A közoktatásügyi igazgatás újjászervezése

7. szám.

——642— 1935

adókezelés, III. tűzrendészet, lV. közegészség és állat-

egészség, V. tanügy es testnevelés, VI. közművelő—

dés és egyház, VH. sz-egényügy és népjólét, Vlll.

közlekedés, IX, vagyonigazgátás, X. Községi Segé- lyezési :Alapbótl engedélyezett segély, XI. különfélék.

Az eredményekből azt látjuk, hogy a községi háztartás költségei a világválság és agrárolló súlya alatt roskadozó magyar falu számára túlságos nagy megterhelést jelentenek, holott a teljesítőképess—ég végsőkig való igénybevétele ellenére a legtöbb köz—

ség alig képes még a legelemibb igazgatási felada- tok ellátására iS, nemhogy a községi élet fejleszté- sére gondo—lthatna. Nagy része van ebben az állam

által átengedett, közszolgáltatásokbótl (kereseti adó, bor. és húsfogyasztási adó, stb.) folyó bevételek egyenlőtlen megoszlásának, melyek főként oly köz—

ségekben bírnak nagyobb jelentőséggel, ahol az ipa—

ros és kereskedő elem nagyobb számban van kép—

viselve.

Szigeti fejtegetései végén részletesebben kitér

arra a kérdésre is, hogyan lehetne ezeken a súlyos

bajokon segíteni és a felmerült reformtervek bírá—

lata kapcsán arra az el'-rdnn'rnyre jut, hogy, úgy lát—

szik, azoknak van igazuk, kik szerint a mai hely- zetben, w— amikor tartózkodnnnk kell az adórend-

szer megholygalásától, adókulcsok emelésétől, új

adók bevezetésétől, nemkülönben a községeknek át—

engedett bevételeknek másokkal való helyettesítést?től,

_— legfeljebb arról lehetne szó, hogy a községeknek országos esetleg nagyobb vidékenkint mutatkozó

együttes bevételei és kiadásai vagy azoknak egy része a községek között bizonyos irányelvek szerint a jelenlegi alakulástól eltérően és annál a községi lakosság teherviselő képességéhez jobban alkalmaz—

kodó arányossággal osztatnék meg.

körét ki- tevő, a bevételeken és (kiadásokon keresztül jelent—

A tanulmány a községi háztartás

kező társadalomgalz—dasági tevékenység jelentőségét és szerepét részletes analízisnek veti alá s ennek so-

rán nem csupán ténybeli megállapításokat tesz, ha-

nem erős gazdaságpolitikai felkészültségre való kommentárokkal és kritikával is kísérti az adatok jellemző esoportositásából adódó eredményeiket.

Kiemelendő még, hogy Szigeti a megfelelő he-

lyeken mindenütt idézi és ismerteti a községek ház-

tartására vonatkozó jogszabályokat és ilyképen a statisztikai eredmények mellett egyúttal a mai ma—

gyar községi háztartási jog ————— tudomásni'ik szerint első átfogó ös *,állílását [is nyujtja. A könyv te—

hát nemcsak statisztikai és gazdasz'igtudomanyi, hanem pénzügyi—jogi irodalmnnknak is nagy nye—

resége. N. l'. dr.

A közoktatásügyi igazgatás újjászervezése.

La réorganisation de l'administra—

tie/n scotazre en Hongrie.

Kiadja: Dr. llóman Bálint m. kir. vallás— és közokta—

tásügyi miniszter.

Publié par 16 Dr Valentin Hóman, minislre des Culles et de l'lnstruction publigue.

Budapest, 1935. 46. l, —— 17. —t— ? grafikai tábla —— ta—

bleaux graphigucs et—— és 4 térkép — Carles.

Hóman Bálint vallás— és közoktatásügyi mi—

niszter a tanügyi igazgatás reformjáról szóló

rendkívül nagyfontosságú törvényjavaslatot, amely időközben mint 1935. évi VI. t.—;c. már törvény-

erőre is emelkedett és amely a nevezett igazgatást teljesen új alapokra fekteti és a nyolc tan-kerületi főigazgatóság keretében decentralizálja, szép kiállí—

tású és külsőleg is tekintélyes kötetben bocsátotta közzé. A nagy munkát a miniszter előszava vezeti be, amelyben vázolja a törvényjavaslat létrejötté-

nek a történetet és annak céljait. ,,A törvényjavas—

lat a maga szűkszavúságával csupán leszűrt ered—

ménye két esztendő céltudatos, komoly és minden részletre kiterjedő hivatali munkájának. Egészé—

ben a statisztikai adatok, költségvetési tételek,

grafikonok és térképek hatalmas anyagának négy pilléren nyugszik a törvényjavaslat s épp ezért in—

dokoltnak tartom, hogy ez a nagy fáradsággal és szakértelemmel összehozott anyag ne merüljön el az irattal-akban, hanem kőzzététessék s belőle min—

