A tervteljesítés elemzésének néhány időszerű kérdése

ROMÁN ZOLTÁN:

A TE'RVTELJESlTÉS ELEMZÉSÉNEK NEHÁNY IDÖSZERU KERDESE

A tervteljesités elemzése a szocialista gazdaságban, a termelés tervezé—

sének és vezetésének egyik igen fontos, nélkülözhetetlen eszköze. A foko—

, zott követelmények, melyek ma iparunkkal szemben a tervezés és a vezetés megjavítása, a tartalékok tervszerűbb, szervezettebb feltárása és kihaszná—

lása terén jelentkeznek, a tervteljesítés elemzésével szemben is nagyobb igényeket támasztanak.

A tervteljesités elemzésének időszerű kérdései közül az alábbiakban két problémakört vizsgálunk. Az egyik problémakör: a tervteljesítés igaz- gatósági szinten végzendő elemzése, melynek kérdéseit szakirodalmunk eddig eléggé elhanyagolta. A másik, ma eléggé sokat Vitatott problémakör:

a tervezési-statisztikai mutatószámok rendszerének helyessége, alkalmaz-—

hatósága, —— az a kérdés, hogy szükséges—e vagy sem e mutatószámrendszer valamilyen gyökeres megváltoztatása. Mindkét problémakört elsősorbana termelési terv teljesítésének elemzésével összefüggésben vizsgáljuk, részben azért, mert a vizsgálódás területét egy cikk keretében —— ha nem akarunk az általánosságoknál maradni —— szükségképpen le kell szűkíteni, részben . pedig azért, mert mutatószámrendszerünk helyessége körül éppen a terme-

lési terv mutatóival kapcsolatban voltak a legélesebb viták.

1. Az igazgatósági elemzés feladatai

Az iparvállalatok munkájának, tervteljesítésének elemzési módszereit a szakirodaomban már elég bőségesen feldolgozták (bár a gyakorlat ezt még _ távolról sem hasznosítja megfelelően). Sokkal kevésbé van kidolgozva a terv- ,, teljesítés igazgatósági szinten történő elemzésének módszertana. A külön- böző iparstatisztikai tankönyvek (ritkábban elemzéssel foglalkozó munkák is) kisebb—nagyobb részletességgel tárgyalják ugyan a vállalati adatok ösz—

szesítéséből képzett egyes fontosabb mutatók vizsgálatát, a problémakör összefüggő kifejtése azonban hiányzik még.

Részben ennek is tulajdonítható, hogy a tervteljesítés elemzése a minisztériumi igazgatóságokon a gyakorlatban is eléggé kiforratlan, sokszor erősen formális jellegű. Az igazgatóságnak a tervteljesítés érdekében ki—

fejtett munkáját ritkán teszik beható, önálló elemzés tárgyává, sőt az igaz-

* gatóságok gyakran a vállalatok munkájának értékelésénél is szinte kizáró- lag a vállalatok által beküldött ,,szöveges beszámolókra" támaszkodnak.

ROMÁN:'A TERVTELJESITES ELEMZÉSÉNEK NÉHANY KÉRDESE 737

A termelés, termelékenység, önköltségcsökkentés elemzésénél megelégede ' nek' annak ismertetésével, hogy az ún. ,,igazgatóság összesen"-t, mely vál—'- lalatok milyen túlteljesítése, illtőleg lemaradása eredményezte. Ha indok— , lást kell adni, előfordul, hogy csupán a vállalati jelentések magyarázatait ismételik el.

Természetesen vannak jó példák is. Például egy időben a Könnyűipari Minisztérium kollégiuma, illetőleg miniszterhelyettesei az általános főosz—

tályok bevonásával igen komoly formában, alapos tanácskozásokon rend—' szeresen beszámoltatták az igazgatóságokat. A beszámoltatásra mindkét részről jól felkészültek és így nem volt helye általános magyarázkodásnak.

Ezt a helyes gyakorlatot ma is alkalmazzák, de lényegesen szűkebb terüle—- ten. Fontos lenne, hogy a tervteljesités igazgatósági szinten történő elem—

zésével szemben mindenütt nagyobb követelményeket támasszunk, meg—

próbáljuk megfogalmazni e követelményeket és kialakítsuk az igazgatósági

elemzés legcélszerűbb módszereit. _ _

Vannak ugyan, akik vitatják, hogy egyáltalán van—e létjogosultsága az_

,,igazgatóság összesen" adatok elemzésének, hiszen még erősen homogén

Vállalatok között is igen sok különbözőség van. Ha azonban elfogadjuk, hogy _ [___

az ,,igazgatóság összesen" tervezhető és irányítható, ha elismerjük az igaz- gatóságnak mint önálló szervezeti—igazgatási egységnek a fontosságát, nem _ állíthatjuk, hogy az igaZgatóság tervének teljesítéséről, az igazgatóság _ munkájáról nem készíthető önálló elemzés. A MDP III. kongresszusa fontos * feladatként tűzte ki a minisztériumi vezétés megjavítását, fokozott felelős- ség érvényesítését ezen a területen; ennek'megoldásához nélkülözhetetlen feltétel az igazgatósági szinten történő tervezés és elemzés módszereinek

fejlesztése. _

Itt meg kell jegyezni, hogy a tervteljesités igazgatósági szinten történő elemzésének fejlesztése a tervezés nagyobb megalapozottságának biztosí- tása szempontjából is igen fontos. Igazgatósági szinten ugyanis nemcsak az elemzés, hanem a tervezés sajátos módszerei is eléggé kidolgozatlanok. A népgazdasági tervezés és a vállalati tervezés eléggé sokat tárgyalt kérdései

között valahogyan elvesznek az igazgatósági szinten végzendő tervezés , ' * problémái, az igazgatósági tervek önálló összehasonlításának és vállalatokra való helyes lebontásának kérdései. E kérdések elhanyagolása folytán a ter-4 vezés egyik sajátos területe, nagyon fontos áttételező láncszeme a nép- gazdasági és a vállalati terv között, kiesik vizsgálataink köréből. Az igaz—

gatósági szinten folyó tervezés megjavításának, e fontos feladatunknak egyik alapvető feltétele az igazgatósági szinten történő elemzés fejlesztése. _

A tervteljesítés igazgatósági szinten végzendő elemzésének fő vonásait vizsgálva, mindenekelőtt leszögezhetünk néhány, a vállalati munka elem- zésével szemben támasztott, itt is érvényes követelményt, így: _

1. az elemzés a terv mutatóinak teljesítéséről összefüggő, együttes érté- kelést adjon, ehhez a terv valamennyi mutatóját egymással való összefüg—

gésükben vizsgálja, ,

2. az elemzés mutassa meg, hogy a főbb összefoglaló mutatók (például * termelési volumen, termelékenység) alakulását milyen tényezők befolyásol—

ták és milyen mértékben, milyen súllyal (számszerűen),

3. az elemzés a tartalékok feltárását és kihasználását célzó konkrét intézkedési javaslatokat is eredményezzen.

738 * ; ROMAN ZOLTÁN

A tervteljesités elemzése az igazgatÓSágokon kettős feladatot jelent:

egyrészt az egyes vállalatok tervteljesítésének elemzését, másrészt az igaz—

gatóság alá tartozó terület egész munkájának együttes elemzését. Az igaz—

gatósági elemzés e két iránya természetesen szorosan összefügg, hiszen az egyes vállalatok munkájának elemzése alapján következtetéseket vonha- tunk le az egész igazgatóság munkájára vonatkozólag is. Ez azonban önma—

gában nem helyettesítheti az igazgatóság egészének, az ,,igazgatóság össze—

sen" adatoknak elemzését. Az igazgatósági elemzési munkának elsősorban ez a területe szorul komoly fejlesztésre, elsősorban ennek módszerei szorul—

nak kidolgozásra, illetőleg rendszerezésre. Ehhez a cikk természetesen csak néhány szempontot adhat.

