ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY li
uh...--na'-Innu-nnn-nl-u-lu-n-n-n-n-uni...-unnnnunlnnuc-I-ulni...-unlnull-nllon—uno-u..na-.oouuunn
Adalékok a pénzintézeti költségek statisztikájához.
Sur les statistigaes des (lépenses dlétablissements de credit.
Résumé. Sur les dépenses des banaues et des caisses djépargne, llOffice central Iiongrois de sta- tistigue fait chague année une enguéte, Dans le guestionnaire, les établissements doivent indiauer, (Pane íacon assez détaille'e, leurs recettes et dé—
penses brutes. Pour les dépenses, ils ont () spéci- fier:
catégories diaffaires; les traitemenls du personnel les intéréts payés et capitalisés, suivant les
(notamment, les sommes versées a ce titre aux membres du Conseil dlAidministration, aux membres du Comité de Surveillance et aux employés);les impöts et les taxes, avec indication de la taxc dlintéréts et des autres taxes et impóts; les amortissements (en indiauant les amortissements pour immenbles, mobiliel', elfets de commerce, comptes courants dé—
etc.); les dépenses (Pudmi-
Les
spécifie'es (amortissements pour pertes sur: titres, pertes dlautres
par les
sur leurs recettes et dépenses sont totalisées par
biteurs, générales
nistration. pertes doivent étre également
monnaies et devises, sortes).
Les données fournies établissements
ledit Office et publiées, suivant les catégories (Peta- blissements, dans llAnnuaire Statistiaue Hongrois, d peu prés selon la spéci/ication du guestionnaire, avec indication des chiffres de Budapest et de ceux de province.
Les tableaux ci—dessous donnent par an, de 1930 a 1934, les principatus chi/fres, les comparant avec Ia derniére anne'e dlauant—guerre (1913) et la premiere année (1926) ou, aprés llassainissement des finances, Ies affaires ont repris. Pour rendre les chi/Tres comparables avec ceux diavant—guerre, et en raison des modifications méthodologioues apportées aux enguétes, les données ont été place'es sut une méme base. Entre les chiffres relatifs a lyavant-guerre et ceux concernant les autres années considérées, Ilécart résulte surtout de ce gue les établissements indiauent, depuis la guerre, pour leurs dépenses, des données brutes et non des
données nettes.
On voit, par nos tableaux, gue depuis la guerre.
les dépenses des bangues et caisses dlépargne ont, comme en beaucoup dülutres pays, fort augmenté en Hongrie. Bíen gue depuis la crise finaneiere, éclatée en 1931, les établissements se soient ef-
ministration et de personnel y accusent une augmen- par rapport
brutes.
tation particuliérement grande aux capiiaux. gérés et aux recettes Pas plus dítes Hongrie la forte aula lie'tranger, la reduction des dépenses
permanentes n"a pu suiure en
diminution du volume des affaires, survenue depuis 1930.
*
Az 1931. évben kitört európai hitelvál- ság, amelynek a világgazdasági válság ki—
éleződésében tudvalevően igen nagy szerepe volt és amelynek következményei az időköz- ben kétségkívül beállott konjunktúrajavulás ellenére sokhelyütt, így hazánkban is, még súlyosan érezhetők, erősen rávilágított a bankköltségek kérdésének közgazdasági je- lentőségére. A kontinentális hitelszervezet nagysága és a nagy szervezet mindenütt folyvást növekedő költségei ugyanis a világ—
háború utáni évtizedben a rentabilitázs foko- zását kívánták és ilyképen vitathatatlanul jelentős szerepet játszottak — a kontinentá—
lis bankrendszernek az iparral való szoros kapcsolata mellett —— a hitel olyfokú kiter- je-sztésében, amely az 1931. évi hitelkrízis- nek egyik főokává vált, Ezért nem lesz ta- lán érdektelen, ha a következőkben megki- séreljiik, hogy a rendelkezésre álló statisz- tikai adatok alapján a hazai hitelintézetek költségproblémáinak felderítéséhez néhány
adalékkal szolgálunk.
E vizsgálódások során csupán a bankokkal és takarékpénztárakkal ——— mely két cso—
port között nálunk gyakorlati különbség tudvalevőleg nincs ———, mint a hazai magán- kapitalisztikus hitelszervezet tipikus orgá—
numaival foglalkozunk és ezúttal nem té—
rünk ki a hazai hitelintézetek egyéb cso- portjai, a földhitelintézetek, községi taka—
rékpénztárak, a különleges működési körű hitelintézetek és a hitelszövetkezetek költ—
ségadatainak elemzésére. A bankok és taka- rékpénztárak hivatalos statisztikai adatai ugyan csak a részvénytársasági formában működő ilyen intézetekre szoritkoznak, is—
4. szám. -——336— 1936
nem részvénytársasági formában tevékeny- kedő magánbankok az egyes külföldi álla- mokban tapasztalható helyzettel ellentétben alárendeltebb szerepet játszanak.
