1896-ban öltött határozottabb f o r m á t az Akadémián belül az a gondo-lat, hogy a Széchenyire vonatkozó iratokat, könyveket és emléktárgyakat összegyűjtsék és együtt őrizzék. Ez 1906-ban az ún. „Széchenyi Múzeum"-ban meg is valósult, de régebbi előzményekre t e k i n t h e t vissza:
1884. f e b r u á r 25-i ülésén az Akadémia elhatározta, hogy felhívással fordul Széchenyi kortársaihoz, e n g e d j é k át közlésre a birtokukban levő Széchenyitől származó leveleket.229 A kiadásukkal megbízott Majláth Béla230 1 8 8 8 júniusában m á r azt jelenthette, hogy 1393 levél áll rendelke-zésére.231 A levelek I. kötetének megjelenése u t á n ú j a b b levelek érkeztek az Akadémiára, köztük sok a j á n d é k k é p p e n ott is maradt.2 3 2
A g y ű j t é s t a hatóságok is támogatták. Zichy A n t a l indítványára 1885-ben Tisza Kálmán körlevelet bocsátott ki az összes törvényhatóságok-hoz,233 hogy gyűjtsék össze a rendi országgyűlések aktáit.
Viszota Gyula, m i n t Sopronban működő tanár, lemásolta az ottani megyei levéltárban mindazokat az iratokat, melyek Széchenyi működésé-vel kapcsolatosak.234 P é l d á j á n felbuzdulva az Akadémia 1902. j a n u á r 3-án belügyminiszteri rendeletet eszközöl ki,23"' hogy a vármegyei, városi és országgyűlési levéltárakból másolják le a Széchenyire vonatkozó iratokat, s azokat hitelesítve k ü l d j é k el az Akadémiának.2 3 6
Az Akadémia, m i n t mondtuk, megkísérelte a Döblingben elkobzott iratok megszerzését is, de ekkor még n e m sikerült őket megtalálni.2 3 7
Az Akadémia 1896-ban megismétli Széchenyi iratainak összegyűjté-sére vonatkozó felhívását, s most nagyobb sikerrel, mint az előző alka-lommal.2 3 8 Ugyancsak ebben az é v b e n történt, hogy Elischer Gyula2 3 9
229Akad É r t . 1884. 47. 1.
2 3 0Majláth Béla, székhelyi (1831—1900) m ú z e u m i k ö n y v t á r o s , régész.
231 A k a d É r t . , 1889. 135. 1.
232A levelek I . kötete 1889-ben, a I I . 1890-ben, a I I I . 1891-ben jelent meg, m i n t Széchenyi összes műveinek I I I . , IV., VI. k ö t e t e . A m o n d o t t a k b ó l következik a levelek közlésének n e m pontos kronológiai sorrendje. A kiadott leveleknek szinte gerincét képe-zik az I . k ö t e t b e n a L u n k á n y i h o z intézettek és mind a h á r o m kötetben a T a s n e r Antal-hoz írt 579 d b levél.
233Akad. É r t . , 1883. 23., 35., 56. 1. — A gyűjtés eredményéről: A k a d . É r t . , 1888.
203—205. 1.
234Az M T A K Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y b e n m e g v a n n a k .
235A rendelet egy p é l d á n y a megvan az M T A K Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y b e n . Meg vannak az M T A K Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y b e n .
237,,Pro Memória" K á r o l y i Árpádtól, kelet nélkül, az M T A K Kézirattár, Széchenyi G y ű j t e m é n y , Széchenyi Múzeum .Na 1358.
2 3 8Akad. É r t . , 1896. 55. 1.
239Elischer Boldizsár (1818—1895) ü g y v é d , unokaöccse Elischer Gyula, orvos (1846—
1909).
egyetemi tanár, az Akadémiának ajándékozta nagybátyja, Elischer Boldi-zsár nagyértékű Goethe-gyűjteményét.2 4 0 E n n e k külön „Goethe-szobá"-ban való elhelyezése adta azt a gondolatot Szily Kálmán akkori főtitkár-nak, hogy indítványozza: az Akadémia ne csak írásbeli hagyatékát őrizze alapítójának, h a n e m rendezzen be emlékére valóságos múzeumot, s ide rendszeresen g y ű j t s e össze a Széchenyire vonatkozó kéziratokat, nyomtat-ványokat, emléktárgyakat és más dokumentumokat. Még jobban megerő-sítette ezt az elhatározást az „amerikai érckoszorú" epizódja. A millennium alkalmával ugyanis amerikai magyarok jöttek látogatni az óhazát és három érckoszorút hoztak magukkal, az ottani magyarság nevében. Ezekkel meg-koszorúzták Kossuth Lajos és Deák Ferenc sírját, a h a r m a d i k a t pedig Széchenyi tiszteletére az Akadémiának adták át, „jeléül a n n a k , hogy Szé-chenyi Istvánra vonatkozó emléktárgyak megőrzését a közönség is az Akadémia feladatának tekinti".2 4 1
Az 1896. évi november 6-i akadémia ülésen tette meg Szily Kálmán a határozott javaslatot a Széchenyi Múzeum megalapítására.2 4 2
Már előzőleg azt indítványozta, hogy m i u t á n az 1891-ben Széchenyi életrajzának megírására hirdetett pályázat meddő maradt, a kitűzött 2000 f r t - o t fordítsák Széchenyire vonatkozó tárgyak gyűjtésére, ugyanakkor f e n n t a r t v á n azonban az életrajzra kitűzött j u t a l m a t is.243
Az Akadémia 1898-ban teszi közzé felszólítását a Széchenyi Múzeum számára való gyűjtésre.2 4 4 Még ez évben megjelenik a g y ű j t é s eredményé-ről az első beszámoló245 a következő csoportok szerint:
