A munkatermelékenység elemzésének néhány kérdése a szénbányászatban

(1)

902

^SZEMLE

az alkalomból, hogy tiszteletbeli elnökké választották, válaszul a cimére küldött üdvözlő táviratra, a következö tartalmú

táviratot? intézte:

,,A STATISZTIKUSOK ÖSSZOROSZ—

ORSZÁGI KONGRESSZUSANAK

1922. november 4.

Szívből köszönöm üdvözletüket, kérem,

fogadják hálámat, és sok sikert kívánok munkájukhoz.

V. Uljanov (Lenin)

a Népbiztosok tanácsának elnöke".

Nagy érdeklődésre tarthat számot Le-

nin ,,Egy érdekes kongresszus" című, elő—

ször 1955—ben közzétett cikke, amelyet a

népművelés statisztikájával foglalkozó , első országos zemsztvo—kongresszus alkal—

mából írt.-? A statisztikai kongresszusok és tanácskozások összehívása a statiszti—

kai munka égető kérdéseinek széleskörű

megvitatására ma is a legcélszerűbb

forma.3

A Szovjetunióban az értelmiség nem kis

része foglalkozik számvitellel és statisz- tikával. Igen sok dolgozó felhasználja, ta—

nulmányozza és elemzi a statisztikai ada—

tokat. Ennélfogva fontos, hogy általáno—

sitsuk a statisztikai munka tapasztalatait, terjesszük a statisztikai ismereteket és a

statisztikai adatok feldolgozási és elem-

zési eljárásait, módszereit. Ebben a tekin- tetben nagy követelményeket kell tá- masztanunk a Statisztikai Kiadóvállalat—

tal és a ,,Vesztnik Sztatisztiki" c. folyó——

irattal szemben. Több statisztikai tárgyú könyvet: a statisztika egyes kérdéseivel foglalkozó tudományos monográfiákat,

tankönyveket és népszerű irodalmat kell

kiadni. ,

Meg kell jelentetni a külföldi szerzők érdekesebb statisztikai tárgyú műveinek fordítását. Amikor a polgári statisztiku—

sokat elvi és tudományosan megalapo—

zott bírálatnak vetjük alá, egyáltalában

nem mondunk le arról, hogy felhasznál—

juk mindazt, ami műveikben hasznos.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai a szovjet embereket új mun- kahőstettekre lelkesítik a kommunizmus diadala érdekében. A szovjet statisztiku—

sok nem kímélik erejüket és energiájukat annak érdekében, hogy sikeresen megold—

ják azokat a feladatokat, amelyeket a

Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány eléjük tűzött.

A munkatermelékenység elemzésének néhány kérdése a szénbányászatban

A szénbányászatban, mint ismeretes,a termelékenység megfigyelésére több mu—

tatószám használatos. Ezek a mutatószá- mok az ipar értékben kifejezett mutatói—

val szemben természetes mértékegység—

ben mérik a termelékenység alakulását.

A természetes mértékegységben kifeje—

zett mutatók egyrészt a termelési folya—

mat, másrészt a fejtésmódok szerint cso-—

portosithatók.

A termelési folyamat egyes szakaszai

szerint megkülönböztetett mutatók:

1. összüzemi teljesitmény (kifejezi az egész terme—

lési folyamat —— fejléslól a szén osztályozásáig ——

termelékenységet); _

2. földalatti teljesítmény (az összes földalatti munkafolyamatok termelékenysége);

3. produktív teljesítmény (a közvetlen termelő munka termelékenysége. bányafenntartásl és szálli—

tási tevékenység nélkül),

* Lenin Művei. Szikra. Budapest, 1953. 398. old ' Lásd Kommuniszl 1955. 6. sz. és Társadalmi Szemle 1955. 7—8. sz. 44—45. old.

