• Nem Talált Eredményt

A könyvtári világítástechnika néhány időszerű kérdése megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A könyvtári világítástechnika néhány időszerű kérdése megtekintése"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

022.7

A KÖNYVTÁRI VILÁGÍTÁSTECHNIKA NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSE Tornbor Tibor

A világítástechnika könyvtári vonatkosásaival általánosaágban f o g l a l k o z n i egy folyóirat-köziés keretében, a l i g h a v o l n a célraveze-

t f i . S z e r t e az országban a z o n b a n számos a j könyvtár épül. Még n a g y o b b a z o k n a k a könyvtáraknak a száma - m i n d a műszaki, vállalati és k u t a ­ tóintézeti szakkönyvtárak, m i n d a közművelődési könyvtárak terüle­

tén, - a m e l y e k b e n felújítják a helyiségeket, kicserélik az elnyűtt, korszerűtlen bútorzatot, korszerűsítik a felszerelést s a világítás­

t e c h n i k a i berendezést.

ügy véljük, hogy tájékoztatás és a k t i v , B z a k m a i segítségnyújtás végett h a s z n o s l e h e t könyvtárosok éa világitástechnikusok részére egyaránt néhány időszerű könyvtári világítástechnikai kérdés k i f e j ­ tése.

1.

Az első probléma: k o r B z s r Ü értelmezésben hogyan v i s z o n y l i k könyvtári vonatkozásban egymáshoz a két legfőbb fényforrást az izzó­

lámpa és a fénycső?

Az izzólámpák izzltáson alapuló fénygerJeeztésBel működnek. A k i s e b b teljesítményű / w a t t s z á m u / izzók k e v e s e b b , a nagyobb teljesít­

ményt! izzók több l u m e n fényáramot adnak wattonként, ezért a n a g y o b b izzók használata gar.daeágosabb a k i s e b b izzókénál.

Alkalmazásuk óta az izzólámpák I g e n nagy fejlődésen mentéje át.

Tökéletesítésük f o l y a m a t b a n v a n , bár magáilapítható, hogy a n a g y o b b fényhasznosítás ma még c s a k ugy érhető e l , h a a z izzószál hőmérsék­

letét növelik, ez a z o n b a n a lámpa üzemelési idejét / m e l y ma átlag 1000 üzemóra/ osokkénti.

Könyvtárakban i g e n széles skálájú a z izzólámpák alkalmazási t e ­ rülete. M i n d a z u n . világos, alád a homályosított /opálosvonata/

(2)

TOHBCK t . l Könyvtári világítástechnika

lámpafajtát használják. A homályositée, Illetőleg az opálbevonat a fény egy I t l a részét, - mindössze kb. 2-3 í-át - n y e l i e l , ami o l y csekély a z izzó t e l j e s fényáramához viszonyítva, hogy tévhitnek k e l l minősítenünk a z t a felfogást, m i n t h a a gyöngyiénylzzők fényteljeeit- ménye lényegesen k i s e b b v o l n a a világos izzóknál. A világoskék i l v e g - buréju izzólámpák, a z u n . napfénylámpák Jellemzője, hogy mesterségéé világitásnál i s visszaadják a tárgyat n a p p a l i szinét. A kék üveg e¬

rős fényelnyelése folytán a z o n b a n c s a k a k k o r a l k a l m a z z u k , h a e r r e tényleg szükség v a n , tehát o l y a n könyvtári helyiségben, a h o l a n y o ­ m a t o k , kiadványok s t b . szinét természethüen k e l l megállapítani.

A f é n y c s ö v e k fénygerJaBBtési módja a l a p v e t ő e n eltér a z i z z ó l á m ­ páétól: a luminoozkáláBon a l a p u l .

Sem i s m s r t s t e m a fényceövsk szerkezetét, segédberendezéseit, a fő n y g e r J e B z t é B módját. Inkább néhány e l v i és g y a k o r l a t i kérdést s z e ­ retnék a fénycsővilágitáseal k a p c s o l a t b a n exponálni.

A fénycsövek fénysugárzása s o k szempontból más, m i n t az izzó­

lámpáké. Mindenekelőtt mag k e l l említeni a z t , hogy az épületekben ma már majdnem kizárólag rendelkezésre álló váltóáram esetében a fénycső fénye másodpercenként eeázszor g y u l l a d ée e l a l s z i k . E z t a

"lobogást" általában az e m b e r i szem u g y a n nem érzékeli, de mozgó a l ­ katrészek esetén a fi l m v e t i t Ó B b ő l i s m e r t / p l . visszafelé forgó kerék/

zavaró, u n . "aztroboszkőpos" hatást o k o z h a t . Ez a hatás megfelelő szereléssel Jól kiküszöbölhető. A másik eltérés a z , hogy fénycsövek többféle szinü fény előállítására készülnek.

A fénycsövek színe a fluoreszkáló anyag összetételétől f ü g g . Különböző összetételű fényporok felhasználásával tetszőleges szinü fénycsövet l e h e t előállítani, A világítási, tehát nem dekorációs célra haaznált fénycsövek színe fehér, de e fehér e z i n n e k többféle árnyalata l e h e t .

A világítás tervezésekor nem hagyható f i g y e l m e n kivül a fénycsö­

vek színárnyalata. A világítástechnika e g y i k alapvető törvénye, hogy a szükségéé megvilágítás a fényforrás színárnyalatától függ. A szín­

hőmérséklet emelésével a megvilágítást i s növelni k e l l , h a a z t a k a r ­ j u k , hogy a helyiség világítása " k e l l e m e s " l e g y e n .

Magyarországon például u j a b b a n az ? 29-es /melegfehér/, a z P 55-as /fehér/ és az P 7-SB /napfény/ csöveknek megfelelő kombiná­

ciójával l e h e t elérni könyvtári vonatkozásban m e l e g színárnyalatú belsőtér-vllágltáat. /E f é n y c B ö v s k kombinációjával oldják m a j d meg p l . az Országos Széchényi Könyvtár budavári u j o t t h o n a belső b e r e n ­ dezésének világításét./

A fénycsövek k b . négyezer a n n y i lumen fényáramot adnak w a t t o n ­ ként, m i n d az izzólámpa. Élettartamuk n a p i 1 kapcsolás ée 12 üzem­

óra esetén a gyári katalógusok s z e r i n t átlagosan 7500 óra. Az "élet­

t a r t a m o t " a begyújtások gyakorisága ée a fénycső begyújtásának módja befolyásolja. Megjegyezzük, hogy a fényerő k b . 200 üzemóra után 1 5 ¬ 18 £-kal gyengül, kéBÓbb a fényerő csökkenése n a g y o n l e l a s s u l .

