——744——
, 11923 _
* ág!
Lakóházépítkezés az 1928. év !. negyedében.
(Előzetes eredmények.)
Construction d'habitat'ions en Hongrie, I" trimestre de 1928.
(Résultatx préliminaires)
Résmne'. Ouoígue ou I" trimestre de 1928 [*occroíssement net des habitutions.
logements et chambres ait bien dépassé celui de la période correspondunte de [*unnée dernier—e, toutefois il est probable (Iue Io construction sem moins intense dans le teste de Ponnée, car [es nouveaux Ioge- ments lfont pu étre loués gu'au—dessous du prix primitivement culeulé, Io plupart des locaux () magasin n,ont pas encore trouve' de preneur et les conditions de erédit de construction se sont aggravées depuis 1927.
*
A lukóliázépílkezes negyedévenkinti előzetes eredményeinek közlésénél eltérünk az eddig követett módszertől és az 1928. évi I. negyedóvtől kezdődően csak a termelés liszta szaporulatánől fogunk egy tömör, de
koztatót nyujtani. A nehézkesen megindult adatgyüjtés most, már a rendes kerékvá- gásba került, ennélfogva a részletes évi
eredmények ezentúl minden késedelem nélkül közölhetők lesznek. A negyedévi ada—
tok közlésének l'őcélja, hogy a lakóház építkezés szociális és gazdasági szempont—
ból legfontosabb eredményeiről, az új épít- kezések és lebontások figyelembevétele—
vel kiszámított nyereségről, vagyis a lakás—
lermelés negyedévi mérlegéről szolgáljon idejekorán való ludósílással.
Az első negyedévben jóval tekintélye—
sebb a lakóházak, lakások és lakószobák tiszta szaporulata. mint az előző év első ne- gyedében. Vannak azonban jelek, melyek arra engednek következtetni, hogy a lakó—
háztermelésnek :) mult, évben tapasztalt ál- mégis könnyen áltekinhelő táblázaton táje- landóan erősbödő üteme az idén lassúbb
A lakóházépítkezési tevékenység előzetes eredményei.
Résultats prélimmaires de la construction d'habitations.
É §; ii ' )! meg 4.317: % ' §
; o *) tu § m NA a: '3 § w % m 9
:: . 53 _ § 3.3 §§§§§ % *; §. § §-
1923 1. negyedén § %" § § ; gépelt"; É'i ÉÉÉ § %% % § "§
? 7 s 8 3-3 73 "nem? %% ram 'a Ca
,, 1, trimestre geg § §), '*É §§ %% %ÉTÉ'É % m § § _é % § %
% Fine 533: "' 58 ɧa'3§ 97: 33 $$$
333 38352 %? 3.353 "23 333 w.p.—:
5333 ÉAÉAÉ §3U'§ §3i3§3 EE" e §$ CÉG;
__ _ § ___"..—
1 _ á . *
Lakóhazak 1—33 SZOEÉÉ'TM 355 724 543 _ 146 1.768 888 134
Babitations Ég %. . . 20'0 * 410 30? § 8'3 1000 9 52'0 7'6
?lLakások %%
! N a,síííizííe'fm 1.688 ?
4826 547 1 147 3.208 2.213 1.379
Logements 133 0/0. . . 52'6 : 25-7 171 4'6 zoo-o 69-0 430
3- _ á t ,
, Lakószobák 333 Síaübííerf" 3'668 1.337 771 x 211 3937 ! 4.390 3.128
— Cham'wes * %. 613 ; 22-3 123 ; 35 zoo-0 73-3 532
' '' L; u L. a: u s— §; :' §; !— eo l- a:
llakeskategórlak 33 0/0 §S 0/0 §É 0/0 ÉÉ 0/0 ! ÉS Uo _. SE? 0/ SE 0/0 Categomcs de logements . § '. § —. § . § . 3 "3 § * "? §
a , 3 § 3 § 3 § 3 § 1 :: § 3 § : 3 §
13 __1, _, : : _ " 2 _ , ' 3 "
§ lszobás—chambre fi 526; 296511 575422 70-3' 103 67—31.562 437 :o 905E 393 344 239 s 2 , ,g; % 7171403271 306130 217 33 21'61.151 336 837 365 624 434 7.3 § 3 ., tele 3541, 199 65 73 31 5-1 14 922 464 136 3091 16 313 218 M 3 4 ., Ig § 1243 70; 31 35 13 2-3 _ — 1 168 49 1271 5.5 104 7-3
§ § o " ,7 ' §, 36 20 7 0-3 3 05§ 21 1-3 48 1-4 9 40 ,1—7: 31, 243
ggsvtöbb—oum'; _ * ( 1 ! §
;; chambr. ou plus § ; 23; 1-2; 3 0-3 13 0-2 11 06 28 0-3 24; 17 22§ 15
a; __— x
% Összes — total s ; § 1.780§100—d 888 zoo-0 600 100-0153 zoo-03421 100'
;'a 2.302 100—41437100—
(C , __e _____ i* t ;
í"dó bák—h -""31 ; * !
