Ogburn, W. F.: A technológiai fejlődés statisztikai méréséről

1074:

azt is meghatározzák, hogy milyen eset—

ben lehet a munkafolyamatot ,,gépesitett—

"nek" tekinteni.

A gépesítés abszolút mutatóiként hasz—

nálják többek között például a gépesített vágatok számának változását a bányában vagy a gépi munkán foglalkoztatott mun- kások vagy a tökéletesebb gépek és me—

chanizmusok számának növekedését. Az absztolút mutatók mellett a nehéz fizikai és'munkalgényes munkák gépesítésének jellemzésére speciális mutatókat is hasz- nálnak, mint például a gépesített munkák

aránya a tervben előírt összes munkához stb.);

Részletesen foglalkozik a könyv a ter- melés automatizálásának statisztikájával 18.

A termelés automatizálásának statiszti—

kai megfigyelése során a számbavétel egy—

ségei lehetnek: a félautomaták, a szer—

számgépautomaták, az automatikus szala—

gok és az automatizált vállalatok.

Az automatizálás színvonala elsősorban azoknak a termékeknek az arányával fe—

jezhető ki, amelyeket automatizált eszkö—

zökkel termeltek, de kifejezhető az auto—

matizált eszközök által teljesített munka—

idő arányával is.

Az új technológiai folyamatok beveze—

tésének számbavételére szolgáló külön—

böző mutatók ismertetése során a szerző rámutat arra, hogy a technológiai folya—

matok tökéletesítése sohasem tekinthető lezártnak, ezért a technológia újszerűsé—

gét, modernségét mindenkor a tudomány legfrissebb eredménye szempontjából kell megítélni. E kérdéssel kapcsolatban nem mellőzhető a gazdaságosság vizsgálata sem, amelyet minden esetben konkréten kell elvégezni. Helyes lenne a kérdést népgazdasági szinten is vizsgálni, ennek módszere azonban még nem alakult ki.

A szerző végül az újítások és racionali- zálások számbavételével foglalkozik, is—

mertetve az érvényben levő beszámoló—

jelentés tartalmát is.

Az ismertetett mű azon túlmenően, hogy segítséget kíván nyújtani a statisztikusok munkájához, azzal az igénnyel is készült, hogy a főiskolák és technikumok hall- gatóinak gyakorlati segédanyagul szolgál- jon.

(Ism.: Huszár Józsefné)

*

chum. W. F.:

A technológiai fejlődés statisztikai méréséről

(On the statistical measurement of technolo—

gical *rdevelopment.) — Bulletin de l'ln'stimt grg—tartana! de Statistigue.1960.8'7. köt. 467—

A szerző célja a technológiai fejlődés mértékének kifejezésére alkalmas mutató elemzése. Ilyennek minősülhetne például

a szabadalmazott találmányok Száma. E mutató azonban legfeljebb a fejlődés üte- mét fejezi ki, ezért a szerző alapjában véve nem tekinti alkalmas mutatónak.

A másik ilyen mutató lehetne a tech-'- nológiai berendezések és felszerelések érv—*

téke. A mutató kimunkálása adatok hiá- nyában nem állt a szerző módjában. Probe lémát az értékelési (önköltségi, eladási, újraelőállítási) ár megváltozása jelent. Az Amerikai Egyesült Államokban az állo—

mány értékadatai helyett 1952 óta az e célra történő éves ráfordítások adatait közlik. Mivel az egyes országok gazdasági struktúrája meghatározza az ilyen jellegű kiadások volumenét, illetve egy főre jutó összegét, szerző a mutatót alaposabb vizs—

gálatnak veti alá abból a szempontból, hogy a tőkeállomány nagyságára is jel- lemző mutató—e.

A berendezések alkalmazásából eredő termelékenységre vonatkozó adatok az ellenőrzőszámitások elvégzésére alkalmas

mutatóknak tűnnek. '

Az Egyesült Államokban használatos módszer a következő: kiszámítják a be—

rendezések és felszerelések működésének eredményeként létrehozott ,,hozzáadott értéket" (value added) oly módon, hőgy a gyáripari termékek értékéből a költség—

elemeket levonják. Kiszámították, hogy a tőkeállomány értéke arányos termelé—

kenységével. Továbbiakban megvizsgálták, hogy az így nyert indexeknek milyen szo—- ros a korrelációja a berendezésekre és fel- szerelésekre kiadott évi összegekkel. A számításokat egy alkalmazotti főre végez—

ték és 4—0,6-os koefficienst nyertek 29 országra. Ily módon a szerző a berende- zésekre történő ráfordításokat alkalmas mutatónak tartja.