(3)

TMT 1 3 - k . L a z á m 1 9 6 6 . Január

A fénycecnek felületi világossága lényegesen k i s e b b , m i n t ae izzólámpáké, mégis nagyobb felületük következtében fényük kápráztat.

Ezért c s u p a s z o n való használatuk nem ajánlatos. Klután a fénycsövek I g e n érzékenyek a gyújtások gyakoriságára, ezért használatuk o t t gazdaságos, a h o l állandó Jellegű világításra v a n szükség.

L e g e l t e r j e d t e b b a 20 ée 40 w a t t o s fénycsövek használata. ? i g y e - lemreméltó, hogy a 40 w a t t o s fénycsövek az Ö B s z e s féncsómennylségek 60 < - á t t e s z i k k i . D j s b b a n a 100 w a t t o s t i p u s k e z d e l t e r j e d n i .

A fénycsövek használata korábban vitákat váltott k i , ezért nem érdektelen, h a néhány szóval e z e k r e i s kitérünk. Az a g y a k r a n h a n ­ g o z t a t o t t érv, hogy a fénye ártalmas, általában ma m á r túlhaladott vélekedésnek tekinthető. A panaszok e g y i k része onnan származik,hogy fény ée árnyék hatása lényegesen más, m i n t akár az izzólámpánál,akár a természetes világításnál / a természetben n i n c s v o n a l a s fényforrás;

a üap, a H o l d a t b . pontszerűek vagy nagyfelUletüek, m i n t p l . az é g ­ b o l t / .

A legtöbb h i b a azonban abból adódik,hogy a fénycsőnél - éspedig minél h i d e g e b b a fénye - erősebb megvilágítást k e l l a l k a l m a z n i , m i n t az izzólámpánál. Ennek felfedezője után Kruithof-hatásnak n e v e z e t t e f f e k t u s következtében a fénycsővllágltáanál, fehér fénycsövek e s e ­ tén a 100-200 luxnál, napfény-cBőveknél p e d i g a z 500 luxnál gyengébb világítást kellemetlenül - h i d e g " - n e k érzékeljük.

A fénycBövek általában kielégítően sugározzák a fényt m e g f e l e ­ lő lámpatestekben tengelyükre merőleges irányban, fényhatásuk a z o n ­ ban nagymértékben csökken a osővégek irányában. Ez a tény megnehezí­

t i a c s ö v e k tengelyére merőleges f a l a k m e l l e t t h o s s z a n t i i r á n y b a n e l h e l y e z e t t állványok, a s z t a l o k e t b . megvilágítását, h a c s a k nem s z e ­ relnél: f e l kiegészítő fénycsöveket a m e n n y e z e t r e a f a l a i k k a l párhu­

zamosan.

A fényceővilágltésBal szemben mutatkozó idegenkedés alapvető oka i g e n g y a k r a n a z , hogy a kapcsolási mód nem f e l e l meg a z előírá­

s o k n a k , továbbá,hogy az a l k a l m a z o t t alkatrészek /felszerelések, a r ­ matúrák e t b . / nem korszerűek. Az idegenkedés o k a a s z i n h a t á B b a n i s kereshető, u g y a n i s szakértelem hiányában nem magfelelő szinü fény­

csöveket ezeréinek f e l .

Mindezekből az a tanulság vonható l e , hogy a fényceővilágitéeí berendezések l é t e B i t é s é t nagy g o n d d a l k e l l m e g t e r v e z n i éa k i v i t e l e z ­ n i , ezért m i n d e n e s e t b e n v i l á g it á Bt e c h n i k a i s z a k e m b e r e k r e k e l l bíz­

n i a munkákat.

A fénycsövekkel k a p c s o l a t o s kérdések tisztázása világszerte f o ­ l y a m a t b a n v a n . £ viták során megállapították a fénycsövek haeznéla- tával Járó előnyöket a többi fényforrással szemben. Kétségtelen, hogy a berendezés létesítése költségesebb, de ezek a t ö b b l e t k ö l t B Ó - gek a fogyasztás során kéeőbb megtérülnek. Hosszantartó használatuk o l c B Ó B á g u k m e l l e t t szól. Az l a b e b i z o n y o s o d o t t , hogy a z a k s E e r ű k i v i ­ t e l /szerelés/ esetén nem fárasztja a Bzemet.

3

(4)

TOMBOR T.t Könyvtári v i l á g i tá st e c h n i k a

A mai v i s z o n y o k kőzött g y a k o r l a t i l a g szabványossá vált nagy megvilágítási értékek eléréséhez az izzólámpa már nem tekinthető megfelelőnek, m e r t nem eléggé gazdaságos, l l l g egy 75 W-oe izzólámpa c s a k 960 l u m e n t szolgáltat, a d d i g a k b . bruttó 78 * fogyasztású 65 1- O B fénycső 3600 l u m e n t a d .

Többen a z z a l i s érvelnek, hogy a fénycaövön nagy a porlerakodáe s e z fényesBkkenőet o k o z , továbbá, hogy csak megfelelő rácsozattal használható, a m i ismét fényveszteséggel jár, vígul, hogy az u n .

"fénylőbogáé" 2-3 cső használatát igényli, a g y a k o r i ki-bekapcsolás p s d i g csökkenti élettartamát.

Ezek az érvek h e l y e s tervezés és használat esetén ma már nem helytállóak. így p l . a porosodás hatásának kiegyenlítésére u n . r e f ­

lektor-fénycsöveket l e h e t használni, a m e l y e k n e k a felsó, tehát p o r o ­ sodó része fényt át nem boceátő, reflektáló anyagból készül.

