MAGYARORSZÁG Ű JA BIÍK O R I TÖRTÉNETÉNEK FO R R Á SA I 'í
( j R Ó F
SZÉCHENYI ISTVÁN
M I M Ó l
SZERKESZTETTE ÉS BEVEZETÉSSEL ELLÁTTA
I)R YISZOTA GYULA
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRS (LAT TAGJA
MÁSODIK KÖTET
( 1 8 2 0 - 1 8 2 5 )
BU DA PES T
A M A G Y . T U D . A K A D É M I A H O Z Z Á J Á R U I Á S Á V A L K I A D J A A M A G Y A R T Ö R T É 5 E L M I T Á R S U L A T
17*5534
9 4 V < 3 . o I
4 '% f i ? r £ ,
. ( J ^ z b z y o S . / 7 >.,
/ ' Ly ^ o r ^ r f *
*& *& • f y k O b ^ - Aa * r
'^ 7 .
FONTES H ISTÓ RIÁÉ IIÜNGARICAE A EV I REOENTIOIUS
GRÓF
SZÉCHENYI ISTVÁN
ÖSSZES MUNKÁI
A MArtY. TDD. AKADÉMIA HOZZÁ,JÁRULÁSÁVAL KIADJA
A MAGYAR T Ö R T É N E L M I T Á R S U L A T
TIZENEGYEDIK KÖTET
B U D A P E S T
KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA 1926
MAGYARORSZÁG ÚJ ABBKOKI TÖRTÉNETÉNEK FO RRÁSA I
GR ÓF
SZÉCHENYI ISTVÁN
N A P L Ó I
SZERKESZTETTE ÉS BEVEZETÉSSEL ELLÁTTA
1)R- V IS Z O T A G Y U L A
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TAGJA
MÁSODIK KÖTET ' (1 8 2 0 -1 8 2 5 )
M T A H H | J
I K I K . 00004 393 58 k
U U I >A F K ÖT
A MAGY. T ü l). AKADÉMIA H O ZZÁ JÁ RU LÁ SÁ V A L KIADJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT
1 ’ 5 5 3 4
AO
M. T. AKAO. K Ö N YV TÁR A |
NÓVt
... ... {? — Mi
G R Ó F S Z É C H E N Y I IS T V Á N 1812'ben, m in t az 1. ulá n u sezred főhadnagya
A g ró f Széchenyi V ik to r b irto k áb an levő festm énv m áso lat u tán .
S E II.E R N C R E S C .E N T IA G R Ó F N Ő IF JÚ K O R I A R C K É P E
Az eredeti m in iatű r festm ény, D áffinger M ih ilv . (1790— 1849) bécsi arck é p fcstő m üve, a M. T . A k ad ém ia S zécH enyi.M iheum iban van.
A ,
S E IL E R N C R E S C E N T IA G R Ó F N Ő IF JÚ K O R I A R C K É P E
A z ered eti m in iatű r festm ény, D affinger M ihály (1790— 1849) bécsi arck é p fe stó m űve, a M. T . A k ad ém ia Széchenyi*M úzeum ában van.
HollóBarnabás domborművéazakadémiai palotajobboldalfalán. (B. EötvösLoráadelnök javaslataalapjánSzéchenyi születésének100-ikévfordulójárakészült.)
1825. nov. 3-án délelőtt a pozsonyi v á rm e g y eh á z ülés
term ében az o rsz ág g y ű lé s k e r ü le ti ülése m ár második n a p ja t á r g y a l t a m a g y a r nyelvről. Azt v i ta t tá k meg, mit kellene tenni, hogy a nemzeti nye lv természe tes jogaihoz jusson.
Felsőb üki N a g y Pá l, sopron megy e kö vete azn ap m ár h a rm a d sz o r szólalt fel ez üg yben így :
„A z 1792:V II. tö rv én y cik k , — mely sz erint senki, ki m a g y a r u l nem tu d, h i v a t a lt M a g y aro rs zágon nem visel
h e t —nagyon világos és nincs e tö rv én y alul kibúvó, mint p l .a n n á l , m é l y á s ó r ó l re ndelkezik; ennek következtében k é r jü n k k i m u t a tá s t , hogy m e g t u d j u k : 1792 óta a t ö r vény h a tá ro zo tt szelleme elle nére h á n y á n ny erte k a h iv a
talo k b an alkalm azást .
Mindenhez pénz kell, e nélkül m ég nemzeti n y e lv ü n ke t sem v ir á g o z ta t h a t j u k fel. A mi n a g y ja i n k se mmit sem tesznek, fel kell t e h á t őket szólít anunk, hogy a nemzeti nyelv f e lv ir á g z á s á ra adakozzanak és célszerű volna eg y ú tta l, ha a v árm e g y ék e t is a d ak o zás ra kér- nők fel.**
E r r e Széchenyi I s t v á n — ki m in t h a llg a tó a tere m ben tartó zk o d o tt — előlépett és így szólt:
„ S z e m r e h á n y á s o k a t hallok i tt n a g y j a i n k r a ; én nem sz ámítom m a g a m a t ezek sz ám ába, csak a va g y o n o sa b bak közé; hogy h azá m i r á n t i r a g a s z k o d á s o m a t bebizo
n y íts am , felajánlom i tt n y ilv ánosan egész vagyonom egy évi jövedelm ét a nemzeti szellem fe lv irág z á s á ra , de a h o v a fo rd ítás tek intetében b ete k in té st és befolyást kivánok , hogy ez a pénz ne c éltalan ű l h a sz n álta ss ák fel, va g y ne úgy, m in t ah o g y an a Ludoviceumhoz való hozzájárulások.**
I. R É S Z .
S z é ch en y i élete 1 8 2 0 — 1 8 2 5 k özt.
1. FE JE Z E T .
(Bécsi és cenki élete. Bevonulása a 4. huszárezredhez. Véleménye a katonaság
ról. Karolina halála. Részvétele a hadgyakorlaton. Szabadságon Bécsben. Falka- vadászatok. Ojabb bevonulása.)
Széchenyi m ár m ásodik éve vo lt fizetés nélkül, de ra n g ján ak fe n n ta rtá s á v a l szabadságon. M int az 5. hu szárezred k a p itá n y a kért ugyanis^keleti ú tjá r a 1818 m áju sáb an egyévi szab ad ság o t, s mivel leveleiből a ty ja l á t t a , hogy nem ér v issza a h atárid ő re, kieszközölte, hogy sza b ad ság á t egy évre, 1820 m áju sáig m egho sszab b íto tták . Id ejét legfőkép Bécsben, ritk á b b a n b irto k án , Cenken tö ltö tte el, es m int m aga m egjegyzi, so k a t fo g lalk o z o tt olvasással és te s té nek edzésével. S erre az 1819. év m ásodik felében á té lt szív
beli szom orú n apo k u tá n szüksége is vo lt, hogy lelki fá s u lts á g a enyhüljön. S ógora és jó b a rá tja , gróf E ste rh á z y Vince és fele
sége re sztv ettek e lelki küzdelmében, igyekeztek ő t nemcsak vigasztaln i, de rajta, v o ltak , hogy elérhesse célját. A m int levelei1 m u ta tjá k , 1820 elején m égegyszer fe lcsillan t a remény lelkében, de Selina nagynénje a n n y ira b izalm atlan v o lt irá n ta , hogy m in
den fá rad o z ás meddő v olt. T e té z te fá jd a lm á t a hír, hogy g ró f Clain K á ro ly — aki a k a to n a i p ály án nagy szerencsével h a la d t előre — fo g ja eljegyezni S elinát.
A m ikor Cenken ta rtó z k o d o tt, úgy k eresett szó rak o zást, hogy el-e ln y arg alt ló h áto n a környékre és m e g lá to g a tta szom széd
ja it : egy h u sz á rk a p itá n y ism erősét a k özvetlen közelben, Dénes- iá n pedig ro k o n á t, g ró f C zirák y A n ta l ak k o r m ag y ar udvari kam arai alelnököt, B ükön N agy P á lt, H orpácson L ajo s b á ty já t. A k ato na- családnál a családi élet, a nők tá rs a lg á s i nyelve ö tlik szemébe ; C zirákynál m egütődik vendégei csodálkozásán, hogy ló h á
ton u ta z o tt oda. Ilyen emberek, — kérdi ön m agátó l — akik sohasem ülnek ló ra , ho g y an védik meg a h a z á t ? Ez elég ok neki, hogy egy ország h á tra m a ra d o tts á g á n töprengjen. N agy l a lt a legbölcsebb em bernek t a r t o t t a , ak i házi csendes m unká- Val tö lti el idejét, m ert nem lehet egész nap sóh ajtozn i.
