PÉNZÜGYI JOG VÁZLATA.

STAMPFEL-Féle

T U D O M Á N Y O S Z S E B - K Ö N Y V T Á R .

--- > ф 5 7 „ 5 7 a . ф ; ----

A MAGYAR

PÉNZÜGYI JOG VÁZLATA.

I R T A :

Dr BARTHA BÉLA,

JOGAKADÉMIAI TANÁR, KÉP. EGYET. MAGÁNTANÁR.

MAGY. .AKADÉMIA;

KÖI'fW’l'ÁRA. 1

___ i, n , w f M

POZSONY 1900. BUDAPEST.

S T A M P F E L K Á R O L Y K I A D Á S A .

Előszó.

A jelen mű célja, amint cime is mutatja, hogy a magyar művelt közönségnek tájékoztató áttekintést nyújtson a magyar állam gazdaságáról és a magyar pénzügyi közigazgatásról, mely minden állampolgárt oly közelről érint, s melynek még alapelemeiről is oly kevésnek van fogalma. A munka célja sem engedte meg a részletekbe bocsátkozást, még kevésbbé a kiadó úr által meghatározott terjedelem, melyet így is túlléptem. De igyekeztem az anyagot a maga egészében felölelni, s hogy ez megtörtént, már a tar­

talomjegyzék átnézése is tanúsíthatja; módot találtam arra is, hogy ott, ahol szükséges volt, az elméleti alapfogalmakat is megadjam, s hogy a mű szerkezete r e n d s z e r e s , tis z ta , v ilá g o s legyen. Örülök, ha célomat mindez irányban sikerült megoldanom s hozzájárultam ahhoz, hogy pénzügyi közigazgatásunk az állampolgárok és a kincstár érdekében ismertebbé s egy kissé népszerűbbé is legyen.

Munkám a le g u to ls ó n a p o k ig ö le li fel a jogfejlést s így az idei fogyasztási adótörvényeket is feldolgoztam.

Debrecen, 1899. decz. 31.

' М 1 1 1 Я

Dr. B a rth a Béla.

MACrY. AKADÉMIA;

K Ö N Y V T Á R A

Magyar pénzügyi jog.

Bevezetés.

1. §. A z állam és gazdasága. Különösen a m a g y a r állam gazdasága.

Ha az emberek egy nagyobb területen, közös főhatalom alatt szervezett társaságban együtt élnek, hogy ez a főhatalom saját léteiét biztosítsa, közöttük a rendet fentartsa, s a kebelében élő emberek erkölcsi, szellemi és gazdasági boldogulását elő­

mozdítsa: létrejön az állam .

Az állami élet az emberiségnek csak magasabb művelődési fokán fejlődik ki. A vadnépek még nem élnek állami szervezetben, sőt ez a szervezet is folyton változik és halad az emberek haladásával.

Az újkori állam számtalan feladatához nagyon sok anyagi erő, — ahogy röviden mondani szokták

— pénz szükséges. Mily roppant összegekbe kerül a katonaság tartása, mennyi hivatalnok kell az államnak; amellett segélyezi a megyéket, sokszor a községeket is; törvényt, igazságot szolgáltat, gyámo- lítja az egyházakat, iskolákat, utakat, vasutakat, postát, távírót épit, folyamokat szabályoz stb.

A magános ember is csak úgy élhet meg a saját emberségéből, ha megfelelő vagyoni erővel rendel­

kezik. Az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló eszközöket egyszóval javaknak nevezzük. A javak te rm e lé se , k ez elése , f o r g a tá s a és fo g y a s z tá s a együtt: gazdálkodás.

Az államot sok tekintetben nagy arányú emberhez lehet hasonlítni. Temérdek feladatát ez is csak úgy oldhatja meg, mint az egyes ember, tehát g a z d á l­

k o d n ia kell. Az állam is termeli, kezeli, forgatja s felhasználja a javakat. Ez az á lla m i g a z d á l­

k o d á s ; mindazok az eszközök, módok és viszonyok, 1*

4

melyek e czélból az állam rendelkezésére állanak, egyszóval az á lla m g a z d a s á g o t képezik. Azt a tudományt pedig, mely a gyakorlati élet tapasztalatai alapján, elméletileg állapítja meg ama szabályokat, u. n. törvényeket, melyek szerint az állam helyesen gazdálkodhatik, á lla m g a z d a s á g ta n n a k nevezzük;

vagy, mivel a mai állam kiadásai és bevételei főleg p é n z b ő l állanak, azért az állami gazdálkodást — p é n z ü g y n e k , a vele foglalkozó tudományt p én z­

ü g y ta n n a k is mondjuk; noha a pénzügy tulajdon­

képpen csak egy része az állam egész gazdálkodá­

sának. Mivel pedig az államok összes és így gazdasági viszonyaikat is törvények és törvényszerű szabályok, u. n. tételes, — vagyis valóban létező jogszabályok utján rendezik, azért tudományunkat p én z ü g y i jo g n a k , — s mivel törvények végrehajtásával, vagyis közigazgatással foglalkozik, tehát p é n z ü g y i k ö z ig a z g a tá s i jo g n a k is mondják. Nálunk e két utóbbi elnevezés van leginkább elterjedve.

A magyar állam a földkerekségen létező államok sorában önálló, független egység, melynek szintén megvan a maga gazdálkodása és gazdasága s ezt magyar állami gazdaságnak — röviden m a g y a r p é n z ü g y n e k , a re á v o n a tk o z ó tö r v é n y e k e t és tö r v é n y s z e r ű s z a b á ly o k a t m a g y a r p é n z ­ ü g y ijo g n a k , m a g y a r p é n z ü g y i k ö z ig a z g a tá s i jo g n a k szokták nevezni.

Rendszeres előadásával a létező (tételes) jogról szóló ismeretágaknak egyik önállósult része —

— a m a g y a r á lla m g a z d a s á g ta n foglalkozik, melyet nálunk hasonlag m a g y a r p én z ü g y i jo g n a k hívnak, s mi is ezt az elnevezést használjuk, különösen megszokott voltánál fogva s azért is, mert az a gyakorlati ismereti ág, melyet e néven nevezünk, nem foglalkozik a magyar állam egész gazdasági életével, hanem majdnem kizárólag csak azzal, mely a pénzügyminisztérium vezetése és kormányzata alatt áll.

5 A magyar állam gazdasági életében is okvetlenül szükséges az állam akaratát kötelezőleg kifejezni, vagyis törvényeket alkotni, ami a törvényhozó hatalom feladata. Tehát van: 1) m a g y a r p é n z ü g y i tö r v é n y h o z á s ; szükséges aztán e törvényeket végrehajtani, van tehát: II.) m a g y a r p én z ü g y i v é g r e h a jtá s , vagyis k ö z ig a z g a tá s s ennek külön szervei; ezt a szervezetet is ismernünk kell. — Az államgazdaság körében is fordulhatnak elő jog­

sérelmek, melyek eldöntése a biráskodó hatalom feladata, van tehát: III.) p é n z ü g y i b ír á s k o d á s (jövedéki büntető eljárással.) A közigazgatást és bíráskodást hivatalnokok és hatóságok eszközük, kiknek és melyeknek jogait és kötelességeit pontosan szabályozni kell, szólunk tehát: IY.) a p é n z ü g y i á lla m i s z o lg á la t v is z o n y a iró l. Mindezekről lehető rövidséggel. Jellemezzük V.) a m a g y a r á lla m a n y a g i s z ü k s é g le te it vagyis k ia d á s a it.

Ismertetjük a rendelkezésünkre álló térhez mérten VI.) a m a g y a r á lla m b e v é te le it a különböző bevétel-források szerint. Szólunk továbbá VII.) a magyar állam h ite lü g y é r ő l és a d ó s s á g a ir ó l és VIII. ) a M a g y a ro rs z á g és Horvátország közti, — IX. ) az Ausztriával közös államgazdasági, vagy pénzügyi viszonyokról.

ELSŐ RÉSZ.

A magyar pénzügyi törvényhozás.

2. §. P én zü g yi törvényhozás. A m a g ya r p é n zü g y i jo g forrásai.

A magyar állam gazdaságára, közelebbről pénz­

ügyeire vonatkozó törvényeket, a m a g y a r ország- g y ű lé s alkotja s 0 Felsége, a törvényesen meg­

koronázott magyar király szentesíti. így van ez megírva az 1791: 12. törvénycikkben is. Az ország- gyűlés tudvalevőleg két házból áll: a k é p v is e lő ­ házból, hol a törvényjavaslatokat kezdeményezik és a fő re n d i házból.

6

1848. előtt egészen más alapelveken nyugodott a magyar pénzügyi törvényhozás, mint most. Akkor a nemesség a d ó m e n te s s é g e volt az irányadó;

most pedig az 1848: 8 tcikk folytán a k ö z te h e r ­ v is e lé s , ami,azt jelenti, hogy az állam terheihez, vagyoni erejéhez mérten, minden állampolgár hozzá­

járuljon.