Könyvtárakban kétségtelenül osak a z o k b a n a helyiségekben a l k a l ­ mazható e l ó n y ö s s n , gazdaságosan a f á n y c B Ő , a h o l állandóan világítás­

r a ven szükség. I l y e n e k az előterek, az olvasói t e r e k , katalóguster­

mek, de i l y e n e k n e k tekinthetjük a g y a k r a n használt raktárak /raktári e z i n t e k / főfolyosóit i s . A fényeaő jó általános világítást b i z t o s i t , amely feleslegessé t e h e t i az olvasói a s z t a l o k h e l y i világítását.

A fényesővilágitás rendkívül nagy előnye, hegy t e l j e s e n k i k a p ­ c s o l j a - szükség e B e t é n - a természetéé világítást, a m i az egyes é¬

pületrészek gazdaságosabb elrendezését e a belső t e r e k nagyfokú flexibilitását t e s z i lehetővé.

A "napfény" s m o d e m fényceővllágitásesl valóban betörhet ma már az épületbe ée az u j fénycsövekkel a természetes világítást jó hatásfokkal l e h e t helyettesíteni. A megnövekedett hatásfok jóvoltá­

ból a fénycsövek elégtelen természetes világítás esetén e z t kiváló­

an egészítik k i .

A fényeBŐvilágítás térhódítása az utóbbi évakben világszerte kétségtelen, v a n n a k azonban könyvtárépitési és könyvtári világítás­

t e c h n i k a i szakértők, a k i k b i z o n y o B fenntartással szemlélik e z t az előretörést B ugy vélik, hogy b i z o n y o s fokú visszatérési szándék mu­

t a t k o z i k a z izzdlámpavilágitáehoz, vagy a két világítási f a j t a meg­

nyugtató s g y e s i t é s B irányában,

A két fényforrás megítélésünk s z e r i n t nem versenytársa egymás­

n a k , hanem a korszerű világítástechnikában m i n d e g y i k n e k megvan a ma­

ga h e l y e és rendeltetése.

2.

Másik figyelemreméltó téma a könyvtárak mesterséges világításá­

v a l k a p c s o l a t o s módozatok tisztázása.

A könyvtárak mesterséges világítása általános, v a l a m i n t általá­

nos és h e l y i világitáeu l e h e t .

i

(5)

TMT 1 5 . k . l.szám 1966. január

Általános világítással az egész helyiséget /könyvtári belső t e ­ r e t / T I Ir i g i t juh-, EBIonos t.aiHni.gtt.gi annak részleteire. Könyvtárak­

b a n , korszerűen t e r v e z e t t és f e l s z e r e l t fényeedvilágitás esetében a munka elvégzéséhez l a elegendő fényt a d , A megvilágításnak o l y a n n a k k e l l l e n n i e , hogy a m u n k a h e l y i világítás igényeit i s kielégítse,

Ezen a téren jelentős változás következett be a z elmúlt években világszerte, u i , m i g korábban m i n d a z o k o n a h e l y e k e n , a h o l megerőlte­

tő szemmunkát k e l l e t t a könyvtárosnak éB az olvasónak végezni, a z e- r f i s e b b világítást h e l y i l e g blztositták. Az v o l t a felfogás, hogy nem v o l n a gazdaságos az a d o t t könyvtári helyiség m i n d e n részében o l y a n magas s z i n t i t világitást a d n i , m i n t a fényigényéé m u n k a h e l y e n , a h o l megfelelő h e l y i világító szerelvény segítségével már k i s e b b teljesít­

ményű izzóval Í B e l l e h e t érni a munka Jé végzéséhez szükséges m e g v i ­ lágítást. A fénycsövek alkalmazása e z e n a téren i s alapvető változá­

s o k a t t e t t lehetővé. Jól felhasználhatók vakitő hatástól mentes lám­

paszerelvényekben és kitűnően irányitható a fényűk. A természetes fénymennyiségben beálló bármilyen hiány Jól pótolható megfelelő szí­

n ű ás színhatású fénycsövekkel.

Az általános és h e l y i világítás alkalmazására o t t kerülhet e o r , a z o k o n a munkákélyeken, a h o l minősiTett munka f o l y i k . Az I l y e n munka­

h e l y e k e t még külön i s meg l e h e t világítani.

Az általános világítás nemcsak a m u n k a h e l y i világításnak l e h e t a "kiegészítője", hanem a természetes világításé i s . Ebben a v o n a t k o ­ zásban a kiegészítő általános világítás alkalmazása világszerte e g y ­ r e inkább e l t e r j e d t a z épület sötétebb helyiségeiben, v a g y helyiség- övezeteiben. Ez a tény nagy könnyebbséget j e l e n t az építésznek a t e r ­ vezés során éppen könyvtérépület esetében, a h o l a sajátos célépület Jellegből kifolyóan a kiegészítő általános világitée a b o n y o l u l t könyvtári funkciók Jő kielégítése Bzempontjából nagyobb rugalmasságot b i z t o s i t .

A mesterséges világítás korszerű módozatainak kialakítása tehát már n a p j a i n k i g Í B jelentőé változásokat h o z o t t létre a könyvtárépület tervezése során, h i s z e n o l y a n kedvező mesterséges világítás esetén, a m e l y a természetes világítással nagyjából egyenlő értékű / m i n d e n t e ­ k i n t e t b e n / , az építésznek széleskörű lehetőséget nyújt. A korszerű általános és m u n k a h e l y i , v a l a m i n t kiegészítő általános világités b i r ­ tokában az építész a helyiségek méreteinek megállapítása alkalmával már kevésbé függ az a b l a k ée a belső f a l távolságától, a helyiségnek n a g y o b b l e h e t a mélysége, a z épületnek nem k e l l a n n y i r a magasnak l e n ­ n i e , a belső tér megosztása a külső világítási s z e m p o n t o k f i g y e l e m b e ­ vétele nélkül lehetséges, és k i s e b b e k a hőveszteségek i s .