1 Lásd 7, 8, 17, 20. lapon!
I*
IV DK. VISZOTA GYULA
íg y edzi m a g á t, hogy szá raz szemmel nézhesse, m iként h a l el h az ája. Széchenyi legtöbb nézetében o sz to z o tt, csak a consprip- tió b an , a jo bbágytelkek összeírásáb an vo lt neki m ás a véleménye.
N ag y P á lt — m in t em líti — a legtöbben különcnek t a r t o t t á k , sze
rin te azonban N ag y P á l az egyedüli, aki term észetes és egyedül ő lá t j a á t a p illa n a ti h ely ze tet. H orpácso n nincs megelégedve b á ty ja fiának nevelésével, de ezt a nők tú lsá g o s b efolyásának tu la jd o n ítja .
1820-ban s a já t kérésére áth ely e zték az 5. h u sz á re z re d tő l a 4-ik (H essen-H om burg) huszárezredhez s ennél m eg m arad t 1826-ban való kilépéséig. S zab a d ság a m ár m áju sb an le já rt, de nem jelen t
k e z e tt ezredénél, Bécsben m arad t, m e rt a z t g o n d o lta, hogy A rá b iá b a kell m ennie a ra b lovak v á s á rlá sa v é g e tt.1 J ú n iu s hav áb an azonban p a ra n c so t k a p o tt, hogy vonuljon be ezredéhez. 2 évi független élet u tá n nehezére e se tt u gyan a v á lto z á s , de felfüg
gesztve függetlenségi te rv e it, rá s z á n ta m a g á t a bev o n u lásra a ty ja kedvéért — ki a z t jó so lta , hogy a v ilágo szöld új fo rm a ru h a szerencsét (t, i. g y o rsa b b e lő h a la d á st) hoz szá m á ra. F elszerelte m a g á t és jú liu s 12-én ú tn a k in d u lt ezredéhez Debrecen felé.
Ú tközben m e g lá to g a tta a m osonm egyei O ro sz v á ro tt és a pozsonyi B arban Z ic h y -F e rra risé k a t. Az ú t m aga a pozsony- megyei B ar tá já n kellem es em léket idéz fel benne: a görög Olym- p iá t. P esten pih en ő t t a r t . P e s t ak k o r — sze rin te — beteg ifjúhoz h a s o n líto tt, mely nő anélkül, hogy egészséges és ereje volna. E g y ik nap a m agyarországj, főhadparancsnokn ak, F erd in an d főhercegnek vendége v o lt ebéden, egy m ásik nap este pedig a B eleznay-kert- ben m e g b o trá n k o zo tt a fia ta l Schw arzenberg F rig y e s hercegen, F e rd in á n d főherceg egyik p a ra n c ső rtisz tjé n , aki a ju rá tu so k k a l e g y ü tt iv o tt B ih ari víg zenéje m ellett és a k it a ju rá tu so k lelke
sen ünnepeltek. F á jó szívének nem esik jól ez a könnyelm ű élet.
K irá n d u lt G ödöllőre s m e g lá to g a tta G rassalk ov ich herceget és feleségét. T e ts z e tt neki i t t a pom pa, a kényelem, te t s z e tt a kedves h áziasszo n y , aki jó a k a ró ja , de az sehogysem v o lt ínyére és a sors különös já té k á n a k ta r t o t t a , hogy a hercegnő éppen e lő tte d icsérte gróf C lam ot. K eserűség tö lté el szívét, irig y elte, hogy C lam a sors ked veltje, de s a já to s gúnyolódó m odorában azon nal kifejezte ellenérzését és m eg n ev ettette a h á z ia ssz o n y t jellem zésével, hogy o lyan az a C lam , m in th a m indig egy csomó jelentés és kérvény v o ln a hóna a la tt. T örökszentm iklóson, K arcag o n á t jú liu s 24-ón végre Debrecenbe ért. Ú tjá b a n nem tö lté az id ő t tétlen ü l, folyton o lv a so tt (S chillert, R a u p a c h o t). Az ú tb a n ta p a s z ta lta k nem te ts z e t
tek neki, kevés m űveltséget, kevés term észetes te h e tsé g e t és erő t l á t o t t a m ag y arság b an . Az sem te ts z e tt neki, hogy D ebrecen
ben század á n ak ő t m eg láto g ató tis z tje i közül a k a p itá n y meg-
1 LáBd 6. levelet Hardegg tábornokhoz, a katonai méntelepek felügyelőjéhez.
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉL E T E ÉS M Ű K Ö D ÉSE V
cso ko lta es bruderkám nak s z ó líto tta . Ebben is süllyedést lá to tt, u n t a t t a s meg v o lt győződve, hogy csak a tétlen ség elkerülése v é g e tt hozza a z t az á ld o z a to t, hogy tovább szolgál.
b zá zad ján a k közem berei azonban teljesen elnyerték tetszé- i‘ -^ debreceni erdőben megvendégelte őket b o rral és sza lo n n á
val, i t t fesztelen viselkedésük, lelkesültségü k áradozó h azafias érzelm et v á lt ki belőle.
A k ato n ai élet azonban e g y á lta lá n nincs Ínyére, noha nagyon unnepelyes alkalom is k ín á lk o z ik : á lta lá n o s szemle, fontos nap a k a
to n a eleteben, am ik o r -— m int írja — esküvel kö ti le életét, ecsule.tet u ralko dó jának. Nincs megelégedve a k ato n asá g maga- a rta sa v a l, m e rt a régi szokások abb ahag y ásáv al ro sszab bo do tt a rúna, de a fegyelem is. N incs megelégedve a lélektelen, unal
m as g y ak o rla to k k al, töb b terv szerű ség et, a békében is m ár a lab o ru ra való ^ elő k észítést k íván t, szóval k a to n a i sz e lle m e t:
egészségét, tu d á s t, jó lo v ak at, m ert ezek a jó hadsereg alapfél
é v e i . A jó g y a k o rlá s fo n to s célja : törekedjék a katona-szelle
m et es szívét h o z z á sz o k ta tn i ahhoz, hogy becsületét és dicső- SH " r f 16^ aZ *s becsesebbnek ta r ts a . A háborúban hozzá- e zodik ehhez a k ato n a, a békében e z t m égis csak úgy érhetni el,
a állan d ó an a k a to n a i becsület m a g a s z to ss á g á t és az élet lebe- csu eset em eljük mindenek fülé. S i t t igaz és kedves emléket a i a ty já n a k , am időn m ondja, hogy ism er egy tiszteletrem é ltó oj eg u ra t, aki fiainak évenként beszélt néhány szót az ember ecsuletességéről, erényéről és tökéletességéről, úgyhogy am ikor m ag uk ra m a ra d ta k , az igaztevés a bölcsőtől kezdve beléjük lévén
° ' Va’-,-,nem d erü lte k soha kétségbe, hogyan viselkedjenek, m ert m ásodik term észetü k l e t t az ig azsá g szeretet.
Nem t e ts z e tt neki a k a to n a i szemlénél a parancsnokló tá b o r
nok m a g a ta rtá s a , m e rt p éldában b e m u ta tja kicsinyességeit, de em te ts z e tt az alsóbbrendű tisz te k é sem szolgalelkűségük m ia tt, h . ^ en e!m®^ce,dés k ö z t szeptem ber 6-án tu d ta meg a h írt,
?Sy K a ro lin a sógornője m eghalt. A h ír m élyen m egrendíti s ovid im ával fordul az Istenhez, kéri ne adjon több fájd alm at, int am ennyit az em ber elbír vagy adjon acélk eb let; könyörül- J°n a szerencsétlen lesü lly ed t em beri nemen, az á lta la örökké
m ad o tt d rá g a léleknek pedig adjon örök n yu g alm at.
