1944. december 7-én a Széchenyi Múzeum vezetője: Viszota Gyula
„Pro memória"2 5 6 feljegyzi, hogy a m ú z e u m n a k a térre eső termeit ki-ürítette, minthogy e helyiségeket a rendőrség és katonaság számára le-foglalták. A múzeum anyagát öt akadémiai altiszt segítségével az Aka-démia utcai két kis szobába tömörítette össze. „Amennyire lehetett, ügyel-tem arra, hogy a tárgyak, iratok közt némi r e n d n e k nyoma legyen" — írja. Az átvitt tárgyak: koszorúszalagok, képek, iratok, b ú t o r o k stb. Az Akadémiai Értesítő 1946-i évfolyamában2 5 7 azt olvassuk, hogy „a Széchenyi Múzeum lezuhant az alatta levő Vigyázó-könyvtárra". „A k ö n y v t á r és a Goethe-szoba anyaga súlyos k á r o k a t szenvedett."
Az Akadémia palotájában lefolyó eseményekről Voinovich Géza f ő -titkár naplót vezetett.2 5 8 Ennek alapján készült beszámolójából a követ-kezőket idézzük: „A Széchenyi Múzeumot repülőakna találta el úgy, hogy padlója lezuhant a földszinti Vigyázó-könyvtárra." — „A Goethe-szoba és a Vörösmarty-szoba összehányatott, a kézirattárt szétdobálták . . ." Szeren-csére azonban sok könyvet és iratcsomót idejekorán a pincébe levittek,2 5 9
így valószínűleg a Viszota Gyula által összecsomagolt iratok, képek nagy részét is, minthogy az általa említett koszorúszalagok a m e g m a r a d t e m -léktárgyak közt vannak. Az elpusztult termekről Gergely P á l megrendítő fényképeket készített2 6 0 és ugyancsak ő visszaemlékezik rá, hogyan sze-degette ki a romok közt térdelve Viszota Gyula, könnyes szemekkel a sé-rült iratokat.2 6 1
A m e g m a r a d t képeket és szobrokat, hely hiányában, csak nemrégiben lehetett pontosan számba venni. Legtöbbjük az Akadémia Tudós
Klub-jában van, más részük a dolgozószobákban díszíti a falakat.
256Viszota Gyula: P r o memória. M T A K Kézirattár, Akadémiai I r a t o k 318/1944.
257Akad. É r t . , 1946. 6. 1.
258Voinovich Géza n a p l ó j á t sajnos n e m ismerjük, csak ennek a l a p j á n t e t t összefog-laló jelentését az Akadémia 1945. á p r . 26-i összes ülésén.
259Az óvóhelyre levitt kéziratok jegyzéke: M T A K Kézirattár, A k a d é m i a i I r a t o k 182/1944. •— E z természetesen nem t a r t a l m a z részletes a d a t o k a t . — Az A k a d é m i a i Könyv-t á r jelenKönyv-tése a károkról: MTAK K é z i r a Könyv-t Könyv-t á r , Akadémiai I r a Könyv-t o k 75/1945.
2 6 0Damna Scienciae Hungaricae. B p „ 1947. 87., 98. 1.
261Viszota Gyula lakását is b o m b a t a l á l a t érte, s o t t családja is elpusztult. Minthogy ismételten említi az egyes i r a t o k n á l : „eredetije b i r t o k o m b a n " , nála is bizonyára meg-semmisült n e m egy irat.
Az Akadémia é p ü l e t é n e k kijavítása és helyreállítása után a könyv-tár dolgozói azonnal hozzáfogtak az iratok rendezéséhez és konzerválásá-hoz. E k k o r alakult ki az Akadémia K ö n y v t á r á n a k Kézirattára, m a j d ké-sőbb Régi Könyv G y ű j t e m é n y e m o s t a n i f o r m á j á b a n . A régebbi helyzet-ről a következőket o l v a s h a t j u k : „ H a t méter magas, meglehetősen rossz világítású, nagy helyiség, a mennyezetig épített egyszerű nyitott polcok-kal s ű r ű n beépítve; a polcokon e g y m á s mellett zsúfoltan sorakozó kó-dexek és más kötetes kéziratok, fasciculusok, könyvtáblaszerű tékákba foglalt v a g y csomagolópapírba burkolt, sokszor csak egyszerűen spárgával átkötött kéziratcsomagok: ez volt a kézirattár 1949-ig."262
A kézirattár átalakulásáról a n n a k első vezetője, Berlász J e n ő a kö-vetkezőképpen ír: „ . . . az akkori f ő k ö n y v t á r n o k n a k és m u n k a t á r s a i n a k az a felismerése volt [elindítója], hogy a kézirattár az Akadémiához méltat-lan, elhanyagolt állapotban van, s ezt okvetlenül meg kell változtatni."
