. Jegyzeteit először b a r á t j á r a , Wesselényi Miklósra akarta hagyni. Utóbb politikai nézeteik eltávolították őket egymástól, s Széchenyi végrendeletének erről szóló 20. p o n t j á t kitörölte. De mégis t u d j u k , mi v o l t ebben a pontban, Napló- j á n a k 1835. m á j u s 15-i bejegyzéséből:
,,15ten. In m e i n e m altén Testament war dieser P u n k t
20ik Wesselényi Miklós Barátomat köszöntöm, s kérem, fogadja el tőlem . . . s minden írásaimat naplókönyveimmel együtt, mellyeket esze s kedve szerint használjon."1 6
Később az a kívánsága, hogy naplói halála után semmisüljenek meg.
1837. jún. 23-án, betegségében írja T a s n e r Antalnak.1 7 hogy halála esetén vegye magához minden írását és pecsételtesse le a naplóit tartal- mazó szekrényt. 1838. márc. 19-én, Cenkről a z t kéri Tasnertől, hogy min- den naplóját, olvasatlanul, s anélkül, hogy valakinek bepillantást engedne, égesse el. Ugyanakkor Lunkányi Jánosnak1 8 í r t levelében kéri, hogy jelen- leg folyó naplókönyvét is k ü l d j e el Tasner A n t a l n a k , és égesse el a többi- vel együtt, senkinek, még feleségének se e n g e d j e meg olvasásukat. —
Ugyanakkor — jellemző ez Széchenyi nagy pontosságára és lelkiismeretes- ségére — külön belefoglalja levelébe, hogy n é m e l y , a hídra vonatkozó irat nála van, küldje el őket Sina bárónak, n e h o g y elvesztük zavart okozzon.
1839. ápr. 21-én ismét betegségében ír Tasnernek1 9 végakaratára vo- natkozóan: „Minden irományaim 's p a p í r j a i m ö n n e k discretiójára marad- nak; csak a napló könyveimet, mellyek bagaria bőrbe kötvék 's lakatokkal
ellátvák, kívánom elégettetni; és ezt ö n n e k l e l k é r e kötöm. T a r t a l m u k egé- szen érdektelen, 's csak előttem érthető; de e m e l l e t t még is comporoimittál- h a t n a sokakat, — mikép n e m kétlem: teljesíteni fogja ö n végső kívána- tomat."
Széchenyinek az a kívánsága, hogy naplói semmisüljenek meg, t e l j e - sen érthető. Ahogy munkatársa, Kovács Lajos olyan elevenen leírja,2 0 köz- életi pályája f o l y a m á n Széchenyi szenvedélyes kitörésein, h a r a g j á n óriási akaraterővel uralkodott, s ily érzéseit, csüggedéseit, kétségbeesését napló-
"Széchenyi levelei Tasner A n t a l h o z : P e s t , 1837. j ú n . 23.; 1838. m á r c . 19.; Cenk, 1838. m á j . 15. (E h á r o m levél e r e d e t i j e az M T A K K é z i r a t t á r Széchenyi G y ű j t e m é n y é - ben.) T o v á b b á : P e s t , 1839. ápr. 21.; 1841. j ú n . 8. K ö z l i : T A S N E R G É Z A : I . m . 29—32. 1.
15Gróf Széchenyi I s t v á n naplói 1 8 1 4 — 1 8 4 8 . V I S Z O T A G Y U L A szerkesztésében a F o n t e s s o r o z a t b a n jelentek meg, 6 k ö t e t b e n , 1 9 2 5 — 1 9 3 9 k ö z ö t t . Az elkobzott naplók ( 1 8 4 8 — -
1 8 6 0 ) K Á R O L Y I Á R P Á D szerkesztésében u.o. 1 9 2 1 . (Döblingi I r o d a l m i h a g y a t é k , I . k . ) .
16A t o v á b b i a k b a n í r j a , hogy ezt a p o n t o t m á r r é g e b b e n ki a k a r t a törölni, de mégis m e g h a g y t a . Most a z o n b a n betegségében, halálával s z á m o l v a kitörli.
" L á s d a 14. sz. jegyzetben felsorolt leveleket.
I 8L u n k á n y i (Liebenberger) J á n o s , Széchenyi n e v e l ő j e . Személyével k a p c s o l a t b a n 1. e t a n u l m á n y 50. l a p j á t . — S z é c h e n y i levelét 1838. á p r . 9-ről (MTAK K é z i r a t t á r Széchenyi G y ű j t e m é n y ) közli T A S N E R G É Z A : í . m . 34. 1.
1 9Lásd a 14. sz. jegyzetben felsorolt leveleket.
2 0Lásd K O V Á C S L A J O S : I . m . I . k . 1 6 — 2 1 . 1.
jának lapjain öntötte ki. A tökéletesedésre irányuló törekvésében kímélet- lenül ostorozta és n a g y o n sokszor igazságtalanul vádolta és ítélte m e g ön- magát: de éppen így szigorúan ítélt meg másokat is, pillanatnyi dühhel el nem intézett ügyekért, ügyetlenségekért n a p l ó j á b a n szidja őket, míg az életben m a j d mindég előzékeny, tapintatos, figyelmes volt i r á n y u k b a n . És leírt gyakran szóbeszédeket, pletykákat, k o m m e n t á r nélkül, átsuhanó gondolatokat, amelyek n e m voltak megállapodott véleményei, s csak saját- magának ellenőrzésére vagy megkönnyebbülésére jegyezte le sebtében őket.
De nemcsak ilyesmiket írt le Széchenyi — s ezt Tasner A n t a l tudta jól —, hanem, 1825-től kezdve elsősorban a napi eseményeket, politikai és egyéb működésének m i n d e n mozzanatát. Tasner Géza2 1 találóan foglalja össze: „Hogy naplóit oly nagy pontossággal vezette, ez nemcsak egykori biographicusaira nézve szerencse, de a hazai történelem érdekében és fő- képp hazafias fáradozásai — n e m k ü l ö n b e n az ezekkel kapcsolatban levő események idejének pontos meghatározása végett, még egyszer igen nagy becsű lehet."
Tasner Antal ismételt kéréseire Széchenyi v é g ü l beleegyezett, hogy a naplók m e g m a r a d j a n a k , de azzal a feltétellel, hogy titkára m i n d e n t ki- töröl, ami bárkit politikai vagy magánéletében kompromittálhatna.2 2 Így köszönhetjük Tasner Antalnak a m a m á r mindenki által elismerten párat- lan értékű naplók megmaradását.2 3
Széchenyi rendkívüli bizalmát, melyet idézett leveleiből is l á t h a t u n k , m u t a t j a az együttmunkálkodásuk folyamán Pozsonyban, Bécsben vagy egyéb ú t j a i n távol j á r v á n hozzá intézett, mintegy hatszáz többi levél is.