A magyar állam, melyet Szent-István koronája országainak is neveznek, a történeti fejlődés és jelenlegi államjogunk szerint különböző alkotó részek­

ből áll; ezek: M a g y a ro rsz á g (a régi anyaország, az erdélyi részek és a volt határőrvidéknek az anya­

országhoz csatolt részei); F iu m e és kerülete, mint Magyarországhoz csatolt, vagyis egészen be nem olvasztott külön test; a T á rso rsz á g o k , vagyis H o rv á t-S z la v o n o rs z á g , mert ezekhez D a lm á c ia csak jogilag tartozik, de tényleg az ausztriai örökös tartományok közé van beosztva. Fiume viszonyai Magyarország és a társországok közt csak ideig­

lenesen vannak rendezve, vagyis egy, már negyedik évtizedét járó provizórium áll fönn; Horvát-Szlavon­

ország a beligazgatás, igazságszolgáltatás, vallás- és közoktatásügy terén önkormányzati jogot, u. n. auto­

nómiát élvez s ezekre vonatkozólag tartományi tör­

vényhozási joga van, amelyet a tartományi gyűlésen gyakorol. De a pénzügyi törvényhozást a közös magyar országgyűlés gyakorolja a magyar állam összes alkotó részeit illetőleg, s a kormányzat és végrehajtás joga a magyar pénzügyminisztert illeti.

(1868: 30. tczikk.) Ebben a tekintetben tehát a magyar állam teljesen eg y ség e s. A pénzügyi tár­

gyú törvények éppúgy mint a többiek, az „Országos törvénytárában jelennek meg; azonkivül a pénz­

ügyminisztérium által kiadott „Pénzügyi Közlönyé­

ben.

A magyar pénzügyi jog azonban nem egyedül a törvényekben foglaltatik; törvényes, vagyis a törvénynyel nem ellenkező re n d e le te k , még pedig

7 királyi és kormány-rendeletek, főleg a pénzügy- miniszternek s olykor az egész magyar minisztéri­

umnak rendeletéi is bőséges forrását képezik. Meg­

jelennek a „Magyarországi Rendeletek Tárá“-ban és a „Pénzügyi Közlönyében.

1884. január 1-től 189(3. dec. 31-ig a volt p é n z ­ ü g y i m. kir. k ö z ig a z g a tá s i b ír ó s á g n a k , 1897.

jan. 1. óta az újonnan felállított m a g y a r kir. köz- ig a z g a tá s i b ír ó s á g n a k a hatáskörébe utalt, kétes esetekben hozott d ö n tv é n y e i, valamint a jövedéki kihágási ügyekben (lásd a III. részt) a k i r á l y i tábláknak, esetleg királyi K úriának dönt­

vényei is irányadó jelentőségűek.

- Tudjuk, hogy 1849-től 1865/67-ig, ha jogszerűleg nem is, de tényleg az osztrák központi hatalom uralkodott nálunk, mely Magyarországot minden ön­

állóságától megfosztotta. Az ezidőben megjelent c s á s z á r i tö r v é n y e k és re n d e le te k , v a la m in t p é n z ü g y m in is z te r i r e n d e le te k az állami gaz­

daságot teljesen átalakították s az 1848-iki törvé­

nyekben lefektetett elveket a gyakorlati életbe át­

ültették. E pénzügyi törvények és rendeletek nagyobb részét megfelelő módosításokkal, az 1867/68-ban visszaállított magyar törvényhozás is fentartotta s ennyiben nagyon fontos forrását alkotják a magyar pénzügyi jognak.

3. §. K ö ltség vetési törvény.

Minden jó gazda előre elkészíti bizonyos időre pl. egy évre, valószínű bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Megteszi ezt az állam is saját kiadásaira s bevételeire nézve, s ezt a tervezetet á lla m i k ö lt­

ségvetésnek nevezzük; mivel pedig az állami költségvetésre nézve javaslatot ugyan a kormány állít össze, de annak elfogadása, módosítása s vég­

legesítése a törvényhozó hatalom feladata, azért á lla m i k ö lts é g v e té s i tö r v é n y n e k nevezzük s ez képezi az állam egész gazdálkodásának alapját;

8

ehhez tartoznak alkalmazkodni a minisztériumok s az alája rendelt hatóságok és hivatalok.

Az állami költségvetési törvény létrejöttének mikéntjéről most törvények intézkednek (1867: 10.

és 1897. 20 tcikkik.)

A magyar állam költségvetése egy évre készül és pedig naptári évre (január 1-től december 31-ig.) A miniszterek és az állami számvevőszék elnöke, a saját kezelésökhöz tartozó következő évi kiadások és bevételek részletes előirányzatát minden év junius hava végéig elkészítik és a pénzügyminiszterhez juttatják, ki ezeket az államköltségvetési előirány­

zatban összefoglalja és fősommázattal látja el. A végleges tervezetet a minisztertanács állapítja meg s a pénzügyminiszter oly időben terjeszti az ország- gyűlés képviselőháza elé, hogy a főrendiház tár­

gyalása is az év végéig befejezhető legyen. Ha az nem lehetséges, akkor az egész kormánynak f e lh a ta l­

m a z á st (indemnitas, angolul: indemnity) kell arra kérni, hogy a következő év elején, mig a költség- vetési törvény létre nem jön, az előző évi költség- vetési törvény keretében legyenek a bevételek és kiadások eszközölhetők.

Ha a jövő és jelen évi költségvetések közt el­

térés mutatkozik, ez indokolandó.

A költségvetés re n d e s és r e n d k ív ü li keze­

lésre oszlik ; az előbbibe tartoznak az állami ház­

tartásban évenként előforduló bevételek és kiadá­

sok ; az utóbbiba az olyanok, melyek állandó jel­

leggel nem birnak. A rendkivüli kezelés kiadási része á tm e n e ti k ia d á s o k r a (pl. elemi csapások elhárítására tett kiadások,) s b e r u h á z á s o k r a (pl vasúti és egyéb építkezések) oszlik.

Maga a költségvetési törvény is tehát ezen osz­

tályokra, — az osztályok pedig fejezetekre — (min­

den minisztérium kezelése egy külön fejezet), a feje­

zetek címekre, — a címek rovatokra oszlanak. A megállapítás folyó készpénzben történik. A költség­

9 vetési törvény intézkedik a netánr hiány fedezéséről és a felesleg hovafordításáról. Azt a pénzt, melyet a kormány a költségvetés valamely rovatánál, címé­

nél, vagy fejezeténél megtakarít, máshol csak any- nyiban használhatja fel, amennyiben ezt a törvény kifejezetten megengedi. (Vagyis az á t r u h á z á s , v ir e ­ m en t joga csak kivételesen van megengedve.)

A kormánynak a költségvetési törvény által rendelkezésére bocsátott összegeket h ite ln e k mond­

ják. Ha a hitel nem elegendő, a kiadás megtétele előtt p ó th it e lt kell kérni; ha ez sem eszközölhető, e lő ir á n y z a t n é lk ü li k ia d á s r ó l beszélünk, mely miatti felelősség alól a kormány, vagy az illető miniszter, csak az országgyűlés által adott u tó la g o s fe lm e n té s (szintén u. n. indemnitás) utján szabadul.

Amint láttuk, a költségvetési javaslatot a pénz­

ügyminiszter terjeszti az országgyűlés elé; és pedig előzetesen nagyobb beszédet mond, melyben az állam egész gazdaságára nézve felvilágosításokat nyújt s az általa és a kormány által követett pénz­

ügyi elveket alaposan kifejti. Ez az úgynevezett e l ő te r je s z t é s , vagy exposé. Maga a javaslat az országgyűlés mindkét házában, különösen a kép­

viselőházban háromszor kerül tárgyalás, ú n. ol­

v a s á s alá. Első az általános, — második a rész­

letes tárgyalás, a harmadik pedig a történt változ­

tatásokat hozza összhangba. Azonban a kormány még csupán azért, mert a költségvetés megállapít­

tatott. nincs jogosítva az állam gazdaságát vezetni, mert lehet, hogy az országgyűlés többségének nincs hozzá bizalma. Ha a tényleg működő kormány felhatalmaztatik a megszavazott költségvetési tör­

vény végrehajtására: ezt f e ljo g o s ítá s n a k — a p p r o p r ia tió n a k nevezzük; megtagadása, az ú. n.

a d ó m e g ta g a d á s , noha ebben nemcsak az adók­

kal, hanem bármely közjövedelemmel való rendel­

kezés megtagadása is bennefoglaltatik. Az adómeg­

tagadás joga nálunk az 1867 : 10. és 1886: 21.tcikk

10

20. §-ában foglaltatik. Alkotmányszerű következése, a kormány lemondása, vagy a képviselőház felosz­

latása s uj választások;, alkotmányellenes követke­

zése — az államcsíny lehetne.