Harmadik mutatónak a mesterségesen előállított energiafelhasználást ajánlja, mivel erre adatok is bőségesen rendelke—

zésre állnak. Vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ez megfelelő mutató, minthogy kifejezésre juttatja a- mechani- záltság fokát, a gazdaság valamennyi ágazatában. A vizsgálatot a következő gondolatmenet alapján végezték. Az egy főre jutó jövedelmek alakulása követi a képzett népességi csoport termelésének

ISTATIBZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

alakulását, azaz a nemzeti jövedelem és nemzeti termék- görbéje párhuzamos. A termelési tényezők közül megállapították,

hogy a technológia változása hat leginten—

zívebben a termelés változására. (—l—0,7—es korrelációs koefficiens van a bérek és technológiai fejlődés között). így kiszámí—

tották az energiafogyasztás és egy főre jutó jövedelem összefüggését. E mutató az Egyesült Államok 25 országára 0,7-—-—0,8

között változik.

Minthogy e mutatót is sok tényező be—

folyásolhatja, szerző annak a véleményé—

nek ad kifejezést, hogy bármely itt fel—

sorolt vagy egyéb index alkalmazása csak körültekintő és többoldalú vizsgálat után ajánlatos.

(Ism.: Simon Józsefné)

Stb, V.—Wynnyczuk, V.:

Az új lakásépítés demográfiai alapjainak mélyebb megismerése

(K hlubéímu poznání demografickírch pod- kladu pro novou bytovou vystavbu.) — Statis—

zickú Obzor. 1960. 3. sz. 109—122. p.

A lakáskérdések tanulmányozása ma már meghaladja nemcsak a lakásnak, hanem a lakótelepnek a kereteit is és egyre inkább a szó legtágabb értelmé- ben vett lakás vizsgálatát jelenti. Ezzel kapcsolatban természetesen kibővült a családra és a háztartásra, mint a lakás

1075

használóira vonatkozó demográfiai kér- déSek, valamint a lakásra, mint a gyer—

mekek nevelésében fontos szerepet ját—*- szó környezetre vonatkozó megvizsgá—

landó adatok köre. Csehszlovákiában a közelmúltban több statisztikai adatfelvé—

telt hajtottak Végre az újonnan épített lakásokról és lakóik demográfiai helyze- téről. A cikkben ismertetett felvétel a Praha 11-Zizkovban az 1945—1956. évek—

ben épített 1143 új lakásra terjed ki.

A megvizsgált 1143 lakás közül 1097- ben lakott többszemélyes és 46—ban egy—

személyes háztartás. A háztartásokat 5 kategóriára osztották, éspedig a lakás ön- álló és nem önálló jellege szerint. Ezen—

kívül a lakásokat tovább bontották asze—

rint, hogy abban rokonokkal vagy idege—

nekkel laknak—e együtt. A lakásokban átlagban. 4 éve lakó személyek 84,7 szá- zaléka élt önállóan lakó, gyemekes vagy gyermektelen családban, 11,3 százalék idegen személyekkel közös lakásban és 4 százalék egyszemélyes háztartásban. A to- vábbi feldolgozás során elsősorban az ön—

állóan lakó családok lakásviszonyaira for- dították a figyelmet, mert a jövőben en—

nek a lakásformának van döntő jelentő- sége.

A közölt tábla tájékoztatást ad a csa—

ládok lakásviszonyairól és arról, hogy az új lakásalaphoz tartozó lakásokban ho—

gyan laknak az emberek négy év eltelte

után;

Saját lakásban lakó teves családok lakásnagyság szerint

Teljes családok megoszlása szülők és Lakásuagyság Összesen gyermek-

telen l l 2 ! 3 1 4 ! 5 l 6

házaspár

gyeimek

a) Lakások megoszlása a. bennlakó család nagysága szerint s z á. z a. l 6 k

Garzonlakás ... 100,0 794 14,7 5.9 —— — — —

1 szoba. 4— konyha ... 100,0 48,1 35,1 14,9 1.9 — —— ——

2 szoba. % konyha .. 100,0 n.o 39,4 383 ,9 2,0 0,2 0,2

3 szoba %— konyha . . . . 100,0 1.1 17,6 53,4 23,9 3,4 0,6 ——

4 szoba 4— konyha . 100,0 —— . . . — —— -——

összesen 100,o 19,8 aaa 35,2 9,3 1,8 a,2 o,1

b) Családok megoszlása a lakott lakás nagysága szerint s z a z a. l é k

'Garzonlakás ... 3,5 14,1 1,5 O,6 —— — — ——

1 Szoba 4- kouyha .. . 21,5 52,1 22,5 9,1 4,4 — — ——

2 szoba 4- konyha .. 56,3 32,8 66,2 61,9 47,8 64,7 .

3 szoba -l— konyha . . . 18,2 1,0 9,5 27,5 46,7 35,3 .

4 szoba 4— konyha ... 0,5 —- (),3 0,9 1,1 — — —-

Öaszesen