A naplók monológja mellett ez a dialógus (bár csak felét i s m e r j ü k , mert Tasner Antal levelei n e m m a r a d t a k ránk) a leghűbb tükörkép Széchenyi gondolatairól, benyomásairól, a politikai és egyéb eseményekre vonatkozó véleményéről, végzett m u n k á i legkisebb mozzanatairól, reménykedéseiről, csüggedéseiről.24
Tasner Antal u r a d a l m i gazdatiszt fia volt. Széchenyi bátyja, P á l tanít- tatta, m e r t felismerte kitűnő képességeit, majd családjánál alkalmazta ne- velőként. Itt ismerte m e g őt jobban Széchenyi, m a j d még közelebbről ang- liai ú t j u k alkalmával, melyen Tasner Andrássy György t i t k á r j a k é n t szin- tén részt vett. Tasner kiváló nyelvtehetség volt, s ezért az A k a d é m i a Szó- tárbizottságában dolgozott. Mint fia í r j a : kilenc n y e l v e n beszélt,25 1833-ban Széchenyi és Vörösmarty ajánlására2 6 az Akadémia levelező t a g j a lett.
Minthogy Tasner n e m a k a r t Andrássy György mellett maradni, 1833-tól kezdve Széchenyi t i t k á r a lett. E r r e vonatkozó levelezésük m u t a t j a azt a
bizalmat, megértést és tapintatot, mellyel ez az ügy lebonyolódott anélkül,
2 1T A S N E R , G É Z A : I . M . 2 6 . 1.
" T A S N E R G É Z A : I . M . 2 8 . 1.
" D o m a n o v s z k y Sándor elnöki m e g n y i t ó beszéde a Történelmi T á r s u l a t ünnepi ülésén. L . Századok, 1941. 337. 1.
24A levelek az OSZK K é z i r a t t á r á b a n voltak. Onnan az O L - b a kerültek ( T a s n e r Antal G y ű j t e m é n y ) K i a d v a : L e v . I — I I I . köt.
MT A S N E R G É Z A : I . m . 8 . 1.
ad 110;
26Ak. ír.-—1 Soo Széchényi írasa.
hogy Andrássy rossz néven vette volna Széchenyitől vagy Tasnertől ezt a lépést, s barátságuk változatlan maradt.2 7
Tasner A n t a l jogi pályán indult, ügyvédi vizsgáját is letette 1829-ben, s az 1839—40-i országgyűlésen részt v e t t a távol levő Zichy László követe- ként. Nyitva állt volna előtte a közéleti pálya többféle f o r m á b a n is. Ahogy fia í r j a : „Atyám gyakran említé, hogy ő egészen más pályára készült, és csakis a g r ó f n a k rendkívüli személye, végtelen hazaszeretete, irányában tanúsított rokonszenve és n a g y kegyessége igézték le őt a n n y i r a és folytak be előbbi szándékának megváltoztatására."2 8 — „Nagysádtól v e t t e m a vilá- got — í r j a Tasner Antal egyik levelében Széchenyinek — és Nagyságod lőn azon erő vagy azon erőnek ereje, ki életemnek irányt ada."29 Egy Kovács Lajoshoz 1846. m á j . 6-án írt levélfogalmazványában3 0 így ír Szé- chenyiről: „Széchenyi Istvánt a kristálytiszta hazafi szándék mellett ildo- mos eljárás, f á r a d h a t a t l a n munkásság t. i. »az« imádott haza megmentésé- nek és feldicsőítésének s f ő k é p a nagy czélnak semmi által magát elijesz- teni vagy elkedvetleníteni n e m hagyó állhatatosság, kimondhatatlan ön- megtagadással mindent alárendelni tudás teszik az én ítéletem szerint a
siker emberévé és a legnagyobb m a g y a r r á . "
Ez a haza iránti önzetlen és odaadó munkálkodás, a kölcsönös bizalom és becsülés volt az alapja Széchenyi és Tasner Antal h á r o m évtizeden á t zavartalanul folyó és oly gyümölcsöző együttdolgozásának. Széchenyi m i n - den m u n k á j á t megbeszélte Tasnerral, a legkisebb mozzanatokra, politikai eseményekre vonatkozóan is érdekelte őt Tasner véleménye, amint az l e - veleiből kitűnik. Írásait először neki olvasta fel,3 1 s kéziratait Tasner egé- szítette ki idézetek, adatok kikeresésével, v a g y a sebtiben odavetett fogal- mazványokban pótolta a kimaradt f é l vagy egész szavakat, kijavította
a nyelvtani pontatlanságokat
Bár Tasner Antal csak 1833-ban lett hivatalosan is t i t k á r a Széchenyi- nek, bizalmával már régebben megajándékozta őt. Ez a kapcsolat később igaz, mély barátsággá fejlődött közöttük. Tasner Antal, halála esetére
— hiszen n a g y beteg volt — egy b ú c s ú n a k szánt levelében azt í r j a :
„Nagyméltóságodnak harmincz év óta i r á n t a m mutatott megbecsülhetet- len bizalma és kegye büszkévé és boldoggá tett. Nagyméltóságodnak külö- nösen lelki nemesbülésemre nézve, melyet minden földi kincsnél többre becsülök, igen sokkal tartozom. F o g a d j a érte forró hálámat. Részemről én azon édes öntudattal bírok, hogy Nagyméltóságodnak és egész család- jának szellemi és anyagi érdekeit mindig tehetségemhez képest, a leg- tisztább szándékkal (igyekeztem előmozdítani. — Magammal számot v e t v e minden perczben készen vagyok utolsó órámra, csak egy aggaszt, t. i. öz- vegyem és á r v á i m sorsa halálom után. Sem helyzetem, sem időm, .sem
" T A S N E R G É Z A : I . m. közli: Széchenyi levele Tasnerhez 1833. júl. 22. (13—15. 1 . )
1833. júl. 30. (MTAK K é z i r a t t á r Széchenyi G y ű j t e m é n y ) , Tasner v á l a s z a : 1833. aug. 12.
(uo.), Széchenyi levele: 1833. aug. 23. (uo.) Széchenyi levele Andrássy Györgynek: N a p l ó 1833. aug. 29.
2 8T A S N E R G É Z A : I . M . 1 0 . 1.
" 1 8 3 3 . aug. 1 . — Közli: B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 1 7 7 . 1.