A pénzintézetek költségeire vonatkozó adatokat a M. kir. Központi Statisztikai Hi- vatal az intézetek által évenkint kitöltendő statisztikai felvételi füzetben olyk-épen tuda—
kolja, hogy meglehetősen részletes bruttó jövedelmi és költségszámla közlését kívánja, melynek költségoldalán a fizetett és tőkésí- tett kamatokat üzleti ágazatok szerint elkü—
lönítve kell kimutatni, a személyi költsége- ket igazgatósági, felügyelő bizottsági, vala- mint személyzeti kategóriák szerint, az adó—
kat és illet—ékeket kamatillet—ék és egyéb kőz- szolgáltatások szerint elválasztva, a leíráso- kat ingatlanok, berendezések, váltók, folyó- számlás követelések és egyebek értékéből történő leírások szerint részletezve kell fel—
tüntetni, továbbá ki kell mutatni az általános
üzleti költségeket. A költségszámlát kiegé- szíti a veszteségek részletezése, értékpapírok eladásából és leírásából, valuták és devizák leírásából származó veszteség és különféle veszteségek, illetve költségek szerint. A Sta- tisztikai Hivatal az összes intézetek egyesí- tett jövedelem— és költségszámlz'iit hitelinté—
zeti kategóriák, illetve Budapest és vid-ék szerint csoportosítva, nagyjából a kérdőív szerinti részletezésben teszi közzé a Magyar
Statisztikai Évkönyben.
Az egyes intézetek közgyűlései elé ter- jesztett, valamint az illetékes királyi tör—
vényszéken bemutatott jövedelmi és költség- számlák eredményeinek a statisztikai felvé—
teli füzet végső adataival általában egyez- niök kell, jóllehet ezek a kereskedelmi jog—
szabályok alapján közzéteendő adatok távol- ról sem oly részletesek, mint a statisztikai kérdőív által kívánt adatszolgáltatás, ame- lyet az egyéni adatok tekintetében tudvale—
vően a statisztikai törvényben biztosított ti—
toktartás véd. Még a legmesszebbmenő pész—
letezés mellett sem mutathatnak azonban ezek az adatok mást, mint kereskedelmi jogi szempontból, azaz formálisan helytálló ered- ményeket. Ennek oka a pénzintézetek költ—
ségszámlái esetében azonban nemcsak az, hogy a jövedelem- és költségszámlák alap- ján adódó nyereség vagy veszteség megálla- pításánál messzemenőleg tekintetbe kell
venni a betevők és egyéb hitelezők szem—
pontjait és más, a tárgyi év üzletmenetével közvetlen összefüggésben nem álló tényező- ket (gazdaságpolitikai és osztalékpolitikai megfontolások stb.), hanem az is, hogy ——
mint azt a magángazdaságtan és a bank- üzemtan legkitűnőbb szakértői egyértelműen megállapítják? —— a pontos költségkalku- láció a banküzletben általában, különösen azonban az európai kontinens hitelintézetei—
nél aránylag még kevéssé fejlett, úgyhogy utólag sem állapítható meg, hogy egy—egy tranzakció mennyi költséget okozott, hogy az egyes költségekből közelebbről mennyi esik a tranzakciók bizonyos fajára, egy—egy üzletágra; a költségszámlák még oly messze- menő részletezése tehát minden más szem—
ponttól függetlenül már ezért sem adhat egészen megbízható képet.
Kétségtelen, hogy a bankköltségek kal- kulációjának üzemtanilag megfelelő kimun- kálása, mely azonban a gyakorlatban szinte lehetetlennek látszik, és az ily alapon tör- ténő részletes statisztikai feldolgozás volna az egyetlen minden tekintetben kielégítő- nek mondható megoldás. Másfelől azonban ki kell emelnünk, hogy például Bruno Sar—
kel is előbb jegyzetben idézett tanulmá- nyában a német és más, fejlettebb gazdasági élettel rendelkező államok bankstatisztikája által még elérendő nagy eredményként ál- lítja be a főbb költségeknek, főként a szoro—
sabb értelemben vett üzemi költségeknek 2) oly — eléggé megbízható —— megállapítását is, amelyet a magyar hivatalos statisztika
1) V. 6 Bruno Sarkel: ,,Ertrágnisse des Bank- gewerbes" a Handwörterbuch des Bankwesens (Herausgegeben von M. Pályi und P. Ouittner, Ber- lin 1933.) 189. és köv. lapjain, továbbá: Georg Obst: Das Bankgescháft, Band II. Bankpolitik 8.
kiadás, 4380. és köv. ll., Hummel: Ist eine Betriebs- kalkulation im Bankgewerbe möglieh?" a ,,Bank- Archiv" 1931. okt. 1—i számában, Bruno Buchwald:
Technik des Bankbetriebes, 9. kiad., Berlin, 1931.