A költségvetési törvény végén az összes ki­

adások és bevételek fősommája is össze van állítva s ezt k ö lts é g v e té s i m é rle g n e k (bilance) mond­

juk; s vagy a bevételek és kiadások teljes egyenlő­

ségét (pénzügyi egyensúly) mutatja, vagy a bevéte­

lek haladják meg a kiadásokat ( k ö lts é g v e té s i felesleg», vagy a kiadások a bevételeket (k ö lt­

s é g v e té s i hián y ). Különösen veszélyes, h a a r e n ­ des bevételek már a rendes kiadásokat sem fedezik.

A magyar költségvetés nyers, vagy b ru tto - k ö lts é g v etés, vagyis azok az áldozatok, kiadások is benne foglaltatnak, amelyekbe a bevételek egyes nemei kerülnek (pl. adókezelési, dohány- és só­

jövedéki kiadások).

MÁSODIK RÉSZ.

A magyar pénzügyi közigazgatás szervezete.

4. §. P én zü g yi végrehajtás. K o rm á n y­

z a t, ig azg atá s és alárendelt hiva talo k.

A különböző állami hatalmi ágaknak, különösen a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak, ez utóbbi körében pedig az igazságszolgáltatás- és közigazgatás­

nak ismertetése nem lehet munkánk feladata.

Elég azt tudnunk, hogy a hozott törvényeket az állam gazdasági életkörében is végre kell hajtani, ahol törvények nem intézkednek, e hiányt pótolni s az államgazdaság ezerféle szükségleteit kielégíteni.

A végrehajtó hatalom és igy a pénzügyi végrehaj­

tás is, alkotmányunk értelmében 0 Felségét, az apos­

toli királyt illeti (1791 : 12. tcikk), aki ezt 1848. — illetőleg 1867. óta felelős magyar miniszterei, — különösen pedig p é n z ü g y m in is z te r e utján gya­

korolja (1848: 3. tcikk).

11 Mivel nincs egyetlen állami cél sem, amely anyagi eszközök nélkül megvalósítható volna, esze­

rint minden minisztérium részes a magyar állam gazdasági életének alakításában. Főleg azonban a p é n z ü g y m in is z te r re hárul az állami szükség­

letek megvizsgálása, a bevételek felkutatása, vagyis legfelsőbb fokon a p é n z ü g y m in is z te r és a pénz­

ügyminisztérium vezeti a magyar állam gazda­

sági, anyagi életét. Ezt a legfőbb vezetést k o r­

m á n y z a tn a k hívjuk.

Csakhogy egy ember nem képes mindenre, nem különösen annak a roppant szövevényes gépezetnek kizárólagos irányítására, melyet- magyar állami pénz­

ügyi kormányzatnak nevezünk. Már a központban, az ország fő- és székvárosában, Budapesten, számos hivatalra és hivatalnokra van szüksége s ezek együtt a p é n z ü g y m in is z té r iu m o t vagyis a k ö zp o n ti p é n z ü g y i k o r m á n y z a to t alkotják.

Az állam egyes területein, pl. egy-egy vár­

megyében s a pénzügyi közigazgatás egyes ágaiban (pl. egyenes és közvetett, vagy fogyasztási adók, illetékek, só-, dohányjövedék stb.) terén ismét alá­

rendelt, intézkedési, igazgatási joggal felruházott állami hatóságokra van szükség, melyeket ezért ig a z g a tó h a tó s á g o k n a k , — vagy mert a minisz­

térium és a tulajdonképpi végrehajtó, — vagyis alsó- foku hivatalok közt állanak, k ö zé p fo k ú h a t ó s á ­ g o k n ak is neveznek. A pénzügyi közigazgatás leg­

alsóbb fokán állanak az ú. n. végrehajtó h iv a ­ ta lo k , in té z e te k és közegek.

A pénzügyi közigazgatás mindezen részesei szo­

rosan vett á lla m i o rg á n u m o k , vagyis közegek, melyek kinevezés utján nyerik megbízatásukat. De az állam anyagi feladatainak megoldásában az ön- k o r m á n y z a ti h a t ó s á g o k a t és h iv a ta l o k a t sem lehet nélkülözni s igy a törvényhatóságok (vár­

megyék és városok) és a k ö zség e k (rendezett ta­

nácsú városok, kis- és nagyközségek), illetőleg ezek

12

hivatalnokai is fontos pénzügyi szolgálatokat telje­

sének.

A pénzügyminisztériumot s az összes minisz­

tériumokat. valamint ezek alárendelt hatóságait és hivatalait folytonosan ellen kell ó'rizni, hogyan gaz­

dálkodnak az ország vagyonával. Ezt pedig a tör­

vényhozás csak olyan államszervvel végeztetheti, mely a kormánynak nincs alárendelve, sőt azzal egyenrangú. Ez a szerv: az á lla m i szám v ev ő - szék.

5. §. A p é n zü g ym in isztériu m és köz­

p o n ti szervei.

A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik az állami bevételek legnagyobb része, sőt a kiadások­

ból is tetemes részt kíván; a többi miniszterek költ­

ségvetését is ő vizsgálja meg az állam általános gazdasági helyzetének szempontjából: elkészíti az állami költségvetési törvényjavaslatot, vezeti az állam hitelügyét, kiszolgáltatja a többi minisztériumoknak a saját bevételeikből ki nem kerülő pénzszükségletet, az Ausztriával közös kiadások fedezésére szükséges összegeket a delegációk által megállapított mennyi­

ség törvényes hányadrésze (kvóta) szerint eljut­

tatja a közös pénzügyminiszternek; képviseli a magyar államot az osztrák-magyar bankkal szem­

ben ; elkészíti a pénzügyi törvényjavaslatokat; az olyan pénzügyi hivatalokra nézve, melyekre О Fel­

ségét illeti a kinevezés joga, javaslatokat tesz; más hivatalokra kinevezési jogkört, aztán fegyelmi ható­

ságot gyakorol.

A pénzügyminisztérium egy elnöki osztályra, kilenc főosztályra és 24 ügyosztályra oszlik.

A pénzügyminisztérium, éppúgy mint minden pénzügyi hatóság, három alkotó elemből á ll: a fo g a lm a z ó -, a seg éd - és k ezelő hivatali sze­

mélyzetből.

A fo g a lm a z ó , v a g y is tu la jd o n k é p p in­

13 té z k e d ő , le g m a g a s a b b szak áll a miniszteren kívül felülről lefelé menőleg a miniszter helyettesei­

ből, vagyis a 2 államtitkárból, aztán miniszteri tanácsosokból, osztálytanácsosokból, miniszteri tit­

károk, — segédtitkárok, — fogalmazók, — segéd­

fogalmazók — és fogalmazó gyakornokokból. A köz­

ponti fogalmazási személyzethez tartoznak a pénz­

ügyőrségi központi főfelügyelők s a földadó-nyilván­

tartási felügyelők is.

A pénzügyminisztérium központi s e g é d h iv a ­ t a l a i : a s z á m v e v ő s é g e k a számviteli szolgálat s ellenőrzés teljesítésére; a háromszögméreti szá­

mító hivatal a kataszteri háromszög-felmérések vezetésére; az államépületi felügyelőség a buda­

pesti állami épületek felügyeletére és a pénzügyi segéd-közegek: a cukorgyári főfelügyelők. K ezelő h iv a ta l a i: az iroda (iktató-, kiadó- és irattári hi­

vatal), központi állampénztár, mely a magyar állam legfőbb pénztári hivatala, és az állam-nyomda.

6. §. A p én zü g ym in isztériu m a la tt álló középfokú, va g yis igazgató hatóságok, alárendelt h iv a ta lo k , in té ze te k és k ö ze ­

gek. I. P én zü gy igazgatóságok.

M agyar k ir á ly i p é n z ü g y ig a z g a tó s á g van jelenleg 60, kettőnek felállítása pedig tervbe van véve. Ezekből 54 esik Magyarországra, 6 Horvát- Szlavonországra. A törekvés az, hogy minden vár­

megyének s a területén fekvő törvényhatósági város­

nak közösen meglegyen a maga pénzügyigazgatósága.

Még most az egész kis vármegyék nagyobb szom­

szédos vármegyékkel vannak egyesítve.

Segéd- és k e z e lő h i v a t a l a i k : az iro d a ;, segéd közegeik: a fö ld a d ó n y i l v á n t a r á s i b iz­

to so k és á lla m i v é g r e h a jtó k .

Melléjük vannak rendelve a számviteli teen­

dőkre s a szükséges ellenőrzésre: a sz á m v e v ő ­ ségek. Alárendelt hivatalaik: 1. az adóhivatalok;.

14

2. határvámhivatalok: igazgatási,- de nem szakszerű kérdések tekintetében; 3. pénzügyőrség; 4. dohány­

árú-raktárak; 5. só-eladó hivatalok; 6. bélyegjegy- tárak ; 7. öt p. ü. igazgatóság mellett kataszteri, térkép-tárak.