A tervteljesítés elemzése igazgatósági szinten is kiterjedhet csupán egyes tervfeladatok (mutatók) teljesítésének vizsgálatára (mint ez az igaz- gatóság legtöbb osztályán folyik), vagy felölelheti az igazgatóság munká—

jának egészét (mint amilyennek például és elsősorban a tervosztályon végzett elemzésnek kell lennie). Az előbbi feladatra vonatkozólag itt is leszögezhető, hogy egy—egy mutató vizsgálata alapján csak óvatosan sza- bad következtetéseket levonni. A fő feladat átfogó elemzés készítése, az egyes mutatók elemzésének erre kell felépülnie, ennek megállapításait kell kiegészítenie, gazdagítania. E feltétlenül indokolt követelmény szempont—

jából mindenképpen helyteleníteni kell azt a gyakorlatot, hogy sok igaz—

* gatóságon a tervosztályok, a statisztikusok még ma sem foglalkoznak meg- felelően az önköltség elemzésévelf hanem ebben teljes egészében a főköny—

velőségre támaszkodnak. *

A tervteljesítés átfogó, az igazgatóság egész munkájára kiterjedő elemzése —-— ugyanúgy, mint a vállalati adatok elemzése —-— a fő mutatók teljesítésének áttekintésével, első, megközelítő összkép kialakításával kez- dődik. A további elemzés során itt is három fő irányban haladhatunk:

megvizsgáljuk a termelési terv, az önköltségi terv és a pénzügyi terv telje—

sítését. Ennek során természetesen valamennyi fontosabb tervmutató vizs—

gálata sorra kerül.

Az ,,igazgatóság összesen" adatok elemzésének ki kell terjednie annak vizsgálatára: mi van az ,,összesen" adatok mögött vállalatonként, fel kell tárnia az élenjáró vállalati kezdeményezéseket, elő kell segítenie elterjesz—

tésüket, fel kell fednie az egyes vállalatok munkájának fogyatékosságait, meg kell mutatnia a vállalatok munkájában tapasztalható általános jelensé—

geket. Emellett azonban —— még egyszer hangsúlyozni kívánjuk —— feltét- lenül képet és értékelést kell kapnunk magának az igazgatóságnak a munkájáról is, mely ugyan tükröződik a vállalatok eredményeiben, de egybeolvadva a Vállalati munka jó oldalaival és hibáival. Ezért

1. külön is vizégálnunk kell, hogy az ,,igazgatóság összesen" mutatók alakulását milyen tényezők, hogyan befolyásolták. Itt elsősorban olyan tényezők összegezett hatásának vizsgálatára gondolunk, mint a Választék—

eltolódás, a kooperáció-változás, a munkaidőkihasználás stb., majd 2. a részletes elemzés alapján képet kell alkotnunk arról, hogy hogyan hajtotta végre az igazgatóság tervezett intézkedéseit;

hogyan hajtották végre a vállalatok az igazgatóság rendelkezéseit, helyesek voltak—e ezek és milyen eredményeket hoztak;

A TERVTELJESITÉS ELEMZÉSENEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 739

a vállalatok szempontjából ,,objektív nehézségek" milyen mértékben befolyásolták az egyes tervmutatók teljesítését és . a munka össz—

eredményeit ;

mennyiben folytak ezek a vállalatok szempontjából ,,objektív nehézsé—

gek" az igazgatóság munkájának hiányosságaiból és mennyiben az igaz—

gatóságon kívül álló körülményekből, -

milyen tartalékokat tudunk kihasználni a következő időszakban;

milyen fejlődést írhatunk elő a következő időszak tervében; - hogyan dolgoztak az igazgatóság egyes osztályai és hogyan dolgozoi;

az egész igazgatóság;

melyek az igazgatóság munkájának helyes, továbbfejlesztendő vonásai, kiküszöbölendő hiányosságai, melyek legyenek fő feladatai, munkájának

döntő láncszemei a következő időszakban.

Az igazgatósági elemzés tartalmi sajátosságai mellett ki kell dolgozni az elemzés technikájának saját0sságait is. Ilyen sajátosság például az a körülmény, hogy a rendelkezésre álló adatok köre" meghatározott, számuk csak további Vállalati adatok begyűjtésével növelhető (aminek viszont indokolt korlátai vannak) és ez gyakran egyes adatok, mutatók közvetett kiszámítását teszi szükségessé. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a terv- teljesítés igazgatósági szinten történő elemzésében nem lehet csak a szá- mokra támaszkodni, igen fontos szerepe van a vállalatok ismeretének, a helyszíni ellenőrzési tapasztalatok felhasználásának. Nagyon fontos olyan jelenségeket is vizsgálni, figyelemmel kísérni, melyeket egyszerű mutató- számokkal, számszerű adatokkal gyakran nehéz jellemezni, például a műszaki fejlődés, a gyártmányok korszerűsítése (egyes esetekben minősége is), a vezetés színvonala stb.

Az igazgatósági szinten végzett elemzés egyik leggyakrabban alkal,—

mazott sajátos módszere a változó és változatlan állományú indexeknek, a vállalatok közötti súlyeltolódás hatásának vizsgálata. Ez a szakkönyvekben jól kidolgozott módszer számos probléma sokoldalú, jó megvilágítását adja, ezért a gyakorlatban is szélesebb körben kell alkalmazni.

Az igazgatósági szinten történő elemzés néhány további sajátosságát egy konkrét példán vizsgáljuk meg. A példa célja egyrészt annak érzékel- tetése, hogy milyen módon kell elemezni az egyes mutatószámok tartalmát,

* annak bemutatása, hogy ilyen elemzés alapján hogyan lehet (és kell) helye- sen alkalmazni jelenlegi mutatószámainkat is, célja másrészt néhány kon- krét útmutatás nyújtása a tervteljesítés —-— elsősorban a termelési terv tel—

jesitésének —— elemzéséhez. *

A példa természetesen erősen leegyszerűsített. Az összefüggések köny—

nyebb áttekinthetősége céljából feltételezésünk szerint az igazgatósághoz mindössze 3 Vállalat tartozik, ezek összesen öt féle (A, B, C, D, E) gyárt—

mányt állítanak elő. A gyártmányok munkaigényessége eltérő. AzA gyárt—

mányhoz felhasználják az E gyártmányt (1—1 darabot), a B gyártmányhoz a D gyártmányt (ugyancsak 1—1 darabot), így a ,,halmozás" kérdése, a ko—

operáció változása is vizsgálható. A megadott kiinduló adatok alapján a pél—

dában szereplő valamennyi mutató, viszonyszám ellenőrizhető, de itt csak összefoglaló adatokat közlünk.

Hangsúlyozzuk, hogy a tervteljesítés elemzésének minden esetben igen fontos iparági sajátosságai is vannak. Ezekre itt természetesen nem térhe— , tünk ki.

0740 sem: ZOLTÁN

2. A termelési terv mutatói és a mutatók ,,helyessége"

A termelési terv teljesítésének elemzéséhez kiindulásul megadjuk az igazgatóság vállalatai által előállított gyártmányok változatlan árát és a ké— -

*sőbbi elemzés céljára vállalatonként a változatlan normaóra mérőszámát is.

1. tábla A gyártmányok változatlan ára és változatlan normaóra mérőszáma

A gyártmány Változatlan normaóra, óra/db (félkészgyártmány)

jele !

