D O L G O Z A T O K A Z ORSZÁGOS M Ű S Z A K I KÖNYVTÁR MŰHELYÉBŐL I I I .
KÜLFÖLDI IDŐSZAKI K I A D V Á N Y O K H A S Z N Á L A T A A Z O R S Z Á G O S M Ű S Z A K I KÖNYVTÁRBAN (MÁSODIK, BEFEJEZŐ K Ö Z L E M É N Y )
OMK-munkaközösség *
Országos Műszaki Információs Központ és Köny viár
A z Országos Műszaki Könyvtár (OMK) külföldi időszaki kiadványai használatának 1985. szeptember elseje és november harmincadika között megtartott számlálásából ezúttal azokat az adatokat kívánjuk b e m u t a t n i , értelmezni és értékelni, amelyek a szo
rosan vett könyvtári szolgáltatások keretében, i l letve azok keretében is igényelt folyóiratokra vonat
koznak. Feldolgozásunk e része egyfelől az időszaki kiadványok igénybevételének általános törvény
szerűségeihez szolgáltat hazai adalékokat, másfelől szervezési szempontból szolgál számunkra vagy iga
zolásul, vagy tenni való-kataszterül.
A közlendő adatok és adatcsoportok az alábbi alapmennyiségekre vezethetők vissza:
• összesen 2111 könyvtárilag használt külföldi időszaki kiadvány, amiből az Országos Műszaki információs Közponi és Könyvtár (OMIKK) infor
mációs kiadványaiban 749-et n e m referálnak, legfeljebb tallóznak, 1362-t pedig módszeres refe
rálásnak vetnek alá,
• 35 204 kielégített kérés, melyből 7202 esett a n e m referált, 28 002 a referált folyóiratokra.
A használat intenzitása
A nem referált 749 folyóirat átlagos igénybevételi gyakorisága számlálásunk három hónapja alatt 9,61
A munkaközösség tagjai: Benyó Gyvláné. Berki Sandámé, Fekete Oáborné. Maurer Péter, Poilini Rita, Szepesváry Tamás ÉS V. Hutya Györgyi.
Számitógépes munkatárs: Czabaj József.
A szövegei irta: Futala Tibor.
v o l t , az 1362 referálté 20,56. Ez utóbbiak több m i n t kétszeres használati intenzitása meggyőzően tanú
sítja, hogy a referált folyóiratok körét a rendelke
zésre álló válaszlék legértékesebb, nemzetközileg is ilyennek elismert egyedeire figyelemmel és — értve ezen a hazai műszaki K + F , felsőoktatás és az ipar szükségleteit — "nekünk kellő m ó d o n '1 jelölték k i , illetve e két szempont szerint próbálják folyamato
san karbantartani, a m i — m i n t már korábban utal
tunk rá — jelenlegi körülményeink között egyre ne
hezebb feladat.
A z átlagos igénybevételi gyakoriság, különösen így: csak a ténylegesen kért címeket alapul véve, persze eltakarja a világon mindenütt kimutatható lé
nyeget, a nagyon intenzív használatnak felettébb kevés címre irányulását.
Ha itt egy pillanatra a számlálásba bevont vala
m e n n y i - összesen 3580 - primer időszaki kiadvá
nyunkat tekintetbe vesszük, azt kell megállapíta
n u n k , hogy az összes könyvtári szolgáltatási kereslet 50,80%-át, tehát j ó felerészét, ennek az állomány
nak mindössze 4,77%-ával, azaz 171 folyóirattal elé
gítettük k i ( v ö . a közlemény /. mellékletében talál
ható használtsági toplistával). Ha csak a könyvtárilag ténylegesen használt 2111 folyóiratunkkal számo
l u n k , akkor ez a kitüntetetten népszerű halmaz 8,1%-os részesedésű.
Összehasonlításul: a British Library Lendtng Divi- sion (BLLD) néhány évvel ezelőtt teljes címállomá
nyának 4,43%-ával abszolválta a forgalom 80%-át.
Noha a két állomány és forgalom között ég és föld a különbség, a használat koncentrálódása mindkét esetben megfigyelhető. H a a hazai folyóiratok for
galmát is bevontuk volna a számlálásba, a koncent-
268
T M T 34. étf. 1987.6. S Í .
ráció mértéke valószínűleg nálunk is magasabb lett volna [1].
Visszatérve a könyvtári szolgáltatások keretében kért külföldi folyóiratainkra, megállapítható, hogy tekintélyes részüket — a n e m referáltak több m i n t egyharmadát (267 c í m ) , a referáltaknak pedig 15%-át (210 cím) — az egyszer-egyszer használt for
rások teszik k i . A n e m referált folyóiratok további 21%-át (157 c í m ) , a referáltak több m i n t 10%-át (140 cím) mindössze két alkalommal kérték. H a - bizonyos óvatossággal — a háromszori igénybevé
telt is "búvópatakszerűnek", azaz olyannak vesz- szük, hogy az általa minősített folyóirat iránti érdek
lődés korántsem folyamatos, kettős mezőnyünkből 918 időszaki kiadványunk (ez a teljes sokaságnak m a j d n e m 44%-a) használatának vonatkozásában kell feltételeznünk a " m a engem, holnap téged"
esetlegességét.
Másként m o n d v a : ha számlálásunkat valamikor meg tudnánk ismételni, egyáltalán n e m biztos, hogy az 1 — 3-szor használt folyóiratok körébe n e m lépnének-e be a mostani számláláskor nem kért cí
m e k n e k akár tucatjai is, illetve n e m esnének-e k i belőle garmadával az ezúttal, m o n d j u k így: gyenge
esetleges érdeklődést kiváltó folyóiratok.
A z 1—3-szor kért folyóiratok iránti igény közel 20%-a a régi (1980-at megelőző) évfolyamokra esik, sőt 182 olyan cím is előfordul köztük, ame
lyeknek kizárólag ilyen évfolyamait igényelték. A közepesen ( 4 - 1 0 - s z e r ) , az erőteljesen (11 — 50-szer) és a nagyon erősen (51 —451-szer) használt csoportokban a régebbi évfolyamok iránti érdek
lődés aránya alacsonyabb ( n e m egészen 2%-tól 17,5%-ig terjed), a m i ugyan rendszerint nagyobb számszerű szolgáltatási értékeket eredményez, ám a ritkán használt kategóriában mért aránnyal való összehasonlításban mégis annak igénybevételi eset
legességét erősíti meg.
Számlálásunkban a könyvtárilag n e m használt és e ritkán-esetlegesen — 1 —3-szor — használt kate
gória kikülönítése részint — m i n t már jeleztük — megismételt, a mostani eredményeket felülvizsgáló számlálás szükségességére hívja fel a figyelmet, ré
szint pedig egy nehezen megvalósítható óhajra: egy ilyenfajta számlálás párhuzamos elvégzésére több hasonló gyűjtőkörű nagykönyvtárban. Ez utóbbi akció eredményeként már országos méretekben le
hetne megkísérelni a külföldi időszaki kiadványok racionálisabb beszerzését, az állományukkal való ésszerűbb gazdálkodást, kezdve az országosan egy- egy példányban járatás vállalásán, befejezve a kül
földi másolatszolgáltatásokra való "hagyatkozás" e l eihatározásán. Talán n e m is kell megjegyeznünk: e l sősorban n e m a mindenáron való takarékoskodás miatt (az ostoba takarékoskodásnál nincs ártalma
sabb d o l o g ) , hanem egy, a jelenleginél optimálisabb és folyamatosabb érdeklődést keltő választók felhal
mozása érdekében.