A Széchenyi-iratokra is vonatkozik a következő megállapítás: „A kézirat-anyag t e l j e s egészében ezeken a n y i t o t t állványokon volt elhelyezve, ugyanolyan módon, m i n t a könyvek; kötetek és kötegek álló helyzetben sorakoztak egymás m e l l e t t . Még a legbecsesebb kincsek . . . sem
jelentet-tek kivételt, illetéktelen kezektől és egyéb veszélyektől semmi sem védte az anyagot."2 6 3
A Széchenyi-iratok nagy értéke f e l nem ismerésének itt k e r e s h e t j ü k a kulcsát, s ezek a mozzanatok tehetik érthetőbbé előttünk a m a j d n e m száz évvel ezelőtti könyvtárosok eljárását. Tegyük m é g hozzá a következőket:
A kézirattár „gyűjtőköre . . . meglehetősen határozatlan volt. Szükség-szerűen következett ez abból, hogy a g y ű j t e m é n y m i n d létrejövetelét, mind gyarapodását legfőképpen ajándékozásoknak köszönhette." „Tervszerű gyarapítás nyomai a kézirattár m ú l t j á b a n nemigen figyelhetők meg. Nem-csak a szükséges költségkeret hiányzott ehhez, a m e l y állandó, széleskörű kéziratvásárlásokat t e t t volna lehetővé, hanem a programalakító gondolat is. Több mint egy évszázad múlt el anélkül, hogy rendtartásszerűen tisz-tázódott volna: mit kell gyűjtenie a kézirattárnak és hogyan."264 — A mon-dottakból láthatjuk, h o g y Széchenyi iratainak megvásárlása kivételes és példátlan esemény volt az Akadémia történetében; elhelyezése, feldolgo-zása töretlen utakon, e z é r t indult oly botladozva.
A kézirattár átrendezése f o l y a m á n történt az addigi g y ű j t e m é n y e k feloszlatása, az újabb k ö n y v t á r i r e n d s z e r szellemében: megszűnt a Goethe-és Vörösmarty-szoba s a Széchenyi Múzeum. A kéziratok a kézirattárba, a k ö n y v e k pedig a k ö n y v t á r b a k e r ü l t e k . A G o e t h e - g y ű j t e m é n y könyvei együttmaradtak, a k ö n y v t á r elkülönített részén, a Vörösmarty-szoba könyvanyaga és a Széchenyi Múzeumból mintegy 800 db könyv (Széchenyi műveinek első kiadásai stb.) pedig a Régi és Ritka könyvek G y ű j t e m é
-nyébe,2 6 5 a többi a k ö n y v t á r egyéb állományába k e r ü l t .
A Széchenyi Múzeumból szerencsésen m e g m a r a d t iratokból elsősor-ban azokat csoportosították a kézirattár dolgozói, sorszám szerint,
me-2 6 me-2C S A J ' O D I C S A B A : Állományvédelmi módszerek és eredmények az Akadémiai
lyekre a Széchenyi Múzeum számai láthatóan rá voltak ragasztva2 6 6 s a nyomtatott katalógus alapján könnyen azonosíthatók voltak. Belőlük nem sok hiányzott. De ez az összes iratnak csak egy részét képezte, mert a k ü -lönféle intézményekre vonatkozók egy-egy kötegben voltak, egy szám alatt, külön jelölés, sőt lebélyegzés és fóliálás nélkül. í g y : Balatoni gőzhajózásra vonatkozó iratok (Í826—1848) 22 db, Sz. Múz. No. 1280. H e n
-germalomra vonatkozó iratok (1839—1847) 160 db. Sz. Múz. Na. 1298.
Hídra vonatkozó jegyzőkönyvi feljegyzések 1832. f e b r u á r 10-től december 10-ig és a Hídra vonatkozó iratok (1835—1847) 180 db. SZ. Múz, No. 1300.
Közlekedési Bizottságra vonatkozó iratok (1845—1848) 95 db. Sz. Múz.
No. 1325. Pesti Kikötőre vonatkozó iratok (1833—1845) 230 db. Sz. Múz.