773. és köv. ]. (Selbstkostenbereohnung U.Statistik).
2) Szorosabb értelemben vett üzemi költségek:
a személyzet javadalmazása, a dologi költségek és a közterhek, míg pl. a passzív kamatok és juta—
lékok inkább a tágabb értelemben vett, a vállalati költségek fogalma alá tartoznak. (L. Adolf Hertlein:
Die Statístik im Dienste der Bankorganisatiion, Lipcse, 1921.) Ezért és mert a passzív kamatok tekintetében is fennálló kötöttségek ennél a tétel—
nél a fejlődést amúgy is eléggé nyilvánvalóvá teszik, a következőkben inkább csak a szorosabb értelemben vett üzemi költségeket tesszük részle- tesebb vizsgálat tárgyává.
4. szám. 1936
1. A magyar részvénytársaságt bankok és takarékpénztárak költségszámláínak eredményei.
Principales dépenses des bangnes et caisses dle'pargne par actions en Hongrie.
1913, 1926, 1930—34.
1918 1926 1930 1931 1932 1933 1934
Tételek _ Postes összeg összeg összeg összeg összeg összeg összeg mon- 0/0 mon— 0/0 mon- 0/ mon— ,, ,, mon- [; , mon- ., mon— ., _
tant lant tant 10 tant /0 tant " 0 tant /l' tant /0
_ 1000 P 1000 ? 1000 P 1000 P 1000 P 1000 P 1000 H
Fizetett v: 1. tőkésített kamatok —— Inté-
réls patts ou uapilalisés .. 591758 76'5 84.247 52-3177229 60'3185.547 61-4154357 60-3119516 55'8106.861 55'0 Személyzet javadalmazása -— Traitcments
du personnel _ 58.936 76 89.450 246 48.667 16'6 42.854 142 38.422 150 38.181 178 35.480 18'3
Úzleti kól tségek —— Dépenses d'adrrrí- '
nistratmu .. 34.184 4-4 17.622 109 22.676 77 20.035 6-6 17.795 7'0 15.574 7'3 15.133 78
Adók: --—— Impöts: kama'tilleték -— taxe f
d' íntercts .. .. 22.629 29 2.453 1-5 2.277 08 2.462 08 1.888 07 1.452 07 782 0'4 egyeb adók —— autres
tmpots et taxes 30.644 4'0 10.596 6'6' 22.407 7'6' 20.994 6'9 15.527 5'1 10.908 5'] 12.825 ő'ő .
Leírásból szátmazó veszteségek —— Amor— "
tissemmís .. .. 32.726 42 3.188 2'0 14.243 4-9 25.060 8'3 22.339 8-7 23.308 M'!) 18.856 9'7
Egyéb veszteségek és költségek —— '
Autres pertes et autres frais . .. 3.327 04 8.529 22 6.223 21 5.446 1'8 5.614 2'2 5.181 24 4.249 22 Összesen —— Total . 774204 ]00'0 161.085;100'0 293322 1000 3023981000 255942 100'0 214120t100'0 194186 1000
már hosszabb idő óta rendszeresen eszközöl és amelynek főbb hazai eredményeit az 1.
sz. táblázat tünteti fel.
Ebben a táblázatban és többi táblázatunk- ban is a magyar részvénytársasági bankok és takarékpénztárak költségszámláira vo—
natkozó adatokat a világháború előtti utolsó évre, l913—ra, továbbá a szanálási válságot követő fellendülés első évére, 1926—ra vonat—
kozóan közöljük, az 1930. évtől kezdve 1934-ig pedig évenkint. A háború előtti
helyzettel való összehasonlithatás végett a háború utáni adatokat az előbbiekkel kö—
zös nevezőre kellett hozni?)
Már az 1. sz. táblázatból is szembetűnik.
az a mélyreható változás, amely a háború óta a hazai bankköltsuégek alakulásában be- következett.