A legalább 4 - 1 0 - s z e r kért folyóiratoktól kezdve számítható a rendszeresen, ezen belül azonban mar
kánsan különböző intenzitással használt állomány, azaz állományunk törzse. Ennek igénybevételi sajá
tosságairól az 1. táblázol tájékoztat.
Táblázatunkból az alábbi jelenségekre, t r e n dekre, szervezési " j a v a l l a t o k r a " szeretnénk felhívni a t. olvasó figyelmét:
• Rendkívül frappánsan m u t a t k o z i k meg a külföldi időszaki kiadványok legújabb számai iránt az ér
deklődés, m o n d h a t n i : szakirodalmi szomj, amely
— a közepesen (4 —10-szer) használt kategóriától eltekintve — az összes kérés 50 —70%-át tette k i , mégpedig emelkedő irányzattal a legnépszerűbb
nek bizonyult folyóiratok felé haladva. Ha ehhez az i t t n e m közzétett háttértáblázatunkból hozzá
tesszük, hogy az 1 9 8 4 - 1 9 8 0 közötti évfolya
m o k r a irányuló érdeklődésből az 1984, évfolyam iránti további 15%-át jelenti az Összes érdeklődés
nek, elmondható; az összes kérés 65 —85%-át a tárgyévi és az azt megelőző évfolyamból elégítet
tük k i .
• A közepesen használt (4— 10-szer kért) kategóri
ában, ahol az átlagosnál több ritkább (negyed- és féléves) periodicitású cím található, miközben e folyóiratok megjelenési és ideérkezési " f e g y e l m e " is laza, az érdeklődés z ö m e a tárgyévet megelőző évfolyamra nehezedik. Konkrétan: i t t a referált folyóiratok keltette igények 65,82%-át, a n e m referált folyóiratok által keltetteknek pedig 64,08%-át elégítettük k i az 1985. és 1984.
évi számokkal. Következésképpen a "tárgyév + az azt megelőző évfolyam" formulával megfogal
mazható érdeklődésdominancia e használati kate
góriánál is érvényesül.
• A közepesen használt kategóriát illetően szem
betűnik az is, hogy benne különösen alacsony százalékarányt képviselnek a referált folyóiratok tárgyévi számaira irányuló kérések. Ennek az az oka, hogy a referálás időben elhúzódó folyamat.
Szerencsére, ez a késleltetés a következő — a 11 — 20-szor használt — kategóriától kezdve csökken, majd a 31 —40-szer használt folyóiratok kategóriájától fogva megszűnik, sőt a referált folyóiratok tárgyévre vonatkozó igényléseinek aránya magasabbá válik, m i n t a nem referáltakra vonatkozóé. "Cheréhez les m i c r o f i c h e s " — ad
hatjuk meg a magyarázatot a jelenségre, u i . a szóban forgó magas használtsági arányú kategóri
ákban előrehaladva, m i n d gyakrabban fordulnak elő a referálás előtt m i k r o f i l m l a p r a vett cimek (összesen 370 folyóiratról van m i k r o f i l m l a p o s
269
változatunk), amelyek főként a másolatküldő szolgáltatásokban használhatók eredményesen.
( A z olvasó, hacsak teheti, az eredeti papírpéldá
n y o k h o z ragaszkodik.) Ezenfelül a legintenzíveb
ben használt két kategóriát illetően a m i k r o f i l m - lapok megléte azt is érthetővé teszi, hogy egyálta
lán miként tudjuk az abnormis számosságú igé
nyeket kielégíteni. A mikrofilmlapozás kérdésére a használati csatornák ismertetésekor még vissza
térünk.
• A táblázat igazolja azt a gyakorlatunkat, hogy a folyóiratainkból m i n d i g csak a tárgyévi évfolya
m o t , valamint az azt követő 5 - 5 évfolyamot tá
roljuk M ú z e u m utcai székhelyünk raktárában.
A z ennél régebbi évfolyamok törökbálinti raktá
runkba kerülnek. Más kérdés, hogy i n n e n évente mégis legalább 10 külföldi folyóiratkérést kell kielégítenünk, s ez az egyéb — hazai folyóira
tokra, monográfiákra és más d o k u m e n t u m o k r a
OMK-munkaközösség: Dolgozatuk a z O M K műhelyéből I I I . . . vonatkozó — kérések kiszolgálásával együtt i n dokolná egy másolóberendezés telepítését Török
bálinton, a m i n e k következtében a jelenlegi állo
mányszállítás jelentős hányada válnék szükségte
lenné, illetve egyszerűsödnék másolatszállítássá.
• Végül: a kérések viszonylag kevés címre k i m u t a tott irányulása felhívja a figyelmünket a Múzeum utcai folyóiratraktár állománytelepítési gyakorlata ésszerűsítésének a lehetőségére. Egyszerű és nem munkaigényes jelzetelési megoldást találva, kívánatosnak látszik egy kb. 700 címből, azaz a számláláskor több m i n t tízszer keresett címekből és m i n d i g 6x700 évfolyamból álló törzsgyüjte- mény kialakítása a raktárnak az olvasóteremhez legközelebb lévő szintjén. Ez az ott dolgozóknak jóval kevesebb járást, az olvasónak gyorsabb k i
szolgálástjelentene, illetve a dolgot a m i k r o f i l m - lapoztatással szorosan koordinálva, a jelenleginél jóval megbízhatóbbat is.
/. táblázat A legalább négy alkalommal kért folyóiratok részesedése a használatból
és a használat megoszlása különböző' évjárataikban
Kéréskategória A kategóriában kért A kategóriára esö A kérések egyes évjá- folyóiratok száma kérések száma és rátákra esö %-aránya és %-aránya a nem %-aránya a nem 1985 1984 - 80 1979- 45
referált, illene a referált, illetve a referált referált folyóiratok folyóiratok iránti
kórét tekintve összes kérésben
4-10-szer
N R 131 (18,55} 804 (11,16) 30,05 54,31 15,64
N 351 (25,77) 2224 (7,94) 16,01 70,36 13,63
11-20-szor
NR 61 (8,14) 913 (12,67) 51,70 30,72 17,58
R 210(15,42) 3191 (11,39) 49.35 41,15 9,50
21-30-szor
NR 27 (3,69) 693 (9,62) 57,72 27,53 14,75
R 90 (6,61) 2281 (8,44) 53,70 36,33 9,97
31-40-szer
NR 15 (2,00) 525 (7,29) 52,85 39,70 7,45
R 65 (4,77) 2266 (8,09) 58,29 28,39 13,32
41-50-szer
NR 7 (0,93) 322 {4,47) 65,52 18,96 15,52
R 57 (4,18) 2602 (9,29) 69.83 22,08 8,09
51-60-izot
NR 9 (1,20) 503 (6,98) 66,20 32,07 1,73
R 26 (1,91) 1438 (5,13) 68,98 26,67 4,35
61-nél többször
NR 21 (2,81) 2723 (37,80) 59,90 38,37 1,73
R 115 (8,43) 13 216 (47,10) 71,91 26,03 2,06
NR = nem referált; R = referált.
270
T M T 3 4 . é»f. 1987. fi. sz.
A használat csatornái
Külföldi folyóirat-állományunkhoz — akárcsak állományunk más részeihez - többféle csatornán lehet hozzáférni [ 2 ] . Ez részben a változatos formá
ban jelentkező kereslet következménye, de részben azé a tényé is, hogy az O M K - b a csak az elmúlt egy
két év folyamán kerültek át maradéktalanul azok a másolatküldő szolgáltatások, amelyeket korábban az O M I K K más szervezeti egységei alapítottak és működtettek.
