Horvát-Szlavonország, mint az egységes magyar birodalom alkotó része, az 1868: 30. törvénycikk alapján széleskörű tartományi önkormányzatot nyert
135
s van külön tartományi gyűlése (törvényhozása) és kormánya. De az anyaországgal számos közös ügye maradt, mint: először is mindazok az ügyek, melyek Magyarország és Ausztria közt közösek, aztán azok, melyek Magyarország és a társországok közt közösek, mintáz udvartartás, a pénzügy stb. Az 1868: 30. t.-cikk 11. §-a elismeri, hogy e közösügyek költségeinek fedezéséhez a társországok adóképességük arányá
ban tartoznának járulni; ámde mivel, ha a horvát- szlavon közjövedelmek e részét a közös kiadásokra tényleg átengednék, saját beligazgatási szükségletei
ket nem tudnák fedezni: Magyarország beleegyezett, hogy a társországok beligazgatási szükségleteikre jóval többet tarthassanak vissza, illetőleg a közös kiadások
hoz jóval kevesebbel járuljanak, mint amennyi adózó
képességüknek megfelel. Az idevonatkozó első egyez
séget a fentnevezett törvénycikk tartalmazza; ennek határozatait módosítja az 1880: 54. t.-cikk; legutóbb pedig az 1889: 45. t.-cikk rendezi a viszonyt, mely
nek határozatait az 1899: 5. t.-cikk 1899. végéig meghosszabbítja.
E törvény értelmében Horvát-Szlavonország adózási képessége (megközelítőleg) 7'94%, Magyar- országé 9206%. Tehát ily arányban kellene a közös kiadásokhoz is járulniok. Azonban Horvát-Szlavon
ország beligazgatási szükségleteire a magyar állam az ott befolyt s a most nevezett törvény 6. §-ában megállapított állami bevételek 44%-át szolgáltatja ál azon horvát-szlavon országos, vagy törvényható
sági pénztárba, melybe a társországi törvényhozás, .vagy kormány kivánja; így a közös kiadások fede
zésére csak 56% marad, kevesebb mint amennyi a fenti 7'94%-os aránynak megfelelne. Az így előálló és az anyaország által fedezett hiányok, melyeket a társországok később sem tartoznak megtérítni, évenkint 4—5 millió forint közt ingadoznak, csak kivételesen tettek 2—3 millió írtnál többet. Meg
osztás alá nem kerülő jövedelmek: a határvám; a bor- és husfogyasztási-, Horvát-Szlavonországban tisztán községi költségek fedezésére fordított adók;
Belovármegye kath. lakossága által fizetett lelkészi illeték, mely autonom célokra fordítandó; s a külön rendeltetéssel biró hadmentességi díj.
136
KILENCEDIK RÉSZ.
Az Ausztria és Magyarország közt fennálló pénzügyi viszony.
68. §. Közösügyek. K vóta. Vám- és k e resked elm i közösség. Bankügy.
Magyarország és Ausztria közt a pragmatika szankcióból folyó közösügyeknek ismeri el az 1867:
12. törvénycikk a h a d ü g y e t , a k ü l ü g y e t s a kettó're vonatkozó p é n z ü g y e t . E közös ügyek költségeinek viseléséhez mindkét állam teherviselési képességéhez mért arányban ( k v ó t a ) tartozik hoz
zájárulni. Hogy ez arány időnkint a két országgyű
lés által kiküldött kvótabizottságok munkálatai alap
ján, s illetőleg végső esetben О Felsége a király döntése szerint hogyan legyen megállapítva: annak előadása a közjog körébe tartozik. Eddig az arány az volt. hogy Ausztria a közös kiadások fedezéséhez 68 6.