Látjuk e táblázatból, hogy míg a fizetett vagy tőkésített kamatok a háború előtt az összköltségeknek több mint háromnegyed
2. A magyar részvénytársasági bankok és takarékpénztárak költségei a saját és idegen tőke.
összegéhez, valamint a bruttojövedelemhez viszonyitva.
Principales rle'penses des bangnes et caisses dlépargne par actions en Hongrie, par rapport ame recettes' brufes. aux capitauac ,,propres" et aux capitaua': ne leur appartenant pas en propre.
Postcs Tételek
Saját és idegen tőkék összege 1000 P — Capitaum
,,propres et capitauac n 'appartenant pas en propre auwdits établissements en milliers (le pengős Bruttojövedelem 1000 P -— Recettes brutes, en mil—
liers de pengős .
Bruttojövedelem a saját és idegen tőkék összegé;
nek 0/0- ában —- Receftes brutes par rapport aux capitauac .,proprcs et aux mpt'taum n appartenant pas en propre aumdi/s etablissements % . Költségek 1000 ? _ Dé/JCWSCS', en milliers depengős Költségek a. saját és idegen töke összegének 0/0- á- ban —— De'penses par rapport amo capitaum ,,pro- pros et nme capitauw n appartenant pas en propre
anmdiis établissements, % . .
Költségek a hruttojövedelem %ában _ De'penses par rapport aux receifes brutes, % . .
1913 1926 1930 1981 § 1932 1933 1934
1 .
l
. 12,78l.385 l,521.858 3,232.052 2,776.209 2,691.999 2,591.041 2,595.386 983829 194.826:847.548 331347 269981 2286303209074
(
7"? 128 108 * II!) 100 8 8 81 774204 161085 293722 302898 255942 214 120 194.186
6'1 106 91 109 96 83 75
78"? 82'7 845 912 948 93"? 921)
)) Az eltérések a háború előtti és az újabb ada- tok között főként a költségszámla felállításánál a át-
térésből adódnak. így pl. a saját és idegen tőkék
háború előtti és utáni összegeinek összehasonlítá sánál a háború utáni összegekből levonandók a bv,-
4. szám. —— 338 —— 1936
részét tették, addig 1926-ban már csak a felét, 1930—ban 60%-át, 1931-ben, a bank-
vál'ság évében, 61'4%át, 1934-ben 55%—át.
Ezzel szemben a személyi költségek 1913- ban az összk—öltségeknek 7'6%-ára, 1926—ban 24'5%-ára, 1931-ben 14'2%-ára, 1934—ben pedig ismét 18'3%-ára rúgtak. Az adók súlya az 1913. évi 6'9'70-ról 1926-ban 817—
ra, 1930—ban 84 % -ra növekedett, majd 1933—ig állandó csökkenéssel az összköltsé- g—ek 5'8%—ára esett Vissza, 1934—ben pedig
ezek 7%—át tette ki.
Még erősebben szembetűnnek azonban ezek a strukturaváltozások a 2. és 3. számú táblázatokból, amelyekben a költségek egész összegükben és részben egyes főbb tételeik szerint is szembeállíttattak a pénzintézetek saját és idegen tőkéinek, valamint bruttó—
jövedelmeinek összegeivel. A 2. sz. táblázat—
ból azt látjuk, hogy 1913—ban az intézetek által kezelt saját és idegen tőkének 12'8 mil- liárd pengős összege és 9838 millió pengős bruttójövedelem mellett az összes költségek 7742 millió P—l'e rúgtak. Ez a költségösszeg
a saját és idegen tőkék összegének 61 %-l'lt, ,a bruttó jövedelemnek 78'7 % -át tette ki, ugyanakkor, amikor az intézetek bruttójöve- delme a saját és idegen tőkék összegeinek 7-7%-át érte el. Az 1926. évben az összes hazai részvénytársasági bankok és takarék—
pénztárak által kezelt saját és idegen tőkék összege adataink szerint csupán 1'5 milliárd
pengő volt. A bruttójövedelem ekkor 1948 millió pengőt, a kimutatott tőkék összegének
12-8%-át érte el. Ezt a jövedelmet az 1926.
évben 1611 millió pengős költség terhelte, amely a kezelt tőkék összegének 10'6% -át és
a bruttó jövedelemnek 82'7%-át jelenti a
háború előtti 6-1, illetve 78'7% —kal szemben.