(,tenki maga alkothasson véleményt a törvényjuvus

lat idt'iszeri'iségéről és felépítéséről" m mondja az

elöszóban a miniszter,

A kötet első része a tőrvényjavaslatot s annak általam,)s ós részlet—es indokolását, a második része pedig az (ultrlgyújiemény! foglalja magában, tűz az

utóbbi táblákat.

számszerint tizenlu'irmal, a grafikai táblákat (w a

térképeket, A táblákat Ferenc.

Kehrer Károly és Szombati'alvy (iyőrgy állították össze" a grafikai táblákat 'l'atlay Pál, a térképeket

pedig Sipos Sándor, a Központi Statisztikai Hiva—

tal térképészeti

rész tartalmazza a statisztikai

statisztikai lrsa

tervezte.

Kőw ponti Statisztikai Hivatal térképészete rajzolta meg

osztályú nak a vezetője A rendkívül értékes tén—képeket, ugyancsak a

s ezek közül az egyik a népiskolák, a másik a kö-

zépfokú— és szakiskolák, egy további térkép pedig

a középiskolák megoszlását ábrázolja Magyar—

ország területén. Az összes mellékletek sokszorosi'

tását a M, kir, Állami 'l"érképészet végezte kiváló műgonddal.

Maga ez a nagy horderejű, a magyar nevelés—

iigy történetében valószínűleg új időszakot megv

nyiló törvényjavaslat természetszerűleg a hivata—

los statisztika ügyét is érinti. A kultúrstatiszt-ikai

adatgyűjtések végrehajtt'isa a tanügyi közigazgatási

szervek történik s így ennek

a szervezetnek a reformja az adatgyűjtések mene- közreműködésével

tében is változást idéz elő A szóbanforgó törvény

7. szám. ——648— ¹⁹³⁵

9. §-ának 2. pontja ezenkívül a hivatalos statisz—

tikai szolgálatot érintő lényeges intézkedést is tar—

talmaz; eszerint ugyanis: ,,Az egyházi hatóság alatt álló iskoláktól a tankerületi királyi főigazgató —A népiskolákra és óvodákra vonatkozólag a királyi tanfelügyelő is —— statisztikai adatokat szerezhet be." Ez az intézkedés egyrészt törvényesítése an—

nak az eddig rendeleten alapult és belső igazgatási

célt szolgáló adatgyüjtésnek, amellyel a Vallás. és Közoktatásügyi Minisztérium évente (a tanév első felébenl

a nem állami tanintézetek tan-erőinek és tanulóinak adatokat szerez be úgy az állami, mint a számáról. Ez az 11, n. benépesítésí statisztika.

Másrészt azonban az új törvény ezzel az általános

telhatalmazz'issal arra is alkalmat ad, hogy a ne—

vezett igazgatási szervek esetleg—es másfél—e adat- gyűjtéseket is végrelmjtsanak. A hivatalos statisz—

tikai szolgálat részéről azonban hangsúlyoznunk

kell azt, hogy minden ilynemű új adatgyüjtés elő-

készítése és életbeléptetése az 1929. évi XIX. t.—c.

alapján CSak az Országos Statisztikai Tanács véle.—

ményének a kikérése után, azzal egyetértőleg tőr- Mind-en

vagy nem helyi jelentőségű adatgyüjtés pedig egye—

ténhetik meg. nem belső igazgatási célú nesen a Központi Statisztikai Hivatal irányítása és

felügyelete alatt áll. (L. az utóbb nevezett törvény 2. §-át.)