— Magyarország 31'4%-kal járult. Jelenleg a kvóta Ausztria részére valamivel több 66°/„ -nál, Magyarország részére nem egészen 34'7„-ban van megállapítva. A kö
zös költségvetéseket a két országgyűlés k ö z ös ügyi b i z o t t s á g a i ( d e l e g á c i ó k ) állapítják meg s a két törvényhozás a fenti arány szerint változatlanul iktatja költségvetésébe, úgy azonban, hogy a közös kiadások fedezésére mindenekelőtt a közös minisz
tériumok saját bevételeit s aztán a vám- és keres
kedelmi közösség tartamára a közös vámjövedéknek az egyes államokat illető jutalékok és a Bosznia- Hercegovina költségeire megállapított 600.000 arany
forint levonása után fennmaradó bevételeit (mintegy 100 millió K.) kell fordítani, s az így fenmaradó rész képezi a k v ó t a s z e r i n t i m e g o s z t á s tár
gyát. Ez az 1899. évi költségvetésben, rendes és rendkívüli kiadások címén 34'7 millió forintot tesz.
(65'4 mill. К.)
Közös ügyet képez jelenleg az o k k u p á i t t a r t o m á n y o k m e g s z á l l á s a s i l l e t ő l e g e n n e k k ö l t s é g e is. E költség 1899-re a két állam részéről fentemlített s a közös vámjövedelem
ből levonandó 600.000 aranyforint s Magyarország részére s ezenkívül kvóta arányában L6 millió forint. (3'2 mill. К)
Valamint e közösügy sem a pragmatika-szank
cióból folyik, azonképpen nem abból erednek s tisz
tán csak célszerűségi szempontból vannak közös
137
egyetértéssel intézendő ügyekké nyilvánítva: a pénz és é r e mü g y . melyről már a 33. §. 2. pontjában szól
tunk; aztán a v á m- és k e r e s k e d e l m i ü g у ek.
melyek az 1897. év december 31-ig az időnként kötött v á m- és k e r e s k e d e l m i s z ö v e t s é g e k (az 1867: 12. törvénycikkből kifolyólag az 1867: 16., 1878: 20., 1887: 24. törvénycikkek) —- ettől kezdve pedig egyoldalú rendelkezés és önálló intézkedési jog alapján az 1898: 1. s 1899: 4 s főleg az 1899. 30. törvénycikk értelmében vannak szabá
lyozva a vám- és kereskedelmi k ö zö sség elve alap
ján, noha 1898. január 1-től kezdve jogilag az önálló vámterület állapota következett be. A bankügy is különböző. 1867-től többször ismétlődő s törvényekbe iktatott egyezményekben közös egyetértéssel szabá
lyoztatok1) A pénz- és éremügyet, valamint a bank
ügy egyes részleteit már ismertettük; behatóbb fejte
getésekre nincs terünk. A vám- és kereskedelmi közösséget illetőleg is a magyar államjogra kell olvasóinkat utalni. A magyar állam és Ausztria közös adósságairól a 66. §-ban 1. a. emlékeztünk
meg. _______
Utószó.
Mivel e mű elkészülte és kinyomatása közben az 1899: 36 törvénycikk értelmében a koronaérték
ben való számítás kötelezővé lett: tehát revízió- közben csak is ott hagytam meg az osztr. ért. forin
tokban való számolást, hol régibb törvények intéz
kedéseiről s az 1899: 8 törvénycikkben foglalt számadatokról van szó, ez utóbbiakat azonban koronaértékben is kifejeztem; máshol mindenütt a koronaértéket használtam.
Már csak e helyen emlékezhetem meg röviden a magyar törvényhozás egyik legújabb pénzügyi alkotásáról, az 1900. évi 11. törvénycikkről, mely egy uj forgalmi adót, t. i. az értékpapir-forgalmi- adót létesíti, vagyis az u. n. tőzsdeadót hozza be.
Az adólerovás vagy közvetetlenül, készpénzfizetés utján, vagy az okiratokra ragasztandó bélyegjegyek felhasználásával történik. A megadóztatás érték szerint, 2000 korona után IQ fillérrel történik. A törvény megsértése jövedéki kihágás s 50—500 K.
pénzbírsággal büntethető.
l) L. az 1899. 37. és 38. törvénycikket.
Tartalomjegyzék.
L a p s z á m
Bevezetés.
1. §. Az állam és gazdasága, különösen a ma
gyar állam g a z d a s á g a ... 3 Első rész.
A magyar pénzügyi törvényhozás.
2. §. Pénzügyi törvényhozás. A magyar pénz ügyi jog f o r r á s a i ... 5 3. §. Költségvetési t ö r v é n y ...7
Második rész.
A magyar pénzügyi közigazgatás szervezete.