Az 1930. évig a pénzintézetek által kezelt saját és idegen tőkék össz-ege tudvalevően erősen emelkedett és az említett évben meg—
haladta a 32 milliárd pengőt. A költségek összege ugyanekkor 293'7 millió P volt, azaz
súlyuk a tőkeösszeghez képest 9-0%-ra
csökkent. Minthogy azonban a bruttó jöve-
delem aránya, abszolút összegének 3476
millió pengőre való emelkedése ellenére, a költségekénél még nagyobb mérvben csök- kent, a költségek 1930—ban a bruttó jö—
vedelemnek már 84'5%—át vették igénybe.
Az 1931. évi bankzárlattól kezdve 1933—ig a pénzintézetek saját és idegen tőkei—
nek összege ismert okokból csökkenést mu- tatott, amelyet csak 1934—ben váltott fel is—
mét a tőkének nemi növekedése. A bruttó jövedelem és a költségek abszolút összegei ezzel szemben 1934—ig a rendelkezésre álló adatok szerint töretlen visszaesést mutatnak.
A tőkeösszeg %—ában kifejezve a költségek
1931-ben 109, 1932—ben 9-5, 1933—ban 8-3, 1934-ben 7500-es súllyal szerepeltek, míg a bruttó jövedelemnek ugyanezekben az évek-ben 912, 948, 93-7, illetve 92-9%-át tették.
3. A magyar részvénytársasági bankok és takarékpénztárak költségszámláinak főbb tételei a bruttojövedelem O/o—ban.
Principales dépenses des bangues el caisses d'épargne par actions en Hongrie, par rapport á li urs recettesbl utes(%).
( , i * f ,
A költségszámla tételei —— Principales dépenses 1313 l 1926 W1930 i 1931 1932 "_,1933 193?—
év —— Chljfres relatifs aux années ci—dessus indiguées
Fizetett vagy tőkésített kamatok ,, Intéréts paye's ou [
capital'ise's ... 60'1 43'2 51'0 55'9 57'2 52'3 51'1 Személyzet javadalmazása —— Traítemerlis du personnel 60 20 3 140 129 14'2 16'7 17'0 Uzleti költségek —— Dlpenses d'administration . . . . 3'5 90 66 60 6'6 68 72 Adok —— Impóts —— kamatilleték — tame d'mte'réts . . 2'3— 13 07 07 07 06 04 egyéb adók —— autres impóts et taxes ... 31 54 6'4 63 58 4'8 6'1 Leirásból származó veszteségek —— Amortissements . . 33 115 41 7'6 83 102 90 Egyéb veszteségek és költségek — Aulres pertes et
autres frais ... 0'4 1'8 1'8 i 18 20 2'3 2'1
Összesen —— Total 78'7 . 827 845 1 912
94'8
93"? 929
nem fizetett alaptőke, a visszleszámítolt váltók, valamint az átruházott jelzálogos, törvényhatósági és községi kölcsönök összegei. Az 1913. évi adatok- ban nem szerepel az átruházott jelzálogos kölcsö—
nök kamata, minélfogva ezek összege a háború lláni adatokból is kiküszöbölendő volt stb.
A 3. számú táblázat ezt a fejlődést a költ- ségszámla egyes főbb tételei szerint elkülö- nítve is bemutatja. E táblázatból kitűnőleg a fizetett és tőkésített kamatok 1913—ban a
bruttó jövedelemnek 60'1%-át tették, 1926—
4. szám. ———339— 1936
4. A budapesti részvénytársasági bankok és takarékpénztárak költségszámláinak főbb tételei a bruttó jövedelemnek o/o—ában.
Principales dépenses des bangues et caisses d'épargne par actions de Budapest, par rapport a leurs recettes brutes ("/o).
A konsfigsfamla "Ébb "Helm 1913 1926 1930 1931 1932 1933 1934
P'rmmpales depenses
Fizetett v. tőkésített kamatok —— Intére'ts payés ou ca- [
pitalise's ... 57'0 47'1 632 501 51 0 477 473 Személyzet javadalmazása —- Traitemems du personnel . 4'8 26'3 16'8 12'6 13'7 16'8 17'6 Úzleti költségek —— De'penses d'administratiow . . . . 3'6 116 74 5"? 68 66 73 Adók: —— Impóts: kamatilleték — tame d'inte'réts 1'5 1'3 05 06 06 013 00 egyéb adók — autres impóts et taxes 1'8 58 60 5'5 456 88 54 Leírásból származó veszteségek — Amorhssements . . 18 23 47 85 9'1 11'7 10'4 Egyéb veszteségek és költségek —— Autres pertes et
autres frais ... 0'3 2'3 23 l'? 2'1 1'9 2'1
Osszesen — Total ... 70-9 [ 96-7 nro-9 sw 374 988 99-i
!