3 0MTAK K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y .
31Széchenyi levele Döblingből: 1858. jún. 4. „ E j be szeretném » B u j t á r n a k « [Széchenyi által alkotott szó . t i t k á r ' értelemben ] rendesen elolvasni mindennapi p o r o m a t és s á r o m a t , m i n t egykor!" L e v . I I I . k. 692. 1. (Az u t ó b b i célzás a Pesti por és sár című művére való utalás!)
ügyességem nem vala gyermekeim jó nevelésén kívül számukra földi j a - vakat gyűjtenem. A j á n l o m őket Nagyméltóságod kegyeibe."3 2
Különösen szép k é p e t festenek Tasner Antalról az ajánlólevelek, m e - lyeket Széchenyi idők f o l y a m á n adott számára barátainak.
Az első ezek közül egy kiadatlan levél, melyben az akkor m é g A n d - rássy György t i t k á r j a k é n t dolgozó T a s n e r Antalt Batthyány Gusztávné- inak,33 a londoni követ nejének a j á n l j a gyermekei mellé nevelőnek, s róla oly magasztaló szavakkal fest képet, amilyenhez hasonlót Széchenyi egész életében nem találunk. Végül tréfásan hozzáteszi, hogy Andrássy egészen biztosan meg fogja őt ölni, hogy ilyen titkártól fosztja meg. — (Mint l á t - tuk, ez mégis békésen megtörtént.)
Tasner Géza a t y j á r ó l írt könyvében3 4 közöl egy t r é f á s hangú a j á n l ó - levelet, melyről nem t u d t a , kinek szól. A levél keltének napján, 1835. júl.
1-én Széchenyi Tasnert Bécsbe küldte, s naplójában bejegyezte: „ n a h m mein Schreiben an O t t e n f e l s und P u t h o n mit." M a j l á t h Béla közölte, a br. Ottenfels, volt konstantinápolyi követhez szólót,35 a másik t e h á t P u t h o n J o h a n n báróhoz, a Dunagőzhajózási Társaság egyik igazgatójához szól, aki Széchenyi f i g y e l m é t a dunai hajózásra felhívta. Ebben így jel- lemzi T a s n e r t : „Gescheid, bescheiden — sicher wie das Grab —, u n d das Einfachste edelste G e m ü t das ich k e n n e . " — A legszebb tanúbizonyságot azonban hosszú együttműködésük u t á n tette Széchenyi Tasnerról, egy Sina Simonhoz (György fiához)30 írt levélben, e szavakkal: „ W á h r e n d mehrere Decennien erleicherte — oder u m aufrichtiger zu sein, e r m ö g - lichte er den geringen Success der meisten meiner »Vaterlándischen Be- mühungen.«"3 7
1848 szeptemberében Széchenyi naplójának egyik utolsó bejegyzése arról szól, hogy kétségbeesésében agyon akarta lőni magát, s Tasner t a r - totta őt vissza.38
1848. szept. 5-én, mikor Széchenyit orvosa, Almási Balogh Pál3 9 Döb- lingbe szállította, felesége és gyermekei m á r nem voltak Pesten, h a n e m Széchenyi ismételt, sürgető kívánságára, pár nappal előbb Cenkre utaztak.
3 2Pest, 1 8 5 7 . febr. — Közli B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 7 3 0 . 1.
3 3MTAK Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y . Levelezőkönyvben és Tasner A n t a l másolatában, jegyzetével. A grófnő válasza is m e g v a n Széchenyi levelezésében: gyermekei még oly kicsinyek, hogy n e m ily nevelőre v a n szükségük.
3 4T A S N E R G É Z A : I. m . 22. 1. — A levél T a s n e r Antal m á s o l a t á b a n , MTAK K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y .
35Lev. I I . k. 51. 1.
36Sina György (1782—1856) a Lánchíd pénzügyeinek vezetője volt. Fia, Sina Simon (1810—1876). Mindketten az Akadémia, ós sok m á s intézmény mecénásai voltak.
"Széchenyi levele, MTA K Széchenyi G y ű j t e m é n y . Közli: T A S N E R G É Z A : T. m . 39. 1.
— Tasner azt kérte Széchenyitől, ne küldje el a levelet — m e l y e t előtte felolvasott —, hanem a d j a neki. Drága kincsként őrizte, senkinek sem m u t a t t a , fia csak igen későn találta meg. — Széchenyi egyik levele Tasnerhez, 1858. júl. 8.: „senki sem j á r u l t o l y igazi segédkézzel sorsom könnyebbítésére, m i n t Ön és n ő m " . Ugyancsak Döblingből, mikor egy borászati ügyben Tasner az esedékes levelet megfogalmazva küldi el neki (1858. m á j . 9.): „Mennyire jólesett lelkemnek Önnek figyelme, n e m m o n d h a t o m . K ö n n y e k gördültek szemembe a régi jó időket idézvén lelkem elébe, m i k o r Ön annyiszor »Gond- viseléskónt« éberkedett f ö l ö t t e m . . ." (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény.)
381848. szept. 4.: „Will mich todtschiessen. •—• Tasner h a l t é t mich a b ! "
S9AImási Balogh P á l h o m e o p a t a orvos (1794—1867).
Így a pesti lakásba, m e l y az Ullmaum házban volt,4 0 sohasem tértek vissza többé. A lakás egy részét bérbe adták, a felesleges bútorokat és egyéb h o l - mit egy ,,Rumpelkammer"-ben g y ű j t v e össze. A k a m r a és az egész lakás kulcsa Tasner Antalnál volt.41 Az iratokat is gondozza.42 1849-ben, P e s t bombázásakor megsérültek és összekeveredtek az írások, mert az egymásra dőlt állványokból kiborultak. Tasner Antal ú j r a rendezi, összegyűjti, és lakása mellett egy k ü l ö n szobában őrzi őket.4 3 Széchenyi, mikor 1856-ban egészsége és munkaképessége helyreállt, szeretné az iratokat Döblingben, magánál összegyűjteni. Így az iratokról, küldésükről, megérkezésükről sok szó esik levelezésükben.4 4 1858-ban Széchenyi idősebbik fia, Béla lent j á r Pesten — a család különben Bécsben vagy Cenken lakik —, kiürítik Tasnarral a „ R u m p e l k a m m e r " - t s feloszlatják a lakást. Az ily módon mindenünnen összeszedett iatokat Tasner Antal fokozatosan Döblingbe küldi.45 Itt Széhenyi sokat foglalkozik az iratok átnézésével, rendezésével.