I. Széchenyi Béla a j á n d é k a i (emléktárgyak, képek).
II. Tasner Géza ajándékai (levelek, Tasnerékkal kapcsolatban).
III. Ernst Lajos2 4 6 ajándékai (képek, metszetek).
IV. Többek a j á n d é k a i (levelek, képek, könyvek, szobrok, újságok stb.) Az Akadémiai Értesítő 1899-ben ismét közöl kimutatást,2 4 7 m a j d 1901-ben összefoglaló jelentést,2 4 8 és 1902-ben megjelenik külön füzetkében a múzeum első jegyzéke.2 4 9 Csoportjai, melyek a későbbi, teljesebb kataló-gusban is megmaradtak, a következők: Ung. Akad. der Wissenschaften. Bp., 1963. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyv-t á r á n a k Közleményei. 39. sz.)
IV. Széchenyi-kéziratok.
V. Kéziratok Széchenyiről.
VI. Képek és szobrok Széchenyiről.
VII. Képek és szobrok Széchenyi környezetéről.
VIII. Emléktárgyak és tisztelet jelek.
IX. Jelentések Széchenyi haláláról és egyéb tisztelet jelek.
A Széchenyi Múzeumot először a földszinten akarták elhelyezni, a Goethe-szoba mellett, de m i n t h o g y igen sok a n y a g gyűlt egybe, a palota első emeletén, az Akadémia u t c á r a és a t é r r e nyíló három t e r e m b e n r e n
-dezték be,250 ahol most az A k a d é m i a Elnöksége és Főtitkársága szobái v a n n a k .
A Széchenyi Múzeum megnyitására 1905. november 3 - á n került sor.
Ez a n a p 80. évfordulója volt az Akadémia megalapításának, s akkor volt 40. évfordulója annak, hogy az Akadémia p a l o t á j á b a beköltözött és ott első ülését tartotta.2 5 1
Szily Kálmán jelentése s z e r i n t összesen 6292 db volt a múzeumban.
Ebből Széchenyi kézirata 626 db. Széchenyi működésére vonatkozó kéz-iratok: 3179. (Az utóbbi s z á m b a n benne v a n n a k a m ú z e u m r a , gyűjtésre vonatkozó levelezések is.) Az ú j o n n a n m e g j e l e n t katalógusban2 5 2 nincs feltüntetve, hogy melyik tárgy miképpen k e r ü l t az Akadémia, illetve a Széchenyi Múzeum birtokába. Í g y ma már nagyon nehéz volna megálla-pítani az egyes kéziratok származását. Még az ezután következő adomá-nyokról szóló jelentésekből2 5 3 s e m tűnik ez ki, m e r t az egyes kéziratok megjelölése oly határozatlan és pongyola, hogy azonosításuk a legnagyobb nehézségbe ütközik.
A Széchenyi Múzeum anyagában n a g y o b b változás n e m történt 1943-ig, amikor örvendetes és n e m várt módom gyarapodott a Széchenyi-iratok g y ű j t e m é n y e . Erről az eseményről az Akadémiai K ö n y v t á r Kézirat-t á r á n a k jelenlegi vezeKézirat-tője, Csapodi Csaba a köveKézirat-tkezőkeKézirat-t í r j a : ,,A második világháború utolsó szakaszában a Széchenyi család az addig Nagycenken őrzött iratokat is beszállította az Akadémiára, ami nagy szerencse volt, m e r t a kastély n e m sokkal u t ó b b teljesen elpusztult a háborúban."2 5 4
Az iratok szempontjából oly nevezetes mozzanatról a k é z i r a t t á r h. v e -zetője: Gergely Pál, még a következő részletekre emlékezik vissza: Szé-chenyi Bertalan,2 5 5 a cenki u r a d a l o m akkori birtokosa 1943 tavaszán
lap közötti mellékleten). Három k é p e t találunk az 1925. augusztus—szeptemberben a Városligeti Mezőgazdasági M ú z e u m b a n rendezett „Széchenyi-Emlékkiállítás, v a l a m i n t K e r t é s z e t i és Vadászati Kiállítás" katalógusában ( k i a d t a a Faluszövetség), sajnos igen rossz papiroson, homályos nyomással.
252A M. Tud. Akadémia Széchenyi Múzeumának Tárgyjegyzéke. Összeállították
S Z I L Y K Á L M Á N é s V I S Z O T A G Y U L A . B p . , 1 9 0 5 . 1 8 9 . 1.
fonon felhívta Voinovich Gézát, az Akadémia f ő t i t k á r á t , és közölte vele, hogy cenki levéltárukban még egy sereg Széchenyire vonatkozó iratot találtak, s ezeket, h a ó h a j t j á k , szívesen átengedi az Akadémiának. A hír természetesen nagy ö r ö m e t keltett, s a háborús helyzet ellenére sikerült katonai teherautót szerezni, melyen az akadémiai kiadóhivatal egyik dol-gozója, név szerint P a p p László — leutazott Cenkre, és sikeresen felhozta az iratokat. Ez a k ü l d e m é n y nagyon gazdag és é r t é k e s anyagot t a r t a l m a -zott és sok tekintetben bővíti Széchenyi működéséről való t u d á s u n k a t .
V. A SZÉCHENYI GYŰJTEMÉNY A MÁSODIK VIÉAGHABORÜ