Ezredé éppen aznap in d u lt P e s t felé ö s s z p o n to s íto tt h ad g y a k o rla tra . A z első nap Szoboszlón pihentek meg, a m ásodikon I n K ? ' or ^a n ‘ ^ mi^r azon tö p re n g e tt, v ájjon túléli-e K a ro lin a h l t í ' - L esz-e r a é S boldog ó rá ja az é le tb e n ? Azon tö p ren g e tt,
o tá l ál békességet, b o c s á n a to t; és azon, hogy nem fogják-e rosag elé vinni, m in th a egy lélek elv eszett volna. A zon tö p re n g e tt, hogy az idő vagy csak a h a lá l fogja-e szívének sebeit be-
egeszteni. K érte az Is te n t, tip o rja össze h ara g já b a n , halm o zza minden nyom orúsággal, de engedje, hogy egykor v is z o n tlá t
VI DR. VISZOTA GYULA
h a ssa . S a jn á lta szü leit, hogy e z t a c sa p á s t is el k ell viselniük sírju k szélén. A z t g o n d o lta, hogy a csapások s o ra indul meg ezzel s jobb le tt volna, ha nem is s z ü le tte k volna meg. A következő állom áson, K arcagon, meg P á l b á ty já t s a jn á lta , m e rt m ost fogja csak érezni, m it v e s z te tt K aro lin áb an . Érzelm einek tú lz ó és izg a
t o t t k ifa k a d á sa i ezek, de még ezzel sem elégszik meg, m ár i t t m a g á ra veszi, hogy ő is részes sógornője h a lá lá b a n , a z é rt a sze n t kereszth ez a k a r járu ln i, h o g y im ádkozzék é rte és az a lá z a to ssá g , lem ondás á ld o z a tá t hozza meg.
K isú jszállás, T örökszentm iklós, Szolnok, A bony, Cegléd, P ilis, G yom ron á t Pécelre é rte k s i t t tá b o ro z ta k 3 napig a h a d g y a k o rla to k a la tt. Ú tközben az egyes földesu rak ró l m ondja el vélem ényét. P ilise n le írja g ró f B eleznay Sám uel elv ad u lt csa
lád i életét, fia á lta l l e tt még em bertelenebb m egöletését s a z t is, hogy e szörnyeteg lefejeztetésénél hogyan v itté k el a véres hom okot is a még szörnyetegebb ném berek, am ilyenek úgy l á t szik m inden k o rb an léteznek. F e ltű n t neki, hogy p u s z ta házu k
ban rendetlenségben levő k ö n y v tá ra t ta lá lt, n a g y o b b részt v a llá sos és erkölcsös könyveket. Pécelen a fia ta l R á d a y ró l, m ert a k ö n y v író k a t és ném eteket szidta, nagyon rossz a véleménye s e z t m ég a m a g y a rsá g ra is k ite rje s z te tte . M egjegyzi az t is, hogy az a p a h íres k ö n y v tá rá t m ázsán ként 20 fo rin tjá v a l, el a k a r ta neki adni. A földesurak m ag y ar v e n d é g lá tá sá t az o nb an kiem eli, külö
nösen a 3 nap i tá b o ro z á s a l a t t elszenvedi fá ra d a lm a k és nélkülö
zés k ö zö tt.
Egész ú tja a l a t t a n ap i m egérkezés u tá n o lv a s o tt. O lvasta M üllner A dolf m űveit, akinek s o rs tra g é d iá ja ( a 29. F e b ru á r) b efo ly ással v o lt reá, hogy K a ro lin a h a lá la h íré t oly végzetszerűen és sö té te n fo g ja fel s e vélem ényt m eggyökereztesse lelkében.
U gyancsak M üllner h a tá s a a la t t még reg én y terv ezetet is k é sz íte tt.
O lv a sta Schiller Iphigenie in A ulis c. fo rd ítá s á t, P a r a s it c. víg
já té k á t és Me S ta e l De la litte r a tu r e c. m űvét.
A tá b o ro z á sra sok a kifogása, h a b á r jó m ag a a tá b o r mö
g ö tt külön s á to rb a n la k o tt, am elyet jól felszerelt, ső t k á ly h á v a l is e llá to tt, am i sok beszédre, m eg szó lá sra a d o tt alk alm at, úgy
hogy m egfogadta, ha még egyszer tá b o rb a kell szálln ia, csakis a k ije lö lt helyen úgy fog élni, m in t a többiek, m ert — m in t helyesen m egjegyzi — az emberek job ban bánkódnak m ásnak kényelm én, m in t a s a j á t kényelm etlenségükön. A főhadparancs- nok, E s te i F erd in án d főherceg e ljá rá s á n különösen gúnyolódik.
N agyon m egszívlelni való ily p arancsnokok s z á m á ra az, am it í r róla. A legkom olyabb szig o rú arccal já rt-k e lt a táb o rb an , am in azo nban m indenki n e v e te tt. E gy o sz trá k „víg tá b o rn a k 11 — am ellyel nem lesz jobb sem a ló, sem a fegyverzet, a ru h á z a t, sem a fegyelem és a tu d á s , ső t inkább selejtesebb — p aran csn o k a legyen sze retetre m éltó és vidám . F erd in án d főhercegnek nincse-
nek valódi érdem ei és ezeket nem t a k a r ta jóság gal, szeretetre- m eltosaggal. Senki sem veszi rossz néven, h a egy o s z trá k fő her
ceg nem hadvezér, de h a m egszűnik elnéző lenni, h am ar elveszti iv eit, s z a k a d ó esőben Széchenyi lovasezredét v izsg álta meg, végig n y a rg a lt az arcéleken s az t h itte , hogy a k ato n ák meg
szeretik, m e rt osztozik sorsukban. M egfeledkezett azonban arró l,h o g y c-+ 1SZu - u g a tta k e lle tt d ísz ru h á t ölteniök, a közembereknek , a, rai ,. es k o n y h á ik a t elhag yn iok s ezért károm kodnak, m ert Íi' i U."i űi ő á tö ltö z k ö d h e tik és a z tá n gondoskodhatok ninlfmi ° , ® az u,ra k a z t hiszik, hogy csak meg kell m u tat-
s az éhező’ szom jazó és a kom isz csákóval, csiz- - e® köpennyel a leg célszerű b b en (?) m egvédett emberek b a rá t-
b , b á to rs á g á t és k i t a r t á s á t elnyerik. A tá b o ro z á s a l a t t zec enyi m e g lá to g a tta herceg G ra ssalk o v ich ék at s o t t jól esett
íeieeg vend ég szeretete és a hercegnő szeretetrem éltósága.
es re u ta z ta b a n ta lá lk o z v á n azonban régi jó b a rá ta iv a l, gróf
vpV I DC^ ín s é g é v e l, fé lú tró l ism ét v issz a té rt u ” (iód öllőre, hogy résztvegyen tá rs a s á g u k b a n és egy kelle
sem v ad a szatb an .
K a ro lin a sógornőjének h a lá la term észetesen a rra k ész te tte , ogy a h a d g y a k o rla t befejeztével sza b ad ság o t kérjen s mielőbb azaterjen . Szeptem ber 7-én u ta z ik el P e s trő l Bécsbe s onnan en -re, L a jo s b á ty já h o z H o rp á csra és P á l b áty jáh oz A pátib a, gornoje s írjá n á l k im o n d h a ta tla n fá jd a lm a t é rz e tt. M egjósolja . o r’ hogy ez a fájdalom évről-évre g yarap od ni fog s e jó slata, n J n ° SL v a^ ra is vá lt. A re á nézve ziv ata ro s, lelkének izgalm as P iaib an m indig o t t k ís é rte tt, m in t lá tn i fogjuk, K a ro lin a emléke
eg tö b b szö r a leg sö téteb b g o n d o latok kal kapcsolatban.
, r S zab adság id ejét nem tö ltö tte tétlen ü l. F e lh a s z n á lta a rra , , 0®?, ő rn a g g y á való elő lép tetését szorgalm azza. V é g ig járta a
a a ita n á c s ta g j a i t B ellegarde elnöktől kezdve. M indezt a meg- a azk o d á s t a ty ja kedvéért te tte meg. V alam ennyi m egígérte neki a legközelebbi őrnagyi üresedés esetén k ö z b e n já rá sá t, de ez csak
!geret m a ra d t. A m egalázkodás sehogysem v o lt Ínyére, folyton a rra go nd olt, hogy független legyen és azon tö p re n g e tt:
to v áb b szo lg á ljo n , h ázaso d jék vagy utazzék-e.
A füg getlen ség és következetesség az, am i e lő tte ezidőben m ár kív ánatos. M ikor gróf Viczay m egem líti neki, hogy édes a ty já t l a t t á m in t a th e is tá t, m int tü zes hazafit, m in t dühös k ir á ly p á r tit es m int szentesked őt, m egjegyzi, hogy ilyen vo lt, m e rt így v itté k az élet h u llám ai. M ag ára nézve fe lsó h a jtv a a z t ó h a jtja , bárm i
k én t vigyék az élet h ullám ai, csak ingadozva ne.