Ez időben valósul meg a Széchenyi nemzetség levéltárának hosszan és kínosan v a j ú d ó ügye.4 0 Az első családi levéltár még 1808-ban, Sopronban, leégett. A megmaradt, s a később összegyűlt iratokat csak 1833-ban h e - lyezték el ú j r a levéltárban. Széchenyi és b á t y j a i közt nemcsak a birtokok elosztására vonatkozóan volt sok ellentét és vita, de egy közös családi levéltár alapítása k ö r ü l is. Széchenyi e vitákban többnyire Pál b á t y j á v a l ért egyet Lajos b á t y j u k k a l szemben, de minthogy Lajos a legidősebb, mégis g y a k r a n keresztülviszi akaratát, még közös megállapodásaikkal szemben is. — Így éppen a levéltár épületére vonatkozóan.4 7
A rengeteg huza-vona ellenére, mégis megalakult a közös családi le- véltár. Széchenyinek sikerült keresztülvinnie, h o g y a levéltárhoz közösen levéltárost is alkalmazzanak, s hogy ez P a u r Iván (János)48 legyen, T a s n e r Antalnak gyermekkori jóbarátja, és Széchenyinek nagy tisztelője.
40A h á z a t , melyben Széchenyi 1836—1848 között lakott, Ullmann Móric é p i t t e t t e 834-ben, Hild József tervei szerint (Pesti Szépítő Bizottmány Iratai, Na 5900. A Fővárosi Levéltárban. T e r v r a j z a i pedig a B u d a p e s t Múzeumban találhatók.) — K é s ő b b a szomszédos házzal, mely hasonló tervek szerint épült, ,,Európa-szálló"-vá a l a k í t o t t á k át. U t ó b b a F ő k a p i t á n y s á g épülete lett, s a második világháborúban teljesen e l p u s z t u l t .
41Lásd Széchenyi leveleit 1857-ből. Lev. I I I . köt.
42,,A bombázás alkalmával össze-vissza z a v a r t irományok közül sokat rendeztem m á r ú j r a . . . " T a s n e r Antal levele Széchenyihez, 1 8 5 7 . febr. — Közli B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó :
Adatok . . . 730. 1. — „ I r a t o k vannak még a Sétatér melletti házban [ennek helyén m a a Kohó- és Gépipari Minisztérium épülete v a n ] J u n g w i r t h kezei közt és a Szalay-féle ház- ban [ezt Széchenyi 1841-ben vette özv. Szalaynétól ] . "
4 3Tasner Antal levele 1857. febr. 8. ,,. . . a naplók és irományok, melyeket r á m mél- t ó z t a t o t t bízni, itt Pesten szállásom mellett egy külön szobában v a n n a k eltéve, éspedig némely egyéb f o n t o s iratokkal együtt, a naplók vasládában, a többi irományok pedig a két sárga ós kétfejér alináriomban, melyek kulcsai szintén a vas-ládában t a l á l t a t n a k . . . "
•— Közli: B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 7 3 0 . 1.
"Széchenyi levelei 1857. okt. 18., 22., 24., nov. 1., 1858. jún. 20. — L. Lev. I I I . k . 642—697. 1.
4 5B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : Gróf Széchenyi I s t v á n k ö n y v t á r a . Bp., 1923. 13. 1.
4 6A családi levéltárról: B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család t ö r t é n e t e . Bp., 1 9 2 6 . I I I . köt. 4 4 — 5 0 . , 5 1 — 6 0 . 1. — S Z É C H E N Y I V I K T O R : A Sárvár- felsővidéki gróf Széchenyi család levéltárának rövid leírása. Bp., 1941.
" S z é c h e n y i Lajos visszás intézkedései f o l y t á n lett a levéltár épülete szűk az i r a t o k befogadására.
4 8Paur I v á n 1858—1888 között volt levéltáros. E l ő t t e Tibolt Mihály, régebben Csapó Móric és F r a n k Márton levéltárosok nevét ismerjük.
P a u r azonban elsősorban a régészet iránt érdeklődött — ezen a téren országos n e v e t szerzett magának, s az Akadémiának is tagja lett —, levél-
tári gyakorlata viszont n e m sok volt. Felmerült tehát a kérdés, hogy az iratokat m i k é p p e n rendezzék és tartsák nyilván Sopronban. A levéltáros számára Instructio kellett volna. De azt ki í r j a meg? Végül Széchenyi vál- lalja magára, s ezért elkéri bátyjaitól is a m a g u k tervét, és a régebbi levél- táros: Tibolt Mihály észrevételeit is. De m é g ezek után sem m e n t a m u n k a , és utoljára4 9 egy sok h u m o r r a l megírt levélben arra kéri P a u r t , í r j a meg ő sajátmaga számára a levéltári utasítást, de ez örökre titok m a r a d j o n köztük.
P a u r az Instructio megírását el is vállalta,5 0 s ezt Széchenyi nagy örömmel fogadta.5 1
Azonban a soproni családi levéltár épülete nem volt elég nagy, Szé- chenyi r e n g e t e g irata a n n y i r a nem f é r t el benne, hogy (mint P a u r Iván í r j a később Tasner Antalnak)5 2 az iratok nagy részét saját szobájában tar- totta, m a j d később átküldte a cenki családi fióklevéltárba.5 3
Bakács István szerint5 4 „Paur idejében a lajstromozás és jelzetelés m u n k á j a csak az anyag egy — feltehetőleg gyakrabban használt — részére t e r j e d t ki." Hogy mennyire nem volt tájékozott P a u r az iratok közt, ki- tűnik Tasner Antalhoz írt kapkodó leveleiből és a vezetése alatt folyó rendezés n a g y hibáiból.55
Mikor Széchenyi Döblingben írásait rendezi, a megváltozott körülmé- nyek folytán igen sok iratot feleslegesnek, hazája leigázása u t á n hiába- valónak tart, s meg akar semmisíteni.5 6 De feleségének és Tasner Antal- n a k sikerült őt rábírni arra, hogy kegyelmezzen meg írásainak. Így Szé- chenyi az átnézett anyagot 1858. okt. 1-én és 5-én5 7 összesen 9 ládába cso- magolva elküldi Sopronba, P a u r Iván címére, hogy rakassa azokat vala- melyik sarokba, de bátran tűzre is vetheti, m e r t „nagy részük rozsdás, pe- nészes moslék."5 8
Ilyen f á j ó öngúnnyal telt szavakat gyakran találunk Széchenyinek P a u r Ivánhoz írt leveleiben. 1858. okt. 7-én: „Az egyik V e r s c h l a g o t . . . nőm elvitendi . . . a többi tűzre vagy akárhová! Irataim etc. javát vagy
3 nagy ládában itt tartottam, mind azon irkafirkában etc. tehát, mellyet nőm parancsa u t á n itt vízbe nem süllyesztőm, de Sopronba küldék. . . Ön hiába keresne aranyt, de csak ólmot is . . . legfeljebb »mákot«.5 9
" S z é c h e n y i levele, 1858. o k t . 3. — K ö z l i : B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 798. 1.