A világitántechnika által nyújtott "szabadkéz" o l y a n f o k ú i s l e ­ h e t , hogy megfelelő korszerű épületgépészeti igények párhuzamoe b i z - t o B i t é s á v a l a természetéé világítástól t e l j e s e n függetlenített könyv­

tárakat Í B l a h e t építeni kizárólag m e B t e r e é g e e világítással. Az Így keletkező "vakkönyvtárak" létesítése számos előnnyel jár, különöBen a raktárak eaetében. Viták természetesen v a n n a k e z e n a téren i s , a hátrányok és a z előnyök vitája még nem dőlt e l , de ma már tényként könyvelhető e l , h o g y v a n n a k o l y a n vakkönyvtárak, a m e l y e k kitűnően m ű ­ ködnek.

5

I

(6)

fOKBOB l.t Könyvtári világitáatechnika

Ea e l f o g a d j u k a z t az - egyébkánt még v i t a t o t t - e l v e t , hogy a könyvtárban kizárólag mesterséges világítást a l k a l m a z z u n k , a k k o r e- lflnyök k e l e t k e z n e k a könyvtári épület felépítésében. Az üzemek e g y - ezerübbekké válnak, mélyebb l e h e t a raktár, elhagyhatók az e d d i g i világitóudvarok, a raktárak j o b b a n beilleszthetők az épület egészé­

be, i l l e t v e a n n a k központjába. A régi épületek u d v a r a i i s átalakít­

hatók könyvraktárakká. M i n d e z e k alapján a könyvtár épületének raktá­

r i befogadóképeeaége nagymértékben növekszik.

A kizárólag mesterségesen világított könyvtáraknak megvannak a maguk komoly kézenfekvő hátrányai i s , de ezek vizsgálatakor sohasem s z a b a d m e g f e l e d k e z n i arról, hogy a természetéé világítás sem mentes a problémáktól. H i s z e n p l . az a b l a k o k o n nyáron a napsugárzás i s be­

h a t o l ; a z a b l a k o k o n télen hő távozik ée e m i a t t a fűtőberendezés t e l ­ jesítményének k e l l jóval nagyobbnak l e n n i e . Az a b l a k o k értékes f a l ­ felületet f o g l a l h a t n a k e l , a m i n e k e s e t l e g más rendeltetése i s l e h e t ­ ne, tehát a természetes világítást sem k a p j u k i n g y e n . A vakító felü­

l e t i fényesség problémája. I s felmerül a z a b l a k o k k a l k a p c s o l a t b a n e t b . A r r a a kérdésre, hogy m i l y e n világitási módozat kiválasztása a legelőnyösebb, egyértelmű f e l e t e t a d n i nem l e h e t . Alapigazság a z o n ­ b a n , amely egyedül irányadó: m i n d e n i l y e n Jellegű vitát a könyvtári funkciók szigorú szem előtt tartása, a könyvtárakban folyó m u n k a f a j ­ ták sajátosságainak vizsgálata alapján l e h e t és k e l l - az a d o t t e s e t összes fő- éB mellékkörülményeinek a l a p o s elemzésével - eldönteni.

Az általános világítás, - m i n t az egységes, könyvtári olvasói tőr kizárólagos megvilágítási módja - á vitáktól függetlenül, a m i n t a r r a rámutattunk, e g y r e inkább t e r j e d . £ megvilágítás jegyében a l a - kította k i a tervezés világszerte a z elmúlt évek legjelentősebb u j , korszerű könyvtárépületeinek mesterséges világitását. A jól telepí­

t e t t vilégitáe t e l j e s flexibilitást b i z t o s i t a z a d o t t könyvtári té­

r e n belül a bútorzat, a berendezés tetezésszerinti elhelyezésére i s . A kötött jellegű m u n k a h e l y i világítás e z t a flexibilitást biztosíta­

n i nem t u d j a , ezért kerül alkalmazásra a z általános mesterséges v i ­ légitáe m i n d e n o l y a n könyvtári épületben, a m e l y e t a flexibilitás g o n d o l a t a jegyében t e r v e z meg az építész.

A világitástechnikai szakértők és a kérdésben elmélyült könyv­

tártervező könyvtárosok ma már egyetértenek a b b a n , hogy h a a kizáró­

l a g o s éltalános világítást a korszerű világítástechnikai e l v e k n e k megfelelően t e r v e z i k , ha korBzerüek a világitástechnikai berendezé- eek e t b . s ha a szerelést p o n t o s a n , a t e r v e k n e k magfelelően végzik e l , h a a z általános megvilágítás e z i n t j s a korszerű követelmények­

nek m e g f e l e l , n i n c s s z ü k B éR külön m u n k a h e l y világításra, l e g f e l j e b b az általános világításaal megvilágított könyvtári tér meghatározott különleges fényígőnyü részhelyein.

£ korszerű, ma már általános e l f o g a d o t t felfogással szemben, talán s o k k a l inkább szubjektív megfontolások alapján, m i n t s e m o b j e k ­ tív o k o k r a h i v a t k o z v a , e g y e s u j könyvtárak léteBitéaekor a nagy o l ­ vasóteremben a koncentrált munkahely vilégitáe m a r a d t a z uralkodó e az általános világítás csupán kiegészítő jellegű.

(7)

T!£" 1 3 . k . L a z á m 1966. január

£ megoldások néha i g e n tetszetősök l e h e t n e k , de helyhezkötött- aégük m i a t t merev világítási módot j e l e n t e n e k , s nem f e l e l n e k meg a flexibilitás már k i f e j t e t t követelménvének.

3.

A különböző könyvtári helyiségek megvilágítási s z i n t j e a könyv­

tári világítástechnika e g y i k központi kérdése. A kívánatos lux-érté­

k e k tekintetében koránt s i n c s egységesen k i a l a k u l t állásfoglalás. Az a l k a l m a z o t t értékek mindenütt a megvilágítási s z i n t e k növekedését j e l z i k .

Az általános - bár egyenlőtlen - fejlődésre jellemző, hogy szá­

zadunk elején a megvilégités 1 0 l u x körüli v o l t n a g y o n s o k könyvtár­

b a n , a 3 5 - 4 0 l u x o t már "korszerűnek", mindenféleképpen megfelelőnek minősítették. A megvilágítás mértéke azonban a századforduló utáni évektől kezdve állandóan nőtt, évenként átlag 1 - 1 0 j U k a l .