A szolgáltatások leghozadékosabb csatornái olvasóinkat-megrendelőinket szolgálják, de v a n köztük két olyan is (fordításmegrendelésekhez primer d o k u m e n t u m o k másolatainak szolgáltatása, belső kölcsönzés), amelyekkel — a referálásra és tal
lózásra bocsátásnak az állományba kerülést meg
előző műveletein kívül — intézményünk informá
ciós tevékenységét látjuk el a később szükségessé váló szakirodalommal.
Tekintsük át mindenekelőtt a szóban forgó csa
tornák működési hozamát bemutató 2. táblázatot.
Ha n e m feledkezünk m e g , m i n t ahogy n e m is szabad megfeledkeznünk arról, hogy a n e m referált folyóiratok fenti százalékarányai mögött csak alig több, m i n t egynegyednyi számosságok állnak a refe
rált folyóiratok mögött meghúzódóakhoz képest, azt kell m o n d a n u n k , hogy a kél mintahalmazban egyaránt előfordulnak igénybevételi hasonlóságok és különbségek.
A leghagyományosabb igénybevételi m ó d o t , az olvasótermi használatot illetően parányi az eltérés.
Noha az igénybevételnek ez a módja — tudjuk az O M K működését tükröző adatok idősoraiból — csökkenő tendenciájú, a maga 55%-os részesedésé
vel még m i n d i g a "legmonstruózusabb t ö m b " .
Ezért is tennénk j ó l , ha a raktározási koncentrálást - a törzsgyűjtemény kialakítását - minél előbb megvalósítanánk.
A referálás tényének hatása a különféle másolat- küldő szolgáltatások arányainak egymás közötti elté
réseiben m u t a t k o z i k meg. A z t , hogy az olvasószol
gálati kártyákat a megrendelők a referált folyóiratok esetében veszik nagyobb arányban igénybe, az m a gyarázza, hogy e kártyák a szakirodalmi tájékozta
tókban honosodtak m e g teljeskörüen [31.
A reprográfiai műhelyen keresztüli másolatren
delések részesedésének a referált folyóiratok köré
ben elért magasabb aránya pedig arra a történeti tényre vezethető vissza, hogy a jelenlegi szakiro
dalmi tájékoztatók elődei, a műszaki lapszemlék idején az általuk keltett másoltatási igények kielégí
tését túlnyomórészt ebbe a csatornába terelték.
A fordításmegrendelések primer d o k u m e n t u m o k másolatával való ellátásában a referált folyóiratoknál regisztrált magasabb részesedés szintén a szakiro
d a l m i tájékoztatók figyelemfelkeltő hatásának tulaj
donítható.
A helyben másoltatás és a könyvtárközi köl
csönzés vonatkozásában a n e m referált folyóiratok értek el magasabb arányt. Ez azért van így, m i v e l az e csatornákban igényelt folyóiratok "kimazsolázásá- h o z " nincsenek hazai referálólapok (a külföldiek pedig alig járnak a m u n k a h e l y i szakkönyvtárakba, n e m is beszélve arról, hogy egyelőre igen kevés szakembernek v a n lehetősége az online szolgáltatá
sok igénybevételére i s ) , és esetükben a reprográfiai műhelynek adott megrendelés sem vált annyira köz
keletűvé, m i n t a referált, tehát az alaptájékoztatást illetően a m u n k a h e l y e k i g " e l m e n ő " időszaki kiad
ványok esetén. Feltételezhető az is, hogy a n e m re
ferált lapok cikkeinek másolatait magasabb arányban
2. táblázat A külföldi folyóiratok használati csatornái és működési hozamaik
A csatorna megnevezése
Igénybevételének %-aránya nem referált referált
folyóiratok esetén
Másolat megrendelés olvasószolgálati kártyán 3,12 4,70 Másolat megrendel és a reprográfiai műhelyen keresztül 10,85 13,38 Másolatküldés könyvtárközi kölcsönzés kereteben 7,18 6,40
Helyben másoltatás 10,24 6,97
Forditásmegrendélésekhez primer dokumentum
másolatának szolgáltatása 6,24 10,93
Olvasótermi használat 54,74 55,18
271
O M K - m u n k a közösség: Dolgozatok az O M K műhelyéből I I I . .
veszik igénybe az egyéni megrendelők, m i n t a refe
ráltakét. Ezt a n e m referált folyóiratok régebbi évfo
lyamai iránti általában intenzívebb érdeklődéssel lehet dokumentálni.
Szembetűnő, hogy a referálást megjárt folyóira
tok belső kölcsönzési aránya lényegesen alacso
nyabb a n e m referáltakénál. A z információs szer
kesztőségek tehát általában azt is "jól megnézik m a g u k n a k " , amit esetleg csak a későbbiekben kíván
nak vagy tudnak hasznosítani.
Az igénybevételi csatornák szemügyre vétele szá
m u n k r a két szervezési tennivalót ír elő;
• Valahogyan (fokozatosan, a feltételek megterem
tésétől függően stb.) e csatornákat a primer d o k u m e n t u m o k (vagy mikrofiimlap-változataik) má- soltatásra való raktári kiemelésének pontján egy
ségesíteni k e l l , m i v e l jelenleg — elvetendő ha
gyományként — a párhuzamosan és egymástól függetlenül befutó kérések "egymás o r r a " elől szedik el a kielégítésükhöz szükséges d o k u m e n t u m o t , ami az igénykielégitést feszültté és vonta- tottá teszi. Emiatt a szaksajtóban és a közvetlen olvasószolgálatban joggal érnek bennünket bírá
latok, olykor indulatos kifakadások.
• A z igények jelentős részének igen kevés folyó
iratra való koncentrálódása és a másolatszolgálta
tások iránt megnyilvánuló igény magas aránya együttesen teszi szükségessé, hogy a nagyon erősen használt két csoportban (50-nél, illetve 60-nál több kérés) hiánytalanná legyük a refe
rálás előtti mikrofilm-lapoztatást. Ez viszony
lag n e m sok, mindössze további 70 folyóirat míkrofilm-lapoztatásba való bevonását köve
teli m e g . így az Összes használat 45%-át kitevő másolatszolgáltatás j ó háromnegyedét m i k r o f i l m lapok révén elégíthetjük majd k i , mégpedig túl
nyomórészt 2 — 3 évfolyamnyi mikrofilmlapokat tartalmazó kollekcióból. Hogy mindez követke
zetes legyen, a másolatszolgáltató munkatársakat is le kell szoktatni — s ez n e m könnyű feladat - a papírpéldányok igénybevételéről.
Meddig él egy folyóirat?
Ha Örkény István egyik legkiválóbb novellájának címét adaptálva, feltesszük a kérdést: " m e d d i g él egy folyóirat?", már olvashattuk e közleményben, hogy - legalábbis az O M K - b a n - igazában és túl
nyomórészt kél évig.
A z összesen 2111 könyvtárilag használt folyóirat közel egyharmadának (31,51%-ának) azonban 1980-on túlmutató igénybevételi utóélete is van.
Ennek az utóéletnek a mértékét a már említett hasz
náltsági toplistán ( 1 . melléklet) konkrét címeken is
tanulmányozhatjuk, u i . nemcsak használtsági rang
sor szerepel rajta, hanem annak megjelölése is, hogy az egyes folyóiratokból melyik volt a legré
gebbi kért évfolyam (1984, 1983, 1982, 1 9 8 1 , 1980), illetve évfolyamcsoport ( 1 9 7 5 - 1 9 7 9 , 1 9 7 0 - 1 9 7 4 , 1 9 6 0 - 1 9 6 9 , 1 9 4 5 - 1 9 5 9 ) . E korcso
portok minimálisan a befejező évig (1979, 1974, 1969, 1959) igazolható érdeklődést jelentenek. T o p listánk egy másik adatával, nevezetesen hogy az ösz- szesen 10 korcsoportból hányban volt igény az adott folyóiratra, az igénybevétel folyamatosságának mér
tékét tudjuk bemutatni.