A produktív teljesítményen belül az alkalmazott fejtésmódok szerint:

1. frontiej-tési teljesitmény (széleshomlokú fejtés—

mód termelékenysége);

2. karmaralejtési teljesitmény fejtésmód termelékenysége);

3. összes fejtési teljesítmény (a két fejtésmód átlagos termelékenysége);

4, szénelővájási teljesítmény (a szenben történő vágathajlás termelékenysége);

5. produktív teljesítmény (az

(keskenyhomlokú

összes termelő munkahelyek —— iejtések és elővájások - termelés kenysége).

A produktív, a földalatti és az össz—

üzemi teljesítményekben egyrészt a pro—

duktív munkások tényleges termelékeny—

sége, másrészt a produktív és improduk-

tív létszámmal történő helyes vagy hely—

telen gazdálkodás jut kifejezésre.

A termelékenységi mutatók közül ta—

nulmányunkban csak kettővel, a produk- tív teljesitménnyel és az összüzemi tel—

jesítménnyel kívánunk foglalkozni.

(2)

SZBMLE

903 L A produktív teljesítmény

Az iparág vagy a tröszt produktív tel-

jesítménye függ az elővájásokban és

fejtésekben elért tényleges teljesítmény- től, de függ az elővájási és "fejtési terme—

lés arányának megváltozásától is. A to—

vábbiakban az arányeltolódások szerepét a termelékenységi terv teljesítése szem—

pontjából vizsgáljuk. Ennek célja egy-

részt az arányeltolódásokban jelentkező

tervszerűtlenség vizsgálata, másrészt a szakmai tervezés bírálata.

A szénbányászat 1955—ben a fejtési ter-

melési terv teljesítésétől elmaradt, míg a szénelővájási termelési tervet túltelje—

sítette. Figyelemmel arra, hogy az elővá—

jási teljesitmény szintje lényegesen ala—

csonyabb a fejtési teljesítménynél, a ter—

melésnek az elővájások irányába tör- tént eltolódása a produktív teljesítmény romlását okozta. Ennek közelebbi vizs-

gálata szükséges azért, hogy a produktív

termelékenység tényleges színvonala a

fejtés és elővájás okozta arányeltolódá—

sok kikapcsolásával megfigyelhető le—

gyen, minthogy ez fejezi ki a tényleges

munkahelyi teljesítményterv teljesítését.

A produktív teljesitmény tervezése ugya—

nis az elővájási és fejtési termelés meg—

határozott arányára épül fel, amelynek megváltozása zavarja a produktív telje—

sítményterv teljesítésének a tervezési fel—

tételek szerinti mérését.

Azt, hogy az arányváltozások szerepe milyen lényeges lehet a produktív telje—

sítmény alakulása szempontjából mutat-

ja, hogy például 1955-ben a fejtési telje—

sitménytervet négy, az elővájási teljesít—

ménytervet nyolc, a produktív teljesít- ménytervet pedig csak három tröszt tel—

jesítette, azaz kevesebb, mint akár a fej—

tési, akár az elővájási teljesítménytervet.

Az iparági produktív teljesítményterv teljesítése azonos a fejtési teljesítmény—-

terv teljesítésével annak ellenére, hogy

az elővájási teljesítménytervet 4,4 száza- lékkal túlteljesítette'k. Az elővájási terv túlteljesítése következtében az elővájás-

ból kikerült szén részaránya a tervhez

képest nőtt, a fejtési teljesítménytervtől való lemaradás következtében a fejtési szénarány csökkent. Az elővájás részará—

nyának növekedése így a produktív tel- jesítményterv teljesítését csökkentette

Gt

A szénbányászat! trösztök tervteljesllése 1955—ben A fejtési Az előváíási A produktív Tröszt