A könyvtárakban folyó munkák nem egyneműek, a munkák nagyobb könyvtárak esetében funkcionális szempontból differenciált terűlete­

k e n f o l y n a k , amelyek jelentős része közös légterű i s l e h e t , de o l y a n könyvtárak i s v a n n a k , a h o l a helyiségek.jól t a g o l t r e n d b e n s o r a k o z ­ nak e kapcsolódnak egymáshoz. A helyiségek megvilágítása nem egyér­

telmű igényű, a kérdés a maga egészében mégis egyBéges, m e r t a h e ­ lyiségek összefüggenek, a könyvtári funkció jegyében. E különböző nemű és különböző helyiségekben folyó munkákat Magyarországon a v i ­ lágítási követelményekről szóló MSZ. 1 5 6 7 ezámu szabvány előírásai­

n a k megfelelően k e l l ellátni megfelelő megvilágításBB2.

£ magyar szabvány e z e r i n t a világítási követelményeket, a szük- séges megvilágítás mértékét m i n d e n k o r a munka minősége s z a b j a meg. A szabvány négy munkaminőséget állapit meg, a m e l y e t munkahelyiségekben a látáai igény mértékéül l e h e t e l f o g a d n i , éspedig a következőképpen:

A munka m i n ő ­ sége,ill. lá­

tási igény

Közepes világítás A munka m i n ő ­

sége,ill. lá­

tási igény

c s a k általános megvilágítás

esetén

munkahelyvilágit áe éa óltalános v i l á K i t á B e s e t é n

A munka m i n ő ­ sége,ill. lá­

tási igény

c s a k általános megvilágítás

esetén m u n k a h e l y v i ­ lágítás

általános v i ­ l á g í t á s A munka m i n ő ­

sége,ill. lá­

tási igény

a Jánlatoe / l u x /

d u r v a 4 0 - 80 5 0 - 1 0 0 20 - 8 C

közepes e o- 1 5 0 1 0 0 - 3 0 0 3G-8C

f i n o m 15( 5-300 3 0 0 - 1 0 0 0 4 0- 8 0

n a g y o n f i n o m 3 0 0 - 5 0 0 loóo-5öoo 5 0 - 1 0 0

A j e l l e g z e t e a könyvtári munkák zöme a magyar szabvány s z e r i n t a f i n o m és n a g y o n f i n o m munkák csoportjába sorolható.

A " f i n o m munkák" c s o p o r t j a felöleli általában az olvasást, a kéz- és gépiráet, a t a n t e r m e k b e n , a r a j z t e r m e k b e n és a laboratóri­

umokban folyó tavékenyaégeket.

7

(8)

lOMBOH I . I Könyvtári világítástechnika

A "nagyon f i n o m munkák" csoportjába v i s z o n t a gyorsírás, a mű­

s z a k i rajzolás, a nagy f i g y e l m e t igényifi másolási, v a l a m i n t egyéb 1 - gényes s z e l l e m i tevékenységek tartósnak,

A könyvtári helyiségek aegvilágitását l u x értékben általános fényesővilágltás esetén táblázatban f o g l a l t a m Seeze. A 2. r o v a t b a n a lux-értékek m e l l e t t i indexszám / p l . 1 1 01/ a táblázat végén f e l s o ­ r o l t szakíródalmi forrásmunkára u t a l / p l . 1 / G a l v i n Tan B u r s n t Ls b a t i m s n t ... 86 p . /

Helyiség Az egyes forráémunkákban m e g j e ¬ lölt lux-érték

Általunk j a v a s o l t lux-érték

1 2

Előtér / f o r g a ­

lom -elosztó/ l O O - l l O1^ *7' ' ' * / , « , ! , 2 0 0 2 A 3 / + 1 6 / 250 + / + v

Előtér / f o r g a ­

lom -elosztó/ l O O - l l O1^ *7' ' ' * / , « , ! , 2 0 0 2 A 3 / + 1 6 / 250 + / + v

Ruhatár Polyosók- léposők

Büfé, étkező

Kiállítási termák

Előadóterem

K l u b /olvasói/, időszaki olvasó­

t e r e m

50-100-15<

200-500

350

150

300-350

a

(9)

TMT 1 3 . x . l.szám 1966.január

Ka t a l 6 gua torén., reference-könyv­

tár , Dl b l l c gráfi­

a i olvasóterem

K ö l c B ö n x e e

Olvasótermek /olvasói t e r e k /

f o l y a m a tO B, t a r ­ tóé olvasás

XUlüngyuJte-

•ányek

Műszaki könyvtá­

r a k r a j z t e r m e i

Baktárak /zárt m e c h a n i k u s tá­

rolással/

75-80 6 /

215 1 0 / 322 9/

330-5+0 - ,7 / 6/]

400 16/i

400-500

220 160

7/

a /

.350-500

160-290 1 2 / 200-300 1 1 /

300 2 A 3 / * * / +1 6/ 320-350

350

484 «/**>/

540 Svájci szabvány 150-300 S z o v j e t szabvány 200 A n g o l szabvány 300-400 OSA szabvány 300

7/

300-500

330 7/

300-500 X?/

450-900 w

107 * 150 " /

230 * V 2 9 1 10/

300 V

350 / m i n . / - 500-700- / 1 0 0 0 /

300 / m i n . / - 5 0 0 - / 1 0 0 0 /

150-200

(10)

T0K30E I . j Könyvtári világítástechnika

Munkahelyek, Irodák /gyarapí­

tás feldolgozás, adminisztráció, s t b . /

Tanácsterem Ülésterem

Műhelyek /könyv­

kötészet, sok­

szorosító, s t b . /

150-300-1000 1 7 / /

160-214 8 /

M 0 2/+3/+16/

536 ? / 540 V

600-645 6/+10/ Svájci szabvány 120-300 Rémet szabvány 120-250-500 300

V

Svájci szabvány 80-150 S z o v j e t szabvány 150

300 Mellékhelyiségek 108

1 6 / 7/

300-500 /1000/

250-500

300-500 100-150

Idézett s z a k i r o d a l m i forrásmunkák /rövidített, utalóJsllagU clmleirással/

/!/ C a l v i n , H.B. - Tan Búron, I I . : Le batlment d'une petité b i b l i o - théque. P a r i s , 1959. UHBSCO, p. 86,;

/ 2 / Szirákl Z . i A Budavári P a l o t a világítási berendezésének tervezé­

séről. É.M. Műszaki Tervezés. 1 1 .s z . 1963- P-51.