Változatlan ár, Ft

1. vállalat 2. vállalat 3. vállalat

A ***—; ... 150 5,0 6,0 ——

B emil ... 200 5,0 _ 5,3

0 ... 120 3,0 —— ——

D ——1l ... , 80 2,5 2,4 ——

E z___ 50 —— 2,0 1,7

_ Megadjuk továbbá gyártmányonként a termelési feladatokat és telje—

sítésüket természetes mennyiségben, mégpedig a későbbi elemzés megköny—

nyítésére külön-külön a teljes keresztmetszetű termelésbe (K), a vállalati

* teljes termelésbe (T) és az igazgatósági extern termelésbe (E) számítandó

mennyiségeket. —

2. tábla Az igazgatóság és a vállalatok termelési terve és a termelési terv teljesítése

természetes mennyiségben (db-ban)

1, vállaht 2. vállalat 3. vállalat Igazgatóság összesen Gyártmány

terv ! teljesítés terv teljesítés terv teljesítés terv teljesítés

K

A T 3000 3000 5000 5500 —.——- —— 8000 8500

E' K

E T 4000 4500 —— —— 3000 4000 7000 8500

E

K x

0 T 2000 2500 —— —— —— -—— 2000 2500

E

! , K 7000 5000 4000 5500 —— — 1 1000 "10500

D ; T 3000— 500 4000 5500 -—— ——- 7000 6000

E' 3000 500 1000 1500 —— -—— 4000 . 2000

F K 5000 4000 6000 6000 11000 10000

' T "" '— —— —- 6000 6000 6000 6000

E M —— 3000 1500 3000 1500

Feltételezzük továbbá, hogy a vállalatok szolgáltatást nem végeznek, a félkésztermékek és a befejezetlen termelés állománya nem változik (vagyis a befejezett termelés és a teljes termelés azonos) mind a terv sze—

rint, mind ténylegesen.

A TERVTELJESXTÉS ELEMZÉSENEK NÉHÁNY KÉRDESE 741

A megadott kiinduló adatoknak megfelelően először is megadjuk (ki- számítjuk) a szokásos módon a teljes termelés értékét változatlan áron, terv szerint és ténylegesen, továbbá a tervteljesítés százalékát, a tervszerűségi mutatókat (a gyártmányok vállalati befejezett termelésére számítva, az

igazgatóság egészére is). Az ismert módon megadjuk azt is, hogy a teljes ' ; ' termelési terv igazgatósági túlteljesítéséhez melyik vállalat milyen mérték—

ben járult hozzá.

3. tábla A termelési terv teljesítésének fő mutatói

'" Teng; termelés; érték

v tozatlan ron, Túltelicsités Tervszerűségi ? Megnevezés 1000 Ft-ban telíggéswl Vigv lemaradás (vállalati befejezétt

***—"***— 0 (mon Ft--bfm) termelésre)

terv szerint ténylegesen] i ;

1. vállalat ... 1 730 1 690 97,7 —— 40 88,9

2. vállalat ... 1 070 1 265 1182 4-195 1003

3. vállalat ... 900 1 100 122,2 4—200 100,0

Igazgatóság ... 8 700 4- 055 109,6 4—355 94,6

A vállalatok és az igazgatóság termelési tervének teljesítését jelenleg

elsősorban e mutatók alapján értékelik. E mutatók, mindenekelőtt a válto—

zatlan áron számított teljes termelési érték alakulását azonban mint isme—

retes, számos tényező befolyásolja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a mutatók hibásak, rosszak, használhatatlanok. Egy mutatószám akkor hi—

bás, akkor rossz, ha nincs közgazdasági tartalma vagy helytelen adatokon alapszik, rosszul számították ki. Ilyen értelemben a leggyakrabban bírált mutatószámok, mint például a befejezett termelés, a teljes termelés értéke, ' az egy főre eső termelési érték sem nevezhető ,,rossznak", "hibásnak", Hibás és rossz lehet viszont e mutatószámok alkalmazása, felhasználása,.

Mutatószámaink alkalmazásuk során a legtöbb esetben azért tűntek hibás—

nak, mert azokat a mutatószámok rendszerének egészéből kiragadva vizs—

gáltuk, mert mechanikusan, vagyis az összefüggések figyelembevétele nél—

kül, megfelelő elemzés nélkül használtuk.

Magának a mutatószámok rendszerének egyébként mindig úgy kell fel—

épülnie, hogy a mutatószámok az adott gazdasági egység munkáját minden lényeges oldaláról jellemezzék. Ez meghatározott számú, meghatározott szerkezetű mutatószám alkalmazását teszi szükségessé. Bárhogyan is épít- jük azonban fel a mutatószámok rendszerét, bármilyen sokféle mutatót is alkalmazunk, a mutatószámok elemzése, az egyes mutatók belső tartalmá—

nak, kölcsönös összefüggéseinek, befolyásoló tényezőinek Vizsgálata mindig - is nélkülözhetetlen marad. Egy—egy tervezési—statisztikai mutató — bármi—

lyen átgondoltan is alakítottuk azt ki —— az összetettebb gazdasági folyama- tokat, jelenségeket, sőt még azok egy—egy vonatkozását sem tudja sokol—

dalúságában, teljes valóságában maradéktalanul visszatükrözni. (Gondol—

junk például a termelékenység, a minőség, az önköltség vagy akár a terme—§

lésivolumen mutatóira.) Következésképpen az egyes mutatók vizsgálata is mindig megköveteli egy sor kapcsolódó mutató, befolyásoló tényező vizs—

gálatát. A mutatószámok egymással összefüggő vizsgálatát és elemzését - emellett az is szükségessé teszi, hogy azok a jelenségek, melyekre a mu—

tatószámok vonatkoznak, maguk is a legszorosabban összefüggnek egymás- sal, közöttük sok esetben matematikai formulákban is rögzíthető kapcsola—

tok állnak fenn.

ROMAN ZOLTÁN

_ Természetesen még fontosabb a mutatószámok elemzése a premizálás—

nál és a tervelőírásnál, minthogy itt alapvető követelmény, hogy kevés-—

számú mutatót alkalmazzunk és e mutatók — bármilyen helyesen Válasz- tottuk is ki azokat —— az adott gazdálkodó egység munkájának egészét ——

— lecsökkentett számuknál fogva — még kevésbé tökéletesen tükrözik vissza.

Visszatérve a termelési terv mutatóinak vizsgálatára, abból kell ki—

indulnunk, hogy e mutatók a termelési tevékenységet csak bizonyos, éspedig elsősorban mennyiségi oldalról jellemzik. A termékek minőségi osztályokba való sorolása esetén ugyan a termelési értékben a minőségi osztályok aránya is visszatükröződik, de ez csak egyes iparágakban oldható meg. Az általános az, hogy nemcsak a termelés gazdaságosságát, a termelés műszaki szinvonalát és más jellemzőit, hanem a termékek minőségét is , külön kell vizsgálnunk. Hangsúlyozni kell, hogy ezt a vizsgálatot minden esetben el is kell végeznünk, ha egy termelőegység munkájáról teljes képet,

helyes értékelést akarunk alkotni. —

A termelés mennyiségi oldalát mindenekelőtt három szempontból vizs—

gálhatjuk: a termelés volumene, választéki megoszlása és ütemessége szem—

pontjából.

Az alábbiakban csak a termelési volumen mérésével fogunk részlete- , sebben foglalkozni, a másik két kérdést csak röviden érintjük. A termelési terv Választék szerinti teljesítését leggyakrabban a ,,tervszerűségi" mutató—

val Vizsgáljuk (a mutató elnevezése nem a legszerencsésebb, mert a terv- szerűség sokkal többet, mást is jelent, mint a választék—megoszlás betartá—

sát). Mint ismeretes, a tervszerűségi mutató több módon számítható, szoká—

sos számítási módja minden 100 százalékon felüli túlteljesítést figyelmen kívül hagy, ezért a választéki megoszlás betartását nem tükrözik vissza. Pél—

dául a terv túlteljesítése és 100 százalékos tervszerűség esetén még lényeges eltolódások lehetnek a tervszerinti választéki arányhoz képest. _Ez ismét nem azt jelenti, hogy e mutató rossz, sőt még azt sem jelenti, hogy minden esetben többféle tervszerűségi mutatót számítsunk, vagy feltétlenül az is—

"mert jobb, de bonyolultabb vizsgálati módszereket alkalmazzuk. Annyit jelent csupán, hogy ismerjük a mutatónak ezt a sajátosságát és e mutató 100 százalékos értékből még ne vonjuk le azt a következtetést, hogy a vá—

lasztékban és a termelés átlagos munkaigényességében nem lehet eltoló- dás. Igazgatósági szinten a tervszerűségi mutatót számíthatjuk a befejezett termelés alapján (fent ezt az adatot közöltük), de célszerűbb a halmozott és az extern termelés alapján számítani; így az előbbi 94,6 százalékkal szem—

ben 97,9 százalékos, illetőleg 92,9 százalékos kedvezőtlenebb értéket ka—

punk. (A tervszerűségi mutató vállalatonként vizsgálható a halmozott ter-—

melésre is; Ezek az értékek 922 százalék, 96,2 százalék, illetőleg 100 szá—

zalék.)