Statisztikai szempontból a ll, részben foglalt

"Közoktatásügyi statisztikau e_ fejezetnek van első—

sorban jelentőség—e. Ennek, az alsó— és középfokú

kiilőnxkültön kultuszniinisztérium tan- és nevelőintézetek egyes

felölelő adatösszez'illítz'isnak a

fajait

fentebb említett benépesítési statisztikz'lja az alapja;

a nevezett adatokat, 1934/35.

elejére (október havára) vonatkoznak (az időpon—

amelyek az tanév

tot a közlemény nem jelzi), a kultuszminisztértium

eddig csupán adminisztratív célokra liaszm'ilta_ ez-

úttal azonban — ilyen teljességben első alkalom-

mal —— a nyilvánosságra is hozta azokat. A Köz—

Statisz't—ilkai Hivatal a

megfelelőleg gyűjti

többnyire tnszminiszteri

ponti tanévvégi állapotnak

a közoktatásügyi adatokat és más szempontok szerint, mint a kat-

adatgyiijtés. A kétféle adatközlés (t. i a kultuszminiszteri és a Statisztikai Évkönyv-

ben közzétett) ehhez képest többé-kevésbbé eltér egymástól. Az ismertetett kiadványban 'kőzőlt ki—

mutatások az felállítandó tankerületek (illetőleg népoktatási keriiletekl, tőrvényhatóságok,

újonnan

továbbá jelleg szerint közli az iskolák, az osztá-

lyok és a tanerők számát; az elemi iskolákat két

még külön is részletezi abból a szem-

kimutatás ()

pontból, hogy az iskolák hány tanerővel működ- nek.

A kiadvány többi részében külön figyelmet ér—

dem—et a közoktatásügyi igazgatás szemléltető áh- rázolása; ezek a grafikai ábrák ötletesek, világosak

és újsz-ert'iek s így könnyen érthetővé teszik a tan-

ügyi igazgatás felépítését és szerkezetét.

Megjegyezzük végül, hogy az ismertetett ki- advány nem került könyvárusi forgalomba, a Val- lás— és Közoktatásügyi Minisztérium gondnoki hi- vatala azonban (10, ill. 15 P beküld'ése ellenében)

az érdeklt'ídőlmek rendelkezésére bocsátja.

A. J. zlr.

Ratkovszk y Károly dr. : Tanulmányok a nyug- dijkérdéshez.

Dr Charles Ratkovszky: Etudes sur la guestion des pensions de retraiie.

Első rész. I. A magyar államháztartás nyugdíj—

szükségletének alakulása az 1924/25. évtől az 1934/35. évig. — A nyugdíjteher növekedésének okai és jelentősége, II. Az ifjuság elhelyezkedése és a nyugdíjkérdés. —— Premiere partie: [. Charges budge'taíres de l'Etat hongroz's pour les retmites, de 1924 ——25 a 1934—35. —— Causes et importance de llaccroissement de ces charges. II. L'emploi des jeunes gens et la guestion des pcnsions de retraiie.

Kiadja a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. 17.52.

Publié par llmstímt Hongmís de Sciences Administra- tives, No 17.

Budapest. 1935. 83. 1. M p.

A magyar z'illanlliáztartás egyik legnyomasz—

tóbb tételének, a nyugel'lá'lásoknak vizsgz'ilatával

foglalkozik Ratko'vszky Károly legfőbb állami

számvevőszéki titkár. A nyugellátások kérdésének nemcsak az ad fontosságot, hogy mat./35. évi költség- vetésben a kiadások között 2l0,261.000 pengővel szerepel és így az Összes állami kiadásoknak 1827

%-a, hanem az is, hogy a nyugellz'ttások—natk terhe

a következő években selni fog csökkenni, hanem ellenkezőleg, tmég további emelkedésére van kilá-

tás. A nyugellátások 1913-ban 360 millió koronát,

1924/25-ben 1260 millió pengőt lettek, s azóta

67%.—.kal emelkedve ltlfl—ttítö—ig 210'3 millió pengőt érték el.

, , A ki'tltSÓgVCtÓ— A zárszámadá- Nyugellatasban sileg előirány— silag utalváA

részesülők zott nyozott

száma nyugellátás össze re millió P

' t

1924/25 94.835 1260 l 138'0

1925/26 100596 142'5 * 157'2

1926/27 101729 143'4 ' 168'9

1927/28 104269 162'2 1931

1928/29 107.151 194'7 210'0

1929/80 109158 2016 217'2

1930 31 109331 206'3 224'7

1931/32 111886 212'8 L 212 "5

1932/33 114812 1947 201'5

1933/34 121800 206'6 1

1934/35 124581 2103 1

Az 1924/25. évvel szemben mutatkozó erős

emelkedés oka az, hogy egyrészt az 1924/25. évi

költségvetés igen óvatos alapján ké- szülvén, a nyugdíjak és különösen a lakáspénzek

későbbi

számítások

telelnelt'-se a években eltkerii lh-etet lenné