teljesítményterv teljesítési százaléka

Komló --- 104,4 117,9 106,0

Pécs - - - ar --- 98,7 106,6 98,2

Dorog - -P --- 102,0 83,6 98,1

Tatabánya, - - - 99.5 110,5 101,1

Borsod --- 96,7 91,5 93,0

lvlözépdunántúl 92,9 102,8 93,1

Nógrád --- 100,8 10233 99,9

Ózd --- 93,6 116,6 9s,4

Mátravidék - - - 103,5 114,9 1053

Várpalota — — - - _ 91,3 102,2 92,6

Szénbányászat

összesen 98,6 104,4 98,6

Ugyanez tapasztalható csaknem vala—

mennyi tröszt fenti adatainak összeha-

sonlítása esetében. Jól látható az arány-

eltolódás hatása a Nógrádi Szénbányá—

szati Tröszt eredményeinek összehason—

lításánál. A tröszt a fejtési és elővájási

teljesítménytervet is túlteljesítette, en—

nek ellenére produktív teljesítménye kis mértékben ugyan, de lemaradt az elő- irányzattal szemben. Ellenkező a helyzet a Dorogi és a Borsodi Szénbányászati Trösztnél.

A produktív teljesítményterv teljesí- tési százalékában kifejezésre jut az elő—

vájási és fejtési teljesítményterv telje—

jesítésének mértéke, s ezen keresztül az elővájások és a fejtések termelésének

arányában bekövetkezett változások ha—

tása.

Az elővájási és a fejtési termelés arányeltolódásának hatását a produktív

teljesítményterv teljesítése szempontjá—

ból úgy küszöbölhetjük ki, hogy a tény—

leges produktív teljesítményt egy olyan

tervezett produktív teljesítményhez vi—

szonyítjuk, amelyben a tervezett elővá—

jási és fejtési teljesítmények a tényle—

ges műszakráfordítások arányának felel—

nek meg. Képletben:

A Szénbányászat megfelelő adatai a

következők:

(3)

904 Tényleges termléaelőváitsból

(ezer temat) ... 5 786,8 (Og) Tényleges termelés fejtésből

(ezer tonm') ... 15 2065 (01) Összes produktív termelés

(ezer tonna) ... 209935 (2101) Tényleges produktív teljesítmény 201

(tonna/müszak) ... 2,837 (Tü) LT:

15 206,5 %— 5 786,8 ] :.— 2,837 : _a_—M_M ::

15 206,5 _ 5 786,8

3255 2,083

Változatlan művelési arányok mellett a produktív teljesitményterv teljesítési százaléka 100,7 százalék. Tekintettel arra, hogy változó állományú indexszel szá—

mítva a tervteljesítés 98,6 százalék, az elő—

vájási és a fejtési termelés arányeltoló—

dáse rontotta a produktív teljesítményt.

Ugyanarra a számszerű eredményre

Tervezett elévülési teljesitmény

(tonnalmüszak)

Tervezett fejtési teljesitmény (tonna/müszak)

Az adatokat behelyettesítve a fenti képletbe kapjuk, hogy

20 9933

M a 2,837 :2,818 3100 70

7,449,s ' /"

vezet —— kevesebb számolási mű'velet mellett —-— a változatlan állományú mér—

legelt számtani átlagindex, melynek kép-

lete: ,

A képlet alkalmazásához szükséges adatok a következők:

Fejtési teljesítményterv teljesítési százaléka ...

Elővájási teljesítményterv teljesítési százaléka Fejtési műszakszám (ezer műszak) ...

Elővájási műszakszám (ezer műszak)

Produktív műszakszám (ezer műszak)

7399,5

A fenti számítást trösztönként elvé—

gezve a következő összehasonlító adato—i

kat nyerjük:

A produktív teljesitményterv teljesítési százaléka Tröszt

változó változatlan eltérés

művelési arányokkal H- ?)

Komló --- 106,0 109,0 % 34)

Pécs --- 982 101,8 %— 3,1

Dorog --- 98,]. 913 -—'6,8

Tatabánya - — - 101,1 10253 *LZ

Borsod --- 930 94,6 4— LG

Középdnnántűl 93,1 96,0 -l— 29

Nógrád . . . A . . 993 101,6 4— 1,7

zó ... gs,4 104,3 4-614

Mátravidék - - - 1053 1052 -—0,1

Várpalota - - - - 92,6 93.5 4—0,9

Szénbányászat

hanem 98,6 100,7 l- B,!