733355? bm C a'" % 991; 55—73 98 117, 19 3—2 7 4-1 1.115 323 985 423 907 631
léd bák— h — l 5-7 '
633333€0do1nest545;71.§ 679; 33-11 53 345 12, 3-7 3 240 752 22! 679 295 628 437
i
? y,
7 . szam. ———745— 1928
lesz, vagy visszaesések is fognak mutat- kozni. Különösen a fővárosi bérházépítte—
tők ugyanis az új lakásokat az eredetileg kalkulációba vett áron alul tudták csak bérbeadni; az üzlethelyiségek nagy része pedig még így is kiadatlan. Az építkezési hitelfeltételek is szigorúbbak, mint az előző év ,e szakában. Az 1928. év első felében
—— hitelt érdemlő magánforrz'isok szerint ————
csaknem egyharmaddal kevesebb tégla fo—
gyott el a fővárosi építkezéseknél, mint a mult év első felében. Ez a megesökkent téglafogyasztás a központi Statisztikai Hivatal adatainál csak a további negyed- évek eredményeinél lesz észlelhető, mert a Hivatal csak a már fölépített lakóházakról gyűjt adatokat.
A mezőgazdasági termelés szinvonala Magyarországon a néprajzi és népsűrűségi viszonyok alapján.
Le niveau de la production agrieole de Hongrie, sur la base de la situation ethnogmphigue et de la densite' de, la population.
Résume'. L'auteur expose, au moyen d'une nouvelle méthode de géographie éco—
nomigue et statistigue, les grandes diffe—
rences gui se présentent, pour le niveau de la production agrieole, dans les dif—
j'e'rentes parties de la Hongrie. Exami—
nant á fond la répartition par regions du niveau de la production, il arrive a cette eonclusion aue la situation des nationalités, ainsi (lue la densité et le degré de civilisation de la population, influent ("(
celui—lá plus (lue les conditions ere'ées par la nature, et gue le passé historiaue de la population et ses vieílles habitudes y ont également une grande part. Il prouve nu- méríguemeni gue etest dans F()uest du pays (Iue, sans eonsidération pour les conditions naturell'es et ethnigues, le niveau de la pro—
duction est le plus éleve'; dans le Centre, il dépend du passé historigue de la popula—
tion; dans liEst, c'est la situation ethnigue (lui est décisive á cet égard. Puis il dé- montre, á l'aide de sa méthode precise, outen terre hongroise ce sont les Roumains gui ont le moins diaptitude agricole et gue dans la Transylvanie les Székelys et les Saxons leurs sont incomparablement supé—
rieurs au point de vue du niveau de la pro—
duction agricole. Les régions mi le rende- ment agricole est le moins bon sont celles á majorite' roumaine. Ifartiele est illuslré de cartes eonfeetíonnées d'apres de nou-
velles méthodes.
*
Talán Európában.
sincsen tájai olyan állam
egyes egyetlen más
amelynek
nagy különbségeket mutatnának a mező—
gazdasági termelés színvonalában, mint Ma—
gyarország. Ennek okai közül egyik-másik elég kézenfekvő: mint medenceállam a legkülönbözőbb klimatikus feltételeket nyujtja a mezőgazdasági termelésnek. A klimatikus különbségek alapján azonban csak egyes termények termelési színvona- lának különbségei magyarázhatók meg, mert hiszen egyes gazdasági terményeknek
általában a melegebb alfoldek, de masoknak
inkább a csapadékosabb, kiegyenlítettebb klímájú hegyvidékek felelnek meg leg—
jobban. Mégis azt tapasztaljuk, ha' az egyes termények termésátlagaínak szinvo—
nalát térképre visszük, hogy még olyan gazdasági növények termelési színvonala is jobb a hegyvidékek apró kis medencei- ben, amelyeknek általában az Alföld ég-
hajlata megfelelőbb. így pl. a búza legjobb
termésátlagai nem az Alföldön vannak, hanem Sopron, Brassó körül, meg a Vág—
völgyében, holott az Alföldön egyes vidé- kek szántoinak 6()%—a is búzával van be- vetve. Az ilyen termésátlagtérke'pek a leg- nagyobb szabálytalanságot mutatják; he—
lyenkint a hegyvidékek termésátlagai job—
bak, mint az alföldeké, más terményeknél meg fordítva. Általában azonban fel kell tűnnie mindenki előtt, hogy az ország nyu- gati felének termelési szinvonala majdnem
minden terményben, magasabb s hogy az
Alföld termelési színvonala is nagyon kü- lönböző egyes tájai szerint. Feltűnik az is az ilyen térképen, hogy azonos éghajlati feltételek mellett is más és más színvona—