A termelés ütemességének elemzési problémái a szakirodalomban eléggé feldolgozottak. Itt csak annyit emelünk ki, hogy a termelés ütemes—

sége vizsgálható mind a teljes, mind a halmozott, mind a befejezett terme—

lésre vonatkozólag, mélyebb elemzésnél mindegyik vizsgálat célszerű lehet és a vállalati adatok összegezése alapján igazgatósági szinten is elvégez- hető (igazgatósági szinten az extern termelés ütemességének elemzése is célszerű). Ha a termelés ütemessége terén hiányosságokat látunk, ennek okait kutatva itt is külön vizsgálnunk kell az igazgatóság munkáját, szere—

pét. -

A TERVTELJESITÉS ELEMZÉSENEK NÉHÁNY KERDÉSE * 743

3. A kooperáció-változás elemzése

Térjünk rá a termelés volumenének elemzésére. A termelés volumené- nek alapvető mutatószáma mai gyakorlatunk szerint a teljes termelési érték változatlan áron számítva. Ezt a mutatót a vállalat által kifejtett termelő—

tevékenység mellett két igen gyakran jelentkező tényező is befolyásolja: az átlagos munkaigényesség változása a Választék eltolódása következtében és a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok mértékének (a saját tovább—

felhasználás arányának) változása. (A választék-eltolódás és a kooperáció- változás a terv sok más mutatóját is befolyásolja, ezek elemzésére azonban nem térünk ki.)

E tényezők hatása a termelési érték mutatójára— következik abból, hogy egyrészt a termékek Változatlan ára nem arányos az előállításukhoz szükséges munkamennyiséggel, másrészt független a kooperáció mértékétől, attól, hogy a termékek előállítását milyen mértékben végzi a vállalat és milyen mértékben vesz igénybe kooperációt. Megemlitjük itt, hogy lényegé- ben a kooperáció—változás is az átlagos munkaigényesség megváltozását je—

lenti. Például: a szövet változatlan ára ugyanaz, akár vásárolt, akár saját termelésű fonalból készítette azt a vállalat, holott nyilvánvaló, hogy az utóbbi esetben a szövet előállításához az adott vállalatnál sokkal több, munkaráfordításra van szükség.

A problémát azonban itt sem arról az oldalról kell megközelíteni, hogy e tényezők hatása mellett ,,helyes"—e a teljes termelési érték mutatója vagy pedig rossz, hanem arról az oldalról, hogy megállapítsuk, hogy ezt figye—

lembevéve a teljes termelési érték alakulásából mire lehet következtetni.

Lehet-e e mutató alapján arra következtetni, hogy mennyi terméket kap—

tunk a társadalmi és termelési szükségletek kielégítésére, hogy egy adott termelőegység milyen munkát végzett a termelés növelése terén, vagy sem;

illetőleg: milyen feltételezésekkel lehet ilyen következtetéseket levonni. A legélesebben a premizálás szempontjából úgy vetődik fel ez a kérdés, hogy lehet—e a termelési érték alakulásából a termelés növelése érdekében ki- fejtett (premizálandó) munkavolumenre következtetni. (Itt nem Véletlen az a megjelölés: ,,a termelés növelése érdekében kifejtett munkavolumen", ugyanis ebből a szempontból a minőség javítása vagy az önköltség csökkentése érdekében kifejtett munkát — akár az alaptermelést végző, akár a kisegítő üzemekben jelent ez többlet munkaráfordítást, bármilyen fontos is egyébként — figyelmen kívül kell hagyni.)

Az előbbiekből következik, hogy a teljes termelési értékből a teljesített munkavolumenre, sőt a termelés volumenére is csak e tényezők figyelembe- vételével szabad következtetni. Itt két kérdés vetődik fel: először is, hogy megállapítható—e ezeknek a tényezőknek a befolyása, másodszor, hogy nincs—e olyan alkalmasabb mutatószám, mely mentes az ilyen tényezők be—

folyásától. Mi ahhoz a véleményhez csatlakozunk, hogy az említett ténye—

zők hatása — egyes esetekben egyszerűbb, máskor bonyolultabb módsze—

rekkel, pontos számszerűse'ggel vagy tendenciájában — mindig kimutat—

ható. E vizsgálat során más fajta mutatókkal is mérjük a termelési volu- ment, ezek közül azonban a jelen időpontban egyiket sem tekinthetjük ál—

talánosan használhatónak és a teljes termelési értéknél alkalmasabbnak.

Részben azért, mert ezek alakulását is számos tényező befolyásolja, rész—

ben pedig azért, mert gyakorlati alkalmazásuk során merülnek fel problé—

744

mák. A következőkben összefoglaljuk, hogy milyen fő módszereink van- nak —— mind vállalati, mind igazgatósági szinten — e tényezők hatásának elemzésére; bebizonyitjuk, hogy a tényezőket minden esetben vizsgálni kell , és hogy e tényezők vizsgálata mellett a teljes termelési érték alakulásából kiindulva helyes következetetéseket vonhatunk le. A fő hibát nem a mu—

tatókban, hanem saját munkánk hiányosságaiban kell keresni; a vállalatok - egyes esetekben követhetnek el visszaélést e tényezők felhasználásával, de csak akkor, ha látják, hogy az igazgatóság nem vizsgálja e tényezők hatását,

- vagy látja és szemet húny ezek felett. '

A termelési volumen elemzésénél tehát az első feladatnak a kooperáció- változás és a választék-eltolódás hatásának vizsgálatát kell tekinteni. (A mi- nőségi osztályok alakulásának hatását természetesen még ez előtt ki kell _ szűrnünk.) A kooperáció—változás és a választék—eltolódás hatásának elem—

zése során itt két módon járhatunk el: _ X

, 1. az ezen tényezők hatását kifejező mutatókkal helyeSbitjük a válto-—

zatlan áron számított teljes termelési értéket,

2. közvetlenül olyan mutatókat képezünk, melyek e tényezők hatáSát kiszűrve mutatják a termelési volumen, illetőleg a teljesített munkavolu—

men alakulását

A két eljárás csak technikailag különbözik egymástól. Ha e tényezők elemzése alapján megállapítottuk, hogy ezek hogyan befolyásolják a terme- lés értékben számbavett volumenét, hogy hogyan alakult a teljesített munkavolumen, következik az elemzés második szakasza, a teljesített munkavolument befolyásoló tényezők (létszám, termelékenység stb.) vizs- gálata.

A kooperáció—változás vizsgálatának legáltalánosabb módszere vállalati szinten: a halmozott termelés kiszámítása, mely lényegében kiszűri a ko- operáció-változás hatását. Mint ismeretes, a ,,halmozás" végezhető félkész-—

gyártmányok vagy üzemek, illetve gyártási ágak szerint.

A félkésztermékek szerinti halmozásnál két módszer szerint járhatunk el: a vállalat termelésébe valamennyi előállított félkésztermék értékét be—

számítjuk (ún. cikklista szerinti halmozás), míg más esetben -— s ez a gya- korlat egyre inkább terjed -—- a termelés kiszámításánál csak egyes kivá-

lasztott, ún. tipikus félkésztermékek termelését halmozzuk.