98,6 - 47393 %— 104,4 - 2660,2

98,6 ( 91 : O., )

'l'l . T., !

... 1043 ( 91 : a., T, T., ... 7393, (T,)

... 26603 (TI) ... 73995 (213)

3 100,7%

1955-ben tehát a produktív teljesit—

ménytervet, a művelési arányokban be—

következett eltolódás miatt, csak három tröszt teljesítette. Változatlan művelési arányok mellett —— a Dorogi és a Mátra—

vidéki Szénbányászati Tröszt kivételével

—— kedvezőbb a produktív teljesítmény—

terv teljesítése. Ha az elővájási és a fej—

tési termelés tervszerű lett volna, akkor

a ténylegesen elért elővájási és fejtési

teljesítmények hat trösztnél és az egész szénbányászat tekintetében is biztosítot—

ták volna a produktív teljesítményterv túlteljesítését.

Ellentétes irányú hatás egyedül a Do-

rogi Szénbányászati Trösztnél jelentke—

zik. A trösztnél változatlan arányok mel—

lett a produktív teljesítményterv telje—

sítése lényegesen rosszabb, amire a tröszt

(4)

SZEMLE

905 elővájási teljesítménytervének alacsony teljesítése (83,6%) ad magyarázatot.

Az arányváltozások hatásának vizsgá—

lata az országos produktív teljesítmény

elemzése szempontjából az eddig elmon-

dottakon túlmenő elemzést tesz szüksé—

gessé. A szénbányászati produktív telje- sítmény ugyanis nemcsak a tervezett elő—

vájási és fejtési arányok, hanem a kü-

lönböző produktív teljesítménnyel dol—

gozó trösztök iparági produktív teljesít—

ményen belüli arányának megváltozása miatt is csökkent. Ez utóbbi hatása a kö—

vetkezőképpen állapítható meg: a trösz- tök változatlan művelési arányok mel—

lett megállapított produktív teljesít—

ménytervének teljesítési százalékát meg—

szorozzuk a ráfordított tényleges mü—

szakszámmal és osztjuk a műszakszámok összegével. Ha a számítást elvégezzük azt látjuk, hogy változatlan művelési arányok és változatlan tröszti arányok mellett a produktív teljesítményterv tel—

jesítése 99,8 százalék lenne.

Az elővájás és a fejtés arányában be-

következett eltolódás trösztönként a pro—

duktív teljesítményterv teljesítésében j:

6, százalék szóródást okozott. Az iparág tekintetében viszont az elővájás és a fej—

tés arányának eltolódását részben ellen—

súlyozhatja a trösztök közötti arányvál—

tozás.

Az elmondottak arra hívják fel a fi—

gyelmet, hogy a szénbányászat termelé—

kenysége'nek elemzésekor az arányelto—

lódások hatását nem elegendő az össztel—

jesítmény és a termelésnek trösztök kö- zötti megoszlása alapján vizsgálni, ha—

nem a termelés összetételéből kell kiin—

dulnunk. Az arányeltolódásoknak az elő—

vájások és a fejtések tervszerűségének

bírálatán keresztül történő vizsgálata

nemcsak azért szükséges, mert ezzel az összteljesítményt befolyásoló tényezők jobban meghatározhatók, hanem azért

is, mert a termelékenység és az önköltség

változása közötti összefüggések vizsgála—

tának ez a kiinduló pontja.

2. Az összüzemi teljesítmény

a) Az elővájási és a fejtési termelés arányeltolódásának vizsgálata A termelési folyamat egészét jellemző termelékenységi mutatószám nem a pro—

duktív teljesítmény, hanem az össztelje—

sítmény. Az arányeltolódások kiküszöbö- lésével megállapított tényleges produk-

tív teljesítményeknek az összteljesít—

ményre gyakorolt hatását is meg kell

vizsgálni. Ennek kiszámítása úgy törté—

nik, hogy a változatlan művelési arányok

figyelembevételével megállapított pro—

duktív teljesítményt megszorozzuk a pro?

duktív műszakaránnyal, és az így nyert

összteljesítményt a tervezett összteljesit—

ményhez viszonyítjuk.