ban már csak 43'3%—át, majd ismét foly- vást emelkedve, a bankválságot követő 1932, évben a bruttó jövedelemnek újból csak- nem oly nagy részét vették igénybe, mint a háború előtt. Az 1933. és 1934. években az—
után —— nyilván a kamatmérse'klő intézkedé—
sek hatása alatt is — ismét meglehetősen visszaesik a passzív kamatoknak a bruttó jövedelemhez mért jelentősége. Nem mond- ható el ugyanez a szorosabb értelemben vett üzemi költségekről, különösen ezeknek két legfontosabb tételéről, az üzleti költségekről és a személyzet javadalmazásáról, amely té- telek adataink szerint az utóbbi években a bruttó jövedelemnek mind nagyobb hánya- dát vették igénybe. Míg 1931—ben az üzleti
költségek a bruttó jövedelemnek 6%-át tet-
ték, 1934—ben már ismét annak 7'2%-át ér- ték el, ami a háború előtti 36 % —hoz képest több mint kétszeres súlynövekede'st jelent. A személyzeti költségek pedig, amelyek a há- ború előtt a bruttó jövedelemnek mindössze
6%—ára rúgtak és 1926-ig ennek 20'3%-ára
szöktek fel, amelyeket azonban 1931—ig sike- rült 12'9%-ra leszorítani, 1931 után újból állandóan emelkedő súllyal szerepelnek. Az 1934. évben már a bruttó jövedelemnek 177
%—át érték el, sőt a budapesti intézeteknél, amint azt a 4. sz. táblázatból láthatjuk, a
bruttó jövedelemnek 17'6%—át vették
igénybe. ,
A személyzeti költségek alakulását a rendelkezésre álló adatok alapján nészlete- sebben vizsgálva, azt látjuk, hogy a magyar vészvénytársasági bankok és takarékpénz-
tárak személyzeti költségei 1926—ban 38 mil—
lió P—t tettek ki, mely összeg 1930-ig 47 mil- lió pengőre emelkedett, majd 1934—ig állandó csökkenéssel 35 millió P-nél is kisebb ösz- szegre zsugorodott, ami 25'5%-s csökkenés—
nek felel megf)
Ugyanezen időszak folyamán az összes alkalmazottak száma az 1926. évi 10.919—ről 1934—ig állandó csökkenéssel 8.757—re ment vissza, ami összesen 20%—os létszámcsökke- nést jelent. A munkában álló alkalmazottak évi és fejenkinti átlagos fizetése 1926—ban országosan 3.512 P, Budapesten 3.951 P volt, mely összeg 1930—ig országosan 4.397, budapesti viszonylatban 4.857—re emelkedett, majd 1932-ig 3.991, illetve 4.399 P-re esett vissza (9-2, illetve 9496 -os fizetésrcsökkenés), hogy azután ismét emelkedjék. Ezek az ada—
tok a helyzet kellő megítélésére nem elegen- dők. Az alkalmazottak számát és javadal- mazását igazgatók, cégjegyzők, egyéb tiszt- viselők és egyéb alkalmazottak csoportjai szerint feltüntető adataink azonban, sajnos, csak 1932-től kezdve vannak. Ezek szerint 1932. és 1934. között az igazgatók száma
több mint 8%-kal a többi alkalmazotté nem egészen 7%-ka1 csökkent. Még így is orszá-
1) Nem véve itt tekintetbe az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok, továbbá a napibiztosok nem nagy jelentőségű díjait, melyek az 1. sz. táb—
lázatban a személyzeti költségeket feltüntető rovat- ban bennfoglaltatnak, de itt csak felesleges meg- terhelést jelentenének. Az igazgatósági stb, tagok—
nak a tiszta nyereségből jutó tantiemek természete-—
sen más elbírálást igényelnek, ezek tárgyalása azonban nem tartozik ide.
4. szám. —-—340——— 1936
gosan 752-t, Budapesten SIS-t tett ki az adat- szolgáltató 454 (Budapesten 80) részvény—
társasági bank es takarékpénztár igazgatói- nak száma 1934-ben, 11 ezer pengős, illetve Budapesten 17 ezer (1933-ban közel 19 ezer pengős évi átlagos fix javadalmazással. A nagyobb jövedelmeket úgy közgazdasági, mint magángazdasági szempontból tudvale—
vően csakis a valóban kiváló vezetés, a tény—
leg produktíven érvényesülő egyéni kezde—
ményezések és teljesítmények tehetik indo- kolttá. Hogy ezek oly mértékben mutatkoz- tak-e, amint arra a fenti adatokból követ—
keztetni lehetne, azt vizsgálni itt nem áll módunkban. A cégjegyzők száma 1934-ben az egész ország pénzintézeteinél 614, a buda- pestieknél 342 volt, 6.346 P—s, illetve 8.094 P—s átlagos fizetéssel. Az egyéb tisztviselők száma 1934-ben 5.504, Budapesten 3.880 volt, évi átlagos fizetésük ugyanekkor 3.582 P-re, Budapesten 4.138 P—re rúgott.