A 7 —10 korcsoportban igényelt időszaki kiadvá
nyokból egy másik listát is előállítottunk, a legfolya- matosabban igényelt folyóiratok toplistáját (2. mel
léklet), amely ezenfelül arról is vall, hogy bár a leg
frekventáltabb folyóiratok közül kerül k i a legfolya- matosabban használtak túlnyomó része, de azért kis számban előfordulnak köztük új korukban csak kö
zepes inienzitással használt folyóiratok is.
A z 1. melléklet jellemző adatait táblázatban is fel
dolgoztuk (3. láblázat). Ebből megtudjuk, hogy 171 legpreferállabb folyóiratunkból folyamatosan m i n d össze 95-öt vettek igénybe olvasóink-megrende
lőink, ami e mintahalmaz 55,55%-a. Á m a folyama
tosság túlnyomó része legfeljebb 6 éves retrospekii- vitást jelent, s igy mindössze 20 legpreferállabb fo
lyóiratunkra (a halmaz 11,69%-ára) mutatkozott tartósabban — minimálisan 1979-ig, maximálisan 1959-ig — igazolható igény. ( A "minimális
maximális" megfogalmazást az teszi szükségessé, hogy a régebbi évjáratokat illetően már korcsopor
tokkal dolgoztunk. A teljesség kedvéért: a számlá
lásban volt egy " 1 9 4 5 előtti" korcsoport, ám arra egyetlen kérés sem érkezett.)
A 2. mellékletben szereplő toplistára összesen 69 folyóirat került m i n t olyan, amelynek viszonylag fo
lyamatos a használata (legalább 7 korcsoportban kérték). Közülük 43 a legpreferáltabb folyóiratok listáján is szerepel, 26 a ritkábban, de minimálisan a legalább 11 - 20-szor kért kategóriából való.
A toplistákon szereplő folyóiratok m e r e v temati
kai összetételének elemzésétől eltekintünk. Részint terjedelmi okokból, részint pedig azért, m i v e l az e l mélyült elemzésnek több szempontúnak (sok a kettős, a hármas stb. tematikájú folyóirat, a jelleg ár
nyalt megállapításának szülségessége stb.) kellene lennie, a m i e folyóiratok használóinak feladata (volna). A használtsági toplistára felkerült n e m re
ferált folyóiratok kétharmada mindenesetre az isme
retterjesztő és/vagy a hobbikategóriába tartozik, ezen belül igen változatos tematikájú (gépkocsi, rádió, t v , fényképezés, modellezés, számítástechni
ka és persze: általános tematika). A z i t t szereplő, immár szakfolyóiratinak minősíthető címek, ame-
272
T M T 34. évf. 1987. 6. sz.
.1. láblázat A legpreff.rallabb külföldi folyóiratok iránti i&tny tartóssága
Évi'évkor, amcd- Nem referáltak Referáltak Együtt dig az igény Összesen Megszakí összesen Megszaki- Összeseit Megszakí
terjed tatlanul mtlumil tatlanul
1985 1 1 3 3 4 4
1984 5 5 20 20 25 25
1983 7 7 IS IS 22 22
1982 4 4 8 8 12 12
1981 1 1 18 li) 19 I I
1980
— —
6 i 6 1min. 1979 4 3 26 3 30 6
min. 1974 4 3 15 4 19 7
min. 1969 1 1 18 s 19 6
min. 1959 3 - 12 1 lí l
Megjegyzés: A táblázatban szereplő folyóiratok tényleges életkorát és OMK-ban tarthatóságának korát nem vizsgáltuk.
lyek a harmadik harmadot töltik k i , túlnyomórészt általánosabb vagy szélesebb körű érdeklődésre szá
mító tematikájúak. Szűkebb szakosodott folyóirat kettő-három akad közöttük.
A használtsági toplista referált folyóiratai jelleg
zetesen szakfolyóiratok, legfeljebb néhány sorolható be közülük ismeretterjesztőnek is. Az általánosabb érdeklődést v o n z ó folyóiratokon kívül a listában négy tematikai koncentrálódás figyelhető meg ( a l kalmazott vegyészet-vegyipar, gépgyártás, híradás
technika és elektronika-számitógép), egyébként a bányászaton kezdve, befejezve az út- és vasútépiié- sen, meglehetősen szóródó - 1 — 5 folyóiratot ma
gáénak mondható — a tematikai mezőny.
A 2. melléklet toplistája annyiban különbözik az elsőtől, hogy benne az iméni jellemzett toplistánk tematikai koncentrálódásai még jellegzetesebbekké váltak. Különösen a vegyészek szakirodalom
használatában figyelhető meg a visszatekintés ref
lexe, amiben a szakma megalapozottsága és teljesít
ményei tekintetében való "magára adása" egyaránt tükröződik.
Legvégül: érdemes egy pillantást vetni a toplistá
inkban szereplő folyóirataink nyelvi összetételére.
A z angol nyelvű folyóiratok túlsúlya (62,94%-os részesedés) a m i folyóirat-használati felmérésünk által is tanúskodik arról, hogy az angol nyelv m i n d meghatározóbb szerepre tesz szert a tudományos és szakmai kommunikációban. A német nyelvű folyó
iratok képviseltségének 27,91%-os aránya már ke
vésbé vezethető vissza e nyelv ismeretének magyar
országi hagyományaira, m i n t arra, hogy a legutóbbi évtized fejleményeként bizonyos fokú másodlagos térhódításnak örvend.
Toplistáinkban a többi nyelven megjelent folyó
iratok csak elvétve szerepelnek. A z orosz 4,56, a francia 3,04, a cseh, lengyel és olasz fél-fél száza
lékos képviseletet ért el. A szláv nyelvű folyóiratok túlnyomó része gépipari temalikájú.
• * *
Számlálási eredményeink nyomán megállapíthat
j u k , hogy bizonyos vonatkozásokban csak néhány lépést tettünk a gyakorlatilag hasznosítható m e g o l dások felé, másokban azonban igen j ó hasznossági eséllyel kecsegtető összefüggéseket sikerült feltár
n u n k általa.
A n e m használt és a gyengén-esetlegesen hasz
nált folyóiratcsoportok kikülönítése pl. n e m ajándé
kozott — n e m is ajándékozhatott — meg bennünket konkrét, további intellektuális elemzéseket szük
ségtelenné tevő " s u g a l l a t o k k a l " . Ezek a további i n tellektuális elemzések részint az O M K és az O M I K K munkatársaira, részint több gyűjtökörileg r o k o n nagykönyvtár kooperációs erőfeszítéseire vár
nak.
Az erőteljes és a nagyon erős használattal minősí
tett külföldi időszaki kiadványaink köreit illető " f e l tárásaink" viszont máris olyan konkrét munkálatok elvégzésére késztetnek bennünket, amelyek nyo
mán n e m alakulhat k i kudarc (a m i k r o f i l m l a p o z o t t folyóiratok körének kibővílése, törzsgyüjtemény k i alakítása a folyóiratraktárban, a másolatszolgáltatás rendjének módosítása a raktárból való kiszedés pontján). E tennivalók fontossága korántsem be
csülhető le egy olyan könyvtár szempontjából, amely az olvasó, a használó, a megrendelő üdvének biztosítását alapvető, m i n d e n mást megelőző tör
vényként tiszteli és kezeli.
