Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 6. szám
628
Folyóiratszemle
Bialas-Motyl, A.:
A közúti teherszállítás statisztikájának regionális dimenziói
(The regional dimension of road freight transport statistics.) – Statistics in focus. Transport.
2007. évi 62. sz. 1–7. old.
A tanulmány elérhető:
www.eds-destatis.de/en/downloads/sif/sf_07_062.pdf
Az Eurostat 1999-től kezdve, az 1172/98- as számú Európa Tanácsi Rendelet szerint, gyűjtötte az áruszállítás adatait. A közlekedés modellezése alapján először a 2004-es adato- kat elemezték. Ez a módszer nemcsak a ren- delkezésre álló adatok növelését teszi lehetővé, de a hiányzó adatok becslésekkel történő pót- lását is. A szimulációs technikával ki lehet számítani és láthatóvá lehet tenni a közutakon végbemenő forgalmi folyamatokat.
A közúti teherszállítás intenzitásának egyik mutatója egy adott területen az 1 négy- zetkilométerre jutó megkezdett utak száma. A 2004-re vonatkozó adatok szerint Európában a mutató értéke messze a legnagyobb Hollandi- ában (2200), majd Luxemburg következik.
Ezen belül a nemzetközi utak aránya a belga régiókban a legnagyobb: az EU-országok ré- giószintű adatait tekintve az első húszban nem kevesebb mint 14, Belgium területén található.
Az antwerpeni régió második helyezésében bi- zonyára nagy szerepet játszik a kikötő. A megkezdett nemzetközi utak abszolút száma természetes módon a határ menti régiókban a legnagyobb: különösen a francia-német, a né- met-osztrák és az osztrák-olasz határszakaszo- kon. Az országon belüli régiók közül a nem- zetközi utak magas aránya jellemző a Buda-
pest régióra és a Rajna menti területekre. A sorrend utolsó helyeit szigetországok, brit és a dán régiók foglalják el. Az egyetlen brit régiót, mely az 1–5 százalékos sávban foglal helyet, kompjárat köti össze Írországgal. A közleke- dési szimulációs modellek alapján kiszámítha- tó és ábrázolható a várható áruszállítás nagy- sága is (például tonnában) és ezen belül a nemzetközi szállítások aránya. A Benelux ál- lamok ezt a mutatót tekintve is élen járnak mind a teherszállítások mennyiségét, mind pe- dig a nemzetközi forgalom arányát tekintve.
Ezen kívül az osztrák határ menti régiókban és a Rajna–Ruhr vidékén különösen magas, több mint 50 százalék a nemzetközi szállítások ará- nya. E mutató értéke a skandináv államokban is magas az országok egymás közötti szállítá- sai folytán. Mivel a kompjáratok a közúti te- herszállításokhoz tartoznak és kevés kivétellel különböző országokat kötnek össze, ezek is növelik a nemzetközi szállítások arányát.
Az EU-országok közúti teherszállításainak egy másik jellemzője, hogy viszonylag kevés a nagytávolságú utak száma. A legtöbb, 957 ezer, 500 kilométernél hosszabb közúti szállítás Bar- celonából indult 2004-ben, de ez a megkezdett utaknak csak 3,7 százalékát tette ki. A második és harmadik helyezett szintén két spanyol város:
Madrid és Valencia, míg az első 20 helyen 7 francia, 6 spanyol, 2-2 olasz és lengyel, egy-egy cseh, illetve svéd város, valamint Luxembourg osztozik. Az arány Torino és Luxembourg ese- tében a legnagyobb (5,4 és 5,3%), de a két város a hosszú szállítási útvonalak számát tekintve csak a 10. és 12. az EU-országok városai között.
A Nagyhercegségben, az ország méretei miatt a hosszú utak túlnyomó többsége egyben nemzet- közi szállítás is.
