1923 O
! 1—2. szám.
A Rajna— és Ruhr-vidék megszállásának gazdasági jelentősége)
Importcmce économigue de l'oceupam'on (les territoires de la Ruhr et du Rhin.
Németországnak a versaillesi békeszerző- dés 472.000 km2 területet hagyott meg, me- lyen az 1910. évi népszámlálás szerint 58 és fél _millió lélek lakik. Az ország megmaradt területéből, a békekötés értelmében:
6.415 ka 231 millió lakossal 5 évre, 6.416 ,, 1'12 ,, ,, 10 ,, 19.133 ,, (a Saar—vidékkel együtt) 303 millió lakossal 15 évre,
összesen 31.964. km2 terület 6'46 millió
lakossal 5—15 évre, ellenséges megszállás alá került.
A Rnhr vidékének újabban történt meg—
szállását is figyelembevéve, ma, négy évvel a háború befejezése után, mintegy 12 millió német, vagyis Németország lakosságának 1/_,-, része el megszállott területen.
E népesség számbelileg nagyobb, mint Jugoszlávia (117 millió) lakossága.
A megszállott területek gazdasági jelentő—
ségét már e területek rendkívül nagy nép- sűrűsége sejteti. Az 1919. évi népszámlálás adatai szerint:
, ' § Lakosság száma
l'erület Inn ? _ , * '*' ili-kn?- altalaban - ként
Saar-vidék . . 1.926 676000 35]
A többi régebb
megszállt terület. 30 038 íj 5.918000 §, 197 i
Az egész régebb ' _ §
megszállt terület. 31.964 ! 0594000 206
Rnhr—vide'k 2'609 l 4,043.000 1.553
§ l
Meg-szállt terület
összesen . 34.578 ; 10,687.000 308
Németország mai 3
területe . . . . 472082 ;* 59,858.000 127
A megszállt terület átlagban megközelí—
tőleg háromszor sűrűbb népességű, mint Né- metország többi része, sőt a Ruhr-vidék az európai kontinens legsűrűbb népességű gaz- dasági területe.
Az 1907. évi foglalkozási statisztika sze- rint, a megszállt területeknek a főbb gazda—
sági ágakban foglalkozó lakossága, a követ- kezőkép tagozódik:
1) .L. Wirtschaft und Statistik 1928. 2. sz.
l ... (,, !
1 á': s s ;. ne a; l
- .. 2 s in "3 0 x ..
'I ernlet ! 5 5303 ?, E' % 53 §Osszesen
' §? % : m 3333
* § o-s É **" guxc
Saar-vídék . . § 42 000 136000 23.000§§ 244000
Alöbbirégebbmcg— ll
szállt terület . . ! 799000 1,086.ooo 315.0í0;12,634,000
Az egész régebb! !
megszállt terület 841000 l,222_000 338000 2,87S.000 Rum-Vidék . . . ' 64.000 827000 167000 § 1254 000
Arlegszállt terület §
összesen . ! 905000 2,049.000 5050001 4,132.000
Németország mail l
területe . . ( .l8,554.000 10,451.000 3230000027 274000 Németország gazdasági foglalkozást foly- tató összes lakosságából a megszállott terü- letekre 15'10/0 esik.
NÉMETORSZÁG MEGSZÁLLOTT TERÚLETEL
. musmom
- ___ guosnscma
//
MALMEDY
r ;.
if, 1§ /
m / /.:/
;! l/f//////§
s _§—4 '
: .-
5;
"" -.f'srnAssau
***—"A % nem. e'
.' (
m A VERSAILLESI szanzőozs ALARJÁN s _:M—AO %, 15 EVRE WWMEGSZALLOTT TERULETEK _ES A MEGSZAL—
LOTT _SAARVIDEKW. 1922 MARCIUS_ OTA w 1923 JANUAR OTA _ MEGSZALLOTT TERULETEK. '
1—2. szám. —— __ 1923
A mezőgazdasági népességből 10 60/0, a bányászatot és ipart űző népességből
19 60/0,
a kereskedelem és közlekedés körében foglalkozó népességből 1507() van megszál—
lott területen.
Az 1907. évi népszámlálás óta azonban Németország ipara, elsősorban éppen a meg- szállt területen, jelentékenyen megerősödött;
a mostani foglalkozási statisztika tehát még szembetűnőbben mutatná e vidékek kiemel—
kedő ipari jelentőségét. Csak jellemzésül em- lítjük fel. hogy a Ruhr-vidék köszénbányái- ban foglalkozó munkásság száma 1907-től l920-íg 300000-ről 450.000-re. a kölni barna- szénbányáké pedig 9500—ról 25.000-re emel—
kedett.