Szabadságideje a l a t t g y ak ran k irá n d u lt ism erőseihez, b a r á ta i
hoz nagyob b részt v a d á s z a tra . V olt P o tte n d o rfb a n (A lsó -Á u sztriá- ban) herceg E s te rh á z y n á l, F eldsbergben egy h étn él tovább herceg L iechten stein Já n o sn á l, akinél nagy tá rs a s á g g y ű lt egybe, s a vadá
GRŐF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉL E T E ÉS MŰKÖDÉSE V I I
V I I I DR. VISZOTA GYULA
sz a to n k ívül vidám tá rs a s já té k o k k a l és színi elő ad ással tö ltö tté k el az id ő t, k irán d u lv a a közeli n yitram egyei K o p csán yb a is a c sá sz á ri ménes m egtekintésére. I t t , e nag y tá rs a s á g b a n , ta lá lk o z o tt először gróf C lam -m al, S elina vőlegényével, am i nem v olt re á h a tá s nélkül. Ü gy lá tta , h o g y az emberek m in th a összebeszél
tek volna, C lam ról csak jó t m ondanak, sz e re tik , n á la v iszo n t m indent tú lo z n a k és gyűlölik, p edig a k e ttő jü k érté k e a la p já b a n - véve egyform a. Az, hogy b a r á tja , L ichnow sky E de, arck épét kéri, hízeleg neki s eszébe j u t t a t j a nagynénjének, L ichnow sky hercegnő
nek ir á n t a való ellenérzését.
A v a d á s z a tn á l észrev ette, hogy a m ag y aro k elkülönülnek a ném etektől, — sze rin te —■ m e rt a vér különböző és végül m égis csak a h a z á já t és h o n fitá rs a it sz e re ti az em ber a legjobban.
H erceg L iec h te n ste in Vencellel v o lt v a d á sz a to n a sopron- m egyei B ü d ö sk ú to n herceg E s te rh á z y n á l. I t t — a pom pa ellenére
— a m u la tsá g nem v o lt kedvére való, b iz o n y á ra egyéni érzelm ei m ia tt. V alószínűleg előléptetése m ia tt k é rte E ste rh á z y közben
já r á s á t, de m a g a ta r tá s a nem te t s z e tt neki, úgyhogy m egfogadta, sohasem k ér tö b b et, inkább éhezik, m in th o g y m eg alázza m a g á t.
H ej, de so k szo r szegte meg e fo g a d á s á t!
G róf E s te rh á z y Józseffel v iszo n t a pozsonym egyei Csek- lészre, D iószegre, G a lá n tá ra , Szeredre és S o p o rn y ára, az E s te r h á z y ak (Jó z se f, K á ro ly ) b irto k á ra u ta z ik . A g a lá n ta i és csek- lészi fa lk a v a d á sz a to k ('őzre és ró k á ra ) nagy on fe lle lk e síte tté k őket.
G róf E ste rh á z y Vince 2 ró k á t fogva, szenvedélyre lo b b a n t s ez á th á r a m lo tt gró f E ste rh á z y Jó zse fre és S zéchenyire, úgyhogy el
h a tá r o z tá k , fe lv á ltv a b irto k a ik o n rendszeresen fo g ják űzn i a falka- v a d á sz a to t. A z o t t levő angol fa lk a m e ste rt (B ald o g ) 3 évre rö g tö n sz e rz ő d te tté k , k ik ü ld té k A n g liáb a lov ak és k u ty á k beszer
zésére. I t t a v a d á sz a t a l a t t tu d ta meg, hogy felsőbb ren d elet sz o rg a lm a z ta bevon ulását. A z o n n al ú tn a k in d u lt t e h á t P ozsonyon á t P e stn e k új üvegkocsijában, am ely oly nag y ö rö m et sz e rz e tt neki, m ert kényelm esen tu d o tt u ta z á s közben olvasni.
M ár a v a d á sz a t a l a t t h o z z á fo g o ttR o u sse a u V allo m ásaih o z,elo l
v a s o tt egy m u n k át a ró k a v a d á s z a tró l, m ajd az ezredhez való bevonu
lá s a a l a t t f o ly ta tta a V allom ások at, am elyet ism erősei veszélyes könyvnek jeleztek, am ire nézve azonban, m in t sok m ás dologban, neki ekkor ellenkező a véleménye. H o z záfo g o tt H ope T hom asnak G ö rö g o rszág ró l í r t A n a sta s e c. regényéhez, de e z t ekkor még fércm űnek ta rtv á n , m é lta tla n k o d v a félre d o b ta; o lv a s ta S ta e l De la litte r a tu r e c. m űvét, H offm ann K lein Z aches c. elbeszélését és P ig a u lt-L e b ru n Le G argon san s souci c. regényét.
P e ste n felk ereste ism erőseit. M eg b o trá n k o zo tt — R ousseau V allom ásainak h a tá s a a l a t t — p e sti ro k o n a in a k e lm a ra d t néze
tein. Végh Is tv á n h e ly ta rtó ta n á c s i tan ác so s fig yelm ezteti, ne h a g y ja el a k a to n a i sz o lg á la to t, m e rt z a v arb a n v an n ak , h a
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN É L E T E ÉS M ŰKÖDÉSE IX
m ag y ar e z red tu lajd o n o st keresnek. E rre a vélem ényre ug yan h am aro san m egjegyzi, erre a fo k o z a tra ő — az örökös k a p itá n y nem is g on do lh at. Mégis k étség te le n h a tá s s a l van reá P ap ezredes figyelm eztetésével e g y ü tt, hogy orosz h áb o rú esetén m ily h am ar eltáv o zn ak m ajd a fölöslegesek s a z tá n lesz a hadseregben élő- lépés. Térvezgetése a jövőre h a ta lm a s m éretben jelentkezik i t t P esten . O lyan m u n k aterv et k észít 5 h ó n ap ra, hogy valóban im ponáló!
P e s trő l b áró B ru d ern Józseffel indul ennek b irto k á ra , G yön
gyösre. Sok m inden te ts z ik neki B rud ern b irto k án , v iszo n t sok dolgot kifogásol. T a rn aö rsö n , báró Orczy L ászló b irto k á n meg
te k in te tte a m énest, v o lt v a d á szato n is; m eg tek in tette Orczy L ő rin c fegyverneki m énesét s ten y észtési m ódját k a to n alo v a k e lő á llítá s á ra helyeselte. Ű jszászo n, T örökszentm iklóson és K a r
cagon á t december 14-én D ebrecenbe érk ezett. Ezredese, Simonyi József, jól fo g a d ta , d an d á rp aran csn o k a azonban éreztette vele, hogy a tá b o ro z á s u tá n jelen tk ezés nélkül tá v o z o tt Bécsbe, viszon t rövid válaszaiv al Széchenyi is tu d tá r a a d ta , am ikor m ár a tá b o r
nok b a rá tsá g o sa b b beszélgetésbe a k a r t vele elegyedni, hogy a bánásm ód nem v o lt Ínyére. É rzékenyen v e tte e b án á st, m ert szívében o tt é lt a füg getlen ség g on d o lata, és az is, hogy a leg
csekélyebb m e g alá zásra kész a k a to n a ru h á t levetni.
Debrecenből csakh am ar tá v o z o tt B ihardiószegre, szá zad já
nak állom áshelyére.
2. F E JE Z E T .
(A tyja halála. Üjabb szabadságon. Pesten egy állandó hídra ajánlata. Bécsi élete.
A falkavadászat. Lóversenydíjak. V isszau tazása ezredéhez.)
A lig v o lt azon ban néhány n a p ja D iószegen, 1820 december 20-án é rk e z e tt hozzá a h ír a ty ja e lh alá lo z ásáró l. S z e re te tt a ty ja h a lá la élénk képzeletére, iz g a to tt idegzetére m eglehetős befolyással v o lt. Ezen id ő tá jt különösen g yak ori az, hogy érzi idegeit, szíve, esze izgalom ban van, álm ai élénkek és g y a k ra n összefolynak az éb ren lét szem léleteivel. Nehe
zen képes g o n d o la ta it eg yb ep o n to sítan i, m inden ó ra m áskén t h a t g o n d o lk o zásá ra és kedélyére, úgyhogy szeretn e o t t nyugodni sze
re tte in é l, ak ik re állan d ó a n gondol. O lvasm ányban és jótevésben keres v ig aszt, m íg a k a to n a s á g n á l van. E gy kedves őrm estere érdekében k ö zb en jár ezredesénél, hogy h adn ag y lehessen, mi később tényleg sik e rü lt is. O lv assa R ü ck ert K ran z dér Z eit c. költem ény- k ö te té t, m ellyel a ném etek et b o sszú ra iz g a tta a franciák ellen, de nem tu d o tt lelkesedni e k öltem ényekért, ném et elb iza k o d ást l á t o t t azokban, s ezzel szemben többre érté k elte a fran cia légio
n áriuso k te tte rő ssé g é t.