A b u d a p e s ti m. kir. p é n z ü g y ig a z g a tó ­ sá g n a k ezenkívül alárendelvék: 1. a budapesti állampénztár; 2. központi bélyeg-raktár és bélyeg­

jelző hivatal; 3. a budapesti állami hidak felügyelő­

sége; 4. fogyasztási adóhivatalok. Ellenben, mivel e p. ü. igazgatóság egyenes adóügyekkel nem fog­

lalkozik, mellette földadó nyilvántartási-biztost és állami végrehajtót nem találunk.

A pénzügyigazgatóságok jogköre kiterjed a ma­

gyar állami pénzügyigazgatás majdnem minden ágára, u. m. az egyenes és közvetett adókra, az illetékekre, az egyedáruságokból az italmérési jöve­

dékre. a só- és dohányeladásra, a szakkérdések ki­

vételével a határvám-igazgatásra, a jövedéki bün­

tető-eljárás körében a közigazgatási büntetések meg­

állapítására. a jövedéki büntető vizsgálat eszközlésére, a vádkereset beadására, a pénzbüntetés mérséklé­

sére s elengedésére.1)

A pénzügyigazgatóságok, a hatáskörükbe nem utalt ügyekben, csak külön miniszteri rendelet alapján járhatnak el. Teendőiket vagy: a) saját hatáskörük­

ben — vagy b) a törvényhatósági közigazgatási bi­

zottságnak ellenőrzése, — s ennek, — esetleg a m. kir. közigazgatási bíróságnak felülbírálása, —

') N em ta rto z n a k te h á t a p. ü. ig a z g ató sá g o k h a ­ tá s k ö r é b e : 1. a m ező,- erdő- és b án y ag azd aság i, — to v á b b á az egyes kü lö n m in isztériu m o k h a tá sk ö ré b e u ta lt á lla m ja v a k , m in t pl. az á lla m v a s u ta k ; 2) a h á ro m szö g e ­ lés, k a ta sz te ri felm érés és helyszínelés, a k o lo z sv á ri k a ­ ta sz te ri ig az g ató sá g és a k ö zp o n ti fö ld a d ó -n y ilv án ta rtási fe lü g y e lő k h a tá sk ö ré b e u ta síto tt te e n d ő k ; 3. fém jelzés és b e v áltás, p é n zv erés, fém - és só b án y ászat, á llam i v a s ­ g y á ra k ; 4. d o h án y term elés és g y á rtá s ; lo ttó - ü g y e k ; b. h a tá rv á m i sza k k é rd é se k .

15 vagy végre c) a pénzügyminiszter jóváhagyása s esetleges felülbírálása mellett intézik.1)

A horvátországi pénzügyigazgatóságok közül a z á g r á b i, az 1868: 30. t.-cikk alapján, mint o rs z á ­ gos és mint rendes p é n z ü g y ig a z g a tó s á g is működik. Előbbi minőségben közvetítő a magyar kormány és a társországi pénzügyigazgatóságok között.

A pénzügyigazgatóságok f o g a lm a z á s i sze­

mélyzete áll: 1. a pénzügyigazgatóból, aki vagy királyi tanácsos, vagy pénzügyi tanácsos; 2. a pénz­

ügyigazgatói helyettesből, ki vagy pénzügyi taná­

csos, vagy pénzügyi titkár; 3. a pénzügyi titkárokból, segédtitkárokból, fogalmazókból és fogalmazási gya­

kornokokból. A földadó-nyilvántartási biztosok a fogalmazó személyzethez számíttatnak.

A pénzügyigazgatósági sz á m v e v ő s é g sze­

mélyzete: a főnök, ki vagy pénzügyi,- vagy szám- tanácsos; számvizsgálók, számellenőrök, szám tisztek, számgyakornokok.

Az ir o d a i s z e m é ly z e t: irodavezetőből, iroda­

tisztekből, kezelőgyakornokokból, esetleg dijnokokból és szolgákból állhat.

Az á lla m i v é g r e h a jtó k , a törvény (1883:

44. t.-cikk) által megállapított esetekben, az egyenes adókat, közvetlenül lerovandó illetékeket s a közadók módjára szedendő egyéb követeléseket hajtják be.

(L. az illető helyeken).

*) A p én zü g y ig azg ató ság o k szervezetére, h a tá sk ö ré re , s z o lg á la tá ra nézve fö fo rrá sp k : az 1 8 8 9 : 28. t.-c ik k , az 1 8 8 9 . ju n iu s 1 8 -ik á n 723. p. ü . m in iszteri szám a la tt k ia d o tt „ U ta s ítá s “ a „ P én zü g y i K ö z lö n y “ 2 5 /1 8 8 9 . sz.

188 9 , évi 1983. sz. p. ü. m in iszteri ren d elettel k ia d o tt

„ Ü g y re n d ,“ a „P én zü g y i K ö z lö n y “ 2 5 /8 8 9 . szá m á b a n s az egyes álla m b ev é te li és k ia d á si á g a k ra vonatkozó, különböző tö rv é n y e k , ren d eletek , u ta sításo k , péld. 188 3 : 44.

t.-c ik k a k ö zad ó k kezeléséről.

1 М И 1

16

7. §. A p énzügyigazgatóságok alá ren­

delt hivatalok.

A) A királyi adóhivatalok. A pénzügyigazgató­

ságok alá rendelt s általában a végrehajtással foglalkozó pénzügyi hivatalok közül legszélesebb hatásköre yan a kir. a d ó h iv a ta lo k n a k , melyek jól megkülönböztetendők az autonom jellegű községi (törvényhatósági és rendezett tanácsú városi) adó­

hivataloktól.

A k ir. a d ó h iv a ta lo k közreműködnek az egyenes és közvetett adók. az illetékek kivetésében, előírásában, behajtásában; bírói, gyámhatósági, köz­

jegyzői, hirlapbiztosítéki letétek, katonai, házassági biztosítéki letétek, büntetéspénzek, országos alapok, országos nyugdíjintézeti illetékeknek részint kezelé­

sében, — részint beszedésében és behajtásában; tel­

jesítik a dohánybeváltással, dohánygyártással és eladással egybekötött kiadásokat és bevételeket.

Mindezekre vonatkozólag feladatuk a pénztári keze­

lés és elszámolás.

S z e m é ly z e tü k : fő tisz te k , u. m. ad ó tá rn o k , vagy pénztárnok és e l le n ő r ; az első a tulajdon­

képp! vezető, utóbbi az ellenőrző; aztán«adóhivatali segédek, adóhivatali tis z te k és g y ak o rn o k o k .1) B) A vámhivatalok a pénzügyi igazgatás azon közegei, melyek a vámjövedéki szabályok tényleges végrehajtásával, a behozott (ki- és átvitt) áruk megvámolásával s a vámszabályok kijátszásának meggátlásával foglalkoznak.

A vámhivatalok fő- és m e llé k v á m h iv a ta ­ lok. mindkettő ismét vagy I., vagy II. osztályú.

Vagy a vámvonalon vannak elhelyezve, mint péld.

a predeali, orsovai, fiumei stb., vagy az ország belsejében, mint a debreceni, szegedi, n.-váradi. * 11

1) Az a d ó h iv a talo k szerv ezetére és m ű ködési k ö ré re nézve a fö -fo rrást, a p é n zü g y m in isztériu m k ö v etk ező 11. füzetes k ia d v á n y a k ép ezi: „A m a g y a r k irá ly i ad ó ­ h iv a ta lo k szo lg á la tá ra von atk o zó szab á ly re n d e lete k és u ta sítá s o k g y ű jte m é n y e.“

17 Szolgálati tekintetben a budapesti fővámhivatal kivételével az illetékes pénzügyigazgatóságoknak, szakszerű kérdések és a vámhivatali szakvizsgála­

tok tekintetében, a budapesti fővámhivatal pedig egész szolgálatát illetőleg a budapesti m. kir. fő- v á m ig a z g a tó n a k vannak alárendelve. Vámügyi kérdésekben tanácskozó és véleményező közeg: a v á m ü g y i ta n á c s . A budapesti fő vámigazgató­

ról s a közvetlenül alatta álló budapesti fővámhiva­

talról külön (10. §.) szólván, itt megemlítjük, hogy a vámhivatalok személyzete áll: a fővámszedőkből, főellenőrökből, vámtisztek-, vámszedők- és vámellen­

őrökből, gyakornokokból és gyakornok-jelöltekből.1) C) A pénzügyőrség rendeltetése: a csempészet­

nek s általában a pénzügyi törvények és szabályok áthágásának megakadályozása; az áthágások elköve­

tőinek. a pénzügyi közegek szabálytalan eljárásának felfedezése; ugyané közegek szabályszerű működé­

sének támogatása; kivételes esetekben a közbizton­

sági rendészet feladataiban való közreműködés.