Megjegyzés. A Folyóiratszemlét a KSH Könyvtár (Orbán-Szirbucz Zsófia) állítja össze.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 6. szám
629
Egy harmadik elemzési szempont lehet a határokat átlépő szállítások aránya a szállított árumennyiségen belül. Ebbe a csoportba a 180 kilométernél kisebb távolságú nemzetközi szállítások tartoznak, melyek legalább egy or- szághatárt átlépnek. Ezek az utak közvetve az integráció fokának mérésére is alkalmasak. Az országhatárokon átnyúló teherszállítási forga- lom a Benelux államok között, illetve köztük és Franciaország, valamint Németország kö- zött a legintenzívebb, az összes mennyiség 50 százalékát teszi ki. Ugyancsak jelentős a köz- úti teherforgalom Dél-Németország és Fran- ciaország, illetve Csehország és Ausztria kö- zött, a lengyel-német határon át történő szállí- tások viszont kevésbé intenzívek. Az Unió kö- zépső részét „elhagyva” jelentős a határ menti forgalom Észak-Írország és Írország között (több mint 50 százalék). Az EU déli részén kü- lönösen jelentős a 180 kilométer alatti utak ka- tegóriájában a portugál Norte és a spanyolor- szági Galícia közötti áruszállítások aránya a két tartomány összes teherforgalmán belül.
A vizsgálatokban az Eurostat regionális statisztikai adatgyűjtése keretében kapott te- herszállításról szóló adatok szerepeltek. Az adatgyűjtés már említett új módszerével a NUTS 3 szintnek megfelelő információk nyer- hetők. A közlekedésmodellezés szimulációs technikával például a kiindulás-irány megfi- gyelések kiindulás-irányutazási mátrixokká alakíthatók országon belüli és nemzetközi szinten. A közlekedési modellek több speciális adatcsoportot igényelnek: például a 25 tagál- lamra, az EFTA-ra és a tagjelölt országokra vonatkozó mutatókat. Az adatgyűjtés új szabá- lyozásában az EU-országok területe a NUTS 3-nak megfelelő közlekedési zónákra van fel- osztva. A másik fontos adatcsoport, az útháló- zat, mely az utak valódi hálózatának modellje.
Az ilyen rendszerben kapott adatoknak csak 6 százaléka nem használható megbízhatósági okokból.
Végül a közlekedési modellezésben hasz- nált néhány fogalom meghatározása. Kiindu- lás: az a szállítási zóna (NUTS 3 szintű régió), ahonnan egy út elindul; teherszállítás: két szál- lítási zóna vagy régió között szállított árucikk mennyisége tonnában kifejezve; szállítási zó- na: a 25 EU-tagország, az EFTA- és a tagjelölt országok területének felosztása társadalmi- gazdasági szempontból készült egységekre. A jelenlegi vizsgálatban ezek megegyeznek a NUTS 3 szintű közigazgatási egységekkel.
Dévai Péter,
a KSH Könyvtár csoportvezetője E-mail: peter.devai@ksh.hu
Münnich, M.:
A családháztartások jövedelmei és a gyermekekre fordított kiadások
(Einkommen von Familien und ihre Ausgaben für Kinder.) – Wirtschaft und Statistik. 2006. évi 6.
sz. 647–670. old.
A tanulmány az 1998-as és a 2003-as la- kossági jövedelem- és fogyasztási felvétel ada- tait mutatja be. A felvétel a németországi ma- gánháztartások 0,2 százalékát fogja át, akik há- rom hónapon keresztül regisztrálják jövedel- meiket és kiadásaikat. 2003-ban 60 ezer ház- tartás került a mintába. A meglehetősen részle- tes elemzés hét főcím alatt mutatja be a válto- zásokat. (A dolgozat széleskörű érdeklődést váltott ki a német politikai pártoknál, civil szerveződéseknél, az adatokat a különböző programok, vélemények kialakításánál fel- használják. A tanulmány részleteinek megis- merése hasznos lehet a téma hazai szakértői számára is.)
1998 és 2003 között az egy főre jutó havi jövedelem a gyermektelen családoknál 8,4 szá- zalékkal, a gyermekes háztartásoknál ezt meg-