No. 1401.
E számok az 1905-i n y o m t a t o t t katalógus adatai. De még később is érkeztek iratok az Akadémiára, a m i n t az megállapítható az egyes iratokra ragasztott vagy írt számokból, melyek már nem szerepelnek a katalógus-ban.267 Az iratok rendezésében is volt hiba. Ez kitűnik Viszota Gyulának m e g m a r a d t kéziratából,2 6 8 melyben számba veszi a Hídra vonatkozó csomó egyes iratait. Ebből l á t h a t j u k egyrészt, hogy mily sok és értékes irat hiányzik, pl. „190. sz. Kossuth Lajos levele, Pest, 1841. dec. 23., melyben értesíti (talán Széchenyit?), hogy n e m nyervén megbízást egy a híd ügyé-ben írt czikkének kinyomatására, csak legközelebb veszi át a Jelenkor-ból", másrészt, hogy pl. aki az iratokat csomóba szedte, n e m tudott angolul, és a híd iratai közé sorolta Széchenyi angol lovászának két leve-lét is. Stb.
A Széchenyi Múzeumban az iratok közül kiemelve időrendben sora-koztak, külön-külön számmal ellátva Széchenyi levelei. Ti. azok, melyek
m á r akkor megvoltak. Azóta igen sok ú j levéllel és levélfogalmaz-vánnyal gazdagodott a g y ű j t e m é n y . Ezek, minthogy t á r g y u k szerint leg-többször élesen szétválaszthatok, most az egyes intézmények iratai mellé kerültek.
Külön csoportot képeztek a Széchenyi Múzeumban a n e m Széchenyi-tói származó kéziratok, b e t ű r e n d b e rakva. Teljesen vegyesen következtek így egymás u t á n pl. Deák Ferenc levele Széchenyihez, m a j d egy vidéki iskola beszámolója Széchenyi-ünnepélyéről, stb. Ez a rendezés ugyanis elsősorban a múzeumlátogatókra gondolt, hogy a számok segítségével könnyen megtalálják a jegyzékben, mi az, amit látnak.
Mint m á r említettük, az iratok eredete, vagyis az Akadémiai Könyv-tár KéziratKönyv-tárába jutásuk ideje és módja, az eseteknek csak kis részében állapítható meg. Még az is, hogy a legutolsó cenki szállítmányban milyen iratok voltak, inkább csak negatíve következtethető ki abból, hogy milyen iratok nincsenek eddig említve és n e m ismeretesek az irodalomból. Így pl.
a Széchenyi Múzeum katalógusa Vásárhelyi Pálnak csak egy Széchenyihez írt levelét veszi jegyzékébe.2 6 9 Zelovich Kornél2 7 0 is csak n é h á n y levelét
teménye 130 ilyen levelet őriz. Éppen így a Széchenyi Múzeum a Lánchíd építőjének, Clark Tierny Williamnek csak 19 Széchenyihez írt levelét veszi számba, m a több m i n t kétszer annyi v a n birtokunkban.
Széchenyi leveleinek kiadásakor hiába kérték Apponyi Albertet, hogy adja át közlésre Széchenyinek atyjához, Apponyi Györgyhöz írt leveleit.2 7 1 Majláth Béla egy-kettőnél többet n e m is tudott közölni. Ma megvannak Széchenyi levélfogalmazványai Apponyi Györgyhöz, szép számmal.
A jelenlegi rendezés közben t e h á t az látszott célszerűnek, hogy az iratokat függetlenül attól, hogy mikor és miképpen k e r ü l t e k az Akadémiai Könyvtár Kézirattárába, most már inkább tárgyuk és jellegük szerinti csoportokba r a k j u k össze úgy, ahogy azok még Széchenyi életében, m u n -kálkodása folyamán kialakultak, s azóta is nagyjából együttmaradtak.
Minthogy Széchenyi irományainak ez az összessége g y ű j t e m é n y jel-legű, belekerülnek az ú j a b b a n szerzett vagy m a j d később beszerzendő iratok, és éppen így a kézirattár egyéb sorozataiból, a korábban Irodalmi levelek, Tört. Lev., Levelestár és Analekta címen n y i l v á n t a r t o t t darabok is, melyek Széchenyitől származnak, vagy vele szorosan összefüggenek.
Ezek közt pl. nevezetes helyet foglalnak el Sina Györgynek és CÍark T.
W.-nek levelei a Lánchíd tárgyában (Tört. 4 r é t 257) stb.