273
OMK-munkaközösség: Dolgozatok az O M K műhelyéből I I I . . . /. melléklet
Az O M K külföldi időszaki kiadványainak használtsági toplistája (Több mint ötvenszer kért folyóiratok)
A kérések
száma A folyóirat elme
Hány idökate- góriára vonat
kozol! kérés?
A legrégebbi kén idő
kategória
1. Nem referált folyóiratok 409
402 211 140 128 119 116 113 109 105 102 95 92 83 XI 77 75 73 67 64 62 59 58 56
52 51
VDl-Berichte Byte
MC. Microcomputer Zeitschrift PersonaI Computer World Emballages Magaziné Chemical Week Practieal Computing Compute
Computer and Videó Games Electronics Weekly Electronics Week Photo Revue 1 and Cs Audio
Textil Praxis International Engineer
Technisches Messen Radio
ELO. Magazin für Praxis u. Hobby Journal of Ferrocemenl
Modellbau Heute Nature
Robotics Age
Siemens Power Eng. u. Automation Electronics Today International Innovation
IEEE Transact. on Eng. Management Practical Pliotography
Automobil Revue
ZFO. Zeitschrift f. Führung u. Org.
1960-1969 1970-1974
1982 1982 1984 1981 1982 1984 1983 1984 1945-1959
1982 1983 1975-1979 1945-1959
1983 1983 1970-1974 1975-1979 1975-1979 1970- 1974 1945-1959
1984 1984 1983 1983 1985 1975-1979 1970-1974
1983
l. Referált folyóiratok
451 CHIP 5 1981 417 Electronic Design 8 1945-1959 401 Journal o/Chromatography 9 1960-1969 388 Elektor 8 1970-1974 369 Kfaschinenmarki 8 1960-1969 324 Praciical Electronics 8 1970-1974 249 AnaíyúcalCliemistry 9 1945-1959 236 Funkschau 8 1945-1959 233 AnnalsoftheCIRP 2 1984 224 Industrie-Anzeiger 6 1975-1979 209 Radio-Electronics 8 1970-1974 208 Control and Instrumentation 3 1975-1979 204 EDN 1 1970-1974
170 EnvironmentalScience and Technology 8 1960— 1969 168 Modern Plastics International 6 1960-1969 158 10. Managemem-Zeitschrift 4 198!
Machine Design 7 1975-1979 Plastics Technology 4 1975-1979 156 Stroitel'nye i Doroznye MaSiny 2 1975-1979 151 Elektronik 7 1975-1979 150 Systems International 2 1984 147 Elektronikpraxis 4 1982
T M T 3 4 . é v f . 1987. 6. sz.
1. melléklel folyt.
A keresek Hány idökate- A legrégebbi
száma A folyóirat cime góriára vonat kért Ido-
kozón kérés? kalegória
142 Fresenius'Zeitschriftfür Anal. Cltemie 7 1945-1959
139 Auto. Motor u. Sport 5 1981
138 IEEE Transact on Circuits and Systems 7 1960-1969
136 IEEE Transact. on Automatic Control 7 1960-1969
132 International Journal ofSystems Science 3 1970-1974
127 Anolyticu Chimica Aaa 9 1960-1969
Electronics Industry 3 1975-1979
Kautschuk und Gummi, Kuaststqffe 8 1960-1969
O und P. Ölhydraulic u. Pneumalic 1 1985
12S Werkstait und Betrieb 6 1980
123 JEE. Journal of Electronic Engineering 4 1982
119 Elektronikschau 3 1983
113 Vestnik MaSinostroneiá 7 1960-1969
109 Hi-Fi News and Record Review 7 1975-1979
108 Machinery and Produclion Engineering 6 1975-1979
104 Compuiers and Biomedical Research 4 1960-1969
Strojirenská Vyroba 4 1975-1979
103 Measurement and Control 2 1984
102 Bulletin of the Japán Soc. of Prec. Eng. 4 1975-1979
Industries el Techniques 2 1984
IEEE Transact. on Industr. Electronics 6 1975-1979
Packaging Today 2 1984
98 Chemistry and Industry 6 1945-1959
97 Datamation 5 1981
96 Electronic Products 4 1982
94 IEEE Transact. on Induslry Appl. 3 1983
Strasse 3 1970-1974
93 Wear 4 1975-1979
91 American Industr. Hygiene Assoc. Journal 5 1975-1979
90 Sensor Rewiew 2 1984
Werkstaitstechnik 4 1981
88 Elektronic Eniwicklung 5 1981
New Electronics 4 1975-1979
87 Verpackungs-Rundschau 2 1984
86 Applied OpIkS 9 1960 - 1969
Technische Rundschau 4 1980
85 Bulletinof the JSME 6 1970-1974
Z1S Mittcilungen 4 1981
84 American Machinisl 6 1960-1969
Journal Of Applied Polymer Science S 1960-1969
Journal of Physics E. Scientific Instr. 6 1975-1979
Packaging Review 1 1985
83 Radio. Fernsehen. Elektronik 7 1970-1974
81 Hydrocarbon Processing 9 1960-1969
80 Izvestiá VysSih UCebn. Zav. MaSinostr. 4 1980
Schweizer Maschinenmarkl 3 1983
79 EnergomaSinostroenic 5 1981
Revue Gén. des Routes el des Aűrodromes 3 1983
Rubber World 6 1960— 1969
78 Promyílennaá Energetika 6 1975-1979
77 European Journal of Marketing 3 1983
Fö'dem und Heben 9 1960-1969
76 Chemiefasern. Textil-lndustrie 5 1945-1959
International Journal of Electronics 3 1983
Occupational Safety and Health 2 1984
75 Medical and Biological Eng. and Computing 7 1970-1974
Power 5 1981
Proeeedings of the Nat. Conf. on Fluid P. 4 1970-1974
Przcglad Mechaniczny 2 1984
Razvedka i Ohrana Nedr 2 1984
OMK-munkakózösség: Dolgozatok az O M K műhelyéből I I I . . . /. mellékletfotyt.
A kérések Hány idökoie- A legrégebbi
szama A folyóirat címe góriára vonat kéri idö-
kozott kérés? kalegória
74 Industrial and Engineering Chemistry 4 1975-1979
Neue Verpackung 5 1975-1979
73 Elektronik-lndustrie 3 1983
R and D Management 3 1983
72 Control Engineering 3 1983
71 Communications News 3 1983
Drugand Cosmetic Industry 2 1984
Elektromeister u. Deutsches Elektrohandwerk 5 1980
70 EDV-Aspekte 1 1985
Production Engineer 3 1983
68 Chemische Rundschau 7 1960-1969
Cosmetics and Toileiries 3 1983
IEEE Transaclions on Computers 6 1975-1979
Talanta 8 1945-1959
67 Österreichische Zeitschrift. f. Elektr. 5 1975-1979
Railway Age 5 1981
Stahl und Eisen 6 1975-1979
66 Scientific American 5 1 9 7 5 - 1979
65 Energieanwendung 3 1983
Giessereitechnik 4 1945- 1959
Internationa! Journal of Control 3 1981
Review of Scientific instrument 7 1945-1959
64 Glückauf 7 1970-1974
Strasse und Aulobahn 3 1975-1979
63 IEEE Transaciions on Communieation 8 1970-1974
Konstruktion 6 1945-1959
Koíevno-ObuvnaÜ PromySlennost" 4 1960-1969
Proeeedings of tlie IEEE 9 1945-1959
62 Farbe und Lack 3 1981
Journal. American Water Works Association 2 1984
61 ECN. European Chemical News 4 1982
Quality Progress 4 1975-1979
Usine Nouvelle 4 1982
60 Automation 2 1984
Design News 5 1980
Flight International 4 1981
Journal of Pharmaceutical Sciences 10 1945-1959
59 Ambio 2 1984
Fluid 2 1984
Maschine und Werkzeug 3 1983
Umweltmagazin 4 1982
58 Traitement Thermique 2 1984
57 Fernwaerme International 5 1981
Geochimica et Cosmochimica Acta 2 1984
56 IEEE Transact. on Acoustics... 7 1970-1974
55 Automotive Engineering 3 1983
Energiewirtschaftliche Tagesfragen 2 1984
Managerial Planning 2 1984
Polymer News 2 1984
Technica 5 1 9 7 5 - 1979
Vt. Verfahrenstechnik 4 1980
54 Maschine 4 1981
5.1 Microelectronics Journal 4 1982
52 Elektron International 5 1981
IEE Proeeedings. Pari A 6 1970-1974
Plastverarbeiter 7 1960-1969
Yachting 5 1981
51 European Rubber Journal 3 1981
Geohimiá 4 1982
A legalább 7 idökategóriában igényelt folyóiratok dölt betűvel vannak szedve
T M T 34. évf. 1987.6. sz.
