6. szám. —— 673 -— 1929
5. A távbeszélő forgalma.
Service téléphonigue.
? India:
l _ . pour 1.927
; Megnevezés — Déstgnatwn 1913 1917 1920 1923 1926 1927 üde; 19—27—
en
? 1913; 199
; Távbeszélöhivatalok és állomások száma
lVombre desbureauwetpostestéle'phonigues 86.243 100.647 57.988 77.841 81369 87.717 102
; Távbeszélőhálózat vonalhossza kin-ben —
Longueur d.liynesdure'seau téléph.,en km 38.228 41.316 15.485 17.752 19.559 19.123 50 Távbeszélöhálózat huzalhossza kin-ben ——
Longueur des íils du réseau téléph.,en km 452977 512189 286243 355384 416319 440242 97
;". Távbeszélgetések száma 1000-ben —
; Nombre des conversations, m milliers 233.790 260.435 231818 303048 118264 150127
64
közel 88 ezer, amely számot csak a háború alatt
haladta meg a régi Magyarország, amidőn a háború
;előtti 86 ezer távbeszélő hivatal és állomás helyett már több, mint 100 ezer volt működésben.
A vonalhossz jelenleg a 19 ezer km—t megha- Éladja s éppen felét teszi a békebeli Magyarország 'vonalhosszának. A 100 négyzetkilométerre eső vo- nalbossz a régi területen 1913-ban 11'8 volt, az 1927—es adat 20'6. A huzalhossz azonban már csak- nem eléri Nagymagyarország adatát s az 1927. év—
ben több, mint 440 ezer km-t tett. Míg 1913—ban 100 négyzetkilométerre csak 1392
lesett, 1927-ben 473 km.
A távbeszélgetések darabszáma a békebeli te-
;rületen 234 millió volt, a háborús forgalom a 260 milliót is meghaladta. Az 1927. év adata csak 150 millió, de figylemreméltó, hogy pl. az 1923. évben, a konjunktúra idején, az évi darabszám a 300 milliót is meghaladta. Egy lakosra átlag 17'6 tele- fonbeszélgetés esik, 1913—ban 111 volt ez az arány- szám.
Az itt ismertetett adatokhoz megjegyezzük, ihogy Szemlénk folyó évi 2. száma egyes vonatko- zásokban már 1928. évi adatokat is közöl a posta-, 'távir'ó— és távbeszélőforgalmáról. Az 1928. évi ada- tok általánosságban nem sok eltérést mutatnak az
1927. év adataitól.
Ezúttal nem térünk ki a könyvnek a rádióra és a légipostára vonatkozó adataira, minthogy ezek az adatok részben már ismételten ismertetésre ke- rültek folyóiratunkban. A rádió és légiposta kü—
lönben is az újabb időkben fejlődött ki, úgyhogy adataiknál a régi Magyarország adataival való ösz—
;szehasonlitásokra nem is nyílik alkalmunk.
km. huzalhossz
Az ismertetett műben tárgyalásra kerültek még a távíró, távbeszélő és rádió műszaki alkotásai, a posta építkezései, ház— és telkvételei, a posta költ—
ségvetése és vagyona, a bélyegüzem és könyvtár ügyei, valamint a szervezeti és személyzeti ügyek is. A posta—, táviró- és távbeszélő egész személyzete
1927—ben 19.358 volt, 46%—a az integer terület 1913.
_—évi személyzetének.
Cholnoky: Földrajzi és Statisztikai Atlasz.
Cholnoky: Atlas géographigue et statistigue.
Szerkesztette: Cholnoky Jenő dr. —— Rédígé par le Dr Eugén: Cholnoky. —— Budapest. 1929. Győző An—
dor kiadása. _ André Győző, éditeur. 1914—141-1—142 lap — pages.
Re'sume'. Liintérét suscite' par la premiere edition, parue au milieu de 1927, de cet ínstructii atlas, amena I'éditeur á donner une seconde éditíon.