P a u r Iván autográf jegyzéke szerint2'2 az ő rendezésében, melyről már részletesen szóltunk, következő csoportok szerepeltek:
1. Akadémia 24—25. Széchenyi mint író 2. Casino 26—28. Széchenyi István mint 3. Gazdasági Egyesület miniszter és katona 4. Színház 29. Kitüntetések 5. Megyei dolgok 30. Kikötő 6—9. Gőzhajózás 31. Pest városa 10—11. Lóverseny 32. Hengermalom 12. Lótenyésztési Társulat 33—34. Kisebb egyletek 13. Vasutak 35. Rókavadászat 14. Tisza-szabályozás 36—37. Vegyes levelek 15—19. Híd 38. Állam-, k o r m á n y - é s tudós 20. Balaton férfiak levelei
21—22. Vaskapu 39. Egyes hírlapi számok 23. Közlekedési Bizottság 40. Folyamodások
Ezek a csoportok maguktól alakultak ki — m i n t már mondottuk a Paur Iván-féle rendezés ismertetésénél —, így r a j t u k alig kell va-lamit változtatni. I n k á b b arról van szó, hogy n é m e l y e k e t egyesíteni, illet-ve egymás mellé kell helyezni. Így pl. a Lótenyésztési Társulatból fejlő-dött ki a Gazdasági Egyesület. Keretében folytak le a Lóversenyek. Télen, mikor f u t t a t á s o k a t n e m lehetett tartani, rendezték a Rókavadászatot.
A Pesti József-hengermalomból fejlődött ki a Vasöntő-, m a j d a Fegy-vergyár, s így a malom lett a magyar gyáripar kezdő láncszeme. A P a u r jegyzékében szereplő „Folyamodások" arra a hirdetésre érkeztek, melyet a Közlekedési Bizottság t e t t közzé, ezek tehát ennek keretébe tartoznak.
""Akad. É r t . 1899. 188. 1.
" ' M T A K Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y .
A levelek, melyek n e m egyes intézmények érdekében íródtak vagy n e m tartoznak a kitüntetések és ismeretlenektől jövő dicsőítő levelek közé, leg-inkább Széchenyi magánlevelezésében találtak helyet.
A jelenlegi csoportok ezek szerint így alakultak ki s a következő sor-r e n d b e n vannak az isor-ratok ideiglenesen dobozokba sor-r a k v a :
Széchenyi személye, családja, felesége, gyermekei, levelezése velük.
Széchenyi mint katona. Hivatalos katonai iratok. Bécsi lakása. Katonai elszámolások, levek ez ügyben.
Széchenyi mint író. Műveinek kéziratai, a bekötötteken kívül, s a r á j u k vonatkozó dokumentumok. Levelezése cenzorokkal, kiadók-kal.
A felsorolt anyaghoz csatlakozik a Széchenyi Múzeum levelezési anyaga és Viszota Gyula hagyatéka, számtalan általa g y ű j t ö t t Széchenyi-levél és más dokumentum másolata, sok értékes jegyzete, s a Széchenyi Múzeumban összegyűjtött újságcikk és folyóirat-gyűjtemény megmaradt
töredéke.
A csoportok némelyike P a u r rendezése óta hiányosabb, más viszont gazdagabb és szerteágazóbb lett. A P a u r adta nevek is megmaradtak, ily címen tanulmányok jelentek m e g Orosz Józseftől és Zichy Antaltól is:
Széchenyi mint író, Viszota Gyulától: Széchenyi mint katona stb.
4
Az iratoknak ilyen tárgyi összevonása még azzal az előnnyel is járt, hogy összekerültek az összetartozó iratok. Így Széchenyinek a Széchenyi Múzeumban volt két csonka levelének, József nádorhoz, illetve Paget Johnhoz,2 7 3 megkerült másik fele is a cenki utolsó hozatalból.
Általában azt kell m o n d a n u n k , hogy a különböző időkben Cenkről érkezett iratok hasonló jellegű darabokból álltak, és ugyanilyen jellegű a
családi levéltárnak az Országos Levéltárba került anyaga nagy része is (ti. amelyik n e m közvetlenül a birtokügyekre vonatkozik). Így pl.
Széchenyi „levelező könyvei" közül 5 van az Országos Levéltárban, ugyan-annyi az Akadémiai K ö n y v t á r Kéziirattárának Széchenyi Gyűjteményében.