.'. melléklel Az O M K "legfolyamatosabban élö" külföldi időszaki kiadványainak toplistája
(A legalább 7 idökaiegóriában kén folyóiratok)
Rangsor a: idökaie-
góríák szérini
A folyóirat címe A rá wnafkoM A legkorábbi
összes kérés igényeli évfolyam
I . r*Jem referált folyóiratok VDl-Berichte Radio
Modellbau Heute Automobil Revue
Journal of the American Chemical Socicty Byte
Electronics Week Audio
Journal of Ferroccmenl Nature
Practical Photography Science
Plastics World
Indián Journal of Chemistry. Sect. A
409 103 62 52 29 402 102 83 64 59 56 38 17 12
min. 1969 min. 1974 min. 1974 min. 1974 min. 1959 min. 1979 min. 1969 min. 1979 min. 1979 min. 1959 min. 1979 min. 1969 min. 1974 min. 1969
2. Referált folyóiratok
10 Journal of Pharmaceutical Sciences 9 Journal orChromatography
Analytical Chemistry Analytica Chimica Acta Applied Optics
Journal of Applied Polymcr Science Hydrocarbon Processing
Fördern und Heben Proeeedings of the IEEE
Journal. Waler Pollution Control Federatíon Journal of Colloid and Interface Science 8 Electronic Design
Elektor
Maschinenmarkts Practical Electronics Funkschau Radio-Elektronics
Environmental Science and Technology Kautschuk und G u m m i . KunststofTe Talán ta
IEEE Transactions on Communications Analysl
Plasticeskie Massy
IEEE Transact. on Instrumentation...
Journal of Chromatographic Science Journal of Applied Physics
Biotechnology and Bioengineering Journal of Sound and Vibration
Journal of the American Oil Chemists' Society VD1-Z
7 E D N Machinc Design
Frcsenius' Zeitschrift f. Anal. Chemie IEEE Transact. on Circuits and Systems Elektronik
IEEE Transact. on Automatic Control Vestnik Masinostroeniá
Hi-Fi News and Record Review
60 401 249 127 86 84 81 77 63 44 28 417 388 369 324 236 209 17(1 127 68
"63 44 44 39 36 33 31 30 23 23 149 158 142 138 151 136 1 13 109
min. 1959 min. 1969 min. 1959 min. 1969 min. 1969 min. 1969 min. 1969 min. 1969 min. 1959 min. 1969 min.1959 min. 1959 min. 1974 min. 1969 min. 1974 min. 1959 min. 1974 min. 1969 min. 1969 min. 1959 min. 1974 min. 1959 min. 1974 min. 1974 min. 1974 min. 1959 min. 1974 min. 1969 min. 1959 min. 1959 min. 1974 min. 1979 min. 1959 min. 1969 min. 1979 min 1969 min. 1969 min. 1979
OMK-munkakŐzősség: Dolgozatuk az O M K műhelyéből I I I . . . 2. mellékletfolyt.
Rangsor
az idökate- A folyóirat címe göriák
szerint
Radio. I'ernsehen, F.lektronik 83 min. 1974
Medical and Biological Engineering... 75 min. 1974
Chemischc Rundschau 68 min. 1969
Review of Scicnnfic Instrunient 65 min. 1959
Cilückauf 64 min. 1974
IEEE Transact. on Acouslics... 56 min. 1974
OH and üas Journal 47 min 1959
Journal of Elcctrochemical Sociely 45 min. 1959
Air Intemalíonal 34 min. 1979
Kunstolfe im Bau 30 min. 1979
IEEE Transact. on Power Apparátus... 28 min. 1969
Journal of Organic Chemistry 28 min. 1959
Chentie-Ingcnieur-Technik 26 min. 1974
IEEE Transact. on Microwawe Theory... 23 min. 1959
A IC H E Journal 13 min. 1959
Erzmetall I I min. 1959
Journal ofFood Science 11 min. 1969
A ra vonatkozó A legkorábbi isszes kiris igcw'tt - yl'olyam
I r o d a l o m
[ I ] L I N E , M . B.: Interlibrary lending in the United Kingdom.
= I A T U L Proeeedings. 1984. 16. kot. - Ref.: Sz. KISS Csaba: Kcnvvlirközi k ól esc nyes Na^v Britanniában. = Tudom;myos és Musztki Tíjcko/.iatás. ; 2 kot 7. sz.
1985. p. 334-337.
[21 F U f A L A T i b o r - M A U R E R P c t c r - V I I U T Y A Györ
gyi1 \ kónynark::zi kÉnyvkéksónzcs s,v,rcpc ésjellegzc-
tessí^ti XI Országos Műszaki Könyvtár dokumentum- és musolilküldö Szolgallaiísai kSíotl. = Tudományos '-s Műszaki Tájékoztatás. 33. köt. 1 l.sz. 1986. p. 5 6 7 - 5 7 4 . 131 FUTA L A T i b o r - H . M A T Y A S Katalin: A kártyaakdó.
= Tudományos is Müsílki Tijűkoztatás, kot. III. sz.
1986. p.511-517.
OMK-MUNKAKÖZÖSSÉG: Külföldi időszaki kiadványok használata az Országos Miiszaki Könyvtárban (második, befejező közlemény)
Az Országos Műszaki Könyvtár - a Műszaki Könyviári Koordinációs Kör külföldi folyóiratait nyilvántartó számítógépes adattárát hasznosítva - 1985. szeptember elseje és november 30-a között külföldi időszaki kiadványainak körében használati számlálást tartott. Ennek hármas célja volt: a gyűjtés racionalizálási lehetőségeinek leiderítése, a használatba adás rendjének további finomítása és az állományörzés differenciál! szabályainak kimunká
lása. A számlálásban 3845 folyóirai (túlnyomórészt főlap) veit részi. A számlálás nyomán a külföldi állo
mány következő jellegzeies körei alakultak k i : a) a számlálás időszakában nem használt folyóiratok (381 - 9 , 9 1 % ) , b) a szekunder kiadványok köre (265 - 6,89%), c ) c s a k az O M 1 K K információs munkájában használt folyóiratok (1089 - 2 8 . 3 2 % ) ,
d) a könyvtári szolgáltatások keretében használt, i l -
NATIONAL TECHNICAL LIBRAR Y (CORPORA TE): The use offöreign periodicals in the National Technical Libraiy, Hungary
(second, conctuding publication)
N T L conducted a usage survey o f ils holding of foreign serial publications írom 1 Sepietnber to 30 November, 1985, utilizíng the computer filé of for
eign periodicals of the coordinaiion c o m m i t t e e o f special libraries in Hungary. T h e objectives o f this survey were lo search for o p t i m u m acuuisition poli- cies, lo i m p r o v e circulation c o n t r o l , and to develop rules o f differentiated storage of periodicals. T h e survey covered 3845 periodicals divided into various domains: journals n o l used during the survey, secondary publications. journals processed for the information services of N T L , journals used for l i - brary services. T h e first publication discussed the compositíon of ihe first three domains, to reveal the rational possibiliiies of acquisition and the rules of o p t i m u m siorage of the holding.