X DR. VISZOTA GYULA
E g y m egyei úriszék re Székelyhídiján eg y b eg y ű lt honfi
tá rs a in a k büszkélkedése, — hogy sehol a világon , még A n g liá
ban sincs oly sza b ad ság m in t nálunk, — igen éles megfigyelésre k ész ti, s a k o r szellem ét megelőzve m egnyilvánul poli
tik a i é le slá tá sa . M egjegyzi u gyanis, hogy az em berek ( t .i. anem esek) csak m ag u k ra g o n d o ln ak s a p a r a s z tró l teljesen megfeledkeznek. Mily ékesszólás kellene, hogy b eb izo n y ítsa az em ber anélkül, hogy h o n fitá rs a in k a t m egsértenők, m ennyire ig a z sá g ta la n o k , tu d a tla n o k és m ily okosság és fö ld ö n tú li boldo gság k ell ahhoz, hogy őket ig a z sá g o sa b b nézetekre b írju k . „N éha vonzódom , hogy a műve
le tle n n épet, am elyet a la p já b a n szeretek, ta n íts a m , felemeljem, em berekké neveljem, m ajd nem tudok ránézni s e lta sz íto m m a
g am tó l. T u d a tla n s á g a m eg h at: szívesen segítenék r a j t a véremmel és életem m el, hogy s o r s á t m egosszam és elviseljem . G y a k ran k étség b e ejt és fe lh á b o rít, ig a z s á g ta la n v ak ság a, büszkesége és gőgössége.1' U g yanaz n ap este, am iko r e z t írja , m egjegyzi, hogy egyik tis z ttá r s á n a k fe lo lv a sta S chiller Taucher c. b a lla d á já t.
A m ik o r e lo lv a sta , csendes h a llg a tá s u tá n , t á r s a h a r a g já t így fejezte ki: „A z ördög bújjék a h asá b a, a sem m ire-és a k a sz tó fá ra való g az em b ern e k /1
Decem ber 27-én indul meg k ocsiján Bécs felé a rendes úton , P e ste n á t. N ád u d v arn ál e ltö rö tt k ocsija, úgyh ogy p a ra sz tk o c s ira k e lle tt ülnie s 29-én é r t P e s tre . C sak k a to n a - és ú tir u h á t h o z o tt m ag áv a l s a szűk csizm ában láb a m eg fa g y o tt. P e s trő l egyelőre to v áb b nem f o l y ta t h a t ta ú t j á t a D una jege m ia tt. C sizm át nem h ú z h a to tt, te h á t ú tiru h á já b a n A h é t v á la s z tó fejedelem hez című fogadóhan o lv asássa l tö lté el az id ő t, o lvasva M üllnert, S tolberg é le ttö rté n e té t, W elth eim m űvét az angol ló ten y ész té srő l és külö
nös tetszé sse l U h lan d k öltem ényeit. P e s ti n ő ism erő seit b á n to tta , hogy nem k ereste fel őket s o tth o n i kényelm es öltözködéséből különcségére k ö v e tk e z te tte k . Széchenyi v iszo n t ebben a m agy ar tá rs a s é le t ferdeségét vélte felism erni. Az an g o llal egy beh aso n lítv a a z t t a lá l t a , hogy ez a tá rs a s é le te t a lehető legnagyobb tök éle
tesség re em elte, m íg h o n fitá rs a in a k a tá r s a s á g szó ró l fogalm uk sincs. A h e ly e tt, hogy az em b ert elősegítenék, m in d en ü tt keserű
ség, m egszólás és rág alo m v á r reán k .
A z álló jég m ia tt a közlekedés tö b b n ap ig s z ü n e te lt s így Széchenyinek v á ra k o z n ia k e lle tt P esten. 1821 ja n u á r 4-én Szé
chenyi b áró B rudern Jó zse f e lő tt a z t a k ije le n té st te tte , hogy szívesen lek ö tn é egyévi jövedelm ét egy B uda és P e s t k ö z ti álló h íd ra s — b á r valószínűleg sohasem fog P e ste n lakni — soha egy k ra jc á r k a m a to t vagy éppenséggel a tőke v isszafizetését nem k ív án n á.
Végre 25 f o r in té r t — */< ó rá v al a jé g z a jlá s m egindu lása e lő tt
— egy g ab o n a szállító csónakon k ocsijával és em bereivel eg y ü tt á ts z á llíto ttá k s f o ly ta th a tta ú t j á t Bécsbe. O tth o n m in
dent a régi rendben t a lá lt, csak a ty ja h iá n y z o tt egyedül, „de ő
•— m int lem ondással ír ja — m eghalt, el van tem etve, be van falazv a és rövid idő m úlva el v an feledve." 10-én fe lb o n to ttá k a ty ja végrendeletét. H á tr a h a g y o tta i és emberei m eg siratták , ú g y hogy Széchenyi a z t ó h a jtja , a d ja az Isten , hogy egykor őt is ú gy m e g sirassá k emberei. U gyané napon fog lalk ozo tt azzal a g o n d o la tta l, hogy visszaküldi Selina leveleit is, m iután két levelét n a p ló já b a lem ásolta. J a n u á r 13-án a 3 testv ér sorsh úzással d ö n tö tt, m elyik m a jo rá tu s t k apja. A ty ju k u gy anis az 1814-ben nekik k ia d o tt részen felül a s a já t rendelkezésében m e g ta r to tt szerzem ényből háro m m a jo rá tu s t a lk o to tt, am ely tulajdonkép csak an y ju k h a lá la u tá n v o lt esedékes, de am elyet any ju k a z o n n al a ta d o tt fiainak évdíj ellenében. Íg y j u to tt rá Pölöske, Bak, l ü t t ö s , N á p rád fa , k é t p u s z ta és a kan izsai ház, m in t írja : úgy
szólván, a legjövedelm ezőbb rész.
Bécsben á p rilis 16-áig m ara d t, csak néhányszor tá v o z o tt egy-két n a p ra vidékre: k étszer, hogy cenki b irto k án d olgait végezze, a t y j a és sógornője s ír já t m eglátogassa. V olt Schönau- ban báró F ech tig n él s ez a nap, m in t írja , nevezetes ember- és oism eret szem pontjából. E gy ébk én t idejét n agy ob bára a tá rsa s- eleinek szentelte. F elk ere ste ism erő seit s hűen feljegyzi még a z t is, ami re á nézve nem a leghízelgőbb. W in d isch g ra tz W eriand ercegné csúnyának ta lá lta , C zernin grófné unalm asnak, gróf im ptsch F erd in án d n é szellem esnek, de fu rcsán ak , úgyhogy ha M a , nevetnie kell r a jt a ; H ochenzollern P a u lin a hercegnő a z t vei te, hogy nem elég m eggondolt s hogy eszével és tehetségé- nag y szerep et já tsz h a tn é k , herceg L eich tenstein Ján o sn é pedig m indén szerencsétlenségének okául nevetségesen v a s ta g szemöldö- Me p f r á á ' g y a k r a n v o lt herceg E ste rh á z y M iklós b a rá tn é já n á l,
VI H aid eu x -n él, a k itő l sok bécsi ú js á g o t tu d o tt meg, különösen h en n áró l. Jó fo g a d ta tá s b a n részesü lt herceg L iech ten stein Jánosné- oal, herceg G rassalk o v ich A n taln én á l, ki szerfele tti m eg bo trán
k o zá sán ak a d o tt kifejezést, hogy még m indig nem lé p te tté k elő S zéchényit ő rn a g g y á és aki egy m ásik alkalom m al szép jö vő t Jósolt neki.
A bécsi élet n ag y o n kedves v o lt Széchenyinek. P ezsgő élet v o lt itt,te lv e ing errel, am ilyen Széchenyi csapongó kedélyének megfelelt.
I t t a k a rt élni, i t t a k a r t résztvenni az életben s az é rt kezdte
>atonai p á ly á já t unni, m e rt B écstől m essze so d o rta egyhangú
^ e tb e , am elyből oly an n y ira h iá n y z o tt a világv áro s pezsgése, becshez a k a r ta k ö tn i m ag át, a z é rt g o n d o lk o zo tt oly g y ak ran a
‘Uggetlenségről, hogy m egszabadulva a m eg k ö tö ttsé g tő l szabadon Ehessen kedvteléseinek. H a azonban eddig édes a ty ja kedvéért nem h a g y ta o t t a k a to n a i p á ly á t, m ost meg egyéni becsvágya, Il0gy ő rnagg yá előlépjen, to v áb b á életének re n d szerin t szerel
miével k apcso lato s egy-egy fo rd u la ta k é sz te tté k a rra , hogy
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN É L E T E * É S MŰKÖDÉSE X I
X I I DR. VISZOTA GYULA
k a to n a m aradjon. Ez időszakb an S elina m ia tt m a ra d t to v á b b ra is k a to n a .