Például az iparág produktív teljesit—

ménytervének teljesítése változatlan .mű—

velési arányok mellett 100,7 százalék. Ez

2,898 tonna/műszak produktív teljesít—

ményt jelent, amit szorozva a 30,8 száza—

lékos tényleges produktív műszakarány—

nyal1 O,893 tonna/műszak összüzemi tel- jesítményt kapunk. Az így megállapított összüzemi teljesítmény azonban még min—

dig nem viszonyítható a tervezett össz—

üzemi teljesítményhez, mert nem tartal—

mazza a fenntartásból kikerült szénmeny—

nyiSéget. A produktív termelést osztva a

fentiek szerint megállapított Oí893 tonna!

műszak összteljesítménnyel 23 508 000 műszakot kapunk. A fenntartási szénnel növelt termelés osztva a műszakok szá—

mával az eredmény (),935 tonna/műszak összteljesítmény lesz. ,

Változatlan elővájási és fejtési ará-

nyok mellett az iparági összteljesítme'ny O,935 tonna/műszak lett volna. Ezt a ter—

vezett 0,960 tonna/műszakhoz viszonyít—

vá a tervteljesítés 97,4 százalék. A tény—

leges elővájásí és fejtési arányok mellett az összteljesítményterv teljesítése 96,0 százalék, így tehát az arányeltolódás ki- küszöbölésével a tényleges elővájási és

fejtési teljesítmények 1,4 százalékkal ma—

gasabb tervteljesítést eredményeztek volna., A számításokat trösztönként elvégez—

ve a 906. oldalon levő első tábla szerinti eredményeket kapjuk.

Változatlan fejtési és elővájási arányok

mellett egyes trösztöknél a változó állo—

mányú tervteljesítéshez képest igen nagy eltérés jelentkezhet. Különösen nagy-

mértékű ez Pécsett, Dorogon és Ózdon.

Az egész szénbányászatnál azonban —— a

trösztönként jelentkező jelentős eltéré-

sek ellenére —-— csak 1,4 százalékos elto- í lódás mutatkozik.

! A produktív műszakarány az elővájásokban és a fejtésekben felhasznált m—üszakszám aránya az összes szénüzemi müszakokhoz.

(5)

SZEMLB

Az összüzeml teljesítményterv telles!- tési százaléka (külművelés nélkül) Tröszt változó változatlan

fejtési és előválási Eltérés

arányok mellett

Komló --- 102,S 105.ő 4— 2,7

Pécs --- 94,8 101 ,6 4— 6,8

Dorog --- - — 95,7 88,1 ——-—7,6

Tatabánya - - - 99,8 OS,!) -—-0,9

Borsod --- 89,6 90,7 4- 1,1

.Vitözépdunántúl 94,7 97 ,0 4- 2,3

Nógrád --- 975 99,4 4- 1,3

Ózd ... 93,4 99,6 —!- 6,2

Mátravidék - - - 98,8 98,8 ——

Várpalota - - - - 93,4 MJ) -i—0,6

Szá. bányászat

őnzesm 96,0 97,4 4- 1,4

A szénbányászat változatlan fejtési és elővájási arányok mellett kiszámított összüzemi teljesítménye és így annak tervteljesítési százaléka azonban még _mindig tartalmazza a trösztök közötti

arányeltolódás hatását. Éppen ezért a

már ismertetett változatlan állományú in—

dex segítségével ki kell számítani a trösztök változatlan fejtési és elővájási

arányokkal elért ' tervteljesítésének a tényleges műszakszámmal mérlegelt számtani átlagindexét. Eszerint a szén—

bányászat 96,9 százalékra teljesítette az összüzemi teljesítménytervet. Míg a tervezett művelési arányok figyelembevéte- lével a szénbányászat 1,4 százalékkal tel-

; jesítette túl az összüzemi teljesítmény- tervet, addig a változatlan tröszti terme—

lési arányok alapján számítva csak O,!)

százalékkal.