A személyzet áll: p é n z ü g y ő r s é g i t i s z t i s z e m é ly z e tb ő l és le g é n y s é g b ő l. Az előbbihez s egyúttal a pénzügyminisztérium fogalmazó sze­

mélyzetéhez tartoznak pénzügyi tanácsosi ranggal:

a p én z ü g y őrségd k ö z p o n ti f ő fe lü g y e lő k ; to­

vábbá 20 p é n z ü g y ő rsé g i fe lü g y e lő , kik közül mindenik működése több pénzügyigazgatóság terüle­

tére terjed ki; aztán a pénzügyigazgatóságok szék­

helyén alkalmazott pénzügyőri fő b iz to so k , kik az illető p. ü. igazgatóságnál a pénzügyőri ügyek elő­

adói; végül a pénzügyőri b iz to so k .

A legénységi állományhoz soroztainak és az államszolgáíatban altiszti ranggal vannak felruházva:

a pénzügyőri szem lész ek , kik közül a p. ü.-őri

--- --- *

x) F ö fo rrá s : T u r ó c z y A dolf, b u d ap esti fövám igaz- g a tó n a k a m . k ir. p. ü. m in isztériu m m eg b ízásáb ó l k észü lt k ö v etk ező m u n k á ja : „ A m ag y ar k o ro n a te rü le té n érvényes h a tá rv á m -tö rv é n y e k és szab ály o k . B u d ap est, 1 8 9 6 .“

Dr. B a r t h a : Pénzűjyijog. 2

8

biztosi vizsgálatot letettek mint biztos-helyettesek alkalmazhatók. Aztán a felvigyázók és v igyázok.

A pénzügyőrség legénysége szakaszokba van be­

osztva; több szakasz egy biztosi kerületet s több ilyen egy felügyelői kerület alkot.1)

D) A dohányárú-raktárak a gyárilag előállított dohánytermékek beraktározását és kezelését eszköz­

ük. Személyzete: g o n d n o k , kezelők, dohányárú­

raktári tis z te k és s e g é d tis z te k .* 2 3)

E) A só-hivatalok jól megkülönböztetendők a sóbánya-hivataloktól; utóbbiak a só termelésével, előbbiek eladásával foglalkoznak, s személyzetük:

s ó tá rn o k , e lle n ő r, m á z s a tis z t és szolgasze­

mélyzet.1’)

F) A pénzügyigazgatóságok alatt álló bélyeg- iegytárakról a központi bélyegraktár és bélyegjelző hivatal ismertetésénél szólunk.

G) A kataszteri térképtárak feladata a katasz­

teri térképek és felmérési munkálatok megőrzése és hiteles másolataik kiszolgáltatása. Ilyenek vannak a budapesti, pozsonyi, kassai, temesvári és zágrábi p. ü. igazgatóságok mellett. Minden p. ü. igazgató­

ság mellett van kataszteri irattárt kezelő tiszt.

H) A Budapest fő- és székváros területén mű­

ködő pénzügyigazgatóság alá rendelt külön hivatalok:

a) A b u d a p e s ti á lla m p é n z tá r, mely a kir.

') A pénzügyőrség: szervezésére és szo lg á la tá ra a fö jo g f o rrá s : „A m. k ir. p én zü g y ő rség szerv ezetére és szo lg á la tá ra vonatkozó szab ály o k , u ta sítá s o k és re n d e le ­ te k g y ű jte m é n y e.“ K ia d ta a m . k ir. p, ü. m in isztériu m : B u d ap est, 189 4

2) F e la d a tk ö rü k e t a do lián y jö v ed ék i k ö zp o n ti ig az­

g ató ság u ta sítá s a szab ály o zza. L . 1882. évi „ P é n zü g y i K ö zlö n y “ 14. szám áb an a 650. sz. ren d eletet.

3) „ U tasítá s a m. k ir. só h iv atalo k s z á m á ra “ 1 8 8 ') évi 68,1 7 3 . sz. p. ü. ren d elet „ P én zü g y i K ö z lö n y .“ 41.

sz. az 1885. évből.

19 adóhivatalok teendőit végzi s némely különleges kötelességei is vannak.1)

b) A k ö z p o n ti b é l y e g r a k tá r s egyúttal bé- ly e g je lz ő h i v a t a l kezeli a bélyeg- és űrlap-anya­

got, eszközli a fővárosban a bélyegjelzést, ellátja a kerületi bélyegraktárakat, s ilyenek gyanánt a pénz­

ügyigazgatóságok mellett levő kir. adóhivatalok működnek.* 2)

c) A b u d a p e s ti á lla m i h id a k fe lü g y e lő sé g e . Ily híd van jelenleg: 3, u. m. lánchíd, Márgithíd, Fe- renc-József-híd, most épül a negyedik: az eskütéri.3)4)

d) A m. kir. fo g y a s z tá s i a d ó h iv a ta lo k kötelessége az, hogy a fő- és székváros, mint a fogyasztási adók tekintetében u. n. z á r t- vagyis külön adóvonallal körülvett város területére érkező s fogyasztási adó alá eső cikkekkel, a pénzügyőrség segédkezése mellett elbánjanak. Vannak fogyasztási- a d ó - f ő h iv a ta lo k , a d ó v o n a li h iv a ta l o k és kirendeltségek.5)

8. §. I I A fő- és szék v á ro s területén m űködő m. kir. adófelügyelő. A kö z­

p o n ti díj- és illetéksza b a si hivatal.

A) A Budapest fő- és székváros köztörvény­

hatósága területén működő fő- és székvárosi adó­

J) S z e m é l y z e t e : p é n ztárn o k , ellen ő r, segédpénz- tárn o k , p én ztári tis z t és g y a k o rn o k . Z á g rá b b a n az o ttan i p. ii. ig azg ató ság m ellett is v an egy á llam p én ztár.

2) S z e m é l y z e t e : gondnok, ellenőr, ra k tá r-tis z t, bélyegző.

s) U tasítás a m . k ir. lá n c h íd h iv a ta l h iv a tá sa és h a tá sk ö re i r á n t“ 1875. évi 5 1 ,4 2 2 . sz. rend. „P . K .“

18/1875. sz. k ap cso latb an az „ A d ó h iv atali u t a s í t á s o k ­ k al s az 1897 : 20. cikkel.

4) S z e m é l y z e t : felügyelő, m ű sza k i ta n á cso s, p é n ztárn o k , m ű szak i segéd, ellen ő r, tisz tek , seg éd tisztek , rév p én zszed ö k , szolgák.

5) S z e m é l y z e t ü k : fö ad ó szeaö k , fö ellenőrök, ad ószedők, tisz tek , g y a k o rn o k o k . „ U ta s ítá s “ 188 7 . évi 9 9 7 8 . sz. p ü. m in. rend. P én z. K ö zi. 26 /8 8 7 . sz. s 72,263. sz. p. ü. m. rend. 1 8 99-ből a P. K . 14/899. sz.-ban.

2*

20

felügyelő a nevezett területen az e g y e n e s a d ó k ig a z g a tá s á t eszközli, mely tehát itt nem tartozik a p. ü. igazgatóság hatáskörébe. A nevezett adó­

felügyelő egy k ö z p o n ti és behajtási,- valamint 8 kerületi osztályra van különítve.1)

Az egyes osztályokat adófelügyelő helyettesek vezetik. Az adófelügyelő segédszemélyzete a helyetteseken kívül a fogalmazási személyzetből, földadó-nyilvántartási biztosból, a kezelő személy­

zetből, az állandóan alkalmazott állami végrehajtók­

ból áll s azonkívül a számszaki szolgálatot a mellé­

rendelt számvevőség teljesíti. A fő- és székvárosi kir. adófelügyelő teendőjét részint önállóan, részint a fővárosi törvényhatósági közigazgatási bizottság, — ennek és a m. kir. közigazg. bíróságnak felülvizsgá­

lata, — részint a p. ü. miniszter jóváhagyása s eset­

leges felülbírálása mellett végzi, mint a p. ü. igaz­

gatóságok is.

B) A budapesti m. kir. központi díj- és illeték- szabási hivatal egyetlen külön illetékszabási hivatal most az egész magyar állam területén. Személyzete á ll: a p. ü. igazgatók létszámába sorozott főnökből, a p. ü. igazgatóságoknak megfelelő fogalmazó- és segédszemélyzetből; továbbá számvevőségből. Van r e n d s z e r in ti, k iv é te le s , vagy k ü lö n le g e s és á t u t a l t hatásköre. Mindhárom a díjak s illetékek körül mozog. A díjakat megszabja a magyar állam egész, — az illetékeket a fő- és székváros területére:

az illetékek körül elkövetett jövedéki kihágások tekin­

tetében ugyanazt a hatáskört gyakorolja, mint] a p. ü. igazgatóságok.* 2)

9. §. I I I A dohány- és lottójövedéki igazgatóságok.

A) A dohányjövedéki központi igazgatóság a magyar állam egész területén a dohányjövedék mű­

*) F ű f o r r á s o k : az 1 8 8 9 : 28. t.-c z és a p. ü.

m in. 1898. évi 8 1 .6 8 8 . sz. m. rend. a P . K . 2 5 /1 8 9 8 . sz.