A három vállalat félkészgyártmányok szerint halmozott termelése (ún.

cikklista szerinti halmozással) és tervteljesítése a következő (összehasonlí—

tásul a táblában a teljes termelést is feltüntettük):

, . 4. tábla

Halmozott termelési terv és teljesítése változatlan áron,

Halmozott termelés változatlan áron,

1000 Ft-ban

Tervteljesítési %

Mutató megnevezése halmozott

teljesítés ;,$$$;?

teljes terme-

terv lés változat-

,- áron 1111áronf

]. vállalat ... 2 050 2 050 100,0 97,7 2. vállalat ... 1 320 1 465 llO,9 ll8,2 3. vállalat ... 900 1 100 1223 ; 1222 Igazgatóság ... 4 270 4 615 108,0 109,6

* A 3. táblából.

A TERV'I'ELJESITÉS ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE . 745_

A tábla vizsgálata (a halmozott és a teljes termelés tervteljesítési mu— — tatóinak szembeállítása) azt mutatja, hogy a kooperáció—változás a teljesített munkavolumentől függetlenül az 1. Vállalatnál csökkentette, a 2. vállalatnál . növelte a teljes termelési értéket (a kétféle tervteljesítési viszonyszám egy—_

bevetése ennek mértékét is megmutatja). —

A kooperáció—változásra természetesen a halmozott termelési érték ki—

számítása nélkül is lehet következtetni, ha például alegfőbb tipikus félkész—

gyártmányokból a befejezett termelés mellett a teljes keresztmetszetű ter- melést vagy a saját továbbfelhasználást külön is megvizsgáljuk.

Egy ilyen egyszerű vizsgálat minden esetben elvégezhető és el is vég- zendő. A kooperációval való visszaélést a teljes termelési érték ilyen módon ' '

történő növelése érdekében az igazgatóság —-— ennek alapján is -——— mindig, rövid idő alatt fel tudja fedni.

A szokásos (tipikus félkésztermékek szerinti) halmozott termelési ér- tékben nem tükröződik az egyes gyártási műveletek tekintetében végzett kooperáció (részmegmunkálás), mellyel sok visszaélés is folyt. Ezért ezt külön is Vizsgálni kell, a részmegmunkálást végző, vállalatnál a szolgálta—

tások, az igénybevevő vállalatnál az anyagköltségek megfelelő tételeinek

elemzése útján. _ *

A kooperáció-változás hatását igazgatósági szinten az igazgatósági ki- bocsátás, az igazgatósági extern termelési érték segítségével szoktuk vizs—

gálni, melyből arra kívánunk következtetni, hogy mit adott az igazgatóság a népgazdaságnak. (Sok esetben még fontosabb a minisztériumi extern ter—

melés vizsgálata. Mindkettő Változatlan áron történő-kiszámítása bizonyos gyakorlati nehézségekkel jár. E kérdésre azonban az extern termelési érték—

ből is csak további elemzés után kaphatunk választ, minthogy az igazgató- sági extern termelést is számos tényező befolyásolja. Példányban az extern _ termelési érték változatlan áron, 1000 Ft-ban, a terv szerint 3310, ténylege—

sen 3510, az extern termelési terv teljesítése 1060/0, szemben a teljes terme-, lés 109,6 százalékos, a halmozott termelés 108,0 százalékos teljesítésévelPél—

dánk feltételei mellett az extern termelési terv teljesítését elsősorban is be—

folyásolja az a körülmény, hogy a termelés eltolódik olyan gyártmányok felé (A és B), melyekhez az igazgatóság a félkészgyártmányokat maga állítja elő. Az extern termelés változásának további oka lehet az is, hogy a terme- lés az igazgatóságon belül anyagigényesebb gyártmányok felé tolódik el vagy az egyes gyártmányok fajlagos anyagfelhasználása növekszik az igaz—- gatóságon belül. Egyes esetekben előadódhat, hogy az igazgatóság maga állít elő (vagy nagyobb részben állit maga elő) olyan termékeket, melyeket ko-

rábban részben vagy egészben kívülről vásárolt. Természetesen gyakran az * mutatkozik meg az extern termelés vizsgálatánál — a teljes termeléshez hasonlítva, —— hogy az igazgatóságon belül a vállalatok szétbontása, vagy az igazgatóságon belüli kooperáció mesterséges növelése miatt nőtt a teljes termelés. Véleményünk szerint az elmondottak alapján azonban mégis cél- szerűbb a teljesített munkavolumenre az igazgatóságnál is a halmozott ter—

melésből (a vállalati halmozott termelési értékek összegezéséből) következ- tetni. Mind a halmozott, mind az extern termelésnél a választék-eltolódás

hatását -——- mint erre rátérünk —— még külön is vizsgálni. kell.

5 Statisztikai Szemle. "

" 746 ROMAN ZOLTÁN *

4. A választék—eltolódás hatásának elemzése vállalati szinten

A Választék—eltolódás hatását először csak vállalati szinten Vizsgáljuk, itt e tényező elemzésére a következő módszereink vannak:

I. A legfontosabb, legnagyobb volument képező gyártmányok munka——

_ igényességének, valamint a termelési mennyiségek változásának (a válasz- ték eltolódásának) vizsgálata. A példában szereplő 1. vállalat adatai alapján:

5. tábla Munkalap a választék-eltolódás hatásának megközelítő vizsgálatához

) 1 norma- Teljes keresztmetszetű

' A gyárt: órára eső Befejezett termelés, db

Változatlan *mányegyseg termclési termelés, db

Gyártmány ár, Ft mifmílóra' érték válto-

SZUKSBER'W, zatlan aron, terv szerint ténylegesen terv szerint ténylegesen

nó/db Ft,/nó ; ,

A ... ! 150 5 30 ] 3 000 3 000 1 3 000 3 000

B . . . ... ] 200 5 40 4 000 4 500 4 000 4 500 ,

C' ... ! 120 3 40 2 000 2 500 2 000 2 500

2,5 32 3 000 500 7 000 5 000

l

A táblából láthatjuk, hogy mind a befejezett termelést, mind a teljes keresztmetszetű termelést tekintve, a termelés —— nem egyenlő mértékben, de egyaránt —-— a kevésbé munkaigényes gyártmányok (B és C) felé to- lódik el.

E módszer a választék—eltolódás hatásának csupán tendenciáját mutatja meg, számszerű értéket nem ad. Egyszerűségénél fogva azonban könnyen alkalmazható, és legalábbis arra jól használható, hogy eldöntsük, szüksé——

ges—e a választék-eltolódás hatásának részletesebb, pontosabb vizsgálata.

II. A termelés normaórában való mérése. Ez több módon végezhető, elsősorban

a) utalványozott normaórák alapján, vagy b) változatlan normaórák alapján.

_ E két módszer tárgyalásánál a normaórában való mérés néhány olyan ismert problémájára, mint a munkakategóriák figyelmen kívül hagyása, a nem normázott munkák kérdése, nem térünk ki; ezek csökkentik ugyan e módszer megbízhatóságát, de nem olyan mértékben, .hogy lehetetlenné tennék egyik módszerként való eléggé általános alkalmazhatóságát;

Il/a. A termelés utalványozott normaórák alapján való mérése több szempontból alkalmasnak látszik arra, hogy ebből a teljesített munkavolu—

menre és a termelési érték alakulásához hasonlítva a választék—eltolódás hatására következtessünk. Mellette szól az a gyakorlati szempont is, hogy az utalványozott normaórák kiszamítása a legtöbb esetben nem jelent lé—

nyeges külön munkát; bár az is tény, hogy egyes esetekben a Vállalati adat—v szolgáltatás nem tud erről teljesen megbízható számokat adni. Az utalványo—

zott normaórákkal való számolásnál emellett szem előtt kell tartani a kö—

vetkezőket:

A TERVTELJESITÉS ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 747

1. A vállalatnál utalványozott összes normaórákból ki kell emelnünk a közvetlenül termelő munkások részére utalványozott normaórákat, csak az így képzett mutatók hasonlíthatók a termelési érték (mégpedig nem a tel—

jes, hanem a halmozott termelési érték) mutatóihoz.