Az egyéb bankalkalmazottak 1934—ben 1.887-en, Budapesten 1.328-an voltak és 1.726 P-s, illetve 2.030 P-s, évi javadalma—
zásban részesültek.
Érdekes Összehasonlítást nyujt a fenti
adatoknak a hazai gyáripari alkalmazottak évi átlagos keresetével tört—énő egybevetése.
A hivatalos gyáripari termelési statisztika adatai alapján meg—ejtett számításaink sze—
rint egy gyáripari alkalmazott (tisztviselő, művezető, szolga) évi átlagos keresete 1929—
ben volt a legmagasabb és ekkor 3.581 P-re rúgott. Az 1934. évben ez az átlagos kereset 2.958 P volt (Budapesten 3.893 P és 3.162 P).
A gyárvezetők és igazgatók fizetése ugyan- ezekben az években 8.479 P-t, illetve 6.482 P-t tett ki, Budapesten 10.328 P—t, illetve 7.757 P-t. Mindkét kategóriánál azonban ért- hetően nagy szóródást látunk a kedvező és kevésbbé kedvező konjunktúrájú iparágak szerint.
A bankköltségeknek az intézetek bruttó jövedelméhez képest mutatkozó súlyeltoló- dásait vizsgálva, figyelemmel kell lennünk a személyi költségek után az adók tételeire is.
Az adók közül ——— amint azt a 3. sz. táblá—
zatból látjuk a kamatílleték 1913—ban a bruttó jövedelemnek 2'3%—át, 1926—ban 1-3%-át, 1930 32—ben 0-7%-át, 1933-ban (i'ő'iá—z'it, 1934—ben pedig 0'4%—át vette
igénybe. Viszont nem kis mértékben megnö- vekedett az egyéb adók súlya és pedig az 1913. évi 3'1%-ról 1930—ban 6'4%—ra; ez- után 1933—ig az adóknak a bruttó jövedelem
4'8% —ig történő fokozatos visszaesését, majd
1933. és 1934. között ismét 6'4%-ára való emelkedését látjuk.A leírások Összetett problémájának be—
hatóbb vizsgálata nagyon messze vezetne,
úgyhogy itt most meg kell elégednünk an-—
nak megállapításával, hogy míg a háború előtt a leírásokból származó veszteségek a
bruttó jövedelemnek alig több mint 3%—át
vett-ék igénybe, addig a bankválság óta ada- taink szerint is állandóan 8——10% körüli le—
írásra volt szükség.
A budapesti bankoknak és takarékpénz—
táraknak az ország hiteléletében elfoglalt uralkodó jelentőségére való tekintettel a bu—
dapesti pénzintézeti költségek alakulását a 4. számú táblázatban külön is feltüntettük.
A személyzeti kiadásoknál a budapesti és az országos fejlődés között mutatkozó eltéré- sekre már fentebb utaltunk, az egyéb költ- ségtételek közül főként az üzleti (dologi) költségeknél és a passziv kamatoknál látunk különbséget. Az üzleti költségek 1913-ban az egész ország és Budapest pénzintézeteinél nagyjából egyformán alakultak és a bruttó jövedelemnek mintegy 3 és fél százalékát vették igénybe. A háború utáni adatok a bankválságig azt mutatják, hogy a fővárosi intézetek ezekben az években jövedelmük—
höz képest a dologi költségek tekintetében is valamivel drágábban dolgoztak a vidé—
kieknél. Az 1931. évi bankválság után azon- ban —— nyilván a budapesti intézetek jöve—
delmezőség—ének valamivel kisebbfokú csök- kenése és üzemüknek egyúttal erőteljesebben keresztülvitt racionalizálása következtében w— megváltozott a helyzet és a budapesti in—
tézetek üzleti költségeinek a bruttó jövede—
lemhez viszonyított nagysága 1931. és 1934.