A megszállt területeken a mezőgazdaság, a Rajna—vidék termékenysége s a nagyrészt kis- és középbirtokokból álló gazdaságok" in—
tenziv megművelése folytán, magas színvo—
nalon áll.
A mezőgazdaságilag megmunkált földte- rület a birodalomban 27323000 hektárt, a megszállt területeken l,869.000 hektárt ——
6'90/U-ot — tett ki. Ebből csupán a Ruhr- vidékre 187000 — 0'7"/., —— esik.
A fontosabb gazdasági termények 1913.
évi termésstatisztikája a következő:
, Németország l A megszállt területek !
Termeny %
termése 1000 méteunazsában ,
Búza. . . . 40 431 l 3.158 l 78
Rozs. . . . § 101318 l 7.034 1 69
Árpa. . . . : 30.402 1 2.058 68
Zab ... ' 86.186 J 74178 8 3
Burgonya . ; ,, 440188 1 44.083 100!
A hektáronkénti termés átlaga a megszállt területen jobb, mint az országban: pl. árpá- ból 26'3, burgonyából 1688 métermázsát tett ki, holott a birodalmi átlag e két terményből hektáronként csak 220, illetve 157'1 méter- mázsa.
A nagy népsűrűség miatt azonban a meg- szállt terület termése a népesség ellátására
A megszállott területek kenyérmag—
ellátása 7922/25.
w—Szükségler % Millió 9.————4 Behozatali szükség/el 7'8 Millió g.
Belső terme/és 0'8 Mil/la' g.
; :; *l .a: ;
ll § ._Ésol % sí
Ipalag " Z ááágl í $$$
l 3 ""2 ÉE ; § 83335
, ,, , i' m _ § ll t%, l 4:
l" l *
Általában ... % 1-3 ;; 9—7 7-5 18—5
Bányászatkohászatl 82 l 7-2 43—5 589
Fém és gépipar . -l' 1-0 %; 9—9 7-3 18'3
, Vegyipar ... l 04 M 19-6 6-1 26-1
Textilipar ... ,l 01 ! 11'3 13 127 korántsem elegendő. A külföld s a rajna—
jobbparti agrárvidékek fölöslegeiből leginkább a kenyérgabonára szorul melyből saját ter- mése (780. 000 métermázsa) a kenyérszükség- let 1/10 részét sem fedezi. A Németbiro- dalom külföldi kenyérgabonabehozatala mely
192 2 ben 193 millió métermázsa volt, fele-
részben a megszállt részek szükségletére for-
díttatott.
Allati termékekben — hús, tej, vaj stb. ——
a megszállott vidékek szintén rá vannak utalva behozatalra illetve a meg nem szállott ország- rész gondoskodására. Kitűnik ez az 1921 évi állatszámlálás alábbi adataiból:
Németországban A megszállt területen X 1 1 L (Saar—vidék nélkül) (Saar-vidék nélkül)
* ato ' , 1000 1000
A ll't k _, Az áll t k ,
253135 112134 Extrát? 11336
Ló ... 3,685.000 62 249000 25
Szarvasmarha . 16,851.000 285 1,159.000 116 Juh ... 5,892.000 100 190.000 19 Sertés . . —. . . 15,879.000 73 1,203.000 121 Kecske ... 4,333.0001 268 546.000 55
Fontos szerepet játszik a megszállt terü—
leten a szőlőművelés. A birodalom szőlőterü—
letének 3/5 része (74.000 hektárból 45.000 hektár) e területen van. Minthogy alegneme—
sebb borfajokat a Rajna-vidék termeli, a meg—
szállott terület értékben kifejezett részesedése még nagyobb, pl. 1921—ben a birodalom 24 milliárd márka értékű bortermelésének 3/4 részét jelentette
A megszállott területnek s elsősorban a Ruhi vidékének legfőbb gaZdasági jelentősége az iparban van. E vidékek bányászata és kohászata azok a pillérek, melyeken jóformán az egész birodalom ipargazdasága felépül.
Az utolsó, 1907. évi üzemstatisztikai fel—
Vétel adatai szerint az iparban foglalkozó népesség a birodalmi lakosság o/o—ában ki—
fejezve, iparáganként a következőkép alakult:
Az emberi munkaerőnél is nagyobb azon—
ban a német gazdasági élet e központjának hatalmas üzemeiben koncentrált géperő túl—
súlya. Ennek teljesitőképességéről a termelés adatai nyujtanak igazi képet.
x
1923 27 1—2. szám.