6 0P a u r I v á n levele 1858. o k t . 4-én í r ó d o t t , m i n t ez Széchenyi o k t . 7-i leveléből ki- t ű n i k . Közli: B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 800. 1.
5 ,Lásd Széchenyi levelét 1 8 5 8 . o k t . 7-éről. K ö z l i : B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 800. 1.
S 2Paur I v á n levele Tasner Antalhoz, 1860. j ú n . 5. (MTAK K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y . )
5 3Paur a cenki levéltárat , , f i ó k - l e v é l t á r " - n a k nevezi.
54 A Széchenyi Család L e v é l t á r a . Összeállította B A K Á C S I S T V Á N . L e v é l t á r i levéltárak 5. (Levéltárak Országos K ö z p o n t j a , 1958.) Bevezetés, 5. 1.
5 5Paur I v é n levelei Tasner Antalhoz. ( M T A K K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y . )
5 6B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : Gróf Széchenyi I s t v á n k ö n y v t á r a . B p . , 1 9 2 3 . 1 3 . 1.
" S z é c h e n y i levele P a u r I v á n h o z , 1 8 5 8 . o k t . 7 . — Közli: B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó :
A d a t o k . . . 800. 1.
5 8,,moslék"-nak, néha ,,főzelék"-nek n e v e z t e Széchenyi jegyzeteit.
59Közli B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 800. 1.
Az iratok történetében döntő fordulat következik be 1860-ban, a márc. 2-ról 3-ára forduló éjszakán, mikor a bécsi rendőrség házkutatást t a r t Széchenyinél, s ugyanezen az éjszakán fiainál és közelebbi m u n k a - társainál is. Döblingben sem csupán Széchenyinél kutattak, h a n e m az in- tézet tulajdonos-főorvosánál, Goergen Gusztávnál és nejénél is.
Széchenyi egész politikai működése alatt tudta, hogy figyelik, róla jelentéseket küldenek, leveleit f e l b o n t j á k és elolvassák.60
Fokozottan óvatos volt döblingi életében, mikor, mai kifejezéssel élve, valóban „illegális" tevékenységet folytatott.
Mikor 1856-ban súlyos, nyolc évig tartó idegösszeroppanásából — vagy mint akkor mondták: őrültségéből — lassanként magához tért, ú j r a elkezdett dolgozni. A politikai eseményeket betegsége alatt is folyton figyelte — a m i n t ez kitűnik Tasner Antallal váltott leveleiből. F á j d a l m a s önkínzással minden szerencsétlenségért önmagát vádolta.6 1 Mikor ú j r a k é - pes volt látogatókat fogadni, honfitársai éppen olyan éleselméjűnek és nagy látókörűnek találták, mint amilyen h a j d a n volt.62 „Miért van ö n itt
— kérdezte tőle Deák Ferenc —, hiszen okosabb, mint mindenki más?"
„Ez a hely való ma magyar e m b e r n e k " — felelte Széchenyi keserűen.6 3 De szavai azt is jelentették: itt tud tenni valamit hazájáért, míg máshol semmit sem tehetne, a kémek, beámterek, besúgók és policájok közt.
A jelen helyzetben pedig azt t a r t o t t a leghasznosabb m u n k á n a k , ha az el- nyomó k o r m á n y vakságát, esztelenségét, k á t y ú b a vivő ostoba gonoszságát leleplezi. Gyógyulása u t á n sokan keresték fel őt a magyar hazából, politi- kusok és hazafiak, s velük nyíltan beszélhetett a helyzetről. Gyógyulásá- val visszanyerte egyéniségének szuggesztív erejét: környezetét, látogatóit, nemcsak feleségét és fiait, de orvosait és Georgennét is beszervezte m u n - k á j a titkos eszközeinek. Döblingi betegszobáját gondosan kiépítette r e j t e k - helyül, s igyekezett minél sűrűbbé tenni a bozótot, mely azt eltakarta a rendőrség kémei elől. Leveleit családtagjai nevében írta,64 b e n n ü k fedő- neveket használ,6 5 s minden lehető alkalommal hangsúlyozza: n e m tud írni, nem t u d gondolkozni, ha v a n n a k is világos percei — m o n d j á k ezt meg mindenkinek.6 6 Kecskeméthy Aurél m i n t „pölöskei inspektor" j á r
G0Erről részletesen ír Viszota Gyula a naplók bevezetéseiben, a Függelékben közöl is ily jelentéseket. A bécsi S t a a t s a r c h i v b a n őrizték e jelentéseket, Viszota l e m á s o l t a t t a Varga Endrével, s ezek m e g v a n n a k az M T A K K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y b e n .
— Idézzük Széchenyi egyik levelét L u n k á n y i h o z : „ J o b b , ha németül írunk, m e r t lehet- séges, hogy f e l b o n t j á k a leveleket, s akkor kiki l á t h a t j a , hogy m i semmi helytelent n e m kezdünk. Magyarul nem értenek az e m b e r e k . " (Párizs, 1833. okt. 31. M T A K K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y . )
6 1S P I R A G Y Ö R G Y : Széchenyi tragikus ú t j a . Tört. Szle. 1964. 3—4 sz. 584—595. 1.
6 2Ezért t e r j e d t el az a máig is ú j r a meg ú j r a felbukkanó tévhit, hogy Széchenyi soha- sem volt igazán őrült. E z t megerősítette később is Széchenyi fiának, Bélának ily értelmű n y i l a t k o z a t a . — ( L . Ö S T Ö R J Ó Z S E F : A döblingi Széchenyi. B p „ 1 9 4 4 . 8 6 . 1.)
63Az M T A K K é z i r a t t á r , Széchenyi G y ű j t e m é n y b e n i f j . Felsőbüki N a g y P á l n a k v a n egy kézirata, mely szerint e beszélgetés a t y j a és Széchenyi között 1860. é p r . 1-ón folyt volna le: „Mit csinálsz itt, hiszen okosabb vagy, m i n t valamennyi, ki k i n t v a n ?" Mire a gróf azt felelte: „ E z most m a g y a r embernek a legjobb hely."