között minden évben a megfelelő országos arányszám alatt maradt. A passzivkamatok tétele a békeidők adatai szerint a vidéki inté—
zet—eknél a bruttó jövedelemnek természet- szerűleg valamivel nagyobb részét tette ki, mint az általában tőkeerősebb és jobban jö- vedelmező fővárosi bankoknál. Az 1931. évi bankválságot megelőző években azonban
4. szám. —341——— 1936
sajátoskwépen fordítva állott a dolog, ami összefüggött azzal, hogy a fővárosi intézetek a jövedelem abszolút nagyságának növelhe- tése, minél nagyobb bel— és külföldi tőkék felszívhatása érdekében hajlandók voltak viszonylag kisebb kamatmargeval, kisebb jövedelmi hányaddal is megelégedni. A bankválság óta azonban ismét a gazdaadós—
védelmi intézkedések által is aránylag sú—
lyosabban érintett vidéki intézetek fizetik ki a fővárosi bankoknál általában erő—
sebben csökkent összjövedelmük jelentő—
sen nagyobb hányadát passzív kamatokra, míg a budapesti intézetek esetében a Viszonylag valamivel kevésbbé zsugorodott jövedelem, egyes külföldi kölcsönvaluták el- értéktelenedése, a transzfernehézségek és a repatriálási lehetőségek —— mely utóbbi kö- rülmények a fővárosi bankoknál tudvalevő—
leg jobban estek latba —— ennek az arány- számnak viszonylagos megjavulására vezet- tek.
A hazai részvénytársasági bankok és ta- karékpénztárak költségeinek alakulását a rendelkezésre álló adatok alapján a külföldi hasonlókintézetek költségeinek változásaival összevetve azt látjuk, hogy a bankköltségek háború utáni megnövekedése világjelenség.
A Népszövetség gazdaságkutató osztályának idevágó vizsgálódásai szerinti) a főbb bank- költségeknek a bruttó jövedelemhez mért összege pl. Svájcban 1913-ban 32%-ot, 1926-
ban pedig 51%—ot tett ki és a válság folya-
mán is csak átmenetileg volt valamivel az 50% alá szorítható. Az olasz bankoknál ez az arányszám az 1913. évi 51-ről 1927—ben 65—re, 1932-ben 79-re, az osztrák pénzintéze—
1) V. 6. Société des Nations: Bangues Commer- ciales IMS—1929. 59. és köv. 11., főleg pedig a 63.
lapon közölt táblázatot és Les Bangues Commer—
ciales 192—5—1l933, 46. l. Ugyanennek a népszövet- ségi kiadványnak a harmadik kötete (1929—1934) a bankköltségek összehasonlításra alkalmas feldol—
gozását az első két kötethez hasonló formában
már nem közli —
tekniél az 1913. évi 39-ről 1926-ban 74-re, 1931-ben 76—ra, 1932-ben 98—ra (Creditanstalt nélkül!), a berlini nagybankoknál az 1913.
évi 38-ról 1929-ben 82-re emelkedett és utób- biaknál 1932-ig alig volt 80 alá szorítható.
Bármily nehézségekbe ütközzék is az ilyes—
féle nemzetközi összehasonlítás és bármily óvatossággal kell is eredményeit kezelnünk, a pénzintézeti költségek számos ország- ban a nálunk tapasztalt mértéken még jelen- tősen túlmenő megnövekedése mégis kétség—_
telenül megállapítható ezekből az adatokból.
A háború utáni idők szinte megszakítás nélküli forgalmi kötöttségei és bizonytalan—
ságai az adminisztrációt mindenütt körül—
ményesebbé és drágábbá tették. Az átlagos forgalmi tételek is kisebbedtek, holott az okozott munka a tételek nagyságától nagy- jából független. A bankválság kiéleződésével pedig mindenütt az egész hitelforgalom vo- lumenének óriási arányú zsugorodása követ- kezett be, mellyel az állandó (fix) költségek csökkentése lépést tartani a dolog természe—
ténél fogva nem volt képes. Viszont az adó- terhek és szociális kiadások az egész háború utáni időszakban majd mindenütt jelentős emelkedést mutatnak. Mindezek nálunk is szerepet játszottak a pénzintézeti költségek súlyának emelkedésében és sok tekintetben nagyon is érthetővé teszik azt, ha az utóbb említett költségnövelő tényezők hiteléletünk- ben, mint láttuk, nem is érvényesültek oly
nagy erővel, mint egyes más államok,—
ban, és ha fentebb közölt adatainkból is ki- tünőleg találhatók volnának nálunk még módozatok a bankköltségek kérdésének valamivel megfelelőbb és emellett szociális szempontból sem aggályos megoldására.
Ezek közelebbi vizsgálatára kitérni azonban itt most nem lehet feladatunk. )
Nőtel Vilmos dr.