2) L. U ta sítá s á t az 1895. évi 1521. sz. m in. re n ­ deletben. „ P . K .° 17/1895. sz.

21 szaki és üzletszerű vezetésére, tehát a dohányter­

melés, beváltás, gyártás, raktári kezelés legfőbb inté­

zésére van rendeltetve. Elén á l l: a dohányjövedéki központi igazgató, helyettese pénzügyi főtanácsos, van aztán fogalmazó és kezelő személyzete, vala­

mint számvevősége.1) A la tta á lln a k :

a) A h é t d o h á n y b e v á ltó felü g y e lő sé g , melyek a dohánytermelést és beváltást vezetik a d o h á n y b e v á ltó h iv a ta l o k k a l és bizottságok­

kal; van összesen 32 beváltó hivatal s 5 bizottság. A beváltó felügyelőségek személyzete : dohánybeváltási felügyelő, kezelő, tiszt, segédtiszt és gyakornok.

A dohánybeváltó hivataloké: kezelő, tiszt, segéd- tisztr esetleg gyakornok és szolgák. A beváltás b iz o tts á g ila g történik.

b) A 18 d o h á n y g y á r, melyek a dohány mű­

szaki feldolgozását (gyártását) végzik.* 2)

c) A pénzügyigazgatóságoknak szolgálati tekin­

tetben, — szakdolgokban pedig a dohányjövedéki központi igazgatóságnak a d o h á n y á r u r a k tá r a k vannak alárendelve, aminthogy általában a dohány­

eladás ügyét a pénzügyigazgatóságok vezetik.3) A dohánytermelés folytonos tökéletesítését cé­

lozza a ta la jv iz s g á ló b iz o tts á g o k és d o h án y - te r m e lé s i m in ta te le p e k felállítása.

B) A budapesti m. kir. lottóigazgatóság hatás­

*) L . U ta sítá s á t az 1882. évi 6 2 0 . sz. p. ü. m in.

re n d e le tb e n , „ P . K .“ 1 4 /1882. sz. s az 1897. évi 8 9 ,8 6 6 . sz. p. ü. m in. ren d eletet a „ P . K .“ 8/1 8 9 8 . szá ­ m ában.

2) Szem élyzetük : d o h á n y g y ári ig azg ató , alig azg ató , sz e rtá ri kezelő, g y á rtá si o sztály v ezető , tisztek , segéd­

tisz tek , g y a k o rn o k o k , egyes d o h á n y g y á r a k n á l: iro d atiszt, szám v izsg áló k , szám ellen ö rzö k , szá m tisz tek ; aztán a l ­ tisz tek , szo lg ák , férfi, női és g y erm ek m u n k áso k .

3) A d o h á n y e l a d á s közegei nem állam i h iv a ta l­

n o kok, henem engedélylyel b iró m a g á n v álla lk o z ó k és pedig f ő - , a l - , n a g y - és k i s á r u s o k .

köre az 1897: 7. tcikk, vagyis az osztálysorsjáték létesítése folytán kiterjed: a kir. szabadalmazott osztálysorsjáték ellenőrzésére, a vállalattal szemben a közönség érdekeinek képviseletére, a jótékonvcélu m. kir. állami sorsjátékok rendezésére, a tárgy­

sorsjátékok engedélyezésére s ellenőrzésére. Sze­

mélyzete: igazgató, ellenőr, levéltárnok, pénztárnok, levéltári segéd, pénztári ellenőr, tisztek, segédtisztek, gyakornokok; a lottószámvevőségnél számvizsgálók és számellenőr. Alárendelt hivatalai a lottóhivatalok megszüntetése folytán nincsenek.

10. §. IV . A b udapesti m. kir. fövám - igazgató. K in c stá ri b á n y á sza t és bá­

n y á s za ti sza ko k ta tá s. D iósgyőri vas­

es acélgyár. K ö zp o n ti fő fém jelző h í­

va tál.

A) A budapesti m. kir. fövámigazgató alatt áll­

nak szakkérdésekben a magyar állam egész terü­

letén létező m. kir. vámhivatalok: továbbá hivatás­

körébe tartoznak az összes vámügyi szakvizsgálatok is. — Vámügyi jövedéki kihágások tekintetében a pénzügyigazgatóságok hatáskörét gyakorolja. Köz- vetetlenül alatta áll és pedig úgy szakszerű, mint szolgálati vonatkozásban, a b u d a p e s ti fő vám ­ h iv a ta l. A kir. fövámigazgató helyettese a fővám - tá rn o k . A budapesti fővámhivatal személyzetéhez tartoznak még: a főellenőrök, a pénzkezelő főtiszt, raktárgondnokok, főtisztek, tisztek (vámszedő és el­

lenőr), segédtisztek, gyakornokok és szolgák.

B) A bányászati igazgató hatóságokat, közege­

ket és iskolákat következőkben ismertetjük:

a) A n a g y b á n y a i és S e lm e c b á n y á i bá­

n y a - ig a z g a tó s á g s ezek alá rendelten működ­

nek az iroda, a pénztári hivatal és kohóhivatalok;

mellettük a bányaszámvevőség.Személyzetök: igazgató, főbányatanácsosok, bányatanácsosok, fogalmazók.

23 gyakornokok, pénztári-, műszaki- és egészségügyi hivatalnokok; pénztári hivatalnokok és a többi hi- hivataloknál üzemvezetők, bánya- és kohótisztek, számvivők, szertárnokok, zúzómű-felügyelő, vegy- elemző, főmérnökök, mérnökök, irodák.

b) A fő b á n y a h iv a ta lo k , u. m.: az akna- s z la tin a i, m a r o s - ú jv á r i és só v á ri-, a két előbbi a sóbányászatra, utóbbi a sófőzésre; végül a z a la th n a i m. kir. főbányahivatal.’) Alattok állnak a b á n y a h iv a ta lo k és a s ó e la d ó h iv a ta lo k .

c) A n a g y á g i (hunyadmegyei) m. kir. és t á r ­ s u la ti a r a n y b á n y a m ű -ig a z g a tó s á g .

d) R é z b á n y á i b á n y a h iv a ta l (Biharme- gyében).

e) - A k ö r m ö c b á n y a i p é n z v e r ő - in té z e t, a maga nemében hazánkban egyetlen, a k ö rm ö c ­ b á n y a i fő k é m lő -h i v a ta lla l.2)

f) B á n y á s z a ti ta n in té z e te k : aa.) felső tan­

intézet a S e lm e c b á n y á i b á n y á s z a ti- és e r d é ­ sz eti a k a d é m ia bányászati osztálya') bb) alsóbb - rangú tanintézek altisztek képzésére: a b á n y a - i sk ó lá k .4)

g) A b á n y a k a p itá n y s á g o k nem a kincstári bányatermelést intézik, hanem a bányászati köz- igazgatást s felügyelnek a bányajogi szabályok meg­

tartására. Ily bányakapitányságok: a budapesti.

]) Szem élyzetük : fö b á n y a h iv a tali főnök, főnök-segéd, b á n y a-fő m érn ö k ö k , segéd m érn ö k ö k , b án y a-o rv o s, ke- zelötiszt.

2) A pénzverő szem élyzete : ig azg ató , pénzbecstísök, pén ztárn o k , ellenőr, fö -aran y v á la sz tó , e lle n ő r, m ü tiszt, sze rtá rn o k , kezelő, v ésn ö k ö k , szám vizsgáló, szá m tisz t. A f ö k é m l ö h i v a t a l b a n a lk a lm a z v á k : főm érnök, m érn ö k , segédm érnök.

8) Ig a z g a tó ja : fö erd ö tan áeso s ; a lig a z g a tó ja : fö- b á n y atan á e so s, s z a k ta n á r a i: fö -b án y a - és b á n y a ta n á c so ­ s o k ; v a n n ak re n d k ív ü li ta n á ro k , ta n á rse g é d e k és segéd- hely ettesek .

4) Selm ecen, V eresp atak o n , F .-B á n y á n , N ag y -Á g o n s a pécsi szén b án y a-isk o la.

24

besztercebányai, oravicai, szepes-iglói (a rozsnyói és gölniebányai biztossággal), a zalathnai (az abrud- bánvai biztossággal) és a zágrábi.')

h) A kincstári vasgyárak, vasolvasztók és fino­

mító művek ügyeinek fővezetője most a p. ü. mi­

nisztérium főosztályi jelleggel biró egyik ügyosztálya

— a v asm ű - Q S ztá ly.

i) A d ió s g y ő r i m. kir. vas- és a c é lg y á r továbbá a m kir. á lla m v a s u ta k g é p g y á r a az 1898. évben ment át a kereskedelmi minisztérium hatásköréből a pénzügyminiszterébe.1“)

k) A m. kir. fő-fém jelző- és b e v á ltó h i­

v a ta l Budapesten az arany- és ezüstrudak, árü- szerek és huzalok finomsági tartalmának megálla­

pítását s rajtok törvényes jellel való feltüntetését eszközli, valamint nemes érceknek az állam részére való beváltását (1868: 18. és 1875: 15. t.-cikk).