/ 3 / B e r z e n k l n a - D v o j r i n : E l e k t r i c s e a z k o e o s z v e s c s e n l e t e c h n i k a , 3 . s z . 1964. p. 1-4.:

S z v o t o -

/ 4 / D i e B i b l i o t h e k d e r T e c h n i s c h e n Hochschule S t u t t g a r t . S t u t t g a r t , 1962. 265.P-i:

/ 5 / Baumgardt, F . i l ' h y g i e n e de l a vue. P a r i s , 1962. p. 93.

/ 6 / C r o s l a n d , J.H.: P r l o a G i l b e r t B i b l i o t h e k . I n t e r n a t i o n a l e L i o b t Bundschau, 5.ez. 1956. p.179.

/ 7 / A m e r i c a n L i b r a r y A n n u a l , 1957. p. 123.

10

(11)

TMT 13.k. l.ssám 1966.január

/ a / B r i t i s h L i g h t i n g C o u n c i l , L o n d o n , I n t e r i o r L i g h t i n g D e s i g n , 1 9 5 8 . 7 6 . p .

/ 9 / I l l u m l n a t l a g E n g i n e e r i n g S o c i e t y , B«w Y o r s . Recomaanded p r m e t l c * oí l l b r a r y l i g h t i n g , 1 9 5 0 .

/ ' l o / Q s o r g i a I n o t i t u t e o f T e c h n o l o g y , Közlii A . Thompsoni L l b r a r y Buildingé, ... L o n d o n , 1 9 6 3 . 37.p.

/ I I / /Tokió/ Our new b u i l d i n g . l a t i o n a l D i s t L l b r a r y . Tokió, 1 9 6 1 . 5 p . + 9 á.

/ 1 2 / T r l n l t y C o l l e g e L i b r a r y . D u b l i n /íreland/ /Pályázati kiírás/.

/ 1 3 / Ssubau d e r Ünivarsitatsbibliothek I n O l e s e e n . D i a I n n e n a r c h i t e k - t u r , 6.ez. 1 9 6 0 . p.430-433.

/ 1 4 / J a n s e n , J . i B e l e u c h t u n g s t e c h n l k . 1-3.E. B i d h o v e n , 1 9 5 4 .

A 5 / Paxagó Oy. - Marőti fly.i Világitástsohnlka. Bp. 1962.l21B-220.p.

/ 1 6 / S. épülettervező Vállalat I I I . I r o d a . Műszaki leírás a Buda­

vári P a l o t a - n e m z e t i Könyvtár - "P- épület erősáramú berendezé­

s é ü l . / S o k e z . / B p . , 1964. KÖZTI.

/ 1 7 / MS2. 1 5 8 7 - 5 2 . Helyiséghez és épülethez tartósé szabadterület mesterséges megvilágítása.

A táblázatból kétségen kívül megállapítható, hogy a könyvtári helyiségek mesterséges, fénycsővel történő - általános megvilágítása esetén a megvilágítás lux-értéke Európában és Európán k i v i l i 1B r e n d ­ kívül változó, a s z a k i r o d a l m i forrásokban tükröződő g y a k o r l a t i s f e l ­ tűnő módon eltérő.

A megvilágítás szintjét Illetően, - B e b b e n a vonatkozásban n i n c s különbeég az izzólámpával v a g y fénycsővel való megvilágítás.az általános v a g y a h e l y i világítás között - világszerte v i t a t k o z n a k a szakértők! a minimum i l l e t v e a z o p t i m u m értékét illetően.

E g y e s e k a r r a h i v a t k o z n a k , hogy a s z a b a d b a n a megvilágítás

10 000 - 100 000 l u x között váltakozik, miért ne l e h e t n e a helyiségek mesterséges megvilágítási szintjét 1B összhangba h o z n i e s e k k e l a kül­

ső, természetes megvilágítási értékekkel.

Mások v i s z o n t rámutatnak a r r a , hogy a természetéé megvilágítás erős értékei e l l e n a z emberek Jelentós réezs napszemüveg hordásával védekezik. Á fényesség szubjektív Jellegű e m b e r i magatartás.

E l l e h e t a z o n b a n f o g a d n i kiindulási a l a p n a k a z t a z állásfogla­

lást, a m e l y s z e r i n t Európában a 250-300 l u x o t l e h e t t e k i n t e n i - á l ¬ talában - a normális i r o d a i munkát kielégítő megvilágítási erősség

• I r M m i i r a i S R a k . rehér p a p i r o n n y o m o t t f e k e t e betű jó, tartós és g y o r s

1 1

(12)

TOKBOB T . i Könyvtárt világítástechnika.

olvasásához v i s z o n t a végzett kísérletek s z e r i n t ^ a z optimum 1000 l u x körül mozog. A kísérletek s z e r i n t a z olvasás gyorsasága 300 l u x f e l e t t már nem növekedik. A fejlődés tehát a j e l e k e z s r i n t a minimá­

l i s 250 l u x ée az 1000 l u x közötti skálán b o n t a k o z i k k i , egy-két nem­

zedék a l a t t .

A fejlődés s z e n a téren v i s z o n y l a g u j k e l e t i l közlések s z e r i n t e l ­ j u t o t t o d a , hogy az A m e r i k a i Egyesült Államokban / K a l i f o r n i a / u j i s ­ kolák esetében a t a n t e r m e k mesterséges világításának szintjét p l . 750-1500 l u x r a növelik.2/

Német közlés s z e r i n t p e d i g ^ a t s x t l l i p s r b a n a legújabb vizsgá­

l a t o k alapján az üzemrészek Jé megvilágításához k b . 1000-2000 l u x o n megvilágítási értékre v a n szükség.