A pezsgő v ilág v áro si élet az, am i kedves elő tte. A ty ja h a lá la u tá n ö n álló an a k a r Bécsben berendezkedni, a z é rt s z e re te tt v o ln a elsőso rb an h á z a t venni. E lein te a gróf E rd ő d y h á z á t, m ajd gróf K á ro ly i L a jo s h á z á t a k a r ta m egvásáro ln i, k ín á ltá k neki a herceg R asum offsky-féle p a lo tá t is és több m ás h á z a t, de ez u tó b b i k ö ltség es v o lt, az előbbiek nem v o lta k teljesen ízlésének m egfelelők, az egyik d rá g a sá g a , a m ásik valam i h ib á ja m ia tt nem te ts z e tt, a z é rt végül a r r a h a tá r o z ta m a g á t, hogy állandó la k á s t bérel. S tényleg bérbe is v e tte 5 évre a Jágerzeile-ben a Z e ttiri- ház egyik la k á s á t. Hő k ív á n sá g a v o lt Széchenyinek ezidőben, hogy s z e re te tt v olna A ng liáb a u ta z n i IV. G yörgy an g o l k irá ly k o ro n á z á sá h o z herceg E ste rh á z y M iklós követ m ellé k a m a rá sk é n t b e o sz to tta n , hogy o t t a z u tá n lo v a k a t is v ásá ro lh asso n . A nnál inkább sz e re tte volna ezt, m e rt a k a to n a i m énesek felügyelője, gróf H ardegg H enrik táb o rn o k is angol lo v a k a t s z e re te tt volna beszerezni s nem a k a rta , hogy d rá g a p én z ért a m aradék jusso n neki. A kárm ennyire fo g a d k o z o tt és h iv a tk o z o tt a függetlenség édességére, m égis m egkérte M etternich és E ste rh á z y hercegeket, hogy A n g liáb a m ehessen és b á r M ettern ich veje, g ró f E s te rh á z y Jó z se f m ár a z t Í r a t ta meg neki, hogy b iz to sa n m egy, mégsem ő t jelö lté k ki ez ú tra . A m ikor herceg E ste rh á z y b a rá tn ő jé tő l e z t m eg tu d ja, sa jn á lja , hogy együgyü v o lt kérni, in trik á ln i s ez é rt helyes a b ü n tetés, e g y ú tta l a jövőre jó figyelm eztető ez, hogy ism ét m egfogadja a szó legszentebb értelm ében v e tt függetlenséget.
A lóverseny és a fa lk a v a d á sz a t — e k ét tu lajd on kép en rokon tá rg y k ö r — életcélja ez időben és ezeket h a tá r o z o tta n elő a k a rja m o zd ítan i. Az E ste rh á z y a k n á l röviddel a z e lő tt tervbe v e tt fa lk a
v a d á s z a t ügyében részvényeseket toboroz, egy . alk alo m m al sógo
rá v a l kem ényen ö sszetűz, de eléri, hogy ré szv én y t jegyez. A ló
verseny pedig az 1816. évi sem m eringi versenyek u tá n , m o st m ár teljesen m ag y ar alapon, újabb len d ü letet vesz, m ert tö b b t á r s á val (H unyady József, F e ste tic s L ász ló , B rud ern Jó zse f és K áro ly i L a jo s ) évi 1004+ -ás ju ta lm a t tű z ki a legjobb fu tó lovak részére, ezt ta r tv á n a legjobb m ódnak a ló te n y é sz té s elő m o zd ítására.
Ezek b izto s tervek. E gyébk ént ingadozik. M ajd h á z a t a k a r Bécsben, m ajd A n g liáb a u ta z n i, hogy lo v a k a t v ásá ro ljo n , m ajd a F e rtő m e lle tt n y á ri la k o t építeni, m ajd cenki b irto k á n m énest szervezni, hogy neki köszönhesse egykor M agy arország a jó lo v a
k a t. M áskor v iszo n t bizonyos önm agával való elégedetlenséggel a z t irja , hogy remény és tervek közt tű n ik el az élet, élvezet n élkül m egöregszünk és m eghalunk, m ie lő tt éltü n k volna.
A bécsi élet az onban a világesem ények h a tá s a a l a t t is sok érdekes m o z z a n a to t n y ú jto tta k Széchenyinek. A náp o ly i ca rb o n arik m ozgalm a, a laibachi kongresszus, a n áp o ly iak felkelése, A u s tria
b eleavatk ozása és a m ozgalom nak még az 1815-iki M urat-féle h a d já ra tn á l is gy orsabb leverése, a piem onti felkelés híre nagyon sok an y a g o t n y ú jto tta k a megbeszélésre, a v ita tk o z á sra , különösen Széchenyinek, akinek sok ism erőse v e tt ré sz t a h a d já ra tb a n . Nem o s z tja B rudern n ézetét, aki azon tö p re n g e tt, vájjon egykor az A b ru z zó k at nem úgy fogják-e em legetni, m in t a T h erm op ylákat és v ájjo n nem tám ad -e a nápolyiak k ö z t egy új Leonidas. N evet
séges elő tte e vélemény, m ert ism erte a n áp o ly iak a t M urát k o rá
ból. ő t nem a n n y ira a nápolyi harc, m int az iz g a tta , m iért küld A u s tria oly n ag y sereget Itá liá b a , m iért a k a r az orosz cár M agy arországo n á t sereget küldeni. M indk ettő t veszélyesnek t a l á l t a , az elsőt a z é rt, m ert íg y A u s tria az európai közvélem ény e lő tt rossz színbe kerül, am i alap o san be is k ö v e tk e z e tt; az orosz segítséget, az é rt, m e rt úgy h itte , hogy ez a tró ja i fa-ló lesz, to v áb b á hogy a spanyolok szabadság m ozg alm át a k a rja leverni.
Az uralkodók m a g a ta rtá s a nem te ts z ik neki s helyesen kérdi:
szabad-e egy u ralk o d ó n ak népét a v ág ó h id ra vinni, hogy egy uralkodó tá rs á n segítsen és helyesen felel re á a z zal a kérdéssel:
szabad-e a k irá ly n a k m ás célt k itű z n i a cselekvésre, m int népé
nek ja v á t?
, a bécsi időzés szívfájdalom m al is já r t. Több férfi ismerő-
*enek az a n y ila tk o z a ta , hogy b izo n y ára elvette volna S elin át eleségül, h a h o zz á m ent v o ln a; m agának S elinának oly n y ila t
k o z a ta , hogy Széchenyit k ik o sa ra z ta , érzékenyen é rin te tte szívét, de nem s z ó lh a to tt, m ert az lo v ag iatlan le tt volna. Még m o st is szerette. M ikor a m a jo rá tu so n o szto zk o d tak , k ö ltem én y t í r t s oelina á llo tt képzelete elő tt. A m ikor L ajo s b á ty ja egy alkalom mal zo n g o rá z o tt, m egkísérelte Széchenyi a zenében kifejezett érzelm et sza v ak b an kifejezni. E k k o r is Selina v o lt képzelete e lő tt, am időn e z t v e te tte sebtiben p a p írra : „Vedd e v irá g o t sze
relmem zálogául. H add virágozzék frissen, óvd meg az elherva- d astó l, am ikén t nekem is é le te t adsz és lelkem et kéjjel tö ltő d C sak n agylelkűség volt, hogy p illa n tá s a id a t reám irányoz
tad és szánalom vo lt, hogy tőlem el nem v á ltá l anélkül, hogy v ig aszt ne n y ú jto ttá l volna. B oldogító v olt az e lra g a d ta tá s, m ellyel m eg ajánd éko ztál — és m égis panaszom van ellened, m ert a boldogsággal, am ely et a d tá l, elv itte d m agaddal szívem n y u g al
m a t és békéjét11.
Selina nagynénjének, Lichnow szky hercegnőnek ellenszenves viselkedése és n y ila tk o z a ta i m é lta tla n sá g g a l tö ltik el. De leg- ajóbb v o lt az az idő, am ikor e lu ta z á sa e lő tt unokanővérénél w ^ t u d j a , hogy Selina és gróf Clam esküvőjének n a p já t is 't ték. F á jd a lm á t n ap ló ján a k kesergi el s a h a lá lra gondol.