2. A termelés utalványozott normaórákban kifejezett mutatói (közvetle- nül termelő munkások utalványozott normaórái) közvetlenül a halmozott termelési értékkel hasonlíthatók össze, minthogy a kooperációváltozás ha—

tását ugyanúgy tükrözik. Ha például egy félkészgyártmányt a vállalat sa- ját gyártás helyett kívülről szerez be, ezzel az utalványozott normaórák száma ugyaúgy csökkenni fog, mint a halmozott termelési érték. Ez a kö—

rülmény ismét a termelés utalványozott normaórákban való mérése mellett szól.

3. E mutató használatát megnehezíti viszont, hogy a közvetlenül termelő munkásoknak utalványozott normaórák magukban foglalják a selejtpót—

lásra utalványozott órákat is (holott a selejt nem hasznos termék, nem szá- mítható a termelési volumenbe) és az egyéb pótidőket, továbbá az utalvá- nyozott normaórák száma a teljesített munkavolumentől függetlenül a nor- mák szigorításától és lazításától is függ. A külön (bár nem mindig teljes pontossággal) kimutatott selejt— és egyéb pótidőket tehát le kell vonni az utalványozott órák számából és ezt még a normaváltozás mértékének meg-' felelően is helyesbíteni kell.

Az utalványozott normaórákkal való számolás említett hiányosságait kiküszöböli és előnyeit is megtartja:

II/b. a változatlan normaórákkal való mérés a halmozott termelésre számítva. Ennél a módszernél a gyártmányok adott időpontban érvényes normaóráival számolunk meghatározott ideig (hasonlóan mint a változatlan árakkal), ez tehát független a normaváltozásoktól, a selejt- és egyéb pót—

időktől. Ezt a mutatót —— akár a tervezésnél, akár a tényszámoknál —— nem közvetve kapjuk, hanem úgy nyerjük, hogy a termelési mennyiségeket gyártmányonként szorozzuk a gyártmányegységre eső változatlan norma- órák számával. Ez előny a mutató pontos kiszámíthatósága szempontjából, de egyben sok termék esetén hátrány, mert a számítás jelentős munkát ad,—

hat. Megjegyezzük, hogy a Változatlan normaórákkal való számítás nem is—

métlődő egyedi gyártás esetén legfeljebb mint előkalkulált normaórákkal való számítás oldható meg. '

Ugyanúgy mint a termék változatlan ára, változatlan normaóra—mérő—

száma is független attól, hogy a vállalat a terméket milyen kooperációval gyártja. A kooperáció—Változás hatását tehát itt is ki kell szűrni, általában a halmozott termelés vizsgálatával, vagyis a teljes keresztmetszetű termelési

mennyiségeket kell a változatlan normaóra mérőszámokkal szorozni.

Ha a változatlan normaórákkal mért termelési volumen jobban nő, mint a változatlan áras termelési érték, ez arra enged következtetni, hogy a termelés Változatlan normákkal számítótt átlagos munkaigényessége nö—

vekszik, vagyis a választék munkigényesebb termékek felé tolódik el. For- dított esetben a Választék—eltolódás kihatása ellenkező irányú. Az alábbiak—

ban részlet-számítások nélkül közöljük a három vállalat változatlan áron és változatlan normaórában mért tervteljesitése'nek alakulását mind a tel- jes, mind a halmozott termelésre:

558

' 743 , norm: zum—m

6. tábla A termelési terv teljesítése változatlan áron és változatlan normaórában '

1 . vállalat 2. vállalat ! 3. vállalat Mutató megnevezése

tervteliesítésének %-a

Halmozott termelés változat—lan ! l

áron ... 100,0 llO,9 1222 Halmozott termelés változatlan

normaórában ... . ... 98,3 1093 l20,3 Teljes termelés változatlan áron ti7,7 1l8,2 l22,2 Teljes termelés változatlan norma-

. órában ... *95,4 116.6 ! 1203

Az adatok a termelés átlagos munkaigényességének csökkenését mu- tatják mind a teljes, mind a halmozott termelésnél. A termelés átlagos munkaigényességének változása számszerűen is kimutatható, a Változatlan normaórában és változatlan áron mért mutatók viszonyításával (hányadosok

kiszámításával).

7. tábla A termelés átlagos munkaigényességének változása

Megnevezés 1. vállalat 2. vállalat 3. vállalat

Teljes termelésnél ... 97,7 ' 98, 7 l 98,5 Halmozott termelésnél ... 983 98, 6 E 9,8 5

A viszonyszámok mindhárom vállalatnál a munkaigényesség csökkené—

sét mutatják és számszerű értékét is megadják.

III. A választék-eltolódás által a termelés átlagos munkaigényességére gyakorolt hatás elemzésére harmadik módszerünk a munkaigényességi mutatók Vizsgálata. A munkaigényességi mutató (1000 Ft termelési érték-—

hez szükséges normaórák száma) vagy- reciprok értéke, az egy normaórára esőv Változatlan áron számított termelési érték, kiszámítható az I. módszer folytatásaként, csupán a legfontosabb gyártmányok adatai alapján, vagy a teljes (illetőleg halmozott) termelésre, utalványozott normaórák vagy vál—

tozatlan normaórák alapján. Példánk adataiból változatlan normaórák alap—

ján a teljes termelésre számoljuk ki e mutatókat (a változás mutatója termé- szetesen egyezik a 7. tábla 1. sorával).

8. tábla A teljes termelés átlagos munkaigényességének változása a választék—eltolódást

hatására változatlan normaórák alapján

1 változatlan normaórára eső

termelési érték változatlan áron Munkalgényesség

változásai a

Vállalat választék-eltolódás

a terv szerint ténylegesen folytán

w !

1. vállalat ... 35,67 36,54 97,7

2. vállalat ... 27,02 27,38 98,7

! 3. vállalat ... 34,48 35,03 985

A TEBVTELJESITÉS ELEMZÉSENEK NEHANY KERDESE 749

.

A változatlan áron számított mutatóknál a munkaigényesség változásá—

nak hatását úgy vesszük figyelembe, hogy a változatlan áron számított terv- teljesitési mutatót helyesbítjük (szorozzuk) a munkaigényesség változásá—

nak indexével. Ez egyébként ugyanazt az eredményt adja, mint a norma—

órákban számított megfelelő mutatókból képzett tervteljesítési viszony- szám. (A gyakorlatban a munkaigényességi mutatókat legtöbbször az utal—

ványozott normaórák alapján számítják ki és ezzel helyesbítik a változatlan áron számított teljes termelési érték tervteljesítési mutatóját. Ez annyiban nem helyes, hogy az utalványozott norma'órákból kiszámított tervteljesítési mutatók nem a teljes, hanem a halmozott termelés átlagos munkaigényes—

ségének változását tükrözik vissza !) '

IV. Végül elemezhetjük a választék—eltolódás hatását az anyagmentes, illetőleg a nettó termelési érték vizsgálata alapján, melyek ugyanakkor a kooperáció—változás hatását is kiszűrik. Ezek alkalmazása szintén célszerű lehet egyes esetekben, de nem szabad azt hinni, hogy alkalmazásuk egy csapásra megoldana minden problémát, szükségtelenné tenne minden to—

vábbi elemzést; ezeket a mutatókat ugyanis szintén számos tényező befo-—

lyásolja. Itt csak a nettó termelési érték alkalmazásával foglalkozunk rö—

viden.