278
T M T 34. évf. 1987.6. s*.
letve azok keretében is használt folyóiratok (2111
— 54%). A z első közlemény az a — c kör összetéte
léről (tartalmi sajátosságok, átlagárak) festett képet, mindenekelőtt a gyűjtés racionalizálási lehetőségei
nek, illetve az állományörzés differenciált szabályai
nak felderítése erdekében.
Ez a második közlemény a d) csoportot j e l l e m z i , megkülönböztetve benne a n e m referált folyóiratok (749 c i m ) és a referált folyóiratok (1362 cím) hal
mazát. A szóban forgó kél halmaz 7202, illetve 28 002 kérési váltott k i . A használat intenzitása alap
ján a közlemény gyengén-esetlegesen ( 1 - 3 kérés), közepesen ( 4 - 1 0 kérés), erőteljesen ( 1 1 - 5 0 kérés) és nagyon erősen ( 5 1 - 4 5 1 kérés) használt kategóriákat különil k i . Külön elemzi az összes primer folyóirat (3581 cím) 4,77%-át, illetve az összes könyvtárilag használt folyóirat (2111 c í m ) 8,1%-át kitevő 171 folyóirat m i n t a legpreferállabb állománykalegória (a teljes használat több mint felél elégiti k i ) sajátosságait. A használat intenzitá
sán kívül képet kell kapnunk a közleményből a kü
lönféle használati csatornák hozamaival (alapvető megoszlás: 55% olvasótermi használat, 45% máso
lat küldés), v a l a m i m a használal visszamenőleges fo
lyamatosságával, illelve re trospek ti vitásának mérté
kével kapcsolatban is. A használt címek közül n e m egészen egyharmadnak vetlék csak igénybe
1979-nel régebbi évfolyamait. 1974-ig visszamenő használat mindössze 6, 1969-ig visszamenő 7,
1959-ig visszamenő pedig egyeden folyóiratnál for
dult elő. A z eredmények nyomán az O M K követke
zetessé kívánja tenni az erőteljesen használt folyó
iratok körében a referálás előtti m i k r o f i l m - lapoziatást, módosításokat akar bevezetni a máso- latszolgállatás rendjében, a folyóiratraklárban pedig kb. 700 külföldi folyóirat 6 — 6 évfolyamából k o n centrál! törzsgyüjteményt kialakílani.
PABOMHH K O J U I E K T H B r O C y M P C T B E H -
HOÍÍ
TEXHPTCECKOti E H B J I H O T E K M ; H C D O J U - 30BaKHe 3 a p y 6 e K H b r x c e p n a J i b H b i x vos&avöi B T O - cyjiapcTBeHHOM T e x H m i e c K o f i 6HÖJiHOTeice ( B T o p o ei nurtimiiHi)
r o c y A a p c T B e H H a n : TexmraeCKaH ÖHÖ-HHOTeica, H O no-ihnyu 6 a 3 y aaHHbrx n o aapyöencHbiM H 3 I O H H S I M , n p o B e / i a aiiajiH3 o f j p a m a e n o c T H cpOHoa 3apy6ea£- H M X cepiia.ibHbix n u a m i i i B n e p n o j i c 1 ceHTHÖpa n o 30 HOHÖpa 1 9 8 5 r . 3 T a p a ö o i a n p e c ^ e j t o B a j i a TpH u e j i H : y c T a H O B ^ e H H e B O 3 M O J K H O C T H p a u H O u a - jiii3auiiH : , o M n j i e K T o s a H U H , aa/ibHeiíuiee y . i y v i u e H H e n o p a i i K a B b i j j a i H ; i H x e p a T y p b i , p a 3 p a 6 o n c y AHdptpe- peHUHpOBaHHbrx n p a u H -i xpaHeHHH ( p o n a a .
This second publication covers the f o u r i h d o m a i n , o f periodicals, those used for library ser- vices (2111 titles or 54 per cent o f toial h o l d i n g ) . They are divided into two groups - abstracied and indexed journals, and non-abstracted, n o n - i n d e x e d journals, 1362 titles and 749 titles, respectively.
They produced 28 002 and 7202 questions, respec- tively, o f the survey. A c c o r d i n g to the iniensity o f usage, four caiegories were established. T h e proper- lies of ihe most preferred journals (covering m o r e than half o f the totál usage o f periodicals), 171 j o u r - nals or 4.77 per cent o f all primary journals and 8.1 per cent o f all journals used for library services, are analyzed. T h e usage modes o f journals are alsó given: 55 per cent i n the reading r o o m , 45 per cent for copy delivery. T h e figures for usage retrospec- tivity b r o k e n d o w n by years backlog issues are pre- sented. Based on the results o f Ihis survey, N T L plans to conducl consequently the m i c r o f i c h e i n g o f mostly used journals prior to iheir abstracling and indexing, to introduce modifications in iis hard copy delivery services, and to f o r m a concenlrated core collection o f six v o l u m e s of each o f about 700 f o r e i g n j o u r n a l titles.
• • •
ARBEITSGEMEINSCHAFT DER OMK:
Anwendung auslandischer Periodika in der Technischen Landesbibliothek
(zweite, abschliessende Foige)
Die Technische Landesbibliothek hat - m i t der Benutzung der, die auslandischen Zeitschriften re- gistrierende R e c h n e r - D a i e n s a m m l u n g des K o o r d i - naiionskreises der Technischen Landesbibliothek
— i m Z e i t r a u m v o m 1. September - 30. N o v e m b e r 1985 eine Anwendungszáhlung bei den auslandi- schen Periodika durchgefühn. Das haue dreierlei Zwecke: das E r k u n d e n der Ralionalisicrungsmög- lichkeiien des Sammelns, die weitere V e r f e i n e r u n g der O r d n u n g der B e n u t z u n g u n d die A u s a r b e i t u n g der differenzierten Regein der Bestandsaufbewah- r u n g . A n der Záhlung nahmen 3845 Zeilschrifien (überwiegend Hauptblatter) teil. A u f g r u n d der Záh- lung sind die folgenden charakterislischen Kreise des auslandischen Bestandes festgestellt w o r d e n : a) im Z e i t r a u m der Záhlung ungebrauchte Zeitschrif- ten (381 - 9 , 9 1 % ) , b) der K r e i s der sekundáren Publikationen (265 - 6 , 8 9 % ) , c) n u r i n der I n f o r - mationstátigkeit der O M I K K gebrauchte Zeitschrif- ten (1089 - 2 8 , 3 2 % ) , d) i m Rahmen der Biblio- theks dienstleisiungen, bzw. auch i n derén R a h m e n gebrauchte Zeilschrifien (2111 - 5 4 , 9 0 % ) . D i e
279
OMK-munkaközösség: Dolgozatok az O M K műhelyéből I I I . .