A német ipar energiaellátásának alapja a megszállt területek s elsősorban a Ruhr-vidék szene. A felsősziléziai szentel-ület T/ö-ad részé- nek elvesztése után Németországnak megmaradt
Németország
kiaknázni/an kókzénkész/e/e Mill/árd lonná/róan.
fenhalo'ság
XXX alá Ruhrvide'k 215 "6
kkeru'lf
§ 746 '0
[ éaréeaben mesza'l/vff/erúle! 7.015
§ V/////////////W////////////////7/,
s 2.640 milliard métermázsára tehető kiakná—
zatlan kőszénkészletnek megoszlása a követ-
kező :
Milliárd métermázsa %
Régebben megszállt terület 270 102
Ruhr-vidék . 2.136 809
Megszállt terület összesen . 2.406 911 Németország mai területe . 2.640 100
A legújabb hivatalos becslések szerint Németország 175 milliárd métermázsányi ki- aknázatlan barnaszénkészletenek több mint 1/5 része szintén a rajnabalparti Köln—vidékre esik.
A kőszéntermelés adatai millió métermá—
zsákban a következők:
1922 1921 1920 1913
Saar—Vidék . . 11178 9468 9824 13216
A többi régeb— ,
ben megszállt
terület . 60'31 56'14 5605 69'86
Az egész régeb ben megszállt
terület . . 17209 15082 15429 20202
Ruhr—vidék . 92606 89965 84295 1.103'59 Meg-szallt terü—
let összesen . 1.098'15 1.050'47 99724 1.305'61 Németország
mai területe . 1.2503'23 1.234'05 1.182'28 1.541'42
A fenti adatok szerint az egész jelenlegi német kőszéntermalés 850/0-a a megszállt területekre esik s ebből 710/0 csupán a Ruhr- vidék részesedése.
A szintén számottevő s újabban fokozot—
tabb mértékű barnaszéntermelés a megszállt területen (Köln—vidék) 1913—ban 200 millió métermázsa. 1922 ben 370 millió metermázsa volt. vagyis a birodalom termelésének 23- 270/0-a.
Ha a barnaszenet, melynek energiatar- talma a kőszénének mintegy "I/§, része. kő- szénre átszámitjuk, Németország mai terüle- tének termelése 1913—ban 1.740; 1922-ben 1.610 millió kőszén —— métermázsára értékel- hető. Ebből a megszállt terület 1913-ban 1.351 millió, 1922—ben 1.181 millió métermá—
zsát —— a Ruhr—vidék egymagában 1.104, illetve 926 millió métermázsát -— termelt. A megoszlás U/1,-ai a következők:
1922 1913
Saar vidék. . 7'0 7'5
A többi megszállt ieiiilet 8'9 6'6
Ruhr- vidék . 57'6 63'4
Megszállt terület összesen 736 775
A Ruhr-szén nemcsak mennyiségével fon- tos tényezője a német iparnak, hanem kitünö minősége miatt is. Kokszolásra igen alkalmas lévén, a német vaskohóiparban uralkodó sze- repet játszik.
A mai Németbiredalom koksztermelése 1913-ban 334 millió métermázsára rúgott.
melyből 900/(, a megszállt területre — 78'20/0 (260 millió (1) a Bahr-vidékre —— esett. Az 1922. év első 11 hónapjában a termelt koksz—
szén mennyisége a Bahr-vidéken 225 millió métermázsa volt.
Az ország szén- és kokszkivitelét is leg—
nagyobb részben a Ruhr-vidék szolgáltatta s az ántántnak kiadott kényszerszállítmányok is. csaknem kizárólag, innen kerültek ki.
Kőszénre átszámítva, a kényszerszállítmá- nyek, melyeknek a legjobb minőségből kel- lett történniök, kitettek:
1919 szeptembertől decembeiíg 24 millió gt
19 )0 ban . 156 ,, .,
1921- ben . . . . . 182 ,, ,, 19 )2 januártól novemberig. 170 , ,,
' A Ruhr-Vidék tehát már a megszállás előtt koksz-széntermelésének mintegy 1/3 részét jő—
vátétel fejében kiszolgáltatta. Ennek ered- ménye egyfelől a francia nehézipar felvirág—
zása. másfelől pedig az volt, hogy Német- ország melynek azelőtt jelentékeny szénkivitele volt ma már behozatalra szorul. A behozatal
1922 ben kőszénből kereken 75 barnaszénből
20 millió métermázsa volt1—2. szam. —- — 1923
A lotharingiai ércvidék elvesztese nemcsak azt a szoros kapcsolatot vágta el, mely e vi—
dék kohóípara s a Ruhr-szén közt fennállott, hanem Németország ércellatasát is megza- rarta. Jelenleg, amint az alabbi adatokból ki- tünik, a német vas— és acéltermelés súlypontja is a rajna-westfáliai megszallott területeken van:
Németország megszállt területeinek vas- és acéltermelése.