"Nem lá to k semmiféle k iu ta t e szerencsétlen állapo tb ól. Nincs Menekvés szám om ra. E g y szerre végezni, vagy a term észet lassú m enetében a s ír felé já ru ln i — ez az én k é t k iutam . Ezen engem
GRÓF SZÉCH EN Y I ISTVÁN ÉL E T E ÉS MŰKÖDÉSE X I I I
X IV D E. VISZOTA GYULA
teljesen le sú jtó eset u tá n m ily értékűek lehetnek reám az em berek?
Nem állok-e elkülönítve az egész tá rs a s á g tó l és hihetek-e még az erényben, m iu tá n ő engem oly b o rz asztó an m e g c sa lt? " E z u tá n egy levélbe ö n ti ki szíve keserűségét s az zal, ak i Selina ir á n ti szerelm ében k ö zv e títő je v o lt, gróf E s te rh á z y Vincénével küldi vissza Selina leveleit. E ze n tú l szívébe zá rja , am íg az élet új fo rd u la ta i m ás irá n y b a , m ás nő felé nem fo rd ítjá k figyelm ét, és szívsebe la ssa n be nem heged. E g y azonban m egm arad sokáig, az ellenszenv g ró f C lam irá n t, aki az ő jegyesét e lra b o lta .
Bécsi eddig v á z o lt m ozgalm as élete k ö z t m ég o lv a sá sra is ta l á l t időt. E p ik te to s E uch eiridio n c. bölcsészeti m űve ekkori forrongó, tevékenységet sóvárgó lelkének m egfelelt, B ignon D u C ongres de T ro p p au c. műve pedig csak e r ő s íte tte a kö zép ú t felé h alad ó alk o tm án y o s felfogását.
Széchenyi b ec sv ág y át b á n to tta , hogy m á r 1813 ó ta k a p itá n y s még sem nevezik ki őrnaggyá. T öbbször h a n g o z ta to tt fü g g e t
lenségi elve ellenére, ism ételten felkereste az is m e rt főhercegeket m ár februárban , hogy k ö z b e n já rá su k a t kérje. V olt K á ro ly főher
cegnél, József főherceg p a la tín u s n á l s el a k a r t m enni L a jo s főherceghez is, de i t t V2 ó ráig k e lle tt v á rak o zn ia az előszobában, am it végre m egúnt és e ltá v o z o tt. E ste rh á z y Vincéné so k a t neve
t e t t e m erész lépésén és a z t t a lá l ta , hogy n ag y o n n a g y k ü lö nb ség v an k ö zte és b á ty ja k ö z ö tt. E zek et a lá to g a tá s o k a t f o ly ta tta a h a d ita n á c s ta g ja in á l is s k özvetlen e lu ta z á s a e lő tt fejezte be b áró M ecséry D ániel altá b o rn a g y n á l, aki a z t a já n lo tta , kísérelje meg egy soron levő tá rs á v a l való konvenció ú tjá n c é ljá t elérni.
„T e h át még fizessek is, — így k iá lt fel erre — hogy sz o lg áljak !"
M iután még a cenki k rip tá b a n e lb ú csú z o tt a k é t leg utób b elh ú n y t sz e re tte szellem étől, kérve az Is te n t, ti s z t ít s a meg eszét és kedélyét, tö lts e el szellem ét ig azi bölcsességgel és tis z ta tű zze l, és m iu tá n S opronban vég rendeletét e lk é sz íte tte , 1821 á p rilis 16-án ú tn a k in d u lt v issza ezredéhez to m p a fájdalom m al szívében, ap a th iá b a n , lelkében a z zal a kétkedéssel, fel fog-e to m p u ltsá g á b ó l ébredni, vagy m ár elég gyenge, ho gy abban meg
m aradjon. Ü tra v a ló u l v itte Bécsből herceg L iech ten stein Vencel
nek a z t a ta n á c s á t, hogy m indig a r r a kell ügyelnünk: a nevetők a mi részünkön legyenek és ne ellenünk.
Ú t j á t P ozsonyon á t Ü rm énynek v ette, hogy az id. H unyady Jó z se f jó sz á g á n re n d eze tt lóversenyen résztveg yen . M indent jól m e g te k in te tt, az o tt l á t o t t élősövényeket és szép fenyőket irig y e lte csak, egyébként pedig a z t h itte , hogy a te rv e z e tt verseny nem igen fog m enni, vagy h a sikerül, sok ellenséget szerez, m ert m inden d íja t el fog nyerni, m ivel lovai jobbak, jobban id o m íto t
ta k . M eg tetsze tt neki azonban H unyady ju h ten y ész té se s e lh a tá ro z ta , hogy a m ag áé t fejleszteni fogja és igyekszik g a z d a s á g á t k ifej
leszten i, m e rt így g azdagabb lesz és sokkal több jó t te h e t, am i m in
GRÚF SZÉC H EN M ISTVÁN É L E T E ÉS M ŰKÖDÉSE XV
den földesúr kötelessége. C sak a K a ro lin a sógornőjére való v issza
em lékezés s z o m o ríto tta , aki 8 hónappal előbb Ü rm ényben h a lt el s m in t írja , h a 6 évet tö rö lh etn e emlékezetéből, nem cserélne senkivel.
Ü rm ényből Neszm élyen á t P e stre u ta z o tt, útközben R ousseau E m iljé t olvasva. Véleménye R ousseau ró l még jobb, m in t előbb volt. Ú gy ta lá lja , hogy az olyan em bereket, am ilyen R ousseau, életükben m egégetik s később im ádják csak, m ert ők nem azok
k al élnek, akikk el szü lettek , hanem azok kal, akik 100— ‘200 évvel később születnek.
P esten először v a llá si kötelességének tesz eleget; tem plom ba m egy s a ferencieknél m eggyónik és áldozik. H ó do lt régi szenve
délyének is, tö b b szö r m egfürdik a D u nában , am i feltűn ést kel
te tt. M eg tek in tette a v á ro s lig e te t, de bíz sem a város, sem a nép, sem a p esti tá rs a s á g nem v o lt Ínyére való. F erdinánd főherceg, fő h ad paran csno ka ebédre h íja s o t t régi ism erősével, gróf Radeczky a ltá b o rn a g g y a l m e g tá rg y a lja a bekövetkezhető k a to n a i lehetőségeket. M ásnap b e m u ta tta a főhercegnek és kísé
retének P á ris nevű lo v át, m ely időközben u tá n a érk ezett s ez alkalom m al több lókedvelővel ism erkedett meg.
A néhány nap a l a t t úgyszólván az egész p esti tá rs a s á g g a l é rin tk e z e tt s m int tré fá s a n megjegyzi, az öreg asszonyok nagyon m egkedvelték. Véleménye M ag y aro rszág ró l az, hogy z e n itjé t m ár elérte és sülyed, m ert az idegen b ev án do ro lt elem növekszik, a regi m agy ar faj közel van a meddőséghez, a nemesség erkölcsileg es te stile g beteg, a h áz asság szentsége, a csa lá d ap án a k m éltó
ság a még név s z e rin t sem ism eretes.
M ár ekkor egy oly bölcs eszm éjét lá tju k felcsillanni, am ely
nek m egértése érdekében később so k a t h arco lt. A z t m ondja, h a m a egy 2000 év e lő tti bölcs felébredne és tu dn i a k a rn á, m elyik nép h atalm asab b a többinél, nem a z t kérdezné, hogy m elyik az uralkodó nyelv. A z erő set u tán o zz ák mindenben, a nyelvben is:
erősebb pedig csak az okosabb.
_ A m á r tö b b szö r m e g te tt ú to n h a la d v a Debrecenbe éppen v asá rk o r é r t s az v o lt a benyom ása, hogy olyan ez a város, m in t m ikor az em ber K o n stan tin áp o ly b an p estis idején k ö t ki.
Debrecenből B alm azú jv áro sb a rá n d u lt ki néhány ménes meg
tekintésére, állom áshelyére, B ihardiószegre pedig m ájus 4-én érke
z e tt meg.
3. FE JE Z E T .
(IMnkódása, hogy nőm m ehotett A ngliába s hogy nem le tt őrnagy. Elégedetlen
sége a társasággal, a k aton asággal és önmagával. Ismeretsége Wesselényivel.
Erdélyi útja. Forrongás az ezredben. Szabadságon.)