"Széchenyi autográf levélfogalmazványai ily jelzésekkel: „ F ü r Bela", „ F ü r G e y z a "
s t b . szép s z á m m a l v a n n a k az M T A K K é z i r a t t á r Széchenyi G y ű j t e m é n y é n e k Döbling c.
iratcsomójában.
65A rendőrség: „ d a j k a s á g " . R e c h b e r g miniszterelnök: „Gereblye", „Gereblyehegyi",
„ J ó h e g y i " , B a c h : „ P a t a k y " , F a l k Miksa: „Gróf Falkenstein", „ F a l k u s " , Schwarzenberg:
„ F e k e t e h e g y i " stb.
"Széchenyi levele Tasner Antalhoz, 1858. jan. 30. — Közli: T A S N E R G É Z A : I. m . 67. 1.
hozzá. Egy jellemző levélrészlet Kecskeméthyhez, 1859. ápr. 30.: „ . . . s z í - veskedjék . . . minél előbb s csak rövid kivonatban árjegyzékét azon bá- rányoknak, ludaknak, teheneknek etc. megküldeni, melyeket ö n az én polöskei uradalmam számára b e s z e r z e t t . . . " stb.6 7 A felsorolt jószágok nyilván könyveket s hasonlókat jelentettek.
Orvosait is annyira meg tudta téveszteni, hogy sokszor készpénznek vették a megjátszott „jelenségeket", és feljegyezték, m i n t tüneteket, Szé- chenyi betegségéről írt könyveikben. Minden orvosnál szerepel Széchenyi
„felolvasási mániája", holott Széchenyi naplójából nyilvánvaló, hogy ezzel riasztotta el orvosait, mikor jelenlétükkel m u n k á i b a n akadályozták.6 8 Tő- lük aztán átvették a tudósok mind e megállapításokat.
Széchenyinek ebben az időben egyik legközelebbi m u n k a t á r s a : Falk Miksa69 „Összeesküvés a döblingi tébolydában" jellemző címmel írta meg e korszak történetét. De a kiegyezés korában élő emberek szemében ez m á r oly távoli volt, m i n t pl. a török harcok, s n e m fogták fel a cím mö- gött meghúzódó véres valóságot. A m a i kor emberének mindez ú j r a élet- közeiben van, értehető, felfogható.
A Széchenyi működését körülvevő homály sűrűségére jellemző, hogy mikor a Blick megjelenése után egy k é m azt jelenti a rendőrségnek, hogy azt Széchenyi írta, levelét egyszerűen ad acta tették,7 0 mint képtelenséget, hogy az elzárkózva élő beteg ember ilyen, a jelen helyzetet kitűnően is- merő, nagyhatású, sziporkázóan szellemes művet írjon, ós azt ismeretlen módon külföldre juttassa és ott megjelentesse. Pedig a hajdani kitűnő szervező Széchenyi mindezt véghez vitte. Mások műveit, röpiratait is, éppen így kijuttatta és megjelentette, s gondoskodott arról is, hogy m i n - denüvé eljussanak.
Hogy a Blick m i l y e n hathatósan hozzájárult a Bach-kormány bu- kásához, m a már t u d j u k . És azt is, hogy itthon milyen örömmel, r e m é n y - kedve és izgatottan olvasták ezt a tiltott, elkobzott művet.7 1 H á n y a n is- mertek r á Széchenyi utánozhatatlan stílusára és gondolatmeneteire, s mily sok szívben nyerte vissza hajdani népszerűségét. — De éppen stílusa, írás- modora volt az egyik gyanútkeltő jelenség a bécsi rendőrség előtt, s a Széchenyi nevére felhangzó taps a Nemzeti Színház egy előadásán. . . Ekkor már, hogy úgy m o n d j u k , Széchenyi szerzősége nyílt titok volt, de bizonyíték nem volt a rendőrség kezében. Ezt csak fizetett kémek ú t j á n tudták megszerezni.
Először is megvesztegették Széchenyi egyik inasát, akitől megtudták, hogy a Széchenyit látogató, fent említett „pölöskei inspektor" nem más,
" K ö z l i : B Á R T F A I S Z A B Ó L Á S Z L Ó : A d a t o k . . . 8 2 9 . 1 . — E h h e z hasonlóan 1. még Széche- nyi levelét Tasnerhez 1859. j a n . 3-án: „ H a Önnek valami fontos nekem súgni valója van, írjon n é h á n y sort, amelyben ezen szó »vágyik« van, p é l d á u l : »utánam, káposzta u t á n « etc. etc. ós én m a j d elküldök Önhöz valaki biztost . . . " (Lev. I I I . k. 729. 1.).
6 8Napló, 1860. fcbr. 27-i bejegyzés: „ E r g e h t [Goergen] wcil ich Miene m a c h e etwas vorzulesen." L . erről K Á R O L Y I Á R P Á D : I . m . 29. 1.
6 9F A L K M I K S A : Összeesküvés a döblingi tébolydában. Pesti Hírlap, 1 8 7 9 . 3 5 7 — 3 5 9 .
sz. — N a g y o b b m ű v e : Széchenyi I s t v á n gróf és kora. ( F o r d . : Áldor I m r e és Vértessi Arnold.) Pest, 1868. előbb n é m e t ü l jelent m e g az Oesterreichische R e v u e 1867. évfolya- m á b a n .
" K Á R O L Y I Á R P Á D bevezetése Széchenyi Döblingi I r o d a l m i H a g y a t é k a I . kötetében.
62. 1. —-A kém neve Kiss volt.
?1A t i l t o t t könyveknek jegyzéke, melyben a Blick is szerepel, egy p é l d á n y b a n az M T A K K é z i r a t t á r Széchenyi G y ű j t e m é n y é b e n is megvan.
mint Kecskeméthy Aurél, a bécsi rendőrség alkalmazottja. Tőle kapta meg Széchenyi az elkobzott külföldi könyveket. A másik k é m : Cibin Matild, f é r j e : Inkey Eduárd r é v é n bejutott a m a g y a r arisztokraták társaságába, s az ott vigyázatlanul e l e j t e t t szavak a l a p j á n t á j é k o z t a t t a a rendőrséget, s ajánlotta a Döblingben t a r t a n d ó házkutatást.
Károlyi Árpád kutatásai alapján pontosan r e k o n s t r u á l h a t j u k a döb- lingi eseményeket, és azt is t u d j u k , mit talált a r e n d ő r s é g Széchenyinél
és munkatársainál.