La premiere partie en o/fre, sui-tout d'apre's le ma- nuel Hickmann, des documcnls szatistímzcs inter-na' iionaux trés vatiés; la deuxiéme comprend les maté- riaux de I'atlas Freytag, temaníés au point de vue hongrois et accompagne's dtune riche table des matieres.
*
A Cholnoky-féle atlasz, melynek első kiadása 1927 közepén jelent meg, hiánypótlónak bizonyult, mert a kiadóce'g máris újabb kiadást bocsátott közre.
A tartalmas könyv elsősorban térképgyüjte- mény, de igen bő nemzetközi statisztikai anyagot is közöl, úgyhogy az új kiadás már e statisztikai anyagnak frissebb adatokkal való kiegészitése szem—
pontjából is indokolt volt.
A térképgyüjtemény a világhírű Freytag—at—
lasznak magyar szempontból történt átdolgozása és kibővítése. A térképatlaszhoz 142 oldal terjedelmű névmutató csatlakozik, amely a térképeken előfor- duló neveket betűrendben közli, utalással az előfor—
dulás helyére. A névmutató a Magyarországtól elsza- kított területek helyneveinek régi és új elnevezését
is tartalmazza.
Minket legközelebbről érdekel az atlasz sta-
tisztikai része, amely 191 oldalra terjed. Ennek
anyaga részben különböző hatóságoktól szerezte- tett be, részben Fischer A. bécsi statisztikus, a Hickmann-féle statisztikai zsebkönyv szerkesztőjé—
nek munkája. A statisztikai anyagnak a hazai ada—
tokra vonatkozó részét felülvizsgálta a Központi
Statisztikai Hivatal is. '
Az új kiadás az első kiadás anyagát mintegy 60 új táblázattal egészítette ki. Ez a kibővítés, va-
6. szám.
—- 674 _— 1929,
lamint az a körülmény, hogy az első kiadás alap- anyaga is revizióban részesült, nagyban emeli az adatok értékét. Ha megállapítjuk, hogy a könyv statisztikai anyaga jól használható nemzetközi út- mutató, ezt a megállapítást különösen az tudja méltányolni, aki tisztában van azzal, hogy az egyes államok eltérő módszerű heterogén statisztikáiból milyen nehéz áttekintő összeállításokat készíteni.
A statisztikai rész főbb tartalmát itt közöljük.
A Naprendszer, a Föld felszínének, éghajlatá- nak, fajtáinak és népeinek, a vallások elterjedé- sének adatai összefoglaló világtáblázatokban ke- rülnek ismertetésre. A Föld összes államainak kii- lön táblázatai az állam— és kormányforma megha-
tározására, az államfőre, a területre, a lakosság számára, a népsűrűségre, az ország fővárosára és egyéb fontos helyeire, a pénzegységre, pénzügyekre, mértékekre, a főbb terményekre, iparcikkekre és külkereskedelemre vonatkozó adatokat foglalják egybe. További táblázatok, illetve táblacsoportok ismertetik a Vatikáni Államot, a Népszövetséget, a fontosabb parlamentek összetételét, a világháború okozta területi változásokat, a Föld népesedési ada- tait és a halálokokat, a kivándorlási adatokat, az ár- és munkabér, a termelés, a fogyasztás, a világ- kereskedelem és forgalom, az idegenforgalom, a posták, távirdák és távbeszélők, valamint a rádió adatait. Ehhez járulnak a világ pénzügyi, csőd—, munkanélküliségi, kultúr- és hadügyi statiszti- kai adatai, kiegészítve a világháborúra vonat- kozó adatokkal. Közli még az atlasz a föld legna- gyobb technikai építkezéseit s Magyarország meg- csonkításának adatait.
Lengyel Géza: Magyarorszag keleti piacai.
Géza Lengyel: Les débouchés orien- taum de la Hongrie.
Mag ar Vámpolitikai központ kiadása.
Pubi'é par le Bureau central de politigue douaníe're hougroise.
Budapest, 1929. 63 l. — pages.
Re'sume'. En examimmt les statislirliws offi—
cielles de la Hongrie et des Balkans, M.