A levelezőkönyveken kívüli levélfogalmazványok is — a jelen rende-zésben — azoknak az intézményeknek irataihoz csatlakoznak, melyeknek ügyében íródtak. Ez állományvédelmi szempontból is nagyon hasznos, m e r t így az egyes szakokban kutatók nem lapozzák végig Széchenyi egész levelezését, csak azt, amely a k u t a t o t t területre vonatkozik. A missilis leve-lek nagy része ugyanis gyakran nagyon vékony levélpapírra van írva, s ezek a legmegviseltebbek. Széchenyi levélfogalmazványai szerencsére erős me-rített papírra íródtak. A háborús pusztítás u t á n az Akadémia jó néhány levelet restauráltatott, de még igen soknak, éppen a legértékesebbeknek konzerválására nagy szükség lenne. Hogy csak egyet említsünk: Széchenyi-nek a Lánchíd ügyében Metternichhez intézett „Memoire"-ja (1836. jan.
16.), melyet a herceg neki visszaadott — bár titkon lemásoltatta —, dara-bokra hullik szét. Az egész Széchenyi kezeírása.
A Cenkről 1943-ban érkezett anyaggal a levelek száma erősen meg-szaporodott, igen érdekes és fontos levelekkel.
Széchenyi leveleit — az Akadémia megbízásából — először Majláth Béla adta ki274 1880—1891 közt, három kötetben. Ez úttörő m u n k a volt, s ez igen nagy érdeme. De m á r a kortársak is r á m u t a t t a k , hogy mily sok a hibája: számtalan rosszul olvasott részlet, helytelen dátum, pontatlan névmegjelölés ékteleníti. Az angol levelekből pedig egész szakaszok
ki-maradtak. Széchenyi leveleiként adja ki az általa Clark Tierny, Batthyány I m r e és Sina báró számára fogalmazott jelentést, illetve választ, s így az iratok érthetetlenek. (Lev. II. 464. stb.)
Néhány nagy hibára külön is fel kell h í v n u n k a figyelmet:
Ezek egyikét már említettük a P a u r Iván-féle rendezéssel kapcsolat-ban, hogy ti. szerepel nála is egy soha n e m létezett „Clark T i e m y Adam",2 7 5 a két Clark nevének összekeveréséből.
Teljesen téves adatokat közöl M a j l á t h a Széchenyi életében oly nagy szerepet játszó Lunkányi Jánosról,2 7 6 s ezek a köztudatba is átmentek, Szinnyei József művében2 7 7 is szerepelnek. Darvas István2 7 8 kutatásai
273Széchenyi levele József nádorhoz, 1843. aug. 23-án (MTAK Kézirattár, Széchenyi Gyűjtemény), Széchenyi levele P a g e t John-hoz, Pest, 1840. okt. 24-én. Uo. —- E z utóbbit
Ismeretlen Széchenyi-levelek, Valóság, 1959. 1. sz. 92—97. 1. és a Soproni Szemle, 1959.
361—362. 1.
2 7 7S Z I N N Y E I J Ó Z S E F : Magyar írók élete és m u n k á i . V I I I . köt. Bp., 1902. 137. hasáb.
2 7 8D A R V A S I S T V Á N : A d a t o k L u n k á n y i J á n o s életrajzához. Soproni Szemle, 1956.
3. sz. 216. 1.
a l a p j á n ma már t u d j u k , hogy Lunkányi egy, bár német n e v ű (Lieben-berger), de régen megmagyarosodott kecskeméti szűcsmester fia volt.
A B u d á r a helyezett egyetemnek első „doktor"-a, s mint legkiválóbb hall-gató, egyetemi k a t e d r á r a volt kiszemelve. Mikor Széchenyi F e r e n c az Uni-versitashoz fordult, hogy fia: I s t v á n mellé nevelőt a j á n l j a n a k , Liebenber-ger J á n o s t szemelték ki erre a hivatásra. Széchenyi nevelőjét rendkívül szerette és szinte második a t y j a k é n t tisztelte, később minden birtoka keze-lését rábízta, f e l t é t l e n bizalommal volt i r á n t a mindig. A nagytudású és nagyműveltségű f é r f i — később Liebenbergre rövidítette n e v é t — min-denkor hasznára volt Széchenyi munkásságának. Sok könyvet olvasott, ki-vonatolt számára, adatokat keresett, kimutatásokat készített, okos és el-fogulatlan kritikájával, hozzászólásaival (pl. az Akadémia tervezetéhez) nagy segítségére volt Széchenyinek. Széchenyi élete f o l y a m á n mintegy 900 levelet intézett hozzá. Legnagyobb részük a Lunkányi hagyatékkal az Országos Levéltárba került,279 d e mint Tilkovszky Lóránt írja,2 8 0 nem si-k e r ü l t az 1830 előtt írottasi-kra rábusi-ksi-kannia, ú g y h o g y az Asi-kadémiai Könyv-tár KéziratKönyv-tárának Széchenyi G y ű j t e m é n y é b e n levő, Viszota Gyula által készített másolatok, illetve kivonatok alapján ismertette a leveleket.