b) A produktív—improduktív műszak—

arány vizsgálata

A tröszti és az iparági összteljesít—

ményterv teljesítését —— az elővájási és a

fejtési arányok eltolódásán kívül — főleg az a körülmény befolyásolja, hogy a tervvel szemben milyen volt a tényleges

produktív—improduktív műszakarány. Meg kell tehát állapítani, hogy a trösztök vál—

tozatlan (terv szerinti) művelési módot

és improduktív műszakarányt feltéte-

lezve, a tényleges elővájási és fejtési tel- jesitmények mellett hogyan (milyen mér-—

tékben) teljesítették volnaateljesítmény—

tervet. Ennek kiszámítása a következő.

A tröszt produktív teljesítménye vál- tozatlan (terv szerinti) művelési arányok

mellett 2,898 tonna műszak. Az így meg—

állapított produktív teljesítmény és ater-

vezett 32,6 százalékos produktív műszak—

arány szorzata: O,945 tonna/műszak össz—

teljesítmény. A produktív termelés és a 0,945 tonna/műszak összteljesítmény há-

nyadosa 22,215 műszakkal egyenlő. A fenntartási szénnel növelt teljesítmény

és a fenti műszakszám hányadosa pedig 0,989 tonna/műszak.

A 0,989 tonna/műszak összteljesít—

ményt tehát a tröszt változatlan (terv

szerinti) művelési és improduktív mű—

szakarány mellett érte volna el. A terv—

vezett 0,960 tonna/műszak összteljeseit—

ménnyel szemben a tervteljesités 103,0

százalék lett volna.

A számítások eredményét trösztönként és országosan az alábbi tábla foglalja

össze:

Az összüzemi teljesítményterv teljesk tési százaléka (külművelés nélkül) változatlan változatlan

Tröszt fejtésÉ és impíioduktiv

elövá ási m szak-

arányok arány Eltérés

mellett

Komló --- 105,5 1123 4-7,4

Pécs --- 101!) 107,4 —(—5,8

Dorog --- 88,1 91,4 4-33

Tatabánya — — - 98,9 106!) —i—7,6

Borsod --- 90,7 95,9 —(—5,2

li özépdunántúl 97 ,0 100,5 -§— 3,5

Nógrád —————— 99,4 1023 —f—2,9

Ózd --- 99,6 106,6 4-7,0

Mátravidék - - - 983 106,0 -t—7,2

Várpalota - — - - 94,0 %A 4—2,4

Szénbányászat

összesen 9734 103,0 4-5,6

Ha a fejtés és az elővájás aránya és az improduktív műszakarány a tervezett szinten maradt volna, akkor a tényleges elővájási és fejtési teljesitmény már hét trösztnél és az egész szénbányászatnál is

biztosította volna az összüzemi teljesít—

ményterv túlteljesítését.

Az eltérés trösztönként és az egész

szénbányászat tekintetében jelentős. Az

eltérés valamennyi trösztnél egyirányú,

tehát a trösztök a tervezett improduktív műszakarányt túllépték.

Ha az országos összteljesítményt —— a korábbiakban alkalmazott módszer sze—

rint — változatlan fejtési és elővájási

arányok, változatlan improduktív mü—

(6)

SZEMIE

907

szakarány és változatlan tröszti arányok

mellett számítjuk ki, a tervteljesítés 102,1 százalék.

c) A_ fenntartásból kikerülő termelés vizsgálata

A trösztök 1955—ben a termelési terv- ben előírt ún. fenntartási munkákból ki—

kerülő szénmennyiséget jelentősen túl—

A fenntartási széntermelési terv túl—

teljesítése a tényleges összteljesítményt

a fejtési és az elővájási arányok, valamint a produktív és improduktív mű—

szakarányok helytelen irányú eltolódása ellenére részben javította.