Géza Lengyel souligne gue guoigue ceux—ci importent de guantités notables de marchan- dises, ils en achétent peu aux exportateurs Ilongroís. Il res-sort des chíjfres des importations balkanigues, détaílle'ex par Panieur pour les 4 on 5 demiéres années suimznl les pays de prnnrnonce, les groupes d'artícles et les príncípales marchan- dises, gue les Balkans seraienteapables (Pacheler une grosse partie de l'excédent de la production industrielle hongroise. Aussí, la Hongrie doit, méme au prix de sacrifices, s'e/forcer diobtenir contre ses concurrents sur les marchés balkanigues une place correspondante á sa production el á sa situa—
tion géographigue; celu amélioreraít considémble- ment la balance commerciale de la Hongrie.
*
Külkereskedelmi mérlegünk kedvezőtlen alám kulása az összes közgazdasági tényezőket a külker-ese kedelmi forgalom mélyebb vizsgálatára kényszeríti.
Ez a vizsgálódás egyrészt a behozatal csökkentésé—
nek, másrészt a kivitel fejlesztésének módjait ku—
tatja. A kiviteli oldalon fejlődő iparunknak mindig, kedvező elhelyezési piacául kínálkozott a Balk—ám Ez a szempont vezette Lengyel Gézát ki'itiyvérielö'íx megírására.
A könyv elsősorban a magyar hivatalos statisz—
tika adatai alapján bemutatja a Balkán egyes or- szágaiba irányuló kivitelünk alakulását 1925—1928-ig;
áruk szerint részletezve, amelyből megállapítja, hogy a Balkán kivitelünk szempontjából már csak azért is jelentős, mert egész kivitelünknek figyelemre—
méltó része s az utolsó három évben növekvő há—
nyada irányult oda. (1926—ban 11'5%, 100 millió p., 1927—ben 11'9%, 95 millió p., 1928—ban 14'5%, 119' millió p.). A Éalkán kivitelünk szempontjából jelen—
tőségében pedig még növekszik, ha meggondoljuk, hogy ide irányuló exportunk oroszlánrésze ipar- cikkekből állt, s 1928—ban összes gyártmány és fél—- gyártmány (cukor és liszt nélkül) kivitelünknek kb, a felét tette (100 millió p,) 5 így iparunknak a honi, szükséglet által fel nem vett produkciója szempont-r jából a Balkán a legszámottevőbb piaca. : Nagyobb érdeklődésre tarthat számot 21 del—
gozat második része, melyben a szerző az egyes.
balkáni államok külkereskedelmi statisztikája alap—
ján mutatja be az illető országok bevitelét Magyar- ország részesedésének feltüntetésével. A munka e—
részének jelentősége az, hogy az 5 balkáni állam külkereskedelmi statisztikájának beviteli adatait összegyűjti s könnyen áttekinthetővé teszi az adatok megfelelő csoportosításával és a különféle valuták- nak svájci frankra való átszámításával. Az érdek—
lődő világos betekintést nyer a balkáni országok.
saját termelésükkel nem fedezhető szükségleteibe.
Különösen arról nyujt tiszta képet, hogy a Balkán piacaiért vívott harcban mely országokkal kell megküzdenünk, mit értünk el eddig és milyen to- vábbi sikerekre van kilátás.
Adatait először általánosságban közli. Ezek szerint az egyes balkáni államok bevitelében Ma- gyarország részesedése eltörpiilő. Az Sz. H. Sz. ál—
lam 1924. évi 573'8 millió svájci frank bevitelébőli' Magyarországra 2'89%, 1925—ben 773'6 millióból"
5'03%, 1926-ban 696'7 millióból 4'64%, 1927-ben 665'2 millióból 4'91% esett, Románia összbevitelé- ból a mondott első 3 évben 4'43, 3'95, 3'52%, Bul- gáriáéból pedig 192, 198 és 2'80%, Görögország és Törökország bevitelében való részesedésünk, me—
lyek pedig ellentétben az előbbi 3 országgal jelen—
tős mezőgazdasági importjuk folytán agrárkívite—
lünket is érdekelhetnék, egészen jelentéktelen.
A továbbiakban sorra veszi az egyes államokatá