Széchenyi igyekezett távol t a r t a n i magától m i n d e n kompromittáló írást. Mégis maradt nála vigyázatlanságból egy, fiának, Bélának szóló u t a - sítás fogalmazványa arról, mit tegyen a Blick kéziratával Londonban.
Maga a m ű ugyan „paprikaleves" néven van említve, a többi szereplő is fedőneveken: pl. Rónay J á c i n t mint Mr. Smith (ami sok eredménytelen fejtörést okozott a rendőrségnek), mégis, e néhány sor is elárulta Szé- chenyi szerzőségét.
Goergen doktor feleségénél is találtak a Blickre vonatkozó és más írásokat. Ugyanis Georgenné mostohaatyja, Gutherz ügyvéd (Széchenyi leveleiben „Jószív") m i n t liberális politikai meggyőződésű ember készsé- gesen j u t t a t t a ki az intézetből Széchenyi írásait. A legutóbbi k ü l d e m é n y azonban, sajnálatos módon ott m a r a d t még a d o k t o r n é szekrényében, Hollán Ernő, szombathelyi mérnök n é h á n y levelével együtt. — G u t h e r z - nél magánál a motozók s e m m i t sem találtak.
Goergen doktor r e n d e l t e — a s a j á t nevére — Széchenyi számára a könyveket, s a rendőrség ismételt zaklatásaival szemben eléggé ügyesen fedezte Széchenyit, hangsúlyozva, hogy mennyire beteg. „Egyetlen nyel- ven sem tud egy ép m o n d a t o t leírni" — í r j a egy helyen.7 2 Látogatói ártal- matlan emberek, mondja, és róluk soha sem vezette pontosan a rendőrség által k í v á n t listát. A házkutatáskor félelmében elégetett egy csomó nála levő iratot, amin Széchenyi eléggé bosszankodott.7 3 De m é g így sem ment el üres kézzel a rendőrség, leveleket vittek el tőle, m e l y e k e t Széchenyi és családtagjai, hozzá írtak, Széchenyi betegsége és ápolása tárgyában, és olyan régebben Széchenyihez intézett leveleket, m e l y e k e t akkori álla- potában n e m adhatott át betegének.
Falk Miksánál és Kecskeméthy Aurélnál hozzájuk intézett, sok és érdekes m a g y a r nyelvű levelet foglaltak le.74
Hollán Ernőnél, ki m i n t átutazó, szállodában lakott, semmit sem talál- tak, de elvitték noteszét, melyben naplószerű feljegyzések voltak.
Zichy Gézánál, Széchenyi mostohafiánál, döblingi hűséges titkáránál Széchenyi köréből származó röpiratokat találtak és foglaltak le.
Legtragikusabb volt azonban az a motozás, a m e l y Széchenyi fiainál a Hohe Brücke 145. sz. alatti lakásukban folyt le. N á l u k ugyan nem talál-
72„Graf Széchenyi selbst m a g in gar keiner Sprache einc z u s a m m e n h á n g e n d e Periode zu schreiben." (Széchenyi Aktén.) Idézi K Á R O L Y I Á R P Á D : I . m . 8 7 . 1. —- Goergen d o k t o r örököseitől 1915-ben vett az A k a d é m i a Széchenyi Múzeum s z á m á r a Széchenyire v o n a t - kozó i r a t o k a t . L . Akad. É r t . 1915. 258. és 260. 1.'
" N a p l ó 1860. márc. 4-i bejegyzés: „Árgere mich über den dicken Saumagen. E r ver- b r a n n t aus Angst viele »Familienschriften!«"
" E z e k b ő l sokat k i a d o t t A N G Y A L D Á V I D : F a l k Miksa és K e c s k e m é t h y Aurél elkob- zott levelezése. Bp., 1925.
tak semmit, de velük e g y ü t t lakott Széchenyi írnoka, Kiss Márton.75 Az ő szekrényében, egy bőröndbe r e j t v e megtalálták Széchenyi ö n i s m e r e t c.
művének második felét, a 200—894. lapot. Széchenyi bizonyára azért távo- lította el magától ezt a m ű v é t , mert ebben volt a leghevesebb támadás az elnyomás s a császár, F e r e n c József ellen, mondhatni: elejétől végéig f e l - ségsértés, gúny, nevetségessé tevés, gyűlölet személye iránt. A Blick-kel kapcsolatban is azt m o n d t a fiának Széchenyi, legyen nagyon vigyázatos,
mert „ca va au cou" — vagyis: a f e j ü n k k e l játszunk. Az Önismeret- nek ez a második fele, m e l y e t a rendőrség „Grosse ungarische S a t y r e " - nek nevezett, s később K á r o l y i Árpád Nagy magyar s z a t y r a néven adott ki,76 még szenvedélyesebb és fékezetlenebb hangú az uralkodóval szem- ben.
Széchenyi a h á z k u t a t á s alatt bámulatos n y u g a l m a t és méltóságot tanúsított. Elkobzott n a p l ó j a után ú j b a kezd, s ebben azt í r j a : nem talál- tak nála semmit, mert hiszen nem is volt itt semmi.77 Ezt nyilván az eset- leges ú j a b b motozás és k u t a t á s számára írta. Megkísérelte azt is, hogy Thierry Adolf rendőrminiszternél a beteg ember n e v é b e n tiltakozzék a
házkutatás t é n y e ellen, de Thierry már birtokában volt az elkobzott ira- toknak s fölényesen válaszolt: „a döblingi gyógyintézet nem asylum többé . . ."78
Ebből látnia kellett, hogy politikai működése le v a n leplezve. A hír, amit Kiss Márton hozott, hogy az ö n i s m e r e t e t megtalálták,7 9 és T h i e r r y levele jelentik a lelkére nehezedő egyre súlyosabb gond állomásait.
Hajdan Wesselényi „árulási" perében, melynek v á d j a az övéhez képest igazán parányi volt, m e n n y i t fáradt és kilincselt, szinte eredmény nélkül.
Naplójában feljegyezte, hogy némelyek pallost, vagyis h a l á l t jósoltak Wes- selényire. Hogyne lett volna tisztában azzal, hogy reá m i vár. Kihallgatás, letartóztatás, börtön és h a l á l . . . mint felségsértőre: vagyonelkobzás (s ez felesége, gyermekei ínségét jelentené). Senkinek sem tesz szemrehányást, naplójában sem, senkinek sem panaszkodik, mindenért csak saját m a g á t t a r t j a felelősnek úgy, m i n t eddig is. K í n j á t magába f o j t j a . „Sie werden mich zum Tode quálen. Ich muss mich dem entziehen" — írja március
22-én. És április 8-án h a j n a l b a n agyonlőtte magát.