E z t a legújabb keletűnek ma már nem mondható megállapítást és előrelátást a fejlődés e d d i g 1B i g a z o l t a és a fejlődés tengelyében e g y r e inkább i g a z o l j a . Európában lassúbb ütem, b i z o n y o s k o n z e r v a t i ­ v i z m u s j e l l e m z i e fejlődést, az A m e r i k a i Egyesült Államokban a z o n b a n a fejlődés s o k k a l n a g y o b b üteműt az I l l u m i n a t i n g E n g i n e e r i n g S o c i e t y / R e s e a r c h I n s t i t u t e / olvasóhelyiségekben s o k évi kutatás alapján 700 l u x o t j a v a s o l ,a/ a G e n e r a l E l e c t r i c and W e s t i n g h o u s e társaság k u t a ­ tói v i s z o n t állítják, hogy a 700 l u x c s a k minimális érték, Így a megvilágítás 1000,-"sőt a 2000 l u x i g f o g e m e l k e d n i .

A fejlődés e z e n a téren világszerte jelentős. Nekünk, könyvtá­

r o s o k n a k e z t a g y o r s , néha meglepő éa zavarbaejtő fejlődést m i n d e n lényeges szakaszéban nyomon k e l l követnünk a r r a törekedve, hogy köz­

reműködésünkkel o l y a n világítástechnikai berendezések kerüljenek a könyvtárakba, amelyek kitűnően szolgálják a j e l e n t és f l e x i b i l i s e n ,

' B r o z e k , E.-Simoneon,J.t E f f e c t s o f i l l u m l n a t i o n levél o n v i e u a l p e r f o m a n c e and f a t i g u e . J o u r n a l o f t h e O p t i c a l S o c i e t y o f A m e r i ­

c a . 3 8 . B E . 1 9 4 8 . p .3 5 4 - 3 9 7 .

'''Mac D o n a l d , K . R .: C l a s s r o o m d i s p l a y new i d e a s i n s c h o o l l i g h t i n g .

l i g h t i n g , 1 9 6 3 . 4 . p . 3 4 - 3 6 . :

5 /S c b i n d l e r , B . i Eünstlichs B e l e u c h t u n g für e i n e T e x t i l f a b r i k z u r V e r a r b e i t u n g v o n B a u m w o l l e . M e l l i a n d T e x t i l b s r i c h t s . 1963. 8.

p.865-868.

4 /V ö . Z a h o u r . Bobért L. i l i b r a r y l i g h t i n g . / G u i d e l i n s B f o r l i h r s r y p l a n n e r e . P r o c e e d l n g s o f t h e I d b r a r y Buildingé and E q u l p m s n t I n a t i t u t e . ALA, 1 9 6 0 .

'v'A bécsi Nemzetközi Világitástechnikai K o n f e r e n c i a résztvevői s z a k ­ értői p l . az i r o d a i megvilágítási s z i n t e k értékelésekor az 1000 l u x megvilágítási erősséget reális igénynek minősítették.

12

(13)

TKT 1 5 .k . l . s z á m 1 9 6 6 .j a n u á r

j e l e n t Ő B e b b á t é p í t é s n é l k ü l , e g y s z e r ű én g a z d a s á g o s m á d o n a l k a l m a B o k l e g y e n e k a T á r h a t ó , m é g n a g y o b b f é n y e r ő s s é g b i z t o s í t á s á r a .

.•.0 * *.

TOMBOR.T.; E i n l g e g e l t g e m á e s e F r a g e n d e r L i c h t t e c h n i k I n B l b - l i o t h e k e n

D r e i z e i t g e m s s B e F r a g e n s t e h e n l m H i t t e l p u n k t d e r U n t e r e u c h u n - gen: An e r a t e r S t e l l e d i e Frage d e r Verwendung v o n t r a d l t l o n e l l e n Glühlampen und v o n L e u c h t r O h r e n , w o b e i d a r a u f h i n g e w l e B e n w i r d , daas d l e Leuchtrühren g e e i g n e t s l n d natürllchee L l c h t s u e r e e t z e n . D i e s e T a t s a c h e b i e t e t l m L a u f e d e r P r o j e k t l e r u n g d e e Gebáudee e i n e w e i t g e - hende Flexibilitát. D i e p s y c h o l o g l s c h e und p h y s l o l o g l s c h e W l r k u n g d e r B e l e u c h t u n g m i t Leuchtröhren w i r d auch u n t e r s u c h t . D i e náchete Frage l e t d a s Yerháltnis z w i s c b e n d e r a l l g e m e l n e n und d e r ürtllchen B e l e u c h t u n g i m B i b l i o t h e k e r a u o . Der V e r f a e e e r führt e e i n e Argumente z u g u n e t e n d e r a l l g e m e l n e n B e l e u c h t u n g a n . D i e d r l t t e u n t e r s u c h t e F r a g e h a n g t m i t d e r B e l e u c h t u n g s i n t e n a i t a t d e r e i n z e l n e n B i b l l o t h e k s - ráume und Ráumllchkeiten zusammen. D i e einschlágigen F e s t s t e l l u n g e n Ó B B FachBchrífttuma über B i b l i o t h e k e n w e r d e n angeführt, und ee w e r - den V o r e c h l a g e b e t r e f f s d e r B e l e u c h t u n g s i n t e n a i t a t d e r e i n z e l n e n Raumlíchkeíten und Ráume v o r b e r e i t e t , w o b e i b e t o n t w i r d , dass d l e E n t w i c k l u n g a u f dieaem G e b i e t e a u s s e r o r d e n t l i c h r a e c h f o r t s c h r e l t e t , so dass d l e B i b l i o t h e k a r e d l e l i c h t t e c h n i B c h e n E l n r i c h t u n g e n i h r e r B i b l i o t h e k e n so e n t w e r f e n e o l l e n , d a s s d í e s e i n d e r Gegenwart a l l e Aneprücht befríedlgen u n d i n d e r Z u k u n f t ohne b e d e u t e n d e n Umbau, a u f e i n f a c h e und w l r t s e h a f t l l c h e Weiae z u r S l o h e r u n g d e r v o r a u B B l c h t l i - c h e n n o c h höheren Llchtetárken h e r a n g e z o g e n w e r d e n k ö n n e n .

i i ' n

(14)

TOMBOH T . j Könyvtári világitántechnika

TOMBOB.T.: Soma r e c e n t probléma I n l i b r a r y i l l u m t n a t l o n e n g j - n e e r l " f -

Inveotígatíons a r e c o n c e n t r a t e d o n t h r e e p r o b l a m a o f h i g h a o - t u a l i t y i !