Oöi.vvL npoaHanK3HpOBaHHoro cpOHaa C O C T A B I I J I
3845 »ypHaJioB ( B óo.ibuieS q a c T H O C H O B H W X ) . B p e 3 y j i b T a T e aHajiM3a HaMeTHJiHCb c j i e a y r o m n e x a p a K T c p H b i e r p y m i b i cpOHaa: a ) HSRAKUH, ne ncnom,30BaHHbie 3 a a H a .i H j H poBaHHbt tt n e p i i o a (381-9,91%), 6 )c e K y m i a p H b i e H3.aaHHSi(265-6189%), B) ílJjatiHM, HCnO^b30BaHHbie TOflbKO B llHfjiOp.ua- UHOHHoií paöoTe O M H K K (1089-28,32%), r) H3/ta- HHfl, KCn0^b30BaHHbie B 6n6jlHOTe>!HOM oöaiyiKH- BaHiiii (2111-54,90%).
B nepBOM cooötucHiiH 6bui H&K ana.au a coaep-
>naHii n n e p B b i x T p e x r p y n n (ponna, c yKaaaHHeM ueHbi H BbiBOjiOB, B n e p B y i o oiepejib c ucibio yc- TaHOBJieHHfl BO3M0HCH0CTH paUMOHaJIH3aiiHK KOMI1- jieKTonítnna, onpeae/teHMsi üHdpdpepeHUHpOBaHMbtx npaBHJi xpaHeHHH dpoima. Bo BTOpOM c o o 6 m e H H n x a p a K T e p H 3 y e T C H r p y n n a r ) , ojmaKO jie^aeTCH pa3- w i H e Meac^y pedpepHpoBaHHbiMH (749 HanMeHOBa- K H Í Í ) H HepedpepHpoBaHHbiMii (1362 Ha H M C H O F J a H H H )
s t y p H a la.Mn. Ilo 3TOMy (pOHjiy, H a c i H T b i B a i o m e M y 7202 3K3eMruiHpa, fn.i.-io c i t v i a n o 28002 s a n p o c a . i l o H H T O H C U B H O C T H HCnOJILSOBaHHH H3flaHHH M O K - H O p a j ; t c j i i i T b H a p e a K O Hcno^b30BaHHbie (1—3 3 a n p o c a } , c p e m e Hcno;n>30BaHHbie (4—10 a a n p o c a ) , q a c r o HCnOAb30BaHKbie (11—50 3 a n p o c o B ) , oweiib q a c r o Hcno^b30BaHHbie (51—451 s a n p o c o B ) K a T e - ropHH. OTflejn,Ho aHa^ii3HpyioTCH O C O É C H H O C T H }iaHŐo."if e ncnojib30BaHHOH ' t a c T n f|ioHja, 171 acyp- B&o, I T O c o c T a B J M e T 4,77% B c e x ncypHajiOB (3581 HÜ MM eHo B B I I K H ) H 8,1% scypHaJiOB, Mcnoj]b30BanKbix B 6 H 6' i n o r c K C (2111 HaMMeHOBaHMÜ). KpoMe H H - TeHCH BHOCTH HCITO Jlh 30BaHH3 COOÖlJieHHe .".a Pl npeacTaBJieiffle o pacnpeaeJieHHH dponaa n o p a 3 - JUPIHblM Kana.Ta>l I l i C n o . l b l O D a m t e B WHTaJIbHblX 3ajiax — 55%, 3 a n p o c K O T I H H — 45%), a Tanaié o nocTOHHHoCTM ii c 11 o a b 3 o Ba H H H n p e j H i i e c T B y i o m H x BbirrycKOB H c r e n e H H p e T p o c n c K T H B H O C T H . H3 H C - no^b30BaHHbtx acypHajiOB TOjibico o j m a T p e T b 6hma H3üatia 3 0 1979 roaa. H 3 atypHajiOB, H3jiaHHbix no 1974 roaa, Üuio Hcnojib30BaHo s c e r o 6, H3aaHHbix ao 1969 roaa — 7, a H3;iaHHbix ao 1959 rojia — s c e r o O H H H a t y p i t a j i . Mcnojih3y» n o J i y t e H H b i e p e - 3yJibTaTbi, TocyjiapcTBeHHaíi TexHH<iecKan 6H6;THO- T e K a aíe^aer oSecneurrb n o c ^ e a O B a T e ^ b H o c T b MHKpo(j>HIi:n pOBSHMH HaHÓO.K'C HCIIOJIb30 BaHHOM i a c T H JI. y pHa.ioii nepcn petpepHpoBaHHeM, B B C C T H H3«eneniiH B nopnjtOK n p e a o c T a B ^ e H H H K O R M M , a B xpaHtuiMiue c e p H a ^ b H b i x j m a H i m c03jiaTb J J C H T - pajiH30BaHHbiíí qboHü, c o a e p j K a i u H H H3 a c e x 700 3apy6exf.Hbix c e p H a j i b H w x H3aaHHH n o oaHOMy TOMy 3 a n o c ^ e j i H H e u i e c T b /ter.
erste Folge schildene die Zusammensetzung ( i n - haliliche Charakteristika, Durchschnitispreise) der a—c Kreise, vor allém i m Interessé des Erkundens der Rationalisierungsmöglichkeüen des Sammelns, bzw. der differenzierien Regein des Bestands- aufbewahrung.
Diese zweiie Folge charakierisierl die Gruppé d) m i i der Unterscheidung der Menge der unreferier- ten (749 T i l e l ) u n d der referierten Zeitschrifien (1362 T i l e l ) . D i e erwahnten zwei M e n g e n habén 7202 bzw, 28 002 Nachfragen ausgelösl. A u f g r u n d der Intensilál des Gebrauchs unlerscheidet diese Folge die minder-zufállig ( 1 - 3 Nachfragen), die miiielmássig ( 4 - 1 0 Nachfragen), die há'ufig (11 - 5 0 Nachfragen) und die sehr háufig ( 5 1 - 4 5 1 Nachfragen) benuizten Kategoricn. G e i r e n n i anaiy- sieri sie die Charaklerisiika von 4,77% der gesamlen primeren Zeitschrifien (3851 T i t e l ) bzw. 171 Z e i t schrifien, welche 8 , 1 % von den in den Bibliotheken benuizten samilichen Zeitschrifien (2111 Titel) ausmachcn und als die praferierteste Bestandskate- gorie gelten, da sie m e h r als die Hálfie der lolalen Nachfragen befriedigen. Ausser der Iniensitat des Gebrauchs b e k o m m e n wir cin Bild über die Erlráge der verschiedenen Gebrauchskanale (die grundle- gende Verteilung: 55% — Gebrauch in den Lesesá- len, 4 5 % — Kopieversand) sowie über die zurück- greifende K o n t i n u i t a l des Gebrauchs, bzw. über das Mass ihrer Retrospektivitát. V o n d e n benutzien T i t e l n wurden nicht einmal ein D r i t t e l der vor 1979 erschienenen Jahrgánge i n A n s p r u c h g e n o m m e n . Ein Gebrauch zurückgehend bis 1974 konnte nur bei 6, bis 1969 bei 7 und bis 1959 nur bei einer einzi- gen Zeitschrift registriert werden. A u f g r u n d der Re- sultate hat die Technische Landesbibliothek die A b - sichl, i m Kreis der stark gebrauchten Zeilschrifien dic Blattwendung von M i k r o f i l m e n vor dem Refe- rieren konsequent zu machen, M o d i f i z i e r u n g e n i n der O r d n u n g der Kopiedienst einzuführen. und i m Zeitschriftenlager einen konzenirierten Stammbe- sland aus den 6 - 6 Jahrgangen v o n ungefáhr 700 auslandischen Zeitschriften zu schaffen.
280