Liebenberg Széchenyi ó h a j á r a Lunkányira magyarosította nevét, és Széchenyi magyar nemességet is szerzett neki, megvásárolván számára 100 000 frt-ért B i h a r megyében Lunkasprié n e m e s i birtokot. Talán ez az idegen hangzású nemesi előnév vezethetett f é l r e némelyeket, hogy „horvát származású"-nak m o n d j á k L u n k á n y i t . Munkássága, Széchenyire gyakorolt hatása még érdekes t a n u l m á n y o k n a k lehetne tárgya.
Széchenyi leveleinek kritikai kiadásán dolgozott az 1940-es években B á r t f a i Szabó László és Viszota Gyula. Az I. kötetet el is készítették — igen sok újonnan gyűjtött a n y a g g a l bővítve a régiek s z á m á t — és az nyomdába is került.2 8 1 A n y o m t a t á s a h á b o r ú s viszonyok miatt lassan ment, s mielőtt az elkészült k ö n y v forgalomba került volna, a Franklin n y o m d a 1944 decemberében mindenestől elpusztult. Csupán Angyal Dá-vid lektori jelentésének töredéke maradt m e g az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Széchenyi Gyűjteményében. E b b ő l láthatjuk, hogy milyen levelek szerepeltek a kötetben. A II. kötethez előkészített a n y a g és sok további levélmásolat azonban m e g m a r a d t az Akadémiai K ö n y v t á r Kézirat-t á r á n a k Széchenyi g y ű j Kézirat-t e m é n y é b e n , ViszoKézirat-ta G y u l a hagyaKézirat-tékában.2 8 2 Ez az anyag talán a m u n k a ú j r a megindulásához segítséget n y ú j t h a t .
2 7 9OL P . szekció 624.
" " T I L K O V S Z K Y L Ó R Á N T : I . m . 9 2 . 1.
281Lukinich I m r e a Magy. Tört. T á r s . 1939. évi munkásságáról szóló beszámolójában (Századok, 1940. 25. 1.) jelenti ezt. A következő évben bejelentette, h o g y az I. kötet s a j t ó a l a t t v a n , s megjelenését az 1941-es évre (Széchenyi születésének l 5 0 . évfordulójára) remélik (Századok, 1941. 338. 1.). D e m é g 1943-ban is csak arról van szó, h o g y a nyomdai nehézségek miatt m é g mindig nem készült el (Századok, 1943. 267. 1.).
2 8 2MTAK K é z i r a t t á r a Viszota G y u l a hagyatéka: sok levél másolata, angol levelek, fordítással együtt s t b .
Az eddig mondottakat összefoglalva:
Széchenyi műveinek kéziratai m a j d n e m mind az Akadémiai Könyv-t á r KéziraKönyv-tKönyv-tárának Széchenyi G y ű j Könyv-t e m é n y é b e n v a n n a k . Kivéve a köveKönyv-t-
követ-kezőket :
Hunnia, Garat, Pesti por és sár, melyeknek kéziratai, illetve Szé-chenyi által javított tisztázatai az OSZK-ba k e r ü l t e k Török Jánostól.
Egyes töredékei e m ű v e k n e k a Bécsi Állami Levéltárból visszakerült anyaggal az Országos Levéltárban, más töredékek az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Széchenyi G y ű j t e m é n y é b e n vannak.
A Garat „Tervezeti töredékei" az Akadémiai K ö n y v t á r Kézirattárának Széchenyi G y ű j t e m é n y é b e n , IV. f e j e z e t e a Bécsből hazakerült anyaggal az Országos Levéltárban.