Alatta működnek a v id é k i fé m je lz ő á llo m á s o k (összesen 29, leginkább kir. adó- és fővámhivatalok).

11. §. V. K a ta szte ri és földadó-nyilván- **

ta rtá si hatóságok és közegek.

A) A háromszögméreti számító hivatal a három­

szögméreti felméréseket ellenőrzi; mint a p. ü. mi­

nisztérium központi közegéről már szóltunk (az 5.

§-ban.* 2 3)

B) A kataszteri felmérési felügyelőségek három­

szögméreti alapokon részletesen s egyforma lépték (skála) alkalmazása mellett mérik fel az egyes köz­

*) E h ató ság o k és h iv a ta lo k szem élyzete: b á n y a ­ k a p itá n y , fö b án y a-b izto s, b án y a-esk ü d tek , tisz te k és se­

g éd tisztek .

2) V iszont azonban az a r a d i j ó s z á g i g a z g a t ó ­ s á g o t 1899. ju n iu s h ó ban a p. ü. m in iszter a föld­

m űvelési m in isz ter vezetése alá b o csáto tta, ú g y , hogy m ost a p. ü. m in isztériu m a lá m ező g azd aság i állam i j a ­ v ak nem ta rto z n a k .

3) S zem ély zete: főnök, h áro m szö g lési főm érnökök, m é rn ö k ö k és m érn ö k i segédek.

25 ségeket az á lla n d ó k a t a s z te r elkészítése czéljá- ból; továbbá közreműködnek a telekkönyvi belétek mérnöki munkálatainak elkészítésében. Alájuk ren­

delten dolgoznak a h a t á r l e i r á s i o sz tá ly o k , az egyes községek határvonalának pontos megállapí­

tása végett.1)

C) A kataszteri helyszinelési felügyelőségek (ösz- szesen 5), a felmérési felügyelőségek által rend­

szeresen felmért községek határára vonatkozólag a kataszteri becslési munkálatokat végzik; külső kö­

zegeik a becslőbiztosok.-)

D) A földadó-nyilvántartási öt felügyelő a mi­

nisztérium központi személyzetéhez tartozik és pénz­

ügyi tanácsosi rangban áll. Feladatuk: a fö ld a d ó ­ n y i l v á n t a r t á s i b iz to s o k n a k , kik szolgálati tekintetben a p. ü. igazgatóságok (fő- és székvárosi kir. adófelügyelő) segédszemélyzetéhez tartoznak, szakszerű ellenőrzése s munkálataik fölülvizsgálata.

E) A kolozsvári kataszteri igazgatóság az erdélyi és szilágymegyei részekben folyamatban levő tago­

sítások és birtokrendezések folytán szükséges ka­

taszteri munkálatokat vizsgálja felül s dolgozza át adókivetési célokra.8)

12. §. VI. M agyar kir. k in c stá ri jo g ­ ü g yi igazgatóság és in. kir. k in c stá ri

ügyészségek.

A címben foglalt hatóságok és hivatalok fel­

adata a m. kir. á l la m k in c s tá r jo g i k é p v is e le te . * 2 * * *

’) A B) a la ttia k szem élyzete : A p. ü. m in isztériu m 21, ü g y o sztá ly á b a n k ö zp o n ti felm érési felügyelő és egy felm érési felügyelő; a v id ék en felm érési felügyelők, fő­

m érn ö k ö k , m érnökök, m érnöksegédek és felm érési n ö ­ v e n d ék e k (gyak o rn o k o k ).

2) Szem élyzetük : h elyszinelési felügyelők (p. ü. t a ­ n ácso so k ), p. ü. titk á ro k , seg é d titk á ro k , fogalm azók.

8) S zem élyzete: ig azg ató , p ü. titk á ro k , se g é d titk á ­ ro k , fogalm azó, szám vizsgáló.

26

A m. kir. k in c s tá ri jo g ü g y i ig a z g a tó sá g székhelye Budapest. Az államkincstár nevében pere­

ket visz; a minisztériumok, más hatóságok, sőt a katonai kincstár részére is jogi véleményeket ad;

jogi szempontból megvizsgálja a pénzügyminisz­

térium által készített törvényjavaslatokat is; vala­

mint az államyagyont érdeklő jogügyleteknél s ok­

iratok szerkesztésénél is közreműködik.

Közvetetlenül alája rendelvék a m. kir. k in c s­

t á r i ü g y é s z s é g e k , melyek különösen az állami uradalmakat illető jogügyeket intézik; résztvesznek a birtokrendezésekben, jogügyi véleményt adnak s eljárnak a kincstári uradalmakat érintő peres és perenkivüli ügyekben.

A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság személy­

zete : a jogügyi igazgató, aligazgató, jogügyi főtaná­

csosok, tanácsosok, kincstári ügyészek, fogalmazók, segédfogalmazók és fogalmazó gyakornokok. A szám­

vevőségnél s az irodánál a szokott személyzet.

Hasonló szervezete van a zágrábi jogügyi igazgató­

ságnak is. A 10 kincstári ügyészség személyzete áll:

ügyészből, alügyészből es irodatisztből.

13. §. A z á lla m i szám vevőszék.

Az á lla m i s z á m v e v ő sz é k e t az 1870:18.tcikk állította fel;2) a miniszteriumokól független s köz­

vetetlenül a törvényhozás alatt áll. K ö te le ssé g e a m a g y a r á lla m b e v é te le in e k , k ia d á s a in a k , az á lla m v a g y o n n a k , az á lla m a d ó s s á g keze­

lé sé n e k , az á lla m s á lla m i közegek szám ­ v ite lé n e k e lle n ő r z é s e . Ellenőrzi a nyugdíjsza­

bályok megtartását s a fémváltópénz mennyiségét. 1

1) F ö f o rr á s : U ta sítás 188 3 . évi 4 9 ,2 4 0 . sz. p. ü.

m in. ren d ., „P . K .“ 5 0 /1 8 8 3 . sz. s ennek ném ely m ó d o ­ sításai.

*) E zt k iegészítik az 1 8 8 0 : 66. és 1 8 9 3 : 30. tc ik k e k . Az állam i szám v itelt illetőleg n ag y fo n to sság u alk o tá s az á llam i szám v itelrő l szóló 189 7 : 20. tc ik k .

27 Vezeti az állami főkönyvet, a rovatkönyvet s más előirt könyveket. Elkészíti a minisztertanács szá­

mára az évnegyedes kimutatásokat, szeptember 1-re az országgyűlés részére az előző évi z á r ó s z á m ­ a d á s t ; megteszi észrevételeit az állami gazdálko­

dás és számvitel körül szerzett tapasztalatai alap­

ján; összeállítja az á lla m i v a g y o n l e l t á r á t és m é rle g é t. A számvevőségeknél, vagyonkezelő ható­

ságoknál és hivataloknál, a miniszter előzetes érte­

sítése mellett vizsgálatot tart.

Elén áll a miniszterekkel egyenlőrangu sz ám ­ v e v ő s z é k i e ln ö k , utána az alelnök (államtitkári rangban); vannak s z á m v e v ő s z é k i ta n á c so so k , o s z tá ly ta n á c s o s o k , tit k á r o k , s z á m v iz s g á ­ lók, s z á m tis z te k , ir o d a ig a z g a tó , ir o d a tis z t, iro d a se g é d tis'k t, mindannyi a minisztériumok hasonló hivatalnokaival egyenlő rangban. — napi- I díjasok és szolgák.*)

f 14. §. A főispán hatásköre a p é n zü g yi közigazga táshan.

A jelen mű 4.—13. szakaszaiban a pénzügyi közigazgatásnak állami közegeit ismertettük. Közé­

jük tartoznak a vármegyék és törvényhatósági városok f ő is p á n ja i is. Ezek bizalmi férfiai a kor­

mánynak. ellenőrzik a törvényhatóság területén mű­

ködő állami közigazgatási és így a p é n z ü g y i köz- ig a z g a tá s i k ö z e g e k e t is. E hivatalok körébe tar­

tozó e lő lé p te té s , vagy uj k in e v e z é s esetén javaslatot tehetnek; ha oly egyének pályáznak p. ü.

közigazgatási hivatalra, kik még nem állnak állami szolgálatban, kérvényüket a főispán utján nyújtják be. A főispán a p. ü. igazgatóságoknál s a többi p. ü. hivataloknál vizsgálatot tarthat; a p. ü. igaz­

gatási hatáskörrel is bíró közigazgatási bizottságnak

Az á llam szám v ev ö szék i h iv a ta lo s á llá s úg y a kép v iselő -, m in t fő ren d ih ázi ta g sá g g a l, v a la m in t b á rm ily vagy o n k ezeléssel eg y b ek ö tö tt á llá ssa l összeférhetetlen.