A fenntartási széntermelési terv túltel—

jesítésének figyelembevétele nélkül az összteljesitményterv teljesítését befolyá—

soló tényezők hatása a következő táblá—

teljesitették. ban foglalható össze:

Az összüzemi teliesítményterv teljesítési százaléka (külművelés nélkül) változatlan változatlaín fenntartási

e űvájási improdukt v szén -,

VMOZÓ és feltési müszak- túlteljesi— változatlan Eltérés

Tröszt művelési arány arány tése tényezőkkel H— —)

arányokkal (14—2—l—3-l—4) (5—1)_

okozta eltérés ,

1 3 4 5 6

Komló ... 1023 kg;; 4.7,4 -—8,6 1093 4. 6,5

Pécs -- - 943 sss 4—53 -——6,8 mon -f— 5,8

Dorog 95,7 —7,6 —l—3,3 ——O,9 90,5 —- 5,2

Tatabánya 99,8 ——0,9 -l-7,6 ——4,0 102,5 %- 2,7

Borsod --- 89,6 —H,1 -t-5,2 —1,1 94,8 -i- 5,2

Középdunántúl . 94,7 —$-2,8 4-3,5 —4,5 sao % 1,3

Nógrád ... 9715 4-1,8 4.2,9 ._0,9 101,4 .4. 35

ui ... . ... 939; —t—6,2 .;7,0 ..2,0 104,6 4.113

Mátravidék --- 98,8 —— —1'—7,2 —— 1060 Jr 7,2

Várpalota --- 93,4 4-0,6 _l-ZA -—2,7 93,7 -l- 0,3

Szénbányászat összesen

változó tröszti aram/okkal --- 96,0 4—1,4 4-5,6 —2,6 100,4 4— l,!

változatlan tröszti arányokkal — - - 96,3 4—0,6 4-5,2 —-2,6 ,_99,5 —l— ő,?!

A szénbányászalí összüzemi leljesítményteru teljesítési mulalóinak eltérése

Tervteliesítés

Megnevezés változó változatlan (133616;

tröszti arányokkal Változó műve-

lési arányokkal 96,0 96,3 -H),3

Változatlan elő- vájási és fejtési

aránnyal . . . . 97,4 96,9 -—O,9

Változatlan improduktív műszak-

aránnyal - - - - 108,0 102,1 -—1,4 Fenntartási

szén túlteljesí- tése nélkűl vál- tozatlan ténye-

zőkkel --- 100,4 99,5 ——1,4

Eltérés —————— —l—4,4 4-8,2 ——

A trösztök közötti arányeltolódás cse—

kély mértékben befolyásolja az iparág termelékenységi mutatóját, annak elle—

nére, hogy a trösztök termelékenységi szinvonala jelentős mértékben eltérőw

A szénbányászat és a trösztök tervtel—

jesítésének elemzésénél az arányválto—

zások hatásának mérésére a fejtésmó—

dok tervvel szembeni eltolódásának vizs—

gálatához változatlan állományú indexe- ket kell alkalmazni. Ez esetben az elem—

zés lényegében a tervfegyelem lazaságá- nak vagy a tervezés hibáinak következ—

ményeit tárja fel.

Az elemzés fontosságát és szükséges—

ségét mutatja az a tény, hogy az összüze—

mi teljesitményterv teljesítésében az

arányváltozások hatásának kikapcsolása esetében trösztönként átlagos mintegy 5 százalék az eltérés.

Az 1955. évi tervmetodika túlzott meg—

kötöttséget tartalmazott. Igy a fenntar- tási munkahelyekről kikerülő szénterme-

lés mennyiségét a trösztök túlnyomó ré—

sze alacsonyra tervezte. Ez azonban nem tulajdonítható általában tudatos terve—-

zési hibának. Az elővájási és fejtési

munkahelyek számának, homlokszéles—

,

(7)

908 ^{Szem '}

vségének és *átlagos előrehaladásának visazatervezése ugyanis meghatározza a . produktív munkahelyek termelését —is. A

trösztök az így megállapított termelés és

' ,a kiadott össztermelési terv közötti kü- lönbséget tervezték a fenntartási lmun—

kabelyek széntermelésének.