AUSE—"
Termékek
vidék régebb megszállt terület Ruhr— vidék Ameg— szálltte— rület összesen MaiNó- metország
Saar-
t —
;! termelése millió métermázsákban
Nyersvas 1913 1371) 15'12 ! 66'22íI 95'051122'87 1920 ! 6'43 6'76 37'79J 50985 6647 1913 2080 2298 72'51116 29 313689 1920 ; 740 1276 47021 67'18f 81'39 lIengermű- 1913 —;15'80j 20'46 54'843 90'601110'50 termék 1920 1 559! 11'59 r32'84l 49'523 6212 N yersacól
A vas— és acéltermelésnek tehát kereken 4/5 részét a megszállt reszek — több mint felerészét a Ruhr-terület — szolgáltatják.
Németország, mely a háború előtt 168
millió métermázsa nyersvasat és 171 millió metermazsa nyersacelt termelt, ma már e mennyiségeknek csak 357, illetve 4320/0213 képes előállítani.A Mme/birodalom nyersvas — lerme/e'se Mill/'a' lannákban.
Ali/M lon/w
f/veszleff
terü/elek 4'47 578
[gyélz régebben megszül/all letű/ei
, 57
450274 _
lásd első oszlop 0- :Saarvide'k D'őlo %
Franciaországnak, mely eddig Európa vas—
ércbányáinak fele s a kontinens szenének és kohóiparának 1/3 része felett rendelkezett, a Ruhr-vidék megszállásával az európai kohók 3/ö s a szén 7/10 részének jutna birtokába.
Széntermelésünk az 1922. évben.
La production de clrarbort de la Hongrie ezt 1922.
" F kt 'x B ' E "tt
fíónap — 511372???" füst—Én ( Enígrlrllble
[ xs ' _
1 or tonnákban —— m tonnes
Januar . . .1; 63223 475929] 539152
FBbruár . . . Hl 54.187 470648 ; 524835 Marcius ' . ( 67.675 544.552 * 612227
Április 53.893 401369 1 455.862
Majus . 62.073 431.633 ' 493706
Június 61.068 436.314 1 497.382
Július. 59.472 397.678 457.150
Augusztus 59.565 342402 1 401.967 - Szeptember. 66.782 471960 ; 538742 Október . 61.916 528.687 ] 590503
November 72.127 585.687 ; 657355
December . . , 58.915 528301 ; 587216
" E 9 ;
9§Szesen 1922 740.896 5,615.760 ) 6,356.197
loial !
Összesen 1913
zooo ; 1312919 8£54133310274052
Széntermelésünk, mely az 1913. évi Magyar-—
ország termelésének csak 640/0-át teszi ki, 1921 óta fokozatosan javult. A Pécs környé—
kének visszaszerzése a kőszéntermelést 1921 utolsó harmadától kezdve lényegesen fokozza., A bérmozgalmak 1922—ben is zavarják a ki- termelést, ami fóként a júliusi és augusztusi teljesítményt sujtja érzékenyen. Ezzel szem—
ben az év két utolsó hónapjaiban a barna—
szenbanyak üzeme örvendetes lendületet vett.
Cukortermelésünk az 1920—1922. években.
La production suer'iére de la Hongrie en 1920—1922.
Az előállított cukor mennyisége - métermázsákban nyerscukoréttékben Hónap guanmé du Sucre produit
. en guintaux métrígues el en valeur
AUOZS du sucre brut W . ,
1920 1 1921 ! 1922"—
Szeptember . . . . 20 61.460 2.970 Október ... 102470 260930 112790 November ... 134.110 203790 298310
December 54.430 72.400 262.380
Cukortermelésünk eredményei az elmult két egész termelési évben nyerscukorértékben kifejezve a következők voltak:
333280 (41 608690 (;
Fenti adatok szerint a cukortermelés ha—
zánkban erős fellendülést mutat.