A mindenünnen elkobzott iratokat a rendőrség „Széchenyi-Aktén"
címen kezelte, és sokáig a bécsi titkos levéltárban voltak, m a j d ismételten
, 5Kiss M á r t o n Széchenyinek k o r á b b a n is volt írnoka, és sok b a j a volt vele. Ideggyógy- intézetben is volt már. Széchenyi halála u t á n megőrült, és p á r n a p múlva meghalt.
(L. Széchenyi Naplóinak t ö b b helyét és Károlyi Á r p á d bevezetését a Döblingi I r o d a l m i H a g y a t é k I . kötetéhez.)
76Gróf Széchenyi I s t v á n Döblingi Irodalmi H a g y a t é k a I I . k ö t e t . Károlyi ezt külön műnek t a r t o t t a , mely nem t a r t o z i k az ,,Onismeret"-hez.
"1860. m á r c . 3.: „Sie f a n d e n gar nichts, was mich k o m p r o m m i t t i r e n könnte, weil ich nichts h a b e . "
7 8Thierry Adolf báró rendőrminiszterhez Széchenyi márc. 4-én í r t (Kiadva: Döblingi Irodahni H a g y a t é k a , I. köt. 461. 1.). A k a p o t t válasz m á r c 16-án kelt (Uo. 484. 1.).
"Széchenyi n a p l ó j á b a n K i s s t nem vádolja. Márc. 11-i bejegyzése: „Kiss ein weiser Esel", m á s t n e m ír róla és t o v á b b sakkozik vele.
ide-oda szállították, úgyhogy mikor az Akadémia, Széchenyi iratainak megvétele után lépéseket tesz megszerzésüre, Károlyi Árpád nem t u d j a megtalálni őket, midőn Szily K á l m á n felkérésére elkezd u t á n u k kutatni.8 0
Széchenyi Béla81 Andrássy Gyula közös külügyminiszter ú t j á n szintén próbálkozik az iratok megszerzésével, de ismét csak azt a választ kapja, hogy az iratokat nem találják.
A Széchenyi-aktákat csak az első világháború és a monarchia össze- omlása után sikerült megtalálnia Károlyi Árpádnak a bécsi Staats-Archiv- ban, ahová többszöri átszállítás u t á n jutottak megviselten és megcsonkul- tan. Az iratok 1926-ban, a békeszerződés értelmében végre hazakerültek és az Országos Levéltárban kaptak helyet. Újabban az Abszolutizmus iratai közé sorolták be.
Az iratok egy része megjelent „Széchenyi döblingi irodalmi h a g y a - t é k a " cimen82, s az első kötet bevezetésében Károlyi Árpád részletesen leírja Széchenyi döblingi éveinek és az iratoknak történetét. Ugyanitt fel
is sorolja az elkobzott iratokat. Az általa adott neveket m e g t a r t j a az Országos Levéltár 1956-ban kiadott jegyzéke is.83
Az iratok közül legfontosabbak:
Széchenyi utolsó három kötet naplója, 1848. márc. 19-től 1860. ápr.
l-ig (minden törlés nélkül).
Egyéb művei: Garat. IV. fejezete, 31 ívrét oldal.84
Szerelem — Szeretet. Széchenyinek első, Döblingben írt műve.8 5 Intelem fiához, Bélához.86
Por és Sár (Máshol: Pesti Por és Sár). Űj bevezetés kiadandó m u n k á - jához.87
Die Presse in ö s t e r r e i c h . (Befejezésének eredeti d á t u m a 1859. novem- ber volt. Széchenyi áthúzta, s ködösítés céljából ezt a dátumot írta he-
lyébe: „Pest in Márz 1860."88
Gffenes Promemoria an Seine Majestát den Kaiser von österreich.
15 lapnyi nyomtatvány, a Blick rövid foglalatát tartalmazza, hely, évszám, kiadó, nyomda jelzése nélkül.8 9
Disharmonie und Blindheit. — Széchenyi utolsó műve.9 0
8 0,,Pro Memória", kelet nélkül. M T A K Kézirattára, Széchenyi Múzeum Na 1358.
" S Z É C H E N Y I B É L A : H o g y a n született meg a Blick? Ű j Magyar Szemle, 1903. 2 sz 26. 1.
82Gróf Széchenyi I s t v á n Döblingi Irodalmi H a g y a t é k a . I . és I I . kötet K Á R O L Y I Á R P Á D , a I I I . kötet T O L N A I V I L M O S szerkesztésében. (Bp., 1 9 2 1 — 1 9 2 5 . )
83Bócsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok I. Orsz. Levéltár 11. Levéltári alaplevél- t á r a k . Készítette P A U L I N Y I O S Z K Á R . Levéltárak Orsz. K ö z p o n t j a . Bp., 1956. 33—35. 1.
8 4Garat. f r t a gróf Széchenyi I s t v á n 1842-ben. Sajtó alá rendezte és a m ű t ö r t é n e t é t megírta V I S Z O T A G Y U L A . Bp., 1912. 218. 1. — A I V . fejezettel kiegészítve ú j r a k i a d t a : Gróf Széchenyi István írói ós hírlapírói v i t á j a Kossuth Lajossal. B p . , 1937. I. 33—148. 1.
85Döblingi Irodalmi H a g y a t é k . I I I . k. 572—578. 1. (Blick ós kisebb döblingi iratok).
88Uo. I . 491—551. 1.
" P e s t i Por és Sár. K i a d t a T Ö R Ö K J Á N O S . Töredékek I I . köt. P e s t , 1 8 6 6 . (Az ú j beve- zetés nélkül.) — Eredeti címe „ J ó l a k " v a g y „ J o b b lak" volt. E g y Tasnerhez írt levelében Széchenyi „Philosophie des menschliches Nestes"-nek nevezi ( 1 8 5 8 . m á j . 2 7 . Lev. I I I . k.
6 8 7 . 1 . ) .
8 8Döblingi Irodalmi H a g y a t é k . I I I . k. 871—894. 1.
8 9Uo. I I I . k. 895—906. 1. — Az M T A K K é z i r a t t á r a Széchenyi G y ű j t e m é n y b e n , Viszota Gyula h a g y a t é k á b a n v a n egy kéziratos cikke, melyben k i m u t a t j a , hogy e röp- iratot Zichy Henrik írta, Széchenyi csak kiadását intézte. U g y a n i t t helyreigazít Széchenyi n a p l ó j á n a k kiadásában Károlyi Á r p á d által rosszul olvasott n é h á n y szót.
9 0Uo. I . k. 553—625. 1.
i