A Bécsből visszatért anyagban („Széchenyi A k t é n " ) v a n n a k Széche-nyinek Döblingben írt művei, kivéve a Blick. (Ein Blick auf d e m anony-men Rückblick — v o n einem Ungarn.) Széchenyi Béla, a m ű kéziratát és az általa készített és Széchenyi által javított tisztázatát kivitte London-ba. Miután itt a tisztázatot Rónay Jácint2 8 3 segítségével n y o m d á b a adta, az eredeti kéziratot, a t y j á n a k bölcs elővigyázatból adott p a r a n c s á r a el-égette. A nyomtatásnál használt példányt, a kiadást előkészítő, lelkes m a g y a r b a r á t Stafford marquisnénál (később Sutherland hercegné)284
hagyta. Minthogy az iratcsomóra a hercegné ráírta, hogy Széchenyi Béla tulajdona, hagyatékából Széchenyi Béla visszakapta és az Akadémiának ajándékozta.2 8 5 A Blick kiadásának és kézirata kalandos ú t j á n a k történetét Széchenyi Béla meg is í r t a : „Hogyan született m e g a Blick?" címen.280
Széchenyinek igen sok jegyzete maradt ránk, kiadatlan cikkek, terve-zett munkák, gondolatok, anyaggyűjtés. Hasonlók az elkobzott iratokkal Bécsből az Országos Levéltárba k e r ü l t e k , nagyobb részük az Akadémiai K ö n y v t á r Kézirattárának Széchenyi G y ű j t e m é n y é b e n van.
2 8 3Rónay Jácint emigráns bencés, egy Smith nevű családnál nevelősködött, innen
álneve: Mr. Smith. — H a g y a t é k á b a n (Pannonhalmán) m e g m a r a d t a k a Blick nyomda-számlái. — Közölte Tolnai Vilmos a Döblingi Irodalmi H a g y a t é k I I I . k ö t e t é n e k Függe-lékében. 910—911. 1.
284A marquis-né gondoskodott arról is, h o g y a Blick m i n d e n h o v á eljusson. <5 közvetí-t e közvetí-t közvetí-t e Széchenyi leveleiközvetí-t is I I I . Napóleonhoz és Palmersközvetí-tonhoz.
2 8 6MTAK Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y .
28GŰj Magyar Szemle, 1903. 2. sz. 26. 1.
Jegyzeteiről Széchenyi 1858-ban így ír Tasner Antalnak,2 8 7 h o g y Tö-rök J á n o s n a k adja tovább, a „Töredékek" (vagyis a Garat) elé í r a n d ó be-vezetése s z á m á r a :
„Szokása volt mindent f ö l í r n i . . . " „Nem hinné s e n k i — m e n n y i jegy-zetei, sőt félig kivágott, mint szobornál szokás, m u n k á i vannak — —"
. . . „A moslékban (így nevezte Széchenyi gyakran jegyzeteit) — ily r u b -r u m o k a t találunk, s pedig ta-rka-ba-rkán, minden nyelven, még olyanokon is, melyeket a Gróf alig ismert, m e r t mint („Tasner") mondja, az volt szokása véletlenül vagy rendszerint mindig olly szóval jelezni pro f u t u r o gondolatát, mely leginkább k i t ü n t e t é érzelmét. Gondolatot könnyű kimondani. Érzelmet nehezebb; — ihletést — inspiratiót, egészen tisztán, lehetetlen."
Hogy az ilyen jegyzetek a l a p j á n Széchenyi hogyan dolgozott, már szóltunk róla.288
Végül meg kell jegyeznünk, hogy az Akadémiai Könyvtár K é z i r a t t á -rának Széchenyi Gyűjteményében sok Széchenyi-kutatásra vonatkozó kéz-irat, kép és n y o m t a t v á n y is található: így a Széchenyi-ünnepélyekre, szob-raira és arcképeire, pesti lakásaira és emléktábláira (melyek m a j d n e m mind elpusztultak) vonatkozóan. 1941-ben, a Széchenyi-évben V e s z p r é m vármegye emléktáblával jelölte meg Széchenyi hűséges m u n k a t á r s á n a k , Tasner A n t a l n a k szülőházát is Öskün.2 8 9
A rendezési munkálatok s a jelen rövid összefoglalás előkészítője akar lenni a későbbi, komolyabb kutatásnak, mely hivatva lesz Széchenyi m ű -veit a mai igényeknek megfelelő, k r i t i k a i kiadásban megjelentetni, levele-zését sajtó alá rendezni, s a m e g j e l e n t dokumentumok alapján, m i n d e n adat feltárása után, életrajzát megírni.2 9 0
' " S z é c h e n y i I s t v á n levele Tasner A n t a l h o z 1 8 5 8 . jan. 30-án. — Közli: T A S N E R G É Z A : I . m . 6 7 . 1.