A termelékenység fokozása szempont—

jából fontos feladat a helyes produktív—*—

improduktív műszakarány biztosítása va- lamennyi trösztnél. Ezekre a kérdésekre a szénbányászati statisztikában nagy fi—

gyelmet kell fordítani. ",

- Jüger Gyula

a

A szállítási távolság alakulásának és hatásának statisztikai vizsgálata a teherautóközlekedésben

A közlekedési vállalatok gazdaságos működését jelentős mértékben befolyá—

soló tényező a szállítási távolság. Azt a

körülményt, hogy a szállításra átvett ter-

mékeket milyen távolságra kell további- tani, elsősorban a szállítási feladatok, a

szállítási igények határozzák meg. A közlekedés feladata a szállítási igények kielégítése; s bár a szállítási távolság

alakulásának befolyásolására a közleke- dési vállalatoknak csak korlátozott mér—

tékben van lehetőségük, megfigyelése a közlekedési vállalat szempontjából mégis

igen fontos, mert az átlagos szállítási tá- volság alakulása jelentős mértékben ki—

hat a vállalat valamennyi gazdasági

mutátójára.

Tanulmányunk célja egyrészt annak megvizsgálása, hogy a szállítási távolság alakulása milyen módon hat a közleke—

dés eges műszaki—gazdasági mutatóira,

másrészt annak a módszernek a bemuta—

tása, melynek segítségével a különböző

távolságú szállítások aránya meghatá-

rozható.

!.

Ismeretes, hogy a közlekedés teher—

szállítási teljesítményei két tényezőből tevődnek össze; ezek az elszállított ter—

mékek mennyisége és a szállítás távol-

sága. Ennek megfelelően a teherszállítási

statisztika két alapvető teljesítményi

mutatót ismer: a szállított súlyt (tonná—

ban kifejezve), valamint a szállított súly és a megtett út összetett mutatóját (ton—

nakilométerben). Az utóbbi tehát össze—

tett teljesítmény, melyet a szállított súly és a szállítási távolság egyaránt befolyá—

sol.

Az átlagos szállítási távolság —-— köz—

vetlenül vagy közvetve — a közlekedés—

nek szinte valamennyi teljesítményi, ka-

pacitáskihasználási és egyéb mutatóit be—

folyásolja. Ez a hatás legközvetlenebbül

a forgalmi sebességnél és a gépkocsik időkihasználásánál érvényesül. Az aláb-

biakban részletesen foglalkozunk az át- lagos szállítási távolság e két mutatóra

gyakorolt befolyásával. __

A közlekedés üzemtána, tervezése és statisztikája a sebességnek két fogalmát ismeri;

a) átlagos műszaki (menet—) sebesség,

b) átlagos forgalmi (üzemi) sebesség,

Az átlagos műszaki sebesség

kilométer [_ '

menetórák száma az un. futás átlagos sebessége, az egy óra alatt —— az állás—

idők figyelmen kívül hagyásával —— meg-

tett utat jelenti (kivéve a forgalommal kapcsolatos —— például sorompó, közle—

kedési jelzőlámpa miatti —- áliásidőket).

Az átlagos forgalmi sebesség kilométer

(tuvarórák száma _,

bonyolitásának az állásidő (rakodás stb.) figyelembevételével számitott tényleges sebességét jelenti.

Az átlagos szállítási távolság és a for- galmi sebesség összefüggéseit az alábbi-

ak jellemzik: a fuvaron belüli állásidő legnagyobb részét a rakodás teszi ki. Ha

az átlagos szállítási távolság növekszik, a fuvaridőn belül az állásidő aránya

csökken, azaz a gépkocsik változatlan fuvaridő alatt több kilométert teljesíte-

nek. Az átlagos szállítási távolság növe-

kedésével tehát növekszik az átlagos for—

galmi sebesség.

Fenti összefüggés a legegyszerűbb mó—

don olyan -—-— igen gyakori —— tömegfuvar

esetében fejezhető ki, melynek során a

gépkocsik folyamatosan A helyről B

helyre szállítanak, s B-től A—ig üresen