4. §. Pénzügyi végrehajtás. Kormányzat, igaz
gatás és alárendelt hivatalok... 10 5. §. A pénzügyminisztérium és központi szervei 12 6. §. A pénzügyminisztérium alatt álló közép
fokú, vagyis igazgató hatóságok, alárendelt hivatalok, intézetek és közegek I. Pénzügy
igazgatóságok ... . . . . 13 7. §. A pénzügyigazgatóságok alá rendelt hiva
talok ... 16
<3. §. II. A fő- és székváros területén működő m. kir. adófelügyelő. A központi díj- és illetékszabási hiv atal... 19 9. §. III. A dohány- és lottójövedéki igazgató
ságok ... 20 10. §. IV. A budapesti m. kir. fővámigazgató.
Kincstári bányászat és bányászati szak
oktatás. Diósgyőri vas- és acélgyár. Köz
ponti főfémjelző hivatal... 22 11. §. V. Kataszteri és földadó-nyilvántartási ha
tóságok és k ö z e g e k ...24 12. §. VI. Magyar kir. kincstári jogügyi igazga
tóság és m. kir. kincstári ügyészségek . 25
13 9
13. §. Az állami szám v ev ő szék ... 26 14. §. A főispán hatásköre a pénzügyi közigaz
gatásban ...27 15. §. A pénzügyi közigazgatásban résztvevő
önkormányzati közegek...28 Harmadik rész.
A pénzügyi bíráskodás es jövedéki büntetőeljárás.
16. §. A pénzügyi bíráskodás általában. A m.
kir. közigazgatási b ír ó s á g ... 31 17. §. Jövedéki büntető eljárás. 1...34 18. §. Jövedéki büntető eljárás. II... 37
Negyedik rész.
A pénzügyi államszolgálat viszonyai.
19. §, E rész felosztása, jogforrásai...40 El e ö f e j e z e t .
J r államszolgálatban való alkalmaztatás általános és különös kellékei; az ide tartozó állások betöltésének
módozatai.
20. §. A szolgálat hármas fokozata. Általános k e l lé k e k ... 41 21. §. A pénzügyi állami szolgálatban alkalmaz
tatás különös kellékei. I. Fogalmazási s z a k ... 42 22. §. II. A m. kir. adóhivatali, számviteli, pénz
tári, állami végrehajtói minősítés . . . 43 23. §. III. Kezelési, fogyasztási, sóhivatali, —
IV. dohány- és lottójövedéki, — V. vám
hivatali s z a k ...44 24. §. VI. Pénzügyőrségi — VII. különleges
szak-képesítés ... 4 6 25. §. A pénzügyi hivatali állások betöltése . 48
M á s o d i k f e j e z e t .
A p é n z ü g y i á lla m h iv a ta ln o k o k k ö te le ssé g e irő l és jo g a ir ó l.
26. § A pénzügyi államhivatalnokok kötelessé
geiről ... * ... 49 27. §. A pénzügyi államszolgálalban alkalmazott
hivatalnokok jogai. I. Erkölcsi és vegyes természetű jogok . . , ...50 28. §. II. Anyagi természetű jo g o k ... 51
140
H a r m a d i k f e j e z e t . A fegyelmi eljárásról.
29. §. Fegyelmi vétségek, büntetések, hatóságok, eljárás ... 55
Ötödik rész.
A magyar állam szükségletei, vagyis az állami kiadások.
30. §. Állami szükségletek az 1899. 8. törvénycikk a l a p j á n ...57
Hatodik rész.
A magyar állam bevételei.
31. §. A magyar állam bevételeinek osztályozása és nagysága az 1899. 8. t.-cikk alapján 59
E l s ő f e j e z e t .
Az állam magánjogi természetű bevételei.
32. §. Állami mezőgazdaság, erdőgazdaság, ál
lami bányászat, állami kereskedelmi és ipari vállalatok... 60
M á s o d i k f e j e z e t . Az állam közjogi természetű bevételei.
Első szakasz.
A közgazdasági regálék.
33. §. A közgazdasági regálék fogalma, fajai s jövedelm ezősége... 63
Második szakasz.
A pénzügyi regálék, vagy állami egyedáróságok.
(Monopóliumok).