288Lásd a jelen t a n u l m á n y 36. lapját és a 207. számú jegyzetet.
289Az ünnepélyen az A k a d é m i á t képviselte és beszédet m o n d o t t Lukinich I m r e .
2 9 0Legyen szabad i t t az M T A K K é z i r a t t á r á b a n levő „Széchenyi I s t v á n h á t r a h a g y o t t iratainak t ö r t é n e t e " c. n a g y o b b terjedelmű g é p i r a t o m r a utalni, amelyben az érdeklődő sok a d a t o t , lemásolt d o k u m e n t u m o t stb. m e g t a l á l h a t , amelyek a jelen t a n u l m á n y szűkebb keretébe n e m fértek bele. Ms. 10.644. sz.
R Ö V I D Í T É S E K
Akad. É r t . = Akadémiai É r t e s í t ő
I t K = I r o d a l o m t ö r t é n e t i Közlemények
Lev = Széchenyi I s t v á n levelei. I — I I I . k . S a j t ó alá r e n d e z t e : Majláth Béla.
MTAK = Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r a OL = Országos Levéltár
OSZK = Országos Széchenyi K ö n y v t á r Tört. Szle = Történelmi Szemle
T H E H I S T O R Y O F I S T V Á N S Z É C H E N Y I ' S P O S T H U M O U S W R I T I N G S
The greater a n d most i m p o r t a n t p a r t of the p o s t h u m o u s writings of Count István Széchenyi (1791—1860) came into possession of the L i b r a r y of the H u n g á r i á n Academy of Sciences. The L i b r a r y possesses 21 volumes of Széchenyi's diary w h i c h he kept over a period of f i f t y years, the m a n u s c r i p t s of n e a r l y all of his w o r k s (Hitel—
Credit, Világ — World, Stádium, a n d so forth) together with t h e related notes, records, d r a f t s a n d t h e like. In addition the L i b r a r y o w n s the m a j o r i t y of his wide-spread correspondence and alsó a l a r g e n u m b e r of other documents relating to his m a n y - s i d e d activities.
All these d o c u m e n t s are indispensable sources of t h e history of H u n g a r y , partic-u l a r l y as regards t h e period 1825—1848. It was at t h a t time (the „ R e f o r m Era"
as it is called) w h e n Széchenyi not only promoted t h e transformation of t h e obsolate political and social structure of H u n g a r y with his writings, but alsó initiated the setting u p of i m p o r t a n t national institutions, and t h e establishment or development of several cultural a n d economic institutions a r e alsó connected w i t h his n a m e : t h e H u n g á r i á n Academy of Sciences, National Economic Society, t h e first p a r m a -n e -n t bridge betwee-n Pest a-nd B u d a (the „Chai-n Bridge"), the large-scale develop-m e n t of Budapest, t h e Buda tunnel, develop-m a k i n g the Iron Gates (on the L o w e r Danube) navigable, the control of the Tisza River, the d e v e l o p m e n t of steam navigation a n d r a i l w a y transportation, setting up of shipyards, iron-works, and so forth. Since Széchenyi initiated or carried out all these as a p r i v á t é person, a g r e a t deal of documents, records, letters and other writings relating to w h a t have been mentioned above, can be f o u n d among his p o s t h u m o u s papers.
In his will Széchenyi had b e q u e a t h e d his p a p e r s to his secretary Antal Tasner whose son delivered t h e m to the A c a d e m y . U n f o r t u n a t e l y the collection of Széchenyi's w r i t i n g s is incomplete since not all of t h e m came into Tasner's possession: a part of t h e m r e m a i n e d in t h e Sopron a n d Cenk archives of the Széchenyi f a m i l y while a lesser part had been sequestered by t h e Austrian Imperial Police on t h e occasion
In his will Széchenyi had b e q u e a t h e d his p a p e r s to his secretary Antal Tasner whose son delivered t h e m to the A c a d e m y . U n f o r t u n a t e l y the collection of Széchenyi's w r i t i n g s is incomplete since not all of t h e m came into Tasner's possession: a part of t h e m r e m a i n e d in t h e Sopron a n d Cenk archives of the Széchenyi f a m i l y while a lesser part had been sequestered by t h e Austrian Imperial Police on t h e occasion