28

s e bizottság fegyelmi választmányának elnöke, a fegyelmi felebbezések a főispán utján térj esztendők fel. Ha a törvényhatóságok a pénzügyi törvények és rendeletek végrehajtását megtagadnák, a főispán az 1886: 21. tcíkk értelmében, a minisztérium fel­

hatalmazása alapján, a törvényhatóság tisztviselői­

vel és közegeivel feltétlenül rendelkezhetik.

15. §. A p é n zü g y i közigazgatásban részt­

vevő ö n ko rm á n yza ti közegek.

A helyes pénzügyigazgatási rendszer azt köve­

teli, hogy az államot pénzügyi feladatai megvalósí­

tásában az önkormányzati közegek is gyámolítsák;

sőt a tulajdonképpeni végrehajtást (adók kivetését, behajtását stb.), sok esetben nem állami, hanem ily orgánumok végzik. Nálunk is megvan e kapcsolat, habár még nincs egészen szervesen kiépítve.

Az önkormányzati orgánumok köréből a t ö r ­ v é n y h a t ó s á g o k és k ö z e g e i k , a k ö z s é ­ g e k és k ö z e g e i k , továbbá a t á r s a d a l o m , illetőleg az a d ó z ó k k ö r é b ő l v e t t b i z o t t ­ s á g o k é s t e s t ü 1 e t e к szerepelnek a p. ügyi közigazgatásban.

#

I. Törvényhatósági közegek.

A) A törvényhatósági bizottság tagokat választ a közigazgatási és az adófelszólamlási bizottságba, elnököt küld ki az italmérési illeték mértéke tekin­

tetében döntő felszólamlási bizottságba (1. e §-ban III. A. s B. sz. alatt). Felírhat a pénzügyi rendeletek ellen; megtagadja a végrehajtást az oly rendeletek­

től, melyek az országgyűlésileg meg nem szavazott adók tényleges behajtására vonatkoznak.

B) A törvényhatósági közigazgatási bizottság felügyel a pénzügyigazgatóság (fő- és székvárosi adófelügyelő) működésére; részint mint első fo k ú -, részint mint fe le b b v ite li-, részint mint feg y elm i h a t ó s á g jár el. Határozatai majd a m. kir. köz-

■

i g a z g a t á s i b i r ó s á g h o z , majd a p. ü. m in is z ­ t e r h e z felebbezhetők az érdekelt felek, a főispán, vagy a pénzügyigazgatóság által.1)

C) A vármegyei alispánok és a törvényhatósági városok polgármesterei a főispánok törvényszerű helyettesei; egyúttal a pénzügyi hatóságok műkö­

dését előmozdítni, az állami jövedékek megrövidí­

tését megakadályozni tartoznak. Különösen az adó­

kivetés és dohányjövedék körül vannak fontos teen­

dőik.

D) A járási föszolgabirák (Horvát-Szlavonország- ban a járási főnökök) a községi közegeket ellenőr­

zik p. ü. közigazgatási feladataik teljesítésében is, reájuk bírságokat szabhatnak, közreműködnek a kincstári követelések végrehajtás utján való behaj­

tásában, szükség esetén a karhatalom kirendelésé­

ről gondoskodnak, 100 forint adótartozás erejéig egyszer 6 heti fizetési halasztást engedélyezhetnek.

Különösen fontos kötelességük a közvetett adók és állami egyedáruságok megrövidítésének meggátlása s a történt visszaélések felfedezése és megtorolta- (ása.

E) A törvényhatósági tiszti ügyészek a közadók s azok módjára behajtandó más követelések behaj­

tása esetén előforduló igény- és elsőbbségi perek­

ben, az ingatlanokra vezetendő végrehajtásoknál s a csődtömeg elleni adó (stb.) bejelentéseknél kép­

viselik az államkincstárt.

II. K özségi közegek.

A) A rendezett tanácsú városok polgármesterei­

nek nagyban és egészben ugyanazon pénzügyigaz­

gatási hatáskörük van, mint a járási főszolgabíráknak.

’) Teendői oly so k o ld alú ak , hogy e szü k terjed élm ii m u n k á b a n nem részletezh etö k . L. id ev o n atk o zó lag D r.

B a r t h a B é l a : „ A m a g y a r á lla m g az d a sá g ta n - és k é zik ö n y v e “ cím ű m u n k á ja I. kötetén ek 37. § -á t S á l t a ­ lá b a n je le n mii itt tá rg y a lt sza k a sz á ra nézve az id é z ett m u n k a 3tí— 40. §§-t.

30

В) A törvényhatósági és rendezett tanácsú vá­

rosi adóhivatalok, a kis- és nagyközségek elöljáró­

sága (biró, jegyző, esetleg adóügyi jegyző) fontos szervek. Ezek vetnek ki több egyenes adónemet, a p. ü. igazgatóság ellenőrzése mellett; közremű­

ködnek az adóalanyok és tárgyak összeírásánál, az adóbevallások gyűjtésénél, az adók egyénenkinti könyvelésénél, előírásánál, nyilvántartásánál, törlé­

sénél, biztosításánál, a kataszteri nyilvántartásnál, az adóleengedések, leírások, törlések engedélyezésé­

nél és az adók, valamint egyenes adók mintájára beszedendő más tartozások behajtásánál.

I I I . A társadalom , illetőleg az adózók köréből ve tt közegek.

A) Egyenesadó- kivető és felszólamlási bizott­

ság. Az első minden adóhivatal székhelyén 3 évre alakíttatik; elnökét, 2 rendes és 2 póttagját a p. ü.

miniszter, 2 rendes és 2 póttagját pedig az alispán (polgármester) nevezi ki. E bizottság veti ki a III. oszt. kereseti adót 3 évre, a bányaadót és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek adóját 1—1 évre. Határozatai a p. ti. igazgatóságok székhelyén alakított e g y e n e s a d ó - f e l s z ó l a ml á s i b i z o t t s á g h o z felebbezhetők, melynek elnökét a p. ü. miniszterrel egyetértőig a belügyminiszter (Horvát-Szlavonországban a bán), 2 tagját és 2 pót­

tagját a pénzügyminiszter nevezi ki; két tagját és két póttagját az illető törvényhatóság, vagy törvény- hatóságok bizottságának közgyűlése választja. Hatá­

rozatai a m. kir. k ö z i g a z g a t á s i b í r ó s á g ­ h o z felebbezhetők.

B) Az italmérési illeték kivetését, illetőleg az egyes üzletek osztályba sorozását jelenleg a p. ü.

igazgatóság foganatosítja; határozata ellen az ú. n.

e l s z ó l a m l á s i b i z o t t s á g h o z le h e t feleb- bezni, melynek elnöke a törvényhatósági bizottság egy e végre kiküldött tagja; egyik tagját a belügy­

31 minisztérium (horvát bán) által kijelöltek közül a p. ü. igazgatóság hívja meg, másik tagja a p. ü.

igazgatóság hivatalnoka, ki egyúttal előadó is. Feleb- bezni kivételesen és végső fórumban a p. ü. mi­

niszterhez lehet. (1899 : 25. tcikk 17. §.)

C) A kereskedelmi-iparkamarák és lestületek főleg mint véleményező közegek kérdeztetnek meg a pénzügyi reformok tárgyában. Határvám-ügyekben olykor bizonyítványt adhatnak.

D) A rendőrség mint közegészségügyi- s a csend­

őrséggel együtt mint közbiztonsági, kihágást gátló és felfedező organum szerepel.

HARMADIK RÉSZ.

, A pénzügyi bíráskodás és jövedéki büntető-eljárás.

16. §. A p é n zü g y i bíráskodás á lta lá ba nT s a in. kir. kö zig a zg a tá si bíróság.

Ha valahol, úgy éppen a pénzügyi téren me­

rülhetnek fel jogviták a kincstár és egyes közszol­

gáltatásra kötelesek közt; seholsem oly gyakori az.

utóbbiak, néha az állam sérelme, mint az adókr f illetékek, vámok s más u. n. jövedékek, vagyis köz­

természetű állami bevételek kivetésénél, beszedésé­

nél, biztosításánál s kényszerítő behajtásánál. E jogsérelemek s viták nagyobb részének elintézése még ma is pusztán közigazgatási hatóságok (a p. ü.

igazgatóságok, közigazgatási bizottságok s legfelsőbb fokon a pénzügyminiszter) kezébe van letéve, mikor is az állam v é g r e h a j t ó - h a t a l m a bíró a saját ügyében, ami visszás, a kincstár érdekeit egyolda­

lúan dédelgető rendezkedés. A nevezett jogsérelmek és viták egy kisebb, kimerítően (taxatíve) felsorolt részét, legalább a felső fokon, önálló közigazgatási bírói hatóság intézi el, és pedig 1897. január 1-ig elintézte az 1883. 43. t.-cikk által Budapesten fel­

állított p é n z ü g y i k ö z i g a z g a t á s i b í r ó s á g ; a