Népgazdasági síkon korábban is használatos volt a megtermelt új ér—

ték (v—j—m), más szóval nettó termelési érték vizsgálata, de az utóbbi időben előtérbe került szélesebb körben való alkalmazása is. A Többtermelés c.

folyóiratban beható vita folyt a nettó termelési érték alkalmazása körül. Ez a vita a nettó termelési érték vállalati síkon történő általános alkalmazását végül is elvetette, minthogy azonban a javaslatnak — látszólagos egyszerű——

sége folytán is —— sok híve volt, röviden újra vizsgálat alá vesszük. Nem le- het—e a netto termelési érték a vállalat vagy az igazgatóság által teljesített termelési volumen, illetőleg munkavolumen egyik, esetleg legfőbb muta—

, tója?

Ne vizsgáljuk most a nettó termelési érték közgazdasági tartalmát, ha—

nem induljunk ki abból, hogy a nettó termelési értéket a folyóáras terme- , lési értékből számítjuk ki és a következő tényezőkre bonthatjuk:

1. A gyártmányok közvetlen munkabére. Minthogy bizonyos ideig ér- vényben lévő folyóárakat bontunk részeire, ez a tétel a gyártmányra eső, a folyóár megállapításánál érvényben lévő —— vagyis bizonyos ideig válto—

zatlan —— normaóráknak és a kategória szerinti munkabérnek a szorzata.

2. Egyéb ——- közvetett — bérköltségek.

3. Munkabérek közterhei.

4. Munkabérjellegű különféle költségek.

5. Vállalati eredmény.

Kifejezi—e ez a mutató a teljesített munkavolument? Kétségtelen, hogy a kooperáció—változás hatását igen jól kiszűri. A választék—eltolódás hatását azonban csak olyan ideális árrendszer esetén szűrné ki (és ez a közeljövőben nem valósítható meg), melynél nem lennének nyereségesebb és kevésbé nyereséges cikkek. (Ez elvileg is csak vállalatonként differenciált árak alap—

750 ' ROMAN ZOLTAN

ján oldható meg!) Igaz viszont az is, hogy az önköltség emelkedése ?kivéve, ha a munkabéralap rovására történik) csökkenti a nettó termelési értéket,

tehát a nettó termelési érték ezzel mintha önköltségcsökkentésre ösztö—

nözne. Először is azonban hiba, hogy a nettó termelési értékben a nyereség—

nek nagyobb szerepe van, mint az önköltségnek, melynek csökkentése a nyereség növelésének csak egyik tényezője a sok közül (termelés növelése, választék—eltolódás stb.); másodszor pedig az önköltség csökkentését, a jövedelmezőséget mi más, erre a célra sokkal alkalmasabb mutatókkal akar- juk ellenőrizni.

Ami a nettó termelési értékben valóban tisztán a teljesített munka—

volument tükrözi, az a közvetlen munkabérköltség. Ez magában véve ——

minthogy a munkakategória is befolyásolja —— a változatlan normaórával szemben a munka szakképzettség szerinti alakulását is tükrözi, de a nettó termelési értékben foglalt egyéb tételek összefüggését a teljesített munka-—

volumennel már számos egyéb tényezővbefolyásolja. Mindezek alapján a nettó termelési érték alkalmazása szintén csak részletes elemzés mellett ved zetne célra.

5. A választék-eltolódás hatásának elemzése

igazgatósági szinten

Alkalmazhatók-e ezek a módszerek a választék-eltolódás hatásának vizsgálatára igazgatósági szinten is? Ez a kérdés —— bár nagy gyakorlati je—

lentősége van —— nincs megnyugtatóan feldolgozva. Szam'nszkij: Az iparsta—

tisztika tankönyve c. művében erre a kérdésre nem kapunk határozott vá- laszt. Úgy gondoljuk, hogy e számítások valamelyike legalábbis megközeli—

tésre, a tendencia megállapítására mindig alkalmazható, bar igazgatósági szinten való alkalmazásuk sajátos problémákat is felvet.

a) A Választék—eltolódás által a termelés átlagos munkaigényességére gyakorolt hatásnak igazgatósági szinten történő elemzésénél első módszer—

ként az kínálkozik, hogy csak vállalati szinten vizsgáljuk önállóan e ténye—

zőt és ebből következtessünk igazgatósági szinten jelentkező összhatására.

Nagyjából ez az eljárás is képet ad a kérdésről és legalábbis ezt alkalmazni kell! Ha pontosabb módszert keresve, a válaszék-eltolódás vállalatonkénti hatását súlyozva akarjuk figyelembevenni, lényegében az alább említendő módszerekhez jutunk el.

b) Az I. alatt említett vállalati módszer (a gyártmányok munkaigényes—

ségének és a termelési mennyiségek alakulásának vizsgálata) alkalmazható igazgatósági szinten is Alkalmazásánál az a probléma merül fel, hogy ha egy gyártmányt több vállalat állít elő, a gyártmányok normaóra—szük—

ségletéből igazgatósági átlagot kell képeznünk és ezt kell a változat—

lan árhoz viszonyítanunk. Ez az átlag pedig képezhető akár a tervsze- rinti, akár a tényleges termelési mennyiségekkel súlyozva. Mindkét módon számítva, a két érték összehasonlitása arra ad választ, hogy merre tolódott el a vállalatok között a termelés megoszlása. Ebből azonban csak óvatosan lehet következtetéseket levonni, ha ez nem a tényleges, hanem a változatlan normák szerinti munkaigényesség, mert a normák vállalatonként eltérő tel— X jesítési százaléka is figyelembeveendő tényező. Véleményem szerint ez a módszer az esetek nagyobb részében alkalmazható

M

A TERVTELJESITÉS ELEMZÉSENEK NÉHÁNY KÉRDÉSE . 751

_ 9. tábla Munkalap a választék—eltolódás hatásának megközelítő vizsgálatához

igazgatósági szinten

Változatlan normaóra-értékek igazgatósági

átlaga és az 1 normaórára eső termelési érték Igazgat ós ági

á a gyártmányok termelésének bcfeiezettétermelés

,, ., V "MMM vállalatok közötti ter- vállxlatok közötti tény— mennyis 860113)

Gy artlimnyok ár vezett megoszlása szerint leges megoszlása szerint

v. norma- Ft,/v. v. norma- Ft/v. a terv tény—

óra normaóra ! óra normaóra szerint. legesen

A ... 150 5,625 ! 26,66 5,647 26,56 8 000 8 500

B ... 200 5,l3 38,98 5,l4 38,91 7 000 8 500

C ... 120 3,00 40,00 3,0() 40,00 2 000 2 500

D ... . . . . . 80 2,443 32,75 2,408 33,22 7 000 6 000

E ... 50 ],70 29,4l 1,70 29,4i 6 000 , 6 000

Mint látható, az igazgatóság elsősorban a kevésbé munkaigényes B és *C gyártmánynál teljesítette túl tervét. A gyártmányok termelésének vállala—

tok közötti megoszlása -—— változatlan normaórában számolva —— a tervhez viszonyítva az A és B gyártmányoknál kedvezőtlenül, a D gyártmánynál kedvezően alakult (az előbbieknél nőtt, az utóbbinál csökkent az átlagos normaóra-szám). Hasonló módon vizsgálhatjuk a választék—eltolódás hatá—- sát a halmozott vagy az extern termelésre vonatkozólag is.