34. §. Fogalmuk és f a j a i k ... 66 35. §. A sóegvedáruság, vagy sójövedék . . . 67 36. §. A dohányegyedáruság...68 37. §. A lottójövedékről, vagy egyedáruságról . 71 38. §. Az állami italmérési jövedék... 72
Harmadik szakasz.
Az illetékek és dijak.
39. §. Az illetékek és dijak fogalma, nemei, tárgya, lerovási m ó d j a ...76
141
40. §. Illetékmentesség. A kincstár illetékkövete
lési jogának m egn y ilta...78 41. §. A bélyegilletékről. Lerovás módja. Telek
könyvi bejegyzések. Távirati, pertári be
adványok, váltók, üzleti könyvek, külföldi okiratok bélyegkötelezettsége...79 42. §. A bélyegilletékre vonatkozó további sza
bályok ...80 43. §. A készpénzben fizetendő illetékekről . . 81 44. § Az illetékszabás alapjául veendő érték
m eghatározása... 81 45. §. Bélyeg- és készpénzbeli illeték lerovása
iránti kötelezettség és kezesség. Vissza
térítés és törlés. Pótilleték. Áthágások és büntetéseik. Ezek elévülése. Köztisztvi
selők. kir. közjegyzők felelőssége. Lelet- ' felvétel, bélyegellenőrző szemle . . . . 83 46. §. A készpénzben lerovandó illetékek keze
lésére vonatkozó s z a b á ly o k ...86 47. §. Fogyasztási bélyegilletékek. Fémjelzési
illetékek. D íja k ... , . . . 90 Negyedik szakasz
Az állami adók.
48. §. A lap fo g alm ak ...93 I. Egyenes adók.
49. §. Az egyenes adók törvény szerinti nemei.
1) A földadó... 96 50. §. 2) A házadó... 99 51. §. 3. Kereseti a d ó ... 103 52. §. 4) Bányaadó. 5) Nyilvános számadásra
kötelezett vállalatok és egyletek adója. 6) Tőkekamat- és járadékadó. 7) Általános jövedelmi p ó ta d ó ... 107 53. §. 8) Nyereményadó. 9) Szállítási adó. 10)
Vadászati és fegyveradó. 11) Hadmentes
ségi díj. 12) Betegápolási pótadó . . . 109 II. Fogyasztási adók.
54. §. A fogyasztási adók nemei. 1) Cukoradó. 110 55. §. 21 A söradó . . . *’ ... 113 56. §. 3) A szeszadó, s a szesztermeléssel együt
tesen készített sajtolt élesztő megadóz
tatása ... , ...l lő 57. §. A kivitelre szánt cukor- és
alkoholtar-. talmu gyártmányok adómentessége . . 120
142
58. §. 4) Söradó- és szeszadópótlék...120 59. §. 5) Á sványolajadó... 123 60. §. A sör-, ásványolaj-, cukor- és szeszadónak
a fogyasztási terület részére való biztosí
tásáról ... 123 61. §. Boritaladó. Husfogyasztási adó . . . . 124 62. §. A fogyasztási adók áthágásaira szabott
büntetések. E lé v ü lés...126 Ötödik szakasz.
A közadók kezelése.
63. §. Az egyenes adók kivetése, könyvelése, nyilvántartása, befizetése, biztosítása, el
engedése, leírása, törlése, behajtása, el
évülése ... 127 Hatodik szakasz.
A hal ár vámok.
64. §. A határvámok fogalma, nemei s helyzete a magyar állam háztartásában . . . .129 65. §. A vámhivatali e l j á r á s ...130
Hetedik rész.
A magyar állam hitelügye.
66. §. A magyar állam a d ó s s á g a i...132 Nyolcadik rész.
A Magyarország és Horvát-Szlaronország közti pénzügyi viszony.
67. §. E viszony lényege s a reá vonatkozó tör
vények h a tá r o z a ta i... 134 Kilencedik rész
Ausztria és Magyarország közt fenálló pénzügyi viszon y.
68. §. Közösügyek. Kvóta. Vám- és kereske-kedelmi közösség. B a n k ü g y ... 136 Utószó... 137
^megjelent és általa, valamint minden hazai könyvárustól megszerezhető a