f l r o t t h e p r o b l e m o f u s i n g f l u o r e a o e n t lamps as a g a i n o t e o n - T e n t i o n a l l n c a n d a s o e n t lámpa, w i t h •mpnaels o n t h e e u l t a b i l l t y o f f l u o r e a o e n t l i g h t i n g t o r e p l a o e a a t u r a l l i g h t . T h i e f a o t p e r m i t a p r o v l B l o n f o r e x t e n e l v e f l e x i b l l l t y I n l i b r a r y b u i l d i n g d e s i g n , f s y o h o l o g i c a l and p h y s l o l o g i c a l s f f s o t s o f f l u o r e a o e n t l i g h t i n g a r e alsó s t u d i e d . The s s e o n d p r o b l e m i s r e p r s s e n t e d by t h e atuáiad, The aecond p r o b l e m i s r e p r e s e n t s d by t h e r e l a t i o n a h i p b e t w e e n g e n a r a l and l o c a l l l l u m l n a t i o a , r e e p e c t i v e l y , i n modern l i b r a r y apaoe. The a u t h o r ' o o p l n i o n l a i n f a T O u r o f generál l i g h t i n g . The t h l r d p r o b l e m s t u d i e d concerms ttas l n m i n o n s f l u x i n d i f f s r e n t l i b r a r y spaces and p r e m l e e e . The r e l e v a n t s t a t e a e n t e o f l i b r a r y l i t e r a t u r e a r e ölted, Buggeatione a r e made c o n c e m l n g t h e l u m l n o u s intenélty / f l u x / o f i n - d i T i d u a l rooms and p r e m i s e a e t r e s s i n g t h e e x t r e m e l y r a p i d r a t e p r o g - r e s a i n t h l s f l e l d a n d , o o n e e q u e n t l y , t h e r e s p o n s i b i l l t y o f l l b r a - ríans t o d e s i g n l i b r a r y i l l u m i n a t l o n I n s t a l l a t i o n s i n auch • manner so ae t o maJce i t s a t i s f y üresent r a q u i r e a e n t s as w e l l as e n s u r e , w i t h o u t a i g n i f i c a n t a o d i f i c a t i o n s , l n c r e a o e d f u t u r e l u m l n o u s i n t e n - él t y i n a s i m p l e and e c o n o a i c wsy.

0 * 0

U

(15)

T M T 13.k. l . e i á a 1966.jMiuár

T 0 M 5 0 P . T . : HeHOTopue anTyajt-HHe cseTOTexHHqecKHe B o n p o c p OHÓJIHOTeK

A B T O P H c c n e a y e T Tpa anTyajiiiHHX B o n p o c a : Bo- n e p B u x npaneHeHHe Tpaaa- n a o n n m SBXR E C K I Ü Í K B O H H S H jiioMHHecneBTaHx a a i m , yxaauB&n npH S T O I Í H B T O , ito ocsemeEiie J H O M H H 6c j e H THUM;S naimaim s u i í e s m e T e c i e c T B e H H o e OCBemeHHe. 3 T O O Ő C T O H T6J I I C T B O o S e c n e i K B a e T MHorocTopOHBHe B 0 3 - H O S H O C T Z n p n npoeKTHpoBoHHii o c B e T H T e j i i H H x CHCTeM. JVBTOPOK p a c c u a r - P H B S Á T C H ncaxOJiorH'ieCKHe 11 4Ji3iioj.or;;''iecKiie B E H H H B H ocBemeBHH riSiJHHecneHTHKKK j i a u n a M H . Apyrau B o n p o c o u HBjweTCH cooTaoaeHue l í e a j y OŐÍHHH H iiecTHHM OCBSmerni HMM B n p o c T p a u c T B e 6&6woieti. A B T O P n é p e i nc a f l e T CBOH a p r y u e H T t i s a n p e j m o i T e i u i e o ö m e r o ocsezemn.

TpeTHti B o n p o c , oöcyiaaeiiHi! a B T o p o u , CBH3aH c c c Be as K H O C T L D paa- JIHantra ŐHŰJUIOTSHHIDC npoCTpaHCTB a noíjeseHEíí. 3 3 T 0 W OTHoneBHH npuBosHTCR jaHHHe T e x K H i e c K o a j m T e p& T y p H no öHÖJinoTeKau H a a n T c a npeaaoKeHHfl no o o B o n e H H o c i H o i a e j i i H i a Qi!őjinoTeiiHKx n p o c T p a n c T B H noMSGeHHií, nos^epiaiBafl n p n 3? o n ŐuctpuA T e i i n P Ü B B H T K S . IloaToiíy, ŐMÖJIHOTeKapH HOJISHH BpOSKTHpOBaTB CBCTOTeXHHISCKMe yCTÓHOBKB W1H CBOHX 6tföil20TeK T&KHH OGpa30H, ITOŐtí OHB YJOBSeTBOpHa* coBpeveHEue

TpeöoBaBHH, a B aanBKearaz, őea cyieciBeHHoa nepectpotlKH, npocTo

n paiffioHajiBHO aCecuemmm n o B u n e B H y n ccBeneHH O C T L .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A következőkben összefoglaljuk, hogy milyen fő módszereink van- nak —— mind vállalati, mind igazgatósági szinten — e tényezők hatásának elemzésére; bebizonyitjuk, hogy

Mivel a megtermelt társadalmi termék és nemzeti jövedelem elosztása általában a jövedelmek körforgásáhak formájában történik, az összevont pénzügyi mérleget.

Osciilators with quasi linear amplitude stabilization [3,4] have two main sources of distortion: the quasi linear components are not perfectly linear in practice; and the

A cellulázok – és általában az enzimek – használata a textiliparban számos előnnyel jár: használatuk egyszerű, és az enzimes kezelés bevezetésével nem

Szappanoldatból keletkezo folyadékfilm szerkezete.

magyar nyelvű tudományos közlemények gépi kivonatolásá- nak kérdéséhez. cimű

A szükséglet kielégítését célzó filmigény

A szavaknak ugyanis megvan az a tulajdonságuk, hogy nemcsak fogalmat jelölnek, de mint szavaknak, önmagukban i s van &#34;hangulatuk&#34;.. Erre példaként vegyük magát a