D iószegen rendes k a to n a i sz o lg á la ta m e lle tt g y ak ran lá to g a tta meg a környékbeli helységeket, úgy hogy 2 hónapi o tt- időzése a l a t t m ég erdélyi ú tja e lő tt Debrecen, Diószeg és N agy-
X V I DR. VISZOTA GYULA
v á ra d vidékét teljesen m egism erte. K ülönösen g y ak ran v o lt N ag y
v árad o n és a közeli F elixfürdóben, ennek meleg fo rrá s a m ia tt E gyszer meg éppen gy alo g m ent 11 óra a l a t t F elix fü rd ő rő í B elényesre. Az an g liai k ik ü ld etés m e g h iú su ltá t i t t is fá jla lta P e ste n á tu ta z tá b a n azt, gondo lta, m ajd h ír t kap, hogy térjen v issz a Becsbe. M ikor D iószegre m egírják, hogy kik k isérik h e r
ceg E s te rh á z y t, fá jla lja , hogy nem ő t jelö lté k ki, m ert hisz M ettern ich m egígérte neki s ő nagyo n szívesen m ent volna.
Eszébe^ j u t o tt azonban, hogy filozófus a k a r lenni, aki semmin sem bánkódik s aki az esem ényeket n y u g o d tan szem léli. S azt ó h a jtja , v ajh a m indig szeme e lő tt volna, hogy ig azán független és bölcs a k a r lenni. V ig asz ta ló d ik azzal az igazán bölcs gondo
la tta l, hogy az em berek nem boldogok, m ert nem a k a rn a k bol
dogok lenni.
A függetlenség g o n d o la tá v a l g y ak ran fo g lalk o z o tt, de m ások is fig y elm ez te tté k erre. E gy szer ezredese rosszkedvű v o lt, éreznie k e lle tt, hogy á llá s a m ily tű rh e te tle n . M áskor főh ad n ag y a és fele
sége úgy vélték, é rth e te tle n , m iért is szolgál. Széchenyi így v á la sz o lt re á : „A fü g getlenség lelkének belső n y u g a lm á tó l "függ a m it csak Iste n , em beriség, h a z a és s a já t csa lá d ja irá n ti k ö te
lességének leg p o n to sab b teljesítésével t a r t h a t meg tis z tá n és ta rtó s a n . V agyon, egészség, cím és ta p a s z ta la t csak m úló javak, a jó lelkiism eret a börtö n b en is pom pás vigasz. A ki egészséges' akin ek tek in tély es vag y o n a van, az k öteles h az áján ak szolgálni*4!
Ily en gondolatok, de becsvágya is s a rk a lta , hogy Mecséry táb o rn o k ta n á c s á t kövesse. M egérkezése u tá n azo n n al í r t M orvay Ig n ácn ak , az őrnagyi kinevezésre m ár soro s k a p itá n y tá rs á n a k , hajlandó-e ra n g s o rá t átengedni. M orvay h ajlan d ó v o lt, de Széchenyi keveset a já n lo tt, évi 100 a ra n y a t, m íg él, az ő k ív á n s á g á t meg Széchenyi s o k a llo tta s íg y b á r többször tá rg y a lta k még ez ügy
ben, a tá rg y a lá s eredm énytelen m aradt.
A m ikor m eg h a llo tta , hogy a n á la fiatalab b g ró f W rb n a L ászló , a főudv arm ester fia soronkívül ő t is m egelőzve ő rn ag y le tt, b án k ó d o tt, de még jo bban azon, hogy az 1. huszárezred folyam o
d o tt, ne vigyék el W rb n á t az ezredtől. Nem h a llg a th a tta el a z t a m egjegyzését, hogy szép lesz, h a végül az egész m ag y ar nem zet G sehországnak (W rb n a t. i. cseh v o lt) önként a lá v e ti m agát.
M ajd az az ö tlete tá m a d t, hogy a Bécsbe táv o zó ezredesét meg
k éri, ígérjen 500 a r a n y a t annak, aki őrnagyi elő lép tetésé t kieszközli. M ajd meg felteszi m agában, hogy a szem le u tá n a csá sz á rh o z megy és keresztülviszi, hogy ő rn a g g y á nevezze ki • h a pedig ez sem sikerül, k a to n a i ra n g já ró l lemond.
A m ag y ar nemesek közül tö b b sz ö r felkereste a még Bécsből ism erős Pécsy F eren cet, to v áb b á L á n y i Im re alisp á n t, Dobozy M ihály sz o lg a b iró t, Som bory Im ré t, a későbbi ország g y ű lési kö vetet K lo b u sitzk y József fő isp á n t. M indegyikre tu d v a la m it m on dan i’
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÉL E T E ÉS MŰKÖDÉSE X V I I
n ag y o b b részt h á trá n y o s t. Péchy F erencet, aki Bécsben nagyon szab ad k ijelen tések et k o c k á z ta to tt meg, névtelen levéllel a k a rja e szo kásábó l k ig y ó g y íta n i s m osolyog, am ikor sógorával e név
telen levelét neki felolvassa s a megye ú tjá n a h e ly ta rtó ta n á c s hoz a k a rja küldeni.
Ezredeséről, a tö rz s tis z te k rő l nincs jó véleménye, helytelen cselekedeteikről egész la js tro m o t so ro l fel. A nemesi tá rs a s á g viselkedéséből az o rszág süllyedésére k ö vetkeztet s hogy M agyaror
szág m ár kiélte m ag át. A n ag yváradi F ehérló korcsm áros neje a szín h ázb an olasz d allam o t énekelt, anélkül hogy hang ja volna, vagy o laszu l t u d n a ; ebből is l á tj a a nem zet süllyedését, H a h allja, hogy ez vagy az nekünk elég jó, azo k at, kik ezt m ondják, szeretné jól elp áho ln i és k io k ta tn i, m ert aki velejében nem nemes, előkelő és kiv áló, az nem is lesz soha ilyen és azon nem is seg íth etn i. N agy v árad o n a m ag y ar ügyek menetéből ítélve a z t véli, hogy h a eltáv o zik a k a to n a sá g tó l, nincs m ás előhaladása m int a fogság, b á r szíve a legmelegebb h a z a s z e re te ttő l buzog. De a m ikor a k irá ly t a h a z á tó l a szo lg ála tb a n el lehet v álasz tan i és az egyik m egbotránkozik, h a a m ásiknak h a s z n á ra van, akkor — m int í r j a — inkább C olum biába megyek m eghalni !
A p o litik a i események érdeklik s i t t a bécsi O esterreichischer Beobachter és a W iener Z eitu n g a h írfo rrá sa . A török-görög hírekkel az o nb an nincs megelégedve. A z t olvassa ki a hírekből, hogy a szab ad ság u k ért küzdő görögök ellen a törökökkel eg y ü tt fogunk harcolni. E z t nag y ig a z sá g ta la n sá g n a k ta rta n á , amely nem já r á ld ássa l és A u s z tria elveszti így A nglia, F ran ciao rszág , Sp an yolország és m inden ig a zsá g szerető ember becsülését, Nem le tt u gyan háb orú , viszont azonban A u s z tria lépésről-lépésre sülly edt a közvélem ényben.
A k ato n ai szellem ről és állap o to k ró l szin tén nem n y ila tk o zik kedvezően. A m ikor ő rn a g y a szá zad ját m egvizsgálja s meg
elégszik az állapottal* tu d a tá b a n van an nak, hogy elnéző volt.
A m ikor szá z a d ja a lovaglást, és éles lö vést m u ta tja be, nincs megelégedve vele, m e rt a lovak rosszak, a fegyverek pedig éppen csak d u rra n á s ra valók. A rendszer és a hadi g y ak o rlato k ^—
véleménye sze rin t — nem a főcélt, a h á b o rú t t a r tjá k szem elő tt.
A szerencse e lro n to tt bennünket. A helyes szervezéshez senki sem é r t az országban; s ta p a s z ta la ta sz e rin t az intézkedések és minden tevékenység nem hat. tovább csak a közelgő ünnepélyre, ö ssz p o n to sítá sra , szem lére vagy tá b o ro z á sra . A z tá n pihenhetünk ! De a hib a nem csak alul van. H á b o rú t vagy töm eggel, vagy a k ato n ák m inőségével n y erh etn i. E lő tte a fontos kérdés az a k a to n a sá g o t illetőleg, hogy mi jobb az o rsz ág ra nézve : a meny- nyiség vagy m inőség?
S a já t m agával, egészségével is elégedetlen. Majd az a_ p a n asz a, h o g y n ap ró l-n ap ra soványabb s ekkor azzal vigasztalódik,
G ró f Széchenyi István élete és működése.