c) A II. alatt említett módszerek közül vizsgáljuk meg előbb a II/b mód—

szert, a termelés változatlan normaórákban való mérését. Ez a módszer igazgatósági szinten is helyes, de használata nagyszámú gyártmány esetén igen bonyolult. A termelés változatlan normaórában kifejezett mutatója igazgatósági szinten két módon számítható ki: 1. a vállalati változatlan normaóra értékeket egyszerűen összegezzük; 2. a gyártmányok termelési mennyiségét összegezzük és szorozzuk a gyártmányok átlagos változatlan normaóra értékével (az átlag itt is a termelés vállalatok közötti megoszlá—

sának mind terv szerinti, mind tényleges arányai alapján számítható). Itt hozható fel az az ellenvetés, hogy a technika vállalatonként különböző szin- vonala folytán a gyártmányok munkaigényessége vállalatonként —— még or- szágos normaalapok alkalmazása esetén is —— eltér egymástól (eltérhet egymástól a normák különböző feszítettsége folytán is). Tény az, hogy eb—

ben az esetben, a termelés választékának és vállalatok közötti megoszlásá—

nak eltolódása esetén az igazgatósági teljes termelési érték és a teljesített munkavolumen dinamikája erősen eltérhet egymástól. Ez azt jelenti, hogy ,a munkavolumenből nem lehet megbízhatóan következtetni a termelés mennyiségére, illetőleg értékben összegezett alakulására. De ez érvényes forditva is! A termelési értékből sem lehet mindenkor pontósan következ—

tetni a teljesített munkavolumenre, tehát azt külön is vizsgálni kell. A tér—

melés változatlan normaórában való mérésénél igazgatósági szinten a ter- melés Vállalatok közötti eltolódásának hatását lényegében —-— a tervszerinti átlagos változatlan normaóra—értékkel is elvégezve a számítást — ki tudjuk ,szűrni.*(Ezt a számítást esetleg reprezentatív módon csak a legfontosabb .gyártmányokra végezzük el.) E további ellenőrző számítás szükségessége mindenesetre tovább korlátozza e módszer alkalmazhatósági körét.

mxm mmm '

10 . tábla.

Az igazgatóság teljes és halmozott termelése változatlan normaórában és változatlan áron

Mutató megnevezése Terv szerint Ténylegeaen Tervtálgesitéai

Igazgatósági teljes termelés

a) Változatlan normaórában ... 114 200 123 850 108,5 b) változatlan normaórában, a terv szerinti

átlagnormákkal ... * ... 114 200 123 770 108,4 c) valtozatlan áron, 1000 Ft ban .. ... 3 700 4055 109,6L _ Igazgatósági halmozott termelés

a ) változatlan normaórában ... 134 200 V 143 100 1063 b) változatlan normaórában, a terv szerinti

átlagnormákkal ... 134 200 143 140 106,6 (: ) változatlan áron, 1000 Fiu-ban ... 4 270 4 615 108,1

Fenti számításunk azt mutatja, hogy az igazgatóság vállalatai által tel- jesített munkavolumen kevésbé haladja meg az előirányzott szintet, mint a teljes termelési érték növekedése, az igazgatósági teljes termelés átlagos munkaigényessége tehát a választék-eltolódás folytán csökkent. A minden——

kori és a tervszerinti átlagnormákkal számított értékek összehasonlításából (például 123 850 és 123 770 vagy 108,5 és 108,4) arra következtethetnénk, hogy a több vállalat által gyártott termékek termelésének vállalatok közötti 'megoszlása kissé kedvezőtlen irányban tolódott el, növelte az átlagos mun- , kaigényességet. Ez a megállapítás azonban -—- mint említettük — ellenőr- zésre szorul, mert változatlan normákkal számolt adatokból vontunk le és az átlagos teljesítmény százalékot. a normák tervidőszakon belüli csökken- tését és a nem normázott munkák arányát vizsgálva másfikövetkeztetésre is

juthatunk.

A halmozott termelést vizsgálva a választék eltolódása ugyancsak x csökkentette a termelés átlagos munkaigényességét. A halmozott termelés változatlan normaórában mind a választékeltolódás, mind a kooperáció- változás hatását kiszűri és azt mutatja, hogy az igazgatóság által teljesített munkavolumen a tervhez viszonyítva 106,6%. A tényleges és a tervszerintí

— átlagnormákkal számított mutatók itt megközelítőleg egybeesnek, tehát a halmozott termelést tekintve a termelés vállalatok közötti megoszlása vál—

tozhatott ugyan, de ennek az átlagnormákra gyakorolt hatása kiegyenlíti egymást.

d) A termelés utalványozott normaó'rákkal való mérése (II/a.) igazgató—

sági szinten —— az utalványozott normaórákkal való mérés általános problé- mái mellett -— néhány további problémát is felvet és ezért eléggé nehézkes.

E problémák közül az a legfontosabb, hogy abban az esetben, ha a termelés megoszlása a tervhez képest eltolódik a Vállalatok között, ennek hatását külön is vizsgálni kell. A munka termelékenységének és számos más ténye—- zőnek eltérő volta miatt ugyanis a különböző vállalatoknál azonos munka—

ivolumen (melyet itt az utalványozott normaórákkal fejezünk ki) legtöbb—

A Tenvmussr'res ELEMZÉSENEK NEHANY xsnnass ' ' [753

ször más—más termékvolument hoz létre. A vállalatok tervezett és tényle- gesen utalványozott normaóráinak egyszerű összegezése és egybevetése pedig nem fejezi ki azt, hogy az összes utalványozott normaóra milyen ter— , melékenységű órákból tevődik össze, hogy a termelés a vállalatok között e szempontból akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban eltolódott-e vagy sem. E tényező figyelembevétele megoldható, de nem egyszerű feladat, meg kell határozni ennek az eltolódásnak a mértékét az előbbi pontban , tárgyalt vagy más hasonló módon és ezzel az utalványozott normaórákból

képzett mutatókat helyesbíteni kell.

e) Könnyebben alkalmazható igazgatósági szinten is a munkaigényes—

ségz' mutatók vizsgálata (III.). Sokféle gyártmány esetén célszerű lesz eze—

ket a mutatókat nem az összes, hanem csak a legfontosabb gyártmányok alapján kiszámítani; ha nem is teljesen pontos, de eléggé megbizható követ- keztéseket vonhatunk le ennek alapján is.

11. tábla .

Az igazgatósági termelés átlagos munkaigényessége

Mutató megnevezése Terv szerint M Ténylegesen Tegíeiioo

Igazgatósági teljes texmolés munkaigényessége,

normaóra/IOOO Ft ... 30,86 30,54 99,0 Ugyanez terv szerinti átlagnormákkal ... 30,86 30,52 99,0 Igazgatósági halmozott termelés munkaigényessége,

normaóra/IOOO Ft ... 31,43 31,01 98,7 Ugyanez terv szerinti átlagnormákkal * ... 3l,43 , 31,02 § 983

. §

Az adatok az átlagos munkaigényesség csökkenését fejezik ki, egybe—

hangzóan a 10. táblázatban kiszámított mutatókkal.

f) Alkalmazható igazgatósági szinten a IV. alatt tárgyalt anyagmentes termelési érték vagy nettó termelési érték vizsgálata is, de —— minthogy ezek a mutatók sem fejezik ki teljesen tisztán a teljesített munkavolument

— csak kisegítő elemzéssel együtt (elsősorban a választék—eltolódás tekin- tetében). E mutatók vizsgálata ott indokolt, ahol az előbbi módszerek nehe- zen vagy egyáltalában (mint például nem ismétlődő egyedi gyártásnál) nem alkalmazhatók.

6. Néhány következtetés

Az elmondottak természetesen nem merítik ki a kooperáció—változás és a választék-eltolódás Vizsgálatának problematikáját, de annyit talán bizo- nyítanak, hogy a termelési terv teljesitésének elemzésénél e tényezők hatása mindig vizsgálandó és vizsgálható is. Ehhez a vizsgálathoz a legcél- szerűbb módszereket esetenként kell kiválasztani, az itt nem tárgyalt speciális szakmai módszerekkel is kiegészítve. Természetesen a teljes mély- ségű elemzést nem lehet, de nem is szükséges gyakran (havonta) elvégezni, hanem ez mindig meghatározott program szerint kerülhet sorra.

Az alábbi táblában összefoglaljuk az igazgatóság termelési tervének teljesítésével kapcsolatban eddig vizsgált főbb mutatókat.